Month: június 2017

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 4. rész

Szerző: admin

Cikksorozatunkban hétről-hétre azt a témát járjuk körül, hogy mit is jelképeznek a festményeken szereplő állatok. Az előző részekben írtunk a hermelinről, a tengelicéről és a nyúlról, mostani cikkünk főszereplője nem más lesz, mint a dús, díszes tollazatú, kampós csőrű, rikácsoló hangú, az emberi beszéd utánzására megtanítható trópusi madár, a papagáj! Papagáj A trópusokon őshonos, tarka tollazatú madár csodálatos képessége, hogy utánozni tudja az emberi hangokat. A Physiologus (Kr.u. II. században élt görög teológus, aki elkészítette az állatok és állattörténetek szimbolikus magyarázatainak gyűjteményét) példaképül állította a hívek elé a papagájt: a trópusi állathoz hasonlóan kell a hívőknek is visszhangozniuk Isten igéjét. Mivel a madarat könnyen meg lehetett tanítani az Ave szóra, így beszéde az angyali üdvözletre emlékeztetett. Nem véletlen ábrázolta Jan Van Eyck Madonnáját zöld papagájjal! Az egzotikus állat a szüzesség szimbóluma, ugyanis pompás zöld tollazata nem ázik el és a legnagyobb esőben is száraz marad. A papagájt azonban nemcsak az Ave szóra lehetett könnyen megtanítani, hanem az Éva keresztnévre is. A bűnbeesés képi ábrázolásain ezért gyakran szerepeltették az egzotikus állatot, például Albrecht Dürer Ádám és Éva rézkarcán Ádám válla …

Mit keresnek Nápoly utcáin a klasszikus festmények szereplői?

Szerző: admin

Alexey Kondakov ukrán művész, dizájner ismét klasszikus festmények szereplőit helyezte kortárs díszletek közé, Kijev után most napjaink Nápolya adja a képek helyszínét! Kondakov hosszú ideig élt és dolgozott Olaszországban, a reneszánsz hazájában, amely nemcsak rá, mint emberre, hanem művészetére is nagy hatással volt. A kijevi művész kivágta a klasszikus festmények és freskók jól ismert alakjait azért, hogy kortárs díszletek közé helyezhesse őket. A Nápolyi munka és Művészettörténet a kortárs életben című sorozataiban a művész által készített fotók adják a hátteret. Hétköznapi helyszíneken elevenednek meg Hans Holbein portréi, Bouguereau  és Waterhouse múzsái. Kondakov egyszerre ötvözi és ütközteti képeiben a festett figurákat és a modern környezetet. A fotómanipulációk pedig a feszültségből táplálkozva kívánnak esztétikai hatást elérni. A művész további munkáit Instagram és Facebook oldalán tekinthetik meg! Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Alexey Kondakov újból felkarolja a reneszánszt Alexey Kondakov’s Remixed Classical Paintings A művész Instagram oldala

Így élnek ők: művészek és otthonaik – 3. rész Jean Cocteau

Szerző: admin

Íme a ház, amiben 12 évig vendégeskedett a francia polihisztor! Cocteau-t úgy is bemutathatnám, mint az embert, akinek 5 neve (Jean Maurice Eugène Clément Cocteau) és 8 hivatása (költő, író, festő, szobrász, mozaikművész, zeneszerző, színész, filmrendező) volt. A francia művész talán az utolsó polihisztorok egyike lehetett, de terjedelmes életműve helyett most azt az otthont szeretnénk bemutatni Önöknek, amiben Cocteau-t 12 évig vendégeskedett! 1950-ben Francine Weisweiller párizsi mecénás meghívta Jean Cocteau-t a Cap-Ferrat-i villájába vacsorára. Végül 12 évig maradt ott, tetőtől-talpig beborítva lélegzetelállító freskókkal a házat. Cocteau nemcsak a Villa Santo Sospir-t festett ki, hanem a mentori városházát, a Villefranche-sur-Mer-i Saint Pierre-kápolnát, valamint a Milly-la-Forét-i templomot is. A freskók befejezése után 74 évesen halt meg, a kápolnát pedig fogadott fia, Édouard Dermit festő fejezte be. Az 50-es években a ház Weiswiller párizsi mecénás otthonában vendégeskedett minden nyáron Yves Saint Laurent is. Weisweiller unokatestvérén, Nicole Stéphane színésznőn keresztül ismerkedett meg Cousteau-val. A mediterrán tájra néző villa formája és fehér színe is belesimul a francia Riviéra építészetébe. A ház dekorálása akkor kezdődött, amikor Cocteau megkérdezte a házvezetőnőt, hogy a …

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 3. rész

Szerző: admin

Gondolkodásmódunk alapvető sajátossága, hogy jelképeket, szimbólumokat és analógiákat használunk. A környezet természeti jelenségei, élőlényei és maguk az ember teremtette tárgyak mind a mai napig a képalkotás alapszókincsébe tartoznak, elég csak a közösségi médiában használt emotikonokra gondolnunk. Akik olvasták sorozatunk korábbi cikkeit, amiben a hermelinről és a tengelicéről írtunk, talán már észrevették, hogy a természetből született szimbólumok általánosan jellemző vonása az ambivalencia, ugyanaz az alakzat jó vagy rossz jelentést is hordozhat. Ez alól sorozatunk harmadik főszereplője a nyúl sem lesz kivétel! A nyúl A nyulat a termékenység és újjászületés szimbólumának tekintik, jellegzetesen feminin, lunáris állat, gyakran a holdistenségekhez társítják. A görög-római mitológiában egyrészt fürgesége miatt hírvivő, ezért Hermész (Mercurius) állata, másrészt a termékenység  jelképe, ebben az értelemben Aphrodité (Vénusz) attribútuma. Cupidót is gyakran ábrázolják nyúllal. Piero di Cosimo 1505-ben készült festményén hamar kiszúrhatjuk Vénusz csípőjénél a fehér állatot, ami a termékenységet szimbolizálja. A középkori kéziratfestők a gyáva, gyámoltalan, istenfélő embert ábrázolták nyúlként, mindemellett ők testesítették meg a tehetetlenséget és az ártatlanságot, továbbá néhány ábrázoláson a passzív, ám „beleegyező” szexualitást is. Több szexuális fűtöttségű miniatúrán farkasok ugrálnak a …