Latest Posts

Évindító Programajánló – 2023

Bár sok-sok kérdőjel övezi a 2023-as évet, egy biztos: kulturális programokban nem lesz hiány. Íme évindító válogatásunk

Ragyogj! – január 21-én látványos Ünneppel kezdődik Veszprémben az Európa Kulturális Fővárosa év

Egy hétvége, 13 helyszín és 50 fantasztikus kulturális esemény Veszprém belvárosában: január 21-én Európa-szerte minden szem Veszprémre és a Bakony-Balaton régióra szegeződik. A város a régióval közösen viseli idén az Európa Kulturális Fővárosa címet, amelynek első lépése a grandiózus megnyitó show lesz: a különleges, nagyszabású produkció mellett egész nap, sőt egész héten színes, összművészeti kísérőprogramok várják a Veszprémbe látogatókat.

Január 21-én az ünnepélyes megnyitóval hivatalosan is megkezdődik az a kulturális évad, melyre Veszprém és a csatlakozott 116 település több éve készül.

Délelőtt 10 órától egészen vasárnap hajnalig Veszprém belvárosában változatos, minden korosztályt megszólító produkciók szórakoztatják majd az érdeklődőket, de lesznek gasztronómiai élmények a food truckoknak köszönhetően és a helytörténet kedvelői a Veszprémi Érsekség jóvoltából vársétákon is részt vehetnek. 

Hétfői orgonakoncertek a Bazilikában (2023. január 9., 16., 23., 30.)

A hétfői „Cathedral Organ Concerts” az egyetlen hangversenysorozat a Szent István Bazilikában, amelyen a bazilika világhírű, Budapest legnagyobb és legszebb hangú műemlék koncertorgonáját hallhatják a hangversenyek látogatói. Az előadások a hétfői napokon 17 órakor kezdődnek.

Éjszakai bunkertúra a Csepel Művekben (2023. január 13.)

Ismerjék meg a valaha volt legjelentősebb gyárunkban épült legerősebb üzemi óvóhelyi rendszert! A gyárban valaha épült mindhárom fajta erős óvóhelytípust meglátogathatják: a vezetési pontot, a tömegóvóhelyet és a légoltalmi kórházat is.

Kultúraválasztó – a magyar kultúra napja alkalmából (2023. január 21.)

A Virág Benedek Ház a Magyar Kultúra Napja alkalmából több művészeti ágba is bepillantást enged. Kipróbálhatjuk a festészetet, vagy táncolhatunk közösen saját testünk ritmusára Grecsó Zoltánnal, improvizálva kipróbálhatjuk a színházat, Kis Kata Linda segítségével egy napra fotóművésszé válhatunk, trükköket, tippeket kaphatunk a fényképkészítésről, vagy éppen a másik oldalról nézve modellt is állhatunk a fotósnak korabeli ruhákban. Ezen kívül többféle hangszer is kipróbálható lesz a nap folyamán. A belépés ingyenes.

Magyar filmekkel köszöntik a Magyar Kultúra Napját az Urániában

Az Urániában idén is különleges programokkal köszöntik január 22-én a magyar kultúra napját. Az esemény alkalmából 18, nemrég készült magyar filmet nézhetünk meg a moziban. Január 22-én, az idén 200 éves Himnuszra emlékezve, 1989 óta rendezik meg a magyar kultúra napját. Az eseményre most az Urániában is készülnek, összesen 18 alkotást nézhető meg, 3 teremben. 

Részletek

Fotó: InterCom

Kiállítás Ajánló

A háborúnak vége! Ha akarod – Tribute to Yoko Ono (Magyar Nemzeti Múzeum)

A békevágy és a béke témájához kapcsolódó alkotásokat bemutató rendhagyó tárlatot a szomszédságban zajló ukrán háború motiválta, a kiállítás jegybevételéből a haszon összegét a múzeum az ukrajnai háború kárpátaljai áldozatainak támogatásra fordítja. Yoko Ono eredeti elképzelése szerint ez egy interaktív kiállítás, több alkotás a közönség közreműködésével és aktivitásával kel életre. Ilyen például a Menekülthajó c. alkotás, amit eredetileg tiszta fehér falak vettek körbe, mostanra azonban a látogatók rajzaival telt meg a tér.

2023. február 18-ig | Weboldal

Fotó: Bíró Dávid/Ludwig Múzeum

Keresztes Zsófia: Az álmok után merek dacolni a károkkal (Ludwig Múzeum)

Az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálén a Ludwig Múzeum a Magyar Pavilonban Keresztes Zsófia Az álmok után: Merek dacolni a károkkal című kiállítását mutatta be. Az alkotó “mozaikszobrai, amorf testfragmentumai, a múlt és jelen jövőhöz való ambivalens viszonyát és az identitáskeresés stációit megjelenítő installációja korunk bizonytalanságait, életérzését közvetítették. A múltban mélyen gyökerező, ugyanakkor nagyon is aktuális művei a közönség széles rétegeit tudták megszólítani” – összegezte Fabényi Julia, a múzeum igazgatója. A Velencéből hazaérkezett kiállítás december 16-tól a Ludwig Múzeumban látható.

2023. február 26-ig | Weboldal

Body Worlds (Etele Plaza)

Budapestre érkezett a világ egyik leglátogatottabb kiállítása! Az Etele Plaza 1200 négyzetméteres kiállítótere ad otthont a plasztinációs eljárással megőrzött valódi emberi testeknek, melyeket megfigyelve a látogatók előtt feltárul az emberi test komplex világa. Az eljárást Günther von Hagens professzor találta fel a hetvenes években, és magát a kiállítást is ő hozta létre az anatómiai ismereteink bővítése érdekében, egyben felhívva figyelmünket az egészséges életmód fontosságára.

2023. február 16-ig | Weboldal

Hantai, Klee és más absztrakciók – Szépművészeti Múzeum

A tárlatvezetésen Hantai Simon közvetlenül 1948 után festett műveit mutatjuk be, azt az időszakát, amikor Párizsban elkezdte tanulmányozni a modernizmus irányzatait. A magyar származású, de élete nagy részében Franciaországban élő és alkotó Hantai Simon alkotásai mellett többek között Paul Klee, Joan Miró és Pablo Picasso alkotásai is feltűnnek.Budapest XIV. kerület

2023. január-február | Weboldal

Vaszary. Az ismeretlen ismerős – Magyar Nemzeti Galéria – Meghosszabítva!

A magyar képzőművészet egyik jelentős mestere, a rendkívül változatos stílusokban alkotó Vaszary János kiállításán bemutatott mintegy 70 műből 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára. A tárlaton látható festmények a teljes életmű szinte minden korszakát képviselik: a korai impresszionista időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó-képekig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig.

2023. április 2-ig meghosszabbítva | Weboldal

Saját készítésű kerámiákat árverez el a Quimby

A teljes bevételt a Vadaskert Alapítványnak ajánlja fel az együttes

Egyedi kerámiatányérokat bocsát árverésre a Quimby együttes, hogy így segítse a Vadaskert Gyermekpszichiátria munkáját. Az aukción 12 darab, a zenekar tagjai által készített, dedikált és sorszámozott alkotásra lehet licitálni. A bevétel teljes összege a Vadaskertet támogatja, ahol a koronavírus-járvány kitörése óta ugrásszerűen megnőtt a mentális problémákkal küzdő gyermekek száma.

Kiss Tibi, Varga Livius, Kárpáti József (Dódi), Balanyi Szilárd, Gerdesits Ferenc és Mikuli Ferenc (Fefe) bevonultak a műhelybe és mindenki a saját ízlésvilágának megfelelően készítette el az egyedi kerámiákat. A csapatot megérintették azok a hírek, amelyek a gyerekek mentális állapotának rohamos romlásáról és a szakemberek heroikus küzdelméről szóltak, ezért úgy döntöttek, hogy karácsonykor az Apacuka kerámiával közösen jótékonysági árverést hirdetnek. A rajongók így teljesen egyedi Quimby kreációkat szerezhetnek a fa alá, miközben egy jó ügyet is támogatnak.

„Nem szakemberek vagyunk, hanem érzékeny művészek és édesapák” – mondta Kiss Tibor arról, hogy miért érzik fontosnak a gyermekek ügyét. „A közelmúlt, a jelen és előreláthatólag sajnos a jövő eseményei is rendkívüli nyomást gyakorolnak nemcsak ránk, felnőttekre, hanem az érzékeny korban lévő gyerekekre egyaránt. Ha idejében elcsípik a szakemberek a bajt, akkor sokkal nagyobb eséllyel lehet kezelni ezeket a pszichés állapotokat” – nyilatkozta a Quimby énekese. 

Kreatív emberként az agyagozás is nagy hatással volt a zenészekre. „Teljesen belefeledkeztünk. A szabad lelkű gyermeki, kreatív énünk indult el azonnal, amikor kezünkbe vettük az agyagot. Egymás után jöttek az újabb és újabb ötletek” – mondta Kiss Tibi. „Az agyag olyan, mint az agyad. Nemcsak halmazállapotra, hanem komoly figyelmet is igényel a szürkeállományodtól, hogy úgy alakuljon a készített tárgy, ahogy szeretnéd!” – tette hozzá Fefe, a csapat basszusgitárosa.  

„Őszintén meghatott bennünket a Quimby kreatív és önzetlen felajánlása. Hihetetlenül jó fejek, hogy ennyire szívükön viselik a gyermekek mentális egészségének ügyét. A kórház dolgozói között sok a Quimby rajongó, így átérezzük, hogy micsoda öröm lehet megkaparintani egy ilyen személyes ereklyét” – mondta el Tárnok Zsanett, a Vadaskert Alapítvány vezetője. A zenészek felajánlása a lehető legjobb pillanatban érkezett, mert a Vadaskertben drámai küzdelmet folytatnak a megnövekedett esetszámokkal. 

A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancia immáron évek óta teltházzal működik, a személyzet megfeszített munkában és új terápiás megoldásokkal igyekszik ellátni az ország különböző részeiből érkező, pszichés gondokkal küzdő gyermekeket és fiatalokat. A COVID-járvány kezdete óta a szorongásos és depressziós esetek száma az ötszörösére nőtt, a sürgősségi esetszám pedig 40%-kal emelkedett. Kiemelkedően sok az önsértő fiatal. 

„A helyzet normalizálódására nem számíthatunk, ezért svéd mintára átalakítjuk a működésünket. Új dialektikus viselkedésterápiás részleget alakítunk ki a kórházban, egy terápiás központot. A cél az, hogy a gyerekeknek és a szüleiknek is segíteni tudjunk és így jelentősen visszaszoríthassuk az önsértések számát. Az aukción befolyt összeget ezekre a fejlesztésekre, a kapacitásunk növelésére költjük” – mondta el Tárnok Zsanett. 

Az online aukció december 1-én indul és december 15-ig tart.

Licitálni az alábbi linken lehet https://axioart.com/partner/vadaskert-alapitvany-a-gyermekek-lelki-egeszsegeert

FaceBook esemény: https://www.facebook.com/events/532017808797255

YouTube link az agyagozásról: https://www.youtube.com/watch?v=dEyF304PXUA

Előre is köszönjük az Axioart felhasználóinak a liciteket! – az Axioart csapata

Online Aukció – Online Kiállítás: Az Online Art Galéria a Virtuális Térben

Enter. Vagyis belépés, ez esetben a virtuális térbe, ahol megtekinthető az Online Art Galéria II. Grafikai Aukciójának kiállítási anyaga is.

Ez az egyedi megoldás méretarányosan mutatja be hogyan fest a sokat sejtető nevű Online Art Galériában a katalógus tartalma. A képekre kattintva megtudhatjuk az alkotások címét, alkotóját és egyéb paramétereit, de fel is vehetjük a kapcsolatot a galériával ha bármi egyéb kérdésünk lenne. Mint megtudtuk, a kiállításnak van egy valótlan pontja, a kilátás, mely egy olaszországi városkára néz, nem pedig a Falk Miksa utcára. Ha azonban ettől hajlandóak vagyunk eltekinteni, egy ingyenes kiállítást járhatunk be hangulatos fa parkettán, sötét falakkal és tágas terekkel. A galéria tényleg mindenre gondolt, modern fekete padok biztosítják a megpihenés lehetőségét, valamint a kiállításra való belépést se lift, se lépcső vagy jegypénztár, de még kötelező ruhatár sem nehezíti.

