Month: június 2017

Egy német fotós megmutatta, hogyan látják a madarak a tengerparti napernyőket!

A rekkenő melegben a vízparti nyaralás csak távoli álomnak tűnhet és az iroda légkondicionált falai között nehéz elképzelni, hogy egyszer majd a vízparton fogunk ülni a napernyők alatt. A szabaság alatt próbáljuk kipihenni a hétköznap fáradalmait, pihenünk, eszünk, élményeket gyűjtünk, fotózgatunk és a munkát próbáljuk teljesen kizárni az életünkből. De mi történik, ha egy fotográfus nyaral? Fényképez és még ekkor is témákat gyűjt! A müncheni fotós Bernard Lang pár évvel ezelőtt az olaszországi Adrian nyaralt, amikor is döbbenten tapasztalta, hogy a szállodai napernyők milyen katonás sorokba rendezve várják a nyaralni vágyókat. Lang amúgy is előszeretettel készít fotókat a levegőből, sorozatain eddig szénbányák és ipari ingatlanok is szerepeltek, így nem meglepő, hogy amint visszatért Olaszországba Ravenna és Rimini között légifotókon örökítette meg a napernyőket. A színes és mintás ernyők a levegőből egészen lenyűgöző látványt nyújtanak! Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Aerial Adria by Bernhard Lang

Fektessünk-e műtárgyba? 4. rész – Segítünk, hogy ne hibázzon!

Hogyan születnek a rekordárak a műtárgypiacon? Felháborodjunk vagy sodródjunk az árral és élvezzük a művészetet? Lépten-nyomon halljuk, hogy ez vagy az a művész rekordot döntött az aukciós piacon, különösen a nemzetközi műtárgypiac kapcsán szinte hetente olvashatunk ilyen híradásokat az elmúlt években. A piaci elemzők és a piac szereplőinek kimutatásai, nyilatkozatai alapján a galériáknak és az aukciósházaknak a 2008-ban kezdődött globális gazdasági krízis, a Brexit vagy az olajválság meg se kottyant –  a műtárgyak kereskedelme dübörög. Magyarországon kicsit árnyaltabb a helyzet, bár szép eredmények születnek a vezető árverezőházak aukcióin, a leütések nagy átlagban még nem érik el a 2008 előtti árszintet. A cikksorozat előző, 3. részét azzal zártam, hogy a magyar piac méretéből adódó likviditási sajátosságok miatt fontos, hogy a gyűjteményünkbe vásárolt darabok magas kvalitást képviseljenek, ritkaságnak számítsanak, és ezáltal a piacon kurrens „áruként” tekintsen rájuk a többi gyűjtő. Mindez persze csak akkor fontos, ha a vásárló fontosnak tartja, hogy a gyűjteménye értéke stabil legyen vagy növekedjen, aki pusztán passzióból, tisztán a művészet iránti rajongásból vásárol, az rá se hederítsen a következő soraimra … ! Az …

Járja körbe Ön is Lechner remekművét a pincétől a padlásig!

A héten végre eljutottunk arra az épületsétára, ahol megnézhettük Budapest egyik legkülönlegesebb épületét az Iparművészeti Múzeumot. A program folyamatosan teltházas, ezért figyelni kell, hogy a múzeum honlapjára mikor kerülnek fel az új időpontok. Én még a hírlevélre is feliratkoztam azért, hogy minden programról, többek között az ominózus épületsétáról is értesítést kapjak. Pár hete jött is a hírelvél, találtam szabad helyet, vettem jegyeket és az AXIOART csapatával meglátogattuk az Iparművészeti Múzeumot. A kétórás épületséta során a pincétől a padlásig bejártuk a múzeumot és az épület történetéről is megtudtunk egyet s mást. A sétavezető elmesélte többek között azt is, hogy a Magyar Királyi Iparművészeti Múzeumot 1872-ben alapították és a múzeum gyűjteményének növekedése  miatt volt szükség erre az új épültre. 1890-ben tervpályázatot hirdettek, amit Lechner Ödön és Pártos Gyula „Keletre magyar!” jeligével beadott terve nyert meg. Az építkezés 1893-ban kezdődött és három és fél évvel később 1896. október 25-én adták át a múzeumot Ferenc József jelenlétben, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. Belső munkálatok még folytak ezután is, ezért közönsége csak 1897-ben lett a múzeumnak. A második világháború és az 1956-os forradalom idején több lövés …

Így élnek ők: művészek és otthonaik – Rosita Missoni

Lépjen be Rosita Missoni színes vidéki otthonának világába és tanuljon design trükköket a ma élő legnagyobb olasz tervezőnőtől! Az olasz divatcég tulajdonos Rosita Missoni előszeretettel mutogatja az újságíróknak művészi otthonát. A tervezőnő nem véletlen büszke az Alpok lábánál fekvő lírai hangvételű házára, ugyanis a Missoni Home márka jól ismert mintái egyedi hangvételűvé varázsolják a tereket. Ha pár szóval kéne leírnom a házat, akkor mindenképpen kiemelném az élénk színeket, a futurisztikus formákat, a mintadömpinget és a kötött anyagokat. Rosita Missoni hibátlan stílusérzékének ékes bizonyítéka az, hogy ebben a kavalkádban is sikerült megtalálni a tökéletes harmóniát. A vendégek nem érzik azt, hogy túl sok ez így, inkább egy velejéig dizájner otthonból kapnak egy szerethető szeletet. A  Sumirago közeli kétemeletes villából látni az Alpok domborulatait és a Monte Rosa körvonalait. Rosita Missoni a házba érve nevetve mondja: “Áruhalmozó vagyok, nem gyűjtő!”. De Rosita évtizedes tapasztalata érződik ebben a halmozásban. Ócskaságot, oda nem illő elemet aligha találhatnánk, az egyensúly tökéletes! Mi tanulhatunk Rosita Missonitól?  A harmónia megteremtése, nem azt jelenti, hogy unalmas és szürke tárgyakkal kéne körülvennünk magunkat. Bátran kombináljunk különböző formájú és színű …

