Month: július 2021

5 kiállítás, amit érdemes megnéznie a hőségriadó alatt

A múzeumoknál jobb helyet nem is lehet találni egy forró nyári napon. Amikor a higanyszál 35 fok felé kúszik, akkor a galériák hűvös kiállítóterei igazi megváltást nyújthatnak. Válogatásunkban most 5 izgalmas tárlatot gyűjtöttünk össze! Magyar Nemzeti Galéria – Vágyott szépség. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményébőlA tárlat 2021. augusztus 22-ig látogatható. A londoni Tate Britain múzeum egyedülállóan gazdag preraffaelita gyűjteményének közel száz lenyűgöző alkotása látható május 13. és augusztus 22. között a Magyar Nemzeti Galériában a mozgalmat bemutató első nagy magyarországi kiállításon. A Tate Britain – az 1500 utáni brit művészet legnagyobb nemzeti gyűjteménye – kollekciójában kiemelkedő jelentőségű helyet foglalnak el a preraffaelitáknak, a 19. század legnagyobb hatású brit művészeti mozgalma alkotóinak a művei. A Vágyott szépség című tárlathoz kapcsolódóan nyílik meg a mozgalom magyarországi hatását bemutató kísérőkiállítás is, Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében címmel. Szépművészeti Múzeum – Leonardótól Miróig – Papír/forma: százötven éve rajzok és grafikák bűvöletébenA tárlat 2021. augusztus 15-ig látogatható. A Grafikai Gyűjtemény százötven éves jubileumára készített reprezentatív album és a hozzá kapcsolódó tárlat a Szépművészeti Múzeum – Magyar …

Rekord összegért vásárolták meg Csontváry Kosztka Tivadar festményét

A hazai műkincspiacon magánkereskedelemben a nyilvános eladások között a valaha volt legmagasabb áron vásárolták meg Csontváry Kosztka Tivadar Hídon átvonuló társaság című festményét a Virág Judit Galéria nyári kiállításán. Az egykori Bedő-gyűjtemény főműve a festő egyik legrejtélyesebb festménye.  A Csontváry-életmű ismert alkotásai közül alig több mint 20 festmény található meg magángyűjteményben, a többit múzeumok, közgyűjtemények őrzik. Ezért a Csontváry-festmények valódi ritkaságnak számítanak a műkereskedelemben. A festőművész eddigi legdrágábban értékesített festménye a Traui tájkép naplemente idején volt, ami 240 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria 2012-es téli aukcióján.  „A Hídon átvonuló társaság legutóbb 2006-ban szerepelt a Virág Judit Galéria aukcióján, akkor 180 millió forintért vásárolta meg egy magángyűjtő. Megtisztelő, hogy 15 évvel később ismét mi értékesíthettük a festményt, amely nyári kiállításaink főműve lett. Az alkotást ismét magángyűjtő vásárolta meg. A felek kölcsönös megállapodása alapján az eladási árat nem hozhatjuk nyilvánosságra, de magánkereskedelemben Magyarországon a valaha volt legmagasabb árú festményeladásról beszélhetünk” – emelte ki Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezetője.  A Hídon átvonuló társaság Csontváry Kosztka Tivadar egyik legtöbbet reprodukált alkotása. A 60×72 centiméteres …

Rekordáron, több mint 3,6 milliárd forintnyi összegért kelt el Leonardo egy rajza

Rekordáron, 8,86 millió fontért (3,684 milliárd forint) kelt el Leonardo da Vinci Medvefej című rajza csütörtökön egy londoni árverésen. A mindössze 7 centiméteres, ezüstpont-technikával pink-bézs papírra készült rajz egyike “annak a kevesebb mint nyolc fennmaradt Leonardo-rajznak, amely még magánkézben van a Brit Királyi Gyűjteményen és a chatsworthi Devonshire Gyűjteményeken kívül” – írta a Christie’s aukciósház. Előzetesen 8-12 millióra becsülték a leütési árat. A rajzra egyetlen ember licitált. A jutalékokat is magában foglaló 8,886 millió fontos vételár meghaladja az előző rekordot: Leonardo (1452-1519) Ló és lovas című rajzát 2001-ben valamivel több mint 8 millió fontért (mai árfolyamon 3,3 milliárd forint) adták el.  A rajz tulajdonosait Thomas Lawrence brit festőig lehet visszakövetni. Lawrence 1830-as halála után a Medvefej a festő kereskedőjéhez, Samuel Woodburnhöz került, aki 1860-ban eladta a Christie’snek 2,50 fontért. Jelenlegi tulajdonosa 2008 óta birtokolja. A világ legdrágább festménye, a Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi 2017-ben a Christie’s árverésén 450 millió dollárért (mai árfolyamon 135,8 milliárd forint) kelt el.

