Összes cikk a Alkotók kategóriában

Aukciót szervez a FreeSZFE

A Freeszfe januárban ünnepli megalakulásának második évfordulóját. A támogatóik; színművészek, rendezők, írók, televíziós személyiségek, képzőművészek felajánlásaiból az Egyesület online jótékonysági aukciót rendez december 17-én, szombaton. Az érdeklődők a licitálással nem csak vizsga- és diplomafilmek létrejöttét segítik, hanem magas eszmei értékű – karácsonyi ajándéknak is tökéletes – tárgyakra, élményekre tehetnek szert. A Freeszfe szabad alkotóműhelyének jelenleg közel 200 hallgatója, több mint 150 oktatója és 6 munkatársa van. Mivel saját épület még mindig nem áll rendelkezésre, az oktatás a CEU épületében zajlik, az Egyesület 17 vizsgaelőadását pedig 10 különböző játszóhely fogadta be. A hallgatók kb. kétharmada már megszerezte diplomáját, a filmes osztályok januárban diplomáznak, valamint hét felnőttképzési osztály indult el idén. „Bár sokan segítik a munkánkat adománnyal, épülettel, pro bono munkával, ahhoz, hogy a Freeszfe működni tudjon, pénzre van szükségünk. A jelenleg rendelkezésünkre álló költségvetés nagyjából februárig biztosítja a tavaly megkezdett munka és a képzések folytatását. Folyamatosan dolgozunk, pályázunk, és mindent megteszünk azért, hogy a Freeszfe életben maradjon. De diplomafilmeket, vizsgaelőadásokat már nagyon nehezen tudunk létrehozni.” – hangsúlyozza az aukció fontosságát Veszprémi Judit, a Freeszfe kommunikációs vezetője …

Saját készítésű kerámiákat árverez el a Quimby

A teljes bevételt a Vadaskert Alapítványnak ajánlja fel az együttes Egyedi kerámiatányérokat bocsát árverésre a Quimby együttes, hogy így segítse a Vadaskert Gyermekpszichiátria munkáját. Az aukción 12 darab, a zenekar tagjai által készített, dedikált és sorszámozott alkotásra lehet licitálni. A bevétel teljes összege a Vadaskertet támogatja, ahol a koronavírus-járvány kitörése óta ugrásszerűen megnőtt a mentális problémákkal küzdő gyermekek száma. Kiss Tibi, Varga Livius, Kárpáti József (Dódi), Balanyi Szilárd, Gerdesits Ferenc és Mikuli Ferenc (Fefe) bevonultak a műhelybe és mindenki a saját ízlésvilágának megfelelően készítette el az egyedi kerámiákat. A csapatot megérintették azok a hírek, amelyek a gyerekek mentális állapotának rohamos romlásáról és a szakemberek heroikus küzdelméről szóltak, ezért úgy döntöttek, hogy karácsonykor az Apacuka kerámiával közösen jótékonysági árverést hirdetnek. A rajongók így teljesen egyedi Quimby kreációkat szerezhetnek a fa alá, miközben egy jó ügyet is támogatnak. „Nem szakemberek vagyunk, hanem érzékeny művészek és édesapák” – mondta Kiss Tibor arról, hogy miért érzik fontosnak a gyermekek ügyét. „A közelmúlt, a jelen és előreláthatólag sajnos a jövő eseményei is rendkívüli nyomást gyakorolnak nemcsak ránk, felnőttekre, hanem az érzékeny korban …

