Latest Posts

Főszerepben a papír alapú művészet

A hazai műkereskedelmi piac új szereplője a Showroom – Works on Paper a háta mögött tudhat három sikeres online árverést. Cikkünkben bemutatjuk az archív árverések legizgalmasabb pillanatait, illetve Schindler András, a galéria alapítója mesél nekünk a Showroomról és a nyári tervekről.

Vasarely, Viktor: Hódolat a mozgásnak 1988

Júniusban a Showroom árverésein képeslapokra, számolócédulákra és grafikákra licitálhattak a gyűjtők. A 70-100 tételt felvonultató aukciók meglepő elkelési aránnyal értek véget: a számolócédulák 80,19 százaléka, a képeslapok 38,66 százaléka és a grafikák 39,53 százaléka talált új gazdát.

A 800 forintos kikiáltási árat kapó számolócédulák között olyan grafikusok alkotásaira licitálhattak az érdeklődők mint Faragó Géza, Földes Imre és Vészi Margit. Az árverés legdrágábban eladott tétele a Faragó Géza által tervezett Bika sör litográfia volt. A számolócédulát 30 ezer forintért aukcionálták.

A grafikai aukció tételei közül érdemes kiemelni Gross-Bettelheim Jolán Hátország című litográfiáját és Maurer Dóra Burjánzás című fametszetét, előbbi 240 ezer forintért, utóbbi 110 ezer forintért cserélt gazdát.

Gross-Bettelheim Jolán: Hátország (Home front) 1940-s évek eleje
Maurer Dóra: Burjánzás

Interjú Schindler Andrással

Hogyan fogalmazódott meg benned a Showroom – Works on paper ötlete? Mi a galériátok fő profilja?

Sz. K.: A Showroom, nem csak egy árverezőház, restaurálással és keretezéssel is foglalkozom. Mivel az évek folyamán sok gyűjtővel kerültem kapcsolatba, egy idő után adta magát a kereskedelem felvétele a palettára. A magyar műkereskedelem sokáig – méltatlanul – lenézett területe a papír alapú művészet volt. Ezt az űrt próbálja a galéria betölteni. Az első két év kiállítások szervezésével telt: Kassák, Nádler, Fajó stb., ezek sikeres üzleti próbálkozásnak bizonyultak. 

Milyen típusú aukciókkal készültők nyárra?

Sz. K.: A nyár folyamán még három árveréssel jelentkezünk. Ezek lesznek a témák: kulinária, grafika és egy újabb számolócédula.


A Showroom 4. aukcióján Gasztronómia – Vendéglátás története témában licitálhatnak az érdeklődők. Az online aukció július 19-én (vasárnap) este 7 órakor zárul.

Ízelítő a katalógusból:

Bakay János Curia vendégfogadó borkönyve. 1837
Ék Sándor: Kiskunhalasi piac. 1950-es évek, eredeti ezüstnagyitás fotógráfia

Úszás vagy megúszás? Digitális félév a nemzetközi műkereskedelemben

2020 első félévében soha nem látott forgalmat bonyolítottak a műkereskedelem online csatornái. Ez akár jó hír is lehetne, ha nem a kényszer okozta volna. A folyamat ára az értékesítés hagyományos, élő formáinak leállása volt.

A COVID 19 miatti leállás a műkereskedelmet rendkívül érzékenyen érintette: bezártak a galériák, nem rendezhettek élő árveréseket az aukciósházak, lemondták, illetve későbbre halasztották az első félév nagy nemzetközi vásárait. S történt mindez egy olyan időszakban, amikor a kilátások az elmúlt másfél évben tapasztalt visszaesés után amúgy sem voltak túlzottan rózsásak. A kialakult helyzetre – más kereskedelmi ágazatokhoz hasonlóan – a műpiac is csak azt a választ tudta adni, hogy megkísérelte a forgalom minél nagyobb részét átterelni az online csatornákra. Más ágazatokkal szemben azonban e téren is hátránnyal indult: egyfelől azért, mert terméke, többnyire egyedi jellegéből, csak fizikai jelenlétében teljeskörűen érvényesülő aurájából adódóan az átlagosnál kevésbé csábít az online vásárlásra, másrészt azért, mert, talán az aukciós piacot leszámítva, infrastrukturálisan sem volt felkészülve erre. Mértékadó nemzetközi felmérések szerint a világ kiskereskedelmi forgalmának napjainkban kb. 12-14%-a realizálódik online csatornákon; a műkereskedelemben  ez az arány, bár szintén növekvő, legfeljebb 10%-os.

Aukciósházak: kárenyhítés és innováció

Mindazonáltal az aukciósházak az utóbbi években megmutatták, hogy az online szegmensben ezen a piacon is van potenciál. A virtuális térben lebonyolított árverések forgalma az elmúlt években, ha lassuló ütemben is, de folyamatosan nőtt, és ami legalább ilyen fontos, a gyűjtők egyre magasabb értékű műtárgyakra „mertek” online licitálni. A potenciális vásárlóknak jó „tréninget” jelentett a komolyabb házak által már sok éve bevezetett online licitálási lehetőség az élő aukciókon is; a gyűjtő számára ugyanis nincs sok különbség aközött, hogy egy élő aukción licitál a számítógépe előtt ülve vagy egy csak a virtuális térben hozzáférhető rendezvényen. Persze azért van különbség, erre utal többek között az is, hogy az élő aukciókon az online licitálók is készek jóval drágább műtárgyak megvásárlására, mint a „tisztán” online árveréseken. Ennek minden bizonnyal az élő aukciókon szereplő tételek iránti nagyobb bizalom az oka. Hogy az online licitáló „látatlanban” hajt-e rá egy-egy műtárgyra, nem tudhatjuk; hiszen elvben előzetesen láthatta azt élőben is; ezt a lehetőséget a házaknak online árverés esetén is biztosítaniuk kell. Figyelembe véve azonban a vásárlókör globálissá válását, a sokszor több ezer kilométeres távolságot az árverések helyszíne és a licitálók között, okkal feltételezhető, hogy az online licitáló új tulajdonosok többsége az árverés után látja először élőben új szerzeményét.

Az árverőházaknak technikai értelemben nem jelentett újdonságot és gondot az online forma, sokkal inkább az anyag összeállítása. Nem tudható, hogy a házak nem mertek-e túllépni az 1-2 millió eurós/dolláros felső becsértéken, vagy inkább a drágább művek tulajdonosai nem bíztak eléggé az online licitekben, de tény, hogy továbbra is kevés tétel indult hét számjegyű taksával, azaz az előző évi online árveréseket jelentősen meghaladó forgalom főként az aukciók és a tételek lényegesen magasabb számának volt köszönhető és nem a magasabb áraknak. A magasabb forgalomban annak is nagy szerepe volt, hogy a hagyományosan online (vagy online is) vásárlók köre kibővült; a nagy házak statisztikái szerint nemcsak olyanokkal, akik eddig csak élőben licitáltak, hanem olyanokkal is, akik eddig nem tartoztak ügyfélkörükhöz. Kiugró eredmények azért az élő aukciókhoz képest alacsonyabb árszínvonal ellenére is születtek, a Christie’s például alig néhány napja döntötte meg eddigi online rekordját, amikor a Nagy-Britanniában igen népszerű XX. századi művész, L. S. Lowry Meccsről hazafelé című munkáját a várt 500-800 ezer font helyett 2,05 millióért ütötték le.

L.S. Lowry: Meccsről hazafelé, 1959, olaj, vászon, 30,5 x 40,6 cm, a Christie’s jóvoltából

A sikeres online aukciók persze nem pótolhatták a kieső élőket; áprilisban és májusban, azaz abban a két hónapban, amikor élő árveréseket gyakorlatilag sehol sem tartottak, a nemzetközi aukciós forgalom 90, illetve 95%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest.