Sokat hallani arról, hogy az elmúlt évtizedekben egyre csökken a múzeumok és galériák látogatottsága. Ezt sokan a kultúra iránti igény csökkenésével, mások pedig az internet egyre nagyobb térnyerésével magyarázzák. Az okoseszközök forradalmának és a modern technikáknak köszönhetően egyre inkább jellemző az interaktivitás is, amelynek segítségével az online térben ma már nem csak egyoldalúan tájékozódhatunk, de valóságos élményekre is szert tehetünk. A virtuális kiállítás ezt a lehetőséget használja ki abból a célból, hogy közelebb hozza a felhasználókhoz a kultúrát, így akár néhány kattintással egy kiállítótérben találhatják magukat a felhasználók a tér/idő okozta korlátozásoktól függetlenül. Ez a fajta megoldás lehetővé teszi, hogy egy adott gyűjteményt bárki, bármikor megtekinthessen, egy érdekes tárlatot a nap 24 órájában, az otthon kényelméből böngészhessen át. Ennek köszönhetően pedig a virtuális kiállítás a szórakoztatás mellet elősegítik a kultúra demokratizálódását, a műtárgyakkal kapcsolatos ismeretek széles körben való elérhetőségét.

Két hazai példa

A Magyar Nemzeti Múzeumnak többféleképpen is megvalósított virtuális kiállítása látható a weboldalán. Ezek közül kiemelendő a Seuso-kincs 3D virtuális kiállítás. A Nemzeti Galéria oldalán keresztül két tárlat tekinthető meg: a Magyar Tájak elnevezésű hazai tájfestészet klasszikusait felvonultató kiállítás, mely a Szépművészeti Múzeum által került megvalósításra. Másik, a már régebb óta megtekinthető Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című kiállítás.

Jó ez?

Ez a változás, vagy inkább eltolódás az online aukciók és kiállítások irányába természetesen nem a hagyományos rendezvények végét jelenti, hanem egyszerűen több lehetőséget biztosít a művészetkedvelőknek, hogy egyre több módon tudják bemutatni és megtekinteni a műalkotásokat. Emellett azok számára is hozzáférhetővé válnak a képek és műleírások, akik földrajzi vagy egyéb okokból nem jutnának el a kiállítás helyszínére ha az nem az online térben lenne. Emellett az AR (augmented reality), vagyis a kiterjesztett valóság is elérhető az Online Art Galéria kiállításán, melynek segítségével a valós környezetbe vetíthetjük a virtuális elemeket. Így bár egyelőre csak virtuálisan, de megnézhetjük hogy is mutatna a falunkon az áhított kép, legyen az egy Monet vagy épp egy Keserü Ilona.

Nyári Programajánló – Július –

Bár a nyári hónapok nem a legizgalmasabbak az aukciós piacon, azért bőven akadnak érdekes programok, köztük kiállítások vagy épp nyári aukciók Budapesten és szerte az országban. Axioart programajánló:

Zsolnay Fényfesztivál

2022-ben is fénybe borítja Pécset a Zsolnay Fényfesztivál! Visszatér a nyári időponthoz az ország első és egyetlen fényfesztiválja, a pécsi Zsolnay Fényfesztivál. Július 7-10 között újra fényköntöst kapnak az épületek, fényszőnyeget az utcák, miközben a Székesegyház monumentális homlokzatát a nemzetközi verseny legjobb 3D-s, mozgóképes vetítései keltik életre. Az ország első és egyetlen fényfesztiváljára 100.000 látogatót várnak és mintegy 120 programmal készülnek a szervezők. Világhírű fényművészek mutatják be munkájuk legizgalmasabb darabjait a látogatóknak, akik olyan kuriózumokat is kipróbálhatnak, mint a fénnyel teniszezés, a fénygraffiti készítés és a fényóceánba merülés – mindezt ingyenesen! 

Zsolnay Fényfesztivál Pécs

Csigó Kult Fest

Kevésbé ismert (még), de annál érdekesebbnek ígérkezik a CSIGÓ KULT FEST, mely idén a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Kultháló Bázis rendezvénysorozata keretében, a Csigó Malom Kulturális és Művészeti Központ Alapítvány szervezésében kerül megrendezésre. Az összművészeti fesztivál a fókuszában a komolyzene, képzőművészet és a gyűjtés világa állnak, így a fesztivál programjában szerepelnek hangszerbemutatók- és kiállítások, workshopok, koncertek, zenei kurzusok, kvíz játékok, előadások és pódiumszínpadi beszélgetések is.

A Balaton-felvidék inspiráló helyszín számos képzőművész számára is.  A neves művész házaspár, Gábor Áron festőművész és G. Heller Zsuzsa szobrász-keramikus művész, évtizedek óta alkot Badacsonytomajon. A “Nyitott Műtermek” tematika keretében ismerkedhetnek meg velük közelebbről az érdeklődők, akik további alkotókat is meglátogathatnak a fesztivál ideje alatt a tapolcai medencében.

Művészetek Völgye 2022

Ha július, akkor Művészetek Völgye. 2022. július 22. és 31. között több, mint 2000 programmal csalogat a Balaton-felvidékre a Művészetek Völgye: nagyszínpados koncertek, mesés panoráma, színház, újcirkusz, kortárs irodalom, izgalmas produkciók, beszélgetések, workshopok, kiállítások várnak idén is mindenkit az ország legnagyobb összművészeti fesztiválján Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden. Új helyszínen, Kapolcson köszönhetjük a Petőfi Udvart, amely a Petőfi Kulturális Ügynökség és Petőfi Irodalmi Múzeum közös helyszíne, könnyűzenei koncertekkel, kortárs és klasszikus irodalmi programokkal, gyerekprogramokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel várja a látogatókat. 

Művészetek Völgye Fesztivál 2022 Kapolcs

F.A.L.U

Nehéz lesz választani a rengeteg júliusi program között, hisz idén Szilvásszentmárton is beszáll a versenybe július 7-10 között. A ‘F.A.L.U. = Falvak Ahol Lehetetlen Unatkozni’ egy összművészeti fesztivál, melynek a Somogy megyei Zselicben található Szilvásszentmárton ad otthont. A hagyományteremtő rendezvény célja, hogy bemutassa a Zselic és benne Szilvásszentmárton értékeit, hogy azokat az országhatáron belül és kívül egyaránt megismerjék. A fesztivál a település lakóinak összefogásával valósul meg, kulturális hidat képezve a határon innen és határon túl lévő magyarok között, a Felvidéktől Erdélyen keresztül egészen a Vajdaságig. A fesztivál nyitott udvarokként vonja be a településen található portákat a tóparttól egészen a kiváló nedűket biztosító szőlőhegyig. A porták különböző témákban mutatják be a kultúra sokszínűségét.

Mátrai Művészeti Napok

Július legelejétől várja a látogatókat egy héten át a Mátrai Művészeti Napok. A “Muzsikál az erdő” rendezvénysorozat fő célja az erdő és a zene – művészetek erejével a környezettudatos életvitel irányába mozdítani a rendezvény résztvevőit. A szervezők hűek a hagyományos szervezési elveikhez: a család valamennyi tagja talál számára vonzó és tartalmas feltöltődési lehetőséget. 

Az erdei programhelyszínek aktív gyalogos, kerékpáros és lovas túrákkal is megközelíthetőek. A Príma, Nógrádikum és Nívó Díjjal rendelkező rendezvényen a szakvezetéses erdei sétákkal jutunk el a klasszikus zenei és a népzenei erdei koncertekre, ahol országos, sőt világhírű előadóművészek és a helybéli művészeti élet kiválóságai nyújtanak egyszeri, megismételhetetlen erdei koncertélményt. Nem marad el továbbá az erdei sport, a színvonalas zenei és kézműves gyermekprogram, a helyi termelők bemutatkozása, a fenntartható gazdálkodás példák bemutatása sem. 

 XXVIII. Váci Világi Vigalom

Július 22-24. között kerül megrendezésre a XXVIII. Váci Világi Vigalom, a város és a Dunakanyar egyik legrangosabb kulturális eseménye, amely immár több, mint negyed évszázados múlttal rendelkezik. Utánpótlás kajak-kenu verseny, majd utána a nézők számára sárkányhajózási lehetőség, zenepavilon, táncház, koncertek… sorolni is nehéz a programokat.

Szentendrei Teátrum és Nyár

A Szentendrei Teátrum idén is különleges és választékos programkínálattal várja a kultúrára éhes közönséget egészen augusztus végéig. A számos előadást érdemes egybekötni egy Szentendrén eltöltött nappal, hisz számos múzeum és galéria várja a látogatókat! Július 9-én este például Picasso Guernica-grafikáiból nyílik kiállítás az Erdész Galériában.

Sírkerti séták

Rendhagyó módon a Fiumei úti sírkertben is szerveznek tematikus, vezetett sétákat (2022. július 1., 2., 8., 9., 15., 16., 22., 24., 29., 30.) melyek ráadásul ingyenesek. A júliusra meghirdetett események a magyar történelem egyik legnagyobb jelentőséggel bíró emlékhelyével és az itt nyugvó híres emberekkel ismertetik meg az érdeklődőket.

Végül nincs más hátra, mint hogy partnereinket is kiemeljük, akik nyáron sem hagynak minket aukciók nélkül. Tájékozódjon júliusi aukcióinkról naptárunkban és licitáljon épp ilyen kényelmesen egy napágyból!

Fotó: Orczy Summer Chill Facebook

„Gouache…mi?!”

A címet egy múzeumi látogatáskor hallott beszélgetés ihlette:

„Ez akkor nem akvarell?”

„Nem, ez gouache.”

„Gooouuu…mi?! Nem lehetne magyarul írni?”

Első ránézésre az akvarell és a gouache (ejtsd: „gvas”) valóban közel azonos médiumnak tűnhet.

Ha azonban jobban megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy mindkét festéknek vannak olyan egyedi jellemzői, amelyek megkönnyítik a megkülönböztetést. Az elsődleges különbség a két festék között, hogy a gouache átlátszatlanabb, mint az akvarell. Ha egy réteg akvarellt viszünk fel, a fehér papír és az alatta lévő előzetes rajzok át fognak látszani, míg gouache réteg alkalmazásakor a papír közel sem látszik át. Az akvarell átlátszóságának köszönhetően a fény képes áthaladni a pigmenten és visszaverődik a fehér papírról, így a gouache matt felületétől eltérő fényminőséget biztosít.

Balra akvarell festékkel készült a kép, jobbra gouache-t használva

Bár mindkettő vízben oldódó pigmentekből és kötőanyagokból készül, számos fontos különbség van a két közeg között. A leglényegesebb, hogy az akvarellfesték felvizezhető és elég vékonyan eloszlatható, hogy szinte átlátszóvá váljon. Bár víz adható a gouache-hoz is, de nem teszi azt áttetszőbbé. Ehelyett a gouache jellemzően sűrű, átlátszatlan felületet biztosít.

Hogyan állapítható meg, hogy melyikkel „állunk szemben”? Nagyító alatt jól láthatóak az akvarellfestékben keletkezett buborékok. Az akvarell képek általánosan könnyebbnek hatnak, míg a gouache testes, élénk, matt és egyenletes színeivel nem csak kiegészítője, méltó vetélytársa is lehet a “bejáratott” akvarellnek. A két anyagnak és technikának számos különbsége, illetve hasonlósága van, ami miatt gyakran nehézséget okoz a megkülönböztetésük a gyakorlatlan szem számára, de sokszor még a gyakorlottaknak is.

Közös tulajdonságuk például, hogy a festékanyag száradás után visszaoldható marad szemben például a temperával, amely vizes és olajos anyagok keveréke. Ennek természetesen előnye és hátránya is van.

Az akvarell lényegében egy lazúr-technika, vagyis a festék összetétele megengedi, hogy átlátszó, áttetsző rétegekben vigyük fel a hordozóra. Alapvetően az akvarellfesték egy vagy több, mikroszkopikus szemcsékből álló pigment keveréke festékhordozó anyaggal. Ez a hordozó olyan összetételű, hogy képes szuszpenzióban tartani a pigmentszemcséket, ezáltal ecsettel felvihetőek a papírra, melynek felületén megkötnek, szerencsés esetben számunkra tetsző formában. A hordózók sorában kiemelten fontos a víz, hisz az anyagok ebben oldódnak és elegyednek, ez segít a papírra hordásban, majd munkája végeztével elpárolog.

A gouache, ha csak összetételét nézzük, nem sokban különbözik az akvarellnél leírtaktól. Viszont a gouache-képek matt, egyenletes, cseppet sem átlátszó felületeinek, melyek szintén vibrálóak és szín-telítettek, megvan a maguk titka. A gouache festék tradicionálisan úgy áll elő, hogy az akvarell receptje kiegészül egy „opak”, tehát fedő fehér pigmenttel. Ennek hozzáadásával lesz átlátszatlan és fedő maga a festékanyag is.

Ez az anyag a történelem során sokat változott. Kezdetben hegyi krétát (kalcium-karbonát) illetve súlypátot (bárium-szulfát) használtak. Ezt később felváltotta a cinkfehér finomabb, sűrűbb változata, a kínai fehér. Ma már a legjobban fedő, legtisztább színeket a titánfehérrel lehet elérni. A gouache a szép, egyenletes, matt felületek létrehozásán kívül (mivel fedő rétegeket lehet egymásra festeni) azzal az előnnyel is rendelkezik, hogy szinte bármeddig dolgozható, alakítható.

