Összes cikk a Aktuál kategóriában

Szemadám György: Állatkert, 1967

Szerző: admin

Szakértői tanulmány – Kaszás Gábor írása   Szemadám György gyerekkorától rajongott a madarakért. Az ornitológia iránti vonzalma vezérelte, hogy – a párhuzamos képzőművészeti ambíciók ellenére – a Fővárosi Állat- és Növénykert madárosztályán próbáljon elhelyezkedni középiskolai tanulmányait követően. Végül 1967 és 1975 között a nagyragadozók gondozója, később főgondozója lett. „Eredetileg tudós embernek készültem: zoológusnak, ornitológusnak. Ehelyett teljesen váratlanul az állatkert nagyragadozói mellett találtam magamat. Hét évig ott dolgoztam, s mindez olyan ismeretanyaggal és életismerettel ajándékozott meg, amit máshol nem tudtam volna elsajátítani. Az én igazi egyetemem az állatkert volt. Az is a »véletlen« műve volt, hogy Vaszkó Erzsébet festőművésznő albérlője lettem, hiszen addig nem is hallottam a nevéről. Személyiségével, habitusával a művész alapállását példázza előttem a mai napig.” (1) E szerencsés véletlenek sorozatával induló képzőművészeti tevékenysége, ma is makacsul ragaszkodik Vaszkó következetes, megalkuvást nem ismerő habitusához, valamint a madár-motívum szimbólumrendszerének tanulmányozásához.Szemadám az 1970-es évek elején vált a magyar neoavantgárd karakteres figurájává. Társa lett a balatonboglári kápolna eseményeit szervező művészeknek, kiállított a Fiatal Művészek Klubjában, valamint csatlakozott az 1969-ben alapított No. 1. Csoporthoz. Ez utóbbi társaság talán …

Sinkovics EdE: Önarckép à la van Gogh

Szerző: admin

Szakértői tanulmány – Somhegyi Zoltán írása Sinkovics EdE szereti összezavarni a nézőit. Kedveli, ha gondolkozásra késztetheti őket, kihívásokat ad számukra, hogy újragondolják, amit már tudnak, pontosabban úgy is mondhatnánk, hogy újragondolják azt, amiről azt hitték, hogy tudják. A művész szándéka, hogy a néző továbbmenjen az elsőre láthatón és az azonnal megfigyelhetőn. Ennek pedig az egyik leghatásosabb módja pontosan az, hogy olyat mutat fel számukra, ami eleinte teljesen egyértelműnek tűnik. Épp ez a helyzet a jelen alkotással is. Amikor rápillantunk, elsőre felismerjük Vincent van Gogh híres önarcképét, és, a cím alapján arra is rájövünk, hogy mellette a másik portré a művészé. De azt is megértjük, hogy ezek mögött van valami más is. Van Gogh önarcképének megjelenítése nem az eredeti egyszerű másolása vagy imitációja, és még csak nem is egyfajta stílusgyakorlat. Ez sokkal inkább egy hommage. Egy tiszteletadás, de olyan, ahol a művész a klasszikus művet kiindulási pontként, inspirációként használja fel, hogy utána átalakítsa azt egy immáron saját stílusában készült műalkotássá. Ezt a folyamatot parafrázisnak szoktuk hívni, és ez egy bevett gyakorlat a művészek között, gondoljunk csak …

150 éves az impresszionizmus

Szerző: admin

  A párizsi Musée d’Orsay-ben rendezték meg 1874-ben az első impresszionista kiállítást. Ez, az akkor teljesen újszerű gyűjtemény Monet, Renoir, Degas, Cézanne és Pissarro munkáit jelenítette meg.    A kiállított festmények merőben eltértek a francia École des Beaux Arts képzőművészeti iskolában tanított művészeti „keretektől” a fény ábrázolását illetően. Idén 150 év után az eredeti kiállításon látott alkotásokat újra összegyűjtik, és megosztják a publikummal – természetesen Párizsban, ahol a művészeti forradalom elindult. A március 26 – július 14-ig tartó kiállításon olyan hírességeket láthatunk még, mint Willem Van Gogh (Vincent van Gogh dédunokaöccse), Charlotte Hellman Cachin (Paul Signac dédunokája) vagy Joachim Pissarro (Camille Pissarro dédunokája). A világon több aukciósház tervez majd olyan eseményeket, melyek tisztelegnek a történelem ezen jeles alakjai előtt, akik az elmúlt évszázadban ilyen meghatározóan alakították az artisztikát.   A kísérletezés fényekkel és színekkel, maga az ’impresszió’ megörökítése a művészet minden területén utat nyitott az önkifejezésnek legyen szó divattervezésről, zenéről vagy filmművészetről.

100 milliós Hantaï, ezüst Kossuth étkészlet és Reigl festmény az idei Art and Antique-on

Szerző: admin

A legnagyobb művészeti kiállítás és vásár bejelentette az első kiemelt műveket Kossuth Ferenc ezüst étkészlete, 100 millió forintos Hantaï Simon festmény, Reigl Judit egyik kivételes alkotása, Keserü Ilona szőttesei, valamint egy 80 éve nem látott Rippl-Rónai József kép is várja az Art and Antique kiállítás és vásár látogatóit február 29. és március 3. között a Bálnában. Magyarország legnagyobb klasszikus és kortárs képzőművészeti eseményén idén rekordszámú, 40 galéria vesz részt.  Reigl Judit a magyar kortárs festészet nemzetközi szinten is hihetetlen népszerűségnek örvendő alakja. Az Art and Antique kiállításon és vásáron az érdeklődők a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria jóvoltából a 2020-ban elhunyt művésznő 1955-ben készült Fekete Robbanás című alkotását tekinthetik – és vásárolhatják meg -, amely művészettörténeti és műgyűjtői szempontból is kiemelkedően érdekes. Az eseményen az érdeklődők nemcsak festményeket láthatnak, hanem minőségi bútorokat, szobrokat, antik könyveket, ékszereket és szőnyegeket is. A kiállítás egyik legkülönlegesebb tétele a Nudelman Numismatica standján megtekinthető 12 személyes étkészlet, amely a Kossuth-család címerével van ellátva. Az eredeti, szarvasbőrrel bevont, négy fiókos fa dobozban őrzött 230 darabos ezüst étkészlet Kossuth Ferenc (1841-1914) egykori …