Híres magyar műkereskedők – A Fränkel-történet 2. rész

Fränkel József, az apjától örökölt műkereskedelmi vállalkozást magasabb szintre kívánta emelni. Célja az volt, hogy a hazai legkiválóbb művészekkel akart foglalkozhasson, akiknek kiállításokat, bemutatókat szervezett. Sok esetben külföldi értékesítési utakat, vásárokat szervezett, amelyekkel a hazai képzőművészet népszerűsítése mellett jelentős eladásokat is realizált. Saját műkereskedését a Fränkel-Szalont végül apja, Ernő halálát követő második évben, 1931-ben nyitotta meg 29 évesen. A galéria a Mária Valéria utca 8. szám alatt a mai Apáczai Csere János utcában volt (az utcának ezen szakaszán ma a Marriott Hotel található). Kiállításokat rendezett kortárs magyar képzőművészek alkotásaiból; kiállítottak a KUT, az UME képzőművészei, a nagybányaiak (Ferenczy Valér, Ferenczy Noémi) és művészcsoportokhoz közvetlenül nem tartozó művészek is. A galéria gyakorlatilag 1945-ig működött, de folyamatosan hatalmas összegeket emésztett fel Fränkel vagyonából. Fränkel József havonta több ezer pengővel finanszírozta művészeit: Vaszary Jánost, Csók Istvánt, Iványi-Grünwald Bélát. A Fränkel-Szalon Az új típusú modern magyar művészettel foglalkozó szalon ötletét egy találkozás szülte. Fruchter Lajos (1882-1953), műgyűjtő, mérnök, az Angol Elemi és a Bázeli Biztosító budapesti igazgatója, kezdetben a XIX. és XX. sz. eleji magyar klasszikus mestereket (id. Markó Károly, …

Híres magyar műkereskedők: A Fränkel-történet 1. rész

Kik gyűjtenek ma képet? „1964. december 5-én vidéki orvosok szabadnapot vettek ki, hogy Budapestre utazzanak, kereskedők és közvetítők gyülekeztek a Kinizsi utcában, vidéki és budapesti gyűjtők léptek egymás lábára; mind a képek szerelmesei. Ezen a napon a BÁV a 11. Képaukciójához kapcsolódó árverési kiállításának megnyitására készült.” A kiállítás kínálata jól tükrözi a BÁV ekkori festménybecsüsének, képszakértőjének ízlését és szaktudását. Az ekkor közel 60. életévében járó Fränkel József az, aki szakmai munkájával a BÁV képaukcióinak 60-as, 70-es években elért sikereinek szakmai hátterét adta. Kik gyűjtenek ma képet? — A társadalomnak szinte minden rétegében akadnak szerelmesei a képeknek. Még aki azért kezdi, hogy spekuláljon, pénzét fektesse be, menetközben többnyire az is „megvadul”, beleszeret a képbe, s nem ad el semmi áron” — mondta Fränkel József képszakértő. Ki is volt Fränkel József? Honnan ered ez a magától értetődő biztos értékítélet? Kitől tanulta a becsüsszakmát? Hogyan vált Magyarország első ismert képszakértőjévé? A magyarországi műgyűjtés és műkereskedelem történetének feldolgozása a mai napig várat magára. A honi műtárgyakkal való kereskedésről és műgyűjtésről a 18. század előtti időszakban kár beszélni. A kiegyezést …

El Greco: idehaza először látható átfogó életműkiállítás

Első alkalommal láthat a magyar nagyközönség az európai művészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere, El Greco életművét átfogóan bemutató kiállítást Budapesten. Az összesen csaknem hetven művet bemutató kiállításon a látogatók több mint félszáz alkotást láthatnak a spanyol-krétai mestertől. A tárlat áttekintést ad El Greco, azaz Domenikosz Theotokopulosz (1541–1614) életművéről, bemutatva a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését. A Szépművészeti Múzeum őrzi a kontinens egyik legjelentősebb spanyol festészeti gyűjteményét, benne többek között Spanyolországon kívül Európában a legtöbb, öt darab saját kezű El Greco-festménnyel. E művek mellett a tárlatra több mint negyven magán- és közgyűjtemény, például a madridi Museo Nacional del Prado és a Museo Nacional Thyssen-Bornemisza, a toledói Museo del Greco, a párizsi Musée du Louvre és a londoni National Gallery kölcsönzött alkotásokat. Olyan kiemelkedő művek érkeztek Budapestre, mint például a Szent Sebestyén a palenciai katedrálisból, a Krisztus megkeresztelése a madridi Pradóból, a Szent Lajos francia király egy apróddal a párizsi Louvre-ból, A kufárok kiűzése a templomból a londoni National Gallery-ből, az Idősebb Szent Jakab mint zarándok a  toledói Érsekséghez tartózó San Nicolás de Bari-templomból, vagy szintén Toledóból, a Santo Domingo el Antiguo-kolostorból kölcsönzött, Krisztus feltámadása című oltárkép, amely eddig …

2022-ben folytatódik az Axioart Online Zoom Webinárium sorozata!