Továbbá mindkét anyagot érdemes összehasonlítani technikáját és célját tekintve is: például köztudott, hogy a gouache a választott médium sok illusztrátor és grafikus számára, míg az akvarellt gyakrabban használják más típusú művészek. Ez annak köszönhető, hogy a gouache nagyon gyorsan szárad, lehetővé teszi az illusztrátor számára, hogy könnyen készítsen nagy, tömör színtömböket, és apró részletek ábrázolására is remekül használható; ezek mind olyan tulajdonságok melyek nagyon fontosak az illusztrátorok számára. Az akvarell ezzel szemben kevésbé irányítható és sokkal lassabban szárad.

Tehát kijelenthető, hogy a gouache olyan akvarellfesték, ami fedő, és nem pedig átlátszó. Mivel alapanyagaik vagy megegyeznek, vagy nagyon hasonlóak, kiválóan (össze)keverhető a két festékanyag. Azért reméljük, hogy egy kis segítséggel szolgálhattunk!

Műtárgybefektetés: vásároljunk grafikát!

Beszélgetés Tűzkő Péterrel az Online Art Galéria művészeti tanácsadójával

Napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik az élmények gyűjtésére, a prémium és luxus szolgáltatások megvásárlására, mely a jó likviditású pénzügyi környezetben világszerte domináns trenddé vált. A hazai és nemzetközi műtárgypiacon nem csak a forgalombővülésben, de a műtárgyak újraértékelésén is érződik ennek a fogyasztási súlypontváltozásnak, szemléletnek a hatása.

Az online térben zajló műtárgypiaci értékesítés előretörése az elmúlt években töretlen lendülettel kétszámjegyű bővüléssel zajlik. Az internetes vásárlások egyszerűsödéséből származó összes előny (elérhetőség, nyilvánosság) melletti legfontosabb online műtárgypiaci trend a korábban luxusnak gondolt műtárgypiacok demokratizálódása. Az ezen iparági termékek iránt fogékony közösség ma sokkal inkább az online térben: online kiállításokon, árveréseken szerzi meg azokat a műtárgyakat, amelyeket befektetési és tezaurálási céllal vásárol.

Az új virtuális tér légköre, az anonimitás, a demokratizált hozzáférés, a válogatott műalkotások koncentrált és időbeni limitált megszerezhetőségének együttese adja azt az új élményt, amely a hazai és nemzetközi online műtárgypiacokat az elmúlt évek folyamatos bővülésének köszönhetően a legsikeresebb műtárgypiaci értékesítési csatornává tette.

Az online térben történő műtárgyvásárlások növekedésével egyre nagyobb szükség van olyan megbízható specialistákra, olyan műkereskedőkre, akik szaktudásuknak köszönhetően garanciát jelentenek a műtárgyak minőségének, árazásának és eredetiségének kérdésében. A hazai műtárgypiac korosztályának legfoglalkoztatottabb igazságügyi festmény és műtárgy szakértőjét, Tűzkő Pétert kérdeztük az online műtárgypiac legfontosabb kérdéseiről és a frissen induló Online Art Galéria első tematikus online aukciójáról.

Hogyan válik valaki műtárgyszakértővé?

Véleményem szerint a szakértői munka gyakorlati szakma, így a szakértővé válás folyamata hosszú évtizedek alatt megszerzett tapasztalati tudáson alapul. Én az elmúlt két évtizedben reggeltől estig festményeket néztem és értékeltem. Emellett elengedhetetlen egy rendkívül jó kvalitás érzék, szakmai alapokon nyugvó látásmód. Érdemes a képeket valóban látni, nem csak nézni azokat.

Most mivel foglalkozik?

Csatlakoztam az Online Art Galéria nevű internetes műtárgypiaci megoldásokkal foglalkozó műkereskedelmi galériához. Nagyon inspiráló az új környezet, hiszen itt olyan technikákkal és megoldásokkal találkozom, amelyeket régóta szerettem volna kipróbálni. Ez a fúziós galéria elsősorban az online térben történő értékesítésekre koncentrál, emellett műtárgybefektetési megoldásokat kínál Ügyfeleinek. Virtuális kiállítások és vásárok létrehozása mellett kiemelten foglalkozik a befektetők egyedi személyre szabott igényeivel. A hazai műtárgypiacon egyre többen vannak a szakmai befektetők, ők olyan műtárgyvásárlók, akiket kizárólag az elérhető hozam érdekli, kevésbé maga az instrumentum. Szakértőként nagy kihívás az esztétizáló kérdések mellett, rövid és középtávon is biztos megtérülést nyújtó, műtárgyalapú befektetéseket létrehozni és értékesíteni partnereink számára.

Az Online Art Galéria a művészeti tanácsadás mellett természetesen online árveréseket is tart. Elsősorban olyan műtárgytípusokra alapozva rendezünk árveréseket havonta, amelyek ma a hazai műtárgypiac kitörési pontjai és a következő évek fontos műtárgytípusai lehetnek. Ezek ma még megfizethető áron elérhetőek.

Mondana néhány ilyen műtárgytípust?

Első helyen a magyar grafika áll. Mostani (2022. május 6.) árverésünk anyaga is erre a területre koncentrál. A XIX.-XX. századi egyedi és sokszorosított grafikai eljárással készülő rajzok és nyomatok ma még mindig alulértékeltek a nemzetközi műtárgypiacon mozgó alkotásokhoz képest, noha az alkotások színvonala azonos velük. Biztos vagyok benne, hogy a következő két – három évben a modern grafika átlagára két háromszoros áremelkedésen fog átesni. Ennek már néhány éve látjuk a tendenciáját.

Hasonló befektetésre alkalmas a modern és klasszikus szobrok területe, a magyar fotográfia, a modern és kortárs ékszerek, valamint a kerámiaművészet elmúlt száz évének darabjai. Ha korszak szerint tekintünk előre, akkor véleményem szerint a rendszerváltás éveinek alkotógenerációjához tartozó művészek művei iránt fog hamarosan jelentősen növekedni a kereslet.

Milyen szakmai tanácsokat adna kezdő műtárgybefektetőknek?

Kezdő műgyűjtőknek és műtárgyba befektetni kívánók részére a legfontosabb szabály, hogy megfelelő művészeti ismeretekkel rendelkező szakember bevonásával induljanak el a műtárgypiacon. Fontos tisztázni a befektetések időtávját, a műtárgyakra szánható összeg nagyságát, valamint a személyes ambíciók megfogalmazását (pl.: szeretnék egy 10 darabból álló klasszikus kollekciót építeni, amely műveket Nagybányai művészek alkottak). Ha műtárgyvásárlások megkezdése előtt szakértőkre támaszkodunk, a műtárgypiaci kockázatok felismerhetőek és kiszűrhetőek. A művészeti befektetések így biztonságos, értékálló, középtávon megtérülő befektetések lehetnek. A szakemberek több évtizedes műtárgypiaci ismereteik alapján készítik el Önnek a legbiztonságosabb típusú műtárgybefektetési portfóliót a befektetési célú tömbaranytól a kortárs képző- és iparművészeti alkotásokig.

Lehetséges árveréseken kívül is magas színvonalú főműveket szerezni?

Az árverések nyilvánosságuknak köszönhetően sok éven keresztül a jelentős műtárgyak elsődleges beszerzési forrásának számítottak a műtárgypiacon. A digitalizációval a nyilvánosság széles körben teszi lehetővé befektetésre alkalmas művek felkutatását és megszerzését. Művészeti tanácsadók, iparági specialisták bevonásával az összes hazai és számos nemzetközi műtárgypiaci szereplőt, gyűjtőt és gyűjteményüket, műkereskedőt és kínálatukat megismerheti. Segítségükkel jelentős főművek, egy, a gyűjteményéből még hiányzó ritkaság, vagy a jövő szempontjából fontos kortárs alkotás megszerzésében tudnak segíteni Önnek. Így nem szükséges a licitháborút követően az árverési jutalékkal növelt összeget egy-egy áhított műtárgyért kifizetni.

Tapasztalataim alapján a velünk kapcsolatban álló gyűjtők nagy részben érzelmi alapon közelítik meg a megvásárolni kívánt alkotásokat. Költési, vásárlási szokásaikat nem elsősorban a racionális költési attitűdök, a befektetői szempontok jellemzik, hanem az a végső cél, amelynek érdekében létrehozzák és bővítik saját gyűjteményüket. A befektetői műtárgyvásárlási szempontok teljesen más elvárások mentén rajzolódnak ki, pláne egy vállalti befektetés esetében. Itt elsősorban a biztonság, az elvárható hozam az, ami a legfontosabb kritérium. Azonban mindkét esetben elengedhetetlen a szakértői látásmód. Művészeti tanácsok nyomán a gyűjteménybe kerülő alkotások olyan sokrétű összefüggésekben (kulturális, művészettörténeti, művelődéstörténeti) kapcsolják egymáshoz a különböző alkotásokat, amelynek köszönhetően a létrejövő gyűjtemény egyedi, megismételhetetlen kollekcióvá állhat össze. Az egyes műtárgyakra szánt összeg a jól felépített szakmai koncepciónak köszönhetően az egymással kapcsolatot teremtő alkotások értékét jelentős mértékben tovább növelheti.

Egy gyűjteményt soha nem kell lezártnak tekinteni, folyamatosan bővül a tulajdonosa által megszabott irányba, rengeteg jövőbeni lehetőségre, újraértékelésre, értéknövekedésre adhat lehetőséget.

Mit emelne ki? Mit tart fontosnak ennél a befektetési formánál?

A műtárgybefektetés egy meglehetősen speciális befektetési terület. Pénzügyi megtérülésen felüli értékek egész sorával találkozhatunk, amely szinte csak erre a területre igaz. Megbecsülés, tisztelet, a társadalmi környezet elismerése, egyfajta bizonyíték a jólét és a magas társadalmi státuszra abban az intellektuális formában, amely egyik birtokolt javunk esetében sem igaz. A műtárgy a kultúra, gyakran a nemzeti örökség, néha a világörökség része, kulturális és eszmei értéke miatt különleges, egyedi, megismételhetetlen befektetési forma. Műkincsek vásárlásával befektetéseink kulturális tőkét képviselnek. Az általunk birtokolt tárgyak úgynevezett „multifunkciós” értékekkel bírnak, melyek a művészi-, esztétikai érték, történeti érték, használati érték, becsült érték, jelképes érték, vallási érték, ideológiai érték, érzelmi érték, kulturális érték, és kognitív érték külön-külön és együttesen is az ügyfél számára.


Tűzkő Péter művészeti tanácsadó, igazságügyi műtárgy szakértő, az Online Art Galéria tulajdonosa, szakmai vezetője. Igazságügyi szakértőként a Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Nemzeti Bank mellett számos hazai és külföldi árverezőház foglalkoztatja szakértőként.

Megszületett a kortárs műgyűjtés etikai kódexe

A dokumentumot nyolc nemzetközi rangú műgyűjtő állította össze. Tulajdonképpen nincsenek benne világrengető újdonságok, de azért jó lenne, ha minél több gyűjtő igyekezne a benne foglaltak szerint eljárni.

Miért van az, tették fel maguknak és egymásnak a kérdést a kortárs művek gyűjtésével kapcsolatos etikai elvárásokat megfogalmazó és a megvitatásukra külön honlapot létrehozó gyűjtők, hogy miközben más ágazatokban már régóta igyekeznek kezelni az olyan jelenségeket, mint az erőfölénnyel való visszaélés, az összeférhetetlenség vagy a bennfentes kereskedelem, a műtárgypiacon még nagyon kevés történt ezeken a területeken. Pedig, hogy szükség lenne rá, számos példa igazolja. Így az olyan gyűjtőké, akik saját kollekciójukat abban a múzeumban mutatják be, melynek vezető testületeinek maguk is tagjai. Vagy az olyanoké, aki pozíciójuk révén jó előre megtudják, hogy egy művésznek egy kánonformáló múzeumban terveznek kiállítást és ezért gyorsan felvásárolják, ami hozzáférhető tőle a piacon, számolva árai későbbi jelentős emelkedésével. Vagy az olyanoké, akik olcsón bevásárolnak egy feltörekvő művész műtermében, kiállítják a beszerzett műveket saját múzeumukban, majd úgy tesznek, mintha meglepné őket, hogy ezek a művek hamarosan felbukkannak egy aukción…

Pablo Helguera karikatúrája: Csak akkor veszem meg ezt a művet, ha garantálja, hogy jövőre dupla áron tudom eladni. Forrás: ethicsofcollecting.org

Miért van az, hogy ebben, az egyébként jól képzett, jól szituált és többségében jót akaró emberekből álló közegben rendre-másra találkozni lehet ezekkel a művészekkel és a művészeti intézményekkel szemben is unfair, a műtárgypiacot bomlasztó praktikákkal, „horror-sztorikkal”? – kérdezik az etikai kódex létrehozására összefogó gyűjtők, akik különböző országokat, sőt kontinenseket, eltérő korosztályokat képviselnek, és más-más területeken dolgozva keresik meg a műgyűjtéshez szükséges pénzt.