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 1. rész

A festményeken szereplő kutya tényleg csak egy kutya? Az európia művészettörténetben a kutya, mint szimbólum kifejezheti a hűséget, az árulást vagy akár a csábítást is. A sokszor ellentmondásos olvasatokat régen mindenki kente-vágta, mára azonban az állatszimbolizmus megértése az egyszerű földi halandónak sok fejtörést okozhat. Mit jelképeznek az állatok a festészetben? Új cikksorozatunkban segítünk megválaszolni ezt a kérdést! A hermelin   Ceci n’est pas une hermine. René Magritte után szabadon A hermelin a menyéttel közeli rokonságban álló kisemlős. A középkorban státusz szimbólumnak örvendett az előkelő társadalmi réteg körében, mert finom és puha bundája a fenséget és a nemességet jelképezte. A legenda szerint az állat inkább elpusztulna semmint földdel beszennyezze tiszta és fehér bundáját, ezért az erény és a tisztaság jeles képviselőjének tartották. William Segar festményén I. Erzsébet királynőt hermelinnel ábrázolta, itt az állat a női tisztaságot és szűziességet szimbolizálja. Leonardo Hermelines hölgye, azonban már közel sem olyan erényes, mint azt gondolnánk. Ráadásul a legutóbbi kutatások szerint Cecilia Gallerani nem is mindig tartott hermelint a kezében! A mérnökként tevékenykedő Pascal Cotte három éven át elemezte speciális fénytechnológiával a …

Ezek a művészek szeretnék megmenteni az orrszarvúkat! De mégis hogyan?

Miután az orrvadászok megtizedelték a már egyébként is ritka állományt, egy északi hím szélesszájú orrszarvú egyszer csak abban a kényes helyzetben találta magát, hogy ő az utolsó hímnemű példánya ennek a fajnak. 2017-re pedig eljutottunk oda, hogy csak három állatra csökkent az északi szélesszájú orrszarvú állománya. A megmaradt három orrszarvúra, a Fatu nevű 15 éves nőstényre, a Najin nevű 16 éves nőstényre, illetve a Sudan nevű 42 éves hímre éjjel-nappal vigyáznak a fegyveres vadőrök. Még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy ezzel a három állattal aligha lehet megmenteni az északi alfajt a kipusztulástól. De mit tehet egy művész, ha fel akarja hívni a figyelmet a megmaradt állatokra? Egy ausztrál művész házaspár Kickstarter kampányt kezdett, hogy megvalósulhasson az a szobruk, amin a három megmaradt orrszarvú látható. Gillie és Marc Schattner a világ legnagyobb orrszarvúkat ábrázoló szobrát akarja elkészíteni részben közösségi finanszírozásból, részben a saját pénzükből. A tervek szerint Szudán, Najin és Fatu szobra bronzból lesz, ezután arany patinával vonják be az alkotást, így utalva a szarvak illegális értékesítésére. A házaspár arra kéri az embereket, hogy a pénzbeli …

Velencéig gurultak a szentendrei biliárd golyók!

2016. augusztusában a szentendrei Duna-korzón izgő-mozgó biliárd golyókat súlyoztak le, amik pár hónapig a zöld posztó helyett a hullámokon lebegtek. Vincze Ottó land artos alkotását tavaly októberig láthatták a Szentendrére látogatók. A River Pool című munkájában Vincze a színes hajózási bójákat idézte meg, de ezúttal biliárd golyók alakjában. Installációjában megfordította a biliárd dinamikáját: a golyók véletlenszerűen elhelyezve, lehorgonyozva lebegtek a víz felszínén, míg az „asztal”, azaz a Duna, folyamatos mozgásban volt alattuk. “A River Pool bármilyen nemzetközi mezőnyben azonnal sikert aratna. A zöld posztó helyett zöld hullámokban izgő-mozgó golyók minden helyi kontextus nélkül is jókedvű, látványos és könnyen érthető műalkotást jelentenének.” Szily László A nemzetközi sikerre nem sokat kellett várni, ugyanis Vincze Ottó a Velencei Biennáléra apróbb változtatásokkal ismét elkészítette River Pool-t. A labdák maradtak, csak a golyókra a szentendrei kettőskereszt helyett a velencei oroszlán került. A szemfülesebbek a fotókon is észrevehetik, hogy egy kivétel azért akadt: az egyik fehér golyón ugyanis rajtamaradt a horgonyos címer. Akik Szentendrén nem látták az alkotást, azok most a Giudecca-sziget rakpartjánál, a széles lagúnában nézhetik meg az óriási biliárd golyókat. A …