Author: artportal

Tizenhat év alatt negyedszer kerül kalapács alá Basquiat egyik emblematikus festménye

A Harcos eddig mindegyik tulajdonosa számára jó befektetésnek bizonyult és nem fog csalódást okozni a mostaninak sem. A befektetési megfontolások erősödésének a műtárgypiac topszegmensében van egy mérőszáma, ami többet árul el ebben a témában, mint a vásárlói motivációkról a gyűjtők körében végzett felmérések. Utóbbiakban ugyanis sokan hajlamosak ködösíteni egy kicsit és inkább a gyűjtői szenvedélyt megjelölni a vásárlás fő okaként akkor is, ha valójában a befektetési motiváció az erősebb. Az említett mérőszám pedig nem más, mint a csúcsművek két piaci megjelenése között eltelt idő. Minél rövidebb ez az idő, annál valószínűbb, hogy a vásárlást a remélt haszon gyors realizálása motiválta. Természetesen előfordul, hogy egy gyűjtő egészen más okokból válik meg feltűnően gyorsan új szerzeményétől, a számok mégis sokatmondóak: az említett idő a statisztikák szerint az elmúlt évtizedben 11-ről 9 évre csökkent. Az a festmény azonban, amiről most szó lesz, ennél is gyorsabban „forog” – és eddig még minden tulajdonosa komoly hasznot realizált az eladásával. Jean-Michel Basquiat rendkívül  szuggesztív, elementáris erejű remeke, a Harcos 1982-ben született; abban az évben, amit a művészettörténészek ma pályája csúcspontjaként tartanak számon – …

Mire számítanak 2021-ben a nagy nemzetközi aukciósházak?

A műkereskedelem mögött és – úgy tűnik – előtt is különös és nehéz év áll. A Sotheby’s és a Christie’s vezetői a 2020-as tapasztalatok fényében mondják el, mi jöhet idén. „Nagy durranással” indult az új év a nemzetközi aukciós piacon: a XV. század második felének kiemelkedő firenzei mestere, Sandro Botticelli fiatal férfit ábrázoló portréja január 28-án 80 millió, jutalékkal együtt 92,2 millió dollárért kelt el a Sotheby’s  régi mestereknek szentelt hagyományos New York-i téli aukciósorozatának keretében. Botticelli a portréfestészetben is gazdag életművet hagyott hátra, az utókor számára azonban  mindössze tucatnyi ilyen munkája maradt fenn, s ezek többsége már régóta közgyűjtemények tulajdona. Egy-egy ilyen alkotás piaci felbukkanása ezért egészen rendkívüli eseménynek számít; nem csoda, hogy a szakértők a firenzei reneszánsz minden jellegzetességét magán hordozó, mégis időtlenként ható festményért előzetesen is magas árat vártak – pontosan annyit, amennyi végül a tényleges leütési ár lett. Összehasonlításként: a tavalyi év legdrágább festménye, legalábbis nyilvános aukción, egy Francis Bacon triptichon volt, amiért jutalékkal együtt 84,5 millió dollárt fizettek. (A sajtóból tudható, hogy magáneladások keretében ennél magasabb árak is születtek; így például Kenneth Griffin …

Még mindig a pandémia diktál: halasztják az idei Art Baselt is

Úgy tűnik, a legnagyobb nemzetközi művészeti vásárok az idei év első felét is leírják. Más választásuk aligha van. Végleges számok még nincsenek a globális műkereskedelem tavalyi évéről, de nagyon valószínű, hogy a pandémiát a műtárgypiac három fő csatornája közül a vásárok sínylették meg a leginkább. A galériákat a lockdown az átlagosnál kevésbé érintette, az árverőházak pedig, már csak korábbi tapasztalataik okán is, könnyebben tudtak átállni az online üzemmódra. A vásároknak ez nehezebben ment, ráadásul ezeknek a közvetlen értékesítésen túl több olyan funkciója van – mindenekelőtt a szcéna szereplői közötti személyes kapcsolattartás, az információcsere elősegítése – ami nem is igen tehető át a virtuális térbe. Komoly károkat okozott a vásároknak az is, hogy a helyzet javulásában bízva több mustrát meglehetősen későn mondtak le – akkor, amikor a szervezők a pénz jelentős részét már elköltötték és vissza nem térülő kiadások jelentkeztek a részt venni szándékozó galériák oldalán is. Érvényesült a „nagyság átka” is; minél nagyobb, minél globálisabb hatókörű egy vásár, annál erőteljesebben érintik a pandémiával összefüggő korlátozások. Nem véletlen, hogy miközben tavaly a vezető vásárok túlnyomó többsége, …