Pedro Barbosa, Haro Cumbusyan, Iordanis Kerenidis, Jessica and Evrim Oralkan, Piergiorgio Pepe, Sandra Terdjman és Andre Zivanari tizenöt kurátor, képzőművész és galerista bevonásával egy éven keresztül dolgozott a madridi nemzetközi vásáron, az ARCO-n néhány napja bemutatott és azóta számos művészeti hírlevélben is ismertetett dokumentumon. Nem tekintik kőbe vésett igazságnak a benne foglaltakat, hanem várják hozzá az észrevételeket és javaslatokat. E célból saját honlapot hoztak létre, ahol nemcsak megismerni és kommentálni lehet a dokumentumot, hanem rögtön csatlakozni is lehet hozzá, amit eddig mintegy 150-en tettek meg – művészek, műgyűjtők és műkereskedők vegyesen. (Magyar névvel egyelőre nem találkoztunk az aláírók között.)

A honlapra látogató gyűjtők rögtön elvégezhetnek egy önértékelő tesztet is, amiből kiderül, mennyire áll összhangban saját gyakorlatuk a kódex követelményeivel. A csoport azt szeretné elérni, hogy a gyűjtőkben jobban tudatosuljon: nekik is kritikus szerepük van az egész művészeti ökoszisztéma működtetésében, ezért nagy figyelmet kell fordítaniuk műpiaci aktivitásuk etikai vonatkozásaira. Hangsúlyozzák azt is, hogy ajánlásokról van szó, amelyek természetesen nem kötelező érvényűek, és alapjukként az a gyakorlat szolgál, ami más gazdasági ágazatokban már korábban meghonosodott.

Nemzetközi Művészeti Vásárok & Kiállítások 2022

A mindig hosszúnak érződő január rengeteg hírt hozott, így kezdetként összegyűjtöttük, hogy milyen nemzetközi és hazai művészeti vásárokra lesz érdemes figyelni idén.

A művészeti vásárok száma és jelentősége rengeteget nőtt az elmúlt évtizedekben, (2005-ben 68, míg 2011-ben már 189 db volt). A “művészet kiárusítása” jeligére rengeteg írás született, de lássuk be, hogy teljesen nem lehet elhatárolódni a kereskedelemtől (gyakran nagyon magas belépési díjak, ajándékbolt stb.), mert nagy részben ettől működik a művészeti világ. Emelett akár tetszik, akár nem, a vásárok tömegeket vonzanak, így amolyan szociális színtérré is váltak ahol érintkezik egymással galéria, művész, gyűjtő, vásárló és persze a “megmondóemberek” a világ szinte minden pontjáról. Már már kötelező zarándoklattá vált sok vásár, melyek időpontjai pirosbetűs napok sokak naptárában. Ami biztos az az, hogy ezek a vásárok egyedi lehetőségek arra, hogy egyetlen sátoron belül láthassunk mexikói, olasz, német vagy épp dél koreai galériákat.

Discovery Art Fair Frankfurt, 2018

A kimaradt éve(ke)t láthatóan sürgősen pótolni igyekszik minden rendező, illetve több esemény is debütálni fog 2022-ben. Azonban már most is rengeteg az átütemezett vásár, némelyiket csak néhány héttel toltak el, köztük az Art Genève-t és a New York-i Outsider Art Fair-t. Mások nagyobb csúszást jelentettek be: a London Art Fair január helyett áprilisban, az India Art Fair februárról április végére költözik, a párizsi Salon du Dessin és Drawing Now pedig március helyett májusra halasztotta a megrendezést. Egyes vásárok, köztük a Winter Show, a BRAFA, az Arte Fiera Bologna és a maastrichti TEFAF még nem jelentették be a 2022-es dátumokat, mindazonáltal a menetrend továbbra is zsúfolt, idén nem kevesebb, mint 70 vásár várható, köztük az újonc Frieze Seoul.

Az már tavaly is érezhető volt, hogy a fő művészeti kiállítások és vásárok megtartásával kapcsolatban a szervezők és kiállítók egyaránt optimisták voltak. Az Art Basel már bejelentette, hogy idén mindhárom (Basel, Hong Kong, Miami) vásárát megtartja. Az Art Basel Hong Kong március 22-23-án kétnapos zártkörű megtekintéssel nyílik, majd június közepén rendezik meg az európai kiadást, a svájci Art Baselt, végül pedig december elején nyitja meg kapuit az expó amerikai zászlóshajója, az Art Basel Miami Beach. Az év másik fő kiállítása és fesztiválja az 59. Velencei Biennálé, mely április utolsó hetétől egészen november végéig várja a látogatókat. A “művészeti élet olimpiájának” is nevezett biennálé idei kiadásának irányadó kérdései három fő témát járnak körül: az emberi test lehetséges metamorfózisait, a saját bolygónkkal való kapcsolatunkat és az élvonalbeli technológiák kommodifikációját, emberekre gyakorolt nyomását. A kiállítás címe “The Milk of Dreams” a szürrealista művész és író, Leonora Carrington által ihletve, aki egy egészen egyedi vizuális világot alkotott ecsettel, tollal vagy épp fémből.

Leonora Carrington: The Milk of Dreams

A Frieze első ázsiai kiadása szeptemberben, Szöulban mutatkozik be a COEX-ben, a koreai főváros központjában. A művészeti világ egyik legbefolyásosabb művészeti vására idén is megrendezi kiemelt eseményeit, köztük a Frieze Los Angeles-t februárban, a Frieze New York-ot májusban, végül pedig a Frieze London-t, a Frieze Masters & Frieze Sculpture-t októberben.

Októberben nyitja meg kapuit a Budapest Art Market is, amely a friss művészeti inspirációkra épít egyre jelentősebb nemzetközi érdeklődés kíséretében. Novemberben kerül sor a fényképészetnek szentelt legnagyobb nemzetközi vásár, a Paris Photo 25. évfordulójára. Ennek örömére a kiállítás és vásár közel 200 kiállítónak fog teret adni a világ minden tájáról az újonnan épített párizsi Grand Palaisban.

2015-ben a művészeti vásárok becslések szerint 12,7 milliárd dollár nyereséget termeltek a kiállító galériáknak. Ezek a vásárok és kiállítások az elmúlt években olyan platformmá alakultak, ahol a művészeti piac minden szereplője – galériák, gyűjtők, kurátorok és művészek – találkozik, és tér vissza évről évre. A „bennfentesek” gyakran úgy tekintenek a művészeti vásárokra, mint üzleti térre. Piacként szolgálnak, ahol galériások, kereskedők, kurátorok és művészek kötnek üzletet, állapodnak meg egymással. Mindazonáltal nem lenne fair egyszerű művészeti piacnak titulálni ezeket az eseményeket, hisz ennél azért sokkal többet jelentenek: A művészeti vásárokra úgy kell tekintenünk, mint a galériák gyűjtőpontjára, ahol számos művész alkotásait mutatják be egy helyen. Nagyszerű alkotásokat és embereket ismerhetünk meg egy helyen, melyre egyébként nem biztos, hogy lenne lehetőségünk. Igazi kulturális események, melyek evolúciója szembeszökő (gondoljunk csak az elmúlt évek digitális vásáraira) és minden évben tartogatnak valami újat.

Axioart Összefoglaló: 2021 Legjei

Online aukciók, NFT-k, digitális művészet, aukción a Macklowe Gyűjtemény, pandémia… 2021 bőven tartogatott meglepetéseket, hozott rekordokat és világszenzációkat. Évnyitó cikkünk megvizsgálja a 2020-as jóslatokat, a 2021-es legeket és hogy mire számíthatunk 2022-ben.

2020-as jóslatok

A Sotheby’s – a világ vezető aukciósháza – megannyi szakértő, múzeum és galéria mellett azt jósolta 2021-re, hogy a nagyszabású rendezvényekkel szemben meg fog nőni az igény az exkluzív, minőségi személyes események iránt, magával ragadó digitális komponenssel kiegészítve. Ezek mellett nagyobb hangsúlyt fog kapni a művészet egyedi és innovatív helyszíneken történő bemutatása, oly módon, hogy kihasználják a nyilvános tereket és a virtuális hálózatokat az intézményen kívül. „A vásárlók közönsége 2021-ben tovább bővül, mivel a gyors technológiai átalakulás és a digitális csatornák nyújtotta lehetőségek folyamatosan jelen lesznek”. A predikciók kitértek a belföldi művészek iránti kereslet növekedésére, illetve a fiatal gyűjtők egyre növekvő aktivitására.

Október 14-én visszatért a félig ledarált Banksy kép a Sotheby’s aukciós ház árverésére

És hogy ebből mi vált valóra? Lényegében minden, amit a korlátozások nem befolyásoltak, saját és partnereink tapasztalatai alapján. A „digital shift”, avagy digitális átállás már a covidot megelőzően is érezhető volt, de a pandémia okozta kényszer felgyorsította a folyamatot. Mind az aukciósházak és galériák, mind a vásárlók nagyobb számban és bátorsággal használták az online kereskedelmi felületeket, így az Axioartot is. Nőtt a kortárs és 20. századi magyar művészek iránti kereslet, valamint a fiatal gyűjtők, vásárlók jelenléte is a piacon.

A tények

A háború utáni és kortárs művek dominanciája rajzolódik ki a 2021-es év aukciós eladásainak statisztikájából (32.8%) különös tekintettel az impresszionista és modern művekre, melyek szárnyaltak az elmúlt év aukcióin. A Sotheby’s megtartotta első NFT aukcióját, melyen kiemelkedően sok 40 év alatti licitáló volt, a tételek pedig 16.8 millió dollár értékben találtak gazdára. Érdekesség továbbá, hogy megnövekedett a luxuscikkek iránti kereslet is, mely az online aukciók számának növekedésével magyarázható a jelentés szerint.

2021 Legjei

  • Magyarország

Ami Magyarországot illeti, az aukciós műkereskedelem hasonlóan alakult, mint a nemzetközi, egy szóval nőtt. Szemléltetésképp, a tavalyi eladott műtárgyak top 10-es listájának első helyezettje (Tihanyi Lajos: Akt studium, 95 millió forint) be se fért volna idén a top 10-be. A 2021-es lista tizedik helyezettje 110 millió forintért talált gazdára, míg az első helyezett 460 millió forintért. Ezek a hivatalosan közölt leütési árak, a privát eladások természetesen nem nyilvánosak és ezeket a számokat is jócskán meghaladhatják. Az artportal hagyományos éves összefoglalója alapján elmondható, hogy a legmagasabb áron elkelt művek alkotóinak névsora kevés változást mutat az előző évekhez képest – elsősorban az árak azok, amik változtak, és ugyanez igaz az élő művészek esetében is. Bizonyára nem ér senkit meglepetésként, hogy a december 19-én elkelt Csontváry Kosztka Tivadar kép az új rekordtartó. A Titokzatos sziget című kép messzemenően beváltotta a hozzá fűzött reményeket és 460 millió forintos leütési árával csaknem megkétszerezte a kilenc éve fennálló magyar aukciós rekordot.

 Csontváry Kosztka Tivadar: Titokzatos sziget
  • Axioart

Ami az Axioartot illeti, izgalmas év volt 2021 minden értelemben. A sokszor számunkra is meglepő aukciós licitharcokat és leütéseket sokszor a helyszínen követtük végig, képviselve felhasználóink licitjeit. Ilyen volt a BÁV 77. Centenáriumi aukciója, melyen árverésre került a magyar koronázási palást egy darabja, közel megtízszerezve kikiáltási árát. Tavaly került kalapács alá a Nagyházi Galéria és Aukciósháznál a Saphier Gyűjtemény, egy 60.000 forintról induló, 8 millió forintért leütött 13 x 18,5 cm-es kép, illetve számos jótékonysági árverés is, köztük a Telekom első árverése a Ludwig Múzeumban.  

  • Külföld

Külföldi viszonylatban sem maradt el szenzációk nélkül az év. Az aukciós eladások 2021-ben messze felülmúlták az előző évet, a három vezető aukciósház, a Christie’s, Sotheby’s és a Phillips 12.6 milliárd dolláros eladást produkált, amely 70.2%-kal múlja felül a 2020-as számokat. Ez új, minden eddigi rekordot felülmúló teljesítmény, ami a jövőre vonatkozóan is fontos információként szolgál. Az aukciósházak egyértelműen a digitális jelenlétük növelésének és fejlesztésének köszönhetik a növekedés egy részét az ArtTactic elemzése szerint, s ezt a saját tapasztalataink is alátámasztják. A vezető hármas összes aukciós eladásának immár több mint 10%-a online történt.