A tempó lassulásának voltak azért pozitív kihatásai is; a nagy házaknak például több ideje maradt a kísérletezésre; számos olyan, korábban ritkaságszámba menő aukciót tartottak a virtuális térben, ahol a felkínált tételek a megszokottnál sokkal kevésbé szoros időbeli, műfaji, vagy földrajzi határok közé voltak beszorítva; a „cross-category” és a „cross-border” váltak kulcsszavakká. E trend megerősödéséhez, máig emlékezetes módon, Leonardo Salvator Mundijának őrületes rekordárat hozó 1917-es leütése adta meg az impulzust; a művet, akkor még rendhagyó módon, nem a régi mesterekkel együtt árverezték, hanem egy kortárs aukció „vendégtételeként”.

Júniusban már voltak olyan „hibrid” aukciók is, amiket élőben celebráltak, de közönség nélkül, az érdeklődők így csak az egyéb szokásos módokon licitálhattak. Ezek az alkalmak a gyűjtők jó étvágyáról tanúskodtak, a Sotheby’s-nél például egy 1981-es Francis Bacon-triptichonért a minap 84,5 millió dollárt adtak, ami a művész eddigi harmadik legmagasabb ára.

Francis Bacon: Aiszkhülosz Oreszteiája által inspirált triptichon, 1981, olaj, vászon, három rész, à 198 x 147,5 cm, a Sotheby’s jóvoltából

A nagy kérdés most az, hogy a járványhelyzet várt és remélt normalizálódása után visszaállnak-e majd a „régi” arányok az élő és az online árverések között. Annyi bizonyos, hogy a házak igyekezni fognak egyfajta „üzemi hőmérsékletet” fenntartani az online piacon, egyrészt, hogy azt további kísérletezésre és a drágább tételek fokozatos elfogadtatására használják, másrészt, hogy gyorsabban és hatékonyabban tudjanak váltani, azaz visszaállni az online-ra, mint fő csatornára, ha a külső körülmények, pl. a pandémia újabb hulláma ezt kívánnák.

Az árverésekről szólva megemlítendő még, hogy bár írásunk alapvetően a képzőművészeti piaccal foglalkozik, az árverési piac ennél szélesebb és más kategóriákban a helyzet lehet a leírtaktól eltérő is. Az ékszereknél például rendkívüli fellendülés volt tapasztalható és a magas árak sem jelentettek visszatartó erőt. Egyes megfigyelők szerint az online aukciós ékszervásárlás igen trendivé vált a karantén miatt helyhez kötött, unatkozó milliomosok és milliárdosok körében. A Christie’s például 2,11 millió dollárért adott el egy közel 29 karátos gyémánttal ékített platinagyűrűt; ez a legmagasabb ár, amit online árverésen ékszerért valaha is adtak. Az ázsiai műtárgyak piacán is született egy szenzációs eredmény, ráadásul nem is a legnagyobb házaknál, hanem a bostoni Skinner Auctioneers-nél, ahol egy XVIII. századi kínai vázáért becsértékének 320-szorosát (!), 1,6 millió dollárt adtak.

Kék-fehér kínai lótusz váza, vélhetően XVIII. század, 35,5 cm, a Skinner Auctioneers jóvoltából

Ami a hazai aukciós piacot illeti, a helyzet itt is hasonló volt, illetve annyival még rosszabb is, hogy míg a globális piacon még legalább be tudott indulni a szezon – a február ott a fontos hónapok közé tartozott –, idehaza már a szezon előtt bekövetkezett a leállás. Számos kisebb ház online árverésekkel mentette a menthetőt, az Arte Galéria például hibrid árveréseket is szervezett, a globális gyakorlattal ellentétben azonban a legnagyobb házak nem árvereztek online és nem is halasztották nyárra a tavaszra tervezett aukciókat, hanem lemondták azokat. Azoknál a házaknál, amiknél van tavalyi összehasonlítási alap, az online aukciók most általában hasonló, vagy jobb eredményt hoztak.

Művészeti vásárok: nem minden pótolható digitálisan

A művészeti vásárokat, ha lehet, még drámaibban érintette a leállás. Egyrészt, mivel mire nyilvánvalóvá vált, hogy azok nem tarthatók meg, addigra már nagyon sok pénzt emésztettek fel, másrészt kevésbé voltak felkészülve a virtuális megrendezésre. Arról nem is beszélve, hogy egy vásár nemcsak az eladásról, hanem a széles körű tájékozódásról, a kapcsolatépítésről, az információcseréről szól – nem véletlenül számít a részvétel egy bizonyos szint fölött a galériák és a gyűjtők számára is kötelező gyakorlatnak. Egyszer, pontosabban kétszer volt már példa online vásárra; de a két VIP Art Fair 2011-ben és 2012-ben nem elmaradó élő vásárok helyettesítésére, hanem azok alternatívájaként jött létre, meglovagolva a műkereskedelem online formái iránti akkor még új keletű érdeklődést. Hiába bábáskodtak azonban a vásár megszületésénél olyan neves galeristák, mint a New York-i Gagosian, a kezdeményezés nem aratott átütő sikert és csakhamar a feledés homályába merült. Most elsősorban azért volt alapvetően más a helyzet, mert az online rendezésnek nem volt alternatívája, de fontos körülmény az is, hogy a számítástechnikai háttér azóta rengeteget fejlődött, sokkal megbízhatóbb és látványosabb megoldásokat kínált.

Jeff Koons: Lespugue-I Léggömb Vénusz (vörös), 2013–19. © Jeff Koons. A David Zwirner jóvoltából

A vásárok „digitalizálásában” az Art Basel járt az élen, aminek évi három vásárából idén már kettőt, a hong kongit és a bázelit le kellett mondania, s a floridai járványhelyzetről érkező friss híreket olvasva arra sem sokan vennének ma mérget, hogy a Miami Beach-it öt hónap múlva meg lehet majd tartani. Az Art Baselnek, tekintettel arra, hogy anyavállalata, a svájci MCH Group is komoly gondokkal küzd, az „előre menekülésen” kívül nemigen maradt más opciója. A hong kongi vásárt még kissé kapkodva, elsősorban a vásár lemondásának rossz időzítése és a kedvezőtlen lemondási feltételek miatt elégedetlenkedő galériák leszerelésére tették át a virtuális térbe – aminek következményei helyenként érződtek is –, a legnagyobb vásár, a bázeli esetében azonban már kellő időt hagytak az előkészítésre. Online Viewing Room-juk (OVR) – jelenleg ez a divatos kifejezés a vásárok és a galériák többnyire nagy műgonddal kialakított virtuális kiállítótereire – ezúttal már beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A virtuális Art Baselen csaknem valamennyi, az élő vásárra jelentkezett galéria – szám szerint  282 – szerepelt s együttesen több mint 4 ezer műtárgyat kínáltak értékesítésre. Az Art Baselhez hasonló döntést hozott New York-i, májusra tervezett kiadását illetően a Frieze is, ami ugyancsak meg tudta nyerni OVR-jébe a vásár kiállítóinak túlnyomó többségét.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a pandémia nem kiváltója, csak gyorsítója volt az OVR-ek megjelenésének. Virtuális kiállítótér létrehozásán az Art Basel is elkezdett már korábban dolgozni, eredetileg azzal a céllal, hogy az élő vásáron résztvevő galériák teret kapjanak olyan munkáknak a vásár égisze alatt történő bemutatásához is, amiknek már nem jutott hely a standjukon. Néhány nagyobb galéria is – elsőként a David Zwirner – még jóval a járvány kitörése előtt nyitotta meg digitális galériáját. Amúgy Zwirner jól profitált a lépéselőnyből. Mint egy interjúban elmondta, a Frieze OVR nyitónapján mintegy 110 megkeresést kapott gyűjtőktől, de ezek túlnyomó többsége, csaknem száz saját OVR-jén keresztül érkezett, s csak a maradék a Frieze-n keresztül. Ez arra enged következtetni, mondta, hogy „az adekvát online környezet megteremtése nem olyan dolog, ami egyik napról a másikra megoldható”.

