Month: február 2020

Támogassa licitjével a Csodalámpa Alapítványt!

A régi Antik Enteriőr Kiállítások mintájára tavaly megrendezett I. Antik and Art Régiség és Kortárs Művészeti Vásár nagy sikert aratott a szakma és a látogatók körében is. Az idei évben már 50 kiállítóval, érdekes előadásokkal,sok izgalmas műtárggyal és egy jótékonysági online aukcióval várja a látogatókat a II. Art and Antique Művészeti Kiállítás és Vásár. Az idei jótékonysági aukció kedvezményezettje az életveszélyesen beteg gyerekek kívánságait 16 éve teljesítő, Pro Voluntarius díjas Csodalámpa Alapítvány. A jótékonysági aukció apropóján Felkai Mártával, a Csodalámpa Alapítvány kommunikációs vezetőjével beszélgettünk. Mi a Csodalámpa Alapítvány küldetése? F.M: A sokszor elérhetetlennek tűnő kívánságok megvalósításával 16 évvel ezelőtt azt tűztük ki célul, hogy egy-egy 3 és 18 év közötti, életveszélyes betegséggel küzdő gyerek életébe örömet, mosolyt varázsolunk, az így kapott élmények hatására pedig elfelejtkezhessenek a fájdalmas kezelésekről. Ezzel bátorítást adunk nekik és reményt. A sok évi tapasztalat alapján mondhatjuk, hogy ezekből az életre szóló élményekből erőt merítenek a gyógyulásukhoz. Mi ugyanis nem utolsó kívánságokat teljesítünk, az álmok valóra váltásával igyekszünk megkönnyíteni számukra a betegséggel töltött soksor igen hosszú időt. Mi volt a legemlékezetesebb kívánság, amit sikerült teljesítenetek?  F.M: Nehéz …

A levegő korszaka. Kicsoda Tomás Saraceno és miért fontos?

Mi közük egymáshoz a lebegő városoknak, a nap és szél segítségével végrehajtott repüléseknek és a pókoknak? Mi az az új korszak, amelynek elméletével és technológiájával Saraceno foglalkozik? Elmondjuk, már csak azért is, mert az Aerocene projekt hamarosan Budapestre jön. Az argentin Tomás Saracenóval nemrégiben kétszer is foglalkozott a mainstream hírmédia. 2019 végén felvette tekintélyes listájára a német Monopol magazin, amely rendszeresen összegzi a legfontosabb kortárs művészeket – az artportal cikke erről itt. A minap pedig az artsy-n és a Hyperallergic-en is napvilágot látott a hír, amely szerint Saraceno egyszerre „hat világrekordot is megdöntött”, amikor a kizárólag napenergiával működő hőlégballonja, mintegy másfél óráig repülve, átszelte a légteret egy 2,5 kilométernyi kiterjedésű argentin sós tó fölött. A Guiness Book-ba illő adatok sem mellékesek, hiszen ez volt az eddigi leghosszabb olyan repülés, amelynek során fosszilis energia nélkül, csak a nap és a szél segítségével közlekedett egy ember a levegőben, de érdekes az a tény is, hogy a projektet egy dél-koreai K-Pop fiúcsapat, a BTS finanszírozta. Az ázsiai popsztárok nemrégiben a londoni Serpentine galériában indították útnak művészettámogatási programjukat, amely CONNECT, BTS névre hallgat és új …

Elhunyt Félix Marcilharc, az art deco legnagyobb gyűjtője

Művészettörténész, író, galerista és műgyűjtő volt; nála jobban senki nem ismerte az art deco-t, és annak Párizsban élő magyar származású mestereinek munkásságát. Aki Párizsban a múlt század első felének képző- és iparművészete iránt érdeklődött, elsősorban azzal az időszakkal foglalkozott, amit, kicsit általánosítva, de közkeletű kifejezéssel art deco-nak hívunk, jól ismerte a napokban elhunyt Félix Marcilhac nevét, hiszen minden kétséget kizáróan ő volt e kor legjobb szakértője. Az 1941-ben Párizsban született, társadalom- és politikatudományi, irodalmi, képzőművészeti tanulmányait a legjobb iskolákban végzett, kiváló megjelenésű, több nyelven beszélő Marcilhac 1969-ben nyitotta meg galériáját a Szajna bal partján, a rue Bonaparte-on. Tevékenysége azonban messze túlmutatott egy „átlagos” galeristáén; tanított a Louvre Képzőművészeti Akadémiáján, nemzetközi hírnevet szerzett árverések szakértőjeként, és – különösen az art-deco-s szobrok és iparművészeti tárgyak témájában – tucatnyi tanulmányt és monográfiát jelentetett meg. Számunkra megkülönböztetett jelentőségűek magyar vonatkozású munkái, hiszen Csáky Józsefről (Joseph Csaky) írt monográfiája, illetve a Kálmán Makláry Fine Arts által megjelentetett, Csáky és Miklós Gusztáv (Gustave Miklos) munkásságát feldolgozó albuma hiánypótló forrásmunka az érintett művészekkel és ezzel a korral foglalkozó művészettörténészek és kutatók számára. Félix Marcilhac 2014-ben visszavonult az …

Cégérpornó. Informális építészeti megoldások úton-útfélen

Vannak az építészetnek kevésbé hivatkozott rétegei, amelyek pedig szembeötlő jelenségei az utcaképnek. Épp ez a feladatuk, felhívni magukra a figyelmet, információt generálni. Csáki László és Vízkelety Márton Cégérpornó című sorozata is ilyen, egyedi tervezésű és kivitelezésű cégéreket dokumentál. A cégérek eredetileg a szakmai tudás jelei, szimbólumai voltak. Az inas-, majd a legényévek teljesítése után a mesterré vált műhelytulajdonos kihelyezhette saját cégérét. A sokféle anyagból készült, eleinte nyugati mintákat követő kézművesjelzések szerepét később a kirakatok vették át, de a kapitalista piacgazdaság versenyszelleme visszaidézte a műfajt, ha nem is úgy és ugyanabban a minőségben, mint ahogy korábban létezett. Az egyéni elhatározásból, saját eszközökkel és kreativitással, szakember bevonása nélkül készült üzletportálok a város kevésbé védett köztereinek nem ritka kiegészítői. Az ilyen módon készült cégérek érdekes kérdéseket vetnek föl. Vajon milyen előképek alapján jönnek létre? Beszélhetünk-e a buherált cégérekről, a népi művészet egyfajta folytatásaként? Bernard Rudofsky az Architecture without architects című, 1964-ben kiadott könyvében nonpedigreed architecture-ként, azaz nem törzskönyvezett építészetként definiálja a hatvanas évektől egyre növekvő jelentőségű spontán építményeket, melyek amúgy már évszázadok óta velünk vannak. Rudofsky többnyire olyan nemzetközi példákat mutat …