Nyár manőverek: a nagy nemzetközi aukciósházak a lokalitást erősítik

A világ két vezető árverőháza, a Christie’s és a Sotheby’s számos új aukciós formátummal és technikai újítással hívta fel magára a figyelmet az utóbbi években, de közben szorgalmasan barkácsoltak hálózatukon is. E téren az újdonságok nem egyszerűen földrajzi terjeszkedést jelentenek. A műkereskedelem globalizálódása az utóbbi évtizedekben a nagy nemzetközi aukciósházakat is hálózatuk rendszeres bővítésére késztette. Ez elsősorban a kiemelt ügyfelekkel kapcsolatot tartó, értékesíteni tervezett műtárgyaikat az adott ház számára megnyerni igyekvő képviseletek számának növelését jelentette: a két legnagyobb háznál, a Christie’s-nél és a Sotheby’s-nél ezek száma már 80 körül mozog és Ausztrália kivételével valamennyi kontinensen megtalálhatók. Azoknak a városoknak a száma viszont, ahol árveréseket rendeznek, lényegesen alacsonyabb és lassabban is változik. A két ház listája e tekintetben alig különbözik: New Yorkban, Londonban, Párizsban, Milánóban, Genfben, Zürichben, Dubaiban és Hong Kongban mindketten árvereznek, s mellettük a Christie’s Amszterdamban és Sanghajban is aktív. Az egyes helyszínek súlya rendkívül eltérő; a hierarchia élén New York áll, majd London és – egyre inkább – Hong Kong következik. Ezekben a városokban szinte a műtárgyak minden kategóriáját és gyakran műtárgyaknak nem minősülő luxuscikkeket is árvereznek, …

A BÁV árverésén bukkant fel egy elveszettnek hitt Esterházy-porcelántál

A BÁV árverésen bukkant fel egy elveszettnek hitt Esterházy-porcelántál, amelyet a fertődi Esterházy-kastély felújítását követően ugyanabban a porcelánteremben állítanak ki, ahol korábban az Esterházy család őrizte. A BÁV Centenáriumi aukcióján szereplő imari stílusú japán porcelántál eredetiségét egy, a közelmúltban felfedezett katalógus segítségével bizonyították. A valaha az Esterházy család gyűjteményében szereplő porcelántál felbukkanása kuriózumnak számít a műkereskedelemben. Eszterháza megépítője, I. “Fényes” Miklós herceg porcelánszeretetéről tanúskodott, hogy gyűjteménye a 18. században a legfényesebb európai hercegi és uralkodói udvarok kollekciójával vetekedett. Ebben bécsi, meisseni, frankenthali manufaktúrák ritka darabjai mellett kínai és japán porcelánokat is őrzött. A gyűjtemény legszebb darabjait a kastélyban kialakított díszes nyolcszögletű porcelánterem aranyozott polcain helyezte el, emellett a hercegi és hercegnői lakosztályokban is számos porcelántárgy volt látható. A korban divatos kínaizáló stílusú, keleti műtárgyakkal és kínai lakk táblákkal díszített lakk-kabinetekben japán és kínai vázákat, szobrokat is őriztek. A porcelánok 1790 után, a család Kismartonba költözését követően is Eszterházán maradtak. A 19. században, Esterházy II. majd III. Miklós herceg tovább bővítette a kollekciót. A család segítette a magyar porcelángyártás elindítását, a Herendi Porcelánmanufaktúra megteremtését is.A manufaktúránál hagyomány, …