Kerry James Marshall: Cím nélkül (Folt), 2015, ©Kerry James Marshall. A művész és a David Zwirner, London jóvoltából

„A művészet világának jövője nem digitális” 

Néhány nappal az Art Basel Online Viewing Room VIP preview-ja előtt figyelemre méltó írást jelentetett meg a Financial Times-ban Marc Spiegler, az Art Basel igazgatója. Már a cikk címe – A művészet világának jövője nem digitális – jelzi, hogy Spiegler – miközben fontosnak tartja és üdvözli, hogy a digitalizáció elérte az azzal szemben az egyik legtartósabb ellenállást felmutató szférát, a művészet világát – nem hisz abban, hogy a művészetnek helyet adó valós tereket háttérbe szoríthatják a virtuálisak. Sokkal inkább úgy látja, hogy a jövőt a kétfajta megközelítésnek az eddiginél sokkal tudatosabb kombinációja jelentheti. Nemcsak azzal érvel, hogy egy műalkotással való élő találkozás élményét semmi nem pótolhatja, hanem azzal is, hogy az online vásár sem élne meg a művészek, művek és a műgyűjtők, illetve a műkereskedők és gyűjtők személyes találkozásai, információ és tapasztalatcseréje nélkül, azaz az online csak akkor lehet sikeres, ha a színtér élő, valós történéseire tud építeni. Az internetes kereskedelem óriására utalva azt mondja, „az Amazon-típusú művészeti világ inkább a pokol, mintsem a mennyország”. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a pandémia utáni művészeti színtér nem lesz azonos az azt megelőzővel; a két élő esemény közötti időszak sokkal gazdagabbá és a művészeti világ központjaitól távol élők számára is könnyebben hozzáférhetővé válhat a digitális megoldások segítségével.

Az Art Basel kapcsán születtek izgalmas hibrid megoldások is. A Basel by Berlin program keretében például az Art Baselre benevezett és az OVR-ben résztvevő berlini galériák saját otthoni kiállítóterüket alakították át vásári standdá, élőben is bemutatva a Viewing Roomban szereplő anyagukat.

Az online vásárok talán kissé váratlan, de a látogatók által egyértelműen üdvözölt hozadéka, hogy a galériák ezeken lényegesen nagyobb arányban tüntetik fel az alkotások árát, javítva a műtárgypiac gyakran hiányolt transzparenciáját.

Online viewing room, az új varázsszó

Érdekes helyzetet teremt az is, hogy számos galéria, ami már rendelkezik saját virtuális kiállítótérrel, azt a digitális vásárok időtartama alatt is működteti és a tapasztalat azt mutatja, hogy a vásárok ezeknek a tereknek is nagyobb érdeklődést és forgalmat generálnak. S míg, mint láttuk, az árveréseken van még egyfajta – lélektani – korlát, amit a licitálók ritkán lépnek át, a virtuális galériákban ez a korlát nem létezik; vélhetően a galerista és a gyűjtő között hosszú idő alatt kiépített bizalmi viszony segíti azt leépíteni. David Zwirner saját OVR-jében például az Art Basel ideje alatt 15 alkotást állított ki 28 millió dolláros értékben, melyek közül 10-et már a VIP Preview napján értékesített. Jeff Koonsnak a lespugue-i Vénusz által ihletett lufiszobráért, pontosabban annak egyik – vörös – változatáért egy magángyűjtő 8 millió dollárt adott; a már sztárstátuszt élvező afroamerikai Kerry James Marshall cím nélküli vásznát pedig egy múzeum vásárolta meg 3 millióért.

Más, az Art Basel OVR-ben kiállító galériák együtt adták meg a vásáron és a „saját hatáskörben”, azaz saját digitális platformjukon eladott munkákat. A Hauser & Wirth például összesen húsz munkát értékesített; többek között egy másik neves afroamerikai sztárművész, Mark Bradford idei festményét közvetítette egy „igen jelentős” gyűjteménybe ötmillió dollárért.

Mark Bradford: The Press of Democracy, 2020, ©Mark Bradford. A művész és a Hauser & Wirth jóvoltából

De röpködtek a dollármilliók más standokon is. A Gladstone Gallery például egy Keith Haring-munkát 4,75 millió, Edward Tyler Nahem galériája Andy Warhol és Jean-Michel Basquiat egy-egy festményét 2,8, illetve 2,6 millió, John Chamberlain szobrát 1,5 millió dollárért értékesítette, Thaddaeus Ropac-nál egy Georg Baselitz-festmény 1,35 millióért kelt el. Larry Gagosian inkább a néhány százezres sávban árazott munkákat hozott és értékesített sikerrel. Zwirnerhez hasonlóan ő is 2018 óta foglalkozik érdemben az online értékesítéssel, amit ma már az üzlet elengedhetetlen részének tart. Saját OVR-jében egy kurált, kiállításként is értelmezhető anyagot mutatott be, míg az Art Basel virtuális terének használatakor arra is ügyelt, hogy az ott szereplő munkák nagyon széles ársávban mozogjanak.

A leírtak persze a vásárok, illetve a galériák elit kategóriájáról szólnak, itt általában jelentős tartalékok vannak, amik könnyebbé teszik a válsághelyzetek átvészelését. A kisebb piaci szereplők gyakran a túlélésért küzdenek és egy figyelemfelkeltő OVR kialakítása például már meg is haladja anyagi lehetőségeiket.

Biztos, hogy a normalitáshoz való visszatérés senkinek sem lesz könnyű és e tekintetben talán a vásárok vannak a legnehezebb helyzetben. Él a félelem a járvány újabb hullámától, alacsony az utazási hajlandóság, a galériák jelentős része komoly megszorításokra kényszerül és nehezen tudja kigazdálkodni a vásári részvétel tetemes költségeit. Nem lennének ezért meglepőek az újabb lemondásokról szóló hírek sem. A háttérben – és nem is mindig csak a háttérben – már kemény alkudozások folynak a vásárokat rendező cégek és a potenciális kiállítók között. Épp a napokban látott napvilágot a hír, hogy 22 bécsi galéria levélben fordult a bécsi kortárs vásár, a rendszerint több magyar kiállítót és számos hazai gyűjtőt is vonzó Vienna Contemporary rendezőihez, hiányolva a vásár koncepcióját, de legfőképpen a négyzetméterenkénti 14.500 eurós bérleti díj felezését kérve. Erre egyelőre nincs hajlandóság a rendezők részéről, mondván, hogy a jelenlegi kondíciókkal is már 40 galéria jelentkezett, többek között Közép- és Kelet-Európából is. Ami viszont szerintük is feleződni fog, az a látogatószám; a tavalyi 29 ezer helyett idén feleannyi érdeklődővel számolnak. Hasonló problémákkal nyilván az Art Market Budapestnek is meg kell küzdenie október 22-25-re tervezett idei kiadásának előkészítése során. (Másik vásárunk, az Art and Antique Budapest még „megúszta” a járványt a kitörése előtti utolsó napokban, de a látogatószámon már nyomot hagyott a vírus terjedésétől való félelem.)