Ezek voltak az aukciós csúcsárak 2020-ban – III. rész: élő magyar művészek

Év végi összegzésünk utolsó részében az élő magyar művészek hazai aukciókon legdrágábban elkelt műveit mutatjuk be. Nemzetközi toplistánkat tanulmányozva látható, hogy idén két élő művész is bekerült a legdrágábbak közé – összesen három munkával – ami egyáltalán nem szokatlan a globális piacon. Itthoni aukción ez eddig  egyelőre csak a Franciaországban élt Reigl Juditnak sikerült 2018-ban és 2019-ben, de a „szakadék” a régi és a modern, illetve a kortárs alkotók árai között nálunk is egyre csökken. Mivel az idei összesített hazai TOP 10-ben nem szerepel élő művész, az ő idei csúcseredményeiket most külön mutatjuk be, hangsúlyozva, hogy sorozatunk első két részéhez hasonlóan itt is csak az árverési eredményeket vettük – vehettük – figyelembe. A lista összeállításánál eltértünk attól a nemzetközi gyakorlattól, ami az év során elhunyt művészek esetében egész évi eladásaikat figyelembe veszi. Mi csak azokkal a művekkel számoltunk, amik még valóban a művész életében kerültek kalapács alá, s tettük ezt többek között azért, mert egy életmű lezáródása legtöbbször önmagában is árnövelő tényező. Ennek a megjegyzésnek szomorú aktualitást ad, hogy Reigl Judit és Konok Tamás személyében két …

Ezek voltak 2020-ban az aukciós csúcsok – II. rész: hazai körkép

A nemzetközi listához hasonlóan itt is erősen megbolygatná a sorrendet, ha be tudnánk számolni az aukción kívül értékesített művekről is, ezekről azonban még a nemzetközi gyakorlathoz képest is kevés információ áll rendelkezésre – legalábbis az érintettek részéről is megerősített formában. A hazai aukciósházak idei évét áttekintve ugyanazt mondhatjuk, amit cikkünk előző, nemzetközi részében: a COVID-19 ugyan jelentősen visszavetette a forgalmat, de mégsem olyan mértékben, mint ahogy azt sokan a pandémia kitörését, majd elhúzódását látva gondolták. Ennek okai mélyebb elemzést igényelnek; a talpon maradás tényezői között minden bizonnyal ott van az aukciósházak kreativitása, az online értékesítésre való viszonylag gyors és zökkenőmentes átállás, a részben vagy teljes egészében kulturális célú költések egyéb csatornáinak – utazás, színház, koncert, stb – ellehetetlenülése, az egyéb, pl. ingatlanpiaci befektetési lehetőségek attraktivitásának csökkenése is. Hasonlít a nemzetközi piachoz a helyzet abban a tekintetben is, hogy az árverési információk itthon sem adnak teljes képet a legjobb árakon értékesített műtárgyakról; a private sales nálunk is felfutóban van. Írásunk végén megemlítjük azokat a munkákat, amelyek aukción kívül keltek el, vagy kelhetnek ezekben a napokban el olyan áron, …

Ezek voltak 2020-ban a legdrágább művek az aukciós piacon – I. rész

Idén is megmutatjuk, mely műalkotásokért adták az év során a legmagasabb összegeket. Most a globális piacon nézünk körül, a legjobb áron elkelt hazai tételekről a II. részben lesz szó. A műkereskedelemben is rendkívüli év volt 2020 és annyi a végleges számok ismerete nélkül is tudható, hogy a forgalom jelentősen visszaesett – ám mégsem olyan mértékben, amit feltételezhettünk volna a hónapokig tartó lockdown, az elbizonytalanodás, a pandémia sok gyűjtő anyagi lehetőségeit is negatívan befolyásoló hatásai miatt. 2020 műkereskedelmének alaposabb elemzésére később még visszatérünk, most csak annyit, hogy a szakma összességében jó alkalmazkodó képességről tett tanúbizonyságot és számos újítással, új értékesítési formák bevezetésével és a hagyományosak közötti súlypontok módosításával a negatív hatások egy részét sikerült kivédenie. Sőt, nem egy piaci szereplőnek még bővítenie is sikerült a forgalmát; Németország négy vezető árverőháza közül például kettő is két számjegyű forgalomnövekedést ért el 2019-hez képest, és a másik kettő is megközelítette előző évi eredményét. A COVID-19 negatív hatása elsősorban a legmagasabb ársávba sorolt művek kategóriájában érződött, amire a legkézenfekvőbb, ám nem kizárólagos magyarázat az, hogy ezek a legkevésbé alkalmasak az …

Élményprogramokat árverez a Louvre, hogy bevételhez jusson

A pénzhiány a múzeumokat is rákényszeríti arra, hogy eddig járatlan utakat is kipróbáljanak. A Louvre e téren már korábban is gazdag fantáziáról tett tanúbizonyságot. Most megint előálltak valamivel. A COVID-19 a világ legnagyobb múzeumainak kasszáját sem kíméli, ahol a lockdown miatti bevételkiesés dollár-tízmilliókban mérhető. Szinte minden intézmény igyekszik ebben a helyzetben is bevételhez jutni, például online tárlatvezetésekkel, vagy a shopok kínálatának online értékesítésével, de vannak olyanok is, amik egészen „unortodox” megoldásokkal is élnek. A világ leglátogatottabb múzeuma, a párizsi Louvre eddig se ment a szomszédba egy-egy kreatív ötletért; tavaly például nagy nemzetközi visszhangot váltott ki az az Airbnb-vel közös játékuk, aminek keretében, ahogy erről az artportal is beszámolt,  a szerencsés nyertes párjával együtt egy éjszakát a Mona Lisa társaságában tölthetett. A múzeum legismertebb műtárgya, ami abban az akcióban csak az intézmény népszerűsítésében kapott szerepet, kulcsszereplője a mostani fundraising projektnek is. A Louvre ugyanis a Christie’s-szel együttműködve december első felében online aukciót szervezett Licitáljon a Louvre-ért. Kortárs művészet, kivételes luxuscikkek, egyszeri élmények címmel, aminek keretében kortárs képzőművészek, illetve a Dior és Cartier luxusmárkák által felajánlott művek mellett exkluzív, egyébként nem hozzáférhető …

Úszás vagy megúszás? Digitális félév a nemzetközi műkereskedelemben

2020 első félévében soha nem látott forgalmat bonyolítottak a műkereskedelem online csatornái. Ez akár jó hír is lehetne, ha nem a kényszer okozta volna. A folyamat ára az értékesítés hagyományos, élő formáinak leállása volt. A COVID 19 miatti leállás a műkereskedelmet rendkívül érzékenyen érintette: bezártak a galériák, nem rendezhettek élő árveréseket az aukciósházak, lemondták, illetve későbbre halasztották az első félév nagy nemzetközi vásárait. S történt mindez egy olyan időszakban, amikor a kilátások az elmúlt másfél évben tapasztalt visszaesés után amúgy sem voltak túlzottan rózsásak. A kialakult helyzetre – más kereskedelmi ágazatokhoz hasonlóan – a műpiac is csak azt a választ tudta adni, hogy megkísérelte a forgalom minél nagyobb részét átterelni az online csatornákra. Más ágazatokkal szemben azonban e téren is hátránnyal indult: egyfelől azért, mert terméke, többnyire egyedi jellegéből, csak fizikai jelenlétében teljeskörűen érvényesülő aurájából adódóan az átlagosnál kevésbé csábít az online vásárlásra, másrészt azért, mert, talán az aukciós piacot leszámítva, infrastrukturálisan sem volt felkészülve erre. Mértékadó nemzetközi felmérések szerint a világ kiskereskedelmi forgalmának napjainkban kb. 12-14%-a realizálódik online csatornákon; a műkereskedelemben  ez az arány, …

Vasarelytől Hantaiig: magyar vonatkozású tételek külföldi aukciósházaknál

Itthon a járványszünet sem hosszabbította meg az árverési szezont, külföldön azonban, ahol később zár az évad, itt-ott pótolják az elmaradásokat. Érdemes körülnézni azoknak, akik magyar műtárgyakra vadásznak. Ma két árverésre hívjuk fel a figyelmet. A párizsi Artcurial eddig már 60 munkát értékesített Hantai Simontól; július 8-i kortárs árverésükön most egyszerre nyolc is kalapács alá kerül a Franciaországban élt, külföldön és itthon egyaránt nagy népszerűségnek örvendő és keresett mestertől; ezzel Hantai kétségkívül az este főszereplője lesz. A művek 1953 és 1971 között készültek, fele-fele arányban olajképek, illetve akvarellek, a hordozó minden esetben vászon. Az akvarellek 30-40 ezres, az olajképek 60-150 ezer euró közötti becsértéket kaptak.  A legrégebbi, Festmény című kép érdekessége, hogy kevesebb, mint három év után tér vissza az aukciós piacra: 2017 októberében, ugyancsak Párizsban, de a Sotheby’s-nél 80-120 ezer eurós becsérték mellett 100 ezerért ütötték le; most viszont alacsonyabb, 70-90 ezres taksával indul. E munka színes reprodukciója szerepel Hantai Makláry Kálmán által kiadott életmű-katalógusában is. Mind a nyolc festmény franciaországi magángyűjteményekből került a mostani árverésre. A főleg kisebb értékű, papíralapú munkák és könyvek aukcionálásában „utazó” berlini Jeschke Van Vliet …

A levegő korszaka. Kicsoda Tomás Saraceno és miért fontos?

Mi közük egymáshoz a lebegő városoknak, a nap és szél segítségével végrehajtott repüléseknek és a pókoknak? Mi az az új korszak, amelynek elméletével és technológiájával Saraceno foglalkozik? Elmondjuk, már csak azért is, mert az Aerocene projekt hamarosan Budapestre jön. Az argentin Tomás Saracenóval nemrégiben kétszer is foglalkozott a mainstream hírmédia. 2019 végén felvette tekintélyes listájára a német Monopol magazin, amely rendszeresen összegzi a legfontosabb kortárs művészeket – az artportal cikke erről itt. A minap pedig az artsy-n és a Hyperallergic-en is napvilágot látott a hír, amely szerint Saraceno egyszerre „hat világrekordot is megdöntött”, amikor a kizárólag napenergiával működő hőlégballonja, mintegy másfél óráig repülve, átszelte a légteret egy 2,5 kilométernyi kiterjedésű argentin sós tó fölött. A Guiness Book-ba illő adatok sem mellékesek, hiszen ez volt az eddigi leghosszabb olyan repülés, amelynek során fosszilis energia nélkül, csak a nap és a szél segítségével közlekedett egy ember a levegőben, de érdekes az a tény is, hogy a projektet egy dél-koreai K-Pop fiúcsapat, a BTS finanszírozta. Az ázsiai popsztárok nemrégiben a londoni Serpentine galériában indították útnak művészettámogatási programjukat, amely CONNECT, BTS névre hallgat és új …