Összes cikk artportal cikk cimkével

Lufikutya után lufinyúl: megint Jeff Koons a legdrágább élő művész

A siker a lehető legjobbkor jött az utóbbi években népszerűségéből és árszintjéből sokat vesztett művésznek. 2013-tól 2018-ig mondhatta magáénak, majd most, féléves szünet után visszaszerezte a legdrágább élő művész címét a 64 éves amerikai képzőművész, Jeff Koons. A korábbi rekordot, amit emblematikus lufikutyájának narancsszínű változatával állított fel, 58,4 millió dollárral tartotta. Ezt szárnyalta túl tavaly novemberben David Hockney az Egy művész portréja című festményének 90,3 millió dolláros árával, ami egyben a tavalyi év negyedik legmagasabb leütése volt – élő művész még sosem végzett ilyen előkelő helyen ezen a listán, leszámítva éppen Koonst, akinek 2013-as rekordja ugyancsak a negyedik helyhez volt elég 2013-ban. Hockney azonban nem sokáig örülhetett a tekintélyes címnek; a Christie’s május 15-i New York-i post-war és kortárs árverésén Jeff Koons, ha csak egy hajszállal is, de meghaladta ezt az eredményt Nyúl című plasztikájának 91.075.000 dolláros árával. (Valamennyi ár tartalmazza az árverőház jutalékát. Hockney és Koons művét egyaránt 80 millió dollárért ütötték le, időközben azonban megváltozott a Christie’s jutalékrendszere és ezért magasabb 700 ezer dollárral a Koons szobráért kifizetett teljes összeg.) A Nyúl 1986-ban született rozsdamentes acélból és a lufikutyával együtt Koons …

Nádler-mű a párizsi Centre Pompidou állandó kiállításán

A párizsi Centre Pompidou kortárs gyűjteményét bemutató állandó kiállításon kapott helyet márciusban Nádler István Kék – fekete című, 1968-ban készült festménye, közölte a budapesti Kisterem Galéria. 1968-ban Nádler a Galerie Müller meghívására Bak Imrével együtt huzamosabb időt töltött Stuttgartban, ahol a korabeli festészet utáni absztrakcióval megismerkedve, az új élmények hatására festette többek között a Kék – fekete című akrilfestményt is. Az intenzív tónusú, éles kontúrokkal megfestett színsávokból és -mezőkből építkező kép 1972-ben került vissza Budapestre, majd évtizedeken át a művész műtermében pihent. A Kisterem Galéria 2017-ben a neves párizsi FIAC képzőművészeti vásáron hosszú idő után először mutatta be Nádler 1960-as években készült műveit, köztük a szóban forgó munkát, mely már a vásár ideje alatt felkeltette a Centre Pompidou kurátorainak figyelmét, majd 2018-ban Spengler Katalin és Somlói Zsolt, valamint a Centre Pompidou Közép-európai Akvizíciós Bizottságának jóvoltából került a múzeum gyűjteményébe. A gyűjtemény jellegzetes elemeit bemutató állandó tárlaton, az épület 4. emeletén Nádler műve a magyar származású francia festőművész, Vera Molnar két művével és Agam installációjával egy térben látható. A Centre Pompidou kortárs művészeti gyűjteménye 1920 után született művészek 1960- …

