Összes cikk a Kortárs kategóriában

Breaking news: ezentúl a világ legismertebb galériája képviseli Hantai Simont

Az ArtNews tegnap kürtölte világgá, hogy új névvel gazdagodott a világ első számúnak tekintett galériája, a Gagosian művészköre: a tekintélyes névsorba felkerült a magyar származású Hantai Simon is. Larry Gagosian (74) 1980-ban Los Angelesben nyitotta meg első galériáját, New York-ban öt évvel később vetette meg a lábát, hogy aztán a következő évtizedekben a világ első számú kortárs galeristájává nője ki magát. Jelenleg három kontinens tíz városában már tizennyolc galériában mutatja be az általa – nem feltétlenül kizárólagos joggal – képviselt több mint kétszáz művész alkotásait, akik között a klasszikus modernek legnagyobb mesterei mellett olyan kortárs sztárokat találunk, mint Georg Baselitz, Damien Hirst, Jeff Koons, Anselm Kiefer, Ed Ruscha vagy Jeff Wall. Kiállításai sokszor vetekednek a legnagyobb múzeumokéval, melyek egyenrangú partnerként működnek együtt vele.  világ vezető galériái között nemcsak a legkeresettebb élő művészek képviseleti jogáért folyik kiélezett küzdelem, hanem a már lezárt életművű alkotók hagyatékának kezeléséért is. Gagosiannak most sikerült elnyernie a Hantai-hagyaték képviseletét; amiért vélhetően több más, Hantainak korábban kiállítást rendező neves galéria, így a New York-i Kasmin, a londoni és New York-i Timothy Taylor is …

Mi lesz Gerhard Richter hagyatékával?

Az elmúlt évtizedek egyik vitathatatlanul legnagyobb és legnépszerűbb festője 88. életévében járva is töretlenül alkot, de azért a műtermében őrzött félszáz festmény és számtalan grafika sorsa sokakat foglalkoztat. Elsősorban persze Richtert magát. Az utóbbi évek nagyszabású kiállításai, köztük a mester 85. születésnapját köszöntő párizsi, londoni és berlini show-k, vagy a potsdami Museum Barberiniben rendezett tavalyi tárlategyértelműen igazolták, hogy Richter neve igazi közönségmágnes, a kiállításain garantált a kiugró látogatószám. A művész maga is intenzíven foglalkozik életműve sorsának rendezésével, s a kérdés természetesen a múzeumi szakmát, sőt mint látni fogjuk, Németországban a politikát is foglalkoztatja. Nem csoda: Richter az utóbbi évtizedek németországi kultúrájának egyik legismertebb követe az egész világon. Gazdag életművének nagyobbik része magángyűjteményeket gyarapít, de ezek egy része is hozzáférhető a nagyközönség számára. A magánmúzeumok közül talán az idén elhunyt neves német műgyűjtő, Frieder Burda baden-badeni múzeuma rendelkezik műveinek legjobb kollekciójával. Richter azonban gondosan odafigyelt arra, hogy munkái közgyűjteményekben is láthatóak legyenek. E művek egy része vásárlás útján, más része adományként vagy tartós letétként került az érintett intézményekbe. A legjobb kollekcióval szülővárosa, Drezda büszkélkedhet, ahol az Albertinum két reprezentatív termében 2004 óta csak az …

