Month: augusztus 2017

Frida Kahlo önarcképei 15 éves korától 47 éves koráig

“Azért festem magamat, mert oly gyakran vagyok egyedül, s magamat ismerem a legjobban.” Frida Kahlo Frida Kahlo 15 és 47 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek magányosságát tükrözik. Cikkünkben összegyűjtöttük Frida Kahlo önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott a legendás festőnő stílusa és hogyan látta magát évről évre. „Miattad kezdtem el újra élni: festeni és enni is egy kicsit, hogy megerősödjek, és csinosabb legyek, de most megint szomorú vagyok, és olyanfajta magány kínoz, amelyet képtelenség szavakba önteni.” Frida Kahlo Frida Kahlo festőművész a 20. századi Mexikó emblematikus alakja volt. Képein leplezetlenül ábrázolta a női testet, a szexualitást, és az olyan élményeket, amelyeket csak nők élhetnek át. Festményei nemcsak életrajzát tükrözik, hanem egyúttal hazája, Mexikó hozzájárulása a művészeti örökségéhez. Frida Kahlo műveit nyilvánosan először 1937-ben mutatta be, addig jobbára magának festett. A következő évben New Yorkban nagy sikerű önálló kiállítást rendezett, ahol sok képet eladott és sok megrendelést kapott. Ő volt az első latin-amerikai festő, akitől képet vett a Louvre. Önarcképei gyakran maszkszerűek, érzelem alig tükröződik rajuk. A képek igazi mondanivalójáról, a …

Filmjelenetek, amelyeket híres festmények ihlettek

Hitchcock, Tarkovszkij, Tarantino, Sofia Coppola és még számtalan híres rendező építi bele vizuális világába ismert festők munkáit! Az Azerbajdzsánban született Vugar Efendi még csak 23 éves, de máris a feltörekvő filmes generáció egyik legjelesebb tagja, akinek rövidfilmjei írása, rendezése és vágása mellett a művészettörténetben is van ideje elmélyedni. 2016 első heteiben készítette el Film Meets Art nevet viselő, két és fél perces anyagát, melyben klasszikus filmjelenetek egész sorát, illetve az azokat ihlető festményeket hasonlítja össze. A sokszor megdöbbentően pontos filmre másolás a  mozivászon, vagy a tévéképernyő előtt természetesen sokszor fel sem tűnik a nézőknek, sőt, néhány tényleg átlátszó kivételtől eltekintve nem is jut eszükbe az utcai óriásplakátok, tévéreklámok, vagy online galériák százaiban látott képek, de ebben a formában semmiféle zavaró tényező sem akadályozza meg a felismerést. 2016 szeptemberében Vugar elkészítette a Film Meets Art második részét, ahol ismét híres festmények elevenedtek meg a vásznon: 2017 májusában a sorozat harmadik része is elkészült:   Forrás: Itt a bizonyíték, hogy a leghíresebb festmények milyen észrevétlenül kúsznak be a mozivásznakra Képek forrása: Híres filmjelenetek, amelyeket híres festmények ihlettek

A kutya – Mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok?

Gondolkodásmódunk alapvető sajátossága, hogy jelképeket, szimbólumokat és analógiákat használunk. A környezet természeti jelenségei, élőlényei és maguk az ember teremtette tárgyak mind a mai napig a képalkotás alapszókincsébe tartoznak, elég csak a közösségi médiában használt emotikonokra gondolnunk. Mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok? Cikksorozatunkban az elvesztett tudást szeretnénk feleleveníteni azért, hogy ne csupán be tudjuk azonosítani a műtárgyakon szereplő állatokat, hanem a mélyebb tartalmat is megláthassuk! Mostani cikkünk főszereplője nem más lesz, mint a kutya, aki szimbolizálhatja a hűséget, a nemességet, a körültekintést, az irigységet, a szemérem megvetését, a tisztátalanságot és az erkölcstelenséget. A kutya Őskor A kutyákat már a prehisztorikus időkben háziasították a világ számos részén, ezért nem meglepő, hogy megjelenítésük visszanyúlik az ősidőkre. Az első ábrázolások minden bizonnyal azok a kelet-spanyolországi szarvasvadászatot megörökítő sziklarajzok lehetnek, amelyek Kr. e. 10-12 ezerből származnak. A Kr. e. 7-4. évezredre datálható anatóliai falfestményeken, palesztinai sziklarajzokon, illetve iráni edényfestéseken is szinte mindig szerepelt a vadászkutya. A szaharai pásztorok sok ezer sziklarajzot hagytak ránk, amelyeken elsősorban nyájőrző kutyákat lehet látni. Ókor A kutya, mint az ember szövetségese az ókori kultúrák …

