Összes cikk Kortárs cimkével

Megújulás – Megnyílt a Pannonhalmi Főapátság új időszaki kiállítása

Március 21-én nyílt meg a Pannonhalmi Főapátság 2022-es időszaki kiállítása, ‘Megújulás’ címmel. Az alábbiakban Bazsányi Sándor irodalomtörténész, esztéta megnyitó beszédének szerkesztett változatát olvashatják. Nem hiszem, hogy találhatott volna jobb hívószót a Pannonhalmi Főapátság. Meg egyáltalán, a katolikus egyház, régiségénél fogva, nem engedheti meg magának, hogy ne éppen ez, a megújulás legyen az egyik legfőbb témája. Vagy legalábbis a legfőbb témái szóba hozatalának és kezelésének a módja. Hiszen csakis így, folytonosan megújuló voltában, a lelki-szellemi és intézményes-kulturális megújulás változatos formái révén válhat igazán képessé arra, hogy rákérdezzen saját megváltoztathatatlan alapjára, pontosabban az alaphoz, ama bizonyos „szegletkőhöz” való viszonyára, viszonyulására. Hogy ne csak kiüresített dísznek, álságossá maszatolt cirádának bizonyuljon az épület boltozatát egyben tartó „zárókőre” faragott képmás. Krisztus arca mint ciráda. Még leírni is borzasztó. Ne kelljen leírni. És ehhez csak annyi szükséges, hogy az egyház ne hagyja abba a létesítő alapjára való rákérdezést, leginkább ezzel foglalkozzon, újra és újra, újabb és újabb módokon, a megújulás állandósított gyakorlatában. Úgy is mondhatnám: a megújulás változatlanságában. Vagy: változatlan megújulásban. Ha nem ezt teszi, az bizony nem vezethet máshoz, mint: …

Megszületett a kortárs műgyűjtés etikai kódexe

A dokumentumot nyolc nemzetközi rangú műgyűjtő állította össze. Tulajdonképpen nincsenek benne világrengető újdonságok, de azért jó lenne, ha minél több gyűjtő igyekezne a benne foglaltak szerint eljárni. Miért van az, tették fel maguknak és egymásnak a kérdést a kortárs művek gyűjtésével kapcsolatos etikai elvárásokat megfogalmazó és a megvitatásukra külön honlapot létrehozó gyűjtők, hogy miközben más ágazatokban már régóta igyekeznek kezelni az olyan jelenségeket, mint az erőfölénnyel való visszaélés, az összeférhetetlenség vagy a bennfentes kereskedelem, a műtárgypiacon még nagyon kevés történt ezeken a területeken. Pedig, hogy szükség lenne rá, számos példa igazolja. Így az olyan gyűjtőké, akik saját kollekciójukat abban a múzeumban mutatják be, melynek vezető testületeinek maguk is tagjai. Vagy az olyanoké, aki pozíciójuk révén jó előre megtudják, hogy egy művésznek egy kánonformáló múzeumban terveznek kiállítást és ezért gyorsan felvásárolják, ami hozzáférhető tőle a piacon, számolva árai későbbi jelentős emelkedésével. Vagy az olyanoké, akik olcsón bevásárolnak egy feltörekvő művész műtermében, kiállítják a beszerzett műveket saját múzeumukban, majd úgy tesznek, mintha meglepné őket, hogy ezek a művek hamarosan felbukkannak egy aukción… Miért van az, hogy ebben, …

Jótékonysági aukcióval segít a Nagyházi Galéria a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézetnek

