Összes cikk Kortárs cimkével

Jótékonysági aukcióval segít a Nagyházi Galéria a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézetnek

Messze földön már bizonyított kortárs művészek, műgyűjtők és fiatal alkotók reagáltak a Nagyházi Galéria meghívására, hogy munkájukkal támogassák a Heim Pál Gyermek Gyermekgyógyászati Intézet működését. A galéria márciusban tart aukciót, s bevételeinek tekintélyes részével támogatja a kórház eszközbeszerzését. A március 8-i Kortárs aukción a jótékonysági tételek sorában 24 kortárs alkotó műveit bocsájtja aukcióra a Nagyházi Galéria, hogy segítse a Heim Pál Gyermekkórház betegeinek ellátását. Az árverésen helyet kapnak azok a művészek, akiknek már komoly neve van a szakmában és a feltörekvő, kiemelkedő tehetséggel bíró fiatal alkotók is, akik ezen az estén debütálnak majd az aukciós piacon, köztük Jagicza Patrícia, Dóra Ádám, Leitner Levente, Viszokai Krisztián “MR. ZERO”, Kecső Endrecés Bagi Attila. A műtárgyakhoz rendhagyó módon exkluzív videósorozat is készült, amelynek köszönhetően a közönség kicsit jobban megismerheti a művészeket és az aukción szereplő alkotásaikat. Háttérinformációkat kaphatunk az egyes művek keletkezésével, mondanivalójával kapcsolatban és a művészek izgalmas részleteket is megosztanak alkotásaikról az érdeklődők számára. A Nagyházi Galéria fontosnak tartja, hogy a múlt tisztelete mellett támogassa a kortárs és a feltörekvő fiatal tehetségeket, akiknek művei az aukciós kiállításon …

Tematikus kiállítás nyílt a „disznótor” jegyében a Heimann Présházban

Szerző: admin

A kiállítás a Heimann Borászat és a Völgyi – Skonda Kortárs Gyűjtemény együttműködése keretében nyílt meg és április 30-ig látható. „A művészet cégkultúrát teremt” Völgyi Miklós és Skonda Mária – mérnök-közgazdászok – negyven évet töltöttek a vállalati és pénzügyi szektorban különböző felsővezetői pozíciókban. Több mint harminc éve kezdték el képzőművészeti gyűjteményük építését. A kollekciójukat 2009-ben egy nagyszabású kiállítás keretében az Aulich Galériában nyitották meg a nagyközönség felé, melynek elsődleges célja az volt, hogy a jövőben a gyűjtemény ismert és kutatható legyen, az általuk létrehozott műtárgy együttes közkinccsé váljon. Skonda Mária a Volksbank Magyarország zrt. elnökhelyetteseként a Volksbank Galéria hálózatában öt év alatt több mint 250 kiállítást rendezett magyar képzőművészek alkotásaiból. Ennek elismeréseként 2009-ben a művészeti menedzser kategóriában elnyerte a Gundel Művészeti Díjat. A Volksbankban szerzett tapasztalatok alapján kidolgozásra került egy, a művészetnek a vállalati kultúrára kifejtett pozitív hatását bemutató program. Ennek keretében vállalkozásokkal való együttműködések kialakítása van folyamatban, ahová kollekciójuk darabjait is elviszik. Erre példa a Heimann Borászat présházában az elmúlt két évben rendezett négy tematikus kiállítás. Idősebb Heimann Zoltán közgazdász a gazdaság különböző területein …

