Összes cikk Fotográfia cimkével

2022-ben folytatódik az Axioart Online Zoom Webinárium sorozata!

Online Zoom WebináriumTéma: Fotóművészet & MűkereskedelemDátum: 2022. november 3. 17:00-tól Az ingyenes online regisztrációhoz kattintson ide! A webinárium olyan kérdéseket jár körbe, melyek a magyar fotóművészet történetére és kortárs szerepére vonatkoznak. A beszélgetés fókuszába a kortárs magyar fotóművészetet állítjuk. Panelisták: Mucsy Szilvia fotográfus, egyetemi tanár, a Budapest Fotó Fesztivál igazgatója-alapítója. Móricz- Sabján Simon fotóriporter, dokumentarista fotográfus. 2003-tól a lap bezárásáig a Népszabadság munkatársa, 2016 végétől a Manager Magazin és a Világgazdaság fotográfusa.  az idei Capa-nagydíj nyertese. Zsigmond Gábor fotográfus, 25 éven keresztül művészeti vezetőként illetve képszerkesztőként is tevékenykedett különböző magazinoknál. Portré albumai Magyarok illetve Célfotó címmel jelentek meg. 2019-ben társával, Krasznai Jánossal megalapította a Főfotó Galériát, melyet azóta is üzemeltetnek. Moderátor: Tűzkő Péter az Online Art Galéria művészeti vezetője. Művészeti tanácsadó, igazságügyi szakértő, történész, művészeti menedzser, műgyűjtő. Több hazai vezető aukciósház szakmai vezetője volt az elmúlt húsz évben. Szakmai tevékenysége mellett 2007-től a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetségének elnökségi tagja, 2012-től részt vállal a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának munkájában. Oktatóként a hazai becsüsképzés mellett több egyetemen is oktat. Előadóként rendszeresen szerepel művészeti, műkereskedelmi …

Mi a műalkotás? – 2. rész

Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás az áruházok polcairól ismert Campbell leveskonzerv? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Andy Warhol Brillo-dobozait? Mit nevezhetünk műalkotásnak? A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolait idézem. A Brillo-doboz, mint metafora 1964-ben rendezték meg a Keleti 74 utcában az egykori Stable Gallery-ben Warhol kiállítását, ahol Brillo-dobozok hasonmásait láthatta a közönség, „mintha a galériát arra kényszerítették volna, hogy súrolószivacs raktárként működjen”. A Brillo-dobozok műalkotások lettek, mert a művészeti világ intézményes keretein belül annak tekintették őket. Felvetődik a kérdés: Miért műalkotások Warhol dobozai, mikor 1964-ben az áruházak polcain található közönséges dobozok egyáltalán nem számítottak műalkotásnak? Danto érvelése szerint a műalkotások nem abban térnek el a „puszta valóságos dolgoktól” hogy imitálnak, hanem hogy reprezentálnak (az ábrázolásnak nem feltétele az utánzás). A …

Mi a műalkotás?

Bölcsészkaron azok az esztétika szakos órák voltak a kedvenceim, ahol művészetfilozófiával foglalkoztunk, ugyanis Hans Beling és Arthur C. Danto művészetelméleti munkásságának ismerete nélkül biztos, hogy egészen másként vélekednék a kortárs művészetről. Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás egyhétköznapi tárgy? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Duchamp és Warhol alkotásait? Mit nevezhetünk műalkotásnak? A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolai idézem. A művészet, mint önmaga reflexiója Danto A művészet vége? címet viselő filozófiai írásában arról írt, hogy a fotográfia és a mozgógép megjelenésével a 19. századig ismert és használt képzőművészeti program elvesztette valódi értelmét, ugyanis az említett új művészeti ágak sokkal jobban tudják a valóságot imitálni, mint a képzőművészet. Danto szerint a „művészet vége” nem az általánosan vett művészet, hanem sokkal inkább az imitáció …

A szürrealista fotográfus, Dora Maar több volt Picasso múzsájánál!