Messze földön már bizonyított kortárs művészek, műgyűjtők és fiatal alkotók reagáltak a Nagyházi Galéria meghívására, hogy munkájukkal támogassák a Heim Pál Gyermek Gyermekgyógyászati Intézet működését. A galéria márciusban tart aukciót, s bevételeinek tekintélyes részével támogatja a kórház eszközbeszerzését.  A március 8-i Kortárs aukción a jótékonysági tételek sorában 24 kortárs alkotó műveit bocsájtja aukcióra a Nagyházi Galéria, hogy segítse a Heim Pál Gyermekkórház betegeinek ellátását. Az árverésen helyet kapnak azok a művészek, akiknek már komoly neve van a szakmában és a feltörekvő, kiemelkedő tehetséggel bíró fiatal alkotók is, akik ezen az estén debütálnak majd az aukciós piacon, köztük Jagicza Patrícia, Dóra Ádám, Leitner Levente, Viszokai Krisztián “MR. ZERO”, Kecső Endrecés Bagi Attila.  A műtárgyakhoz rendhagyó módon exkluzív videósorozat is készült, amelynek köszönhetően a közönség kicsit jobban megismerheti a művészeket és az aukción szereplő alkotásaikat. Háttérinformációkat kaphatunk az egyes művek keletkezésével, mondanivalójával kapcsolatban és a művészek izgalmas részleteket is megosztanak alkotásaikról az érdeklődők számára.  A Nagyházi Galéria fontosnak tartja, hogy a múlt tisztelete mellett támogassa a kortárs és a feltörekvő fiatal tehetségeket, akiknek művei az aukciós kiállításon …

Tematikus kiállítás nyílt a „disznótor” jegyében a Heimann Présházban

A kiállítás a  Heimann Borászat és a Völgyi – Skonda Kortárs Gyűjtemény együttműködése keretében nyílt meg és április 30-ig látható. „A művészet cégkultúrát teremt” Völgyi Miklós és Skonda Mária – mérnök-közgazdászok – negyven évet töltöttek a vállalati és pénzügyi szektorban különböző felsővezetői pozíciókban. Több mint harminc éve kezdték el képzőművészeti gyűjteményük építését. A kollekciójukat 2009-ben egy nagyszabású kiállítás keretében az Aulich Galériában nyitották meg a nagyközönség felé, melynek elsődleges célja az volt, hogy a jövőben a gyűjtemény ismert és kutatható legyen, az általuk létrehozott műtárgy együttes közkinccsé váljon.  Skonda Mária a Volksbank Magyarország zrt. elnökhelyetteseként a Volksbank Galéria hálózatában öt év alatt több mint 250 kiállítást rendezett magyar képzőművészek alkotásaiból. Ennek elismeréseként 2009-ben a művészeti menedzser kategóriában elnyerte a Gundel Művészeti Díjat. A Volksbankban szerzett tapasztalatok alapján kidolgozásra került egy, a művészetnek a vállalati kultúrára kifejtett pozitív hatását bemutató program. Ennek keretében vállalkozásokkal való együttműködések kialakítása van folyamatban, ahová kollekciójuk darabjait is elviszik. Erre példa a Heimann Borászat présházában az elmúlt két évben rendezett négy tematikus kiállítás. Idősebb Heimann Zoltán közgazdász a gazdaság különböző területein …

Horn Péter – A gyűjteményről bővebben

A közel egy hónap alatt, ami az előző cikk óta eltelt, A Horn Collection Instagram oldal, ez esetben inkább galéria, egyre csak bővült az absztrakt expresszionizmus, a modernizmus és az absztrakció jeles képviselőinek egy-egy képével. Csakúgy, mint a naivista festők, akik jellemzően érzelemvezérelten, spontánul festenek, Horn Péter is hasonlóan gyűjt. Ahogy azt az előző cikkben kifejtette, ő az a bizonyos „nagyon csinálom” típus, ennek megfelelően a gyűjtő itt egy személyben kurátora és kutatója is a gyűjtemény darabjainak. A képek között nem tűnik fel egy macskás kép sem, selfie a nyaralásról, vagy egy kulináris élmény emléke, az oldal valóban „kocka egyszerűen” egy privát galéria. Ebből a szempontból (is) egyedi a Horn Gyűjtemény. Vannak külföldi alkotók is a gyűjteményben, vagy kifejezetten magyar művészekre koncentrál? Kifejezetten magyar származású, itt vagy külföldön élő/alkotó művészek vannak a gyűjteményben. Van ritka kivétel, de alapvetően magyar gyűjtemény. Alapvetően festmények vannak a gyűjteményben, de akad grafika is és egészen minimális számban szobor is, de festmény hangsúlyú ez a gyűjtemény. Ha pl. Reigl Judit gondolt volna egyet és szobrászként folytatta volna, akkor a is …

