Aukció, Műtárgypiac
Hozzászólok

Bauhaus 100: magyar tételek a nemzetközi aukciókon

A múzeumok világszerte – legfőképp persze Németországban – gazdag programmal készültek a Bauhaus 100-ra, és a műkereskedelem sem akar lemaradni. Nemzetközi aukciók, magyar tételekkel.

  • Frissítés a legújabb, magyar szempontból is érdekes aukciós eredményekkel a cikk végén! (május 30.)

Mint ahogy arról mi is többször beszámoltunk – többek között itt és itt –, a múzeumok idén számos kiállítást rendeznek a Bauhaus egykori mestereinek műveiből, illetve annak bemutatására, milyen hatással volt a neves intézmény a művészek következő nemzedékeire. Németországban, a szövetségi kormány és az érintett tartományok jelentős pénzügyi hozzájárulásával egész évre kiterjedő programsorozatot tartanak. Az ilyen jelentős évfordulók rendszerint a műkereskedelemben is fokozott érdeklődést generálnak a fókuszba helyezett művészek munkái iránt, ezért megnéztük, így történt-e ebben az esetben is. Elsősorban persze arra voltunk kíváncsiak, profitálnak-e az évfordulóból a Bauhaus magyarjai.

Az eddigi idei aukciók kínálatát átfutva úgy tűnik, az árverőházak kevésbé figyelnek oda az évfordulóra. Lehet persze, hogy csak fáziseltolódással van dolgunk, hiszen míg a múzeumok hosszú évekre előre tervezik kiállításaikat, az aukciós piac „hozott anyagból” dolgozik és a potenciális beadók kivárnak, mert előbb látni szeretnék, hogy valóban jobb eséllyel kaphatnak-e most magasabb árat a birtokukban lévő „bauhaus-os” munkákért. Elképzelhető az is, hogy a vezető aukciósházak eleve nem szimatolnak nagy üzletet az évfordulóban, tekintve, hogy a Bauhaus mesterei között talán Kandinszkij az egyetlen, akinek fontosabb munkái a műtárgypiac legfelső ársávjában cserélnek gazdát.

Mindenesetre komolyabb tematikus árveréssel eddig nem találkoztunk; az első értékelhető kísérletet legalább egy „Bauhaus-blokk” bemutatására a Sotheby’s tette február 26-27-én Londonban, ahol az impresszionista és modern mesterek aukcióin vitt kalapács alá néhány Bauhaus-os munkát. A 26-i esti árverésen ebben a csoportban egy 1928-as Kandinszkij-festmény volt a vezető tétel, ami becsértéke sávján belül, de annak inkább alsó határához közel, 6,09 millió fontért kelt el. Inkább bátoríthatta a későbbi potenciális beadókat Oscar Schlemmer Asztaltársaság című 1923-as vászonképének szereplése; a festmény becsértékét megduplázva, a művész számára életműrekordot jelentő 2,59 millió fontos áron cserélt gazdát. Schlemmertől egyébként jelentős olajkép több mint húsz éve került utoljára kalapács alá. A harmadik Bauhaus-os tétel Moholy-Nagy László Szegmensek című 1921-es temperaképe volt, amit az árverőház „a művész avantgárd víziójának ritkaságszámba menő példájaként” prezentált. Az aukciós piacra 1985 után visszatérő, olyan neves galériákat, mint a bázeli Beyeler vagy a kölni Gmurzynska is megjárt festményért a becsértékének megfelelő összeget, 495 ezer fontot adtak. A másnapi árverésen, ahol az alacsonyabb árfekvésű tételekre lehetett licitálni, ismét Schlemmer és Moholy-Nagy képviselték a Bauhaust; a magyar mestertől egy kis méretű, 1920 körül készült papíralapú munkájára lehetett licitálni; az Excentrikus konstrukció című alkotás a várt 15-20 ezer font helyett jóval magasabb áron, 68.750 fontért kelt el.

