Összes cikk Kortárs cimkével

Egy vad mező mindenhez hasonlít? – A MŰTŐ csoport legutóbbi kiállítása a Budapest Galériában

Szeptember 18-án zárt a MŰTŐ csoport kiállítása a Budapest Galériában. A 2016-ban alakult független művészeti platform és kollektíva legutóbbi tárlata az első olyan kezdeményezés, amely során a csoport nyolc tagja közösen létrehozott alkotások bemutatására vállalkozott. MŰTŐ csoport: Ezt a vad mezőt ismerem, Budapest Galéria, 2022.08.10-09.14 A MŰTŐ csoport Ezt a vad mezőt ismerem című kiállítása zavarba ejtően megengedő. Azért írom ezt, mert az óbudai Budapest Galériában kialakított terekben akadályokkal találkozunk, de csak mérsékelten érzékeljük az ellenállásukat. Pedig a szomszédos helyiségek pályákra-szintekre, vetélkedőkre, még készülő vagy már leépült játszóházakra is emlékeztetnek. Például az Idegmező termében az egymásba fonódó, faragasztóból, fűrészporból, drótból készített indákat nézve felvetődhet: miért nem úgy találkozunk velük, hogy csak rajtuk keresztül juthatunk tovább? Esetleg beléjük gabalyodva, mint lebegő hínárba, vagy olyan gyökerekbe, amik közül a föld kiszabadult? Az „akadályt” körbesétáljuk, aztán a következő teremben (Mágneses mező) a lógatott agyagdarabkák sem töltik ki a termet annyira, hogy beléjük ütközzünk. Összbenyomásom, hogy itt végig távolságot tarthatunk attól, ami a távolságok leküzdését megnehezítheti. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy a művek ne romantizálják harcként a természettel/a természetünkkel folytatott interakciót. Továbbá a kiállítás …

A kripto? Kösz, jól van! – Ars Electronica 2022

Miközben a milliárdosok elhúznak a bolygóról, mi itt maradunk egy kiszáradó meder közepén, megfeneklett bárkával, füstbe ment tervekkel és földbe állt gazdasággal. Semmi okunk azonban a csüggedésre, hisz van egy másik valóságunk, fejünkön a VR szemüveg. Ha pedig egy percre levennénk, talán meglátnák azt is, hogy még tényleg lehetséges egy másik jövő. Méghozzá itt. Szeptember első heteiben, Linz városában úton-útfélen egy plakát hívta fel magára a figyelmet: A muzsika hangjából ismert, de mostanság leginkább a look at all the fucks I give mém alapjául szolgáló, újraértelmezett női alak nézett vissza a járókelőkre. Jobban mondva csak nézett volna, ugyanis fején VR szemüveggel, arcán hatalmas mosollyal, egy kiszáradt tenger közepén igyekezett épp a virtuális valóság gondtalanságába menekülni, miközben a háttérben egy rakéta által húzott csík jelezte, milyen sebességgel hagyják el a világ legismertebb tech milliárdosai, Elon Musk és Jeff Besos az eddigre látszólag ténylegesen elsüllyedt hajót. A meglehetősen sűrű vizuális anyag az Ars Electronica Fesztivál idei, Welcome to Planet B. A Different Life is Possible. But how? című kiadását hirdette. A plakát korunk technológiai gondolkodásának főbb toposzait gyűjtötte egybe: megjelennek rajta a …