Albert Oehlen cím nélküli 1988-as olajképe a Gagosian OVR-ben 4,7-6 millió dollár közötti, életmű-rekordot jelentő áron kelt el. © Albert Oehlen, fotó: Rob McKeever, a Gagosian jóvoltából

Izgalmas és pozitív jelenség, hogy – úgy tűnik – a galériáknak a virtuális térben könnyebben megy az együttműködés és a nehéz helyzetben a nagy, tőkeerős galériák időnként készek segítséget nyújtani a kisebbeknek. A David Zwirner például tíz kisebb galériát hívott meg saját OVR-jébe, amiért semmilyen költséget nem számol fel az érintetteknek és nem kér jutalékot az ott generált forgalom után sem. Másutt kisebb galériák egymással összefogva hoztak létre közös virtuális kiállítóteret. Jeffrey Deitch, egy veterán Los Angeles-i műkereskedő kezdeményezésére a helyi galériák közös online értékesítési platformot indítottak, ahol 60-80 kisebb galéria ingyen mutathatja be kínálatát.

Mire jó még a virtuális tér?

Végezetül megjegyzendő, hogy az online átállást a műkereskedelem különböző szereplőcsoportjai nemcsak alaptevékenységük folytatására használják, hanem ügyfélkörük megerősítésére és bővítésére, valamint az ismeretterjesztésre is. Aukciósházak, vásárok és galériák egyaránt számos előadás-sorozatot, kerekasztal-beszélgetést, könyv-prezentációt, stb. szerveztek neves művészek, művészettörténészek, műkereskedők és más szakemberek részvételével. E rendezvények egy részét eredetileg élőben tervezték, de többségük ötlete már a karantén időszakában született. A témák igen szerteágazóak voltak, de a legtöbbször magáról az aktuális helyzetről, a pandémiának a művészeti életre és a műkereskedelemre gyakorolt rövid- és hosszútávú hatásairól volt szó. Ezt a gyakorlatot néhány hazai intézmény is követte; példaként említjük a TOBE Gallery nemrégiben zárult vagy az Art Market Budapest jelenleg zajló nemzetközi előadás- illetve beszélgetés-sorozatát. Jó lenne, ha ez a lendület a normalitáshoz való visszatérés után is megmaradna, hiszen az online programok, ha az együttlét élményét nem is adják meg, sokkal több emberhez juthatnak el, mint ahányan részt tudnak venni egy élő rendezvényeken. És – ahogy Marc Spiegler mondta említett interjújában – tartalmasabbá, gazdagabbá tennék az utóbbiak közötti időt.

Nyitókép: Philippe Parreno, My Room is Another Fish Bowl (detail), 2016. 90 screen printed mylar balloons; 30 Salmon: 95 x 188 cm (each); 30 Smelt: 99 x 220.5 cm (each); 30 Roache: 100 x 218 cm (each), edition of 3. Courtesy of the artist and Pilar Corrias, London. / Art Basel

Szerző: Emőd Péter

A cikk 2020. 07. 06-án jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

Virágzó online műkereskedelem

Több jelentős aukciósház is elhalasztotta tavaszi nagy aukcióját, így a milliós, rekordokat döntögető leütési árak elmaradtak, de ez nem jelenti azt, hogy a szezon eseménytelenül telt volna.

A koronavírus miatt március 11-én Magyarországon vészhelyzetet hirdettek. Az intézkedés első körben a 100 főnél nagyobb rendezvényeket érintette, de pár nap elteltével a kisebb befogadóképességű helyek is kezdtek bezárogatni. Márcus 16-án pedig egy újabb határozat értelmében a rendezvényeket általánosan is betiltották, mindegy hogy eléri-e a hely befogadóképessége a 100 főt vagy sem.

A koronavírus ahogy a minden napi életünkben, úgy az aukciók világában is változást hozott. Mivel a hagyományos teremárveréseket nem lehetett megtartani, így az alábbi opciók közül kellett választaniuk az aukciósházaknak:

  • tavaszi árverések elhalasztása őszre
  • zártkörű teremárverések, ahol online, telefonon és vételi megbízások érvényesítésével vehetnek részt a licitálni vágyók
  • teremárverés helyett online aukció rendezése

Online lehetőségek

Az árverései századik évfordulóját ünneplő BÁV elhalasztotta teremárveréseit, de az élet náluk nem állt le teljesen. Májusban megtartották első online ékszeraukciójukat, illetve online ajánlójegyzéket indítottak az axioart.com-on, ahol festményekre, bútorokra és műtárgyakra adhattak ajánlatot a gyűjtők. Az ékszerárverésen 33 tételt aukcionáltak, az ajánlójegyzéknél pedig közel 60 műtárgy és műalkotás talált új gazdát. Az ajánlójegyzék a gyűjtők és az aukciósház tetszését is elnyerte, a BÁV 2. online galériájában szereplő alkotásokra és tárgyakra augusztus 3-ig adhatnak ajánlatot az érdeklődők.

BÁV – 1. online ékszeraukció | 8. tétel – Garnitúra: Fehérarany 750‰ fülbevaló és függelék, több briliáns cca. 0,75 ct (MCrSi-P1) és zafír ékítéssel, 17 gr

Hasonló lehetőségekkel élt a Nagyházi Galéria és Aukciósház is. Áprilisban egy kamaraukcióval indultak, majd a májusi Varia árverésen festményekre, műtárgyakra, keleti szőnyekegre, ezüstökre és ékszerekre licitálhattak az érdeklődők. Az online aukciókon induló tételek 50%-ára érkezett sikeres licit.

Nagyházi Galéria és Aukciósház – Varia aukció | 47. tétel – Gorka Géza váza, Nógrádverőce, 1960, repesztett mázas kerámia, j. az alján: Gorka IV., sérült, javított, m: 16,5 cm

A műalkotások, műtárgyak szerelmeseinek igazi csemege volt az Arte Galéria, a Párisi Galéria, a Műgyűjtők Háza és Premier és az Ady25 Galéria zártkörű árverése. Aki pedig az online harcot részesítette előnyben, az a Boda Galéria, Premier és Ady25 Galéria árverésein adhatta le online licitjét.

Arte Galéria – 88. árverés| 62. tétel – Csernus Tibor (1927 – 2007): Hommage a’Bosch,1959 (Halda Alíz hagyatékából), monotipia /keretezve, 9,5 x 16,5

Milliós leütések az antikváriumok árverésein

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Krisztina Antikvárium és a Honterus Antikvárium is milyen impozáns számokkal zárta aukcióit. Emellett igencsak szép eredményt mondhat magáénak a Laskai Osvát Antikvárium is. A 33. könyvárverésen 510 tétel került kalapács alá és a papírrégiségek 81,6 %-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 9 183 000 forint volt, az árverés végén a tételek összértéke 11 721 500 forint lett.

Laskai Osvát Antikvárium – 33. könyvárverés | 271. tétel – Sági Károly (1919-1997) régész, történész, a Balatoni Múzeum igazgatója 1780 tételből álló kéziratgyűjteménye

Az antikváriumok egy része már a koronavírus előtt is szívesen tartott online aukciót, idén is online licitálhattak az érdeklődők a Múzeum Antikvárium, a Varietas Antikvárium és Füst Antikvárium árverésén.

A Múzeum Antikvárium tavasszal indította el 50 tétel egy téma címet viselő aukcióját. Az alábbi témák kerültek sorra eddig: nyomdászat és tipográfia, könyvművészet és tipográfia, kortárs magyar irodalom.

