Összes cikk Művészet cimkével

Mi fán terem? Grafikai technikák: cinkográfia

Mivel a cinkográfia közeli „rokona” az előző cikkünkben bemutatott litográfiának, most ezt az egyedi technikát vesszük górcső alá. A cinkográfia a magasnyomás kategóriájába tartozó nyomdai technika, mely szorosan kapcsolódik a litográfiához, de a nehézkes, költséges litográfiai kő helyett a nyomdászok cinklemezzel dolgoznak. A cinklemezeket alacsonyabb költséggel és jóval nagyobb mennyiségben lehetett beszerezni, mint a finom litográfiához szükséges mészkövet elősegítve az eljárás elterjedését. Története Jelenlegi tudásunk szerint Alois Senefelder (a litográfia feltalálója) 1801-es angol szabadalmi leírásában említette először a cink litográfiai felhasználását a bajor mészkő helyettesítőjeként. Az első meggyőző próbálkozások az 1820-as évekig nyúlnak vissza, mikor Claude-Joseph Breugnot először alkalmazta az eljárást nagy földrajzi térképek nyomtatásához, amelyekhez a kőzetfelületek nem voltak elegendők. Végül 1834-ben szabadalmat nyújtott be egy olyan technikára, amely lehetővé tette a “litográfiai kő cinkkel történő helyettesítését”, ezt a folyamatot később “cinkográfiának” nevezték el. Ezt a technikát különösen földrajzi térképek nyomtatására használták nagy cinklemezekről. Ezt a szabadalmat gyorsan széles körben átvették, s 1837–1842 között Eugène-Florent Kaepelin tökéletesítette a folyamatot, hogy létrehozhasson egy nagyméretű polikróm (többszínű) geológiai térképet, úgynevezett georámát. Magasnyomású fémmetszetek: cinkográfia A fémmetszeteket …

Különleges japán fametszetek: Mitől egyedi az ukiyo-e?

Az Ukiyo-e, amelyet gyakran „a lebegő világ képeinek” fordítanak, elsősorban a japán fadúcos nyomatok műfajára utal. A művek témái elsősorban Edo (a mai Tokió) szórakozónegyedeinek és lakóinak mindennapjait örökítették meg. Egyéb gyakori témái a képeknek a természet, a folklór és a japán kultúra jelenetei, például színészek, szumóbirkózók és gésák. Első ránézésre valóban esztétikusak ezek a nyomatok, ugyanakkor nincs egyértelmű válasz arra, hogy a nyugati világot miért ragadták meg ennyire. Az európai művészekre, köztük Gustav Klimtre, Edgar Degasra és Vincent van Goghra közismerten hatást gyakorolt a japán művészet, különösen az ukiyo-e. A műfaj népszerűsége nyilvánvalóan kiállta az idő próbáját. Jelenleg is számos Japán tematikájú művészeti kiállítás van Európa-szerte, például a londoni Victoria és Albert Múzeumban. Meglepő lehet, de a legtöbb jelentős japán ukiyo-e gyűjtemény Japánon kívül található. De melyek azok a jellegzetességek melyek az ukiyo-e nyomatok látszólag örök hírnevéhez és népszerűségéhez vezettek hazájukon belül és kívül? Amikor a nyugati világ japán művészetéről beszélünk, meg kell említeni az általánosan használt francia kifejezést, a Japonisme-t. A kifejezést először 1872-ben használta a francia műkritikus és gyűjtő, Philippe Burty, utalva …

És igen! Folytatjuk az artportal kortárs művészeti kurzusát!

