Month: március 2022

Különleges japán fametszetek: Mitől egyedi az ukiyo-e?

Az Ukiyo-e, amelyet gyakran „a lebegő világ képeinek” fordítanak, elsősorban a japán fadúcos nyomatok műfajára utal. A művek témái elsősorban Edo (a mai Tokió) szórakozónegyedeinek és lakóinak mindennapjait örökítették meg. Egyéb gyakori témái a képeknek a természet, a folklór és a japán kultúra jelenetei, például színészek, szumóbirkózók és gésák. Első ránézésre valóban esztétikusak ezek a nyomatok, ugyanakkor nincs egyértelmű válasz arra, hogy a nyugati világot miért ragadták meg ennyire. Az európai művészekre, köztük Gustav Klimtre, Edgar Degasra és Vincent van Goghra közismerten hatást gyakorolt a japán művészet, különösen az ukiyo-e. A műfaj népszerűsége nyilvánvalóan kiállta az idő próbáját. Jelenleg is számos Japán tematikájú művészeti kiállítás van Európa-szerte, például a londoni Victoria és Albert Múzeumban. Meglepő lehet, de a legtöbb jelentős japán ukiyo-e gyűjtemény Japánon kívül található. De melyek azok a jellegzetességek melyek az ukiyo-e nyomatok látszólag örök hírnevéhez és népszerűségéhez vezettek hazájukon belül és kívül? Amikor a nyugati világ japán művészetéről beszélünk, meg kell említeni az általánosan használt francia kifejezést, a Japonisme-t. A kifejezést először 1872-ben használta a francia műkritikus és gyűjtő, Philippe Burty, utalva …

Megszületett a kortárs műgyűjtés etikai kódexe

A dokumentumot nyolc nemzetközi rangú műgyűjtő állította össze. Tulajdonképpen nincsenek benne világrengető újdonságok, de azért jó lenne, ha minél több gyűjtő igyekezne a benne foglaltak szerint eljárni. Miért van az, tették fel maguknak és egymásnak a kérdést a kortárs művek gyűjtésével kapcsolatos etikai elvárásokat megfogalmazó és a megvitatásukra külön honlapot létrehozó gyűjtők, hogy miközben más ágazatokban már régóta igyekeznek kezelni az olyan jelenségeket, mint az erőfölénnyel való visszaélés, az összeférhetetlenség vagy a bennfentes kereskedelem, a műtárgypiacon még nagyon kevés történt ezeken a területeken. Pedig, hogy szükség lenne rá, számos példa igazolja. Így az olyan gyűjtőké, akik saját kollekciójukat abban a múzeumban mutatják be, melynek vezető testületeinek maguk is tagjai. Vagy az olyanoké, aki pozíciójuk révén jó előre megtudják, hogy egy művésznek egy kánonformáló múzeumban terveznek kiállítást és ezért gyorsan felvásárolják, ami hozzáférhető tőle a piacon, számolva árai későbbi jelentős emelkedésével. Vagy az olyanoké, akik olcsón bevásárolnak egy feltörekvő művész műtermében, kiállítják a beszerzett műveket saját múzeumukban, majd úgy tesznek, mintha meglepné őket, hogy ezek a művek hamarosan felbukkannak egy aukción… Miért van az, hogy ebben, …

Műkereskedelem a háborús menekültekért

Felhívás! Fontosnak tartjuk, hogy a műkereskedelmi piac szereplői, aukciós házak, galériák, antikváriusok, gyűjtők és műkedvelők is egységesen hozzájárulhassanak az ukrán háborús menekültek megsegítésére és lehetőségeikhez mérten támogassák azokat, akik kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, házukat, családjukat és jelenleg nélkülöznek. Büszkék lennénk, ha elmondhatnánk, hogy a műkereskedelmi szakma is hozzá tudott járulni a rászorultak megsegítéséhez. Ezért az axioart.com biztosítja felületét, népszerűségét, aukciós modulját és erőforrásait annak érdekében, hogy az általunk kezdeményezett jótékonysági árverés minél több műkedvelőhöz jusson el és ezáltal minél nagyobb mértékben legyen lehetőségünk közösen segíteni. Megkérünk mindenkit, aki e sorokat olvassa, hogy segítse munkánkat; jelentkezzen az alábbi elérhetőségen és ajánljon fel olyan műtárgyakat, antik könyveket és egyéb antik tárgyakat, melyek értéket képviselhetnek vevőink, azaz jótékony támogatóink számára is. A felajánlásokat a jotekonysag@axioart.com email címre várjuk! Kérjük, hogy az alábbi adatokat küldje el a felajánlott mű/művek kapcsán:– Alkotó/Szerző neve (ha ismert)– Mű címe (ha ismert)– Mű leírása (pl. anyag, technika, méret, jelzés stb.)– Mű jó minőségű fotója (min. 1000×1000 pixel)– Anonim szeretne-e maradni vagy kéri neve feltüntetését A felajánlott művek egységesen 10 000 Ft-os kikiáltási árról indulnak majd! (Ha ezzel nem ért egyet, akkor kérjük, jelölje meg az …

Térfoglalások — A Régi Műcsarnok történetei 

A Térfoglalások — A Régi Műcsarnok történetei kiállítás a Képzőművészeti Egyetem egyik műemléki épületét, az Andrássy út 69. alatt álló palotát, a magyar művészettörténet egyik ikonikus épületének életrajzát állítja középpontjába. A tárlat egyedülálló archív hang- és képanyagokkal — különleges régi dokumentumokkal, fotókkal, építészeti tervrajzokkal, műtárgyakkal — idézi fel a 19. századi Régi Műcsarnok szalontárlatainak hangulatát, de a századforduló kabaré miliőjébe is belefeledkezhetünk. A kiállításon az archív anyagokat modern és kortárs alkotások is kiegészítik: megcsodálhatjuk többek között Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Czene Márta, Csók István, Ferenczy Károly, Gróf Ferenc, Jovánovics György, Kósa János, Lengyel András, Lotz Károly, Réti István, Szőnyi István, Tranker Kata, Katarina Ševic, Vaszary János alkotásait is. A Képzőművészeti Egyetem hallgatói pedig új, izgalmas alkotásokkal reflektálnak az ikonikus palota történetére. A 19. században a belső udvart egy gyönyörű majolika kút díszítette — Fischer Mór porcelángyáros ajándékaként —, amelyről csak dokumentumfotók maradtak ránk. Laneury Tom hallgató újraformálta a díszkutat, a Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállításra drótokból készítette el a majolika kút kicsinyített mását. Egy hallgatói csoport – Heim Fanni, Panák Laura, Döbröntei Klári, Sziládi Szabolcs – archív …