Online Zoom WebináriumTéma: Fotóművészet & MűkereskedelemDátum: 2022. november 3. 17:00-tól Az ingyenes online regisztrációhoz kattintson ide! A webinárium olyan kérdéseket jár körbe, melyek a magyar fotóművészet történetére és kortárs szerepére vonatkoznak. A beszélgetés fókuszába a kortárs magyar fotóművészetet állítjuk. Panelisták: Mucsy Szilvia fotográfus, egyetemi tanár, a Budapest Fotó Fesztivál igazgatója-alapítója. Móricz- Sabján Simon fotóriporter, dokumentarista fotográfus. 2003-tól a lap bezárásáig a Népszabadság munkatársa, 2016 végétől a Manager Magazin és a Világgazdaság fotográfusa.  az idei Capa-nagydíj nyertese. Zsigmond Gábor fotográfus, 25 éven keresztül művészeti vezetőként illetve képszerkesztőként is tevékenykedett különböző magazinoknál. Portré albumai Magyarok illetve Célfotó címmel jelentek meg. 2019-ben társával, Krasznai Jánossal megalapította a Főfotó Galériát, melyet azóta is üzemeltetnek. Moderátor: Tűzkő Péter az Online Art Galéria művészeti vezetője. Művészeti tanácsadó, igazságügyi szakértő, történész, művészeti menedzser, műgyűjtő. Több hazai vezető aukciósház szakmai vezetője volt az elmúlt húsz évben. Szakmai tevékenysége mellett 2007-től a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetségének elnökségi tagja, 2012-től részt vállal a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának munkájában. Oktatóként a hazai becsüsképzés mellett több egyetemen is oktat. Előadóként rendszeresen szerepel művészeti, műkereskedelmi …

Móricz-Sabján Simon Árnyéksáv című sorozatával nyerte el a 2022-es Capa-nagydíjat

A Capa Központ 2014-ben alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat azon alkotók munkájának elismerésére, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a magyar fotográfia bármely területén. A Capa-nagydíj 2022-es öttagú zsűrije tavaly októberben három ösztöndíjast (Barakonyi Szabolcs, Horváth Katalin Fanni, Móricz-Sabján Simon) választott ki a beérkezett pályaművek alkotói közül, ők hárman egy éven keresztül dolgoztak tovább sorozataikon. Móricz-Sabján Simon: Árnyéksáv Az elismerést minden évben az a fotós kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot – áll a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ közleményében. Móricz-Sabján Simon az Alföldről készített Árnyéksáv című sorozatával nyerte idén a nagydíjat. Több mint 10 éve fényképezi az Alföldet, korábbi fotóesszéjét új címmel és tágabb témákon át folytatta, elsősorban ezen települések lakóinak és közösségeinek sorsfordulataira koncentrálva. A fotóst idézve: Mindig is lenyűgözött ennek a világnak a rám gyakorolt hatása, az itt élők hétköznapjainak ereje és a sok helyen tapasztalható mulandóság, melynek jeleit testközelből látom. Szinte mindent veszély fenyeget a kiöregedés, az elvándorlás és a szűkös lehetőségek miatt, így a fiatalok helyben maradását, a hagyományok, a szokások megőrzését és a közösségek életben tartását …