Múzeum Antikvárium – Kortárs magyar irodalom. 50 tétel – 1 téma No.3| 19. tétel – KERTÉSZ Imre: A kudarc. Dedikált. Első kiadás.

Nyári szezon

A korábbi években június közepétől elkezdődött az uborkaszezon, most azonban a nyári hónapokban nem kell búcsút intetnünk az árveréseknek.
A gyűjtőket az alábbi események várják az elkövetkező hónapokban:

Vasarelytől Hantaiig: magyar vonatkozású tételek külföldi aukciósházaknál

Itthon a járványszünet sem hosszabbította meg az árverési szezont, külföldön azonban, ahol később zár az évad, itt-ott pótolják az elmaradásokat. Érdemes körülnézni azoknak, akik magyar műtárgyakra vadásznak.

Ma két árverésre hívjuk fel a figyelmet. A párizsi Artcurial eddig már 60 munkát értékesített Hantai Simontól; július 8-i kortárs árverésükön most egyszerre nyolc is kalapács alá kerül a Franciaországban élt, külföldön és itthon egyaránt nagy népszerűségnek örvendő és keresett mestertől; ezzel Hantai kétségkívül az este főszereplője lesz. A művek 1953 és 1971 között készültek, fele-fele arányban olajképek, illetve akvarellek, a hordozó minden esetben vászon. Az akvarellek 30-40 ezres, az olajképek 60-150 ezer euró közötti becsértéket kaptak.  A legrégebbi, Festmény című kép érdekessége, hogy kevesebb, mint három év után tér vissza az aukciós piacra: 2017 októberében, ugyancsak Párizsban, de a Sotheby’s-nél 80-120 ezer eurós becsérték mellett 100 ezerért ütötték le; most viszont alacsonyabb, 70-90 ezres taksával indul. E munka színes reprodukciója szerepel Hantai Makláry Kálmán által kiadott életmű-katalógusában is. Mind a nyolc festmény franciaországi magángyűjteményekből került a mostani árverésre.

Hantai Simon: Festmény, 1953, olaj, vászon, 92,5 x 123 cm, az Artcurial jóvoltából

A főleg kisebb értékű, papíralapú munkák és könyvek aukcionálásában „utazó” berlini Jeschke Van Vliet Auctions Berlin  június 26-i modern és kortárs aukcióján nem kevesebb, mint 20 magyar vonatkozású munka szerepel. Ezek több mint fele, egészen pontosan 12 Victor Vasarely alkotása, míg a többi nyolc tételen további 10 művész osztozik – ez úgy lehetséges, hogy két tételben két-két művész grafikáit vonták össze. Vasarely művei egy kivételével szitanyomatok – alig van a világon olyan művész, akinek olyan mennyiségben kerülnek szitái kalapács alá, mint Vasarely. Ez azt is jelenti, hogy az árak jól beálltak; áron alul csak nagy szerencsével lehet egy-egy darabhoz hozzájutni, de nemigen vannak az árakat irreális magasságba feltornázó elkeseredett licitcsaták sem. Persze szita és szita között is nagy különbségek lehetnek – például a motívum, az eredeti munka és a nyomat készítésének időpontja, a példányszám és az állapot függvényében –, ezt tükrözik a viszonylag tág határok, 350 és 900 euró között szóródó becsértékek is. A nyomatok 1951 és 1982 között készültek, azaz a művész pályájának jó három évtizedét lefedik, s közismertek, például az 1972-es müncheni olimpia plakátterveként készült vagy azok által ihletettek éppúgy vannak köztük, mint árveréseken ritkábban elérhetők, például egy cím nélküli, objektnek minősülő 1967-es nyomat, aminek hordozója egy falapra montírozott alumínium négyzet. A legizgalmasabb Vasarely-tétel azonban egy egyedi munka, egy 1976-os, dedikációval ellátott, könyvben is reprodukált papírkollázs, ami 6 ezer eurós taksával várja a liciteket.

Victor Vasarely: Cím nélkül, 1976, papírkollázs, gouache, karton, 52,5 x 39 cm, a Jeschke Van Vliet Auctions jóvoltából

A másik, négy számjegyű taksát kapott magyar vonatkozású tétel Henri Nouveau, azaz Neugeboren Henrik kis méretű absztrakt olajképe 1951-ből. Hordozója ennek is papír, becsértéke pedig 2.400 euró.

900 eurót várnak Tót Endre Az én lyukam, a te lyukad című művéért, amiből 10, egyedinek számító példány készült. A kortárs magyar kínálatot bővíti az a plakát is, ami Lakner László és a 2007-ben elhunyt amerikai költő-képzőművész, Emmet Williams 1983-as közös kölni kiállítására készült a  székhelyét azóta Bad Münstereifelbe áttett Galerie Inge Baeckerben. Az ofszet plakátot a két művész aláírása mellett kéz- és arclenyomatuk teszi egyedivé és különlegessé; ez indokolja a 600 eurós becsértéket. (A katalógusban sajnos a magyar művész neve hibásan szerepel, ezért aki ott meg akarja nézni, a keresőbe Laker-t írjon.) A 732. tételt négy magyar művész munkáiként hirdeti a katalógus, valamiért honfitársunknak tekintve Fajó János és Kassák Lajos mellett a katalán Albert Girost is. Fajótól két színes szita, Kassáktól egy fametszet szerepel az összeállításban; a kis méretű munkákért együttesen 300 eurót várnak.

Tót Endre: Mein loch, dein Loch, 1971-96, akril, vászon, 35 x 50 cm, a Jeschke Van Vliet jóvoltából

Moholy-Nagy Lászlótól egy tételben három, az 1920-as-30-as években született fotó, illetve fotogram 1993-ban, ’94-ben és ’95-ben a Griffelkunst által készített nagyításait kínálják. A hamburgi Griffelkunst 1925 óta jelenteti meg edícióit, amelyek közül sok igen keresett. A közelmúltban készült nagyítások természetesen lényegesen alacsonyabb áron forognak, mint a vintázsok, az 500 eurós becsérték korrektnek mondható. Mattis-Teutsch Jánostól egy 1917-es linómetszetet kínálnak 400 eurós becsértékkel, Bortnyik Sándortól pedig egy 130-as sorozatban készült szitanyomat egyik példányát 350 eurós taksával. Beöthy-Steiner Anna és Ébneth Lajos egy-egy geometrikus szitanyomata együtt kerül kalapács alá, az előbbi munka 1925-35 között, az utóbbi vélhetően 1970-ben született. Becsértékük együttesen 450 euró.

Lakner László és Emmet Williams: Plakát, 1983, vegyes technika, ofszet, papír, a művészek eredeti arc- és kézlenyomatával, 86 x 61 cm, a Jeschke Van Vliet jóvoltából

Nyitókép: Részlet Bortnyik Sándornak a Jeschke Van Vliet Auctions-nál szereplő művéből (Ohne Titel. Farbserigraphie auf glattem Papier. 40 x 40 cm (58 x 56 cm))

Szerző: Fejes Júlia

A cikk 2020. 06. 24-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

Milliós leütések a Központi Antikvárium aucióján

A Központi Antikvárium múlt hét pénteken (június 5.) tartotta 153. könyvárverését. A járványügyi helyzet miatt a teremben csak 20 licitáló tartózkodhatott. Azok a gyűjtők, akik a létszámkorlát miatt nem licitálhattak a helyszínen vételi megbízással, online és telefonon tudták licitjüket érvényesíteni. 

Az árverésen 657 tétel került kalapács alá és a papírrégiségek 86,9 %-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 25 312 000 forint volt, az árverés végén a tételek összértéke 28 005 200 forint lett.