Ezek voltak a világ leglátogatottabb múzeumai és kiállításai 2018-ban

A tízmilliós vagy annál nagyobb városok intézményeinek helyzeti előnye behozhatatlan. Igazából csak egy kivétel van: Bilbao, a maga kevesebb mint félmillió lakosával. Ők vajon hogy csinálják? A múzeumok rangsorának élén nem történt változás: a legtöbb látogatót tavaly is a Louvrevonzotta –a 2017. évi 8,1 millió helyett 10,2 milliót. A fő vonzerőt itt továbbra is az állandó gyűjtemény jelenti; időszaki tárlataik közül mindössze egy, a Delacroix művészetének szentelt első félévi show került be a TOP 20-ba – a 15. helyen, napi 5.400, összességében 540 ezer látogatóval. 8 millió helyett 8,6 millióan keresték fel tavaly a második helyezett National Museum of China-t Pekingben, s itt is az állandó gyűjtemény a sláger; egyetlen időszaki tárlatuk sem került be a legnépszerűbbek közé. A harmadik helyen most is a New York-i Metropolitan Museum of Art áll, noha látogatószáma negyedmillióval, 6,95 millióra csökkent – annak ellenére, hogy a Met foglalja el az első két helyet a leglátogatottabb kiállítások listáján. Könnyen lehet, hogy a kismértékű csökkenés a kötelezővé tett és nem is olcsó belépődíjnak köszönhető. Egy évvel korábban csak egy kiállításuk szerepelt …

Ezek 2018 legdrágább festményei az aukciós piacon, itthon és külföldön

Jó évet zár az aukciós műkereskedelem. Egy alaposabb elemzéshez még hiányoznak az adatok, de máris mutatjuk, mely alkotásokért fizettek kül- és belföldön a legtöbbet. A nemzetközi piacon Leonardo Salvator Mundijának 450 milliós rekordja nem forgott veszélyben – e mű körül egyébként egyre több a kérdőjel –, 100 millió dollár feletti leütésből azonban kettő is akadt és jó néhány életmű-rekord is született. Lássuk a TOP 10-et: 1.  Amedeo Modigliani: Fekvő akt, Sotheby’s, New York, május 14., 157 millió dollár Ez a festmény Modigliani legnagyobb és jelenleg második legdrágább női aktja. Ára 13 millió dollárral marad el az életmű-rekordtól, de ahhoz elég volt, hogy az idei toplista élére kerüljön. 2. Pablo Picasso: Lányka virágcsokorral, Christie’s, New York, május 8., 115 millió dollár Picasso nélkül régóta nincs és minden bizonnyal még sokáig nem lesz toplista. Idei legjobb árát ez a Rockefeller Gyűjteményből kalapács alá került 1905-ös festménye érte el, ami jelenleg a párizsi Musée d’Orsay nagyszabású, Picasso kék és rózsaszín korszakának szentelt kiállításán látható. 3. Edward Hopper: Chop Suey, Christie’s, New York, november 13., 91,9 millió dollár Hopper …

Sorra dőlnek az életműrekordok: David Hockney lett a legdrágább élő festő

Leonardo Salvator Mundijának csillagászati ára után az abszolút árverési rekord még nem forog veszélyben, de a XX. századi és kortárs művészet számos sztárja adta át a múltnak korábbi legjobbját novemberben, New Yorkban. Az őszi New York-i árverések hagyományosan az aukciós piac legfontosabb eseményei közé tartoznak, idén ráadásul most dől csak el, hogy sikerül-e a 2015-16-os visszaesés után a második évet is javuló forgalommal zárni. Az első háromnegyed év eredményei biztatóak voltak ebben a tekintetben, de a többlet az előző évhez képest még nem volt akkora, hogy azt egy gyenge november ne tudná eltüntetni. Egyelőre az optimisták állnak nyerésre: bár néhány komoly tétel váratlanul beragadt, számos, a piacon frissnek számító, esetenként árveréseken még soha nem szerepelt csúcsműnek köszönhetően sok kiemelkedő ár született, több tucat művész ért el – a régit időnként többszörösen is meghaladó – életműrekordot és néhány napja David Hockney személyében új birtokosa van a legdrágább élő művész címnek is. A „rekordgyártás” a Sotheby’s impresszionista és modern árverés-sorozatán kezdődött, ahol René Magritte Le Principe du Plaisir című festménye érte el a legjobb árat, a művész …