Horn Péter – Bevezetés egy Gyűjtemény Történetébe

Még három hónap sem telt el, hogy az Instagram felületén megjelent egy izgalmas Reigl Judit kép, amit izgalmasabbnál izgalmasabb képek követettek a ’Horn Collection’ oldalán. Horn Pétert rendre Magyarország legnagyobb modern és kortárs művészeti gyűjtői között emlegetik, s a megszokottól eltérően most ő és gyűjteménye állnak az Axioart Blog portré sorozatának középpontjában. Közösségi média. Horn Péter nem véletlenül választott egy ilyen platformot gyűjteményének bemutatására, hisz pontosan ez a célja, hogy páratlan gyűjteményét és az abban szereplő művészeket mindenki megismerhesse és élvezhesse, tisztelegve az alkotók munkássága előtt. Hétről hétre a gyűjtemény újabb darabjai jelennek meg az oldalon, olyan érzést keltve az emberben, mint mikor gyerekként az adventi naptár nyitását várta minden nap, nem tudva, hogy milyen kincset rejt a következő nap. Legnagyobb örömömre alkalmunk nyílt, hogy leüljünk és beszélgessünk az oldalról, a gyűjtemény történetéről és jövőjéről. Beszélgetésünk során többször támadt olyan érzésem, hogy egy művészettörténész kollégával elmélkedünk a modern és kortárs művészetről, melyet az elkövetkező hetekben cikksorozat formájában osztunk meg online, mindenki számára elérhetően, a Horn Gyűjtemény mintáját követve. A beszélgetés kezdetén kiderült, hogy ugyan családi …

Kortárs művészek testközelből – interjú Csízy Lászlóval

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani.  Csízy Lászlóval képzőművészetről, nagy elődökről, a számítógépes grafikáról és a struktúra keresésről beszélgettünk. Mikor kezdett el művészettel foglalkozni? Cs. L.: Erre nehéz egyszerű választ adni, mert gyerekkorom óta festek és szívesen foglalkozom a képzőművészettel. Kettős érdeklődéssel rendelkeztem, a továbbtanulásnál a műszaki pályát választottam. Villamosmérnök lettem. A diploma megszerzése után a mérnöki munkám mellett komputer grafikával kezdtem foglalkozni. 1980-ban volt az első számítógépes kiállításom, ezek a művek egyszerű technikai eszközökkel, például asztali plotterrel és írógéppel készültek. A Vasarely Múzeumban október 6-án nyílt meg Kód és algoritmus című kiállítás, amelyen három régi grafikám is megtekinthető. Több képzőművészeti szervezet mellett MAOE tag is vagyok. Ez azért fontos mert, az az alkotó- mondhatja magát hivatásos művésznek, aki Képzőművészeti Főiskolát végzett vagy MAOE tagsággal rendelkezik. A tagság jogosít fel arra, hogy olyan kiállításokon is részt vehessek, ahol csak profi művészek állíthatnak ki. A 70-es évektől készít számítógépes grafikákat. A technikai …