Az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően 91 ember jelentkezett be online licitek leadása céljából, közel 4,5 millió forint értékű papírrégiséget ütött le az aukciósház ügyfeleinknél, az aukcionált tételek 25,3 %-a került online licitálóhoz.

Nagy licitharcok


Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

Kiemelkedő festészeti alkotásokra, bútorokra és szőnyegekre licitálhatnak

Ki sem kell mozdulnia otthonából és most egy kattintással Öné lehet a kiszemelt műalkotás! Az Axioart 101 tételt felvonultató online aukcióján festmények, grafikák, bútorok és szőnyegek kerülnek kalapács alá.

Az aukció egyik legdrágább tétele Schéner Mihály olasz tájat ábrázoló hangulatos festménye. Az olajkép 1,1 millió forintos kikiáltási árral várja a licitálni vágyókat.

Schéner Mihály (1923-2009): Olasz táj pineákkal

Emellett Müller Árpád, Vén Emil, Bényi László, Kádár Béla és Fehér László alkotásaiért is érdemes lesz harcba szállni.

Müller Árpád (1961-2006): Póz
Vén Emil (1902-1984): Vitorlások
Bényi László (1909-2004): Tulipáncsokor
Fehér László ( 1953- ): Zagyvapart,1971

A műtárgyak kedvelői egy impozáns art-deco garnitúrára és egy komplett férfi dolgozószoba bútoraira is lecsaphatnak. 


A teljes katalógus itt érhető el.

Zárás: 2020. május 18. est 8 óra

Rekordszámú online résztvevő a Honterus Antikvárium árverésén

A Honterus Antikvárium múlt hét pénteken (április 24.) tartotta 104. árverését. A járványügyi helyzet miatt a zártkörű árverésen a vételi megbízások mellett online és telefonon tudták licitjüket érvényesíteni a gyűjtők.

Az árverésen 657 tétel került kalapács alá és a papírrégiségek 67,5%-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 19 487 400 forint volt, az árverés végén a tételek összértéke 20 644 000 forint lett.

Az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően 147 ember jelentkezett be online licitek leadása céljából, több mint 14 millió forint értékű papírrégiséget ütött le az aukciósház ügyfeleinknél, az aukcionált tételek 58,2%-a került online licitálóhoz.

Nagy licitharcok

Top10

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

Kevesebb műtárgyat vásárolnak az emberek a vírus idején?

A koronavírus teljesen átalakította az aukciós szezont: egyes aukciósházak őszre tolták a tavaszra tervezett aukciójukat, mások pedig az online térbe költöztek. Azok a házak, akiknek elenyésző az online aktivitásuk szinte teljesen bevétel nélkül maradtak. A galériák vezetővel beszélgetve az derült ki, hogy ők és a beadóik is attól félnek, hogy online nem érkezik annyi licit a műalkotásokra és műtárgyakra, mint a teremárveréseken. Az el nem kelt tételeket ősszel nem tudják újraárverezni, vagy ha be is teszik a katalógusba ezeket a tárgyakat, akkor alacsonyabb kikiáltási árakat kell alkalmazniuk.

Jogos a félelem? Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk erre a kérdésre vizsgáljunk meg közelebbről két olyan online aukciót, ami a koronavírus alatt indult és ért véget. A Premier és Ady 25 Galéria aukcióján (2020. 04. 1-12.) festményekre és grafikákra licitálhattak az érdeklődők. A Nagyházi Galéria kamara árverésén (2020. 04. 10-19.) pedig bútorok, szőnyegek, festmények, grafikák, műtárgyak és néprajzi tárgyak kerültek kalapács alá.

A Premier és Ady 25 Galéria árverésen 31 tétel szerepelt a katalógusban és tételek 60%-ára érkezett sikeres licit. Az árverés végén az aukcionált tételek összértéke 938 000 Ft forint lett.

A Nagyházi Galéria árverésen 263 tétel került kalapács alá és az alkotások közel 45%-ára érkezett sikeres licit. Az árverés végén az aukcionált tételek összértéke 3 558 800 forint lett.

A sikeresség és az összleütés azt mutatja, hogy ha színvonalas anyagot állít össze a galéria, akkor a gyűjtők online is szívesen licitálnak.

Mivel mind a két aukciósház tavaly is rendezett online árverést, ezért érdemes a sikerességi számokat összevetnünk a 2019-es őszi-téli adatokkal.


A bemutatott számok függvényében kijelenthető, hogy a koronavírus alatt megrendezésre kerülő online aukciók sikeresebben voltak, mint a 2019-es árverések. Mi lehet ennek az oka?

  • Van egy olyan vásárlói, gyűjtői réteg, aki eddig is szívesen vásárolt online.
  • Azok a gyűjtők, akik eddig nem licitáltak online alkalmazkodnak az új körülményekhez.
  • Műtárgyvásárlás, mint befektetés.
  • Növekvő vásárlási kedv.

Éppen zajló, vagy közelgő online események:

  • Múzeum Antikvárium | 50 tétel 1 téma | Nyomdászat, tipográfia – zárás: 2020. április 30. (20.00)
  • Boda Galéria | 2. online aukció – zárás: 2020. május 10. (17.00)
  • Premier és Ady 25 Galéria | közös online aukció – zárás: 2020. május 10. (20.00)
  • Axioart | Aukció egy gyűjteményből – festmény, grafika, szőnyeg, bútor – zárás: 2020. május 18. (20.00)
  • Báv Online Galéria | Festmény és bútor – ajánlójegyzék lejárata: 2020. június 23. (12.00)
  • Báv Online Galéria | Műtárgy – ajánlójegyzék lejárata: 2020. június 23. (12.00)

„Nem elhanyagolható, hogy nálunk jelenleg is van elérhető aranytömb”

A Solar Gold Zrt.-től Nagy Attila értékesítési és üzletfejlesztési igazgatóval beszélgettünk a hazai aranykeresletről illetve arról hogy mire érdemes odafigyelni aranybefektetés esetén.

Befektetési arannyal foglalkozik a cég. Honnan jött az „ötlet”?

Még a 2009-es válság előtt elkezdtük feltérképezni a piacot. Azt néztük meg, hogy milyen lehetőségek merülhetnek fel. Találunk-e olyan eszközt, amit máshol már régóta ismernek, de nálunk kevésbé elterjedt. Innen jutottunk el a befektetési aranyhoz.

Magyarországon ez miért nem volt ismert?

Ennek valószínűleg történelmi okai vannak. Nálunk csak az EU-hoz történő csatlakozást követően vált elérhető ugyanolyan feltételekkel a befektetési arany, mint más nyugati országokban. Ott a befektetési kultúra része az arany, míg nálunk nem csak a lakosság, de a pénzügyi szakemberek is „lemaradtak” róla. Ez a mai napig nem nagyon változott.

Úgy kell elképzelni, mint egy bankot?

Nem. Az aranykereskedők nem tartoznak az MNB felügyelete alá. Ennek számos előnye, de ugyanannyi hátránya is van. Itt a NEHITI felügyel és adja ki az engedélyeket. Ezért minden ügyfélnek azt javasoljuk, hogy jól járja körbe kivel-mikor-hol köt üzletet. Az adott vállalkozás mióta van piacon, milyen szolgáltatásokkal, partnerekkel dolgozik.

Milyen partnerekkel dolgoztok?

A Solar Gold Zrt. hivatalos viszonteladója az Argor Heraeusnak. Ez a világ egyik legnagyobb aranyfinomítója és a legismertebbek között van. 

Mások is forgalmaznak Argor tömböt nem?

