Összes cikk a Kortárs kategóriában

A nagyközönség előtt is megnyílt a Maurer Dóra tanítványai című tárlat Londonban

 A nagyközönség előtt is megnyílt a Maurer Dóra tanítványai című tárlat Londonban Június 29-én a londoni magyar nagykövetségen, a brit és a nemzetközi sajtó jelenlétében nyílt meg a Maurer Dóra tanítványai című tárlat, amelyet augusztus 12. és szeptember 19. között a nagyközönség is megtekinthet a Covent Gardenben, a David Kovats galériában. “A kiállítás a Hinton Magazine szerint világos és átfogó képet ad a magyar kortárs képzőművészetről. A tárlat kulcsfigurája az ikonikus művész, Maurer Dóra, aki hatással volt a mai magyar képzőművészetre, és aki olyan művészek generációit nevelte fel, akik továbbviszik az örökségét és gazdagítják a nemzeti képzőművészeti szcénát.”  “Két éve, 2019 augusztusában nyitott meg a Tate Modernben Maurer Dóra önálló tárlata a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával. Most az a célunk, hogy megmutassuk, hogyan inspirálta Maurer tanárként a kortárs magyar művészetet. Ebben nagyszerű partnereink a képzőművészeti vásár műfaját Budapesten meghonosító, idén 10 éves Art Market Budapest és a Dobossy Aukciósházból is ismert Kováts Dávid, aki saját galériájával tavaly robbant be a londoni köztudatba” – mondta Vincze Máte, a londoni kulturális intézet igazgató. Maurer Dórát a kísérletezésre való …

Ez tényleg nagy dobás: Gerhard Richter kiállítás nyílik Budapesten

Az életmű valamennyi korszakát átfogó mintegy 80 műalkotás augusztus 27-november 14. között lesz látható a Magyar Nemzeti Galériában. Azt, hogy a kortárs képzőművészet legnagyobb mai sztárjai közül kiknek a neve fog ugyanilyen fényesen – vagy akár még fényesebben – ragyogni száz, vagy ötszáz év múlva is, lehetetlen megjósolni, de azért elég széles körű egyetértés van abban, hogy Gerhard Richter igen nagy valószínűséggel közéjük fog tartozni. A 89 éves, festői életművét az elmúlt hónapokban lezártnak nyilvánító drezdai születésű mesternek ez lesz az első nagyszabású egyéni tárlata Budapesten. A hír abban az értelemben nem jött váratlanul, hogy a Szépművészeti Múzeum egész sorozatot szentelt a németországi képzőművészet legfontosabb második világháború utáni, „klasszikus kortárs” mestereinek, amiben előbb, 2012-ben, Günther Ueckernek, két évvel később Jörg Immendorffnak, majd 2017-ben Georg Baselitznek rendezett a „tétet” fokozatosan emelő tárlatokat, s e sor végére valóban Richter kívánkozott, de annyiban mégis váratlan a hír, hogy a posztpandémiás – vagy még mindig pandémiás – időszak nem kedvez a nagyszabású vendégkiállításoknak; a múzeumok most inkább saját készletükből válogatják az időszaki kiállítások anyagát is. Ez persze egyáltalán nem …

