Összes cikk Fotográfia cimkével

Mi a műalkotás? – 2. rész

Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás az áruházok polcairól ismert Campbell leveskonzerv? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Andy Warhol Brillo-dobozait? Mit nevezhetünk műalkotásnak? A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolait idézem. A Brillo-doboz, mint metafora 1964-ben rendezték meg a Keleti 74 utcában az egykori Stable Gallery-ben Warhol kiállítását, ahol Brillo-dobozok hasonmásait láthatta a közönség, „mintha a galériát arra kényszerítették volna, hogy súrolószivacs raktárként működjen”. A Brillo-dobozok műalkotások lettek, mert a művészeti világ intézményes keretein belül annak tekintették őket. Felvetődik a kérdés: Miért műalkotások Warhol dobozai, mikor 1964-ben az áruházak polcain található közönséges dobozok egyáltalán nem számítottak műalkotásnak? Danto érvelése szerint a műalkotások nem abban térnek el a „puszta valóságos dolgoktól” hogy imitálnak, hanem hogy reprezentálnak (az ábrázolásnak nem feltétele az utánzás). A …

Mi a műalkotás?

Bölcsészkaron azok az esztétika szakos órák voltak a kedvenceim, ahol művészetfilozófiával foglalkoztunk, ugyanis Hans Beling és Arthur C. Danto művészetelméleti munkásságának ismerete nélkül biztos, hogy egészen másként vélekednék a kortárs művészetről. Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás egyhétköznapi tárgy? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Duchamp és Warhol alkotásait? Mit nevezhetünk műalkotásnak? A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolai idézem. A művészet, mint önmaga reflexiója Danto A művészet vége? címet viselő filozófiai írásában arról írt, hogy a fotográfia és a mozgógép megjelenésével a 19. századig ismert és használt képzőművészeti program elvesztette valódi értelmét, ugyanis az említett új művészeti ágak sokkal jobban tudják a valóságot imitálni, mint a képzőművészet. Danto szerint a „művészet vége” nem az általánosan vett művészet, hanem sokkal inkább az imitáció …

A szürrealista fotográfus, Dora Maar több volt Picasso múzsájánál!

A rossz nyelvek szerint Dora Maar fotográfus karrierjének akkor lett vége, amikor megismerkedett Pablo Picasso-val. Maar és Picasso szerelme nem tartozik a love story-k közé: az elismert fotográfus a férfi hatására lemondott a fényképezésről, majd amikor Picasso elhagyta idegösszeomlást kapott és élete hátralévő részében remeteként élt. “Többé ne hívjatok! Nem veszem fel a telefont, és nem akarok látni senkit sem! Kérlek, tartsátok tiszteletben a döntésemet!” Dora Maar (eredeti nevén Thedora Markovitch) 1907-ben született Párizsban. Édesapja horvát származású építész volt, édesanyja francia. A család Dora születése után a jobb élet reményében Buenos Airesbe költözött. Dora 19 éves volt, amikor szüleivel visszatért Párizsba, ahol beiratkozott az Ecole d’Art Decoratif főiskolára, emellett fotográfiát és festészetet tanult. Először André Lhote-tól a “geometria vírusával megfertőzött” művésztől vett festőleckéket, majd Henri Cartier-Bresson mellett elsajátította a fotográfia csínját-bínját.  Később Maar  az Union Centrale des Arts Décoratifs-on és a Julian Akadémián tanult. Maar a fényképezőgéppel sokkal jobban ki tudta fejezni magát, mint festékkel és ecsettel, ezért az életműben a festészet egyre jobban a háttérbe szorult. Dora a Montmarte-on élő művészeket legalább olyan jól …

Múlandó részek: az emberi test hajlékonyságának találkozása a marványlappal

Milena Naef amszetrdami művészről nem túlzás azt állítani, hogy otthonról hozta a márvány szeretetét. A család ugyanis négy generációra visszamenőleg foglalkozik szobrászattal, így nem csoda, hogy Milena-t már kisgyerekként is foglalkoztatta a kő, mint anyag. A Múlandó részek címet viselő projektben a szobrász saját testének hajlékonyságát állította szembe a márványlapok keménységével. Milena szerint a kő fizikai súlyának segítségével az emberre nehezedő mentális súlyokhoz is közelebb kerülhetünk. A Múlandó részek nagyban táplálkozik a családi örökségből, de a szobrász nem próbálta utánozni az otthon látottakat. Milena elsődleges célja az volt, hogy személyes hangvételű alkotásokat hozzon létre a szobrászat nyelvén.  Az amszterdami művész nagyméretű nyílásokkal törte át a márványlapokat, hogy a testrészei átférjenek a lyukakon. Felvetődik a kérdés: A női test tényleg törékeny lenne? A szobrok súlyát Naef azért viseli magán, hogy megmutathassa a test erősségeit. A sorozat képeit látva a márványtáblák mellett az emberi test mégis kecsesnek és törékenynek tűnik. A Múlandó részekben a szobrász egy pillanatra egyé olvadt a műalkotással. A faragott lapok keretbe foglalják a testet, a nézőnek lehetősége van megfigyelni Naef testét úgy, mintha …

