Összes cikk a Aktuál kategóriában

A klasszikus borárverések lehetséges új jövője

Napjainkban a klasszikus árverések olyan másodlagos piacot jelentenek, melyek termékei kifejezetten ritkák, így értékük is a magas minőségből és az egyediségből tevődik össze. Az árverésre bocsátott tételek vásárlói ennél fogva speciális igényeket támasztanak, sőt, elmondható, hogy speciális tudással is rendelkeznek a tételeket illetően. Magyarországon és Európában a század eleji árveréseken a borok is megjelentek, ez a hagyomány sajnos megszakadt a világháborúk idején. Az elmúlt rendszerben a borászatot illetően hiánygazdság alakult ki, aminek következtében a minőség abszolút háttérbe szorult, nem születtek egyedi, magas minőségű tételek, ezzel együtt a fogyasztói igényesség is visszaesett. A rendszerváltozást követően voltak ugyan törekvések, hogy visszatérjen a klasszikus borárverés a köztudatba, de tisztán kereskedelmi borárverések nem tudtak kialakulni. A II. világháborút és a rendszerváltást követően, 1993-tól a Budapesti Nemzetközi Borfesztivál keretében 14 éven keresztül zajlott Kereskedelmi Borárverés, mely az évek során jótékonysági tételekkel is bővült. A kereskedelmi oldal nem tudott megerősödni, így az elmúlt 13 évben már csak Jótékonysági Borárverésként működött, igaz ebben a formában hatalmas sikerrel. Most először két tapasztalt fél összefog, hogy útjára indítson egy igazi, klasszikus kereskedelmi borárverést. Az …

Több mint húszmillió forintért kelt el Fekete István Tüskevár című regényének eredeti kézirata

A kikiáltási ár többszöröséért, 21 és fél millió forintért kelt el Fekete István: Tüskevár című regényének eredeti, tintával írt kézirata a Múzeum Antikvárium 33. árverésén. Fekete István 1957-ben kiadott legendás ifjúsági regényének kikiáltási ára kétmillió forint volt. A terem mellett telefonon és az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően online  is rengeteg licit érkezett a kötetre, ami végül az eredeti ár többszörösét jutalék nélkül 21,5 millió forintért talált új gazdára. Az aranyfestékkel, vászonkötéssel ellátott szöveget az író 1956. június 29-én kezdte írni. Ahogy az eredeti kézirat első oldalán olvasható, a regény Matula iskolája címmel jelent volna meg, de a címet az író áthúzta és a ma ismert címre írta át. Az 1970-ben elhunyt író legnépszerűbb ifjúsági regényét, valamint annak folytatását a Téli bereket a Kis-Balatonnál írta. Az eredeti kézirat 408 sűrűn teleírt A/4-es oldalt foglal magába. Antal Károly elmondta, hogy a szöveg az író javításaival, teljesen tökéletes állapotban és hiánytalanul került árverésre. A kéziratot Fekete István is nagy becsben tartotta, valószínűleg ő maga, sajátkezűleg kötötte be. A Kis-Balaton élővilágát talán legérzékletesebben bemutató munkát az író hagyatékát gondozó férfi, Fekete István 94 …