Picasso önarcképei 15 éves korától 90 éves koráig

“Anyám azt mondta nekem: ha beállsz katonának, tábornok lesz belőled, ha szerzetesnek mész, a végén te leszel a pápa. Én festőnek mentem, és Picasso lettem.” – Pablo Picasso Pablo Picasso számos önarcképet festett magáról: az elsőt mindössze 15 évesen, az utolsót pedig 90 évesen. A Bored Panda egyik szerkesztője összegyűjtötte Picasso önarcképeit és időrendi sorrendbe tette az alkotásokat, hogy láthassuk, hogyan változott a legendás festő stílusa és hogyan látta magát évről évre. “A festést úgy fogom fel, mint bármi mást az életben. Úgy festek meg egy ablakot, mint ahogy kinézek rajta. Ha a nyitott ablak nem előnyös a képen, becsukom, és függönyt húzok elé, mint ahogy pontosan ugyanazt tenném a szobámban. Festés közben, akárcsak az életben, az ember legyen fesztelen.”  – Pablo Picasso Picasso önarcképein nemcsak saját fizikumának, de stílusának fejlődése is nyomon követhető. Picasso úgy fogalmazott, hogy ezt nem egyfajta evolúciónak kell tekinteni, hanem a kifejezésmód változásainak, amik a különböző témákkal akaratlanul is együtt járnak. “Különféle stílusokban alkottam, ám e stílusok nem tekinthetők a festészet valamiféle ismeretlen eszménye felé vezető fejlődési szakaszoknak vagy lépéseknek. Mindent …

Mese a Dunaújvárosi Kiserdőről

“Sztálinváros mint kirakatberuházás igencsak távol állt a szocialista tökély eszméjétől.” Örkény István A Dunai Vasmű épülete előtt, közvetlen a Vasmű tér mellett húzódó Kiserdőben szabadon megtekinthető a Dunaferr Zrt. gyártörténeti gyűjteménye-kiállítása, amely az ország egyetlen Ipartörténeti Skanzene. A Gyártörténeti gyűjtemény 1981 szeptemberében jött létre, és az 1920-1980 közötti időszakot, valamint a Dunai Vasmű technológiáját mutatja be 1950-től napjainkig. A szabadtéri kiállítás ünnepélyes átadására neves múzeumi szakemberek, ipartörténészek, vállalatvezetők jöttek el az ország minden részéből, a későbbi években pedig iskolai csoportok, családok és műszaki érdeklődésű látogatók kedvelt helye lett a skanzen. “A megnyitáskor tájékoztató táblákat helyeztek ki, sétányt alakítottak ki, hogy az arra járók megismerhessék a városba települt vaskohászat múltját. Ám mára mindez már a múlt. Az erdő az úr, visszavette, ami az övé, lassan benőve, elbújtatva a tárgyakat, melyeket a rozsda is kikezdett.” – részlet Söptei Zsuzsanna Benőtte a gaz a hatalmas gépeket, pedig szabadtéri múzeumnak szánták című cikkéből. Pár hete az Index oldalán olvashattunk a Kiserdő egyedülálló gyűjteményéről. “Jelenleg alig utal valami arra, hogy a fák közt egy szabadtéri gyártörténeti gyűjteményt lehet megtekinteni, Martyn …

A macska – Mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok?