5 kiállítás, amit érdemes megnéznie a hőségriadó alatt

A múzeumoknál jobb helyet nem is lehet találni egy forró nyári napon. Amikor a higanyszál 35 fok felé kúszik, akkor a galériák hűvös kiállítóterei igazi megváltást nyújthatnak. Válogatásunkban most 5 izgalmas tárlatot gyűjtöttünk össze! Magyar Nemzeti Galéria – Vágyott szépség. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményébőlA tárlat 2021. augusztus 22-ig látogatható. A londoni Tate Britain múzeum egyedülállóan gazdag preraffaelita gyűjteményének közel száz lenyűgöző alkotása látható május 13. és augusztus 22. között a Magyar Nemzeti Galériában a mozgalmat bemutató első nagy magyarországi kiállításon. A Tate Britain – az 1500 utáni brit művészet legnagyobb nemzeti gyűjteménye – kollekciójában kiemelkedő jelentőségű helyet foglalnak el a preraffaelitáknak, a 19. század legnagyobb hatású brit művészeti mozgalma alkotóinak a művei. A Vágyott szépség című tárlathoz kapcsolódóan nyílik meg a mozgalom magyarországi hatását bemutató kísérőkiállítás is, Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében címmel. Szépművészeti Múzeum – Leonardótól Miróig – Papír/forma: százötven éve rajzok és grafikák bűvöletébenA tárlat 2021. augusztus 15-ig látogatható. A Grafikai Gyűjtemény százötven éves jubileumára készített reprezentatív album és a hozzá kapcsolódó tárlat a Szépművészeti Múzeum – Magyar …

„Tükör, görbe-tükör a világunkról” | Te is elvesztél ebben a digitalizált világban?

Mottó: “….Sajnálom a felnőtteket! A legtöbbjük elfelejtette, milyen volt gyermekként örülni! Nem volt fontos a gazdagság, a hatalom, a külsőségek, csak azt éreztük őszintének és jónak, ha valaki szeretettel közeledett felénk és felismerte, hogy a rajzunk egy óriáskígyót ábrázol, aki egészben lenyelt egy elefántot.”   (Idézet a Kis Hercegből) Amíg egy gyűjtő él és aktív, addig folyamatosan figyeli az új irányokat, együtt él és lélegzik a képzőművész társadalommal, figyeli, hogyan képződnek le a művekben az egyre gyorsuló világunk mindennapjai. Ez velünk sincs másképp. Mindig is a mindennapok lenyomatát kerestük az egyes korok, stílusok műveiben. A hétköznapok világának, az utca jeleit, a spontán rétegződések, az ismeretlenségben megbúvó emberek időbeli és térbeli nyomhagyása távol az elit világától. A téma az utcán hever, ha közhelyeket idézünk. Ennek a világnak az ábrázolására kiváló eszköz a fanyar humor, a kritikus irónia, melyben időnként cinizmus is vegyülhet. A tükör – görbe tükör, mely sajátosságaival szembesít minket korunk színével és fonákjával. Az irodalomban Karinthy Frigyes: Görbe Tükör című könyve ennek az életábrázolásnak az alapműve. Karinthy egész irodalmunkban a leghíresebb humorista – holott tulajdonképpen filozófus volt. …

A Magyar Nemzeti Galéria a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét

Egy járványmentes világban Sean Scully kiállítását már októberben láthatta volna a magyar közönség. Sajnos a korlátozások miatt a múzeumoknak is be kellett zárniuk, így a tárlatot sem lehetett látogatni. A tavaszi nyitás miatt a kulturális intézmények újra fogadhatnak látogatókat. Aki el akarja csípni a dublini festő életművét annak május 30-ig van rá lehetősége! Az Átutazó című kiállítás a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét. Scully az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozik, akinek művészetét egyszerre jellemzi formai redukció és referenciális gazdagság, geometrikus építkezés és expresszív önkifejezés. Az 1980-as évektől sajátságos képi nyelvet alakított ki, amely látszólag ellentétes minőségek kifinomult szintézisére épül. A kiállítás az életmű összes meghatározó periódusát áttekinti, az 1960-as évek korai figurális kísérleteitől az 1970-es évek minimalista formanyelvén, az 1980-as évek expresszív sávokból építkező, plasztikai értékű alkotásain át (Adoráció, 1982) az ablak- és falmotívumokkal asszociálható műcsoportokig (Ablak figura, 2002), a művész sajátos tájértelmezéseiig (Tájvonal-sorozat, Fényfalak-sorozat), illetve egészen a közelmúlt sokakat meglepő figurális fordulatáig (Madonna-sorozat). A kiállítás az időrendet lazán követve, az életmű fontosabb műcsoportjait tematikus egységekbe rendezve mutatja be, …