Mi fán terem? Grafikai technikák – Ofszetnyomtatás

Az ofszetnyomás (vagy offszet) egy litográfiai eljárás, melynek lényege, hogy a festéket egy speciális nyomólemezre viszik fel, majd onnan egy gumihengerre, innen kerül a papírra a nyomat. Az ofszetnyomtatáskor a CMYK színteret alkalmazzák. A nyomdaipar egyik legelterjedtebb nyomtatási eljárása hisz rengeteg mindent lehet a segítségével nyomtatni; a könyveken, magazinokon kívül például csomagolóanyagokat és levélpapírokat is. Nagyobb példányszámok esetén különösen közkedvelt. Rövid története Az ofszetnyomtatást két különféle változatban fejlesztették ki. Az első rotációs ofszetnyomó gépet Angliában építették meg, szabadalmát pedig 1875-ben Robert Barclay jegyezte be. A fejlesztés több korábbi nyomtatási eljárást kombinált Richard March Hoe 1843-as rotációs nyomdájával, amely kő helyett egy fémhengert használt. Az ofszethengert speciálisan kezelt kartonnal borították be, amely a kőről a fém felszínére vitte át a nyomtatandó képet. Később a hengert borító kartont gumira cserélték, amely még ma is a legszélesebb körben alkalmazott anyag erre a célra. A XIX. század végén a fotográfia népszerűvé válásával sok litográfiai cég ment csődbe. A fotógravírozás, amely illusztrációk helyett rasztertechnológiát alkalmazott, dominánssá vált a századfordulón. Sok nyomda, köztük Ira Washington Rubelé is az alacsony költségű litográfiai eljárást alkalmazta, hogy fotók és könyvek …

Egy vad mező mindenhez hasonlít? – A MŰTŐ csoport legutóbbi kiállítása a Budapest Galériában

Szeptember 18-án zárt a MŰTŐ csoport kiállítása a Budapest Galériában. A 2016-ban alakult független művészeti platform és kollektíva legutóbbi tárlata az első olyan kezdeményezés, amely során a csoport nyolc tagja közösen létrehozott alkotások bemutatására vállalkozott. MŰTŐ csoport: Ezt a vad mezőt ismerem, Budapest Galéria, 2022.08.10-09.14 A MŰTŐ csoport Ezt a vad mezőt ismerem című kiállítása zavarba ejtően megengedő. Azért írom ezt, mert az óbudai Budapest Galériában kialakított terekben akadályokkal találkozunk, de csak mérsékelten érzékeljük az ellenállásukat. Pedig a szomszédos helyiségek pályákra-szintekre, vetélkedőkre, még készülő vagy már leépült játszóházakra is emlékeztetnek. Például az Idegmező termében az egymásba fonódó, faragasztóból, fűrészporból, drótból készített indákat nézve felvetődhet: miért nem úgy találkozunk velük, hogy csak rajtuk keresztül juthatunk tovább? Esetleg beléjük gabalyodva, mint lebegő hínárba, vagy olyan gyökerekbe, amik közül a föld kiszabadult? Az „akadályt” körbesétáljuk, aztán a következő teremben (Mágneses mező) a lógatott agyagdarabkák sem töltik ki a termet annyira, hogy beléjük ütközzünk. Összbenyomásom, hogy itt végig távolságot tarthatunk attól, ami a távolságok leküzdését megnehezítheti. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy a művek ne romantizálják harcként a természettel/a természetünkkel folytatott interakciót. Továbbá a kiállítás …

A kripto? Kösz, jól van! – Ars Electronica 2022

Miközben a milliárdosok elhúznak a bolygóról, mi itt maradunk egy kiszáradó meder közepén, megfeneklett bárkával, füstbe ment tervekkel és földbe állt gazdasággal. Semmi okunk azonban a csüggedésre, hisz van egy másik valóságunk, fejünkön a VR szemüveg. Ha pedig egy percre levennénk, talán meglátnák azt is, hogy még tényleg lehetséges egy másik jövő. Méghozzá itt. Szeptember első heteiben, Linz városában úton-útfélen egy plakát hívta fel magára a figyelmet: A muzsika hangjából ismert, de mostanság leginkább a look at all the fucks I give mém alapjául szolgáló, újraértelmezett női alak nézett vissza a járókelőkre. Jobban mondva csak nézett volna, ugyanis fején VR szemüveggel, arcán hatalmas mosollyal, egy kiszáradt tenger közepén igyekezett épp a virtuális valóság gondtalanságába menekülni, miközben a háttérben egy rakéta által húzott csík jelezte, milyen sebességgel hagyják el a világ legismertebb tech milliárdosai, Elon Musk és Jeff Besos az eddigre látszólag ténylegesen elsüllyedt hajót. A meglehetősen sűrű vizuális anyag az Ars Electronica Fesztivál idei, Welcome to Planet B. A Different Life is Possible. But how? című kiadását hirdette. A plakát korunk technológiai gondolkodásának főbb toposzait gyűjtötte egybe: megjelennek rajta a …