Az aukciós év rendkívüli rekorddal zárult, a Sotheby’s Macklowe Gyűjtemény árverésével. Mark Rothko, Andy Warhol, Cy Twombly és Philip Guston művei 676,1 millió dollár értékben leltek új gazdára. És ez csak az első részlet volt a gyűjteményből, így 2022 is bizonyára tartogat hasonló sikereket az aukciósházak számára.

2021 Aukciós rekordja: Pablo Picasso | Femme assise pres d’une fenetre (Marie-Therese) 30. October 1932

2021 az NFT-k, a „crypto-art” első igazi éve volt, abban az értelemben, hogy állandósították helyüket a kisebb és nagyobb aukciókon egyaránt és a kriptovaluta ötletet a művészet felé terelték. Amikor a korábban ismeretlen művész, Mike Winkelmann – más néven Beeple – eladott egy NFT-t egy furcsa márciusi aukción 69 millió dollárért, a fellendülés beindult. Beszédes, hogy a művészek NFT-jeivel kapcsolatban eddig szinte minden kritikai kommentár befektetési lehetőségeiket érinti, míg szinte egyik sem a művészetre vonatkozik.

Beeple: Everydays – The First 5000 Days

2022 egyik nagy kérdése, hogy az új aukciós kategóriát képviselő NFT-k iránti lelkesedés és kereslet vajon ki fog-e tartani hosszútávon. A 20. századi (nyugati) modern festészet szilárdan tartotta pole pozícióját 2021-ben, s kíváncsian várjuk, hogy a kategória kihívói lehetnek-e 2022-ben az NFT-k. Tavaly nyár elején már 14 NFT lépte túl az egymillió dolláros árat, a zászlóhordozó Beeple pedig a legdrágább NFT-k top 10-es listáján három helyet is magáénak tudhat. Az első hármat.

Jóslatok 2022-re

Egyre több galéria, aukciósház és egyesület választja az online aukciók kínálta lehetőségeket, s bár a pandémia okozta korlátozások jelentősen hozzájárultuk a népszerűség növekedéséhez, az online aukció előnyei ezen túlmutatnak. A fő előny, hogy se időben, se pedig térben nincs korlátozva a látogató/licitáló, otthonról, egy karosszékből követheti élőben az aukció menetét és licitálhat. Emellett az online aukciók demokratizálták is a valaha igen zártkörű aukciók világát, mindenki számára elérhetővé téve azokat, így aztán nem meglepő, hogy egyre szélesebb rétegek vesznek részt aktívan ezeken az árveréseken.

Az Axioart csapata idén is azon van és lesz, hogy felhasználóinkat összekössük a partnereinkkel, hogy meglelje egymást a kereső és a keresett tárgy.  

Horn Péter – A gyűjteményről bővebben

A közel egy hónap alatt, ami az előző cikk óta eltelt, A Horn Collection Instagram oldal, ez esetben inkább galéria, egyre csak bővült az absztrakt expresszionizmus, a modernizmus és az absztrakció jeles képviselőinek egy-egy képével.

Csakúgy, mint a naivista festők, akik jellemzően érzelemvezérelten, spontánul festenek, Horn Péter is hasonlóan gyűjt. Ahogy azt az előző cikkben kifejtette, ő az a bizonyos „nagyon csinálom” típus, ennek megfelelően a gyűjtő itt egy személyben kurátora és kutatója is a gyűjtemény darabjainak. A képek között nem tűnik fel egy macskás kép sem, selfie a nyaralásról, vagy egy kulináris élmény emléke, az oldal valóban „kocka egyszerűen” egy privát galéria. Ebből a szempontból (is) egyedi a Horn Gyűjtemény.

Balázs János • Emlékek • 1975

Vannak külföldi alkotók is a gyűjteményben, vagy kifejezetten magyar művészekre koncentrál?

Kifejezetten magyar származású, itt vagy külföldön élő/alkotó művészek vannak a gyűjteményben. Van ritka kivétel, de alapvetően magyar gyűjtemény. Alapvetően festmények vannak a gyűjteményben, de akad grafika is és egészen minimális számban szobor is, de festmény hangsúlyú ez a gyűjtemény.

Ha pl. Reigl Judit gondolt volna egyet és szobrászként folytatta volna, akkor a is gyűjtené a műveit?

Igen, bekerülhetne, de a szobrok irányába… még nem jött el az a pillanat.

Drégely László • És eljött az angyal  • 1970

De még eljöhet?

Eljöhet. Bizonyos elemeiben fegyelmezett történet ez az egész, bizonyos elemeiben viszont abszolút nem. Nincsenek szabályok, egyensúlyban van az impulzivitás a fegyelemmel, nem kell egyetlen művészről sem „lemondanom” mert nem illik a gyűjteménybe, vagy hogy biztos nem fogok grafikát venni tőle csak festményt mert én festménygyűjtő vagyok.

Talán pont ettől ilyen organikus ez a gyűjtemény, nem?

Pontosan. Egyébként ez a kérdés nagyon foglalkoztat, mert minden döntésem a tudattalattimból indul, valami miatt én ezekhez a művészekhez „vonzódom. Azt nagyon érdekes lenne egyszer megfejteni, hogy ezekben a művészekben van-e bármilyen legkisebb közös többszörös, de sose jutok semmire. Nem tudok rá választ, lehet, hogy nem is fogok soha rájönni.

Lehet, hogy nem is kell. Ebben a válaszban ki is egyeztünk Horn Péterrel. Talán pontosan ez az a tényező, jellemző, nevezzük akárminek is, amitől hihető a gyűjtemény. Mi kurátorok, muzeológusok és művészettörténészek néha hajlamosak vagyunk elveszni a szép magyar nyelv kínálta lehetőségek sokaságában, hosszú sorokon át magyarázva, hogy „mire gondolt a költő”, történetet szőni oda, ahol nincs is rá szükség, ékes szavakkal kitölteni a szabad felületet, ha kell, ha nem. Ezért is jó, hogy a Horn Gyűjtemény a minimális vonalat képviselve csak a szükséges tényeket közli, <alkotó, cím, év, technika/hordozó, méret> és a kép marad a középpontban. A többi a nézőre van bízva.

Reigl Judit • Tömbírás • 1963 

Mennyire befolyásolja a személyes ismeretség vagy a személyes háttér ismerete egy művésznél?

Az összes művész esetében, ha nem ismerném az adott művész életművét akkor is ugyanígy éreznék és gondolkodnék a képéről. Balázs Jánosnál gondolom, hogy érzelmileg a legtöbbet tett hozzá az életútjának, gondolkodásmódjának az ismerete ahhoz, hogy talán az átlagnál jobban értem és tudok értelmezni egy Balázs János képet.

Én ezt sose tudtam megválaszolni, pedig sokan kérdezik tőlem: Mitől művészet valami, mitől jó egy kép?

Nem tudom. Szerintem nem megválaszolható, de én csak olyan képpel foglalkozom és veszek meg, ami hatással van rám, és pont ennyi a művészet azt gondolom. Megszólított, volt valami és innen tudom, hogy valami belső igényemet elégíti ki, ha megfogni nem is tudom, hogy pontosan mi az. {…} A húsz év azért hosszú idő, én is rengeteget változtam, de ez állandó.

Szerencsére a gyűjtemény képeinek nyilvánossá válása is állandó, amit bárki nyomon követhet az Instagramon.

Horn Péter – Bevezetés egy Gyűjtemény Történetébe

Még három hónap sem telt el, hogy az Instagram felületén megjelent egy izgalmas Reigl Judit kép, amit izgalmasabbnál izgalmasabb képek követettek a ’Horn Collection’ oldalán. Horn Pétert rendre Magyarország legnagyobb modern és kortárs művészeti gyűjtői között emlegetik, s a megszokottól eltérően most ő és gyűjteménye állnak az Axioart Blog portré sorozatának középpontjában.

Közösségi média. Horn Péter nem véletlenül választott egy ilyen platformot gyűjteményének bemutatására, hisz pontosan ez a célja, hogy páratlan gyűjteményét és az abban szereplő művészeket mindenki megismerhesse és élvezhesse, tisztelegve az alkotók munkássága előtt. Hétről hétre a gyűjtemény újabb darabjai jelennek meg az oldalon, olyan érzést keltve az emberben, mint mikor gyerekként az adventi naptár nyitását várta minden nap, nem tudva, hogy milyen kincset rejt a következő nap. Legnagyobb örömömre alkalmunk nyílt, hogy leüljünk és beszélgessünk az oldalról, a gyűjtemény történetéről és jövőjéről.

Beszélgetésünk során többször támadt olyan érzésem, hogy egy művészettörténész kollégával elmélkedünk a modern és kortárs művészetről, melyet az elkövetkező hetekben cikksorozat formájában osztunk meg online, mindenki számára elérhetően, a Horn Gyűjtemény mintáját követve.

Reigl Judit • Felhasítva II • 1961 

A beszélgetés kezdetén kiderült, hogy ugyan családi hagyománya nincs a műgyűjtésnek, de mindig lógtak képek a falon, és visszaemlékezve azért felsejlik egy rokon az apai ágon, aki komolyan gyűjtött, s a lakása falán Mednyánszky és Rippl-Rónai képek is lógtak. Horn Pétert idézve: „ez azért furcsa, mert a lakásra nem, de a képekre tisztán emlékszem; {…} ebből az következett, hogy a képek számomra részei voltak a teljes képnek. A rátalálás nem tudom, hogy honnan jött pontosan, de úgy húsz éve kiszerettem a tőzsdézésből, és ez az időszak pont egybeesett az aukciók és a műkereskedelem felvirágzásával Magyarországon. Elmentem néhány aukcióra, és ahogy egyre többre kezdtem járni, megtetszett ez a világ. „

KE: Mi tetszett meg ebben a világban?

HP: Ha én valamit csinálok, akkor én ilyen „nagyon csinálom” típus vagyok. Mikor elkezdtem ezzel foglalkozni, akkor elkezdtem múzeumokba járni, megrendeltem végtelen mennyiségű könyvet erről a világról, művészekről, műgyűjtésről, mindenről, ami ebben a témában elérhető volt. Elkezdtem megismerni embereket, hallani a véleményüket.

A gyűjtés szinte a kezdetektől zsigeri alapon folyt, vezérelve se akkor, és ahogy kiemeli, most sincs. Tanulási folyamatnak tekinti a korai időszakot, idővel alakult ki, hogy kik azok a művészek, akiknek a műveit komolyabban, tudatosabban szerette volna gyűjteni. Ugyanakkor ahogy elmondta, a képek vásárlása a kezdetektől befektetés is volt, mind eszmei, mind pénzügyi szempontból. Ez a része mindig tudatos volt, nagyon jó befektetésnek tartotta és tartja a (tudatos) műgyűjtést. Legalább ilyen fontos volt, hogy jó érzést keltsen egy adott tárgy közelsége, a kettőnek együtt kellett és kell működnie.

A Horn Gyűjtemény nagy része – méretéből adódóan is – raktárban van, de mint kiderült, a rotáció a fal és a raktár között folyamatos, mindig változik, hogy épp mely képek állnak közel a gyűjtőhöz. Ennek megfelelően, a kedvenc is mindig más, ilyen értelemben nincs is. Van azonban 7 művész, akik még a gyűjteményen belül is kiemelt szerepet élveznek, köztük Balázs János, Reigl Judit, Sándorfi István, Fiedler Ferenc, Nyári István és Váli Dezső, valamint a méltatlanul háttérbe szorult Drégely László.

Etienne Sandorfi • Motus, Motus – Homage to culture • 2001

A gyűjtemény egy személyiséget is tükröz, hisz ahogy azt Horn Péter elmondta, nincs semmilyen kritérium, vagy elv, amihez igazodva választaná ki a gyűjteményhez csatlakozó képeket, egyszerűen csak „azt gyűjtöm, ami tetszik” alapon bővül. Így aztán a kiszámíthatatlanság indukálta izgalom jellemzi az Instagramon fokozatosan nyilvánossá váló gyűjteményt.

Mindig jó egy olyan műkedvelővel beszélgetni, akinek egyedi meglátásai nem múló lelkesedéssel párosulnak, ezáltal inspirálva a hallgatót is.

A folyamatosan bővülő gyűjtemény a https://www.instagram.com/horn_collection/ oldalon látogatható minden héten hétfőtől vasárnapig 00:00-23:59 között, védettségi, személyi és bármilyen egyéb kártya felmutatása nélkül.

