Összes cikk a Portré kategóriában

Híres magyar műkereskedők – A Fränkel-történet 2. rész

Fränkel József, az apjától örökölt műkereskedelmi vállalkozást magasabb szintre kívánta emelni. Célja az volt, hogy a hazai legkiválóbb művészekkel akart foglalkozhasson, akiknek kiállításokat, bemutatókat szervezett. Sok esetben külföldi értékesítési utakat, vásárokat szervezett, amelyekkel a hazai képzőművészet népszerűsítése mellett jelentős eladásokat is realizált. Saját műkereskedését a Fränkel-Szalont végül apja, Ernő halálát követő második évben, 1931-ben nyitotta meg 29 évesen. A galéria a Mária Valéria utca 8. szám alatt a mai Apáczai Csere János utcában volt (az utcának ezen szakaszán ma a Marriott Hotel található). Kiállításokat rendezett kortárs magyar képzőművészek alkotásaiból; kiállítottak a KUT, az UME képzőművészei, a nagybányaiak (Ferenczy Valér, Ferenczy Noémi) és művészcsoportokhoz közvetlenül nem tartozó művészek is. A galéria gyakorlatilag 1945-ig működött, de folyamatosan hatalmas összegeket emésztett fel Fränkel vagyonából. Fränkel József havonta több ezer pengővel finanszírozta művészeit: Vaszary Jánost, Csók Istvánt, Iványi-Grünwald Bélát. A Fränkel-Szalon Az új típusú modern magyar művészettel foglalkozó szalon ötletét egy találkozás szülte. Fruchter Lajos (1882-1953), műgyűjtő, mérnök, az Angol Elemi és a Bázeli Biztosító budapesti igazgatója, kezdetben a XIX. és XX. sz. eleji magyar klasszikus mestereket (id. Markó Károly, …

Híres magyar műkereskedők: A Fränkel-történet 1. rész

Kik gyűjtenek ma képet? „1964. december 5-én vidéki orvosok szabadnapot vettek ki, hogy Budapestre utazzanak, kereskedők és közvetítők gyülekeztek a Kinizsi utcában, vidéki és budapesti gyűjtők léptek egymás lábára; mind a képek szerelmesei. Ezen a napon a BÁV a 11. Képaukciójához kapcsolódó árverési kiállításának megnyitására készült.” A kiállítás kínálata jól tükrözi a BÁV ekkori festménybecsüsének, képszakértőjének ízlését és szaktudását. Az ekkor közel 60. életévében járó Fränkel József az, aki szakmai munkájával a BÁV képaukcióinak 60-as, 70-es években elért sikereinek szakmai hátterét adta. Kik gyűjtenek ma képet? — A társadalomnak szinte minden rétegében akadnak szerelmesei a képeknek. Még aki azért kezdi, hogy spekuláljon, pénzét fektesse be, menetközben többnyire az is „megvadul”, beleszeret a képbe, s nem ad el semmi áron” — mondta Fränkel József képszakértő. Ki is volt Fränkel József? Honnan ered ez a magától értetődő biztos értékítélet? Kitől tanulta a becsüsszakmát? Hogyan vált Magyarország első ismert képszakértőjévé? A magyarországi műgyűjtés és műkereskedelem történetének feldolgozása a mai napig várat magára. A honi műtárgyakkal való kereskedésről és műgyűjtésről a 18. század előtti időszakban kár beszélni. A kiegyezést …

Móricz-Sabján Simon Árnyéksáv című sorozatával nyerte el a 2022-es Capa-nagydíjat