A legismerősebb ismeretlen: Victor Vasarely újra divatban

Victor Vasarely hosszú ideig a gyűjtők és a múzeumlátogatók egyik nagy kedvence volt, majd a századvég közeledtével szinte eltűnt a radarról. Az utóbbi években viszont újabb reneszánsza zajlik. Mi változott a megítélésében és az árakban? Neve összeforrt az 1960-as években rendkívül kedvelt, majd az érdeklődés homlokteréből lassan kiszorult op-arttal, amit sokan már temetni kezdtek, mint múló divatjelenséget. Vasarely népszerűségére, műveinek keresettségére – tekintettel, hogy ő volt ennek az irányzatnak az „atyja”, legismertebb képviselője – ez már akkor is jelentős negatív hatással lett volna, ha nem lettek volna „súlyosbító mellékkörülmények” – ám ilyenekből több is akadt. Az egyik, némileg paradox módon, Vasarelynek abból a jó szándékú és tiszteletreméltó felfogásában gyökeredzett, hogy „demokratizálja” a művészetet. „Szociális művészetről álmodom. Hiszem, hogy az emberben mély vágyódás él a kép iránt” – hangoztatta többször is, s annak érdekében, hogy művei széles körben, az átlagos anyagi körülmények között élők számára is hozzáférhetőek legyenek, számtalan grafikáját magas példányszámú sorozatban terjesztette, miközben jellegzetes motívumai a sálaktól a teáscsészékig nagyon sok hétköznapi fogyasztási cikken is megjelentek. Vasarelynek ezzel a felfogásával függ össze az is, hogy …

Magyar tételek a kora őszi külföldi árveréseken

Még néhány nap és idehaza is beindul az őszi aukciós nagyüzem. Ha valaki addig sem akar várni, a külföldi árverezőházak kínálatában máris felfedezhet érdekes magyar tételeket. Ezekből válogattunk. A bécsi Dorotheum hagyományosan a magyar műalkotások beszerzésének egyik legnagyobb külföldi forrása. XIX. századi festmények és akvarellek című, szeptember 18-i árverésükön még a náluk megszokottnál is több magyar mű szerepel, elsősorban a Markó-család tagjaitól. Id. Markó Károlytól összesen öt különböző méretű jellegzetes itáliai tájkép kerül kalapács alá 1,500 és 6 ezer euró közötti taksával; két tételt id. Markó Károly köréhez tartozó művész alkotásaként indítanak 500-700, illetve 1,5-2 ezer eurós becsértékkel. Ifj. Markó Károly művészetét egy alkotás képviseli, ezért 3-4 ezer eurót várnak. A Markó-képek többségének katalogizálásában Bellák Gábor művészettörténész is közreműködött. A tételek, kettő kivételével, az 1900-as évek eleje óta egyazon olasz magángyűjtemény részei voltak. Természetesen számtalan oka lehet annak, hogy tulajdonosuk miért Ausztriában bocsájtja őket árverésre; a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy Ausztriára és konkrétan a Dorotheumra mindkét olyan ország – Magyarország és Olaszország – gyűjtőinek jó rálátása van, ahol a Markó-műveket leginkább keresik. De ezzel még …

Restitúció: a mostani tulajdonosok javára ítéltek két, régóta húzódó ügyben

Lucas Cranach illetve Pablo Picasso műveiről van szó, és évek óta húzódó ügyekről. A restitúció sikamlós terep, és nem biztos, hogy most precedens értékű döntések születtek. Bár az utóbbi hónapokban a Macron francia elnök által indított offenzíva nyomán az egykori gyarmatokról a gyarmattartó országokba került – sokszor rabolt, vagy fillérekért felvásárolt – műtárgyak sorsa dominálta a restitúciós híreket, a téma klasszikusa, a vészkorszakban többnyire zsidó tulajdonosaiktól erőszakkal elvett vagy kizsarolt alkotások története is jóformán naponta gazdagodik új fejezetekkel. Most két olyan esetről számolunk be, ahol úgy tűnik, a felbecsülhetetlen értékű festmények jelenlegi tulajdonosaiknál maradnak. Az ítéletek még nem jogerősek, de az első esetben alig maradt már lehetőség a jogorvoslatra : 11 évi pereskedés után egy amerikai fellebbviteli bíróság úgy határozott, hogy a kaliforniai Pasadenában lévő, rendkívüli minőségű gyűjteménye okán méltán világhírű Norton Simon Museum megtarthatja idősebb Lucas Cranach Ádám és Éva című, jelenleg 100 millió dollár értékűre becsült nagyméretű festménypárját, amit a múzeum névadó alapítója, a milliárdos Norton Simon 1971-ben vásárolt. A műveket a két világháború közötti időszak egyik legismertebb holland műkereskedője, Jacques Goudstikker egyetlen, …