Horror Pistával nyitott a magyar galéria

London, David Kovats Galériát nyitni a Brexit és a koronavírus évében Londonban talán őrültségnek tűnik. Kováts Dávid műkereskedő azonban határozott döntés hozott, és 2020 decemberében megnyitotta magyar, illetve – tervei szerint – kelet-európai kortárs művészeti fókuszú galériáját a Covent Gardenben. Pályáját ismerve és érveit meghallgatva azonban mégis lehet ráció abban, hogy Kováts egy több szempontból terhelt évben és helyszínen nyitott műkereskedést.  Támogatta elhatározását, hogy hazánktól eltérően Nagy-Britanniában a műtárgypiac jelentősége miatt a válsághelyzet sem gördíthet számottevő akadályt a gyűjtők, vásárlók elé, illetve gazdasági szinten is olyan fontos a szektor a szigetország számára, hogy a kormány ilyenkor sem hagyhatja ellehetetlenülni. A galerista igyekezett kihasználni a válság okozta pozitívumokat is, így sikerült kedvező áron hozzájutnia egy olyan, a műkereskedelem szempontjából frekventált helyen lévő üzlethelyiséghez, amire normál körülmények között nem sok esélye lett volna. Merész lépése a nemzetközi szaksajtó figyelmét is felkeltette, így több jelentős lap és portál adott hírt a galériáról – erre szintén csekély esélye lett volna, ha nem egy ilyen rendkívüli időszakban vág bele a munkába. A David Kovatsról egyebek mellett a brit műkereskedelmi piac …

A disszidens, aki színekkel lázadt: az első recenzió Mauer Dóra londoni kiállításáról

Egy nappal a megnyitó után már meg is jelent az első nagyobb – és rendkívül meleg hangú – kritika Maurer Dórának a Tate Modernben rendezett szóló show-járól. Augusztus 4-én és 5-én reggel a Tate Modernnel kapcsolatban még az a hír uralta a sajtót, hogy egy 17 éves fiatalember minden ok és minden előzmény nélkül kidobott a múzeum felső kilátóteraszáról egy hat éves kisfiút, aki azóta is kritikus állapotban fekszik egy kórházban. Vasárnap a tragédia után a múzeum be is zárt, tegnap azonban már újra kinyitott, így Maurer Dóra kiállítása, amiről néhány napja már hírt adtunk, az eredeti tervek szerint tudott megnyílni. Nem kellett sokat várni az első nagyobb kritikára sem, ami a tekintélyes londoni napilapban, a The Guardian-ben jelent meg az újság vezető műkritikusa, Jonathan Jones tollából. Jones 20 éve dolgozik a lapnál, többször volt tagja a Turner Price és a BP Portrait Award zsűrijének (igen, a szponzorként folyamatosan támadott olajkonszern által finanszírozott díjról van szó) és közreműködött a BBC számára készült művészettörténeti filmsorozatokban is. „A konyhájában készített fekete-fehér filmektől a diadalmas geometrikus design-okig; a magyar művész karrierje kiteljesedett a kommunista rezsim …

Nádler-mű a párizsi Centre Pompidou állandó kiállításán

A párizsi Centre Pompidou kortárs gyűjteményét bemutató állandó kiállításon kapott helyet márciusban Nádler István Kék – fekete című, 1968-ban készült festménye, közölte a budapesti Kisterem Galéria. 1968-ban Nádler a Galerie Müller meghívására Bak Imrével együtt huzamosabb időt töltött Stuttgartban, ahol a korabeli festészet utáni absztrakcióval megismerkedve, az új élmények hatására festette többek között a Kék – fekete című akrilfestményt is. Az intenzív tónusú, éles kontúrokkal megfestett színsávokból és -mezőkből építkező kép 1972-ben került vissza Budapestre, majd évtizedeken át a művész műtermében pihent. A Kisterem Galéria 2017-ben a neves párizsi FIAC képzőművészeti vásáron hosszú idő után először mutatta be Nádler 1960-as években készült műveit, köztük a szóban forgó munkát, mely már a vásár ideje alatt felkeltette a Centre Pompidou kurátorainak figyelmét, majd 2018-ban Spengler Katalin és Somlói Zsolt, valamint a Centre Pompidou Közép-európai Akvizíciós Bizottságának jóvoltából került a múzeum gyűjteményébe. A gyűjtemény jellegzetes elemeit bemutató állandó tárlaton, az épület 4. emeletén Nádler műve a magyar származású francia festőművész, Vera Molnar két művével és Agam installációjával egy térben látható. A Centre Pompidou kortárs művészeti gyűjteménye 1920 után született művészek 1960- …

