Author: artportal

Úszás vagy megúszás? Digitális félév a nemzetközi műkereskedelemben

2020 első félévében soha nem látott forgalmat bonyolítottak a műkereskedelem online csatornái. Ez akár jó hír is lehetne, ha nem a kényszer okozta volna. A folyamat ára az értékesítés hagyományos, élő formáinak leállása volt. A COVID 19 miatti leállás a műkereskedelmet rendkívül érzékenyen érintette: bezártak a galériák, nem rendezhettek élő árveréseket az aukciósházak, lemondták, illetve későbbre halasztották az első félév nagy nemzetközi vásárait. S történt mindez egy olyan időszakban, amikor a kilátások az elmúlt másfél évben tapasztalt visszaesés után amúgy sem voltak túlzottan rózsásak. A kialakult helyzetre – más kereskedelmi ágazatokhoz hasonlóan – a műpiac is csak azt a választ tudta adni, hogy megkísérelte a forgalom minél nagyobb részét átterelni az online csatornákra. Más ágazatokkal szemben azonban e téren is hátránnyal indult: egyfelől azért, mert terméke, többnyire egyedi jellegéből, csak fizikai jelenlétében teljeskörűen érvényesülő aurájából adódóan az átlagosnál kevésbé csábít az online vásárlásra, másrészt azért, mert, talán az aukciós piacot leszámítva, infrastrukturálisan sem volt felkészülve erre. Mértékadó nemzetközi felmérések szerint a világ kiskereskedelmi forgalmának napjainkban kb. 12-14%-a realizálódik online csatornákon; a műkereskedelemben  ez az arány, …

Vasarelytől Hantaiig: magyar vonatkozású tételek külföldi aukciósházaknál

Itthon a járványszünet sem hosszabbította meg az árverési szezont, külföldön azonban, ahol később zár az évad, itt-ott pótolják az elmaradásokat. Érdemes körülnézni azoknak, akik magyar műtárgyakra vadásznak. Ma két árverésre hívjuk fel a figyelmet. A párizsi Artcurial eddig már 60 munkát értékesített Hantai Simontól; július 8-i kortárs árverésükön most egyszerre nyolc is kalapács alá kerül a Franciaországban élt, külföldön és itthon egyaránt nagy népszerűségnek örvendő és keresett mestertől; ezzel Hantai kétségkívül az este főszereplője lesz. A művek 1953 és 1971 között készültek, fele-fele arányban olajképek, illetve akvarellek, a hordozó minden esetben vászon. Az akvarellek 30-40 ezres, az olajképek 60-150 ezer euró közötti becsértéket kaptak.  A legrégebbi, Festmény című kép érdekessége, hogy kevesebb, mint három év után tér vissza az aukciós piacra: 2017 októberében, ugyancsak Párizsban, de a Sotheby’s-nél 80-120 ezer eurós becsérték mellett 100 ezerért ütötték le; most viszont alacsonyabb, 70-90 ezres taksával indul. E munka színes reprodukciója szerepel Hantai Makláry Kálmán által kiadott életmű-katalógusában is. Mind a nyolc festmény franciaországi magángyűjteményekből került a mostani árverésre. A főleg kisebb értékű, papíralapú munkák és könyvek aukcionálásában „utazó” berlini Jeschke Van Vliet …

A levegő korszaka. Kicsoda Tomás Saraceno és miért fontos?

Mi közük egymáshoz a lebegő városoknak, a nap és szél segítségével végrehajtott repüléseknek és a pókoknak? Mi az az új korszak, amelynek elméletével és technológiájával Saraceno foglalkozik? Elmondjuk, már csak azért is, mert az Aerocene projekt hamarosan Budapestre jön. Az argentin Tomás Saracenóval nemrégiben kétszer is foglalkozott a mainstream hírmédia. 2019 végén felvette tekintélyes listájára a német Monopol magazin, amely rendszeresen összegzi a legfontosabb kortárs művészeket – az artportal cikke erről itt. A minap pedig az artsy-n és a Hyperallergic-en is napvilágot látott a hír, amely szerint Saraceno egyszerre „hat világrekordot is megdöntött”, amikor a kizárólag napenergiával működő hőlégballonja, mintegy másfél óráig repülve, átszelte a légteret egy 2,5 kilométernyi kiterjedésű argentin sós tó fölött. A Guiness Book-ba illő adatok sem mellékesek, hiszen ez volt az eddigi leghosszabb olyan repülés, amelynek során fosszilis energia nélkül, csak a nap és a szél segítségével közlekedett egy ember a levegőben, de érdekes az a tény is, hogy a projektet egy dél-koreai K-Pop fiúcsapat, a BTS finanszírozta. Az ázsiai popsztárok nemrégiben a londoni Serpentine galériában indították útnak művészettámogatási programjukat, amely CONNECT, BTS névre hallgat és új …