Horn Péter – A gyűjteményről bővebben

Szerző: Enikő Kisbán

A közel egy hónap alatt, ami az előző cikk óta eltelt, A Horn Collection Instagram oldal, ez esetben inkább galéria, egyre csak bővült az absztrakt expresszionizmus, a modernizmus és az absztrakció jeles képviselőinek egy-egy képével. Csakúgy, mint a naivista festők, akik jellemzően érzelemvezérelten, spontánul festenek, Horn Péter is hasonlóan gyűjt. Ahogy azt az előző cikkben kifejtette, ő az a bizonyos „nagyon csinálom” típus, ennek megfelelően a gyűjtő itt egy személyben kurátora és kutatója is a gyűjtemény darabjainak. A képek között nem tűnik fel egy macskás kép sem, selfie a nyaralásról, vagy egy kulináris élmény emléke, az oldal valóban „kocka egyszerűen” egy privát galéria. Ebből a szempontból (is) egyedi a Horn Gyűjtemény. Vannak külföldi alkotók is a gyűjteményben, vagy kifejezetten magyar művészekre koncentrál? Kifejezetten magyar származású, itt vagy külföldön élő/alkotó művészek vannak a gyűjteményben. Van ritka kivétel, de alapvetően magyar gyűjtemény. Alapvetően festmények vannak a gyűjteményben, de akad grafika is és egészen minimális számban szobor is, de festmény hangsúlyú ez a gyűjtemény. Ha pl. Reigl Judit gondolt volna egyet és szobrászként folytatta volna, akkor a is …

Horn Péter – Bevezetés egy Gyűjtemény Történetébe

Szerző: Enikő Kisbán

Még három hónap sem telt el, hogy az Instagram felületén megjelent egy izgalmas Reigl Judit kép, amit izgalmasabbnál izgalmasabb képek követettek a ’Horn Collection’ oldalán. Horn Pétert rendre Magyarország legnagyobb modern és kortárs művészeti gyűjtői között emlegetik, s a megszokottól eltérően most ő és gyűjteménye állnak az Axioart Blog portré sorozatának középpontjában. Közösségi média. Horn Péter nem véletlenül választott egy ilyen platformot gyűjteményének bemutatására, hisz pontosan ez a célja, hogy páratlan gyűjteményét és az abban szereplő művészeket mindenki megismerhesse és élvezhesse, tisztelegve az alkotók munkássága előtt. Hétről hétre a gyűjtemény újabb darabjai jelennek meg az oldalon, olyan érzést keltve az emberben, mint mikor gyerekként az adventi naptár nyitását várta minden nap, nem tudva, hogy milyen kincset rejt a következő nap. Legnagyobb örömömre alkalmunk nyílt, hogy leüljünk és beszélgessünk az oldalról, a gyűjtemény történetéről és jövőjéről. Beszélgetésünk során többször támadt olyan érzésem, hogy egy művészettörténész kollégával elmélkedünk a modern és kortárs művészetről, melyet az elkövetkező hetekben cikksorozat formájában osztunk meg online, mindenki számára elérhetően, a Horn Gyűjtemény mintáját követve. A beszélgetés kezdetén kiderült, hogy ugyan családi …

Kortárs művészek testközelből – interjú Csízy Lászlóval

Szerző: admin

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani. Csízy Lászlóval képzőművészetről, nagy elődökről, a számítógépes grafikáról és a struktúra keresésről beszélgettünk. Mikor kezdett el művészettel foglalkozni? Cs. L.: Erre nehéz egyszerű választ adni, mert gyerekkorom óta festek és szívesen foglalkozom a képzőművészettel. Kettős érdeklődéssel rendelkeztem, a továbbtanulásnál a műszaki pályát választottam. Villamosmérnök lettem. A diploma megszerzése után a mérnöki munkám mellett komputer grafikával kezdtem foglalkozni. 1980-ban volt az első számítógépes kiállításom, ezek a művek egyszerű technikai eszközökkel, például asztali plotterrel és írógéppel készültek. A Vasarely Múzeumban október 6-án nyílt meg Kód és algoritmus című kiállítás, amelyen három régi grafikám is megtekinthető. Több képzőművészeti szervezet mellett MAOE tag is vagyok. Ez azért fontos mert, az az alkotó- mondhatja magát hivatásos művésznek, aki Képzőművészeti Főiskolát végzett vagy MAOE tagsággal rendelkezik. A tagság jogosít fel arra, hogy olyan kiállításokon is részt vehessek, ahol csak profi művészek állíthatnak ki. A 70-es évektől készít számítógépes grafikákat. A technikai …