Kortárs művészek testközelből – interjú Gyebnár Istvánnal

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani. Gyebnár Istvánnal képzőművészetről, nagy elődökről, a művészet és diplomácia kapcsolatáról beszélgettünk. Mikor kezdett el képzőművészettel foglalkozni? Gy. I.: Szűkebb és tágabb családunkban többen is foglalkoztak képzőművészettel, akiknek a munkásságát gyermekkorom óta követtem. Édesanyám a Dési Huber István Képzőművészeti Körben tanult az ötvenes években; ösztönzésére kezdtem el festeni. Az általam rendkívül nagyra becsült, Munkácsy-díjas szobrászművész, Lóránt Zsuzsa, aki ebben az időben a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban rajztanárként engem is oktatott, kifejezetten bíztatott, hogy folytassak képzőművészeti tanulmányokat is. Ő ajánlott be a Dési Huber István Körbe, akinek akkori vezető tanára, Tamás Noémi az ő baráti köréhez tartozott. Pályám a közgazdász diploma megszerzését követően ugyanakkor elágazott, de valójában soha sem tettem le arról, hogy képzőművészettel is foglalkozzak.  Kik azok a művészek, akik meghatározó hatást gyakoroltak Önre?  Gy.I.: Édesanyám rokona volt Bednay Éva, aki többek közt lakkfestészettel, majd textil-montázsok készítésével foglalkozott, valamint férje, Bednay Dezső, aki tűzzománc-munkáival és …

Íme, a Kieselbach Galéria tavaszi aukciójának legdrágább tételei

Perlrott Csaba Vilmos Park című festménye kelt el a legmagasabb áron, 95 millió forintért hétfő este a Kieselbach Galéria árverésén, amelyen sok más mellett Ferenczy Károly, Scheiber Hugó, Czóbel Béla, Nemes Lampért József, Aba-Novák Vilmos, Egry József és Klie Zoltán alkotásaira licitálhattak az érdeklődők. Az árverésen 211 tétel került kalapács alá és a műtárgyak 89,5%-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 590 950 000 forint volt, az árverés végén az összleütés 781 660 000 forint lett. Az aukció sztártételén, Perlrott Csaba Vilmos Park című festményén a kecskeméti művésztelepnek helyet adó egykori Műkert legszebb részlete tűnik fel. A nemzetközi rangú műalkotásra 44 millió forintról indult a licit. Azaukció második legmagasabb áron elkelt műalkotása Ferenczy Károly Jókai-domb című festménye volt. A 60 millió forintért aukcionált tétel Nagybányán készült 1906-ban. Ferenczy Károly 1896-ban, alapítóként érkezett Nagybányára, ahol a századforduló éveiben a magyar plein air festészet legszebb műveit alkotta meg. Magas áron, 55 millió forintért kelt el Scheiber Hugó Kertvendéglő (Fények) című, 1925 körül készült konstruktív kompozíciója. Az árverésre kínált kép Scheiber expresszionista-futurista korszaka egyik főművének számít, amely azt az időszakot reprezentálja, amikor a berlini Sturm kiállítása után, a nemzetközi hírnév kapujában állva a …

Lufikutya után lufinyúl: megint Jeff Koons a legdrágább élő művész

A siker a lehető legjobbkor jött az utóbbi években népszerűségéből és árszintjéből sokat vesztett művésznek. 2013-tól 2018-ig mondhatta magáénak, majd most, féléves szünet után visszaszerezte a legdrágább élő művész címét a 64 éves amerikai képzőművész, Jeff Koons. A korábbi rekordot, amit emblematikus lufikutyájának narancsszínű változatával állított fel, 58,4 millió dollárral tartotta. Ezt szárnyalta túl tavaly novemberben David Hockney az Egy művész portréja című festményének 90,3 millió dolláros árával, ami egyben a tavalyi év negyedik legmagasabb leütése volt – élő művész még sosem végzett ilyen előkelő helyen ezen a listán, leszámítva éppen Koonst, akinek 2013-as rekordja ugyancsak a negyedik helyhez volt elég 2013-ban. Hockney azonban nem sokáig örülhetett a tekintélyes címnek; a Christie’s május 15-i New York-i post-war és kortárs árverésén Jeff Koons, ha csak egy hajszállal is, de meghaladta ezt az eredményt Nyúl című plasztikájának 91.075.000 dolláros árával. (Valamennyi ár tartalmazza az árverőház jutalékát. Hockney és Koons művét egyaránt 80 millió dollárért ütötték le, időközben azonban megváltozott a Christie’s jutalékrendszere és ezért magasabb 700 ezer dollárral a Koons szobráért kifizetett teljes összeg.) A Nyúl 1986-ban született rozsdamentes acélból és a lufikutyával együtt Koons …