Összes cikk a Alkotók kategóriában

Kortárs művészek testközelből – interjú ifjabb Szlávics Lászlóval

Beke László írja, Ifj. Szlávics László éremművész: kortárs (művészet)történeti lecke a nézőknek címmel megjelent írásában. (XXI. Országos Érembiennálé katalógus bevezető, 2017.) “Ifjabb Szlávics László, talán a magyar éremművészet leglátványosabb megújítója, az elmúlt évtizedben végigjárja az éremművészet újra definiálásának történeti útját, a hagyományos szobrászati műfajokat és technikákat, a domborművet, a fémművességet, az ötvösséget és az ékszerészetet is érintve, nem kis mértékben a konceptuális művészet és az objektművészet hatására. Érinti a művészet és a tudomány, a technika, technológia és a kultúra összefüggésének problematikáját, és eljut a média és kommunikáció jelenkori helyzetének megértéséig.” Mikor kezdett el képzőművészettel foglalkozni? ifj.Sz.L.: Művész családba születtem. Édesapám, idősebb Szlávics László ötvös-szobrászművész volt, aki negyven évesen ecsetet ragadott és attól kezdve festett is. Kora gyermekkorom óta természetes közeg számomra a műterem, a különböző művészeti technikák világa. Viszonylag hamar kezdtem mintázni, faragni, agyaggal, gipsszel, fémmel dolgozni. Korán kialakult, hogy a plasztika izgat igazán, a festés rajzolás kevésbé kötött le. Édesapám személye által a szisztematikus, hagyományos művészeti képzés lehetősége adott volt már apró gyermekkoromtól fogva. Éltem ezzel a lehetőséggel, mert érdeklődésem ebbe az irányba vitt. A művészeti stúdiumok mellett …

Egy antikvárius hagyatéka online aukción

1882. május 13-án, amikor Kohn Emil erre a világra született Allsóbarczikán, mint megannyi csecsemő, nem tudhatta, hogy milyen világra jött. Bár édesapja könyvkötőmester volt, jó ideig azt sem sejtette, hogy hosszú és nem mindig szeretni való élete során  még ennél is szorosabb kapcsolat köti majd a könyvekhez. Még az ifjú majdani IV. Habsburg Károlyt meg sem koronázták a Mátyás templomban, amikor Budapest Székesfőváros Tanácsa igazolja, hogy Kohn Emil “községi kötelékébe tartozik” s még tartott az első háború, amikor megnyithatta könyvkereskedését az V. kerület  Vilmos Császár út 26.- ban. Negyvenegy éves, amikor  1923-ban feleségül veszi  a 26 esztendős Dróth Rózát négy leendő gyermekének,  – köztük édesapámnak – anyját. Itt aztán elröppen vagy tizenöt – olykor gazdasági válsággal, másszor politikai kísérletekkel terhes “boldog békeidő”. 1939-ben, amikor LÉGO parancsnok helyettesi “megbízást kap”, mint lakó, a könyvek szeretete mellé még mint oly sokan, talán nem vizionájs mindazt, ami majd következik, de tény, hogy a különböző igazolásokat, dokumentumokat, amelyekből ezeket a sorokat is írom, már célszerű s másolatban beszereznie. S azt sem tudta, hogy apám leleményessége, egy több főre “átalakított” menlevél …

Kortárs művészek testközelből – interjú Csízy Lászlóval

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani.  Csízy Lászlóval képzőművészetről, nagy elődökről, a számítógépes grafikáról és a struktúra keresésről beszélgettünk. Mikor kezdett el művészettel foglalkozni? Cs. L.: Erre nehéz egyszerű választ adni, mert gyerekkorom óta festek és szívesen foglalkozom a képzőművészettel. Kettős érdeklődéssel rendelkeztem, a továbbtanulásnál a műszaki pályát választottam. Villamosmérnök lettem. A diploma megszerzése után a mérnöki munkám mellett komputer grafikával kezdtem foglalkozni. 1980-ban volt az első számítógépes kiállításom, ezek a művek egyszerű technikai eszközökkel, például asztali plotterrel és írógéppel készültek. A Vasarely Múzeumban október 6-án nyílt meg Kód és algoritmus című kiállítás, amelyen három régi grafikám is megtekinthető. Több képzőművészeti szervezet mellett MAOE tag is vagyok. Ez azért fontos mert, az az alkotó- mondhatja magát hivatásos művésznek, aki Képzőművészeti Főiskolát végzett vagy MAOE tagsággal rendelkezik. A tagság jogosít fel arra, hogy olyan kiállításokon is részt vehessek, ahol csak profi művészek állíthatnak ki. A 70-es évektől készít számítógépes grafikákat. A technikai …