Igen, de nagy különbség van biztonság tekintetében, hogy valaki hivatalos viszonteladó vagy ilyen-olyan úton hozzájut Argor tömbökhöz és eladja azokat. Mi hivatalos partnerei vagyunk az Argor Heraeusnak.

Miért fontos, hogy ki van a háttérben?

Az ügyfeleknek az igazi biztonságot egy ilyen kapcsolat adja. Bármikor hozzájuthatnak a tömbökhöz és bármikor eladhatják azt. Szinte mindegy mekkora igény érkezik. Ezt csak egy finomítóval a háttérben lehet biztonságosan megoldani. 

Nem elhanyagolható, hogy nálunk jelenleg is van elérhető aranytömb és működik a szolgáltatás. Egy kicsit ugyan rugalmatlanabb a rendszer, de mindenki aranyhoz jut. 

Lehet hallani több 100 kg-os igényekről. Találkoztak már ilyennel?

Természetesen hozzánk is eljutnak ezek az igények. Minden esetben teszteljük a vevőt. Ha képes kisebb, mondjuk 10 kg megvásárlására úgy, hogy minden szabályosan történik, akkor megmozgatjuk a kapcsolatokat. De az elmondható, hogy a nagy üzleteket nem így szokták megkötni. Ezek az igények általában nem valós igények.

A jelenlegi helyzetben veszik az aranyat?

Igen. Nagyon sokan keresik és nagyon sokan szeretnének azonnal vásárolni. Pedig az aranybefektetésnek általában más szerepe van egy befektető portoliójában. 

Milyen szerep?

Kiegyensúlyozó szerep. Már nagyon sokan bebizonyították, hogy azok a portfóliók hosszútávon mindig jobban teljesítenek, amelyikben van 5-10% arany kitettség. Ezt tudatosan kell csinálni. 

Tudnak ebben segíteni?

Büszkék vagyunk arra, hogy a munkatársaink nagy része a befektetési piacról hozott komoly tapasztaltokat és tudást. Az ügyfelek nagyon megszoktak azon lepődni, amikor leülünk velük és „lebeszéljük” őket az elképzeléseikről. Általában nem hagyjuk őket hirtelen beleugrani nagyobb vásárlásokba. Elmondjuk a kockázatokat és megpróbálunk segíteni, hogy hosszú távon se legyen probléma. A tömb helyett így sokszor képbe kerül az aranyszámla.

Az aranyszámla miben más? Virtuális arany?

Nem! Nagyon fontos, hogy az aranyszámla végterméke befektetési aranytömb, amit megfog az ügyfél és ha akarja akkor hazaviszi. 

Mivel finomítói háttérrel rendelkezünk így folyamatosan tudjuk kezelni a számlák mögött lévő befektetési aranyat. 

Itt az ügyfelek többnyire rendszeresen (havonta) fizetnek be kisebb összegeket és mi befektetési aranyat írunk jóvá a számlájukon.

Folyamatosan látják, hogy gyűlik az arany és ha úgy döntenek, akkor hazaviszi. Vagy eladják. 

Egy ilyen számlát átláthatóan működtetni finomító nélkül nem lehet. 

Ez megérne egy hosszabb beszélgetést is.

Mindenféleképpen!

Milyen egyéb szolgáltatásokkal vagytok a piacon?

Befektetési aranytömb és aranyszámla mellett a Kincsvadászatot szeretik nagyon az ügyfelek. 

Ez mi? Kincsvadászat?

Igen. Ennek a lényege, hogy az ügyfelek behozzák hozzánk az otthon lévő, már megunt, nem használt, sérült aranyékszereiket és mi befektetési aranyban írjuk jóvá nekik. Így látni fogják, hogy mennyit ér és rendelkezhetnek felette. 

Ki lehet az ügyfeletek?

Azok az ügyfelek keresnek minket, akik kellő tudatossággal rendelkeznek és szeretnének egy olyan befektetési lehetőséget, amihez bármikor hozzáférhetnek. Ami épp úgy értéket jelent a világon mindenhol. 

10 év sem telt el az előző gazdasági válság óta. Aki akkor elkezdett rendszeresen aranyba fektetni az most nagyon nyugodtan hátra dőlhet. 

Érdeklődés esetén kattintson ide.

Liszt, Picasso és a többiek…

Az Antikvárium.hu 11. online aukciója bővelkedik a meglepetésekben! A kínálatban nem csak aláírt és dedikált kötetek, de ritkán látott és sokatmondó kéziratok, levelek és képeslapok is szerepelnek. A különlegességeket kiegészíti seregnyi képzőművészeti alkotás és a több mint 450 tétel licitjének változását online, a karosszékből követheti nyomon! Az árverés április 16-án kezdődik és 10 napon keresztül várja az érdeklődőket!

A jelen aukció kínálatában Liszt Ferenc zeneszerző, zongoraművész számos kottája megtalálható, emellett egy olyan kuriózum is helyet kapott, mint a zongoraművész autográf levele, melyet Weimarból írt Rómába francia nyelven, 1885-ben. Ebben az évben a magyar származású virtuóz zongorista főként hol Bécsben, hol Weimarban vagy Strassburgban tartózkodott. A kézirat Liberato Aureli számára íródott fizetési felszólító levél. Megőrzött állapotban, a borítékon egy majdnem ép pecséttel kerül a nyilvánosság elé.

Hasonló unikum az a kézzel írott számla, melyet Arany János, mint akadémiai főtitkár illetett pár sorral és az aláírásával. A kéziratban az Akadémia Palotában végzett festőmunkákért kifizetendő összeget hagyta jóvá.

Sarah Bernhardt francia színésznő saját társulatával bejárta az egész világot, többször megfordult Budapesten is. A maga korában extravagáns művésznő számára nehezen érkezett meg a siker, de sosem adta fel, mert a színészet az életet jelentette számára. Az aukciós palettát az általa írt francia nyelvű levél is színesíti.

És ha már a színháznál tartunk, idekívánkozik Blaha Lujza és a Népszínház című kötet, melyhez tartozik egy képeslap, melyen a színésznő fekete-fehér fotója látható, hátoldalán pedig „a nemzet csalogánya” kézzel írott sorai. A róla szóló kötetet Verő György készítette.

Prosper Mérimée francia regényíró ismertségét a Carmen című elbeszélés hozta meg, melyből Bizet híres operáját írta. A romantikus hangvételű szerzőtől most egy 3 oldalas levelet olvashatunk a XIX. század közepéről.

Olyan ritkaság is helyet kapott az online aukciós kínálatban, mint I. Ferencz József aláírásával ellátott nyomtatott meghívólevél az 1865. dec. 10-i országgyűlésre. Az osztrák császár ezzel a hiteles meghívóval a kiegyezést tető alá hozó kongresszusra hívta össze az érintetteket.

A híres emberek könyvtárából nem egyszerű kiemelni párat, de mindenképp meg kell említeni néhányat.

Vámbéry Ármin a 19. század egyik leghíresebb magyar Kelet-kutatója volt, aki dervis ruhába öltözve utazta be egész Közép-Ázsiát, hogy minél jobban meg tudja figyelni az ottani népek életkörülményeit. A Küzdelmeim című memoárjának első kiadását a szerző dr. Goldziher Károly matematikus számára ajánlotta.

Fekete Lajos és Mágócsy-Dietz Sándor több, mint száz évvel ezelőtt írta az Erdészeti növénytan I-II. című botanikai munkáját, mely átfogó képet nyújt mind a növénytermesztés, mind a vadászat, halászat és erdészet témakörében. A könyv értékét emeli, hogy a szerzők a könyv első kiadását id. Entz Géza magyar biológus, zoológus számára dedikálták.

