Month: július 2017

Hogyan jelenik meg Klimt Beethoven-frízén a zeneiség?

Szerző: admin

Bécs egyik nevezetes épülete a Secession: a növényi indákból szőtt arany kupolával díszített bemutatóterem egy évszázada épült a Secession csoport műveinek, s bár ma a kortárs képzőművészetet szolgálja, fő attrakciója Gustav Klimt Beethoven-fríze, amelyet itt állítottak ki először. Miért volt jelentős a Secession csoport kiállítása? Hogyan jelenik meg a tárlaton és Klimt alkotásán a zeneiség? Cikkünkből mindenre fény derül! A Secession XIV. kiállítása Az 1987-ben megalakult Secession korai szakaszának történetében döntő fordulatot hozott az az 1902-es év. Az újfajta szakrális művészet melletti közös demonstrációnak szánt Beethoven-tárlat után a monumentális tendenciák a művészet minden területén megerősödtek. A Secession csoport XIV. kiállítás során a huszonegy résztvevő művész egyetlen vezéreszmének, a művész kultuszának állította szolgálatába munkáit. A kiállítás építési terve Josef Hoffmanntól származott és külön a kiállításra készült dekorációkkal és Max Klinger Beethoven-szobra köré csoportosított műalkotásokkal együtt egyetlen komplex művet, Gesamtkunswerket (összművészeti alkotást) hozott létre. Az épület a Secession „arénája” volt, ahol Klimt és kortársai harcot vívtak, „de az épület mégis több volt egy hadszíntérnél: templomként mutatta be magát, ahol az átlagember is hozzájuthatott a legmagasabb kinyilatkoztatáshoz”. 1901 nyarán Ernst …

Salvador Dalí és Alfred Hitchcock Hollywood-ba vitte a szürrealizmust!

Szerző: admin

Alfred Hitchcock számtalan hallhatatlan thrillerrel gazdagította a filmtörténetet. Az 1945-ben készült Elbűvölve igaz nem tartozik a rendező legsikeresebb alkotásai közé, mégis igazi különlegességnek számít, ugyanis a pszichedelikus álomjelenetet maga Salvador Dalí készítette. Az Elbűvölve középpontjában a pszichoanalízis áll, a negyvenes évek közepén a lélekgyógyászat igazi reneszánszát élte. David O. Selznick producert annyira magával ragadta a forgatókönyv, hogy végül rábeszélte Hitchcock-ot a megfilmesítésre. A mozgókép úgy kezdődik, hogy a néző rövid leírást kap a pszichoanalízis működéséről, majd több dialógusban elmagyarázzák a terápia lényegét. A pszichiátert alakító Ingrid Bergman próbálja analizálni Gregory Peck-et azért, hogy páciense tudatalattijából a felszínre kerülhessen, hogy valóban ő ölte-e meg azt a férfit, akiről úgy hiszi, hogy a saját keze által halt meg. A film tulajdonképpen az első nagy hollywoodi produkció, ami központba állítja a pszichoanalízist és a különféle mentális betegségeket. Egy későbbi jelentben a beteg egy kanapén fekszik és elmeséli álmát a doktornőnek. A hagyományos, elmosódott hollywoodi álomjelenet helyett Hitchcock új megközelítést választott. Az álmot sokkal élesebben akarta átadni, mint előtte bármikor, ezért felkérte a kor nagy szürrealista festőjét, Salvador Dalí-t, …

A zöld ötven árnyalata – Matt és Liza Giles londoni otthona

Szerző: admin

Matt és Liza Giles igazi csapatjátékosok, londoni házuk átalakítása volt első “közös gyermekük”. Csalhatatlan stílusérzékük ékes bizonyítéka, hogy szinte az összes neves lakberendezéssel, dizájnnal foglalkozó folyóirat cikkezett családi fészkükről. Matt és Liza Giles otthonát átjárja a nyugalom. Lágy fehérek, jellegzetes formák és zöld falak, zöld növények, zöld apró hímzések, zöld csempék és zöld bútorok teszik egységessé a teret. A házaspár ügyesen bánt a zölddel, mindenhol csak annyit használtak belőle, amennyi elengedhetetlen a frissesség és természetesség érzetéhez. A végeredmény: a London délkeleti részén található négyszintes, kettős előcsarnokú viktoriánus kori ház csak úgy ragyog! A növények és a zöld dominanciája szépen kapcsolódik a kerthez, így a lakás utolsó zuga is harmonikus maradt. Nem csoda, hogy jól sikerült az átalakítás, Matt ugyanis a Giles Pike Architects építészeti iroda alapítójaként otthonosan veszi a belsőépítészeti akadályokat,  Liza pedig szabadúszó stylisként és dizájnerként több évig dolgozott a Terence Conran mellett és a Designers Guild vállalatnál. Egy ideig Liverpoolban éltek, majd visszatértek Londonba és hét éve vásárolták meg ezt a házat. A házaspár két gyermekével költözött ide, fontos volt számukra, hogy a …

Hogy jelenik meg Edvard Munch képein a modern világ szorongása?

Szerző: admin

A fáma szerint a szorongás a kreativitás ösztökéje. A művészettörténetben nem példa nélküli, hogy egy-egy festő a képein megfesti félelmeit és szorongásait, elég csak Frida Kahlo-ra, Vincent Van Gogh-ra gondolnunk.  A hányatott sorsú norvég festő, Edvard Munch nevét hallva a legtöbb embernek egy halálra rémült, sikoltó alak képe jelenik meg a szemei előtt. Nem véletlenül, Munch legismertebb képe ugyanis éppen a Sikoly. Azt már kevesebben tudják, hogy a festmény valójában Munch életének lenyomata. Munch festményeit azért érezhetjük a magunkénak, mert nemcsak saját szorongását, hanem a modern világ válságát is megfestette.  A 19. század végén felborultak a régi hatalmi struktúrák, a nagyvárosokban felgyorsult az élet, ennek hatására megváltoztak az emberek, akik egyre kevesebbet foglalkoztak önmagukkal. A szorongás, a halál utáni vágy nemcsak a művészek, hanem az átlag emberek életében is megjelent. Az 1863. december 12-én született kisfiú ötéves korában tuberkulózisban elvesztette édesanyját, 14 éves korában pedig nővérét, másik testvére pedig megőrült. Edvard édesapja depressziós volt és orvosként gyakran gyógyított Oslo nyomornegyedeiben. A szülői örökség  és a halálesetek hatására Munch úgy érezte, hogy a betegség és az őrület egész életében követi, a démonok elől …