Összes cikk a Kortárs kategóriában

„Jövőre folytatjuk!” – London után – beszélgetés a Dobossy Aukciósház vezetőivel

Bátornak, esetenként vakmerőnek ítélte a szakma a 2017-ben alakult Dobossy Aukciósház tervét, hogy a hazai árverezőházak közül elsőként lép ki a nemzetközi színtérre, és magyar kortárs képzőművészek alkotásaiból a világ egyik legfontosabb – és Európa messze legnagyobb – műkereskedelmi központjában, Londonban rendez aukciót. Az árverés október 3-án sikeresen lezajlott, s néhány nappal később azért ültünk le beszélgetni a ház két alapítójával és vezetőjével, Kováts Nórival és Kováts Dáviddal, hogy megismerjük kezdeményezésük hátterét, az aukció tanulságait, s egyúttal jövőbeli terveiket. Interjúalanyainkat aligha kell bemutatni: szakmai tapasztalataikat édesapjuk, a hazai kortárs műkereskedelem egyik vezető szereplője, Kováts Lajos oldalán gyűjtötték. Dávid saját, nemzetközi kitekintésű galériát is nyitott, majd négy éven át a Sotheby’snél dolgozott, Nóri pedig 2015-ben átvette édesapja árverezőháza, a Blitz vezetését. Jó két éve indították el közös műhelyüket, a Dobossy Aukciósházat, mely az azóta eltelt rövid idő alatt is a hazai kortárs piac fontos szereplőjévé vált.  – Hogyan, milyen tapasztalatokra alapozva döntöttetek úgy, hogy öt itthoni árverés után máris megpróbálkoztok London „bevételével”? K. D.: – Ez igazából már a kezdetektől fogva ott volt a terveink között, …

Kortárs művészek testközelből – interjú ifjabb Szlávics Lászlóval

Beke László írja, Ifj. Szlávics László éremművész: kortárs (művészet)történeti lecke a nézőknek címmel megjelent írásában. (XXI. Országos Érembiennálé katalógus bevezető, 2017.) “Ifjabb Szlávics László, talán a magyar éremművészet leglátványosabb megújítója, az elmúlt évtizedben végigjárja az éremművészet újra definiálásának történeti útját, a hagyományos szobrászati műfajokat és technikákat, a domborművet, a fémművességet, az ötvösséget és az ékszerészetet is érintve, nem kis mértékben a konceptuális művészet és az objektművészet hatására. Érinti a művészet és a tudomány, a technika, technológia és a kultúra összefüggésének problematikáját, és eljut a média és kommunikáció jelenkori helyzetének megértéséig.” Mikor kezdett el képzőművészettel foglalkozni? ifj.Sz.L.: Művész családba születtem. Édesapám, idősebb Szlávics László ötvös-szobrászművész volt, aki negyven évesen ecsetet ragadott és attól kezdve festett is. Kora gyermekkorom óta természetes közeg számomra a műterem, a különböző művészeti technikák világa. Viszonylag hamar kezdtem mintázni, faragni, agyaggal, gipsszel, fémmel dolgozni. Korán kialakult, hogy a plasztika izgat igazán, a festés rajzolás kevésbé kötött le. Édesapám személye által a szisztematikus, hagyományos művészeti képzés lehetősége adott volt már apró gyermekkoromtól fogva. Éltem ezzel a lehetőséggel, mert érdeklődésem ebbe az irányba vitt. A művészeti stúdiumok mellett …