Aukciót szervez a FreeSZFE

A Freeszfe januárban ünnepli megalakulásának második évfordulóját. A támogatóik; színművészek, rendezők, írók, televíziós személyiségek, képzőművészek felajánlásaiból az Egyesület online jótékonysági aukciót rendez december 17-én, szombaton. Az érdeklődők a licitálással nem csak vizsga- és diplomafilmek létrejöttét segítik, hanem magas eszmei értékű – karácsonyi ajándéknak is tökéletes – tárgyakra, élményekre tehetnek szert.

kredit: Fórizs Dániel

A Freeszfe szabad alkotóműhelyének jelenleg közel 200 hallgatója, több mint 150 oktatója és 6 munkatársa van. Mivel saját épület még mindig nem áll rendelkezésre, az oktatás a CEU épületében zajlik, az Egyesület 17 vizsgaelőadását pedig 10 különböző játszóhely fogadta be. A hallgatók kb. kétharmada már megszerezte diplomáját, a filmes osztályok januárban diplomáznak, valamint hét felnőttképzési osztály indult el idén.

„Bár sokan segítik a munkánkat adománnyal, épülettel, pro bono munkával, ahhoz, hogy a Freeszfe működni tudjon, pénzre van szükségünk. A jelenleg rendelkezésünkre álló költségvetés nagyjából februárig biztosítja a tavaly megkezdett munka és a képzések folytatását. Folyamatosan dolgozunk, pályázunk, és mindent megteszünk azért, hogy a Freeszfe életben maradjon. De diplomafilmeket, vizsgaelőadásokat már nagyon nehezen tudunk létrehozni.” – hangsúlyozza az aukció fontosságát Veszprémi Judit, a Freeszfe kommunikációs vezetője és operatív elnöke.

kredit: Fórizs Dániel

A tavalyi aukción 20 millió forint gyűlt össze, melyből összesen 8 diplomafilmet forgattak le a filmrendező BA és MA osztály hallgatói. A 2023 májusában diplomázó televíziós műsorkészítő hallgatók vizsgafilmjeinek forgatására jelenleg nincs tartaléka az Egyesületnek, így idén főként ezt hivatott fedezni a gyűjtés.

Az online jótékonysági aukció időpontja december 17., szombat 19 óra, melyet a Freeszfe Facebook oldalán élőben nyomon követhetnek az érdeklődők.

Az aukcióra több mint ötven képzőművész, író, színész, zenész, alkotó ajánlott fel számára kedves és jelentőséggel bíró tárgyakat, különleges élményeket, melyekre licitálhatnak a résztvevők.

A felajánlott tárgyak között szerepel: Klimó Károly, Lakatos Márk, Szlávics László, Forgács András, Várady Róbert és Haász Katalin alkotása, Hofi Géza hagyatékából rézkarc, Rév Marcell, az Eufória sorozat Emmy-díjas operatőrének fotója, Szirtes Ági zöld cipője a legendás Portugál előadásból, a Krétakör Hamlet előadásának szövegkönyve, Nádas Péter fotója, Ascher Tamás rajza, Simon Márton, Tóth Krisztina, Székely Csaba, Erdős Virág és Geszti Péter kézirata. Valamint Sára Júlia felajánlásából Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének eredeti számozott díszletlista is új tulajdonosra találhat.

További felajánlók többek között: Beck Zoltán 30Y, Kajdi Csaba „Cyla”, Till Attila, Hajós András, Novák Ferenc Tata, Dés László, Presser Gábor, Farkasházy Tivadar, Hernádi Judit, Molnár Piroska és Pogány Judit is. A licitek nyertesei kaphatnak egy saját egyetemi előadást Karsai Györgytől, kajakozhatnak Epres Attilával, beleshetnek a szinkronizálás kulisszái mögé Spilák Klárával, de részt vehetnek Péterfy Gergely levelező prózaíró kurzusán is.

kredit: Fórizs Dániel

A felajánlások részletes listája, valamint regisztráció az aukcióra: http://www.freeszfe.hu/aukcio/

Az aukción magánszemélyek és cégek egyaránt részt vehetnek, és névtelen licitre is lesz lehetőség. A részvétel regisztrációhoz kötött.

Az Egyesület munkáját támogatni egyéni adományokkal is lehet, a Magnet Bank 16200106-11672087 bankszámlaszámán vagy az alábbi linken: http://www.freeszfe.hu/tamogatas/

Karácsonyra ékszert?

Azt már a tavaszi BÁV Art árverésen is megtapasztalhattuk, hogy az ékszerek értékálló és dekoratív jellegükből adódóan továbbra is kelendőek. Összesen 57,5 millió forintot fizettek egy 10 karátos briliánsfüggőért a BÁV ART aukcióján.

A korábbi ékszerrekordot egy nyolckarátos briliánsgyűrű tartotta, amelyet tavaly karácsonykor 43 millió forintért értékesítettek. Népszerűek voltak továbbá a nagy karátszámú briliánsokkal ékített gyűrűk, amelyek nemcsak a házasulandók, de a befektetők kedvencei is. Ez nem volt másképp a decemberi ezüst-ékszer árveréseken sem, a sokszor magas kikiáltási árak ellenére.

Szoliter briliáns gyűrű
 
Türkiz melltű

Az Online Art Galéria történetének első ékszer árverését tartja oldalunkon december 7-18 között, melyről a galéria így fogalmazott:

Az Online Art Galéria ékszer árverésén összegyűjtött árverési kollekció egyszerre kínálja a befektetésre alkalmas több millió forintos értékű színes drágakő vagy brill ékítésű egyedi ékszereket és a néhány tízezer forintos alkalmi bizsutériát licitálásra.

A gyémánt mindig örök érték, és olyan nemzetközi műtárgypiaci műtárgytípus, amelynek értéke azonos a világ minden pontján. Nagy értékű ékszereinket a szépség és gyönyörködtetés mellett ajánljuk tezaurálási célokra elsősorban a befektetői réteget és az alternatív megtakarítási formákat kereső műtárgypiaci szereplők számára. Az árverési anyag összeállításánál szakértő csapatunk törekedett arra, hogy a minőségi tartalommal bíró ékszerek mellett az árverési anyagban mindenki találjon számára megfelelő értéksávban tételeket. A néhány tízezer forintos tételek a karácsonyi ajándékozás biztos darabjai lehetnek.

Fehérarany ékszergarnitúra
Zafír fülbevalópár
Smaragd ékszergarnitúra
 

Az árverési anyag különlegessége egy ritka bizsutéria gyűjtemény, amely a kedvező kikiáltási ár mellett gazdag forma és színkészletével idézi meg a műfaj egyik legfontosabb tulajdonságát, a gyönyörködtetést. Minden aukcióra kerülő tételünket igazságügyi szakértő bevonásával és szakmai garanciájával kínáljuk megvételre.

Az aukció tételeire december 18. este 20:00-ig adhatják le licitjeiket oldalunkon az alábbi linken:

https://axioart.com/aukcio/2022-12-18/i-ekszer-aukcio-oag/teljes-katalogus

Pirkadattól Karácsonyig! 19. Online Árverés

Az Antikvárium.hu aukcióinak egyik legszínesebb kínálatával nyitja meg kapuit a 2022-es esztendő karácsonyára készült tárlata, mely december 8-tól egészen december 18-ig várja a licitálókat.

472 tétel, számos könyvészeti ritkaság, antik kiadvány és grafikai mestermunka!

Tekintse meg a kalapács alá kerülő tételek egyedi válogatását!

Székely Aladár Adyról készült eredeti fényképeinek egyedi albuma – az összeállított kínálat legkülönlegesebb történeti háttérrel rendelkező tétele. Egy album, mely „szélesebb körű forgalmazásba” nem került, terjesztése csupán szűk körben és kis példányszámban történt, esetenként eltérő tartalommal.

Jelen példány minden fotográfiáját Székely Aladár saját kézjegyével látta el!

Kalapács alá kerül „A Magyar Országház” című monumentális díszmunka illusztris példánya mely egykor Darányi Kálmánnak, Magyarország miniszterelnökének könyvtárát ékesítette.

Korokon átívelő klasszikus bibliakiadások és imakönyvek minden korábbi aukciónál gazdagabb válogatása várja a licitálókat

E’ Palaia Diatheke kata tots Ebdomekonta [Görög nyelvű Ó-testamentum a Septuaginta szerint.] (1683)

Psalmi Davidici (1757)

Officium Rakoczianum, sive varia pietatis exercitia cultui divino, magne matris Mariae, sanctorumque honori debita (1783)

Szent Biblia/Új testamentum/Szent Dávid királynak és prófétának százötven ‘zsoltári (1803)

Jó nap, az az imádságos könyvecske, melyben a’ keresztény katolikus embernek mindennapi Imádsági, és Istenes foglalatossági szép oktatásokkal egybe foglaltatnak (1804)

Klasszikus Arany Biblia I-II. (Az első színes képekkel illusztrált magyar bibliakiadás!) (1897)

Régi könyvkötők mesterek munkái, ritka, dúsan illusztrált kötetek, könyvkötői mestermunkák!

Gazdagítsa a 80 kötet egyikével saját könyvespolcát!

Antik könyvek: a Klasszika filológia – a Vallás – a Mitológia – a Történelem – és a Méhészet témaköréből.


M. Tulli Ciceronis epistolarum ad familiares libri XVI. Ad optimas editiones collati.

Néhány fekete-fehér könyvdísszel és iniciálékkal illusztrált, a világhírű németalföldi Elzevir nyomdászcsalád által gondozott kiadás. A címlapon az Elzevir család fekete-fehér, feliratos nyomdászjelvénye látható.

Kalapács alatt Az angliai méhes kert egy példánya!

“…A legrégibb magyar méhészeti könyv. A legelső magyar munka, melyet a méhészetről kinyomatva találunk, valószínűséggel Szattmáry Király Györgynek Angliai méhes kertje […] Az angliai méhes kertet eredetileg angol nyelven Gedde János irta és adta ki 1676-ban, ujittatott 1722-ben, németre fordittatott 1727-ben és újabb kiadást ért 1729-ben. Ez utóbbit Szattmáry Király György T. N. Borsod vármegye törvényszékének egyik tagja a méhes gazdáknak hasznokra magyar nyelvre fordította s maga különös jegyzésével is megnagyobbította.”

Minden eddiginél több, minőségi sorozat egy tárlatban.

Keresse fel tematikus témakörünket – tekintse meg a több, mint 20 teljes sorozatból álló kínálat tételsorát!

Gracza György: Az 1848-49-iki Magyar Szabadságharcz Története I-V. (Védődobozos kötetek.)

Horváth Mihály: Magyarország történelme I-VIII.

Marczali Henrik/Fogarassy Albert: Nagy képes világtörténet I-XII.

Brehm – Az állatok világa 1-10.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben I-XXI.

130 tematikus témakör segíti a válogatást!
Keresse fel válogatásainkat, és válasszon értékálló tételeket, hogy a jövőben azok az Ön könyvespolcát gazdagítsák

Több mint 60 díszkötéses könyv, 200 kötetnél is több első kiadás, 56 dedikált tétel, 130 történelmi témájú kötet, 28 ritka – 1945/46-ban betiltott mű!

Az aukció tételei között számos ritka érdekesség, többek között féltve őrzött bankjegy-gyűjtemény, régről őrzött kézzel írt szakácskönyv, térképészeti kiadvány valamint egy Pomayer Gyula-féle földgömb is fellehető.

Keresse fel az online aukciós platformot és licitáljon a tételek közül arra, mely gyűjteményét még színesebbé, még gazdagabbá tenné!

Tekintse megy az aukciós katalógus tradicionális részévé vált grafikai kínálatot!

Barabás Miklós, Borsos Miklós, Doby Jenő, Gross Arnold, Kéri Imre, Kopasz Márta,

Reich Károly, Rudnay Gyula, Sárdy Brutus, Szyksznian Wanda, Würtz Ádám.

Egyedi alkotások – Egyedi válogatásban!

Az egyes köteteket az érdeklődők megtekinthetik és személyesen kézbe vehetik a webáruház IX. kerületi, budapesti átadópontján december 8-tól 14-ig.
A már jól ismert módon minden egyes kötetről az átlagos katalógusinformációnál sokkal gazdagabb fotóanyag és írásos háttérinformáció (a leiratokon túl előszó, tartalomjegyzék és fülszöveg van minden olyan könyvnél, ahol ezek rendelkezésre állnak) található a webáruház aukciós felületén, hathatósan segítve ezzel a licitálás előtti tájékozódást új és visszatérő ügyfeleink számára egyaránt.

Híres magyar műkereskedők – A Fränkel-történet 2. rész

Fränkel József, az apjától örökölt műkereskedelmi vállalkozást magasabb szintre kívánta emelni. Célja az volt, hogy a hazai legkiválóbb művészekkel akart foglalkozhasson, akiknek kiállításokat, bemutatókat szervezett. Sok esetben külföldi értékesítési utakat, vásárokat szervezett, amelyekkel a hazai képzőművészet népszerűsítése mellett jelentős eladásokat is realizált.