A legismerősebb ismeretlen: Victor Vasarely újra divatban

Victor Vasarely hosszú ideig a gyűjtők és a múzeumlátogatók egyik nagy kedvence volt, majd a századvég közeledtével szinte eltűnt a radarról. Az utóbbi években viszont újabb reneszánsza zajlik. Mi változott a megítélésében és az árakban? Neve összeforrt az 1960-as években rendkívül kedvelt, majd az érdeklődés homlokteréből lassan kiszorult op-arttal, amit sokan már temetni kezdtek, mint múló divatjelenséget. Vasarely népszerűségére, műveinek keresettségére – tekintettel, hogy ő volt ennek az irányzatnak az „atyja”, legismertebb képviselője – ez már akkor is jelentős negatív hatással lett volna, ha nem lettek volna „súlyosbító mellékkörülmények” – ám ilyenekből több is akadt. Az egyik, némileg paradox módon, Vasarelynek abból a jó szándékú és tiszteletreméltó felfogásában gyökeredzett, hogy „demokratizálja” a művészetet. „Szociális művészetről álmodom. Hiszem, hogy az emberben mély vágyódás él a kép iránt” – hangoztatta többször is, s annak érdekében, hogy művei széles körben, az átlagos anyagi körülmények között élők számára is hozzáférhetőek legyenek, számtalan grafikáját magas példányszámú sorozatban terjesztette, miközben jellegzetes motívumai a sálaktól a teáscsészékig nagyon sok hétköznapi fogyasztási cikken is megjelentek. Vasarelynek ezzel a felfogásával függ össze az is, hogy …

Középpontban a konstruktív geometria

Concrete Project, Budapest Az idén nyáron alakult Concrete Project galéria elsődleges célja a magyar konstruktív, geometrikus művészet külföldön történő bemutatása és ismertté tétele. Az irányzat valóban komoly hagyományokra tekint vissza hazánkban: a külföldön széles körben ismert magyar művészek közül többek közt Moholy-Nagy László, Victor Vasarely és Nicolas Schöffer is ehhez sorolható. A konstruktív geometria középpontba helyezése mellett a galéria tevékenységének az említett területen alkotó hazai és nemzetközi művészek egymásra hatásának és kapcsolódásának megvilágítása, illetve a magyar alkotók nemzetközi kontextusba helyezése áll a fókuszában. Ennek eklatáns példája az első, jelenleg is látható kiállítás, amely a MADI geometrikus művészeti mozgalom képviselőinek munkáit mutatja be. A tárlat Carmelo Arden Quin uruguayi és SAXON Szász János magyar képzőművész munkásságát helyezi előtérbe, de olyan további MADI-alkotók művei is helyet kapnak itt, akik hazájukban katalizátorai voltak a mozgalomnak. A kurátor, Dárdai Zsuzsa koncepciója a MADI európai és magyarországi elterjedésének folyamatára mutat rá: a Buenos Airesből induló irányzatot, amely elsősorban a poligonalitásban határozta meg magát, Arden Quin hozta Nyugat-Európába, míg közép- és kelet-európai elterjedése SAXON nevéhez fűződik. Az előbbi művész alkotásait idén …

A pipatóriumtól Columbóig

Első Magyar Látványtár, Diszel Borges és Warburg cseppet sem véletlen találkozása a diszeli malomban A John Wilkins-féle analitikus nyelv című esszéjének közepe felé Jorge Luis Borges megemlít „egy bizonyos kínai enciklopédiát, A jóravaló ismeretek égi gyűjteményét”, amellyel aztán Foucault bevezeti a dolgok rendjéről szóló, A szavak és a dolgok című kötetét. Ez a történet azt példázza, hogy ha a rendteremtési – vagy másképpen: kategorizálási – vágyunk egyetemes is, a rendszerezés módja egyáltalán nem az: van, ahol/amikor az eredet alapján csoportosítunk dolgokat, máshol/máskor a küllemük alapján, vagy éppen a tulajdonosukból kiindulva. Mindezt a diszeli Első Magyar Látványtár idei kiállítása juttatta eszembe, amelynek hihetetlen gazdagságú anyagát a rendezők és gyűjtők – Gyökér Kinga és Vörösváry Ákos – jól érthető és szükségszerűen esetleges rendben mutatják be. Nem is lehet ez másként egy olyan kollekció esetében, amelynek vezérlő gondolata a dohány: itt minden megtalálható, ami a dohánnyal és a dohányzással kapcsolatban az elmúlt évtizedekben, illetve két-három évszázadban megjelent – a tajtékpipától a moziplakáton és a gyufacímkén át a könyvborítóig és porcelán hamutálcáig. A rendezés alapelve az, hogy sorban felvonultatja …

Péntektől licitálhat az AXIOART 4. online aukcióján!