A Capa Központ 2014-ben alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat azon alkotók munkájának elismerésére, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a magyar fotográfia bármely területén. A Capa-nagydíj 2022-es öttagú zsűrije tavaly októberben három ösztöndíjast (Barakonyi Szabolcs, Horváth Katalin Fanni, Móricz-Sabján Simon) választott ki a beérkezett pályaművek alkotói közül, ők hárman egy éven keresztül dolgoztak tovább sorozataikon. Móricz-Sabján Simon: Árnyéksáv Az elismerést minden évben az a fotós kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot – áll a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ közleményében. Móricz-Sabján Simon az Alföldről készített Árnyéksáv című sorozatával nyerte idén a nagydíjat. Több mint 10 éve fényképezi az Alföldet, korábbi fotóesszéjét új címmel és tágabb témákon át folytatta, elsősorban ezen települések lakóinak és közösségeinek sorsfordulataira koncentrálva. A fotóst idézve: Mindig is lenyűgözött ennek a világnak a rám gyakorolt hatása, az itt élők hétköznapjainak ereje és a sok helyen tapasztalható mulandóság, melynek jeleit testközelből látom. Szinte mindent veszély fenyeget a kiöregedés, az elvándorlás és a szűkös lehetőségek miatt, így a fiatalok helyben maradását, a hagyományok, a szokások megőrzését és a közösségek életben tartását …

A kripto? Kösz, jól van! – Ars Electronica 2022

Miközben a milliárdosok elhúznak a bolygóról, mi itt maradunk egy kiszáradó meder közepén, megfeneklett bárkával, füstbe ment tervekkel és földbe állt gazdasággal. Semmi okunk azonban a csüggedésre, hisz van egy másik valóságunk, fejünkön a VR szemüveg. Ha pedig egy percre levennénk, talán meglátnák azt is, hogy még tényleg lehetséges egy másik jövő. Méghozzá itt. Szeptember első heteiben, Linz városában úton-útfélen egy plakát hívta fel magára a figyelmet: A muzsika hangjából ismert, de mostanság leginkább a look at all the fucks I give mém alapjául szolgáló, újraértelmezett női alak nézett vissza a járókelőkre. Jobban mondva csak nézett volna, ugyanis fején VR szemüveggel, arcán hatalmas mosollyal, egy kiszáradt tenger közepén igyekezett épp a virtuális valóság gondtalanságába menekülni, miközben a háttérben egy rakéta által húzott csík jelezte, milyen sebességgel hagyják el a világ legismertebb tech milliárdosai, Elon Musk és Jeff Besos az eddigre látszólag ténylegesen elsüllyedt hajót. A meglehetősen sűrű vizuális anyag az Ars Electronica Fesztivál idei, Welcome to Planet B. A Different Life is Possible. But how? című kiadását hirdette. A plakát korunk technológiai gondolkodásának főbb toposzait gyűjtötte egybe: megjelennek rajta a …

Mi fán terem? Grafikai technikák: cinkográfia

Mivel a cinkográfia közeli „rokona” az előző cikkünkben bemutatott litográfiának, most ezt az egyedi technikát vesszük górcső alá. A cinkográfia a magasnyomás kategóriájába tartozó nyomdai technika, mely szorosan kapcsolódik a litográfiához, de a nehézkes, költséges litográfiai kő helyett a nyomdászok cinklemezzel dolgoznak. A cinklemezeket alacsonyabb költséggel és jóval nagyobb mennyiségben lehetett beszerezni, mint a finom litográfiához szükséges mészkövet elősegítve az eljárás elterjedését. Története Jelenlegi tudásunk szerint Alois Senefelder (a litográfia feltalálója) 1801-es angol szabadalmi leírásában említette először a cink litográfiai felhasználását a bajor mészkő helyettesítőjeként. Az első meggyőző próbálkozások az 1820-as évekig nyúlnak vissza, mikor Claude-Joseph Breugnot először alkalmazta az eljárást nagy földrajzi térképek nyomtatásához, amelyekhez a kőzetfelületek nem voltak elegendők. Végül 1834-ben szabadalmat nyújtott be egy olyan technikára, amely lehetővé tette a “litográfiai kő cinkkel történő helyettesítését”, ezt a folyamatot később “cinkográfiának” nevezték el. Ezt a technikát különösen földrajzi térképek nyomtatására használták nagy cinklemezekről. Ezt a szabadalmat gyorsan széles körben átvették, s 1837–1842 között Eugène-Florent Kaepelin tökéletesítette a folyamatot, hogy létrehozhasson egy nagyméretű polikróm (többszínű) geológiai térképet, úgynevezett georámát. Magasnyomású fémmetszetek: cinkográfia A fémmetszeteket …