A rossz nyelvek szerint Dora Maar fotográfus karrierjének akkor lett vége, amikor megismerkedett Pablo Picasso-val. Maar és Picasso szerelme nem tartozik a love story-k közé: az elismert fotográfus a férfi hatására lemondott a fényképezésről, majd amikor Picasso elhagyta idegösszeomlást kapott és élete hátralévő részében remeteként élt. “Többé ne hívjatok! Nem veszem fel a telefont, és nem akarok látni senkit sem! Kérlek, tartsátok tiszteletben a döntésemet!” Dora Maar (eredeti nevén Thedora Markovitch) 1907-ben született Párizsban. Édesapja horvát származású építész volt, édesanyja francia. A család Dora születése után a jobb élet reményében Buenos Airesbe költözött. Dora 19 éves volt, amikor szüleivel visszatért Párizsba, ahol beiratkozott az Ecole d’Art Decoratif főiskolára, emellett fotográfiát és festészetet tanult. Először André Lhote-tól a “geometria vírusával megfertőzött” művésztől vett festőleckéket, majd Henri Cartier-Bresson mellett elsajátította a fotográfia csínját-bínját.  Később Maar  az Union Centrale des Arts Décoratifs-on és a Julian Akadémián tanult. Maar a fényképezőgéppel sokkal jobban ki tudta fejezni magát, mint festékkel és ecsettel, ezért az életműben a festészet egyre jobban a háttérbe szorult. Dora a Montmarte-on élő művészeket legalább olyan jól …

Múlandó részek: az emberi test hajlékonyságának találkozása a marványlappal

Milena Naef amszetrdami művészről nem túlzás azt állítani, hogy otthonról hozta a márvány szeretetét. A család ugyanis négy generációra visszamenőleg foglalkozik szobrászattal, így nem csoda, hogy Milena-t már kisgyerekként is foglalkoztatta a kő, mint anyag. A Múlandó részek címet viselő projektben a szobrász saját testének hajlékonyságát állította szembe a márványlapok keménységével. Milena szerint a kő fizikai súlyának segítségével az emberre nehezedő mentális súlyokhoz is közelebb kerülhetünk. A Múlandó részek nagyban táplálkozik a családi örökségből, de a szobrász nem próbálta utánozni az otthon látottakat. Milena elsődleges célja az volt, hogy személyes hangvételű alkotásokat hozzon létre a szobrászat nyelvén.  Az amszterdami művész nagyméretű nyílásokkal törte át a márványlapokat, hogy a testrészei átférjenek a lyukakon. Felvetődik a kérdés: A női test tényleg törékeny lenne? A szobrok súlyát Naef azért viseli magán, hogy megmutathassa a test erősségeit. A sorozat képeit látva a márványtáblák mellett az emberi test mégis kecsesnek és törékenynek tűnik. A Múlandó részekben a szobrász egy pillanatra egyé olvadt a műalkotással. A faragott lapok keretbe foglalják a testet, a nézőnek lehetősége van megfigyelni Naef testét úgy, mintha …

Íme, a land art Skóciában élő úttörőjének alkotásai, melyek a természetben rejlő költészetről vallanak

Andy Goldsworthy a természetben járva, türelmes munkával szabályos alakzatokat, formákat és motívumokat hozott létre, fényképezővel pedig megörökítette ezeket az alkotásokat! Goldsworthy mindig asszisztensek közreműködése nélkül készíti el műveit a világ távolabb eső zord tájain (Ausztrália forró homokja, Északi Sark) és Skóciában is. A land art művész kizárólag organikus anyagokat: fát, leveleket, köveket, agyagot, jeget használ fel alkotásai megkomponálásához, melyek többsége csupán néhány óráig él. A pusztuló efemer anyagok Goldsworthy romanticizmusban gyökerező világában szentimentalitás nélkül képesek az elmúlásról, a körforgásról vallani és univerzális üzenetet közvetíteni! Fotók: Ignant és BoredPanda Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Andy Goldsworthy’s Land Art Photography Andy Goldsworthy a londoni Albionban Magical Land Art By Andy Goldsworthy

Mit keresnek Nápoly utcáin a klasszikus festmények szereplői?