Kortárs művészek testközelből – interjú Csízy Lászlóval

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani.  Csízy Lászlóval képzőművészetről, nagy elődökről, a számítógépes grafikáról és a struktúra keresésről beszélgettünk. Mikor kezdett el művészettel foglalkozni? Cs. L.: Erre nehéz egyszerű választ adni, mert gyerekkorom óta festek és szívesen foglalkozom a képzőművészettel. Kettős érdeklődéssel rendelkeztem, a továbbtanulásnál a műszaki pályát választottam. Villamosmérnök lettem. A diploma megszerzése után a mérnöki munkám mellett komputer grafikával kezdtem foglalkozni. 1980-ban volt az első számítógépes kiállításom, ezek a művek egyszerű technikai eszközökkel, például asztali plotterrel és írógéppel készültek. A Vasarely Múzeumban október 6-án nyílt meg Kód és algoritmus című kiállítás, amelyen három régi grafikám is megtekinthető. Több képzőművészeti szervezet mellett MAOE tag is vagyok. Ez azért fontos mert, az az alkotó- mondhatja magát hivatásos művésznek, aki Képzőművészeti Főiskolát végzett vagy MAOE tagsággal rendelkezik. A tagság jogosít fel arra, hogy olyan kiállításokon is részt vehessek, ahol csak profi művészek állíthatnak ki. A 70-es évektől készít számítógépes grafikákat. A technikai …

Kortárs művészek testközelből – interjú Gyebnár Istvánnal

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani. Gyebnár Istvánnal képzőművészetről, nagy elődökről, a művészet és diplomácia kapcsolatáról beszélgettünk. Mikor kezdett el képzőművészettel foglalkozni? Gy. I.: Szűkebb és tágabb családunkban többen is foglalkoztak képzőművészettel, akiknek a munkásságát gyermekkorom óta követtem. Édesanyám a Dési Huber István Képzőművészeti Körben tanult az ötvenes években; ösztönzésére kezdtem el festeni. Az általam rendkívül nagyra becsült, Munkácsy-díjas szobrászművész, Lóránt Zsuzsa, aki ebben az időben a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban rajztanárként engem is oktatott, kifejezetten bíztatott, hogy folytassak képzőművészeti tanulmányokat is. Ő ajánlott be a Dési Huber István Körbe, akinek akkori vezető tanára, Tamás Noémi az ő baráti köréhez tartozott. Pályám a közgazdász diploma megszerzését követően ugyanakkor elágazott, de valójában soha sem tettem le arról, hogy képzőművészettel is foglalkozzak.  Kik azok a művészek, akik meghatározó hatást gyakoroltak Önre?  Gy.I.: Édesanyám rokona volt Bednay Éva, aki többek közt lakkfestészettel, majd textil-montázsok készítésével foglalkozott, valamint férje, Bednay Dezső, aki tűzzománc-munkáival és …

Az emberek igenis akarnak kortárst vásárolni – interjú Sáfár Zoltánnal

A Godot Galériát 1999-ben alapították és a kortárs magyar képzőművészeti szcéna olyan ismert alkotóival dolgozik együtt, mint Bukta Imre, drMáriás, feLugossy László, Gaál József, Nagy Krisztina x-T, Szikora Tamás és Ujházi Péter. A Godot Galéria fennállásának 20. évfordulója alkalmából, tevékenységi körét kitágítva a magyar képzőművészeti élet újabb színfoltjaként hozta létre a Godot Kortárs Művészeti Intézetet (Godot Instutute of Contemporary Art – Godot I.C.A.) 2019-ben. Az Óbuda szívében, a Goldberger gyár történelmi helyszínén létesített, magánkezdeményezésre épülő kortárs képzőművészeti központ új kiállítási teret biztosít a művészek, kurátorok és az érdeklődő nagyközönség számára egyaránt. A Godot I.C.A. hivatalos megnyitója egyben a 4. Godot Young Generation Art Fair megnyitó eseménye is lesz. Sáfár Zoltánnal a Godot brandről, a GICA létrehozásáról és a jövőbeli tervekről beszélgettünk. Mesélnél nekem a Godot Galéria, a Godot I.C.A. és a Godot Art Fair kapcsolatáról? A Godot Galéria művészei milyen formában fognak megjelenni a Godot Kortárs Művészet Intézetben? Az ő kiállításaik a Bartók Béla úton vagy már az új helyszínen, a Fényes Adolf utcában lesznek?  S.Z.: Nem adekvát az átjárás. Ez egy nagyon nagy tér, ezért más típusú kiállítások …