Moholy-Nagy László: Szegmensek, 1921, tempera, vászon, 76 x 48,5 cm. A Sotheby’s jóvoltából

Az év eddigi, viszonylag szerény kínálata után rendkívül üde színfoltot jelent a berlini Grisebachaukciósház május 30-i Bauhaus forever! című aukciója, aminek tartalma igazolja a sokat ígérő címet és külön öröm, hogy a magyar mestereket reprezentáló anyag jól tükrözi azt a szerepet, amit ők a Bauhaus történetében játszottak. A több száz műtárgyat felvonultató anyag a Bauhaus tevékenységének széles spektrumát öleli fel; a tételek között festmények, grafikák, művészkönyvek, fotók és design-objektek egyaránt szerepelnek, többnyire néhány ezer eurós becsértékkel. A kínálatban csaknem harminc magyar vonatkozású tétel bukkant fel, ezek egyharmadának szerzője, esetenként társszerzője Moholy-Nagy László.

Moholy-Nagy László: Expresszionista kompozíció, 1946, olaj, akrilüveg, 34 × 21,5 cm. A Grisebach, Berlin jóvoltából

Övé az árverés második legdrágább tétele, az olajjal akrilüvegre festett Expresszionista kompozíció 1946-ból, amiért 120-150 ezer eurót várnak. 50-70 ezer euró a taksája egy 1941-es kollázsának, míg színes vagy fekete-fehér litográfiái 7-24 ezer euró között kelhetnek el. Kalapács alá kerül több olyan, a Bauhaus által kiadott könyv is, aminek Moholy-Nagy vagy a szerzője, vagy a borítótervező-tipográfusa; ezek becsértéke néhány ezer euró. A művész első feleségétől, Lucia Moholytól három vintázs fotót kínálnak, taksájuk 1,5 és 6 ezer euró között mozog.

Molnár Farkas: „Bauhaus kiállítás Weimar 1923”, 1923, színes litográfia, karton (levelezőlap), 14,5 × 9,3 cm. A Grisebach, Berlin jóvoltából

Ritkán bukkannak fel árveréseken Molnár Farkas litográfiái; Berlinben most háromra is lehet licitálni, egyenként 2-3 ezer eurót várnak értük. Breuer Marcelltől összesen hét bútordarabot, köztük asztalokat, székeket, foteleket, könyves- és irattároló polcot kínálnak 1,5-15 ezer euró között és külön érdekesség az úgynevezett Bauhaus-telefon, amit Breuer Richard Schadewellel közösen tervezett 1927-ben. Az egy évvel később készült példány várhatóan 5-700 euróért lesz megszerezhető.

Breuer Marcell: Klubfotel, B 3-as modell (úgynevezett Vaszilij-fotel), 1925 / kivitelezés 1930/32, gyártó: Gebrüder Thonet, Frankenberg, krómozott acélcső, narancs vitorlavászon, 75 x 77 x 69 cm. A Grisebach, Berlin jóvoltából

A Bauhaus magyar mesterei, és közülük is kiemelten Moholy-Nagy László munkái természetesen nemcsak tematikus aukciókon kerülnek kalapács alá. Moholy-Nagy művei, festményei és grafikái éppúgy rendszeresen felbukkannak árveréseken, mint fotói és fotogramjai, bár az elmúlt két évben forgalma csökkenő tendenciát mutatott. Ez inkább a szűkös kínálatnak, mintsem a művei iránt csökkenő érdeklődésnek volt tulajdonítható. Itt a bécsi Dorotheum június 4-i Klasszikus modernek aukciójára és a berlini Bassenge egy nappal későbbi fotóárverésére hívjuk fel a figyelmet. Előbbinek egyetlen magyar tétele Moholy-Nagy László cím nélküli linómetszete lesz, amiért a ház 10-15 ezer eurót vár. A berlini árverésen két tételben 3-3, 1994-ben kiadott zselatinos ezüst nagyítás szerepel, 600-600 eurós becsértékkel.