Az artportal kortárs művészeti előadás–sorozata folytatódik: jövő év elején ismét hat előadást tartunk, amelyekre már jelentkezni is lehet! Örömmel jelentjük, hogy az artportal : képző sikeresen zajlik, hamarosan zárjuk az első kurzust. Nekünk is új volt minden. Először próbáltunk meg kilépni az online térből, és a cikkeink “meghosszabításaként” előadásokat szervezni, közvetlen találkozásként, párbeszéd-lehetőségként azokkal, akik olvasnak minket. Az élmény abszolút pozitív, és bennünket is feldob, hogy sokan kiváncsiak a mondanivalónkra, nem csak a cikkeinkben, hanem egy-egy prezentáción is. Minthogy többen is lemaradtak erről az első előadás-sorozatról, és úgy tapasztaltuk, volna érdeklődés a folytatásra, megismételjük az első sorozatot, 2019 februárjától. “Hat előadás, amely bevezet a kortárs képzőművészet működésébe, intézményrendszerébe, jelenlegi gyakorlataiba.” Mire jó a művészet? Hogyan képződik az érték? Hogyan működik a kortárs műkereskedelem? Miként lehet tájékozódni az art world dzsungelében? Milyen az intézményrendszer? Hogy néz ki a hazai helyzet, milyen a kritikus, eleven, kortárs művészet jelenlegi pozíciója? Kik a szereplők, hol vannak a referenciapontok? Érdekelne, hogy mi volt eddig, és mire lehet számítani? A Qubit.hu így számolt be az artportal : képző nyitóelőadásáról! A Papageno.hu pedig …

A londoni művész gépei még a házimunkát is elvégzik helyettünk!

Gyerekkorom kedvenc meséjében a Wallace és Gromit-ban a címszereplő Wallace hihetetlen pontosan kiszámított mechanikai találmányokkal próbálta megkönnyíteni az életét. Ki ne álmodozna arról, hogy a mobiltelefonja helyett egy olyan csodaóra hangjára ébred, ami segít a felkelésben és közben az önműködő szerkezet mindent megcsinál helyette? Wallace-nak csak meg kellett nyomnia az ébresztőórát, elindult a mechanikus eszköz, ami megmosta a fogát, felöltöztette és a következő pillanatban már az étkezőasztalhoz repítette, ahol Gromit forró kávéval és friss pirítóssal várta. Igaz, Kyle Bean projektjében nem minden valósul meg a fent leírtakból, de azért még így is elképesztő szerkezeteket láthatunk! A londoni képzőművész, dizájner Komplett egyszerűség című sorozatában a mechanika felváltja az egyszerű emberi cselekvéseket, kézzel készített fogaskerekek, csigák és kötelek végzik el a rutinszerű feladatokat. Bean a sorozatot Jonathan Knowles fotográfussal és Lauren Catten művészeti vezetővel közösen hozta létre. A fő inspirációt pedig Rube Goldberg önműködő alkotásai adták. A Komplett egyszerűség sorozat öt “háztartási eszköze”: Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Domestic Tasks Performed With Complex Simplicity

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 1. rész

A festményeken szereplő kutya tényleg csak egy kutya? Az európia művészettörténetben a kutya, mint szimbólum kifejezheti a hűséget, az árulást vagy akár a csábítást is. A sokszor ellentmondásos olvasatokat régen mindenki kente-vágta, mára azonban az állatszimbolizmus megértése az egyszerű földi halandónak sok fejtörést okozhat. Mit jelképeznek az állatok a festészetben? Új cikksorozatunkban segítünk megválaszolni ezt a kérdést! A hermelin   Ceci n’est pas une hermine. René Magritte után szabadon A hermelin a menyéttel közeli rokonságban álló kisemlős. A középkorban státusz szimbólumnak örvendett az előkelő társadalmi réteg körében, mert finom és puha bundája a fenséget és a nemességet jelképezte. A legenda szerint az állat inkább elpusztulna semmint földdel beszennyezze tiszta és fehér bundáját, ezért az erény és a tisztaság jeles képviselőjének tartották. William Segar festményén I. Erzsébet királynőt hermelinnel ábrázolta, itt az állat a női tisztaságot és szűziességet szimbolizálja. Leonardo Hermelines hölgye, azonban már közel sem olyan erényes, mint azt gondolnánk. Ráadásul a legutóbbi kutatások szerint Cecilia Gallerani nem is mindig tartott hermelint a kezében! A mérnökként tevékenykedő Pascal Cotte három éven át elemezte speciális fénytechnológiával a …

Az Amerika Kupa vitorlásának furcsa, de igaz története!