Kortárs művészek testközelből – interjú Gyebnár Istvánnal

Szerző: admin

Hajlamosak vagyok elfelejteni, hogy vannak művészek, akik most is köztünk élnek és alkotnak. Interjúsorozatunkkal az a célunk, hogy az AXIOART Kortárs művészeit jobban megismerhessék az emberek és munkáikhoz arcot is tudjanak társítani. Gyebnár Istvánnal képzőművészetről, nagy elődökről, a művészet és diplomácia kapcsolatáról beszélgettünk. Mikor kezdett el képzőművészettel foglalkozni? Gy. I.: Szűkebb és tágabb családunkban többen is foglalkoztak képzőművészettel, akiknek a munkásságát gyermekkorom óta követtem. Édesanyám a Dési Huber István Képzőművészeti Körben tanult az ötvenes években; ösztönzésére kezdtem el festeni. Az általam rendkívül nagyra becsült, Munkácsy-díjas szobrászművész, Lóránt Zsuzsa, aki ebben az időben a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban rajztanárként engem is oktatott, kifejezetten bíztatott, hogy folytassak képzőművészeti tanulmányokat is. Ő ajánlott be a Dési Huber István Körbe, akinek akkori vezető tanára, Tamás Noémi az ő baráti köréhez tartozott. Pályám a közgazdász diploma megszerzését követően ugyanakkor elágazott, de valójában soha sem tettem le arról, hogy képzőművészettel is foglalkozzak. Kik azok a művészek, akik meghatározó hatást gyakoroltak Önre? Gy.I.: Édesanyám rokona volt Bednay Éva, aki többek közt lakkfestészettel, majd textil-montázsok készítésével foglalkozott, valamint férje, Bednay Dezső, aki tűzzománc-munkáival és …

Íme, a Kieselbach Galéria tavaszi aukciójának legdrágább tételei

Szerző: admin

Perlrott Csaba Vilmos Park című festménye kelt el a legmagasabb áron, 95 millió forintért hétfő este a Kieselbach Galéria árverésén, amelyen sok más mellett Ferenczy Károly, Scheiber Hugó, Czóbel Béla, Nemes Lampért József, Aba-Novák Vilmos, Egry József és Klie Zoltán alkotásaira licitálhattak az érdeklődők. Az árverésen 211 tétel került kalapács alá és a műtárgyak 89,5%-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 590 950 000 forint volt, az árverés végén az összleütés 781 660 000 forint lett. Az aukció sztártételén, Perlrott Csaba Vilmos Park című festményén a kecskeméti művésztelepnek helyet adó egykori Műkert legszebb részlete tűnik fel. A nemzetközi rangú műalkotásra 44 millió forintról indult a licit. Azaukció második legmagasabb áron elkelt műalkotása Ferenczy Károly Jókai-domb című festménye volt. A 60 millió forintért aukcionált tétel Nagybányán készült 1906-ban. Ferenczy Károly 1896-ban, alapítóként érkezett Nagybányára, ahol a századforduló éveiben a magyar plein air festészet legszebb műveit alkotta meg. Magas áron, 55 millió forintért kelt el Scheiber Hugó Kertvendéglő (Fények) című, 1925 körül készült konstruktív kompozíciója. Az árverésre kínált kép Scheiber expresszionista-futurista korszaka egyik főművének számít, amely azt az időszakot reprezentálja, amikor a berlini Sturm kiállítása után, a nemzetközi hírnév kapujában állva a …