Kortárs művészek testközelből – interjú Mecséri Ildikóval

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani. Mecséri Ildikóval képzőművészetről, a nagy elődökről, az alkotás folyamatáról és egy közelgő párizsi kiállításról beszélgettünk. Mecséri Ildikó 1971-ben született Győrben. Művészetében főként spirituális, metaforikus témákat választ, és inspirációját a Bibliából, a történelemből, és utazásai során gyűjtött élményeiből meríti. A művészet már kisgyermek korától érdekelte, azonban felsőfokú képzettségeit kulturális menedzserként és közgazdászként szerezte. Hosszabb ideig vezető beosztásban internetes kereskedelmi területen dolgozott. Később választotta a művészetet első számú hivatásának. Olajfestményeket készít és folyamatosan képzi magát, megújítja technikáit. Egyaránt alkalmazza az Alla prima és a Flemish technikákat is. Képeivel inspirálni, motiválni és bíztatni szeretné az embereket. Mikor kezdtél el képzőművészettel foglalkozni? Gyermekkorom óta szerettem alkotni, rajzolni, később fotózni, videózni, azonban a tanulmányaim és a munkám üzleti, kereskedelmi pályára vezetett. Kulturális menedzserként és közgazdászként diplomáztam, és hosszú ideig kereskedelmi vezetőként dolgoztam. Főhivatásban festészettel az elmúlt két év óta foglalkozom. A festészet teljesen magával ragad, folyamatos kísérletezés és …

Sztárművészekkel és 5 kontinens kiállítóival várja látogatóit az Art Market Budapest

Rekordszámú jelentkezés érkezett az idén kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő Art Market Budapestre. A rendkívüli érdeklődést jól mutatja, hogy Magyarország legnagyobb, évente megrendezésre kerülő kortárs képző- és fotóművészeti kiállítása 5 kontinens 25 országának több mint 100 kiállítója jóvoltából 500-nál több művész több ezer alkotását teszi láthatóvá és hozzáférhetővé.  Az Art Market Budapest kiállítói a következő országokból érkeznek 2019 októberében Budapestre: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Csehország, Dél-afrikai Köztársaság, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Izrael, Japán, Kína, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország. Az 5 kontinens 25 országát reprezentáló, rendkívül kompetitív kiállítói mezőnyben Magyarország valamennyi jelentős kortárs képzőművészeti galériája bemutatkozik. ART.RUS fesztivál: a vásár díszvendége Oroszország  Az Art Market Budapest díszvendége 2019-ben Oroszország. A vásár kezdeményezésére és szervezésében annak kísérőeseményeként minden évben valamely kiemelkedő kulturális értékek forrásául szolgáló helyszín művészetének bemutatására szerveződik kulturális programsorozat, komplex művészeti fesztivál. Az Art Market Budapest a régió kortárs képzőművészetét fókuszba helyező jelentős nemzetközi platformként feladatának tekinti, hogy a volt szocialista országok magas minőségű művészeti tartalmait a szakma és a széles közönség előtt gazdag …

Breaking news: ezentúl a világ legismertebb galériája képviseli Hantai Simont

Az ArtNews tegnap kürtölte világgá, hogy új névvel gazdagodott a világ első számúnak tekintett galériája, a Gagosian művészköre: a tekintélyes névsorba felkerült a magyar származású Hantai Simon is. Larry Gagosian (74) 1980-ban Los Angelesben nyitotta meg első galériáját, New York-ban öt évvel később vetette meg a lábát, hogy aztán a következő évtizedekben a világ első számú kortárs galeristájává nője ki magát. Jelenleg három kontinens tíz városában már tizennyolc galériában mutatja be az általa – nem feltétlenül kizárólagos joggal – képviselt több mint kétszáz művész alkotásait, akik között a klasszikus modernek legnagyobb mesterei mellett olyan kortárs sztárokat találunk, mint Georg Baselitz, Damien Hirst, Jeff Koons, Anselm Kiefer, Ed Ruscha vagy Jeff Wall. Kiállításai sokszor vetekednek a legnagyobb múzeumokéval, melyek egyenrangú partnerként működnek együtt vele.  világ vezető galériái között nemcsak a legkeresettebb élő művészek képviseleti jogáért folyik kiélezett küzdelem, hanem a már lezárt életművű alkotók hagyatékának kezeléséért is. Gagosiannak most sikerült elnyernie a Hantai-hagyaték képviseletét; amiért vélhetően több más, Hantainak korábban kiállítást rendező neves galéria, így a New York-i Kasmin, a londoni és New York-i Timothy Taylor is …