Háború utáni magyar modern alkotók művei az Online Art Galéria tavaszi grafikai árverésén

Az Online Art Galéria grafikai aukciót szervez 2022. május 6-án pénteken, délután 5 órai kezdettel az axioart.com LIVE felületén. A tavaszi aukció grafikai kínálatában elsősorban a háború utáni magyar modern alkotók műveit ajánlják a szervezők, befektetésre is alkalmas korjelző művek beemelésével színesítve az árverés anyagát. A tételek között nemzetközi műtárgyak is felsorakoznak, amelyek közül kiemelkedik két 1967 -1968-ból származó Salvador Dali alkotás. A grafikai gyűjtés mára a honi műtárgypiac egyik legnépszerűbb gyűjtési terültévé vált. A gazdag és magas színvonalú magyar grafika elmúlt száz évének szinte minden időszakában jelentős grafikai teljesítményt nyújtó, világszínvonalú alkotót találhatunk. Az Online Art Galéria most árverésre kerülő tavaszi grafikai kínálatában elsősorban a háború utáni magyar modern alkotók műveiből válogattak a szervezők. A 155 tételből álló válogatott egyedi és sokszorosított grafikákból álló kollekció összeállításánál törekedtek arra is, hogy a grafikai gyűjtők számára izgalmas darabok mellett a befektetésre is alkalmas, korjelző művek beemelésével színesedjen az árverés anyaga. Az aukció szervezői az érdeklődők figyelmébe ajánlják Konok Tamás: Variációk a végtelenre című lapjai mellett a Bartók emlékmappa több kiemelkedő, ritka darabját is. Így például Bálint Endre: Allegró Barbaró című linómetszetét, vagy Kornis Dezső: Bartókra című szitanyomatát …

Műtárgybefektetés: vásároljunk grafikát!

Beszélgetés Tűzkő Péterrel az Online Art Galéria művészeti tanácsadójával Napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik az élmények gyűjtésére, a prémium és luxus szolgáltatások megvásárlására, mely a jó likviditású pénzügyi környezetben világszerte domináns trenddé vált. A hazai és nemzetközi műtárgypiacon nem csak a forgalombővülésben, de a műtárgyak újraértékelésén is érződik ennek a fogyasztási súlypontváltozásnak, szemléletnek a hatása. Az online térben zajló műtárgypiaci értékesítés előretörése az elmúlt években töretlen lendülettel kétszámjegyű bővüléssel zajlik. Az internetes vásárlások egyszerűsödéséből származó összes előny (elérhetőség, nyilvánosság) melletti legfontosabb online műtárgypiaci trend a korábban luxusnak gondolt műtárgypiacok demokratizálódása. Az ezen iparági termékek iránt fogékony közösség ma sokkal inkább az online térben: online kiállításokon, árveréseken szerzi meg azokat a műtárgyakat, amelyeket befektetési és tezaurálási céllal vásárol. Az új virtuális tér légköre, az anonimitás, a demokratizált hozzáférés, a válogatott műalkotások koncentrált és időbeni limitált megszerezhetőségének együttese adja azt az új élményt, amely a hazai és nemzetközi online műtárgypiacokat az elmúlt évek folyamatos bővülésének köszönhetően a legsikeresebb műtárgypiaci értékesítési csatornává tette. Az online térben történő műtárgyvásárlások növekedésével egyre nagyobb szükség van olyan megbízható specialistákra, olyan műkereskedőkre, …