Elhunyt Félix Marcilharc, az art deco legnagyobb gyűjtője

Művészettörténész, író, galerista és műgyűjtő volt; nála jobban senki nem ismerte az art deco-t, és annak Párizsban élő magyar származású mestereinek munkásságát. Aki Párizsban a múlt század első felének képző- és iparművészete iránt érdeklődött, elsősorban azzal az időszakkal foglalkozott, amit, kicsit általánosítva, de közkeletű kifejezéssel art deco-nak hívunk, jól ismerte a napokban elhunyt Félix Marcilhac nevét, hiszen minden kétséget kizáróan ő volt e kor legjobb szakértője. Az 1941-ben Párizsban született, társadalom- és politikatudományi, irodalmi, képzőművészeti tanulmányait a legjobb iskolákban végzett, kiváló megjelenésű, több nyelven beszélő Marcilhac 1969-ben nyitotta meg galériáját a Szajna bal partján, a rue Bonaparte-on. Tevékenysége azonban messze túlmutatott egy „átlagos” galeristáén; tanított a Louvre Képzőművészeti Akadémiáján, nemzetközi hírnevet szerzett árverések szakértőjeként, és – különösen az art-deco-s szobrok és iparművészeti tárgyak témájában – tucatnyi tanulmányt és monográfiát jelentetett meg. Számunkra megkülönböztetett jelentőségűek magyar vonatkozású munkái, hiszen Csáky Józsefről (Joseph Csaky) írt monográfiája, illetve a Kálmán Makláry Fine Arts által megjelentetett, Csáky és Miklós Gusztáv (Gustave Miklos) munkásságát feldolgozó albuma hiánypótló forrásmunka az érintett művészekkel és ezzel a korral foglalkozó művészettörténészek és kutatók számára. Félix Marcilhac 2014-ben visszavonult az …

Cégérpornó. Informális építészeti megoldások úton-útfélen

Vannak az építészetnek kevésbé hivatkozott rétegei, amelyek pedig szembeötlő jelenségei az utcaképnek. Épp ez a feladatuk, felhívni magukra a figyelmet, információt generálni. Csáki László és Vízkelety Márton Cégérpornó című sorozata is ilyen, egyedi tervezésű és kivitelezésű cégéreket dokumentál. A cégérek eredetileg a szakmai tudás jelei, szimbólumai voltak. Az inas-, majd a legényévek teljesítése után a mesterré vált műhelytulajdonos kihelyezhette saját cégérét. A sokféle anyagból készült, eleinte nyugati mintákat követő kézművesjelzések szerepét később a kirakatok vették át, de a kapitalista piacgazdaság versenyszelleme visszaidézte a műfajt, ha nem is úgy és ugyanabban a minőségben, mint ahogy korábban létezett. Az egyéni elhatározásból, saját eszközökkel és kreativitással, szakember bevonása nélkül készült üzletportálok a város kevésbé védett köztereinek nem ritka kiegészítői. Az ilyen módon készült cégérek érdekes kérdéseket vetnek föl. Vajon milyen előképek alapján jönnek létre? Beszélhetünk-e a buherált cégérekről, a népi művészet egyfajta folytatásaként? Bernard Rudofsky az Architecture without architects című, 1964-ben kiadott könyvében nonpedigreed architecture-ként, azaz nem törzskönyvezett építészetként definiálja a hatvanas évektől egyre növekvő jelentőségű spontán építményeket, melyek amúgy már évszázadok óta velünk vannak. Rudofsky többnyire olyan nemzetközi példákat mutat …