Vonzás és taszítás játékai: Jeff Koons Oxfordban

Miután az oxfordi egyetem művészettörténeti társaságának tiszteletbeli tagja lett, az Ashmolean Múzeumban állít ki a világ egyik legdrágább és legvitatottabb sztárművésze. Jeff Koons at the Ashmolean, Ashmolean Museum, Oxford, június 9-ig Tíz év óta először jelentkezik átfogó kiállítással az Egyesült Királyságban Jeff Koons. Legutóbb a kortárs művészet egyik itteni fellegvárában, a Hyde Park-i Serpentine Galleryben, a néhai Diana walesi hercegnő egyik kedvenc intézményében mutatkozott be. Most az oxfordi egyetem 1683-ban alapított, elsősorban antik kincseiről híres múzeumában, az Ashmolean-ben látható, amit a “világ legrégebbi nyilvános múzeumaként” tartanak számon. Valószínűleg éppen ez a címke kelthette fel a 64 éves sztárművész fantáziáját, amikor felajánlotta, hogy elhozza az ódon egyetemi városba saját válogatását és személyesen vesz részt a tárlat rendezésében is. Könnyen lehet, hogy az állandó kiállításaira ingyenes belépést biztosító gyűjtemény tíz évvel ezelőtt II. Erzsébet által felavatott új szárnyában megtekinthető Koons-show a múzeum eddigi legnagyobb kasszasikerének bizonyul majd. Koons itteni megjelenésének van egy érdekes háttértörténete. 2017-ben az Oxfordi Egyetem – egykori professzoráról, Edgar Windről elnevezett – művészettörténeti társasága tiszteletbeli tagsággal kínálta meg a művészt, amit ő örömmel elfogadott, …

Kerüljön közelebb a kortárs művészethez!

Szeptemberi ajánlónkban a Gallery Weekend Budapesten megtekinthető tárlatokból válogattuk! A Gallery Weekend Budapestet a Kortárs Galériák Egyesülete és a Kreatív Platform Kortárs Művészeti Alapítvány szervezésében rendezik meg szeptember 9. és 10. között. Ezen a hétvégén minden a kortárs művészetről szól majd a fővárosban: tárlatvezetések, megnyitók és túrák a legjobb magángalériákban. A kortárs művészet iránt érdeklődőknek két napjuk van arra,  hogy a 12 galéria (Art+Text Budapest, Chimera-Project Gallery, Deák Erika Galéria, Faur Zsófi Galéria, Horizont Galéria, INDA Galéria, Kisterem, Knoll Galéria, MissionArt Galéria, Molnár Ani Galéria, Várfok Galéria és VILTIN Galéria) tárlatainak valamelyikébe elmenjenek. Aki pedig nem tudna részt venni a kortárs művészeti fesztiválon, annak sem kell elkeseredni, ugyanis a kiállítások a nyitott hétvége után is mindenkit szertettel várnak! noir et blanc – Hetey Katalin és Konok Tamás Megtekinthető: Art+Text Budapest, 2017. szeptember 7. – szeptember 29. Az Art+Text Budapest a párizsi magyar absztrakt mesterek egyik utolsó mohikánjának, Konok Tamásnak (1930–) és a geometrikus szobrairól ismert Hetey Katalinnak (1924–2010) az alkotásait állítja a középpontba. A noir et blanc címet viselő tárlat a Párizs–Zürich–Budapest háromszögben megszülető két párhuzamos életműből válogat. Célja …