Alexey Kondakov ukrán művész, dizájner ismét klasszikus festmények szereplőit helyezte kortárs díszletek közé, Kijev után most napjaink Nápolya adja a képek helyszínét! Kondakov hosszú ideig élt és dolgozott Olaszországban, a reneszánsz hazájában, amely nemcsak rá, mint emberre, hanem művészetére is nagy hatással volt. A kijevi művész kivágta a klasszikus festmények és freskók jól ismert alakjait azért, hogy kortárs díszletek közé helyezhesse őket. A Nápolyi munka és Művészettörténet a kortárs életben című sorozataiban a művész által készített fotók adják a hátteret. Hétköznapi helyszíneken elevenednek meg Hans Holbein portréi, Bouguereau  és Waterhouse múzsái. Kondakov egyszerre ötvözi és ütközteti képeiben a festett figurákat és a modern környezetet. A fotómanipulációk pedig a feszültségből táplálkozva kívánnak esztétikai hatást elérni. A művész további munkáit Instagram és Facebook oldalán tekinthetik meg! Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Alexey Kondakov újból felkarolja a reneszánszt Alexey Kondakov’s Remixed Classical Paintings A művész Instagram oldala

Szürreális képek főszereplőjévé vált a világ leghíresebb útja, a Route 66!

Jack Kerouac kultregénye óta az Amerikai Egyesült Államokat átszelő utazás milliónyi ember álmává vált. Már-már klisének számít, amikor valaki az Úton elolvasása után nekikezd a nagy kalandnak. A kontinensen átívelő kiruccanás alatt óhatatlan, hogy közhelyes fotókat készítsenek a modern kor vándorai, ezért is érdemes megismerkednünk Hayley Eichenbaum munkásságával. A képek annyira szürreálisak,  hogy hamarabb eszünkbe juttatja Wes Anderson vagy Stanley Kubrick filmjeit, mint a valós életet. Eichenbaum munkáiban fontos szerepet kap a minimalista építészet,  a formatervezés és a geometria. Az amerikai fotós szerint a képek egy része gondosan eltervezett, de vannak olyan fotók is, amiket egy-egy spontán pihenő alkalmával készített. Hayley Eichenbaum  2013-ban végzett a Milwaukee Institute of Art & Design-ban, majd ottmaradt a városban, hogy barátaival közös stúdiót béreljen. Eichenbaum azonban nem bírt sokáig egy helyben maradni és nekivágott a Chicagóból induló és Santa Monica mólónál véget érő 66-os útnak. A fotós 2015 óta folyamatosan úton van, instagram oldalán, pedig bárki nyomon követheti, mikor merre jár! Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Hayley Eichenbaum on Going …

Egy német fotós megmutatta, hogyan látják a madarak a tengerparti napernyőket!

A rekkenő melegben a vízparti nyaralás csak távoli álomnak tűnhet és az iroda légkondicionált falai között nehéz elképzelni, hogy egyszer majd a vízparton fogunk ülni a napernyők alatt. A szabaság alatt próbáljuk kipihenni a hétköznap fáradalmait, pihenünk, eszünk, élményeket gyűjtünk, fotózgatunk és a munkát próbáljuk teljesen kizárni az életünkből. De mi történik, ha egy fotográfus nyaral? Fényképez és még ekkor is témákat gyűjt! A müncheni fotós Bernard Lang pár évvel ezelőtt az olaszországi Adrian nyaralt, amikor is döbbenten tapasztalta, hogy a szállodai napernyők milyen katonás sorokba rendezve várják a nyaralni vágyókat. Lang amúgy is előszeretettel készít fotókat a levegőből, sorozatain eddig szénbányák és ipari ingatlanok is szerepeltek, így nem meglepő, hogy amint visszatért Olaszországba Ravenna és Rimini között légifotókon örökítette meg a napernyőket. A színes és mintás ernyők a levegőből egészen lenyűgöző látványt nyújtanak! Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Aerial Adria by Bernhard Lang