Összes cikk Műtárgyvásárlás cimkével

Van egy Banksy-je? Most milliókat adnak érte!

Banksy nevét még az is ismeri, akinek a graffiti szóról csak az elbénázott utcai firkálmányok és tegek jutnak az eszébe. A brit fenegyerek, hiába vált hoteltulajdonossá, még mindig inkognitóban él, és ontja magából a jobbnál jobb műveket. Munkái társadalomkritikusak, könnyen értelmezhetők, és az utca emberének szólnak.  Banksy népszerűsége töretlen, és az aukciósházak ügyesen meglovagolták ezt a sikert.  A street art művészet fénykorát éli ,és vannak emberek, akik megengedhetik maguknak, hogy milliókat fizessenek egy graffitiért! „Annak ellenére, hogy sokan ezt állítják, a graffiti akkor sem a művészet legalja. Még akkor is, ha hazudnod kell anyukádnak, és sunnyognod az éjszakában, ez a legőszintébb kifejezési forma. Nincs benne elitizmus vagy népszerűséghajhászás, és a város legmenőbb falain láthatók a művek, anélkül, hogy lehúznának a felület bérleti díjával. A fal mindig is a legjobb hely a munkád bemutatására.” Banksy  Banksy-hatás Banksy egy személyben graffiti művész és politikai aktivista. Banksy egy álnév és igazi ereje ebből a névtelenségből ered, ugyanis a street art lényege az anonimitás. Banksy pedig végérvényesen a képzőművészeti kánon részévé tette a graffitit. Munkái a világ legnagyobb aukciósházánál, …

Íme, a Kieselbach Galéria tavaszi képaukciójának legdrágább tételei

Gulácsy jelmezes önarcképe 85 millió forintot, Szinyei-Merse Pál tájképe 44 millió forintot ért a Kieselbach Galéria péntek esti tavaszi árverésén, amelyen sok más mellett Pór Bertalan, Iványi-Grünwald Béla és Schönberger Armand alkotásait kínáltak az érdeklődőknek a Budapest Marriott Hotelben. Gulácsy Lajos 44 millió forintos kikiáltási árról indított Cogito ergo sum (A falu bolondja) című jelmezes önarcképe végzett a legmagasabban a péntek esti árverésen. Gulácsy műve egykor Horváth Zsigmond, majd Füst Milán és felesége, Helfer Erzsébet gyűjteményében, később a Füst Milán Fordítói Alapítvány tulajdonában volt. A több mint 200 tételt számláló aukciós anyagból a második legmagasabb árat érte el Szinyei Merse Pál A Vezúv kitörése című műve. Az 1863-as olajképre 38 millió forinttól indult a licitálás és végül 44 millió forintnál ütötték le a romantikus és a klasszicista tájképfestészet egyik kiemelkedő darabját. A festményen a tűzhányóból éjszaka kilövellő lángoszlopok belefolynak a nápolyi öböl vizébe. Magas áron 42 millió forintért cserélt gazdát Schönberger Armand Nagybányai táj a Keresztheggyel című festménye, amelynek induló ára 18 millió forint volt, de ugyancsak 42 millió forintért kelt el a tragikusan rövid …

Basquiat még Warholt is kiütötte a ringből!

A nemzetközi sajtó nem tud napirendre térni a fölött, hogy soha nem látott összegért, 110.5 millió dollárért kelt el Jean-Michel Basquiat alkotása a Sotheby’s New York-i aukcióján. A korábbi rekordot Andy Warhol egyik képe tartotta, 105.4 millió dollárral. A cím nélküli, koponyát ábrázoló alkotást vegyes technikával, akril és spray festékkel, illetve úgynevezett oil stickkel készítette az 1988-ban drogtúladagolásban elhunyt művész. A kép három rekordot is megdöntött: ez lett az 1980 óta készült, fekete művész által készített és amerikai művész alkotta legdrágább műalkotás is. A festményt Yusaku Maezawa, egy 41 éves japán divatvállalkozó vette meg, aki egy múzeumot szeretne nyitni otthonában. Tavaly szintén vett egy Basquiat-művet, igaz az csak 57,3 millió dollár volt. De nézzük, milyen műveket utasított maga mögé Basquiat cím nélküli alkotása! 1. 105.4 millió $ Andy Warhol: Ezüst autóbaleset (Kettős katasztrófa) Aukció: 2013. november – Sotheby’s New York 2. 95.4 millió $ Roy Lichtenstein: Nővér Aukció: 2015. november – Christie’s New York 3. 86.9 millió $ Mark Rothko: Narancs, piros, sárga Aukció: 2012. május – Christie’s New York 4. 84.2 millió $ Barnett …

Fektessünk műtárgyba? 3. rész – Segítünk, hogy ne hibázzon!

A hazai és a nemzetközi műtárgypiac mérete: különbségek, törvényszerűségek. A cikksorozatunk legutóbbi részében ott tartottunk, hogy a konstans időhiányban szenvedő tőkeerős vásárlóréteg manapság luxuskocsikon száguldozik egyik tárgyalásról a másikra, és bőszen reménykedik abban, hogy a klónozás tudománya mihamarabb képes lesz az ember megkétszerezésére, háromszorozására, hogy bőven legyen idő múzeumba, galériába járni, pezsgőt szürcsölve irodalmi és művészeti szalonokban korlátlan mennyiségben felszippantani a kultúrát. A viccet félretéve, a műgyűjtés bizony időigényes hobby. Nem azért, mert olyan sokáig tart a műtárgyakat megvenni akár aukciókon, akár galériákban, hanem azért, mert rengeteg ismeretet és tapasztalatot kell felhalmozni, ahhoz, hogy a gyűjtő értékes, sőt értékálló (!) kollekciót hozzon létre. Gyakran érzek a hozzám forduló érdeklődőkkel való beszélgetések során elemi bizonytalanságot részükről a témával kapcsolatban. A hezitálás tökéletesen érthető, sőt kívánatos! Sokkal jobban szeretek olyan kezdő gyűjtőkkel beszélgetni, akikben megvan az egészséges szkepticizmus a műtárgypiaccal kapcsolatban, mint azokkal, akik magabiztosan tájékoztatnak elhatározásukról, hogy ők ripszropsz a művészetbe kívánnak fektetni punktum, és én adjak most azonnal konkrét tanácsot taxatíve felsorolva a büdzsébe árban passzoló, éves szinten minimum 50%-os haszonnal kecsegtető műtárgyakról.  Aki kritikával …