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy elithajóverseny szövetség Maine-ben, amely 1994-ben gondolt egyet és a világhírű Roy Lichtensteinnel megterveztette új hajótestjének a designját. A szövetség abban reménykedett, hogy a hajótest elnyeri az égiek kegyeit, és meg sem állnak az 1995-ös Amerikai Kupa első helyéig. Miután elkészült “Young America” névre keresztelt hajó a PACT 95 csapata megpróbálta megvédeni Amerika Kupa győzelmét. A címvédés azonban nem sikerült, hiába volt a PACT 95 a verseny előtt a leggyorsabb, a “Young America” a nagy megmérettetés előtt egy nappal megsérült. A vihar tépte hajót kijavították ugyan, de nem tudott lépést tartani a hibátlan járművekkel. Teltek múltak az évek, mígnem eltelt 22 év és jött a hír a hajóskapitányból lett műgyűjtő Kevin P. Mahaney úgy döntött, hogy kiállítást rendez a Middlebury College Museum of Art-ban, ahol újra bemutatják a “Young America”-t is. Az idei Amerika Kupával egy időben, május 26-án debütál a tárlat, ahol az eredeti hajótest mellett vázlatokkal, makettekkel és Theodore Bogosian filmjével is találkozhatunk. A dokumentumfilm segítségével betekinthetünk a tervezési folyamatokba, és azt is láthatjuk, amint az elkészült hajótestet először vízre teszik. Érdeklik …

A Brexit még a világ leghíresebb street art művészét is megihlette!

Az Európai Unióból való brit kilépés adta a témáját a legújabb Banksy-graffitinek, amely a Nagy-Britannia kapujának számító Dover városában jelent meg egy házfalon május 7-én. A monumentális falfestményen egy mesterember lever egy csillagot az Európai Unió zászlaját díszítő tizenkettőből. Az álnéven alkotó utcaművész igazolt Instagram-oldalán és szóvivője útján is megerősítette, hogy ő szerzője a vasárnapra virradóra megjelent képnek, amely a sorsdöntő francia elnökválasztás második fordulójának napján tűnt fel a doveri házfalon. A Brexittel foglalkozó újságcikkeket gyakran illusztrálják Dover városának vagy a híres doveri fehér szikláknak a fotójával, mivel a Doverből a franciaországi Calais kikötőjébe induló hajók összekötik Nagy-Britanniát a kontinentális Európával, az EU többi részével. A The Sun című kilépéspárti bulvárlap a Dover & out szójátékot vetíttette ki a doveri fehér sziklákra március 28-án, azonban a napon, amikor Theresa May miniszterelnök hivatalosan is elindította a brit kilépési folyamatot. Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: A Brexit a témája a legújabb Banksy-graffitinek

Mikor kap zöld utat az erotikus művészet?

Az erotikus művészet az ősidők óta velünk él, elég csak a Willendorfi Vénuszra, a Lausseli Vénuszra gondolnunk vagy akár a pompei falfestmények már–már naturalisztikus képi világára. A szexuálisan túlfűtött tárgyak sokáig a művészet peremére szorultak, azonban a modern korszellem, úgy fest, hogy győzedelmeskedett a prüdérián. A világ egyik legnagyobb aukciósháza, a Sotheby’s – saját komfortzónjából kilépve – Erotic: Passion & Desire címmel februárban megrendezte első olyan árverését, amely az erotikát állította középpontba.  A nagyszabású eseményt az AXIOART facebook oldalán is megosztottuk, illusztrációnak pedig Robert Mapplethorpe Íj és nyíl (Lisa Lyon) című képét választottuk. Ahogy kiment a posztunk több ismerősünk is szólt: cseréljük le a képet, mert le fogják tiltani a profilunkat. A vád: pornográfia terjesztése. Balázs Béla a 19. század elején a következőket írta a Nyugatban: „Bizonyos, hogy mai kultúránk legaktuálisabb feladatai közé tartozik egy új állásfoglalás az erotikával szemben, egy új közszeméremérzésnek, egy új nemi morálnak a megteremtése. Bizonyos, ha csak valami új aszkéta fanatizmus nem gyullad ki hírtelen a fehérbőrűek között, akkor az erotikát rejtő falak immár védtelenek.” Jelentem: 2017-ben még mindig állnak …