Magyar tételek a szezonzáró külföldi árveréseken

Itthon befejeződött a a tavaszi–koranyári aukciós szezon, de aki nem tudja megszerezni az áhított kincset, külföldön még a hó végén is licitálhat magyar tételekre. Íme néhány példa! Londonban, a Sotheby’s-nél két tételt is találtunk. Előbb, június 20-án az impresszionista és modern művek délelőtti árverésén Scheiber Hugó Kánkán táncosnők című műve kerül kalapács alá, amit jelenlegi tulajdonosa az 1980-as években vásárolt. Az árverési katalógus megjegyzi, hogy a kép eredetiségét Molnos Péter igazolta. Az árverőház 7-9 ezer fontot vár az 1930 körül született alkotásért. Egy héttel később, a kortárs művek ugyancsak délelőtti árverésén három nagyobb egyedi munkára is lehet licitálni Victor Vasarelytől. Mindhárom eredetiségét Pierre Vasarely igazolta s a művek szerepelni fognak a művésznek az Aix-en-Provence-i Vasarely Alapítvány gondozásában készülő életmű-katalógusában. A JÁTÉK című akrilképre legutóbb 2008-ban lehetett licitálni, most amerikai gyűjteményből kerül az aukcióra, ahol igen komoly, 120- 180 ezer font körüli árat várnak érte. A PULSAR-VA 11 év után európai magánkollekcióból tér vissza az aukciós piacra, ahol most 60-80 ezer fontos taksával indul. Az R-BERYLL című festett relief kicsivel hosszabb idő, 12 év után jelent …

Utazó magyar mesterművek: Buenos Aires, Róma, Párizs

Ritka, hogy három külföldi nagyváros is magyar kiállításnak ad otthont, melyek a XVIII. századtól a II. világháborút megelőző évekig a magyar művészettörténet különböző fejezeteibe nyújtanak bepillantást. A három kiállítás teljesen eltérő konstrukcióban született, bemutatjuk mindhármat! Ha időrendi sorrendben haladunk – mármint a bemutatott korszakokat tekintve – akkor a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Buenos Aires-i tárlatával kell kezdenünk, ami ugyan zömében a Szépművészeti Múzeum nemzetközi kollekciójára épül, de az utóbbi években több európai nagyvárosban – Londonban, Rómában, Párizsban, Milánóban, Madridban –vendégeskedett kiállításokhoz hasonlóan szerepelnek benne magyar művészek alkotásai is. Az 1896-ban megnyílt, Dél-Amerika egyik legjelentősebb képzőművészeti kollekciójának otthont adó Argentin Nemzeti Szépművészeti Múzeum Remekművek a reneszánsztól a romantikáig. A budapesti Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye című, március 27-től július 29-ig látogatható tárlata a magyarországi és a fogadó intézmény számára is úttörő jelentőségű vállalkozás. Az argentin múzeumi vezetők érdeklődését a tavaly tavaszi madridi kiállítás keltette fel; még a tárlat alatt felvették a kapcsolatot a budapesti intézménnyel. Andres Duprat, a Buenos Aires-i múzeum igazgatója büszkén hangsúlyozza honlapjukon, hogy a magyar múzeum által rekonstrukciójának …