Month: május 2018

Forbes–lista a legbefolyásosabb magyar nőkről: feljövőben a képzőművészet

Külföldön is, itthon is a sajtó kedvenc foglalatossága lett a rangsorok készítése. Fogadjuk el, hogy ezek inkább gondolati játékok mint kőbe vésett igazságok – mégis érdemes komolyan elgondolkodni rajtuk. A világhírű amerikai üzleti magazin, a Forbes 2013 vége óta megjelenő magyar kiadása is számos listát jelentet meg; a legismertebbek a leggazdagabb magyarokról készített összeállításaik. Nos, a hazai művészeti szcéna képviselőinek aligha van esélyük arra, hogy ezekre belátható időn belül felkerüljenek, idén viszont már negyedik alkalommal készült egy olyan rangsor –  a legbefolyásosabb magyar nőké – amelynek egyik fejezete a kulturális élet tíz legbefolyásosabbnak tekintett női szereplőjét mutatja be. Mint a hasonló listák esetében általában, ezúttal sem az adott esztendő pillanatfelvétele a legizgalmasabb, hanem a néhány év távlatából már lassan kibontakozó tendenciák. E tekintetben pedig az idei rangsornak pozitív üzenete van a képzőművészeti színtér számára: a szcénát sohasem képviselték még ennyien – szám szerint öten – a TOP 10-ben, mint az idei esztendőben. A TOP 10 másik felének helyein 2:2:1 arányban osztozik a filmes és a színházi világ, illetve a könyvkiadás. (Az élen egyébként második éve …

Mi fán terem? Grafikai technikák – síknyomás

Mi a grafika? Mi a különbség a sokszorosított grafika és a szabad grafika között? Milyen grafikai eljárásokat ismerünk? Új cikksorozatunkban segítünk eligazodni a grafikai eljárások rengetegében. A mély– és magasnyomás után a harmadik részben a művészi síknyomás klasszikus technikáit mutatjuk be Önöknek! A művészi síknyomás klasszikus technikái Ennél a grafikai eljárásnál a rajz (a nyomtatófelület) és a nem nyomtató részek egy síkban vannak. Alapelve a zsíros (festékfogó) és a vizes (nem nyomtató) anyagok egymást taszító tulajdonságain nyugszik, ezért „vegyi” nyomtatásnak is nevezik. Többnyire a jura-korabeli tengeriszap lecsapódásként keletkezett mészkőpaláról (litográfiai kő) nyomtatott különböző litográfiai technikák használatosak a síknyomásnál, de idesorolhatók a fémlemezekről (alumínium, horgany) nyomtatott lapok is. 28 A művészi lapok készítéséhez leginkább megfelelő minőségű litográfiai követ a németországi Solhofenben bányásznak. További lelőhelyek: Rajna-vidék, Szászország, Franciaország, Svájc valamint Horvátország és Új-Kaleódnia. Ezek a kövek közel 97%-ban tartalmaznak mészkövet, ezért anyaguk homogénnek tekinthető, jól reagálnak a marófolyadékra, porózus szerkezetük miatt kitűnően zsírosíthatók, illetve nedvesíthetők, könnyen veszik fel a litográfiai rajzeszközök anyagát. Simára csiszolva, 10-15 cm vastag tömbökbe vágva kerülnek forgalomba. A síknyomás nyomatára lapos, puha kép jellemző, …

Pán, Molnár, Reigl: a francia művészet legfontosabb női szereplői között

Magyar születésű művészek, mindhárman az absztrakt képzőművészet területéről. És mindhárman helyet kaptak egy kötetben, amely a legfontosabb női alkotókat sorolja fel a XX. és XXI. századi francia művészetből. A Pionírok (Les Pionnières) című, a Somogy Éditions d’Art gondozásában a napokban Franciaországban megjelent könyv tizenegy olyan festő- és szobrásznőt mutat be, akik életművükkel beírták magukat a huszadik-huszonegyedik századi francia és nemzetközi képzőművészet aranykönyvébe. Az élvezetes és tanulságos könyv önmagában is megérdemelné, hogy hírt adjunk róla, de még inkább indokolttá teszik ezt többszörös magyar vonatkozásai. Az csak apró érdekesség, hogy a könyvet megjelentető, 1937 óta működő Somogy kiadó alapítója az Óbecsén született Somogyi Imre volt, az viszont nagyon is elgondolkodtató, hogy a tizenegy művész között három magyar szerepel: Molnár Vera, Pán Márta és Reigl Judit. Ez a tény önkéntelenül is olyan kérdéseket vet fel az olvasóban, hogy ki milyen okból hagyta el hazáját, vajon Magyarországon maradva is ugyanezt az alkotói utat járták volna-e be, és nem utolsó sorban, hogy miben rejlik Párizsnak az a titka, ami a tehetséges művészeket igazán naggyá érleli. Ez utóbbi kérdés annál is inkább indokolt, …