Mi lesz Gerhard Richter hagyatékával?

Az elmúlt évtizedek egyik vitathatatlanul legnagyobb és legnépszerűbb festője 88. életévében járva is töretlenül alkot, de azért a műtermében őrzött félszáz festmény és számtalan grafika sorsa sokakat foglalkoztat. Elsősorban persze Richtert magát. Az utóbbi évek nagyszabású kiállításai, köztük a mester 85. születésnapját köszöntő párizsi, londoni és berlini show-k, vagy a potsdami Museum Barberiniben rendezett tavalyi tárlategyértelműen igazolták, hogy Richter neve igazi közönségmágnes, a kiállításain garantált a kiugró látogatószám. A művész maga is intenzíven foglalkozik életműve sorsának rendezésével, s a kérdés természetesen a múzeumi szakmát, sőt mint látni fogjuk, Németországban a politikát is foglalkoztatja. Nem csoda: Richter az utóbbi évtizedek németországi kultúrájának egyik legismertebb követe az egész világon. Gazdag életművének nagyobbik része magángyűjteményeket gyarapít, de ezek egy része is hozzáférhető a nagyközönség számára. A magánmúzeumok közül talán az idén elhunyt neves német műgyűjtő, Frieder Burda baden-badeni múzeuma rendelkezik műveinek legjobb kollekciójával. Richter azonban gondosan odafigyelt arra, hogy munkái közgyűjteményekben is láthatóak legyenek. E művek egy része vásárlás útján, más része adományként vagy tartós letétként került az érintett intézményekbe. A legjobb kollekcióval szülővárosa, Drezda büszkélkedhet, ahol az Albertinum két reprezentatív termében 2004 óta csak az …

Elloptak egy Banksy-graffitit a párizsi Pompidou Központ közeléből

Ellopták a világhírű brit graffitiművész, Banksy egyik alkotását a párizsi Pompidou Központ földalatti parkolója bejárati fémtáblájának hátoldaláról. Az egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti kiállítóhely kedden tett feljelentést lopás és rongálás címén. Az alkotáson egy, a kezében ceruzát magasba emelő, a fején szájkosárral letakart patkány látható. A stencil 2018. június 25-én jelent meg a táblán, és Banksy másnap az Instagram oldalán jelezte, hogy az ő alkotása – emlékeztetett a Pompidou Központ, amely azt feltételezi, hogy a fémtáblából kifűrészelték azt a darabot, amin a graffiti látható.  “Nem mi vagyunk a mű tulajdonosa, ezért rongálás miatt tettünk feljelentést” – jelezte a kulturális intézmény. A graffitihez egy felirat is tartozik: “Fifty years since the uprising in Paris 1968. The birthplace of modern stencil art” (Ötven évvel az 1968-as párizsi lázadás után. A stencilművészet bölcsője).  A Pompidou Központ nem sokkal a graffiti felfedezése után plexiüveggel bevonta a stencilt, amelyet 2018 júliusában próbálták meg először ellopni, de akkor az intézmény körül járőröző biztonsági őrnek sikerült elijesztenie a rongálót.  A világ egyik leghíresebb utcaművészének, Banksynek – akinek az alkotásai a művészeti aukciókon óriási összegekért kelnek el …