2018. október 5-én indul az AXIOART 4. online aukciója, ahol festményekre, grafikákra és szobrokra licitálhatnak az érdeklődők. A 42 tételt felvonultató árverés legdrágább tétele egy 4,2 millió forintos kikiáltási árról induló alabástrom amfora lesz. A 2,80 méter magas, reprezentatív alabástrom díszamfora  – a tulajdonos tudomása szerint – az Andrássy család birtokában volt és a Betléri vagy Krasznahorkai kastélyban állhatott. A műtárgyat 1938-ban a budavári palotában megrendezett aukción vásárolták és azóta is családi tulajdonban van. A fehér alabástrom alkotás két részre (oszlop és a részletgazdag kiképzésű amfóra) tagolható. A nyolcszögletű oszloptörzs egy nyolcszögletű bukószimával és pálcákkal tagolt lábazaton áll. Az oszloptörzs egységes felületékiképzését a szőlőleveles szalagmotívum töri meg. Az amforát ember és állatalakokból, növényi díszítőmotívumokból összeálló dombormű borítja. A szőlőfürtök, szőlő- és akantuszlevelek mellett fonaldísz, gyöngysoros elem is felfedezhető a magas, bő szájú, tekervényes indákból álló fülekkel ellátott amforán. A műtárgy 50-70 cm magas darabokra szétszedhető, faládákban szállítható, jó állapotban van. Ismételt összeállítása száraz kötésekkel (ragasztás, kötőanyag nélkül) összeillesztéssel történhet. Balla Béla (1882–1965) három alkotása is helyet kapott az árverésen. Balla első mestere Ferenczy Károly volt, később Münchenben …

Sztárparádé és kultfilmek az AXIOART 6. online Plakátaukcióján!

Robin Williams, Alain Delon, Bob Dylan, Ringo Starr, Eric Clapton, Ingmar Bergman, Barbara Streisand, Woody Allen, Sean Connery, Elvis Presley, Frank Sinatra, Belmondo, Sting, Sophie Marceau, Louis Amstrong, hogy csak a legnagyobb neveket említsük az árverésen szereplő poszterekről. Ha Öné lehet az eredeti, miért érné be kevesebbel? Célunk, hogy a gyűjtők mellett a lakásukat dekorálni vágyók is érdekes poszterekre licitálhassanak az árverésen, ezért a 6. Plakátaukción újabb 80 izgalmas és egyedi alkotást válogattunk össze Önöknek. A plakátok alternatívát kínálnak a jó befektetést és megfizethető egyediséget keresőknek. Folytatva a “hagyományt” a mostani árverésen a legtöbb plakátot 5000 Ft-os kikiáltási árról indítjuk. Az áruházakban vagy zsibvásárokon megvásárolható egyforma csilivili poszterek helyett világhírű filmek plakátjaira licitálhatnak az érdeklődők. A punk-rock világ és new wave kultfilmjéhez az Üvegtörőkhöz (11-es tétel) Varga László készítette a grafikát. A történet Nagy Britanniában játszódik az 1980-as években. Kate, (Hazel O’Connor) a szabad-szellemű, ám tehetséges és kreatív énekes, bandájával helyi pubokban lép fel. Kate éppen következő koncertjüket hirdető plakátokat ragaszt, amikor összetalálkozik Dannyvel (Phil Daniels). Danny „slágerlista manipuláló”, munkája abból áll, hogy tömegével vásárolja fel a támogatni kívánt előadók …

