Összes cikk Kortárs képzőművészet cimkével

Áttörés a kortárs magyar műtárgypiacon

A Virág Judit Galéria kortárs aukciójának eredményei tovább növelhetik a hazai képzőművészet iránti érdeklődést  A Virág Judit Galéria háború utáni és kortárs művekből rendezett aukcióján Nádler István, Lakner László, Keserü Ilona és Csernus Tibor művei is rekord áron keltek el. Az elért eredmények fordulatot jelentenek a műtárgypiacon, és komoly hatással lehetnek az érintett magyar képzőművészek nemzetközi piaci értékére is.  Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai műtárgy-kereskedelemben is egyre nagyobb az érdeklődés a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek magyar képzőművészete iránt. Ezért az őszi árverési szezon egyik legizgalmasabb aukcióját rendezte a Virág Judit Galéria, hiszen a nagyközönség egyszerre több mint 100 háború utáni és kortárs műre licitálhatott, köztük számos kulcsfontosságú alkotásra. A tematikus árverésen sorra dőltek meg az életműrekordok: Nádler István, Lakner László és Keserü Ilona alkotása is a korábbi legmagasabb leütési ár többszöröséért kelt el. A novemberi aukció egyik szenzációja és a korszak szimbolikus jelentőségű alkotása, Lakner László Metamorfózis – egyszer, aztán, később / Várakozók (Példázat) (1964-1967) című festménye 2015-ben volt kiállítva a Ludwig Múzeumban, addig több mint 45 évig nem láthatta a hazai közönség. A tigris fejű …

MARAD HATÁS – Major Kamill kiállítása a Fiumei úti Sírkert Kegyeleti Múzeumában 2017. június 25-től

Részlet Keserű Katalin katalógusszövegéből a hamarosan nyíló tárlat apropóján Majdnem 50 éve már, hogy San Michele szigetén, Velence temetőjében az Orosz Balett egykori társulatát életre hívó Szergej Gyagilev síremlékén egy pár rózsaszín balettcipőt láttam, levél kíséretében, amelyet egy amerikai táncosnő küldött a Mesternek úgy, hogy elhelyezte a sírján. Biztosra véve, hogy a címzett ott megtalálja. {…} De említhetném a halottak napján a temetőkbe áradó tömegeket, rendezendő a sírokat, ékesíteni virággal, gyertyákkal-mécsesekkel, szalagokkal, így segítve a lélek túlvilági útját, és kiengesztelendő őt. A holtakkal foglalkozás antropológiai sajátosság. Vannak kultúrák, ahol rítusok keretében funkcióval is felruházzák azt, aki már nem él. Az élő „szemében” minden él, s a holtak teljes egykori mivoltukban jelen lehetnek öntudatlan álmainkban is, befolyásolva lelki-szellemi életünket és érzeteinket. A művészet mint előállítás feltételezett antropológiai gyökerei majdnem teljességükben feltárulnak a hagyományos halotti rítusokban. Ezek jövője azonban − lehet, hogy csak átmenetileg − ma egyre bizonytalanabbnak látszik. A tudást, hitet és képzeteket felváltó információk és rendszereik világában semmit nem tudhatunk a következő emberről, a képzeletéről és álmairól, amint arról se, hogy átalakuló gondolkodásában lesznek-e emlékei; …

Gigaszobor figyelmeztet a globális felmelegedésre!

“Az emberiség globális méretű kísérletet folytat a Föld klímarendszerével. Sosem látott ütemű melegedésnek vagyunk tanúi, kevés, vagy nem létező tudással arról, hogy milyen instabilitások rejtőznek a klímarendszerben, és azok hogyan befolyásolhatják az életet a Földön.” Dr. Martin Kennedy, a Kaliforniai Egyetem geológusa A gondolák városában két hófehér kéz bukkant ki a napokban a vízből. Lorenzo Quinn alkotása a 2017-es Velencei Biennáléra készült és a klímaváltozás visszafordíthatatlan következményeire próbálja felhívni a figyelmet. A szobor nem véletlen kapta a Titkos támogatás nevet, két kéz tartja a Ca ‘Sagredo Hotel oldalát, mert a történelmi város hatalmas veszélyben van a tengerszint emelkedése miatt. “Velence egy vízen lebegő művészeti központ, ami évszázadok óta inspirálja az emberiséget.” – mondta Lorenzo Quinn a Halcyon Galériának. “A város a mostani és elkövetkező generációk támogatását kéri, mert az éghajlatváltozás teljesen eltüntetheti Velencét.” Az ember két oldala – a kreatív és a pusztító – inspirálta Quinn szobrát. A kezek támogatása egyensúlyba hozza a körülöttünk lévő világot. A Titkos támogatás reményt ad és megpróbálja megtartani az épületet. “Az emberi kéz annyi mindent adhat: szeretetet, gyűlöletet, teremtést és …

Májusi kiállítási körkép

Az első élvonalbeli múzeumok tárlatai helyett májusban olyan hazai kiállításokat ajánlunk Önöknek, amiket a kisebb sajtóvisszhang ellenére is érdemes megnézni. Olyan ismert és kevésbé ismert alkotók életművébe nyerhetünk betekintést, mint: Deim Pál, feLugossy László, Bukta Imre, Szirtes János és Nemes Anna. Ajánlónk második részében Londonba repítjük Önöket, ahol megismerkedhetnek David Hockney festményeivel és a Pink Floyd életművét bemutató kiállítással. Budapest Nemes Anna: Vannak Megtekinthető: Budapest, Várfok Galéria és Várfok Project Room 2017. június 3-ig. A Várfok Galériában és Várfok Project Roomban megrendezésre kerülő tárlat gazdag válogatást vonultat fel Nemes Anna eddigi munkásságából. A fiatal festőművésznő 2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán Bukta Imre osztályában. A Várfok Galéria állandó művészköréhez 2016-ban csatlakozott, és jelenleg a Galéria legfiatalabb művésze. Nemes Annát leginkább az emberi test megjelenítése vonzza, melyet meztelenül tár a néző elé páratlan hangnemben. Mind a vásznat, az ecsetet és a festéket is levegős könnyedséggel használja, legyen szó fogyatékosokról, testépítőkről, családtagokról vagy a test anatómiáját újraértelmező aktokról. Az érzéki, néhol bizarr pozíciókban megjelenített személyek Nemes festményein sajátos intimitást hordoznak, titkaikat azonban nem adják ki, …

Ilyet én is tudok festeni!

Izgalmasnak tartja a kortárs festészetet, de elakad, ha értelmeznie kell a képeket, szobrokat? Szeretné megtudni, hogy kell-e egyáltalán magyarázni az absztrakt művészetet? És az is foglalkoztatja, hogyha megpróbálkozna ezzel, akkor milyen eszközök lennének a segítségére? Zavarba ejtik az absztrakt formák, vagy a látszatra kaotikus benyomást keltő figurális kompozíciók, ugyanakkor kíváncsi a jelentésükre, vagy arra, hogyan tudna e kortárs alkotásokban rejlő gondolatokhoz, érzésekhez közelebb kerülni? Cikkünkben irányvonalakat adunk a kortárs művészet megértéséhez! Az emberek egy nagy része falra mászik a kortárs képzőművészettől. A leggyakoribb kijelentések a kortárssal, főleg az absztrakt művészettel kapcsolatban a következők: Nem értem. Ilyet én is tudok festeni … Ez a kép, hogy kerülhetett múzeumba, amikor a háromévesen szebbet festettem ennél? Menjünk sorba ezeken az állításokon! Ad. 1. „Nem értem” Azért mert nem értünk valamit, abból nem következik az, hogy rossz is.  Egyfelől lehet, hogy csak hiányosak az ismeretink, másfelől a kortárs képzőművészet általában nem ad pontos definíciókat. A múzeumokban látható tárgyleírások zavarba ejtő összetettsége a legtöbb esetben abban rejlik, hogy a kurátorok a szavak nyelvére akarják lefordítani azt, amit látunk. Szerintem az …

Van, akinek jól áll a kísérletezés!

Kíséretet és kísérletek – Szűcs Attila festészete címmel nyílt kiállítás a Ludwig Múzeumban. A tárlat retrospektív módon tekinti át Szűcs Attila festészetét. Egyrészt az aktuális művekre fókuszál, másrészt a korábbi művek és műcsoportok egy-egy jellegzetes, a kiállítás koncepciójához és szempontrendszeréhez kapcsolódó darabját is bemutatja. Szűcs Attila a magyarországi képzőművészet kiemelkedő alakja. Noha általában a figuratív vagy realista festészet talaján marad, jellegzetesen érzékeny fénykezelésének és provokatív színhasználatának is köszönhetően kompozíciói gyakran valóságon túli hatást keltenek. Festményeinek gyakran fotók, internetről letöltött képek vagy képeslapok szolgálnak alapul, amelyek hol személyes emlékek, hol pedig a kollektív emlékezet darabjai. Egyik központi témája az idő fogalma, ami viszont nem csak kutatásainak tárgya, de gyakran a festményeinek technikailag is bekomponált rendezőelve. Képei minden esetben komoly időbefektetést igényelnek, mert az időben nyilvánulnak meg, tárulkoznak, majd teljesednek ki, másrészt szinte fizikai jelenvalóként tematizálják az idő dimenzióját. Festészetének másik fontos technikai és tematikai problémafelvetése a fény, aminek metafizikai vonatkozásai már pályája kezdete óta foglalkoztatják. Mindezek mellett Szűcs Attila művészete a kortárs történeti festészet keretein, az emlékezetdiskurzuson alapuló filozófiai áramlatok tengelyében is értelmezhető. Hornyik Sándor kurátor …

A művész, aki csempézni is tud!

A hónap műtárgya – Simon Mullan: Installáció. Art + Text Budapest Ha az Art+Text Galéria aktuális, feltörekvő bécsi művészeket felvonultató Transitioning Spaces című kiállítást csak fényképekről ismerjük, elsőre talán fel sem tűnik, hogy Simon Mullen alkotása láthatósági mellényekből készült. Annyira erős hatást vált ki a fehér térben elhelyezett neonsárga, különféle irányokban csíkozódó, összevarrt anyag, hogy elfeledkezünk a legfontosabbról: tulajdonképpen mit is látunk? A láthatósági anyaggal mindenki találkozott már élete során, hiszen tíz évvel ezelőtt az EU kötelezővé tette, hogy tartsunk az autónkban láthatósági mellényt. Egy műtárgy esetén azonban mégis szokatlannak hat ez az anyag. Simon Mullan a galéria Reneszánsz Termében fellógatott installációja olyan láthatósági anyagból készült, amit biztonsági mellényként hordanak városszerte a gyalogosok, kerékpárosok és az építkezési dolgozók. Az erkélyhez közel, függönyszerűen felakasztott alkotás napjaink egyszerre kényszeres és önelégült biztonsági intézkedéseire hívja fel a figyelmet. A rikító sárga anyagból és ezüstös fényvisszaverő sávokból készített installáció nekünk szegezi a nagyon is időszerű kérdést: mi a biztonság? Simon Mullan 1981-ben a németországi Kielben született, de Bécsben nőtt fel. Mindig is érdekelte a kétkezi alkotás, a munka és …