A közösségi média korában egyetlen állat sem kap akkora figyelmet, mint a macska.  A világhírű énekesnők és énekesek legnagyobb vetélytársai a négylábú szőrmókok, akik elhízhatnak és nem kell követniük az aktuális smink- és divattrendeket, mégis milliók rajonganak értük.  A cicás képek népszerűsége nem most kezdődött: már az ősidőktől kezdve falképek, festmények, szobrok és iparművészeti alkotások főszereplői a macskák. Cikkünkben utánajártunk annak, mit jelképeznek a műalkotásokon szereplő macskák! A macska Az állat szimbolikája sokrétű, pozitív és negatív értelemben egyaránt szerepelhet. Jelképezheti a hatalmat, a lustaságot, a kéjvágyat, az ördögöt, a halált, a démoni erőket és a női testet. Köztudott, hogy a macska a sötétben is jól lát, ezért az éleslátás, a belső látás megtestesítője, az éjszaka és a titkos tudás megtestesítője. Őskor és Egyiptom A macska ábrázolásáról már az őskorból is ránk maradt két híres emlék: az egyik egy csontból kifaragott macskaprofil, a másik a dordogne-i barlangrajz. Az egyiptomi istenek között fontos szerep jutott a macskáknak. A Nílus partján élő emberek szerint Ré, a hatalmas napisten éjszakánként fekete kandúr alakjában harcolt Agep, a sötétség gonosz kígyója …

Hűsítő kiállítások a kánikulában!

A nagy melegben érdemes a múzeumok és galériák kiállítótereiben felfrissülést keresni, ezért most augusztusi kiállításajánlónkban a budapesti kiállítások mellett három balatoni tárlatot ajánlunk azoknak, akik a vízparton töltik szabadnapjaikat. Terítéken a londoni duó Gilbert & George, Miklos Gaál és iski Kocsis Tibor, Stein János, Fürjesi Csaba, Hanakam & Schuller, Kiss Adrienn, Kőszeghy Flóra, Taro Meissner, Roskó Gábor, Szerdi Gábor, Egry József és Duray Tibor művei. Budapest Gilbert & George Bűnbak képek Budapestnek Megtekinthető: Budapest, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum – 2017. szeptember 24-ig Az ötven éve együtt dolgozó művészpáros fő témája a modern városi létezés. Gilbert & George műveinek középpontjában mindig a művészek állnak mint „élő szobrok”. Elegáns megjelenésükkel gúnyt űznek az arisztokráciából, miközben a tabuk és művészeti konvenciók határait feszegetve az aktuális társadalmi jelenségekről kommunikálnak műveikben. Életüket és művészetüket nem választják el egymástól; provokatív és sokkoló alkotásaikra a nézőkkel történő intenzív kommunikáció jellemző. A projekt több múzeumi bemutatását követően a kiállítás kifejezetten a Ludwig Múzeum tereire szabott hatásos látvánnyal várja a látogatót. Az elmúlt évtizedek során Gilbert és George az állandó mozgásban lévő városi élettel megbirkózva nézték …

Műtárgypiaci mustra hazai és nemzetközi terepen

Évről évre szaporodnak az úgynevezett műtárgypiaci analízisek, amelyek e speciális üzleti terület eredményeit taglalják különféle szempontokból, illetve igyekeznek prognózisokat felállítani vagy legalábbis megtippelni a jövőbeli folyamatokat. Mivel a műkereskedelem laza jogi környezetben zajlik, nincsenek a szektorban felügyeleti szervek, amelyek szigorú szabályok betartását kérnék számon, valamint kevés a tranzakciókhoz kapcsolódó egzakt adat, ezért e tanulmányok készítői általában az aukciós leütésiár-adatbázisokból indulnak ki, illetve kisegítve önmagukat, gyakorta alapítják kijelentéseiket a piac szereplőitől összegyűjtött véleményekre. Az utóbbi időben sok esetben kérdőíveket küldenek a műtárgypiaci szakemberek részére, amelyekben rákérdeznek a piaccal kapcsolatos tapasztalataikra, várakozásaikra. Ezeket a hol kevésbé, hol jobban reprezentatívnak mondható közvéleménykutatásokat szintetizálják és formálják elemzésekké. Az ilyen típusú dokumentumokra minden üzleti területnek szüksége van, és a mai gyorsan változó geopolitikai környezeteben ezek nélkülözhetetlenek, de fontos megemlíteni, hogy komoly döntéseket, nagyobb léptékű műtárgyvásárlásokat pusztán ezen riportokra alapozni, nagymérvű pénzügyi rizikóval járhat. A nemzetközi műtárgypiac tekintetében gyakorlatilag minden elemzés megemlíti, hogy 2017-ben, bár eltérő dinamikát jósolva, de a piac növekedésére számít mindenki. Azt is hangsúlyozzák a riportok, hogy nagy kockázatot jelentenek a nemzetközi politikai események; kiemelik Trump elnökségét, gazdaságélénkítő …