Öt Magyar Galéria Készül a Vienna Contemporary-re

Két bécsi nemzetközi kortárs vásár harcol a galériák és a műgyűjtők kegyeiért; küzdelmük egyelőre döntetlenre áll. Amikor az utóbbi évtizedekben létrejött hazai kortárs galériák elkezdtek kilépni a nemzetközi porondra, az első lépéseket csaknem kivétel nélkül Bécsben tették meg. Ennek nemcsak a földrajzi közelség és ennél fogva a könnyebben kigazdálkodható költségek voltak az okai, hanem az a tény is, hogy a bécsi vásárok többnyire a közép-kelet-európai régióra koncentráltak, amelyhez hazánk is tartozik. Azóta persze nagyot változott a világ és az élvonalhoz tartozó magyar kortárs galériák Baseltől Brüsszelig, Kölntől Maastrichtig, Madridtól Torinóig, vagy akár Dubaitól Hong Kongig és New Yorkig számos, globális szinten is a legfontosabbak közé tartozó vásárra jutottak és jutnak el, többségük „vásári stratégiájában” azonban továbbra is fontos szerep jut Bécsnek. Bár az osztrák fővárosban számos – a helyi galeristák többségének véleménye szerint túlságosan is sok – művészeti vásárt rendeznek, a legfontosabbnak és a hazai galériák érdeklődését is leginkább felkeltőnek egészen tavalyig a 2015-ig VIENNAFAIR, azóta Vienna Contemporary (VC) néven futó rendezvény bizonyult. Az idők során nemcsak a vásár neve, hanem a helyszíne és vezetőinek személye, idén …

Youhu: Szubjektív kortárs best of

A Kieselbach Galériában augusztus 12-ig megtekinthető, magyar fiatal képzőművészeket bemutató tárlat kapcsán cikkünk áttekinti a 60-as évektől rendezett hazai generációs-összegző kiállításokat, s természetesen kitér a mostani vállalkozásra is. Az idei művészeti szezon első félévét egy frissítő tematikájú és dizájnú kiállítás zárja, a Youhu. Már rögtön a címadásnál érdemes megállni, hisz a juhú örömöt, meglepetést kifejező indulatszó, ugyanakkor nem felel meg sem a magyar, sem más egyéb nyelv helyesírási szabályainak, és ennek az „elkülönbözésének” nyilvánvalóan jelentősége van. Benne rejlik a you, azaz a te és a ti, a magyar emailcímek, domain nevek .hu-ja, jelentése pedig mintha az volna: mintegy közös, magyar örömként: „íme, a te hazai művészeid!” A most nyílt kiállítás – melyhez könyv is tartozik Youhu: The New Generation of Hungarian Contemporary címmel – szubjektív áttekintő válogatás, bár a kurátorok, Rieder Gábor és Sárvári Zita a szándékukat egyrészt a 2010-es éveket meghatározó művészek kiállításaként definiálják, másrészt előzményként nem kisebb jelentőségű tárlatokat jelölnek meg, mint az Iparterv bemutatóit. Korszakot áttekintő kiállításként értelmezve a youhut, érthető is volna mindez, de a két Ipartev-kiállítás gyökeresen más céllal, más célközönségnek készült, …

Documenta 15 – Az antiszemitizmus vádak árnyékában

A januárban fellobbant vitának a Documenta megnyitása előtti rendezésére, így a kiállítás „tehermentesítésére” irányuló kísérletek rendre kudarcot vallottak, sőt a polémia előbb Frank-Walter Steinmeier német államfőnek a megnyitón mondott beszéde, majd az egyik bemutatott mű egyértelműen antiszemita szimbolikája kapcsán magasabb fokozatba kapcsolt. Május 15-i írásunkban már részletesen beszámoltunk arról,  hogy a vitát egy, az antiszemitizmus ellen küzdő helyi, azaz kasseli szervezet indította el, amely főként egyes palesztin szervezeteknek a „nemzetközi lumbung”  csapatába való meghívását kifogásolta. A témára történelmi múltjából adódóan a német politika, mint mindig, ezúttal is rendkívül érzékenyen reagált, s csakhamar már a szövetségi kormány, illetve a Németországi Zsidók Központi Tanácsa is intenzíven foglalkozott a vádakkal. Előbbi inkább elfogadva a Documenta adminisztratív és művészeti vezetésének az antiszemitizmus vádját következetesen visszautasító álláspontját – az idei Documenta művészeti vezetője, mint ismeretes, az indonéz ruangrupa csoport –, utóbbi viszont magáévá téve, sőt felerősítve a vádakat. Claudia Roth, aki államminiszterként felel a kulturális ügyekért, a Documenta és a zsidó szervezetek vezetőivel is többször találkozott és közvetítőnek is felajánlkozott a feszültség enyhítése érdekében, ám az ő erőfeszítéseit sem kísérte siker. A Documenta vezetése …