Moholy-Nagy László: Kompozíció (Cím nélkül), linómetszet, próbanyomat, 29,1 x 22,8 cm, a Dorotheum jóvoltából

A hazai aukciókon továbbra is ritkán bukkannak fel a Bauhaus-os mesterek munkái. Többségük életének nagyobb részét külföldön töltötte, műveik szétszóródtak a világban, s nemzetközi ismertségüknek köszönhetően tulajdonosaik nem feltétlenül idehaza értékesítik őket. Ezért is örvendetes, hogy a Virág Judit Galéria tavaszi árverésén, május 15-én Weininger Andor két munkája is kalapács alá került. Az évfordulóhoz kapcsolódó itthoni kiállításokon egyébként éppen az ő munkássága került leginkább fókuszba; hagyatékából a Magyar Nemzeti Galériarendezett jelenleg is látogatható kiállítást, míg a Körner András gyűjteményéből és a Janus Pannonius Múzeumban őrzött művekből válogatott tárlata az említett múzeumban és a Virág Judit Galériában volt látható. Ez utóbbi anyagból lehetett licitálni két tételre, egy Bauhaus jelmeztervre és egy cím nélküli, De Stijl-ihletésű kompozícióra. A jelmezterv becsértéke alatt, 1,4 millió forintért kelt el, míg a másik, 2,5-3,5 milliós becsértékű, a kiállítás katalógusának címlapjára is emelt munkára nem volt licit.

Weininger Andor: Bauhaus jelmezterv, 1923-1925 körül, akvarell, ceruza, papír; 19,7×12,9 cm; a Virág Judit Galéria jóvoltából
  • Frissítés, május 30.

Az aukció igen élénk érdeklődés mellett zajlott és jelentős kereslet mutatkozott a magyar művészek munkái iránt is. A közel 30 magyar vonatkozású tételből mindössze négy nem kelt el: Moholy-Nagy 1941-es kollázsa, két olyan könyv, aminek a borítóját vagy tipográfiáját tervezte Moholy-Nagy, valamint Lucia Moholy egyik vintázs fotója. Feltételesen ütötték le 137.500 euróért Moholy-Nagy akrilüvegre festett olajképét – ez azt jelenti, hogy a kínált összeg kevéssel, vélhetően egy licitlépcsővel elmaradt a limitártól, ezért annak elfogadása újabb egyeztetést igényel a beadóval. A művész színes litográfiái becsértékük sávjában, vagy annál magasabb árakon, 7,5-22,5 ezer euró között keltek el. Molnár Farkas litográfiái kivétel nélkül vevőre találtak, esetenként a becsértéket meghaladó árakon. Az est legnagyobb nyertese Breuer Marcell volt, akinek bútoraiért heves licitcsaták bontakoztak ki. Valamennyi Breuer-tétel elkelt, a jutalékkal növelt leütési árak 6.250 és 15 ezer euró között váltakoztak.

Az árverés legdrágább darabja az ukrán származású ötvös és formatervező, Naum Slutzky négyrészes ezüst teás- és kávéskészlete lett 1927-ből, ami becsértékének sávjában, 225 ezer euróért váltott tulajdonost. A második legdrágább tétel viszont a várt összeg háromszorosát hozta beadójának, miután a húsz, különböző Bauhaus-művészek, köztük Moholy-Nagy László által tervezett levelezőlapért 206.250 eurót adtak.

Nyitókép: Marcel Breuer (Pécs 1902 – 1981 New York.) Club armchair – Model: B 3 – the so-called Wassily- Armchair. 1925 / execution 1930/31Steel tubing, nickel-plated; blue canvas – manufacturer: Thonet Frères, Paris. 73,5 × 77 × 68 cm. (28 ⅞ × 30 ⅜ × 26 ¾ in.) Original cover with signs of age. / www.grisebach.com

Szerző: Emőd Péter

A cikk 2019. május 29-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük