Összes cikk a Aktuál kategóriában

Grafikai és kortárs aukciókat rendez a Virág Judit Galéria

Kortárs művekből és első alkalommal, kizárólag grafikákból álló, tematikus árveréseket rendez a Virág Judit Galéria április 23-án és 24-én. A művek teljes keresztmetszetét nyújtják a magyar művészet történetének, többek között Lotz Károly, Rippl-Rónai József, Victor Vasarely, ef. Zámbó István, Nádler István, Fiedler Ferenc és Maurer Dóra alkotásaira lehet licitálni online. Az aukciós kiállítás virtuálisan már elérhető, ha pedig a járványügyi szabályok lehetővé teszik, április 10. és 22. között személyesen is megtekinthető a galériában. A kiállítás virtuálisan is megtekinthető! A szezonális nagy aukciók mellett, a nemzetközi aukciósházak gyakorlatát követve már kisebb, tematikus árveréseket is rendez a Virág Judit Galéria. A műtárgypiaci változások ugyanis azt mutatják, hogy az online és hibrid árverések megjelenésével párhuzamosan megnyílt az út egy más típusú gyűjtői kör és közönség eléréséhez is. Április 23-án így először vehetnek részt az érdeklődők kizárólag grafikákból álló árverésen, mellyel a galéria egy korábban méltatlanul elhanyagolt műfajra szeretné ismét ráirányítani a figyelmet. Miközben a legnagyobb aukciósházak számára bevett gyakorlat a „works on paper” vagyis a tematikus, papír alapú, grafikai árverések szervezése, Magyarországon kevesebb figyelem fordul ezekre a művekre. A most …

Kezdődik a tavaszi szezon!

Szinte minden napra jut egy aukciós esemény a következő héten. A gyűjtők többek között festményekre, grafikákra, műtárgyakra, könyvekre és papírrégiségekre adatják le licitjüket. Mutatjuk, milyen dátumokat érdemes feljegyezni! A Párisi Galéria április 12-én tartja Festmény és ezüst árverését. A festmény szekcióból érdemes kiemelni Scheiber Hugó Külvárosi alakok című alkotását és Tóth Menyhért sárga ruhás nőt ábrázoló festményét. Előbbi 850 ezer, utóbbi 650 ezer forintos indulóárat kapott. Az ezüstök közül kvalitásában kiemelkedik a Grósz Judit gyűjteményéből származó Art-deco teáskészlet, ami szerepelt az Iparművészeti Múzeum Értékmentő Nemzedék című kiállításán is. Az aukció teljes katalógus itt tekinthető meg. Az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően online is követheti az eseményt! Április 14-ig licitálhatnak a Műgyűjtők Háza 202. árverésén, ahol festmények, grafikák és műtárgyak kerülnek kalapács alá. Ha valaki modern enteriőrbe keres festményt, annak jó szívvel ajánljuk Neuhaus Ervin színekben gazdag, geometriai alkotását. Szintén szerda este ér véget a Ráday Antikvárium és Galéria 16. árverése. Az 50 tételt felsorakoztató aukción kéziratokra és fotókra licitálhatnak. Olyan irodalmi legendák kéziratai kerültek be az online aukcióra, mint Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán, Áprily Lajos és Erdélyi József. …

A műgyűjtés soha el nem múló szenvedély

A műtárgypiaci tendenciák azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben új vásárlói réteg kezdett érdeklődni a műkincsek iránt. A befektetési szándék és az online aukciók terjedése mellett ez annak is köszönhető, hogy a lezárások miatt fókuszba került a lakótér dekorációja, otthonosabbá tétele. A nemrégiben megjelent Art Market Report szerint a biztos befektetésnek tekinthető klasszikus mellett a kortárs művek, a grafikák és a nyomatok iránt is nőtt a kereslet. Az Art Basel és az UBS műkereskedelmi elemzése 2020-at az online értékesítés kulcsévének tekinti, mely hosszú távon is jelentős változásokat hozhat a műtárgypiacon. A virtuális térben lebonyolított műkereskedés 12,4 milliárd dolláros bevételt hozott, ami az éves forgalom negyede, és kétszerese a 2019-es számoknak. Az online platformoknak köszönhetően új vásárlók jelentek meg a piacon, velük pedig tovább növekszik az a réteg, akik a műgyűjtésre, mint progresszív életformára tekintenek. Számukra a kortárs műtárgyak olyan, befektetési szempontból is nyereséget hozható alkotások, melyeknek magasak az élvezeti értékük és a társadalmi felelősségvállalás szempontjából is kiemelt jelentőségük van. Az Art Market Report számai azt mutatják, hogy a műtárgypiac bevételeinek 41 %-a a modern, 25 …

New Yorktól Jeruzsálemig nem csitulnak a viták a múzeumi műtárgyeladásokról

Sok múzeum kitart a nehéz helyzetben „életmentőnek” vélt eladások mellett, mások viszont visszavonulót fújnak. Friss hírekkel jelentkezünk. Ez a vita nem új keletű, de a múzeumoknak a pandémia következtében kiéleződött anyagi problémái miatt az elmúlt egy évben új lendületet kapott; tavaly októberben már mi is foglalkoztunk vele. Az ilyen hírekben legtöbbször amerikai múzeumok szerepelnek, aminek számos oka van. Egyrészt a közpénzből folyósított, azaz inkább kiszámítható támogatásoknak az USÁ-ban kisebb szerepe van a múzeumok fenntartásában, ezáltal a saját bevételek elmaradása sokkal hamarabb fenyegethet létében is egy intézményt; másrészt a téma az ottani múzeumok körül kialakult nagy létszámú baráti és támogatói köröknek köszönhetően sokkal erőteljesebb érdeklődést kelt a közvéleményben. De fontos az is, hogy az amerikai múzeumok műtárgyállományának gyarapodása az átlagosnál jóval nagyobb mértékben alapul a sokszor egészen nagyvonalú – részben a bőkezű támogatók adóterheinek csökkentését szolgáló – adományokon, így a gyűjteményekbe gyakrabban kerülnek be olyan tárgyak is, amelyek kevésbé tartoznak a gyűjtőkörbe, esetleg minőségük nem üti meg az elvárt szintet, azaz elidegenítésük mellett komoly érvek szólhatnak. Erre rendszerint van is lehetőség – de „békeidőben” csak akkor, legalábbis a …

Visszaadták a nácik által elkobzott Klimt-festményt a jogos tulajdonosoknak

Franciaország visszaadott egy Gustav Klimt-festményt, miután beigazolódott, hogy rákényszerítették a kép eladására a náci korszakban a zsidó tulajdonost. A francia kulturális miniszter, Roselyne Bachelot a párizsi Orsay Múzeumban tartott sajtókonferencián elmondta: azzal, hogy a Rózsabokrok a fák alatt című alkotást visszaszolgáltatják a jogos tulajdonosoknak, egyúttal azt is elismerik, hogy annak idején bűncselekmény történt. A francia állam 1980-ban vásárolta meg a fák alatt virágzó rózsabokrokat ábrázoló Klimt-festményt anélkül, hogy tisztázta volna a hátterét. Az 1905-ből származó, 1,1 méter magas, 1,1 méter széles kép tulajdonosa a második világháború előtt Nora Stiasny, egy ismert osztrák zsidó család tagja volt. Osztrák iparos nagybátyjától, a műgyűjtő Viktor Zuckerkandltól örökölte a képet. Stiasnynak 1938-ban, Ausztria náci megszállása után pár hónappal áron alul el kellett adnia a műalkotást. Stiasnyt 1942-ben koncentrációs táborba hurcolták, ahol még abban az évben meg is halt. A műkereskedő, akihez a kép került az 1960-as években bekövetkezett haláláig magánál tartotta. A francia állam 1980-ban vette meg az Orsay Múzeum gyűjteményébe. Ez az egyetlen Klimt-alkotás, amely francia állami tulajdonban volt.A miniszter hangsúlyozta, hogy nem volt könnyű döntés az alkotás visszaszolgáltatása, …

Elégették, majd digitális műalkotásként egy vagyonért eladták Banksy egy művét

Egy New York-i parkból élőben streamelt videón elégették, majd digitális műalkotásként a korábbi ár többszöröséért eladták Banksy világhírű brit graffitiművész Morons (Hülyék) című művét.  A 2006-os szitanyomat tokenizált képének (ideájának) tulajdonjogáért az NFT (non-fungible, nem helyettesíthető tokenek) piacán fizetett az ether nevű kriptopénzzel a pillanatnyi árfolyamon 380 ezer amerikai dollárnak (117 millió forint) megfelelő összeget a vevő, aki a tulajdonjogot továbbadhatja, így a vásárlás befektetésként is működik. A tokenizálás a dolgok digitális eszközzé alakítását jelenti. A digitális művek esetében a blokkláncon rögzítik, hogy éppen ki az adott termék tulajdonosa. A fizikai voltában megsemmisített képet 95 ezer dollárért vásárolta meg az Injective Protocol nevű blokklánccég, hogy inspirációt adjon az új technológiák rajongóinak és a művészeknek, hidat építsen a fizikai művészet és az NFT között. Az elégetett képen látható jelenetben egy művészeti árverés látható, ahol az emberek a “Nem tudom elhinni, ti hülyék, hogy tényleg megveszitek ezt a vacakot!” feliratú festményre licitálnak.  Műkritikusok szerint eredetileg maga a nyomat, majd az elégetésével kapcsolatos mutatvány is a műkincspiac kritikájának tűnik. A blokklánccég talán csúfolódik a képet megvásárló műgyűjtőkön, a “hülyéken”, …

Új aukciós rekordot érhet el a legismertebb-magyar indiai képzőművész

Amrita Sher-Gilnek (1913-1941) Indiában valóságos kultusza van és igazi eseménynek számít, amikor mindössze 172 festményt számláló életművének valamelyik darabja kalapács alá kerül. Mint most, a Christie’s március 17-i árverésén.  A tragikusan fiatalon elhunyt festő életművével hidat épített a Nyugat és India művészeti víziói között. Pályájáról akkor írtunk bővebben, amikor 2018 végén a Sotheby’s első, Mumbaiban tartott árverésén 2,7 millió dollárért cserélt gazdát egy lánykaportréja. Ritka esemény az ilyen, hiszen az életmű a darabszámot tekintve szerény és a festmények döntő része Új-Delhiben, a National Gallery of Modern Art birtokában van. (Ezeket a munkákat egy virtuális túra keretében itt lehet megtekinteni.) Indiában Sher-Gil műveit 1976-ban „nemzeti kinccsé” nyilvánították, azaz védettséget élveznek, így külföldi gyűjtőknek többnyire csak annak a néhány munkának a megszerzésére lehet esélyük, amiket még más országokban őriznek. Ilyen az az 1932 körül, azaz a művész alig 20 éves korában született női portré is, ami Párizsban – Magyarország és India mellett Sher-Gil életének harmadik fontos színhelyén – készült és a mostani árverésig nem is hagyta még el Franciaországot. Most viszont átszállították az óceán túlsó partjára, hogy New Yorkban kerüljön kalapács alá a …