Tematikus kiállítás nyílt a „disznótor” jegyében a Heimann Présházban

A kiállítás a  Heimann Borászat és a Völgyi – Skonda Kortárs Gyűjtemény együttműködése keretében nyílt meg és április 30-ig látható. „A művészet cégkultúrát teremt” Völgyi Miklós és Skonda Mária – mérnök-közgazdászok – negyven évet töltöttek a vállalati és pénzügyi szektorban különböző felsővezetői pozíciókban. Több mint harminc éve kezdték el képzőművészeti gyűjteményük építését. A kollekciójukat 2009-ben egy nagyszabású kiállítás keretében az Aulich Galériában nyitották meg a nagyközönség felé, melynek elsődleges célja az volt, hogy a jövőben a gyűjtemény ismert és kutatható legyen, az általuk létrehozott műtárgy együttes közkinccsé váljon.  Skonda Mária a Volksbank Magyarország zrt. elnökhelyetteseként a Volksbank Galéria hálózatában öt év alatt több mint 250 kiállítást rendezett magyar képzőművészek alkotásaiból. Ennek elismeréseként 2009-ben a művészeti menedzser kategóriában elnyerte a Gundel Művészeti Díjat. A Volksbankban szerzett tapasztalatok alapján kidolgozásra került egy, a művészetnek a vállalati kultúrára kifejtett pozitív hatását bemutató program. Ennek keretében vállalkozásokkal való együttműködések kialakítása van folyamatban, ahová kollekciójuk darabjait is elviszik. Erre példa a Heimann Borászat présházában az elmúlt két évben rendezett négy tematikus kiállítás. Idősebb Heimann Zoltán közgazdász a gazdaság különböző területein …

Horn Péter – A gyűjteményről bővebben

A közel egy hónap alatt, ami az előző cikk óta eltelt, A Horn Collection Instagram oldal, ez esetben inkább galéria, egyre csak bővült az absztrakt expresszionizmus, a modernizmus és az absztrakció jeles képviselőinek egy-egy képével. Csakúgy, mint a naivista festők, akik jellemzően érzelemvezérelten, spontánul festenek, Horn Péter is hasonlóan gyűjt. Ahogy azt az előző cikkben kifejtette, ő az a bizonyos „nagyon csinálom” típus, ennek megfelelően a gyűjtő itt egy személyben kurátora és kutatója is a gyűjtemény darabjainak. A képek között nem tűnik fel egy macskás kép sem, selfie a nyaralásról, vagy egy kulináris élmény emléke, az oldal valóban „kocka egyszerűen” egy privát galéria. Ebből a szempontból (is) egyedi a Horn Gyűjtemény. Vannak külföldi alkotók is a gyűjteményben, vagy kifejezetten magyar művészekre koncentrál? Kifejezetten magyar származású, itt vagy külföldön élő/alkotó művészek vannak a gyűjteményben. Van ritka kivétel, de alapvetően magyar gyűjtemény. Alapvetően festmények vannak a gyűjteményben, de akad grafika is és egészen minimális számban szobor is, de festmény hangsúlyú ez a gyűjtemény. Ha pl. Reigl Judit gondolt volna egyet és szobrászként folytatta volna, akkor a is …

Horn Péter – Bevezetés egy Gyűjtemény Történetébe

Még három hónap sem telt el, hogy az Instagram felületén megjelent egy izgalmas Reigl Judit kép, amit izgalmasabbnál izgalmasabb képek követettek a ’Horn Collection’ oldalán. Horn Pétert rendre Magyarország legnagyobb modern és kortárs művészeti gyűjtői között emlegetik, s a megszokottól eltérően most ő és gyűjteménye állnak az Axioart Blog portré sorozatának középpontjában. Közösségi média. Horn Péter nem véletlenül választott egy ilyen platformot gyűjteményének bemutatására, hisz pontosan ez a célja, hogy páratlan gyűjteményét és az abban szereplő művészeket mindenki megismerhesse és élvezhesse, tisztelegve az alkotók munkássága előtt. Hétről hétre a gyűjtemény újabb darabjai jelennek meg az oldalon, olyan érzést keltve az emberben, mint mikor gyerekként az adventi naptár nyitását várta minden nap, nem tudva, hogy milyen kincset rejt a következő nap. Legnagyobb örömömre alkalmunk nyílt, hogy leüljünk és beszélgessünk az oldalról, a gyűjtemény történetéről és jövőjéről. Beszélgetésünk során többször támadt olyan érzésem, hogy egy művészettörténész kollégával elmélkedünk a modern és kortárs művészetről, melyet az elkövetkező hetekben cikksorozat formájában osztunk meg online, mindenki számára elérhetően, a Horn Gyűjtemény mintáját követve. A beszélgetés kezdetén kiderült, hogy ugyan családi …