Megújulás – Megnyílt a Pannonhalmi Főapátság új időszaki kiállítása

Március 21-én nyílt meg a Pannonhalmi Főapátság 2022-es időszaki kiállítása, ‘Megújulás’ címmel. Az alábbiakban Bazsányi Sándor irodalomtörténész, esztéta megnyitó beszédének szerkesztett változatát olvashatják. Nem hiszem, hogy találhatott volna jobb hívószót a Pannonhalmi Főapátság. Meg egyáltalán, a katolikus egyház, régiségénél fogva, nem engedheti meg magának, hogy ne éppen ez, a megújulás legyen az egyik legfőbb témája. Vagy legalábbis a legfőbb témái szóba hozatalának és kezelésének a módja. Hiszen csakis így, folytonosan megújuló voltában, a lelki-szellemi és intézményes-kulturális megújulás változatos formái révén válhat igazán képessé arra, hogy rákérdezzen saját megváltoztathatatlan alapjára, pontosabban az alaphoz, ama bizonyos „szegletkőhöz” való viszonyára, viszonyulására. Hogy ne csak kiüresített dísznek, álságossá maszatolt cirádának bizonyuljon az épület boltozatát egyben tartó „zárókőre” faragott képmás. Krisztus arca mint ciráda. Még leírni is borzasztó. Ne kelljen leírni. És ehhez csak annyi szükséges, hogy az egyház ne hagyja abba a létesítő alapjára való rákérdezést, leginkább ezzel foglalkozzon, újra és újra, újabb és újabb módokon, a megújulás állandósított gyakorlatában. Úgy is mondhatnám: a megújulás változatlanságában. Vagy: változatlan megújulásban. Ha nem ezt teszi, az bizony nem vezethet máshoz, mint: …

Megszületett a kortárs műgyűjtés etikai kódexe

A dokumentumot nyolc nemzetközi rangú műgyűjtő állította össze. Tulajdonképpen nincsenek benne világrengető újdonságok, de azért jó lenne, ha minél több gyűjtő igyekezne a benne foglaltak szerint eljárni. Miért van az, tették fel maguknak és egymásnak a kérdést a kortárs művek gyűjtésével kapcsolatos etikai elvárásokat megfogalmazó és a megvitatásukra külön honlapot létrehozó gyűjtők, hogy miközben más ágazatokban már régóta igyekeznek kezelni az olyan jelenségeket, mint az erőfölénnyel való visszaélés, az összeférhetetlenség vagy a bennfentes kereskedelem, a műtárgypiacon még nagyon kevés történt ezeken a területeken. Pedig, hogy szükség lenne rá, számos példa igazolja. Így az olyan gyűjtőké, akik saját kollekciójukat abban a múzeumban mutatják be, melynek vezető testületeinek maguk is tagjai. Vagy az olyanoké, aki pozíciójuk révén jó előre megtudják, hogy egy művésznek egy kánonformáló múzeumban terveznek kiállítást és ezért gyorsan felvásárolják, ami hozzáférhető tőle a piacon, számolva árai későbbi jelentős emelkedésével. Vagy az olyanoké, akik olcsón bevásárolnak egy feltörekvő művész műtermében, kiállítják a beszerzett műveket saját múzeumukban, majd úgy tesznek, mintha meglepné őket, hogy ezek a művek hamarosan felbukkannak egy aukción… Miért van az, hogy ebben, …

Jótékonysági aukcióval segít a Nagyházi Galéria a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézetnek

Messze földön már bizonyított kortárs művészek, műgyűjtők és fiatal alkotók reagáltak a Nagyházi Galéria meghívására, hogy munkájukkal támogassák a Heim Pál Gyermek Gyermekgyógyászati Intézet működését. A galéria márciusban tart aukciót, s bevételeinek tekintélyes részével támogatja a kórház eszközbeszerzését.  A március 8-i Kortárs aukción a jótékonysági tételek sorában 24 kortárs alkotó műveit bocsájtja aukcióra a Nagyházi Galéria, hogy segítse a Heim Pál Gyermekkórház betegeinek ellátását. Az árverésen helyet kapnak azok a művészek, akiknek már komoly neve van a szakmában és a feltörekvő, kiemelkedő tehetséggel bíró fiatal alkotók is, akik ezen az estén debütálnak majd az aukciós piacon, köztük Jagicza Patrícia, Dóra Ádám, Leitner Levente, Viszokai Krisztián “MR. ZERO”, Kecső Endrecés Bagi Attila.  A műtárgyakhoz rendhagyó módon exkluzív videósorozat is készült, amelynek köszönhetően a közönség kicsit jobban megismerheti a művészeket és az aukción szereplő alkotásaikat. Háttérinformációkat kaphatunk az egyes művek keletkezésével, mondanivalójával kapcsolatban és a művészek izgalmas részleteket is megosztanak alkotásaikról az érdeklődők számára.  A Nagyházi Galéria fontosnak tartja, hogy a múlt tisztelete mellett támogassa a kortárs és a feltörekvő fiatal tehetségeket, akiknek művei az aukciós kiállításon …

Tematikus kiállítás nyílt a „disznótor” jegyében a Heimann Présházban

A kiállítás a  Heimann Borászat és a Völgyi – Skonda Kortárs Gyűjtemény együttműködése keretében nyílt meg és április 30-ig látható. „A művészet cégkultúrát teremt” Völgyi Miklós és Skonda Mária – mérnök-közgazdászok – negyven évet töltöttek a vállalati és pénzügyi szektorban különböző felsővezetői pozíciókban. Több mint harminc éve kezdték el képzőművészeti gyűjteményük építését. A kollekciójukat 2009-ben egy nagyszabású kiállítás keretében az Aulich Galériában nyitották meg a nagyközönség felé, melynek elsődleges célja az volt, hogy a jövőben a gyűjtemény ismert és kutatható legyen, az általuk létrehozott műtárgy együttes közkinccsé váljon.  Skonda Mária a Volksbank Magyarország zrt. elnökhelyetteseként a Volksbank Galéria hálózatában öt év alatt több mint 250 kiállítást rendezett magyar képzőművészek alkotásaiból. Ennek elismeréseként 2009-ben a művészeti menedzser kategóriában elnyerte a Gundel Művészeti Díjat. A Volksbankban szerzett tapasztalatok alapján kidolgozásra került egy, a művészetnek a vállalati kultúrára kifejtett pozitív hatását bemutató program. Ennek keretében vállalkozásokkal való együttműködések kialakítása van folyamatban, ahová kollekciójuk darabjait is elviszik. Erre példa a Heimann Borászat présházában az elmúlt két évben rendezett négy tematikus kiállítás. Idősebb Heimann Zoltán közgazdász a gazdaság különböző területein …

Horn Péter – A gyűjteményről bővebben

A közel egy hónap alatt, ami az előző cikk óta eltelt, A Horn Collection Instagram oldal, ez esetben inkább galéria, egyre csak bővült az absztrakt expresszionizmus, a modernizmus és az absztrakció jeles képviselőinek egy-egy képével. Csakúgy, mint a naivista festők, akik jellemzően érzelemvezérelten, spontánul festenek, Horn Péter is hasonlóan gyűjt. Ahogy azt az előző cikkben kifejtette, ő az a bizonyos „nagyon csinálom” típus, ennek megfelelően a gyűjtő itt egy személyben kurátora és kutatója is a gyűjtemény darabjainak. A képek között nem tűnik fel egy macskás kép sem, selfie a nyaralásról, vagy egy kulináris élmény emléke, az oldal valóban „kocka egyszerűen” egy privát galéria. Ebből a szempontból (is) egyedi a Horn Gyűjtemény. Vannak külföldi alkotók is a gyűjteményben, vagy kifejezetten magyar művészekre koncentrál? Kifejezetten magyar származású, itt vagy külföldön élő/alkotó művészek vannak a gyűjteményben. Van ritka kivétel, de alapvetően magyar gyűjtemény. Alapvetően festmények vannak a gyűjteményben, de akad grafika is és egészen minimális számban szobor is, de festmény hangsúlyú ez a gyűjtemény. Ha pl. Reigl Judit gondolt volna egyet és szobrászként folytatta volna, akkor a is …