Lufikutya után lufinyúl: megint Jeff Koons a legdrágább élő művész

Szerző: artportal

A siker a lehető legjobbkor jött az utóbbi években népszerűségéből és árszintjéből sokat vesztett művésznek. 2013-tól 2018-ig mondhatta magáénak, majd most, féléves szünet után visszaszerezte a legdrágább élő művész címét a 64 éves amerikai képzőművész, Jeff Koons. A korábbi rekordot, amit emblematikus lufikutyájának narancsszínű változatával állított fel, 58,4 millió dollárral tartotta. Ezt szárnyalta túl tavaly novemberben David Hockney az Egy művész portréja című festményének 90,3 millió dolláros árával, ami egyben a tavalyi év negyedik legmagasabb leütése volt – élő művész még sosem végzett ilyen előkelő helyen ezen a listán, leszámítva éppen Koonst, akinek 2013-as rekordja ugyancsak a negyedik helyhez volt elég 2013-ban. Hockney azonban nem sokáig örülhetett a tekintélyes címnek; a Christie’s május 15-i New York-i post-war és kortárs árverésén Jeff Koons, ha csak egy hajszállal is, de meghaladta ezt az eredményt Nyúl című plasztikájának 91.075.000 dolláros árával. (Valamennyi ár tartalmazza az árverőház jutalékát. Hockney és Koons művét egyaránt 80 millió dollárért ütötték le, időközben azonban megváltozott a Christie’s jutalékrendszere és ezért magasabb 700 ezer dollárral a Koons szobráért kifizetett teljes összeg.) A Nyúl 1986-ban született rozsdamentes acélból és a lufikutyával együtt Koons …

Javuló londoni esélyek: Bak Imre egyéni kiállítása a The Mayor Gallery-ben

Szerző: artportal

London egyik legpatinásabb, közel száz éve alapított galériájában ezekben a hetekben Bak Imre munkái láthatók. És ami a legjobb: ez már nem is igazán számít szenzációnak. Imre Bak: Works 1967-81, The Mayor Gallery, London, március 29-ig Több mint két éve, Maurer Dórának a White Cube-ban rendezett nagyszabású kiállítása kapcsán hosszabb írásban foglalkoztunk a magyar neoavantgárd és kortárs művészet esélyeivel az európai műkereskedelem mindmáig legfontosabb központjában, Londonban. Az azóta eltelt idő igazolni látszik az akkori reményeket, de egyúttal azt is, hogy csodák nincsenek; a londoni “erőd” bástyáinak egyenkénti elfoglalása körültekintő és összehangolt lépéseket igényel, s gyümölcseit nem hozza meg egyik napról a másikra. Most azonban egy fontos állomásról számolhatunk be, amit információink szerint még ebben az évben további, nem kevésbé jelentősek követnek: február 12-én a The Mayor Gallery-benmegnyílt a Bak Imre 1967 és 1981 között született munkáiból rendezett kiállítás. Az 1925-ben alapított, a brit főváros Mayfair kerületében közvetlenül a Royal Academy of Arts mögött található galériát egész története során a nyitottság jellemezte, a képviselt művészeti irányzatok vonatkozásában éppúgy, mint a művészkör földrajzi összetételét illetően is. Művészkörükben …

Mi mennyi – és miért?

Szerző: A Mű

Kötet a kortárs művészeti piacról A nem szakértő közönség tájékoztatására, tévhitek eloszlatására és némi provokáló adat- és számhalmaz felmutatására vállalkozott második „műgyűjtős” kötetében Martos Gábor. A Múzeumcafé egykori alapító főszerkesztője új könyvének első része szembesíteni kívánja a hitetlenkedő, a kortárs művészettől – elsősorban annak absztrakt-nonfiguratív vonalától – ódzkodó nézőket a közkeletű kijelentéssel: „Mi ebben a művészet? Ilyet én (a gyerekem, az unokám) is tudok!” A kötet második, nagyobb terjedelmű részében pedig a kortárs galériák, a hazai és nemzetközi aukciósházak kortárs eladásainak gazdag felsorolását, az árverések körülményeit, történeteit, az ismert és ismeretlen vásárlók körét tárja fel. Könyvének első harmada úgy indul, mint egy kortárs művészeti szöveggyűjtemény. Sorra veszi és idézetekkel szemlélteti (a Megértéskísérletek című fejezetben), milyen elméletek, vélemények és elemzések formálják a szakmai közönséget a „contemporary art” befogadása során. A szerző Németh Lajos, Hegyi Lóránd és számos további jeles hazai és nemzetközi művészettörténész-potentát írásaiból szemezget. Egyik kiindulási pontja Marcel Duchamp Forrás című ready made-jének (1917) megszületése, fogadtatása és utóélete a művészettörténetben és a műtárgypiacon. Martos módszere, hogy anekdoták, történetek, életrajzi adatok sorával hitelesíti a kortárs alkotók …