Elloptak egy Banksy-graffitit a párizsi Pompidou Központ közeléből

Ellopták a világhírű brit graffitiművész, Banksy egyik alkotását a párizsi Pompidou Központ földalatti parkolója bejárati fémtáblájának hátoldaláról. Az egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti kiállítóhely kedden tett feljelentést lopás és rongálás címén. Az alkotáson egy, a kezében ceruzát magasba emelő, a fején szájkosárral letakart patkány látható. A stencil 2018. június 25-én jelent meg a táblán, és Banksy másnap az Instagram oldalán jelezte, hogy az ő alkotása – emlékeztetett a Pompidou Központ, amely azt feltételezi, hogy a fémtáblából kifűrészelték azt a darabot, amin a graffiti látható.  “Nem mi vagyunk a mű tulajdonosa, ezért rongálás miatt tettünk feljelentést” – jelezte a kulturális intézmény. A graffitihez egy felirat is tartozik: “Fifty years since the uprising in Paris 1968. The birthplace of modern stencil art” (Ötven évvel az 1968-as párizsi lázadás után. A stencilművészet bölcsője).  A Pompidou Központ nem sokkal a graffiti felfedezése után plexiüveggel bevonta a stencilt, amelyet 2018 júliusában próbálták meg először ellopni, de akkor az intézmény körül járőröző biztonsági őrnek sikerült elijesztenie a rongálót.  A világ egyik leghíresebb utcaművészének, Banksynek – akinek az alkotásai a művészeti aukciókon óriási összegekért kelnek el …

Lufikutya után lufinyúl: megint Jeff Koons a legdrágább élő művész

A siker a lehető legjobbkor jött az utóbbi években népszerűségéből és árszintjéből sokat vesztett művésznek. 2013-tól 2018-ig mondhatta magáénak, majd most, féléves szünet után visszaszerezte a legdrágább élő művész címét a 64 éves amerikai képzőművész, Jeff Koons. A korábbi rekordot, amit emblematikus lufikutyájának narancsszínű változatával állított fel, 58,4 millió dollárral tartotta. Ezt szárnyalta túl tavaly novemberben David Hockney az Egy művész portréja című festményének 90,3 millió dolláros árával, ami egyben a tavalyi év negyedik legmagasabb leütése volt – élő művész még sosem végzett ilyen előkelő helyen ezen a listán, leszámítva éppen Koonst, akinek 2013-as rekordja ugyancsak a negyedik helyhez volt elég 2013-ban. Hockney azonban nem sokáig örülhetett a tekintélyes címnek; a Christie’s május 15-i New York-i post-war és kortárs árverésén Jeff Koons, ha csak egy hajszállal is, de meghaladta ezt az eredményt Nyúl című plasztikájának 91.075.000 dolláros árával. (Valamennyi ár tartalmazza az árverőház jutalékát. Hockney és Koons művét egyaránt 80 millió dollárért ütötték le, időközben azonban megváltozott a Christie’s jutalékrendszere és ezért magasabb 700 ezer dollárral a Koons szobráért kifizetett teljes összeg.) A Nyúl 1986-ban született rozsdamentes acélból és a lufikutyával együtt Koons …

Középpontban a rejtve maradt érték

Initio Fine Arts, Budapest Az 1945 utáni közép- és kelet-európai – elsősorban magyarországi – művészetre fókuszál az Initio Fine Arts projektgaléria, mely részben a Bartók Béla úti K.A.S. Galéria terében, részben pop-up helyszíneken mutatja be a kiválasztott munkákat. Nincsenek műfaji vagy korosztálybeli korlátok: az Initio Fine Arts egyaránt képvisel képző- és fotóművészeket, valamint fiatal, középgenerációs és idősebb alkotókat. Célja egy olyan portfólió kialakítása, mely elsősorban még be nem futott vagy Magyarországon nem megfelelő módon értékelt művészeket fog egybe – olyanokat, akik ugyanakkor saját területükön egyedülálló művészetet hoznak létre. E művészek közt találjuk Kecskeméti Sándort, Miksa Bálintot, Bíró Sándort, BOLDI-t, Szalai Dánielt és Regős Benedeket is. A galéria vezetője, Ferenczy Bálint kimondott céljának tartja a Németországban élő és alkotó Kecskeméti integrálását a hazai szcénába. Komoly hiány ugyanis, hogy a szobrásznak még nem volt nagy léptékű életmű-kiállítása Magyarországon. Ferenczy képzőművészeti érdeklődését, művészeket felkaroló értékrendjét minden bizonnyal nagyanyjától, Nyakas Ilonától, a K.A.S. Galéria alapító-vezetőjétől örökölte. Nyakas sokszor azért vásárolt bizonyos művészektől, hogy azok bevételhez jussanak és dolgozhassanak. Ő már gyermekkorában nagy hatással volt Ferenczyre, akit saját bevallása szerint …