Az aláírt és dedikált kötetek közül sem egyszerű a választás, de az alább bemutatott művek biztosan felkeltik az aukciós térben időzők figyelmét.

Az egyik legfigyelemfelkeltőbb tétel a Füst Milán fordításában megjelent gépirat Shakespeare: Lear király című 5 felvonásos tragédiájáról, melyet a fordító több helyen is dedikált, illetve a kísérő levelet kézjegyével látta el.

Babits Mihály: Az európai irodalom története című munkája kiemelkedő helyet foglal el életművében. A Nyugat kiadásában megjelent első kiadást a szerző aláírása tesz felbecsülhetetlenné.

Fekete István a Csend című regényében a falusi gyerek érzéseit, tapasztalatait, a nyári szünet boldogságát mutatja be a tőle megszokott könnyeden bölcselkedő és játékosan komoly stílusában. A könyv első kiadásának értékét a szerző dedikációja fokozza.

Gróf Széchenyi Zsigmond a múlt század leghíresebb magyar vadásza. Szenvedélyesen gyűjtötte a ritka fajok trófeáit és kalandjait számos kötetben tárja olvasói elé. A Lybiai sivatagban játszódó Hengergő homok című útikönyvben főleg különleges antilopfajtákat mutat be. A mű első kiadását a szerző aláírása teszi még értékesebbé.

Kassák Lajost a hazai avantgárd vezéralakjának tekinthetjük, nevéhez számtalan izmus köthető. A 35 versét tartalmazó kötetének illusztrációit Kassák, Dór és Schubert Ernő készítették. A verseskötet Kassák aláírásával kerül az aukciós piactérbe.

Híres külföldi személyek Magyarországon ritkán aukcionált kötetei is színesítik az aukciós tárlat kínálatát:

Boris Kochno, az orosz származású író, költő, aki maga is foglalkozott táncművészettel. A Le Ballet című kötetében a franciaországi klasszikus balett táncnyelvét fordítja szavakra. A műben számos fekete-fehér fénykép, színes rajz kap helyet, valamint Pablo Picasso eredeti színes litográfiája! És, hogy mi köze volt Picassónak a baletthoz? Több előadáshoz ő tervezett díszletet és jelmezt, a látványvilágot újragondolva, az avantgárd szellemet erősítve a színpadon, mellesleg első felesége az orosz társulat balerinája volt.

Az antik kiadványok, első kiadások, bibliofil kötetek és/vagy díszkötéses könyvek és albumok közül az árverés kínálatában megannyi ritka különlegesség ajánlja magát a gyűjtők könyvtárának polcaira.

Vörösmarty Mihály 1825-ben adta ki a Zalán futása című hőskölteményét. Költői pályája ezzel az eposszal indult a halhatatlanság felé.

Gróf Széchenyi István neve egybefonódik a becsületesség, erényesség és bátorság jelzőkkel. Minden helyzetből próbálta a legjobbat kihozni, amivel hozzáértését is bizonyította. Most a Politikai programm töredékek című munkájának első kiadása került az árverés tételei közé.

Virág Benedeket a magyar ódaköltészet első mesterének tartják. Jelen aukció kínálatában a történelmi és politikai jelentéssel bíró Virág Benedek magyar századai I-V. sorozat került aukcionálásra.

Robin Hood az angol mondakör egyik legismertebb hőse, a „tolvajok fejedelme”. A James György (George Payne Rainsford James) által írt két kötetes mű különlegessége, hogy első magyar fordítását Petőfi Sándor vetette papírra!

Lorinser Frigyes Vilmos: A legnevezetesebb ehető, gyanús és mérges gombák természethű képei tizenkét táblán című munkája igen ritka. Az egyenként kivehető színes kromolitográfiák rendkívül élethűen mutatják be a fontosabb gombák alakját.

Az antik kötetek és első kiadások sorát folytatva álljon itt még néhány unikum az 1700-as évekből:

Tolnay Sándor az állatorvoslás első egyetemi professzoraként munkálkodott, miközben megírta a Barmokat orvosló-könyv című hiánypótló kötetét, mely az állatvészek megelőzéséhez és gyógyításához nyújtott segítséget.

Az olasz származású Gvadányi József gróf katonacsaládból származott, híven követte is felmenői munkásságát, de nyugdíjbavonulása után az irodalom felé fordult és sorra jelentette meg népies stílusban írt, sokszor ironikus és humoros hangvételű verses elbeszéléseit. Jelen árverésen a Rontó Pálnak egy Magyar lovas Köz-Katonának és Gróf Benyovszki Móritznak életek’ c. eposzával képviselteti magát.

A Máro Virgilius Publius: Magyar Virgilius első darab/A’ magyar Virgiliushoz tartozó sisakos paízos kardos mentőírásuláiról/Tóldalék című kötetben a dalokhoz illeszkedő fekete-fehér metszetek hívják fel magukra a figyelmet.

Nicolas de Fer francia térképész munkája során sajnos előfordultak földrajzi hibák, tévedések, viszont a kivitelezés minden esetben lenyűgözően hatott. A kb. 1705-ből származó Hongrie ou partie Septent de la Turquie en Europe színes atlasz is ezt bizonyítja, mely többek között Magyarországot és Törökországot ábrázolja.

A bibliofil és díszkötéses kiadványok szerelmesei mindenképp tekintsék meg William Shakespeare: Shakespere színművei 6 kötetét, melyben közel 600 feliratozott, fekete-fehér rajz található, valamint Piványi Ernő, Timár Szaniszló és Palóczy Lipót közreműködésével létrehozott Az ezeréves Magyarország és a Milleniumi Kiállitás című díszkötéses fényképgyűjteményének első kiadását.

Az aukció egyik látványossága Apor Viktor Háborus és ellenforradalmi emlékek című naplótöredéke, melynek első kiadása gyűjtői állapotban kerül a leendő tulajdonosához. A mű érdekessége, hogy szerepel a „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-II.” zárolt könyveinek hivatalos listáján.

Sárosi Bella két gasztronómiai művel is képviselteti magát a jelen aukción. A Házi cukrászat és befőttek könyve mellett a Legjobb szegedi szakácskönyv is várja a konyhaművészet iránt érdeklődőket.

Az igazán nem hétköznapi felsorolás után álljon még itt egy kis csemege, mely a képzőművészeti alkotásokból kíván ízelítőt adni.

Gyarmathy Tihamér, a mindig megújulni tudó, az avantgárd stílus markáns képviselője egyik monotípiájára hívjuk fel a figyelmet, mely a Lenyomat 1966 címet viseli.

A színes rézkarcairól elhíresült Gross Arnold most Beszélgetések a barátságról című képével képviselteti magát.

Fajó János ars poeticája: „Amit megoldhatsz két formából, ne oldj meg háromból”! Képein az egyszerűséget hangoztatja, mint a Fekete és fehér címet viselő szitanyomaton.

Itt az alkalom, hogy az árverésen licitálók ritkaságokkal bővítsék gyűjteményüket, melyet az érdeklődők megtekinthetnek és személyesen kézbe vehetnek a webáruház IX. kerületi, budapesti átadópontján április 16-tól 24-ig.

A már jól ismert módon minden egyes kötetről az átlagos katalógusinformációnál sokkal gazdagabb fotóanyag és írásos háttérinformáció (a leiratokon túl előszó, tartalomjegyzék és fülszöveg van minden olyan könyvnél, ahol ezek rendelkezésre állnak) található a webáruház aukciós felületén, hathatósan segítve ezzel a licitálás előtti tájékozódást új és visszatérő ügyfelei számára egyaránt.

Az Antikvarium.hu „11. online árverése” ITT érhető el »