Saját műkereskedését a Fränkel-Szalont végül apja, Ernő halálát követő második évben, 1931-ben nyitotta meg 29 évesen. A galéria a Mária Valéria utca 8. szám alatt a mai Apáczai Csere János utcában volt (az utcának ezen szakaszán ma a Marriott Hotel található). Kiállításokat rendezett kortárs magyar képzőművészek alkotásaiból; kiállítottak a KUT, az UME képzőművészei, a nagybányaiak (Ferenczy Valér, Ferenczy Noémi) és művészcsoportokhoz közvetlenül nem tartozó művészek is. A galéria gyakorlatilag 1945-ig működött, de folyamatosan hatalmas összegeket emésztett fel Fränkel vagyonából. Fränkel József havonta több ezer pengővel finanszírozta művészeit: Vaszary Jánost, Csók Istvánt, Iványi-Grünwald Bélát.

A Fränkel-Szalon

Az új típusú modern magyar művészettel foglalkozó szalon ötletét egy találkozás szülte. Fruchter Lajos (1882-1953), műgyűjtő, mérnök, az Angol Elemi és a Bázeli Biztosító budapesti igazgatója, kezdetben a XIX. és XX. sz. eleji magyar klasszikus mestereket (id. Markó Károly, Munkácsy Mihály, Paál László, Rippl-Rónai József stb.) gyűjtötte, majd az Oltványi-gyűjtemény hatására az élő képzőművészetet, a kortárs művészetet propagáló új típusú műgyűjtővé vált. Fruchter volt az, aki megmutatta Fränkelnek, hogy mi a jövő. Így emlékszik a találkozásra Fränkel József:

„Felmegyek, és látok egy csomó Berényt, Czóbelt, Bernáthot. Hát csak néztem. Miféle új stílus ez? Volt ott egy kép; egy szamár megy fel a hegyoldalon. Na, gondoltam, ez itten egy szamár — vagy én vagyok a szamár? Mert nem értettem az egészet. Hogy vannak ezek megfestve? Elsőre bizony nem nagyon tetszettek nekem ezek a modern festők! De a Fruchter csak magyarázza: úgy nézzem ezeket, hogy az övék a jövő, a fiatal nemzedéké. Neki pedig jó szeme volt ehhez, adni lehetett a szavára. Úgyhogy megkerestem ezeket a festőket és leszerződtettem őket, a moderneket — már akivel tudtam boldogulni.”

Gerlóczy Gedeon lakása a Galamb utca 3. szám alatt 1979-ben. Csontváry Kosztka Tivadar Magányos cédrus című festménye előtt az építész lánya, Gerlóczy Glória áll (Fotó: Urbán Tamás, Fortepan/Képszám: 89351)

A Fränkel Szalon névadója elképzelése szerint kiállítótér- és galériaként működött. Időszakos kiállítások mellett árverések szervezését és megtartását is vállalta. Emellett Fränkel kapcsolatainak köszönhetően nyugat-európai értékesítéseket is szervezett, ő hozta létre az első modern műkereskedelmi galériát. A galéria egy kitűnő kvalitásérzékkel és nemzetközi kitekintéssel rendelkező műkereskedő művészeti ízlését, magas szintű szakmai tudását tükrözte. A Fränkel-Szalon 1935-ben a francia művészek munkáiból rendezett kiállítással, majd az 1936-ban megrendezett Csontváry-Kosztka Tivadar tárlattal ért szakmai zenitjére. A Csontváry-Kosztka Tivadar kiállítás koncepciója értékesítéssel egybekötött tárlat volt. Gerlóczy Gedeon huszonnégy Csontváry festménye közül tizenhét művet eladási szándékkal adott át Fränkelnek. A kiállítás végére tizenkettő alkotás talált új gazdára (Neményi Bertalan gyűjtő lehetett a vevő).  Egy alkotást (A kidőlt obeliszk) maga Fränkel vett meg, majd tőle később került szintén Neményi Bertalan tulajdonába. A háborúban felbomló Neményi-hagyaték Csontváry-kollekciójának értékesítésében – amelyek 1977-ben a Petró-gyűjteményből a Hermann Ottó Múzeumba kerültek – ismét Fränkel József vállalt szerepet. Az idős – ekkor már a 77. évében járó – képszakértő becsülte fel a gyűjtemény kiemelkedő darabjainak forgalmi értékét. Szakértői munkájára a sajtó is felfigyelt, és féloldalas cikkekben ismertetik meg a közönséget a nagy értékű művekhez köthető irdatlan árakkal.

A Fränkel-Szalon 1945-ben zárt be. Fränkel a munkatáborból hazafelé Párizsban megpróbált Picasso alkotásokat vásárolni, de nem járt sikerrel. Ezután hosszú időre nem vállalt nyilvános műkereskedői szerepet, de nagy valószínűséggel kamatoztatta tudását, hiszen ismerte a gyűjtőket, ismerte a műveket. Így a konszolidáció éveire jellemző műtárgypiacon is biztosan jelen lehetett. A magyarországi műtárgyállomány a nagy világégést követően is rendkívüli gazdagságot mutathatott. Budapest kincsei egyaránt vonzották a megszállókat, majd a békeidőszak ellenőrző bizottságaiban szerepet vállaló nációk vezető tisztségeit. A műtárgyakkal történő kereskedés az Országház Kávéházban történt, itt időnként Hatvany báró is feltűnt, és banki letétekből széthurcolt gyűjteményéből igen sokat tudott visszavásárolni. A felbomlott nagy budapesti műtárgygyűjtemények új hazai gyűjtőkhöz kerültek, de a legtöbb alkotás külföldre került. Ebben az időszakban tűnt el a nemzetközi jelentőségű műtárgyak zöme itthonról.

A Csontváry-hagyaték megmentője, egyben a modern magyar építészet neves alakja, Gerlóczy Gedeon

A virágzó műkereskedelmi piac a Bizományi Áruház Vállalat 1951-es létrehozásáig jellemzően láthatatlan formában zajlott. A kereskedem a művészek műtermeiben, gyűjtők egymás közötti cserélgetésében, hónaljas nepperek kínálatában, bolt nélküli műkereskedők lakásán és az Ecseri piacon zajlott.

A BÁV 1961-től rendezi meg tematikus, csak festészeti anyagot felvonultató árveréseit. Az első számú szakember, akire a Társaság számíthatott, Fränkel József képszakértő volt. Fränkel 10 éven át biztos kézzel állította össze az anyagot, jól súlyozza azt, érzi, hogy mit lehet eladni és kinek. Ismerte a művészeket, a műveket, tudta minek mi lehet a kikiáltási ára és a majdani leütési ára. Újraépítette a magyar képzőművészeti árverési piacot. Az árverések Fränkel szakértői és kereskedői vénájának köszönhetően nagy sikert hoztak és hamar a gyűjtők, kereskedők első számú legális műtárgyvásárlási helyszíne lett. Ezen az 1961-es festészeti árverésen kelt el például Ferenczy Károly Karám című képe 27 ezer forintért, míg Gulácsy Lajos Sárgaruhás nő című munkája négyezer forintért. Fränkel 1962-től kezdődően a háború előtti kapcsolatainak, ismereteinek köszönhetően az Artex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével részt vállalt a BÁV nemzetközi műtárgypiaci értékesítésben is.

Az idősebb korára is aktív Fränkel mindvégig megmaradt műkereskedőnek, képszakértőnek. Időről időre felbukkant az újságokban egy-egy fontosabb képszakértési ügy kapcsán. A XX. század elején a kortárs magyar művészet műkereskedelmét idehaza életre hívó Fränkel-dinasztia sarjának a Magyar Nemzet egy 1987-es számában, a közlemények rovatban az alábbi néhány soros bejegyzését olvashatjuk:

„Festményekről szaktanácsadás. Irodámban, — Bp., Hímes u. 4. 1029. — csütörtökön 11—18 között fogadok. Levélben megkeresésre felkeresem. Vidéken is. Fränkel József képszakértő.”

Híres magyar műkereskedők: A Fränkel-történet 1. rész

Kik gyűjtenek ma képet?

„1964. december 5-én vidéki orvosok szabadnapot vettek ki, hogy Budapestre utazzanak, kereskedők és közvetítők gyülekeztek a Kinizsi utcában, vidéki és budapesti gyűjtők léptek egymás lábára; mind a képek szerelmesei. Ezen a napon a BÁV a 11. Képaukciójához kapcsolódó árverési kiállításának megnyitására készült.”

A kiállítás kínálata jól tükrözi a BÁV ekkori festménybecsüsének, képszakértőjének ízlését és szaktudását. Az ekkor közel 60. életévében járó Fränkel József az, aki szakmai munkájával a BÁV képaukcióinak 60-as, 70-es években elért sikereinek szakmai hátterét adta.

Kik gyűjtenek ma képet? — A társadalomnak szinte minden rétegében akadnak szerelmesei a képeknek. Még aki azért kezdi, hogy spekuláljon, pénzét fektesse be, menetközben többnyire az is „megvadul”, beleszeret a képbe, s nem ad el semmi áron” — mondta Fränkel József képszakértő.

Ki is volt Fränkel József? Honnan ered ez a magától értetődő biztos értékítélet? Kitől tanulta a becsüsszakmát? Hogyan vált Magyarország első ismert képszakértőjévé?

A magyarországi műgyűjtés és műkereskedelem történetének feldolgozása a mai napig várat magára. A honi műtárgyakkal való kereskedésről és műgyűjtésről a 18. század előtti időszakban kár beszélni. A kiegyezést követő gazdasági fellendülés a polgárosodó társadalom számára meghozta az addig csak az arisztokrácia számára elérhető műtárgygyűjtési kedvet, és egyre másra alakultak a félamatőr műpártoló egyesületek. Ebben az időszakban nincsenek tőkeerős magángalériák, műkereskedelmi szakemberek, akik meghatároznák a galéria profilját, hitelét, klientúráját. A magyarországi műkereskedelem első jelentős nyíltüzletű galériái az első világháborút követően jelennek meg Budapesten. Az első modern képszalont 1903-ban nyitotta meg a Könyves Kálmán Céh, majd 1910-től a Szent-György-Czéh rendszeres művészeti árveréseket tartott. Singer és Wolfner kiadó kialakította az első szerződéses művészmenedzselési viszonyt Mednyánszky Lászlóval 1910-ben. 1912-ben megnyitotta kapuit az Ernst Múzeum. A korszak pezsgő műkereskedelmi életére jó példa, hogy a Művészház 1912-ben és 1913-ban is rendezett értékesítéssel egybekötött Gustav Klimt, Egon Schiele vagy Oscar Kokoschka kiállításokat. A Postatakarékpénztár árverésein is felbukkantak időnként modern külföldi műalkotások. Nemzetközi hírű műgyűjtőink Nemes, Hatvany, Neményi külföldi modern és antik anyaguk nagy részét azonban bizonyára külföldön szerezték be. Pl.: Neményi Bertalan a berlini Thannhauser-galériában Eugène Carrière, Marc Chagall, Paul Gauguin, Jules Pascin, Pablo Picasso, Pierre-Auguste Renoir és Maurice de Vlaminck alkotásaiból vásárolt.

A két világháború közötti időszak három legerősebb magánerőből létrehozott műkereskedése Tamás Henrik (Tamás Galéria), a már korábban említett Ernst Lajos (Ernst Galéria) és Fränkel Ernő, Fränkel József apja (Fränkel-Szalon). Mindhárom galéria 1945-re tönkrement vagy megszűnt, ennek fő okai elsősorban a 20. század első felének nagy világégései és gazdasági hullámvasútjai voltak. Az első világháború okozta károk és a Trianoni békeszerződés, majd az országot felforgató Tanácsköztársaság teljes belpolitikai és gazdasági bizonytalansága nem kedvezett a műkereskedéseknek. A Horthy-rendszer nagymértékű inflációval indult, a koronát 1927-ben felváltja a pengő, majd a nagy világválság évei és okai a kötött devizagazdálkodás, ami által hazánk kizáródik a nemzetközi műkereskedelmi életből. Az 1931-38-ig tartó konszolidáltabb, kiegyensúlyozottabb időszak végére megszületnek az első zsidótörvények, amelyek kikezdik a hazai pénzügyi, ipari, kereskedelmi élet alapjait.

Fränkel József műkereskedelmi pályafutása édesapja mellett, annak műkereskedéssel foglalkozó boltjában kezdődött. 1902-ben született és fiatal tizenéves kamaszfiú volt mikor édesapja, Fränkel Ernő 1917. május 5-én kiváltotta iparengedélyét, és megalapította a Fränkel-féle műkereskedelmi részvénytársaságot.

