Összes cikk Fotográfia cimkével

2022-ben folytatódik az Axioart Online Zoom Webinárium sorozata!

Szerző: admin

Online Zoom WebináriumTéma: Fotóművészet & MűkereskedelemDátum: 2022. november 3. 17:00-tól Az ingyenes online regisztrációhoz kattintson ide! A webinárium olyan kérdéseket jár körbe, melyek a magyar fotóművészet történetére és kortárs szerepére vonatkoznak. A beszélgetés fókuszába a kortárs magyar fotóművészetet állítjuk. Panelisták: Mucsy Szilvia fotográfus, egyetemi tanár, a Budapest Fotó Fesztivál igazgatója-alapítója. Móricz- Sabján Simon fotóriporter, dokumentarista fotográfus. 2003-tól a lap bezárásáig a Népszabadság munkatársa, 2016 végétől a Manager Magazin és a Világgazdaság fotográfusa.  az idei Capa-nagydíj nyertese. Zsigmond Gábor fotográfus, 25 éven keresztül művészeti vezetőként illetve képszerkesztőként is tevékenykedett különböző magazinoknál. Portré albumai Magyarok illetve Célfotó címmel jelentek meg. 2019-ben társával, Krasznai Jánossal megalapította a Főfotó Galériát, melyet azóta is üzemeltetnek. Moderátor: Tűzkő Péter az Online Art Galéria művészeti vezetője. Művészeti tanácsadó, igazságügyi szakértő, történész, művészeti menedzser, műgyűjtő. Több hazai vezető aukciósház szakmai vezetője volt az elmúlt húsz évben. Szakmai tevékenysége mellett 2007-től a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetségének elnökségi tagja, 2012-től részt vállal a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának munkájában. Oktatóként a hazai becsüsképzés mellett több egyetemen is oktat. Előadóként rendszeresen szerepel művészeti, műkereskedelmi …

Mi a műalkotás? – 2. rész

Szerző: admin

Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás az áruházok polcairól ismert Campbell leveskonzerv? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Andy Warhol Brillo-dobozait? Mit nevezhetünk műalkotásnak? A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolait idézem. A Brillo-doboz, mint metafora 1964-ben rendezték meg a Keleti 74 utcában az egykori Stable Gallery-ben Warhol kiállítását, ahol Brillo-dobozok hasonmásait láthatta a közönség, „mintha a galériát arra kényszerítették volna, hogy súrolószivacs raktárként működjen”. A Brillo-dobozok műalkotások lettek, mert a művészeti világ intézményes keretein belül annak tekintették őket. Felvetődik a kérdés: Miért műalkotások Warhol dobozai, mikor 1964-ben az áruházak polcain található közönséges dobozok egyáltalán nem számítottak műalkotásnak? Danto érvelése szerint a műalkotások nem abban térnek el a „puszta valóságos dolgoktól” hogy imitálnak, hanem hogy reprezentálnak (az ábrázolásnak nem feltétele az utánzás). A …

Mi a műalkotás?

Szerző: admin

Bölcsészkaron azok az esztétika szakos órák voltak a kedvenceim, ahol művészetfilozófiával foglalkoztunk, ugyanis Hans Beling és Arthur C. Danto művészetelméleti munkásságának ismerete nélkül biztos, hogy egészen másként vélekednék a kortárs művészetről. Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás egyhétköznapi tárgy? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Duchamp és Warhol alkotásait? Mit nevezhetünk műalkotásnak? A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolai idézem. A művészet, mint önmaga reflexiója Danto A művészet vége? címet viselő filozófiai írásában arról írt, hogy a fotográfia és a mozgógép megjelenésével a 19. századig ismert és használt képzőművészeti program elvesztette valódi értelmét, ugyanis az említett új művészeti ágak sokkal jobban tudják a valóságot imitálni, mint a képzőművészet. Danto szerint a „művészet vége” nem az általánosan vett művészet, hanem sokkal inkább az imitáció …

A szürrealista fotográfus, Dora Maar több volt Picasso múzsájánál!

Szerző: admin

A rossz nyelvek szerint Dora Maar fotográfus karrierjének akkor lett vége, amikor megismerkedett Pablo Picasso-val. Maar és Picasso szerelme nem tartozik a love story-k közé: az elismert fotográfus a férfi hatására lemondott a fényképezésről, majd amikor Picasso elhagyta idegösszeomlást kapott és élete hátralévő részében remeteként élt. “Többé ne hívjatok! Nem veszem fel a telefont, és nem akarok látni senkit sem! Kérlek, tartsátok tiszteletben a döntésemet!” Dora Maar (eredeti nevén Thedora Markovitch) 1907-ben született Párizsban. Édesapja horvát származású építész volt, édesanyja francia. A család Dora születése után a jobb élet reményében Buenos Airesbe költözött. Dora 19 éves volt, amikor szüleivel visszatért Párizsba, ahol beiratkozott az Ecole d’Art Decoratif főiskolára, emellett fotográfiát és festészetet tanult. Először André Lhote-tól a “geometria vírusával megfertőzött” művésztől vett festőleckéket, majd Henri Cartier-Bresson mellett elsajátította a fotográfia csínját-bínját.  Később Maar  az Union Centrale des Arts Décoratifs-on és a Julian Akadémián tanult. Maar a fényképezőgéppel sokkal jobban ki tudta fejezni magát, mint festékkel és ecsettel, ezért az életműben a festészet egyre jobban a háttérbe szorult. Dora a Montmarte-on élő művészeket legalább olyan jól …