Milliós leütések a Nagyházi Galéria februári árverésein

Az aukciósház háromnapos februári aukcióján festményekre és műtárgyakra licitálhattak az érdeklődők. Közel 1200 tétel került kalapács alá és a tárgyak 57,3 %-ára érkezett sikeres licit. Az aukciósház 127 millió Ft összleütéssel zárta a háromnapos eseményt. A járványügyi helyzet miatt a zártkörű árverésen a vételi megbízások mellett online és telefonon tudták licitjüket érvényesíteni a gyűjtők.Az aukció három napján összesen 399 Live regisztrációt hagytunk jóvá, közel 45 millió forint értékű műalkotást és műtárgyat ütött le az aukciósház ügyfeleinknél, az aukciónált tételek 46%-a került online licitálóhoz. Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, 9,6 millió Ft értékben, összesen 76 db vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az AXIOART oldalán leadott vételi megbízások 30%-a lett sikeres. Nagy licitharcok A festmények közül érdemes kiemelni Gyenes Gitta Önarckép című alkotást, aminek 320 ezer forint volt a kikiáltási ára és az élénk licitharcot követően 1,8 millió forintért ütötték le. Hatalmas licitharc övezte Járitz Józsa Szőke és vörös akt című olajképét. A festmény kikiáltási ára 180 ezer Ft volt, végül 1,8 millió forintnál ütötték le a tételt. Élénk érdeklődés övezte Lóránt Erzsébet Vásárban című képet, ami 130 ezer forintos kikiáltási …

Azt hittük, mindent tudunk a Sikolyról, pedig még ma is szolgál meglepetésekkel

Az oslói múzeumok szakemberei a festmény első, 1893-as változatának egyik rejtélyét fejtették meg – miközben az is rejtély, miért tartott ez ilyen sokáig. A nagy norvég festő, Edvard Munch Sikoly (A sikoly) című munkája az egyetemes művészettörténet egyik legismertebb, legtöbbet reprodukált festménye – még úgy is, hogy a reprodukciókon sokszor nem ugyanaz az alkotás szerepel. Mert, miközben a Mona Lisárólbeszélve egyértelműen Leonardonak a Louvre-ban őrzött remekére gondolunk, s az Éjjeli őrjáratmindig Rembrandtnak az amszterdami Rijksmuseumban őrzött monumentális vásznát juttatja eszünkbe, a Sikolyból több közismert változat létezik, amik összesen 17 év alatt, 1893 és 1910 között születtek. Más művészekhez hasonlóan Munch is sokszor készített – rendszerint megrendelői nyomására, vagy azért, hogy egy eladott, jól sikerültnek tartott alkotásból neki is maradjon példánya – több változatot ugyanarra a témára, az azonban ritka, hogy a különböző változatok csaknem azonos ismertségnek és népszerűségnek örvendjenek. A művészettörténet az első és az utolsó variánst tartja a legjelentősebbnek; ebben az írásban az elsőről lesz szó.  A Sikoly-leltár összesen öt tételt tartalmaz: két-két olaj-temperát, illetve pasztellt, továbbá egy litográfiát, amiből nem tudni pontosan, hány darab készült. A kutatók általában 30 …

Tizenhat év alatt negyedszer kerül kalapács alá Basquiat egyik emblematikus festménye

A Harcos eddig mindegyik tulajdonosa számára jó befektetésnek bizonyult és nem fog csalódást okozni a mostaninak sem. A befektetési megfontolások erősödésének a műtárgypiac topszegmensében van egy mérőszáma, ami többet árul el ebben a témában, mint a vásárlói motivációkról a gyűjtők körében végzett felmérések. Utóbbiakban ugyanis sokan hajlamosak ködösíteni egy kicsit és inkább a gyűjtői szenvedélyt megjelölni a vásárlás fő okaként akkor is, ha valójában a befektetési motiváció az erősebb. Az említett mérőszám pedig nem más, mint a csúcsművek két piaci megjelenése között eltelt idő. Minél rövidebb ez az idő, annál valószínűbb, hogy a vásárlást a remélt haszon gyors realizálása motiválta. Természetesen előfordul, hogy egy gyűjtő egészen más okokból válik meg feltűnően gyorsan új szerzeményétől, a számok mégis sokatmondóak: az említett idő a statisztikák szerint az elmúlt évtizedben 11-ről 9 évre csökkent. Az a festmény azonban, amiről most szó lesz, ennél is gyorsabban „forog” – és eddig még minden tulajdonosa komoly hasznot realizált az eladásával. Jean-Michel Basquiat rendkívül  szuggesztív, elementáris erejű remeke, a Harcos 1982-ben született; abban az évben, amit a művészettörténészek ma pályája csúcspontjaként tartanak számon – …