Háromnapos fesztiválnak ad otthont Szőke Gábor Miklós képzőművész stúdiója

Dante XXI. néven programsorozat indul a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál új helyszínén, a Csepel Művek egyedülálló, XXI. századi birodalmában Szőke Gábor Miklós hazánk egyik legismertebb nemzetközi hírnévvel is rendelkező kortárs képzőművésze, akinek nevéhez több mint ötven köztéri alkotás fűződik szerte az országban; ezek közül a legismertebb a rozsdamentes acélból készült hatalmas Fradi-sas. Külföldön is számos monumentális állatszobor fűződik a nevéhez: a legutóbbi, az atlantai Mercedes-Benz Stadion főbejárata előtt álló óriás sólyom szobra, az Atlanta Falcon, a világ eddigi legnagyobb madárszobra. Itt kerül megrendezésre a 2019-es Super Bowl, Amerika legnézettebb sporteseménye. Szőke alkotásait kutyája, Dante inspirálta, akinek alakja visszaköszön saját tervezésű bútoraiban, festményeiben és a Csepel Művekben található csarnokainak falain. Az egykor Magyarország ipari bölcsőjének számító, a Weiss Manfréd Művek 100 éves téglaépületeinek különleges hangulatú indusztriális tereit Szőke Gábor Miklós értelmezte újra. Bemutatóteremből, műhelyből és raktárépületekből álló csarnokok együttese alkotja a Gabor M Szoke Stúdiót, amely tavaly elnyerte az Év Design Irodája díjat. A rendhagyó kortárs művészeti létesítmény idén először nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválkeretében. A Dante XXI. …

Restitúció: a mostani tulajdonosok javára ítéltek két, régóta húzódó ügyben

Lucas Cranach illetve Pablo Picasso műveiről van szó, és évek óta húzódó ügyekről. A restitúció sikamlós terep, és nem biztos, hogy most precedens értékű döntések születtek. Bár az utóbbi hónapokban a Macron francia elnök által indított offenzíva nyomán az egykori gyarmatokról a gyarmattartó országokba került – sokszor rabolt, vagy fillérekért felvásárolt – műtárgyak sorsa dominálta a restitúciós híreket, a téma klasszikusa, a vészkorszakban többnyire zsidó tulajdonosaiktól erőszakkal elvett vagy kizsarolt alkotások története is jóformán naponta gazdagodik új fejezetekkel. Most két olyan esetről számolunk be, ahol úgy tűnik, a felbecsülhetetlen értékű festmények jelenlegi tulajdonosaiknál maradnak. Az ítéletek még nem jogerősek, de az első esetben alig maradt már lehetőség a jogorvoslatra : 11 évi pereskedés után egy amerikai fellebbviteli bíróság úgy határozott, hogy a kaliforniai Pasadenában lévő, rendkívüli minőségű gyűjteménye okán méltán világhírű Norton Simon Museum megtarthatja idősebb Lucas Cranach Ádám és Éva című, jelenleg 100 millió dollár értékűre becsült nagyméretű festménypárját, amit a múzeum névadó alapítója, a milliárdos Norton Simon 1971-ben vásárolt. A műveket a két világháború közötti időszak egyik legismertebb holland műkereskedője, Jacques Goudstikker egyetlen, …

Frida Kahlo Budapesten!

Stílusosan a festőnő 111 születésnapján azaz július 6-án nyitották meg Frida Kahlo kiállítását a Magyar Nemzeti Galériában, a látogatók pedig szombattól nézhetik meg a nagyszabású tárlatot. A kiállítás fő támogatója a GRÁNIT Bank jóvoltából az AXIOART csapata egy exkluzív tárlatvezetésen vehetett részt, ahol megnézhettük a mexikói festő remekműveit, a galéria kiváló művészettörténészeinek köszönhetően pedig egy fantasztikus órát tölthettünk Frida képei között. A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint magángyűjtők jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezett Budapestre. A vezetésen kiderült, hogy a tárlatot részben az Oroszországban megrendezett futball VB-nek köszönhetjük, ugyanis a vándorkiállítás erdetileg Milánóból Oroszországba utazott volna, de az orosz kiállítást a VB miatt pár hónappal el kellett tolni, így az üres járatban Budapesten landoltak a képek. A 26 festményből és 9 grafikából álló válogatásba Frida önarcképei mellett az első vászonfestményeinek egyike is bekerült. A szimbolikus tartalommal telített alkotások, legyen szó portréról vagy csendéletről betekintést engednek Frida Kahlo szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba. Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában …