Author: artportal

„Magyar napok” a berlini Bassenge aukciósháznál

Ma már napi rendszerességgel bukkannak fel magyar tételek a külföldi aukciósházak kínálatában, ám csaknem húsz magyar munka egyetlen – kétnapos – árverésen azért ritkaságnak számít. Ráadásul több, rendkívül keresett magyar, illetve magyar származású – egy-két kivételtől eltekintve kortárs – művész munkáira bukkanhatunk a jó nevű berlini Galerie Bassenge június 3-4-i árverésének kínálatában. Túlnyomórészt papíralapú egyedi munkákról, illetve sokszorosított grafikákról van szó és a galéria által megadott becsértékek arra engednek következtetni, hogy a licitek végén többnyire – de nem mindig – a hazai piacon kialakultakhoz hasonló árakra számítanak. Az első napon az alacsonyabb árfekvésű, néhány száz eurós becsértékű, míg a másodikon a drágább tételekre lehet licitálni, de az utóbbiak taksája sem haladja meg a 10 ezer eurót. Az első napon kerül kalapács alá a magyar kínálat legrégebbi – de pontos évszám nélküli – darabja, Perlrott Csaba Vilmos falusi jelenetet ábrázoló akvarellje, mely 600 eurós taksát kapott. A másik nem kortárs tétel Czóbel Béla együtt megvásárolható két, 1925 körül készült női félakt litográfiája, melyek kedvező, 350 eurós együttes becsértékkel várják a liciteket. A pozsonyi Milan Dobeš Múzeum és az ugyancsak …

Háború utáni magyar modern alkotók művei az Online Art Galéria tavaszi grafikai árverésén

Az Online Art Galéria grafikai aukciót szervez 2022. május 6-án pénteken, délután 5 órai kezdettel az axioart.com LIVE felületén. A tavaszi aukció grafikai kínálatában elsősorban a háború utáni magyar modern alkotók műveit ajánlják a szervezők, befektetésre is alkalmas korjelző művek beemelésével színesítve az árverés anyagát. A tételek között nemzetközi műtárgyak is felsorakoznak, amelyek közül kiemelkedik két 1967 -1968-ból származó Salvador Dali alkotás. A grafikai gyűjtés mára a honi műtárgypiac egyik legnépszerűbb gyűjtési terültévé vált. A gazdag és magas színvonalú magyar grafika elmúlt száz évének szinte minden időszakában jelentős grafikai teljesítményt nyújtó, világszínvonalú alkotót találhatunk. Az Online Art Galéria most árverésre kerülő tavaszi grafikai kínálatában elsősorban a háború utáni magyar modern alkotók műveiből válogattak a szervezők. A 155 tételből álló válogatott egyedi és sokszorosított grafikákból álló kollekció összeállításánál törekedtek arra is, hogy a grafikai gyűjtők számára izgalmas darabok mellett a befektetésre is alkalmas, korjelző művek beemelésével színesedjen az árverés anyaga. Az aukció szervezői az érdeklődők figyelmébe ajánlják Konok Tamás: Variációk a végtelenre című lapjai mellett a Bartók emlékmappa több kiemelkedő, ritka darabját is. Így például Bálint Endre: Allegró Barbaró című linómetszetét, vagy Kornis Dezső: Bartókra című szitanyomatát …

Finnorszag lefoglalta a külföldi múzeumok által Oroszorszagba visszaküldeni kívánt kölcsönzött műkincseket

Az artportal az elmúlt hetekben két írásban is foglalkozott (itt és itt) az ukrajnai orosz inváziónak a múzeumi szférára gyakorolt, a két közvetlenül érintett országon túl a globális múzeumi színtéren is megmutatkozó hatásaival. Mindkét írásban felbukkant az a kényes kérdés, hogyan kezelik az orosz inváziót elítélő országok azoknak az orosz múzeumokból kölcsönzött, esetenként felbecsülhetetlen értékű műtárgyaknak az ügyét, amelyeket a kölcsönzési határidő lejártakor – orosz követelésre esetenként előbb – vissza kellene szolgáltatniuk az azokat kölcsönadó múzeumoknak. A jelek szerint az érintett múzeumok és kormányok különbözőképpen ítélik meg, mit jelentenek ebből a szempontból az Oroszországot sújtó, az EU, Nagy-Britannia, Svájc, az Egyesült Államok vagy Japán által bejelentett szankciók. Többen ezért inkább kivárnak; igaz, az esetek egy részében ennek logisztikai okai vannak, hiszen jelenleg a légtérzárlatok miatt a legbiztonságosabbnak tartott légi úton történő közvetlen szállításra nincs lehetőség. Arra azonban eddig nem volt példa, hogy az egyes országokból Oroszország felé útnak indított műkincseket egy EU-tagország lefoglalta volna azzal az indoklással, hogy kötelessége érvényt szerezni a szankcióknak.  Finnországban most viszont pontosan ez történt: a finn-orosz határon, a Vaalimaa-i határállomáson a finn hatóságok …

Megújulás – Megnyílt a Pannonhalmi Főapátság új időszaki kiállítása

Március 21-én nyílt meg a Pannonhalmi Főapátság 2022-es időszaki kiállítása, ‘Megújulás’ címmel. Az alábbiakban Bazsányi Sándor irodalomtörténész, esztéta megnyitó beszédének szerkesztett változatát olvashatják. Nem hiszem, hogy találhatott volna jobb hívószót a Pannonhalmi Főapátság. Meg egyáltalán, a katolikus egyház, régiségénél fogva, nem engedheti meg magának, hogy ne éppen ez, a megújulás legyen az egyik legfőbb témája. Vagy legalábbis a legfőbb témái szóba hozatalának és kezelésének a módja. Hiszen csakis így, folytonosan megújuló voltában, a lelki-szellemi és intézményes-kulturális megújulás változatos formái révén válhat igazán képessé arra, hogy rákérdezzen saját megváltoztathatatlan alapjára, pontosabban az alaphoz, ama bizonyos „szegletkőhöz” való viszonyára, viszonyulására. Hogy ne csak kiüresített dísznek, álságossá maszatolt cirádának bizonyuljon az épület boltozatát egyben tartó „zárókőre” faragott képmás. Krisztus arca mint ciráda. Még leírni is borzasztó. Ne kelljen leírni. És ehhez csak annyi szükséges, hogy az egyház ne hagyja abba a létesítő alapjára való rákérdezést, leginkább ezzel foglalkozzon, újra és újra, újabb és újabb módokon, a megújulás állandósított gyakorlatában. Úgy is mondhatnám: a megújulás változatlanságában. Vagy: változatlan megújulásban. Ha nem ezt teszi, az bizony nem vezethet máshoz, mint: …

Megszületett a kortárs műgyűjtés etikai kódexe

A dokumentumot nyolc nemzetközi rangú műgyűjtő állította össze. Tulajdonképpen nincsenek benne világrengető újdonságok, de azért jó lenne, ha minél több gyűjtő igyekezne a benne foglaltak szerint eljárni. Miért van az, tették fel maguknak és egymásnak a kérdést a kortárs művek gyűjtésével kapcsolatos etikai elvárásokat megfogalmazó és a megvitatásukra külön honlapot létrehozó gyűjtők, hogy miközben más ágazatokban már régóta igyekeznek kezelni az olyan jelenségeket, mint az erőfölénnyel való visszaélés, az összeférhetetlenség vagy a bennfentes kereskedelem, a műtárgypiacon még nagyon kevés történt ezeken a területeken. Pedig, hogy szükség lenne rá, számos példa igazolja. Így az olyan gyűjtőké, akik saját kollekciójukat abban a múzeumban mutatják be, melynek vezető testületeinek maguk is tagjai. Vagy az olyanoké, aki pozíciójuk révén jó előre megtudják, hogy egy művésznek egy kánonformáló múzeumban terveznek kiállítást és ezért gyorsan felvásárolják, ami hozzáférhető tőle a piacon, számolva árai későbbi jelentős emelkedésével. Vagy az olyanoké, akik olcsón bevásárolnak egy feltörekvő művész műtermében, kiállítják a beszerzett műveket saját múzeumukban, majd úgy tesznek, mintha meglepné őket, hogy ezek a művek hamarosan felbukkannak egy aukción… Miért van az, hogy ebben, …

Térfoglalások — A Régi Műcsarnok történetei 

A Térfoglalások — A Régi Műcsarnok történetei kiállítás a Képzőművészeti Egyetem egyik műemléki épületét, az Andrássy út 69. alatt álló palotát, a magyar művészettörténet egyik ikonikus épületének életrajzát állítja középpontjába. A tárlat egyedülálló archív hang- és képanyagokkal — különleges régi dokumentumokkal, fotókkal, építészeti tervrajzokkal, műtárgyakkal — idézi fel a 19. századi Régi Műcsarnok szalontárlatainak hangulatát, de a századforduló kabaré miliőjébe is belefeledkezhetünk. A kiállításon az archív anyagokat modern és kortárs alkotások is kiegészítik: megcsodálhatjuk többek között Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Czene Márta, Csók István, Ferenczy Károly, Gróf Ferenc, Jovánovics György, Kósa János, Lengyel András, Lotz Károly, Réti István, Szőnyi István, Tranker Kata, Katarina Ševic, Vaszary János alkotásait is. A Képzőművészeti Egyetem hallgatói pedig új, izgalmas alkotásokkal reflektálnak az ikonikus palota történetére. A 19. században a belső udvart egy gyönyörű majolika kút díszítette — Fischer Mór porcelángyáros ajándékaként —, amelyről csak dokumentumfotók maradtak ránk. Laneury Tom hallgató újraformálta a díszkutat, a Térfoglalások – A Régi Műcsarnok történetei kiállításra drótokból készítette el a majolika kút kicsinyített mását. Egy hallgatói csoport – Heim Fanni, Panák Laura, Döbröntei Klári, Sziládi Szabolcs – archív …

Ledarálták, nem tűnt el: három év után újra aukción Banksy félig megsemmisített munkája

Szenzáció volt 2018-ban a Kislány léggömbbel című festménynek az a változata, amit a keretébe épített iratmegsemmisítő az árverésen, a leütés pillanatában félig ledarált. A mű most újra kalapács alatt, de már csillagászati áron. A történet annak idején bejárta a világsajtót: a Banksy egyik legismertebb, eredetileg egy londoni ház falán feltűnt motívumát megörökítő munkát a Sotheby’s 2018. október 5-i londoni kortárs árverésén jó áron, jutalékkal együtt a becsértékét ötszörösen meghaladó 1,04 millió fontért ütötték le. Az igazi szenzációt mégsem az ár jelentette, hanem az, hogy a leütés pillanatában – látszólag mindenféle emberi beavatkozás nélkül, valójában távirányítással – működésbe lépett a beépített iratmegsemmisítő és a kép alsó felét keskeny csíkokra szabdalta. Azóta persze kiderült, hogy a Sotheby’s be volt avatva a dologba, az azonban máig nem világos, hogy „csak” egy nagyszerű marketing gag-nek voltunk a tanúi – Banksy nagyon ért az ilyesmihez, így ez sem lenne meglepő – vagy inkább egy olyan kísérletnek, ami a művészet határainak kérdését feszegette, tegyük hozzá, roppant látványos módon. Egy biztos, Leonardo Salvator Mundiját leszámítva egyetlen aukciós tétel sem kapott akkora publicitást az elmúlt években, mint …

Ez tényleg nagy dobás: Gerhard Richter kiállítás nyílik Budapesten

Az életmű valamennyi korszakát átfogó mintegy 80 műalkotás augusztus 27-november 14. között lesz látható a Magyar Nemzeti Galériában. Azt, hogy a kortárs képzőművészet legnagyobb mai sztárjai közül kiknek a neve fog ugyanilyen fényesen – vagy akár még fényesebben – ragyogni száz, vagy ötszáz év múlva is, lehetetlen megjósolni, de azért elég széles körű egyetértés van abban, hogy Gerhard Richter igen nagy valószínűséggel közéjük fog tartozni. A 89 éves, festői életművét az elmúlt hónapokban lezártnak nyilvánító drezdai születésű mesternek ez lesz az első nagyszabású egyéni tárlata Budapesten. A hír abban az értelemben nem jött váratlanul, hogy a Szépművészeti Múzeum egész sorozatot szentelt a németországi képzőművészet legfontosabb második világháború utáni, „klasszikus kortárs” mestereinek, amiben előbb, 2012-ben, Günther Ueckernek, két évvel később Jörg Immendorffnak, majd 2017-ben Georg Baselitznek rendezett a „tétet” fokozatosan emelő tárlatokat, s e sor végére valóban Richter kívánkozott, de annyiban mégis váratlan a hír, hogy a posztpandémiás – vagy még mindig pandémiás – időszak nem kedvez a nagyszabású vendégkiállításoknak; a múzeumok most inkább saját készletükből válogatják az időszaki kiállítások anyagát is. Ez persze egyáltalán nem …

Hasonló ügyek, eltérő döntések: lesz fordulat a restitúció nemzetközi gyakorlatában?

A vészkorszak vége óta eltelt háromnegyed század sem volt elég a zsidó tulajdonosaiktól lefoglalt, elrabolt, vagy messze áron alul eladni kényszerített műtárgyak egy része sorsának igazságos rendezésére. Az 1998-ban 44 ország képviselői által elfogadott Washingtoni Alapelvek ugyan felgyorsították a folyamatot, de az ügyek rendezése továbbra sem mindig azonos mércével történik. A sajtóban még mostanában is szinte naponta jelennek meg hírek a vészkorszakkal összefüggő, lezáratlan restitúciós ügyekről; egy részük bíróságon dől el, másokban peren kívüli megegyezés születik; egyes országok nagyobb lélegzetet véve próbálnak az ilyen ügyek végére járni, másutt inkább húzzák az időt. Előbbire jó példa most Hollandia, ahol olyan döntés született, hogy azok az egykori tulajdonosaiktól elrabolt műkincsek sem maradhatnak a közgyűjteményekben, amelyekre nem nyújtottak be restitúciós igényt; ezeket a zsidó kulturális örökséggel foglalkozó intézmények kapják meg. Hollandiában egyébként működésének közel 20 éve alatt a restitúciós bizottság 163 ügyet tárgyalt; ezek együttesen 1620 műtárgyat érintettek, s alig több mint egyharmadukról született az egykori tulajdonosok számára kedvező döntés. Két hónappal ezelőtt számoltunk be egy nagy hullámokat vert németországi ügyről, melyben a düsseldorfi Kunstpalast, pontosabban fenntartója, Düsseldorf városa egy …

Amrita Sher-Gil a második legdrágább festő lett Indiában

Csak idő kérdése volt, hogy életműrekordja megdőljön – ez most történt meg egy mumbai-i árverésen. Az anyai ágon magyar, budapesti születésű festőnő, Amrita Sher-Gil (1913-1941) művei az utóbbi években mind nagyobb népszerűségnek örvendenek és igazi eseménynek számít, ha kevés, magánkézben lévő festményének egyike aukcióra kerül. Sher-Gilről legutóbb márciusban írtunk, amikor a Christie’s-nél kalapács alá került női portréját már esélyesnek tartották 2,9 millió dolláros, 2015-ben elért rekordárának felülírására. A portré, némi meglepetésre, nem kelt el, de az új csúcsárra így sem kellett soká várni.  A Hindustan Times jelentette, hogy a mumbai központú, de India mellett New Yorkban és Londonban is aktív Saffronart aukciósház július 13-i mumbai-i árverésén a művésznő In the Ladies Enclosure című 1938-as olajképe a becsértéknek megfelelő 5,14 millió dollárért kelt el, alaposan megjavítva az eddigi rekordot. A festmény Indiában született Sher-Gil Párizsból való visszatérése után és nagy valószínűséggel soha nem is hagyta el az országot. Véglegesen most már biztosan nem is fogja, tekintve, hogy az életmű egészét nemzeti kinccsé nyilvánították és mint ilyen, védettséget élvez. Provenienciája pontosan nyomon követhető, legutóbbi tulajdonosa 2005-ben vásárolta meg egy helyi galériában. Az …