Nádler-mű a párizsi Centre Pompidou állandó kiállításán

A párizsi Centre Pompidou kortárs gyűjteményét bemutató állandó kiállításon kapott helyet márciusban Nádler István Kék – fekete című, 1968-ban készült festménye, közölte a budapesti Kisterem Galéria. 1968-ban Nádler a Galerie Müller meghívására Bak Imrével együtt huzamosabb időt töltött Stuttgartban, ahol a korabeli festészet utáni absztrakcióval megismerkedve, az új élmények hatására festette többek között a Kék – fekete című akrilfestményt is. Az intenzív tónusú, éles kontúrokkal megfestett színsávokból és -mezőkből építkező kép 1972-ben került vissza Budapestre, majd évtizedeken át a művész műtermében pihent. A Kisterem Galéria 2017-ben a neves párizsi FIAC képzőművészeti vásáron hosszú idő után először mutatta be Nádler 1960-as években készült műveit, köztük a szóban forgó munkát, mely már a vásár ideje alatt felkeltette a Centre Pompidou kurátorainak figyelmét, majd 2018-ban Spengler Katalin és Somlói Zsolt, valamint a Centre Pompidou Közép-európai Akvizíciós Bizottságának jóvoltából került a múzeum gyűjteményébe. A gyűjtemény jellegzetes elemeit bemutató állandó tárlaton, az épület 4. emeletén Nádler műve a magyar származású francia festőművész, Vera Molnar két művével és Agam installációjával egy térben látható. A Centre Pompidou kortárs művészeti gyűjteménye 1920 után született művészek 1960- …

Vonzás és taszítás játékai: Jeff Koons Oxfordban

Miután az oxfordi egyetem művészettörténeti társaságának tiszteletbeli tagja lett, az Ashmolean Múzeumban állít ki a világ egyik legdrágább és legvitatottabb sztárművésze. Jeff Koons at the Ashmolean, Ashmolean Museum, Oxford, június 9-ig Tíz év óta először jelentkezik átfogó kiállítással az Egyesült Királyságban Jeff Koons. Legutóbb a kortárs művészet egyik itteni fellegvárában, a Hyde Park-i Serpentine Galleryben, a néhai Diana walesi hercegnő egyik kedvenc intézményében mutatkozott be. Most az oxfordi egyetem 1683-ban alapított, elsősorban antik kincseiről híres múzeumában, az Ashmolean-ben látható, amit a “világ legrégebbi nyilvános múzeumaként” tartanak számon. Valószínűleg éppen ez a címke kelthette fel a 64 éves sztárművész fantáziáját, amikor felajánlotta, hogy elhozza az ódon egyetemi városba saját válogatását és személyesen vesz részt a tárlat rendezésében is. Könnyen lehet, hogy az állandó kiállításaira ingyenes belépést biztosító gyűjtemény tíz évvel ezelőtt II. Erzsébet által felavatott új szárnyában megtekinthető Koons-show a múzeum eddigi legnagyobb kasszasikerének bizonyul majd. Koons itteni megjelenésének van egy érdekes háttértörténete. 2017-ben az Oxfordi Egyetem – egykori professzoráról, Edgar Windről elnevezett – művészettörténeti társasága tiszteletbeli tagsággal kínálta meg a művészt, amit ő örömmel elfogadott, …