Kortárs művészek testközelből – interjú Gyebnár Istvánnal

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani. Gyebnár Istvánnal képzőművészetről, nagy elődökről, a művészet és diplomácia kapcsolatáról beszélgettünk. Mikor kezdett el képzőművészettel foglalkozni? Gy. I.: Szűkebb és tágabb családunkban többen is foglalkoztak képzőművészettel, akiknek a munkásságát gyermekkorom óta követtem. Édesanyám a Dési Huber István Képzőművészeti Körben tanult az ötvenes években; ösztönzésére kezdtem el festeni. Az általam rendkívül nagyra becsült, Munkácsy-díjas szobrászművész, Lóránt Zsuzsa, aki ebben az időben a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban rajztanárként engem is oktatott, kifejezetten bíztatott, hogy folytassak képzőművészeti tanulmányokat is. Ő ajánlott be a Dési Huber István Körbe, akinek akkori vezető tanára, Tamás Noémi az ő baráti köréhez tartozott. Pályám a közgazdász diploma megszerzését követően ugyanakkor elágazott, de valójában soha sem tettem le arról, hogy képzőművészettel is foglalkozzak.  Kik azok a művészek, akik meghatározó hatást gyakoroltak Önre?  Gy.I.: Édesanyám rokona volt Bednay Éva, aki többek közt lakkfestészettel, majd textil-montázsok készítésével foglalkozott, valamint férje, Bednay Dezső, aki tűzzománc-munkáival és …

Gyors áremelkedés a női alkotók piacán

Mit mond a Mei Moses-index? A globális képzőművészeti színtéren az utóbbi évek egyik legfontosabb fejleménye a nők munkáira fordított figyelem látványos erősödése. Ebben a folyamatban a múzeumoké a vezető szerep, melyek nemegyszer gyűjteményük egyes darabjainak értékesítésével teremtenek forrást a korábbi aránytalanságok enyhítését szolgáló új beszerzésekhez. A legjobb példával talán a jelenleg éppen Maurer Dóra szóló show-jának is helyet adó londoni Tate Modern jár az élen. Az elmúlt 12 hónapban Joan Jonas, Anni Albers, Dorothea Tanning és Natalja Goncsarova egyéni kiállításait rendezték meg, jövőre pedig Lynette Yiadom-Boakye, Paula Rego, Magdalena Abakanowicz, Maria Bartuszová és Haegue Yang tárlatai következnek. Mindez a műgyűjtők vásárlói döntéseire is komoly hatással van.  Az árverési statisztikák egyértelműen a nők iránti érdeklődés erősödéséről tanúskodnak. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a közkedvelt sztárok csúcsmunkái hiánycikké váltak a piacon, a gyűjtőknek újakat kell felfedezniük. Ezért most nagyon úgy tűnik, befektetési értelemben is jól jártak azok, akik már korábban bizalmat szavaztak a női alkotóknak. Érdekes elemzést hozott ugyanis nyilvánosságra a napokban a két egyetemi tanár által alapított, 2016-ban a Sotheby’s tulajdonába került Mei Moses. Az ő indexük az aukciós piacra visszakerülő …