Mi a műalkotás?

Bölcsészkaron azok az esztétika szakos órák voltak a kedvenceim, ahol művészetfilozófiával foglalkoztunk, ugyanis Hans Beling és Arthur C. Danto művészetelméleti munkásságának ismerete nélkül biztos, hogy egészen másként vélekednék a kortárs művészetről. Fiatal művészettörténészként sokszor kérték számon tőlem az ismerőseim, hogy „Ez a mázolmány, miért műalkotás?”, ezután jöttek a hosszas magyarázkodások és a végeláthatatlan viták. Ahhoz, hogy megértsük a kortárs művészetet először is tisztáznunk kell a következő kérdéseket: Mitől lesz műalkotás egyhétköznapi tárgy? Mi különbözteti meg a tucattermékektől Duchamp és Warhol alkotásait? Mit nevezhetünk műalkotásnak? A kérdésekre Arthur C. Danto A közhely színe változása és A művészet vége? című művészetfilozófiai írásai adnak választ, ezért a cikk további részében az amerikai filozófus gondolai idézem. A művészet, mint önmaga reflexiója Danto A művészet vége? címet viselő filozófiai írásában arról írt, hogy a fotográfia és a mozgógép megjelenésével a 19. századig ismert és használt képzőművészeti program elvesztette valódi értelmét, ugyanis az említett új művészeti ágak sokkal jobban tudják a valóságot imitálni, mint a képzőművészet. Danto szerint a „művészet vége” nem az általánosan vett művészet, hanem sokkal inkább az imitáció …

Jim Carrey egy hat perces dokumentumfilmben beszél új szenvedélyéről!

Jim Carrey immár több mint hat éve megállás nélkül fest és szobrászkodik. A modellként és színésznőként is sikeres Jenny McCarthyval való 2010-es szakítása után ugyanis nagyon rosszul érezte magát, és a művészetben keresett kiutat. “Mikor tényleg elkezdtem sokat festeni, annyira függő lettem, hogy egy idő után nem tudtam már hová lépni a lakásban, hiszen mindenhol festmények voltak. A bútorok részévé váltak, ettem rajtuk…” Az Artnet már 2014-ben felvette Jim Carrey-t a “váratlan művészek, akik képzőművészként is aktívak” című képzeletbeli listájára, de akkor a közösségi média még nem kapta fel a hírt. Az igazi áttörést a két hete bemutatott  I Needed Color című a mini-dokumemtum hozta, amiben a színész New York-i stúdiójában dolgozik és a festészethez fűződő viszonyáról beszél. LeBron James kosárlabdázó tette fel az i-re a pontot, amikor Twitteren megosztotta a David Bushell rendezte dokumentumfilmet. „Ez döbbenetes! Fogalmam sem volt erről. Hihetetlenek a műveid, Jim Carrey! Szuper lenne egyszer személyesen is beszélni róluk!” – írta a kosárlabdázó. Jim Carrey egyre mélyebbre merülve a festészetbe, illetve a szobrászatba – a rövidfilm egyik jelenetéből kiderül, hogy akár hajnali ötkor is …