Ezen részvénytársaság „az 1917. évi április hó 1. napján tartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályok szerint keletkezett. Székhelye: Budapest. A vállalat tárgya: Fränkel Ernő budapesti műkereskedési üzletének folytatása, vagyis képzőművészeti és műipari termékeknek, műtárgyaknak, ún. olajfestményeknek, pasztelleknek, akvarelleknek, grafikai műveknek, szobroknak, porczellánoknak, szőnyegeknek, régiségeknek és antik műipari bútoroknak forgalomba hozatala. Alaptőkéje: 200.000 korona, mely 200 darab, egyenként 1000 korona névértékű, bemutatóra szóló részvényre oszlik. Az igazgatóság 3 tagból áll. Az alakuló közgyűlésen az igazgatóság tagjaiul megválasztattak: Kellner Adolfot, Iványi-Grünwald Bélát és Fränkel Ernőt.

Igen, jól olvashatjuk: Iványi Grünwald Béla festőművész is alapítója volt a gazdasági társaságnak. Erről a műkereskedelmi boltról nem sok maradt fenn. Kutatásaim alapján több helyen is lehetett bolt 1917-től: a Váci utcában, vagy később a Dorottya utcában . A bolt értékesítési koncepciója merőben eltért az addigi szokásoktól, egyenesen korszakalkotónak nevezhetjük: az élő magyar művészekkel foglalkozott. Elsősorban Iványi mennyiségi festészeti teljesítményére alapozott, de élő szerződése volt Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal is. Az üzleti koncepció része volt az egyedi képzőművészeti alkotások forgalmazása mellett a sokszorosított grafikai technikával készülő alkotások értékesítése is. Ez a szintén korszakalkotó ötlet a fiatal Fränkel Józsefnek tulajdonítható, aki maga így vall erről:

Már gimnazista koromban ott tébláboltam a képek között, és beleszóltam mindenbe, ha kellett, ha nem. Úgy 23-24 éves lehettem, amikor megcsináltam az első saját vállalkozásomat. Támadt ugyanis egy ötletem. Mi lenne mármost, ha én a festőktől megvenném a jogot, és csináltatnék egy csomó olcsó rézkarcot a képeikről? Apám csak legyintett rá. Az egész egy nagy hülyeség, mondta, de azért adott rá pénzt. Én pedig vettem Fényestől, Glatztól, Csáktól három-három képre sokszorosítási jogot, darabonként háromszáz pengőért. Csináltattam mindegyikről rézkarcot, és kétszázötven nyomatot egy jó bécsi nyomdával, aztán felfogadtam pár ügynököt. Fényesen beütött az üzlet! Rövidesen több pénzem volt, mint apámnak; számlám volt Zürichben, Londonban, Amszterdamban“.

El Greco: idehaza először látható átfogó életműkiállítás

Első alkalommal láthat a magyar nagyközönség az európai művészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere, El Greco életművét átfogóan bemutató kiállítást Budapesten. Az összesen csaknem hetven művet bemutató kiállításon a látogatók több mint félszáz alkotást láthatnak a spanyol-krétai mestertől.

A tárlat áttekintést ad El Greco, azaz Domenikosz Theotokopulosz (1541–1614) életművéről, bemutatva a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését. A Szépművészeti Múzeum őrzi a kontinens egyik legjelentősebb spanyol festészeti gyűjteményét, benne többek között Spanyolországon kívül Európában a legtöbb, öt darab saját kezű El Greco-festménnyel. E művek mellett a tárlatra több mint negyven magán- és közgyűjtemény, például a madridi Museo Nacional del Prado és a Museo Nacional Thyssen-Bornemisza, a toledói Museo del Greco, a párizsi Musée du Louvre és a londoni National Gallery kölcsönzött alkotásokat.


El Greco (Domenikosz Theotokopulosz)
Kandia (Kréta), 1541 – Toledo, 1614

Olyan kiemelkedő művek érkeztek Budapestre, mint például a Szent Sebestyén a palenciai katedrálisból, a Krisztus megkeresztelése a madridi Pradóból, a Szent Lajos francia király egy apróddal a párizsi Louvre-ból, A kufárok kiűzése a templomból a londoni National Gallery-ből, az Idősebb Szent Jakab mint zarándok a  toledói Érsekséghez tartózó San Nicolás de Bari-templomból, vagy szintén Toledóból, a Santo Domingo el Antiguo-kolostorból kölcsönzött, Krisztus feltámadása című oltárkép, amely eddig még sosem hagyta el a várost.

A február közepéig nyitva tartó tárlat hét tematikus szekcióban és kronológiai sorrendben mutatja be a kiállított műveket. A félszáz, saját kezű remekmű a művész korai, itáliai éveiben, a bizánci ikonfestészet hagyományait még erősen magukon hordozó, kis méretű fatáblákra festett képeitől indulva a már Spanyolországban készült, nagy méretű oltárképeken, a magánáhítatot szolgáló, közvetlenebb vallásos ábrázolásokon, valamint világi portrékon át, egészen utolsó korszakának látomásszerű alkotásaiig mutatja be munkásságát és páratlan stílusfejlődését, köztük több emblematikus, már El Greco életében nagy népszerűségnek örvendő kompozícióval.


El Greco (Domenikosz Theotokopulosz)
Kandia (Kréta), 1541 – Toledo, 1614

A kiállítás különlegessége, hogy szerepel rajta a krétai-spanyol mester életművéből fennmaradt összesen négy rajzból kettő, a Keresztelő Szent János és a Szent János evangélista című alkotás is.

A kiállítás El Greco életművének átfogó bemutatásán túl kitér a különböző művészeti közegekre is, amelyekben élt és tanult. Bemutatja, miként sajátította el és építette be saját alkotásaiba több velencei és római mester tanításait és a tőlük átvett mintaképeket; továbbá ismerteti két, biztos attribúciójú művekkel rendelkező tanítványa, Luis Tristán, illetve fia, Jorge Manuel Theotokopuli munkáit is.

A kiállítás a Szépművészeti Múzeumban február 19-ig látható.

2022-ben folytatódik az Axioart Online Zoom Webinárium sorozata!

Online Zoom Webinárium
Téma: Fotóművészet & Műkereskedelem
Dátum: 2022. november 3. 17:00-tól

Az ingyenes online regisztrációhoz kattintson ide!

A webinárium olyan kérdéseket jár körbe, melyek a magyar fotóművészet történetére és kortárs szerepére vonatkoznak. A beszélgetés fókuszába a kortárs magyar fotóművészetet állítjuk.

Panelisták:

Mucsy Szilvia fotográfus, egyetemi tanár, a Budapest Fotó Fesztivál igazgatója-alapítója.

Móricz- Sabján Simon fotóriporter, dokumentarista fotográfus. 2003-tól a lap bezárásáig a Népszabadság munkatársa, 2016 végétől a Manager Magazin és a Világgazdaság fotográfusa.  az idei Capa-nagydíj nyertese.

Zsigmond Gábor fotográfus, 25 éven keresztül művészeti vezetőként illetve képszerkesztőként is tevékenykedett különböző magazinoknál. Portré albumai Magyarok illetve Célfotó címmel jelentek meg. 2019-ben társával, Krasznai Jánossal megalapította a Főfotó Galériát, melyet azóta is üzemeltetnek.

Moderátor:

Tűzkő Péter az Online Art Galéria művészeti vezetője. Művészeti tanácsadó, igazságügyi szakértő, történész, művészeti menedzser, műgyűjtő. Több hazai vezető aukciósház szakmai vezetője volt az elmúlt húsz évben. Szakmai tevékenysége mellett 2007-től a Magyar Műkereskedők és Galériák Országos Szövetségének elnökségi tagja, 2012-től részt vállal a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának munkájában. Oktatóként a hazai becsüsképzés mellett több egyetemen is oktat. Előadóként rendszeresen szerepel művészeti, műkereskedelmi rendezvényeken.

A webinárium témája:

Kik és hogyan tették világhírűvé a magyar fotógráfiát? Világhírű a magyar fotógráfia? Hogyan kell fotót gyűjteni? Milyen kockázatokat rejt a fotógyűjtés? Mennyire számít nemzetközi műtárgynak egy magyar fotós műve? Ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket járnak körbe a kerekasztal beszélgetés résztvevői, emellett a nézők a beszélgetés alatt az online chat felületen élőben is feltehetik kérdéseiket.

A részvétel – mint mindig – ingyenes, előzetes regisztrációhoz kötött. Az online kerekasztal beszélgetés a Zoomon keresztül történik, amelyhez az érdeklődők az következő linken keresztül csatlakozhatnak:

https://us02web.zoom.us/webinar/register/WN_pDTd-Z1xTSaipLugtDMWsA

Várunk szeretettel minden érdeklődőt!

Amennyiben kérdése van, vagy bármilyen technikai problémába ütközött az alábbi címre írhat: support@axioart.com

Móricz-Sabján Simon Árnyéksáv című sorozatával nyerte el a 2022-es Capa-nagydíjat

A Capa Központ 2014-ben alapította meg a Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat azon alkotók munkájának elismerésére, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a magyar fotográfia bármely területén. A Capa-nagydíj 2022-es öttagú zsűrije tavaly októberben három ösztöndíjast (Barakonyi Szabolcs, Horváth Katalin Fanni, Móricz-Sabján Simon) választott ki a beérkezett pályaművek alkotói közül, ők hárman egy éven keresztül dolgoztak tovább sorozataikon.

Móricz-Sabján Simon: Árnyéksáv

Az elismerést minden évben az a fotós kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot – áll a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ közleményében. Móricz-Sabján Simon az Alföldről készített Árnyéksáv című sorozatával nyerte idén a nagydíjat. Több mint 10 éve fényképezi az Alföldet, korábbi fotóesszéjét új címmel és tágabb témákon át folytatta, elsősorban ezen települések lakóinak és közösségeinek sorsfordulataira koncentrálva.

Móricz-Sabján Simon: Árnyéksáv, részlet a sorozatból © Móricz-Sabján Simon

A fotóst idézve:

Mindig is lenyűgözött ennek a világnak a rám gyakorolt hatása, az itt élők hétköznapjainak ereje és a sok helyen tapasztalható mulandóság, melynek jeleit testközelből látom. Szinte mindent veszély fenyeget a kiöregedés, az elvándorlás és a szűkös lehetőségek miatt, így a fiatalok helyben maradását, a hagyományok, a szokások megőrzését és a közösségek életben tartását is. Az iskolák bezárása már elég korán elmozdítja a fiatalokat illetve szüleiket, a kisüzletek, a kocsmák vagy a közösségi terek megszűnése pedig lassan megpecsételheti a települések sorsát is. Az itt élők nehezen tudják előrevetíteni, hogy milyen jövő előtt állnak, de a tanulmányok szerint a következő évtizedekben a magyarság akár egytizede eltűnhet és a magyarok négyötöde városokban él majd. A fiatalokat leszámítva kevés ember sorsa változik meg gyökeresen rövid időn belül, a térségek döntő többsége viszont már nem biztos, hogy ugyanazon pályán fog mozogni, mint eddig.

A vidéki emberekben és közösségekben rengeteg erő van. Ellenálló képességük az erős identitás- és hovatartozás-érzésből fakad, ami helyben tartja őket. A vidéki ember attól erős, hogy mindig tudta: mindegy hol a hatalom, a világ közepe ott van, ahol ő él. Az idősebb generációt semmilyen probléma nem tudja elűzni a szülőföldjéről, még úgy sem, hogy a gyermekek és unokák elköltözése miatt gyakran az elmagányosodás vár rájuk.

A világ viszont gyorsan változik, még ha sokak változatlanul is élnek benne. 2022 meghatározó év és rendkívül nehéz körülményeket teremt. Most kerültek előtérbe a megváltozó időjárás és a világválság hatásai. A települések és lakóik komplikált és rendkívül árnyalt helyzetbe kerültek a perzselő aszályok, a rendszeres bozót- és erdőtüzek, a válság miatti súlyos áremelkedések és az infláció miatt. Az Alföldön élőknek a jövőben valószínűleg sok mindent újra kell értelmezni, miközben a kérdések egyelőre válaszok nélkül sokasodnak. Gyermekkorom alföldi nyarai után bennem is él egy határozott vidéki kép, így a fő kérdés abszolút személyes is: a sorsszerű változások mivé alakítják az Alföld településeit és hogyan alakul az itt élők jövőképe?

https://punkt.hu/2022/10/20/moricz-sabjan-simon-arnyeksav-cimu-sorozataval-nyerte-el-az-idei-capa-nagydijat/

Móricz-Sabján Simon: Árnyéksáv, részlet a sorozatból © Móricz-Sabján Simon

A Capa Központ az ösztöndíjak és a díj odaítélésével hangsúlyozni szeretné elkötelezettségét a társadalmat gazdagító kreatív művek elkészülése mellett. Az ösztöndíjak és a díj az alkotók további fejlődését és jövőbeni kísérletezésének előmozdítását szolgálja.

A fotók elérhetőek: https://blog.capacenter.hu/2022/10/20/a-capa-nagydij-2022-nyertese-moricz-sabjan-simon/?fbclid=IwAR3EUTUIqQW94KaGcA4OelUyjnXiPwvJkOWgD6z7vGy-MFw8BCQQBhH6GZI