Kortárs művészek testközelből – interjú Mecséri Ildikóval

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani. Mecséri Ildikóval képzőművészetről, a nagy elődökről, az alkotás folyamatáról és egy közelgő párizsi kiállításról beszélgettünk. Mecséri Ildikó 1971-ben született Győrben. Művészetében főként spirituális, metaforikus témákat választ, és inspirációját a Bibliából, a történelemből, és utazásai során gyűjtött élményeiből meríti. A művészet már kisgyermek korától érdekelte, azonban felsőfokú képzettségeit kulturális menedzserként és közgazdászként szerezte. Hosszabb ideig vezető beosztásban internetes kereskedelmi területen dolgozott. Később választotta a művészetet első számú hivatásának. Olajfestményeket készít és folyamatosan képzi magát, megújítja technikáit. Egyaránt alkalmazza az Alla prima és a Flemish technikákat is. Képeivel inspirálni, motiválni és bíztatni szeretné az embereket. Mikor kezdtél el képzőművészettel foglalkozni? Gyermekkorom óta szerettem alkotni, rajzolni, később fotózni, videózni, azonban a tanulmányaim és a munkám üzleti, kereskedelmi pályára vezetett. Kulturális menedzserként és közgazdászként diplomáztam, és hosszú ideig kereskedelmi vezetőként dolgoztam. Főhivatásban festészettel az elmúlt két év óta foglalkozom. A festészet teljesen magával ragad, folyamatos kísérletezés és …

8 fiatal kortárs művész alkotása kerül kalapács alá a Deák Palotában

TALES / ART / FASHION JÓTÉKONYSÁGI AUKCIÓ Mesék, művészet, divat: három hívószó, mely több száz tehetséges hazai művészt szólított meg 2019 januárjától májusig. A Fashion Street, az ArtHungry művészeti portál és a Bartók Béla Boulevard közös szervezésében létrehozott Tales / Art / Fashion kortárs művészeti pályázat során négy művészeti ág (festészet, fotóművészet, grafika és szobrászat) alkotói pályázhattak műveik kiállítására a prominens Deák Palotában, valamint a FashionStreet Magazinban való publikálási lehetőségre. A pályázatsorozatot a kezdetektől egészen kimagasló érdeklődés övezte: közel ezer pályamű érkezett be az öt hónap során, melyekből a szakmai zsűri négy győztes és négy különdíjas alkotót választott ki minden művészeti ágból.  A győztes és különdíjas művészek összesen 69 alkotásának izgalmas jótékonysági aukciójára szeptember 19-én, 18:00-tól kerül sor. Az aukciót a Csodalámpa Alapítvány nagykövete, a művészeti életből ismert Juhász Anna irodalmár vezeti. Az aukció teljes licitbevételét a Csodalámpa Alapítvány számára ajánlják fel, akik évente 260-280 életveszélyesen beteg gyermek kívánságait segítenek valóra váltani.  Az árverésen Csorba-Simon István, Bereczki Kata, Darab Dénes, Rabóczky Judit, Szigligeti Balázs, Nagy Sára, Birinyi Tamás és Ámmer Gergő műveire licitálhatnak, a teljes anyagot itt tudják megtekinteni. Ízelítő a katalógusból: Kérjük, részvételi szándékát szeptember …

Artemisia Gentileschi újabb tündöklése

Dorotheum, Bécs Michelangelo Merisi da Caravaggio világméretű reneszánsza nyomán a barokk mester manierista követői (caravaggisti, avagy a caravaggisták)újrafelfedezésére is sor kerülhetett. Az osztrák császárváros patinás árverezőháza, a Dorotheum Európábanpiacvezető a régi mesterek forgalmazása terén, így ebben a folyamatban is főszerepet vállalt. A leglátványosabb eredményeket a maga korában kontinensszerte ünnepeltés uralkodók által pártfogolt, ámazután méltatlanul elfeledett olasz festőnő,Artemisia Gentileschi (1593–1654) reflektorfénybe állításávalérte el. Mint arról karácsonyi számunkban beszámoltunk, a 2018. október 23-i licitáláson Lukrécia (1640-es évek) című vásznát az 500–700 ezer eurós sávban kínálták, devégül 1 millió 885 ezereuróigszárnyalt. Arégi mesterekáprilis végiárverésén a legmagasabb leütést – 442500 eurót – ismét Artemisia Gentileschi hozta Mária Magdolna eksztázisa (é. n.) című festményével,amelyet 400–600 ezer euróért hirdettek. A sokat foglalkoztatott művésznő bevett szokása szerint a főszereplőt saját kezűleg festette–legtöbb esetben „saját képére és hasonlatosságára” –, de a hátteret nem tartotta lényegesnek, és így segédeire bízta. A művészettörténészek körében különösen kalandosan alakult e festmény alkotójának beazonosítása. 2003–2004 fordulóján, Sydneyés Melbourne múzeumainak Caravaggio-tárlatain John Spike kurátor Massimo Stanzione képeként szerepeltette;Nicola Spinoza 2009-es és 2010-es nápolyi barokk tárlatainak katalógusaiban Onofrio Palumbónak tulajdonítja, és bár egy 2015-ös római tanulmányában már felvetődik kérdőjeles társként Artemisia …