Mi fán terem? Grafikai technikák – mélynyomás

Mi a grafika? Mi a különbség a sokszorosított grafika és a szabad grafika között? Milyen grafikai eljárásokat ismerünk? Új cikksorozatunkban segítünk eligazodni a grafikai eljárások rengetegében. A magasnyomás után a második részben a művészi mélynyomás klasszikus technikáit mutatjuk be Önöknek! A művészi mélynyomás klasszikus technikái A művészi mélynyomás technikái olyan grafikai eljárások, amelyeknél a festék a nyomóforma mélyedéséből kerül át a papírra. Ezeket az eljárásokat egytől egyig európai műhelyekben fedezték fel, és a távol-keleti országokba csak a 17. század végén került. A mélynyomásra jellemző, hogy a papír felületén enyhén kidomborodva ül meg a festék, továbbá, hogy a fazették – azaz a nyomóforma ferdén megmunkált peremei – a nyomtatás során belenyomódnak a papírba, ezáltal a kép körül jól látható plasztikus keret képződik. A megmunkálás módszerei szerint alapvetően két csoportba oszthatjuk a mélynyomásos technikákat: Mechanikus eljárások: A mechanikus eljárások többnyire fémmetszetek: réz– és acélmetszetek, hidegtű, borzolás. A három klasszikus eljárás mellett ritkábban alkalmazzák a pontozásos metszetet, a krétamodorú metszetet, a sajtolt vagy poncolt metszetet. Maratott eljárások: A maratott eljárásokhoz tartoznak: a karcok, az akvatinta, a lágyalap, a repesztés, …

JR, Varda és a verda: fotomobil a francia valóságban

A francia új hullám nagyasszonya és a balos street art művész egy furgonnal bejárják a francia vidéket. Embereket keresnek. Ezt örökíti meg egy dokumentumfilm. Működik? Arcélek, útszélek (Visages villages), 2017 francia dokumentumfilm, r.: JR, Agnès Varda Egy bohém idős hölgy meg egy sármos nonkonform fiatalember kreatív road-movie-zása a francia tájban, érzékeny és finom zenei aláfestés mellett? Recept a biztos sikerhez – mondhatnánk némi malíciával. A giccs-barométer azonban nem leng ki a másfél óra alatt egyszer sem, és bár nincsenek nagy mélységei és magasságai, a Visages villages című film mégis nagyon jól esik a nézőnek. A street art és a fotográfia keresztezésével új műfajt teremtő, alterbalos szupersztár, a hatalmasra nagyított portréiról híres JR és a francia nouvelle vague legendás rendezője, a 89 éves bölcs és játékos filmes nagyi, Agnès Varda, egy fényképező-kabinná plusz plakátnyomtató műhellyé átalakított furgonban utazgatnak a francia vidéken. Közös kalandozásuknak az a célja, hogy hétköznapi sztorikat, embereket, hangulatokat találjanak, megfotózható arccal-testtel. Van, ahova úgy mennek, hogy tudják, mit, kit fognak ott találni, és van, amit a véletlen hoz eléjük. Történetek, helyzetek vagy emlék kerülnek …

Mi fán terem? Grafikai technikák – magasnyomás

Mi a grafika? Mi a különbség a sokszorosított grafika és a szabad grafika között? Milyen grafikai eljárásokat ismerünk? Új cikksorozatunkban segítünk eligazodni a grafikai eljárások rengetegében. Az első részben a művészi magasnyomás klasszikus technikáit mutatjuk be Önöknek! Mielőtt rátérnénk a magasnyomásra elsőnek is tisztáznunk kell azt a kérdést, hogy mi is a grafika? A köznapi nyelvben a ceruza-, a szén-, vagy a krétarajzokat ugyanúgy grafikának nevezzük, mint a sokszorosított alkotásokat. A művészi grafikákon belül két nagy csoportot különböztetünk meg: a szabad grafikát és a sokszorosított grafikát. Szabad grafikának nevezzük az olyan grafikai műveket, melyeket reprodukálni lehet de sokszorosítani nem. A sokszorosított grafika ezzel szemben mindig nyomtatás révén történik, aminek során a grafikai eszközökkel a művész elképzelésének megfelelő nyomóformáról (dúcról) festéket viszünk át a nyomópapírra, vagy az azt helyettesítő felületre. A nyomóformán a nyomóelemek azok a helyek, amelyek festékezés után nyomot hagynak. A nyomóforma sokféle anyagból készülhet, a leggyakoribbak: fa, linóleum, kő, fém. A nyomtatás eredménye a nyomat lesz. A nyomtatás módja szerint négy csoportot különböztetünk meg: magasnyomás, mélynyomás, síknyomás és szitanyomás. A művészi magasnyomás klasszikus …

Kirakodás2 – Online aukció a Rechnitzer gyűjteményből!

