Összes cikk a Alkotók kategóriában

Elégették, majd digitális műalkotásként egy vagyonért eladták Banksy egy művét

Szerző: MTI

Egy New York-i parkból élőben streamelt videón elégették, majd digitális műalkotásként a korábbi ár többszöröséért eladták Banksy világhírű brit graffitiművész Morons (Hülyék) című művét.  A 2006-os szitanyomat tokenizált képének (ideájának) tulajdonjogáért az NFT (non-fungible, nem helyettesíthető tokenek) piacán fizetett az ether nevű kriptopénzzel a pillanatnyi árfolyamon 380 ezer amerikai dollárnak (117 millió forint) megfelelő összeget a vevő, aki a tulajdonjogot továbbadhatja, így a vásárlás befektetésként is működik. A tokenizálás a dolgok digitális eszközzé alakítását jelenti. A digitális művek esetében a blokkláncon rögzítik, hogy éppen ki az adott termék tulajdonosa. A fizikai voltában megsemmisített képet 95 ezer dollárért vásárolta meg az Injective Protocol nevű blokklánccég, hogy inspirációt adjon az új technológiák rajongóinak és a művészeknek, hidat építsen a fizikai művészet és az NFT között. Az elégetett képen látható jelenetben egy művészeti árverés látható, ahol az emberek a “Nem tudom elhinni, ti hülyék, hogy tényleg megveszitek ezt a vacakot!” feliratú festményre licitálnak.  Műkritikusok szerint eredetileg maga a nyomat, majd az elégetésével kapcsolatos mutatvány is a műkincspiac kritikájának tűnik. A blokklánccég talán csúfolódik a képet megvásárló műgyűjtőkön, a “hülyéken”, …

Azt hittük, mindent tudunk a Sikolyról, pedig még ma is szolgál meglepetésekkel

Szerző: artportal

Az oslói múzeumok szakemberei a festmény első, 1893-as változatának egyik rejtélyét fejtették meg – miközben az is rejtély, miért tartott ez ilyen sokáig. A nagy norvég festő, Edvard Munch Sikoly (A sikoly) című munkája az egyetemes művészettörténet egyik legismertebb, legtöbbet reprodukált festménye – még úgy is, hogy a reprodukciókon sokszor nem ugyanaz az alkotás szerepel. Mert, miközben a Mona Lisárólbeszélve egyértelműen Leonardonak a Louvre-ban őrzött remekére gondolunk, s az Éjjeli őrjáratmindig Rembrandtnak az amszterdami Rijksmuseumban őrzött monumentális vásznát juttatja eszünkbe, a Sikolyból több közismert változat létezik, amik összesen 17 év alatt, 1893 és 1910 között születtek. Más művészekhez hasonlóan Munch is sokszor készített – rendszerint megrendelői nyomására, vagy azért, hogy egy eladott, jól sikerültnek tartott alkotásból neki is maradjon példánya – több változatot ugyanarra a témára, az azonban ritka, hogy a különböző változatok csaknem azonos ismertségnek és népszerűségnek örvendjenek. A művészettörténet az első és az utolsó variánst tartja a legjelentősebbnek; ebben az írásban az elsőről lesz szó.  A Sikoly-leltár összesen öt tételt tartalmaz: két-két olaj-temperát, illetve pasztellt, továbbá egy litográfiát, amiből nem tudni pontosan, hány darab készült. A kutatók általában 30 …

A mesebeli leány

Szerző: A Mű

Art Market Budapest, 2020 Különösebb ceremónia nélkül nyílt meg október 21-én az Art Market Budapest. A résztvevők sokáig bizonytalanságban voltak, hogy ebben a járvány uralta helyzetben megrendezik-e majd egyáltalán, hiszen egy ilyen eseményen nehezen ellenőrizhető a szabályok betartása, ráadásul a vendégek (vásárlók?) várható létszáma is bizonytalan. Sokan az utolsó pillanatig kivártak a döntéssel, míg aztán kiderült, a vásárt biztosan megtartják – feltehetőleg a kormányzat beleegyező támogatásával. A helyszínre érve a látogató azt vehette észre, hogy jobbra, a D csarnok felé nem vezet út, csak balra, a B csarnok felé. Ha nem érdeklődött előzetesen, akkor itt derült ki számára, hogy a szekcióból pár éve önálló vásárrá avanzsált Art Photo Budapest szokásos helyszíne a honlap szerint „járványbiztonsági szempontok miatt 2020-ban nem áll rendelkezésre”, ezért nem látogatható. Ebből következett, hogy a B csarnok – amely eddig csak az Art Galleries standjait fogadta – „járványbiztonsági szempontból megfelelőnek minősült”. A külön rendezvényként működő fotós vásár csendben beleolvadt az Art Marketbe. A honlap szerint az „Art Photo Budapest olyan hibrid formát választott, amely az idei évben a fizikai jelenlét fenntartása mellett a …

Tihanyi Lajos önarcképei

Szerző: admin

“Számomra minden munka, azaz a festészet is, azt a képességet jelenti, hogy az anyag fölött uralkodunk, a festészetben pedig azt a képességet, hogy a színek értékeit felismerjük. A szellem felsőbbsége legyőzi az anyag alábbvalóságát, ez azonban csak az anyag értékeinek megismerésén keresztül jut el a legegyszerűbben az igazi kifejezéshez.” – Tihanyi Lajos Tihanyi Lajos (1885-1938) 25 és 38 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek  az önvizsgálódáson túl alkotói útkeresését is szemléltetik. Cikkünkben összegyűjtöttük Tihanyi önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott az avantgárd festő stílusa és hogyan látta magát évről évre. Tihanyi Lajos 1885. október 29-én (egyes források szerint október 19-én) született Budapesten. Egy súlyos betegség – skarlát vagy agyhártyagyulladás – következtében 14 éves korában süketnéma lett, így gimnáziumi tanulmányainak feladására kényszerült. Ekkor kezdett el rajzolni, majd 1904-ben beiratkozott a budapesti Iparrajziskolába. Közben megtanulta a beszéd leolvasását az ajakmozgásról. Később egy magániskola növendéke lett, majd 1907 és 1910 között Nagybányán képezte magát. Közben 1907-ben rövid tanulmányutat tett Párizsban és Olaszországban, a francia fővárosban megismerkedett Van Gogh, Cézanne és a fauve-ok művészetével, főként …