Németh Miklós a hazai expresszionizmus “rejtőzködő koloristája”

“Ritka jelenség Németh Miklós. Mióta megfestette első képét, – azóta festő a nap minden órájában Budapest városi folklórjának lírikus mesélője. Mohó közlésvágyának természetessége az, ami hitelesíti munkásságát. Németh Miklós elsősorban kolorista, az élénk színek, a piros, a kék, a zöld festője: rajzi elnagyoltsága a színek ünnepében nyeri el értelmét. Figurái a színes utcák kavalkádjának heves növényként nőnek, növekednek…. Megszállott, – a fogalom igazi értelmében, életét egyetlen cél kormányozza, a festészet. Festmény a nappala, estéje, hajnala, öröme, küzdelme és szózata: élete.” – Dr. Losonci Miklós: Németh Miklós festészetéhez Életrajzi kitekintő Németh Miklós 1934-ben született Budapesten. 1953-1956 között a Márffy Akadémián tanult, majd különböző szabadiskolákban képezte magát. Mestereinek Ilosvai Varga Istvánt, Gádor Emilt és Tóth Menyhért tekintette. 1990-1998 között a Budai Művészcsoport főtitkári tisztségét töltötte be. Részt vett a tokaji és a telkibányai művésztelep munkájában. Az Országos Akvarell Biennále rendszeres résztvevője volt, számos hazai és külföldi (Japán, USA, Németország, Ausztria, Svédország, Olaszország) tárlaton kiállították munkáit. 1981-ben a Műcsarnokban volt egyéni kiállítása. Némeh Miklós 2012-ben hunyt el. Németh Miklós művészete Expresszív, szürreális jegyekkel készített táblaképeinek gyakori témája az akt, …

Mi mennyi – és miért?

Kötet a kortárs művészeti piacról A nem szakértő közönség tájékoztatására, tévhitek eloszlatására és némi provokáló adat- és számhalmaz felmutatására vállalkozott második „műgyűjtős” kötetében Martos Gábor. A Múzeumcafé egykori alapító főszerkesztője új könyvének első része szembesíteni kívánja a hitetlenkedő, a kortárs művészettől – elsősorban annak absztrakt-nonfiguratív vonalától – ódzkodó nézőket a közkeletű kijelentéssel: „Mi ebben a művészet? Ilyet én (a gyerekem, az unokám) is tudok!” A kötet második, nagyobb terjedelmű részében pedig a kortárs galériák, a hazai és nemzetközi aukciósházak kortárs eladásainak gazdag felsorolását, az árverések körülményeit, történeteit, az ismert és ismeretlen vásárlók körét tárja fel. Könyvének első harmada úgy indul, mint egy kortárs művészeti szöveggyűjtemény. Sorra veszi és idézetekkel szemlélteti (a Megértéskísérletek című fejezetben), milyen elméletek, vélemények és elemzések formálják a szakmai közönséget a „contemporary art” befogadása során. A szerző Németh Lajos, Hegyi Lóránd és számos további jeles hazai és nemzetközi művészettörténész-potentát írásaiból szemezget. Egyik kiindulási pontja Marcel Duchamp Forrás című ready made-jének (1917) megszületése, fogadtatása és utóélete a művészettörténetben és a műtárgypiacon. Martos módszere, hogy anekdoták, történetek, életrajzi adatok sorával hitelesíti a kortárs alkotók …