Ezek voltak 2019 legdrágább művei a nemzetközi és a hazai aukciós piacon

Míg a nemzetközi aukciós piac idén az egy évvel korábbinál gyengébb forgalmat produkált, idehaza nem érvényesült a negatív trend. Az abszolút csúcsárak sehol nem forogtak veszélyben, de külföldön és itthon is számos életmű-rekord született. A globális piacon erőteljesen érződött a csúcsművek kínálatának ritkulása. Nemcsak a Leonardo (?) Salvator Mundija által felállított 450 millió dolláros rekord maradt elérhetetlen, de még a 2018-as év 157 milliós csúcsára is, amit egy Modigliani-aktért fizettek a Sotheby’s-nél.  Idén 110,7 millió dollár is elég volt a lista első helyéhez, amit az árverések évtizedek óta egyik legsikeresebb szereplője, Claude Monet ért el szénakazlakat ábrázoló sorozatának egyik 1890-es darabjával. Ez az ár pontosan kétszerese volt a mű becsértékének és nemcsak Monet számára jelent új rekordot, hanem az impresszionista festészet egésze számára is. Érdekesség, hogy miközben a nemzetközi árverőházak versenyében az összforgalmat tekintve a Christie’s biztosan vezet a Sotheby’s előtt, az év rekordeladása a tavalyi esztendőhöz hasonlóan ezúttal is a Sotheby’s nevéhez fűződik. Míg tavaly egyetlen élő művész, David Hockney alkotása került be a TOP 10-be, idén már három is, közülük Jeff Koons Nyula 91,1 millió dollárral, az élő művészek …

Majmokkal van tele a brit parlament alsóháza

Akár egy, a Brexit-huzavonába belefáradt brit polgár véleménye is lehetne ez, de akkor nem a művészeti hírek között volna. Mégis itt van, mivel a parlament padsorait Banksy töltötte meg csimpánzokkal. A festményt most elárverezik. A Devolved Parliament című festmény a maga közel négy és fél méteres hosszával és 2,8 méteres magasságával Banksy legnagyobb ismert vászonképe és tulajdonosa jó érzékkel dobja most piacra – nemcsak az inkognitóját mindmáig sikerrel őrző művész egyre nagyobb népszerűsége, hanem valóban a Brexit miatt is, hiszen a kép, alkotója szándékától függetlenül – legalábbis a Brexit-ügy vonatkozásában, ami tíz éve még nem volt napirenden – a brit törvényhozás tehetetlenségének szimbólumává vált. A monumentális olajkép a Sotheby’s október 3-i kortárs aukcióján kerül kalapács alá 1,5 -2 millió fontos becsértékkel, s amennyiben ebben az ársávban kel el, ez új életmű-rekordot jelentene. A dátum csaknem napra pontosan egybeesik annak a nevezetes tavalyi Sotheby’s-aukciónak az első évfordulójával, amin Banksy egyik, éppen leütött munkájában működésbe lépett egy általa beépített iratmegsemmisítő, ami félig ledarálta a képet, talán minden korábbinál nagyobb publicitást biztosítva alkotójának. A Devolved Parliament a Bristol Museums egy tíz évvel ezelőtti Banksy-kiállítására …

Ezekre a magyar tételekre érdemes figyelni az aukciókon New York-tól Párizsig

Ismét néhány külföldi árverés, ahol fontos és érdekes magyar, vagy magyar vonatkozású tételre lehet licitálni. Túlsúlyban ezúttal kivételesen nem a festmények lesznek. A sort a Christie’s szeptember 27-i New Yorki második világháború utáni és kortárs árverésével kezdjük, amin Hantai Simon 1969-ben festett, Etűd című olajképe is szerepel. Mint mi is beszámoltunk róla, Hantai néhány hete már a Gagosian művészköréhez tartozik, s a galéria az Amerikában Európához, különösen Franciaországhoz képest még kevésbé közismert Hantai „felfuttatásában” komoly lehetőséget lát. Elképzelhető, hogy a „Gagosian-kapcsolatnak” köszönhetően már ez a kép is nagyobb érdeklődést generál. A viszonylag kis méretű, jellegzetes festmény 50-70 ezer dolláros becsértékkel indul az árverésen. Október első hete New York-ban a fotóaukciók évadja. A fotók iránti kereslet tavaly az elmúlt tíz év mélypontjára süllyedt, az idei első félév azonban már javuló eredményeket hozott és ez a trend folytatódhat ebben a félévben is. Kínálatban mindenesetre nem lesz hiány. A Phillips október 1-én, a Christie’s 2-án, míg a Sotheby’s 3-án árverez, s nincs a világnak szinte egyetlen olyan neves klasszikus vagy kortárs fotográfusa, akinek legalább néhány munkája ne bukkanna fel az aukciós nagyhéten. Igaz ez, …

