Összes cikk Művészet cimkével

Mi fán terem? Grafikai technikák: cinkográfia

Szerző: admin

Mivel a cinkográfia közeli „rokona” az előző cikkünkben bemutatott litográfiának, most ezt az egyedi technikát vesszük górcső alá. A cinkográfia a magasnyomás kategóriájába tartozó nyomdai technika, mely szorosan kapcsolódik a litográfiához, de a nehézkes, költséges litográfiai kő helyett a nyomdászok cinklemezzel dolgoznak. A cinklemezeket alacsonyabb költséggel és jóval nagyobb mennyiségben lehetett beszerezni, mint a finom litográfiához szükséges mészkövet elősegítve az eljárás elterjedését. Története Jelenlegi tudásunk szerint Alois Senefelder (a litográfia feltalálója) 1801-es angol szabadalmi leírásában említette először a cink litográfiai felhasználását a bajor mészkő helyettesítőjeként. Az első meggyőző próbálkozások az 1820-as évekig nyúlnak vissza, mikor Claude-Joseph Breugnot először alkalmazta az eljárást nagy földrajzi térképek nyomtatásához, amelyekhez a kőzetfelületek nem voltak elegendők. Végül 1834-ben szabadalmat nyújtott be egy olyan technikára, amely lehetővé tette a “litográfiai kő cinkkel történő helyettesítését”, ezt a folyamatot később “cinkográfiának” nevezték el. Ezt a technikát különösen földrajzi térképek nyomtatására használták nagy cinklemezekről. Ezt a szabadalmat gyorsan széles körben átvették, s 1837–1842 között Eugène-Florent Kaepelin tökéletesítette a folyamatot, hogy létrehozhasson egy nagyméretű polikróm (többszínű) geológiai térképet, úgynevezett georámát. Magasnyomású fémmetszetek: cinkográfia A fémmetszeteket …

Különleges japán fametszetek: Mitől egyedi az ukiyo-e?

Szerző: Enikő Kisbán

Az Ukiyo-e, amelyet gyakran „a lebegő világ képeinek” fordítanak, elsősorban a japán fadúcos nyomatok műfajára utal. A művek témái elsősorban Edo (a mai Tokió) szórakozónegyedeinek és lakóinak mindennapjait örökítették meg. Egyéb gyakori témái a képeknek a természet, a folklór és a japán kultúra jelenetei, például színészek, szumóbirkózók és gésák. Első ránézésre valóban esztétikusak ezek a nyomatok, ugyanakkor nincs egyértelmű válasz arra, hogy a nyugati világot miért ragadták meg ennyire. Az európai művészekre, köztük Gustav Klimtre, Edgar Degasra és Vincent van Goghra közismerten hatást gyakorolt a japán művészet, különösen az ukiyo-e. A műfaj népszerűsége nyilvánvalóan kiállta az idő próbáját. Jelenleg is számos Japán tematikájú művészeti kiállítás van Európa-szerte, például a londoni Victoria és Albert Múzeumban. Meglepő lehet, de a legtöbb jelentős japán ukiyo-e gyűjtemény Japánon kívül található. De melyek azok a jellegzetességek melyek az ukiyo-e nyomatok látszólag örök hírnevéhez és népszerűségéhez vezettek hazájukon belül és kívül? Amikor a nyugati világ japán művészetéről beszélünk, meg kell említeni az általánosan használt francia kifejezést, a Japonisme-t. A kifejezést először 1872-ben használta a francia műkritikus és gyűjtő, Philippe Burty, utalva …

És igen! Folytatjuk az artportal kortárs művészeti kurzusát!

Szerző: artportal

Az artportal kortárs művészeti előadás–sorozata folytatódik: jövő év elején ismét hat előadást tartunk, amelyekre már jelentkezni is lehet! Örömmel jelentjük, hogy az artportal : képző sikeresen zajlik, hamarosan zárjuk az első kurzust. Nekünk is új volt minden. Először próbáltunk meg kilépni az online térből, és a cikkeink “meghosszabításaként” előadásokat szervezni, közvetlen találkozásként, párbeszéd-lehetőségként azokkal, akik olvasnak minket. Az élmény abszolút pozitív, és bennünket is feldob, hogy sokan kiváncsiak a mondanivalónkra, nem csak a cikkeinkben, hanem egy-egy prezentáción is. Minthogy többen is lemaradtak erről az első előadás-sorozatról, és úgy tapasztaltuk, volna érdeklődés a folytatásra, megismételjük az első sorozatot, 2019 februárjától. “Hat előadás, amely bevezet a kortárs képzőművészet működésébe, intézményrendszerébe, jelenlegi gyakorlataiba.” Mire jó a művészet? Hogyan képződik az érték? Hogyan működik a kortárs műkereskedelem? Miként lehet tájékozódni az art world dzsungelében? Milyen az intézményrendszer? Hogy néz ki a hazai helyzet, milyen a kritikus, eleven, kortárs művészet jelenlegi pozíciója? Kik a szereplők, hol vannak a referenciapontok? Érdekelne, hogy mi volt eddig, és mire lehet számítani? A Qubit.hu így számolt be az artportal : képző nyitóelőadásáról! A Papageno.hu pedig …

A londoni művész gépei még a házimunkát is elvégzik helyettünk!

Szerző: admin

Gyerekkorom kedvenc meséjében a Wallace és Gromit-ban a címszereplő Wallace hihetetlen pontosan kiszámított mechanikai találmányokkal próbálta megkönnyíteni az életét. Ki ne álmodozna arról, hogy a mobiltelefonja helyett egy olyan csodaóra hangjára ébred, ami segít a felkelésben és közben az önműködő szerkezet mindent megcsinál helyette? Wallace-nak csak meg kellett nyomnia az ébresztőórát, elindult a mechanikus eszköz, ami megmosta a fogát, felöltöztette és a következő pillanatban már az étkezőasztalhoz repítette, ahol Gromit forró kávéval és friss pirítóssal várta. Igaz, Kyle Bean projektjében nem minden valósul meg a fent leírtakból, de azért még így is elképesztő szerkezeteket láthatunk! A londoni képzőművész, dizájner Komplett egyszerűség című sorozatában a mechanika felváltja az egyszerű emberi cselekvéseket, kézzel készített fogaskerekek, csigák és kötelek végzik el a rutinszerű feladatokat. Bean a sorozatot Jonathan Knowles fotográfussal és Lauren Catten művészeti vezetővel közösen hozta létre. A fő inspirációt pedig Rube Goldberg önműködő alkotásai adták. A Komplett egyszerűség sorozat öt “háztartási eszköze”: Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat! Forrás: Domestic Tasks Performed With Complex Simplicity