Íme, a land art Skóciában élő úttörőjének alkotásai, melyek a természetben rejlő költészetről vallanak

Andy Goldsworthy a természetben járva, türelmes munkával szabályos alakzatokat, formákat és motívumokat hozott létre, fényképezővel pedig megörökítette ezeket az alkotásokat! Goldsworthy mindig asszisztensek közreműködése nélkül készíti el műveit a világ távolabb eső zord tájain (Ausztrália forró homokja, Északi Sark) és Skóciában is. A land art művész kizárólag organikus anyagokat: fát, leveleket, köveket, agyagot, jeget használ fel alkotásai megkomponálásához, melyek többsége csupán néhány óráig él. A pusztuló efemer anyagok Goldsworthy romanticizmusban gyökerező világában szentimentalitás nélkül képesek az elmúlásról, a körforgásról vallani és univerzális üzenetet közvetíteni! Fotók: Ignant és BoredPanda Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Andy Goldsworthy’s Land Art Photography Andy Goldsworthy a londoni Albionban Magical Land Art By Andy Goldsworthy

Mit keresnek Nápoly utcáin a klasszikus festmények szereplői?

Alexey Kondakov ukrán művész, dizájner ismét klasszikus festmények szereplőit helyezte kortárs díszletek közé, Kijev után most napjaink Nápolya adja a képek helyszínét! Kondakov hosszú ideig élt és dolgozott Olaszországban, a reneszánsz hazájában, amely nemcsak rá, mint emberre, hanem művészetére is nagy hatással volt. A kijevi művész kivágta a klasszikus festmények és freskók jól ismert alakjait azért, hogy kortárs díszletek közé helyezhesse őket. A Nápolyi munka és Művészettörténet a kortárs életben című sorozataiban a művész által készített fotók adják a hátteret. Hétköznapi helyszíneken elevenednek meg Hans Holbein portréi, Bouguereau  és Waterhouse múzsái. Kondakov egyszerre ötvözi és ütközteti képeiben a festett figurákat és a modern környezetet. A fotómanipulációk pedig a feszültségből táplálkozva kívánnak esztétikai hatást elérni. A művész további munkáit Instagram és Facebook oldalán tekinthetik meg! Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Alexey Kondakov újból felkarolja a reneszánszt Alexey Kondakov’s Remixed Classical Paintings A művész Instagram oldala

Szürreális képek főszereplőjévé vált a világ leghíresebb útja, a Route 66!

Jack Kerouac kultregénye óta az Amerikai Egyesült Államokat átszelő utazás milliónyi ember álmává vált. Már-már klisének számít, amikor valaki az Úton elolvasása után nekikezd a nagy kalandnak. A kontinensen átívelő kiruccanás alatt óhatatlan, hogy közhelyes fotókat készítsenek a modern kor vándorai, ezért is érdemes megismerkednünk Hayley Eichenbaum munkásságával. A képek annyira szürreálisak,  hogy hamarabb eszünkbe juttatja Wes Anderson vagy Stanley Kubrick filmjeit, mint a valós életet. Eichenbaum munkáiban fontos szerepet kap a minimalista építészet,  a formatervezés és a geometria. Az amerikai fotós szerint a képek egy része gondosan eltervezett, de vannak olyan fotók is, amiket egy-egy spontán pihenő alkalmával készített. Hayley Eichenbaum  2013-ban végzett a Milwaukee Institute of Art & Design-ban, majd ottmaradt a városban, hogy barátaival közös stúdiót béreljen. Eichenbaum azonban nem bírt sokáig egy helyben maradni és nekivágott a Chicagóból induló és Santa Monica mólónál véget érő 66-os útnak. A fotós 2015 óta folyamatosan úton van, instagram oldalán, pedig bárki nyomon követheti, mikor merre jár! Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Hayley Eichenbaum on Going …

Egy német fotós megmutatta, hogyan látják a madarak a tengerparti napernyőket!

A rekkenő melegben a vízparti nyaralás csak távoli álomnak tűnhet és az iroda légkondicionált falai között nehéz elképzelni, hogy egyszer majd a vízparton fogunk ülni a napernyők alatt. A szabaság alatt próbáljuk kipihenni a hétköznap fáradalmait, pihenünk, eszünk, élményeket gyűjtünk, fotózgatunk és a munkát próbáljuk teljesen kizárni az életünkből. De mi történik, ha egy fotográfus nyaral? Fényképez és még ekkor is témákat gyűjt! A müncheni fotós Bernard Lang pár évvel ezelőtt az olaszországi Adrian nyaralt, amikor is döbbenten tapasztalta, hogy a szállodai napernyők milyen katonás sorokba rendezve várják a nyaralni vágyókat. Lang amúgy is előszeretettel készít fotókat a levegőből, sorozatain eddig szénbányák és ipari ingatlanok is szerepeltek, így nem meglepő, hogy amint visszatért Olaszországba Ravenna és Rimini között légifotókon örökítette meg a napernyőket. A színes és mintás ernyők a levegőből egészen lenyűgöző látványt nyújtanak! Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Aerial Adria by Bernhard Lang