Breaking news: ezentúl a világ legismertebb galériája képviseli Hantai Simont

Az ArtNews tegnap kürtölte világgá, hogy új névvel gazdagodott a világ első számúnak tekintett galériája, a Gagosian művészköre: a tekintélyes névsorba felkerült a magyar származású Hantai Simon is. Larry Gagosian (74) 1980-ban Los Angelesben nyitotta meg első galériáját, New York-ban öt évvel később vetette meg a lábát, hogy aztán a következő évtizedekben a világ első számú kortárs galeristájává nője ki magát. Jelenleg három kontinens tíz városában már tizennyolc galériában mutatja be az általa – nem feltétlenül kizárólagos joggal – képviselt több mint kétszáz művész alkotásait, akik között a klasszikus modernek legnagyobb mesterei mellett olyan kortárs sztárokat találunk, mint Georg Baselitz, Damien Hirst, Jeff Koons, Anselm Kiefer, Ed Ruscha vagy Jeff Wall. Kiállításai sokszor vetekednek a legnagyobb múzeumokéval, melyek egyenrangú partnerként működnek együtt vele.  világ vezető galériái között nemcsak a legkeresettebb élő művészek képviseleti jogáért folyik kiélezett küzdelem, hanem a már lezárt életművű alkotók hagyatékának kezeléséért is. Gagosiannak most sikerült elnyernie a Hantai-hagyaték képviseletét; amiért vélhetően több más, Hantainak korábban kiállítást rendező neves galéria, így a New York-i Kasmin, a londoni és New York-i Timothy Taylor is …

Csöndes szenzáció: berlini kiállítás Moholy-Nagy tipográfiai munkásságáról

A Bauhaus 100-as programözönben szinte eltűnt az a két hétig látogatható berlini kiállítás, ami a magyar szempontból rendkívül gazdag programú centenáriumi év egyik legfontosabb eseménye. Moholy-Nagy László és az Új Tipográfia,(László Moholy-Nagy und die Neue TypografieRekonstruktion einer Ausstellung Berlin 1929)Berlin, Kunstbibliothek, szeptember 15-ig A Berlini Állami Múzeumokhoz tartozó Kunstbibliothekban (Művészeti Könyvtár) augusztus 29-én nyílt meg és szeptember 15-ig látogatható a Moholy-Nagy László és az Új Tipográfia. Egy 1929-es berlini kiállítás rekonstrukciója című tárlat, ami a legismertebb „bauhausos magyar” tevékenységének egy fontos és rendkívül innovatív területébe, a művész tipográfiai munkásságába enged bepillantást. A tárlat, mint címéből is kiderül, egy pontosan 90 esztendővel korábban és ugyancsak Berlinben, egészen pontosan a Martin-Gropius-Bauban megrendezett Új tipográfia című kiállítás egyik termének rekonstrukciója, melyben Moholy-Nagy Merre tart a tipográfiai fejlődés? címmel 78 gazdagon illusztrált táblán mutatta be a tipográfia fejlődését a századforduló óta eltelt időszakban és vázolta fel a jövőjére vonatkozó elképzeléseit a fotográfia korában. A táblák saját szövegeiről és könyveiről készült fotók és számos korabeli reklámhordozó felhasználásával készültek, amiket a művész bauhausos évei alatt gyűjtött és archivált. A táblák ajándékozás útján még 1930-ban a Művészeti Könyvtár tulajdonába kerültek, de együtt …