A Rechnitzer gyűjtemény anyagaiból 2017 decemberében sikeres online árverést rendeztünk az AXIOART-on. Akkor még nem adtunk címet a kezdeményezésünknek, de mára megtaláltuk a megfelelő elnevezését: Kirakodás. A gyűjtemény gyarapítása közben korszakok, művészek, irányzatok csábítottak el, s így óhatatlanul felhalmozódtak különféle művek. Az idővel aztán a kollekció koncentrálódik, a gyűjtői világunkban a szakosodás, az egy-egy irányzathoz való következetesebb igazódás történik meg. Így aztán azok az alkotások, amikat korábban, más korszakban érdekesek tartottunk, kedveltük őket, napjaikra a raktár mélyére kerülnek, vagyis feleslegessé válnak. Célszerű rendezni egy, vagy – esetünkben – több Kirakodást, amikor piacra visszük a már felesleges, de szeretett, a mai gyűjteménybe nem illő műveket. Balla József erdélyi festő nagyméretű Cirkusz című alkotását évekig szemléltem, a művész egyik izgalmas – nem kellően feltárt, ismert – életmű darabja. Barta Mária két műve (Vihar előtt, Székek) a hazai nőművészetet bemutató kiállításokon többször szerepelt. Gábor Jenő Árkádiatollrajza 1924-ből egy tervezett freskó ígényesen kidolgozott vázlata. Említhetjük még Járitz Tavasz című kis remekét, vagy az erdélyi magányos festőnő Mándy Laura Cserép fehér virágokkal című képét. S ne feledkezzünk meg Rippl Rónai …

Árverési tudósítás – AXIOART 2. online aukció: festmények, grafikák

AZ AXIOART április 27.– május 7. között tartotta 2. online árverését. A festményeket és grafikákat felsorakoztató aukció különlegessége abban rejlett, hogy a gyűjtők nem hagyományos teremárverésen hanem a www.axioart.com weboldalon online licitálhattak a kiszemelt tételekre.  Következzen egy kis statisztika: Az árverésen 41 tétel került kalapács alá és a műtárgyak 30%-ra érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 2 060 000 volt, az árverés végén az aukciónált tételek összértéke 566 000 Ft lett. Az online licitharc legemlékezetesebb pillanatai: A katalógus tételi közül érdemes kiemelni Balassy Zoltán (1943–2015): Szivarkirály legyőzi a sárkányhalat című művét, aminek a kikiáltási ára 15 000 forint volt és az élénk licitharcot követően 44 000 forintért cserélt gazdát. Hosszú online licitharc bontakozott ki Deim Pál egyik grafikájáért: a 20 000 forintos kikiáltási árról induló műtárgy végül 42 000 forintért kelt el. Ugyancsak jól szerepelt a 7000 forintos kezdőárról induló Király Sándor festmény, ami 14 000 forintért cserélt gazdát. Íme, a három legmagasabb leütési ár: 1. Pauer Gyula (1941–2012): Cím nélkül (2007). Olaj, vászon, 49 x 68 cm, j.j.l.: Pauer 007. Leütési ár: 190 …

Ez lehet az első félév legdrágább festménye

El kell ismerni, Modigliani aktjának marketingjét nehéz lett volna jobban felépíteni. Néhány nappal azt követően, hogy a Tate Modernben bezárt a rendkívüli sikerű Modigliani-kiállítás, a Sotheby’s Hong Kongban bemutatta május 14-i New York-i impresszionista és modern árverésének sztártételét, Amedeo Modigliani 1917-es Fekvő aktját. Ügyes időzítés, mondhatnánk, hiszen a londoni tárlat még tovább fokozta a művész munkái iránti, az utóbbi évek aukciós áraiban is tükröződő rendkívüli érdeklődést. De nemcsak erről van szó: a most kalapács alá kerülő tétel éppen az, amelyiknek részlete a Tate kiállítási honlapján és a katalógus címoldalán is szerepelt, azaz az aukciósháznak – és persze a beadónak – rendkívüli promóciós lehetőség hullott az ölébe. (A tárlaton egyébként összesen 12 aktkép szerepelt.)  Hogy ez a véletlen műve-e, netán az érintettek tettek-e előzetesen valamit annak érdekében, hogy ez így legyen, az úgyis az ő titkuk marad. Viszont biztosan nem a véletlenen múlott a bejelentés helyszínének megválasztása, ami azt jelzi, hogy az árverőház elsősorban az ázsiai gyűjtőktől várja, hogy megdöntsék Modigliani eddigi 170,4 millió dolláros rekordját, amit ugyancsak egy aktja állított fel 2015-ben. Ezt az összeget is egy ázsiai, pontosabban …