Elsőbálozó Tajvanban – Taipei Dangdai

Tajpej a távol-keleti művészeti piac egyik figyelemre méltó helyszíne, itt nyitotta meg kapuit idén először a Taipei Dangdai kortárs művészeti vásár január 18-án. Félúton a novemberi Shanghai Art Week és a márciusi Art Basel Hong Kong között a Dangdai célja az volt, hogy megmutassa, Tajpej kiérdemli helyét a gyűjtők szívében. „Dangdai” kínaiul annyit tesz, kortárs, jelenkor. Ezzel a címmel a Taipei Dangdai megálmodója, az Art Basel Hong Kong alapítója, Magnus Renfrew a szigetországot jelölte ki a régió új művészeti fővárosának. Mellette a honkongi rendezvény több egykori szervezője is részt vett a Dangdai első évének megtervezésében, köztük a tajvani gyűjtő és kurátor Rudy Tseng. A Dangdai 73 galériát látott vendégül, melyeknek túlnyomó része Ázsiában is jelen van. Ezeken felül négy fiatal, kevesebb, mint nyolc éve működő galéria mutatkozott be, 13 galéria pedig egyéni tárlatokkal vett részt a szólószekcióban. Külön részleget szenteltek az installációknak és a 8000 dollár alatt megvehető műtárgyaknak is. A gyűjtőket olyan neves nemzetközi galériák nevével csalogatták, mint a londoni White Cube, a Lisson (London, Hong Kong), a Pace vagy a Sprüth Magers. A …

A félig ledarált Banksy-festmény esete

Egy darabka művészettörténet Még nincs vége az évnek az aukciós piacon, de az „év műtárgya” címet aligha lehet már elvenni a kortárs képzőművészet legismertebb ismeretlen alkotója, Banksy Kislány léggömbbel című festményétől, amely a Sotheby’s október 5-i londoni kortárs árverésén 1 millió 42 ezer fontért kelt el. A szenzációt ez esetben nem az ár jelenti – bár az jóval magasabb, mint a 2–300 ezer fontos becsérték, mégis elmarad a művész még 2008-ban felállított, 1,9 millió dolláros életműrekordjától. A történet bejárta a világsajtót: a leütés után távirányítással működésbe lépett a kép keretébe beépített iratmegsemmisítő, és a teremben ülők legnagyobb megdöbbenésére a mű alsó felét vékony csíkokra vágta. A Sotheby’s által európai gyűjtőnőként és az árverezőház régi ügyfeleként leírt vevőnek ezt követően módja lett volna visszalépni a vásárlástól, ám ő némi gondolkodás után arra jutott – joggal –, hogy most nem egyszerűen egy festmény kerülhet a birtokába, hanem egy darabka művészettörténet, és kifizette a vételárat. Banksy időközben átkeresztelte a munkát, a képeinek autenticitását igazoló cég pedig hivatalosan is a művész eredeti alkotásának ismerte el azt. (Az új cím …

Mi mennyi – és miért?

Kötet a kortárs művészeti piacról A nem szakértő közönség tájékoztatására, tévhitek eloszlatására és némi provokáló adat- és számhalmaz felmutatására vállalkozott második „műgyűjtős” kötetében Martos Gábor. A Múzeumcafé egykori alapító főszerkesztője új könyvének első része szembesíteni kívánja a hitetlenkedő, a kortárs művészettől – elsősorban annak absztrakt-nonfiguratív vonalától – ódzkodó nézőket a közkeletű kijelentéssel: „Mi ebben a művészet? Ilyet én (a gyerekem, az unokám) is tudok!” A kötet második, nagyobb terjedelmű részében pedig a kortárs galériák, a hazai és nemzetközi aukciósházak kortárs eladásainak gazdag felsorolását, az árverések körülményeit, történeteit, az ismert és ismeretlen vásárlók körét tárja fel. Könyvének első harmada úgy indul, mint egy kortárs művészeti szöveggyűjtemény. Sorra veszi és idézetekkel szemlélteti (a Megértéskísérletek című fejezetben), milyen elméletek, vélemények és elemzések formálják a szakmai közönséget a „contemporary art” befogadása során. A szerző Németh Lajos, Hegyi Lóránd és számos további jeles hazai és nemzetközi művészettörténész-potentát írásaiból szemezget. Egyik kiindulási pontja Marcel Duchamp Forrás című ready made-jének (1917) megszületése, fogadtatása és utóélete a művészettörténetben és a műtárgypiacon. Martos módszere, hogy anekdoták, történetek, életrajzi adatok sorával hitelesíti a kortárs alkotók …