Latest Posts

A Virág Judit Galéria a hazai műkereskedelmi aukciós piac élén

2019 legdrágább műalkotásai

A tavalyi év hazai árverésein értékesített tíz legdrágább képzőművészeti alkotása közül hat a Virág Judit Galéria aukcióin került kalapács alá. 2019 legmagasabb áron eladott festménye 190 millió forintos leütési árral Rippl-Rónai József Kertben című műve lett, de nem sokkal maradt el mögötte Vaszary János Dunaparti korzója sem, amely 140 millió forintért talált gazdára. A harmadik és negyedik helyen Dénes Valéria Bruges című alkotása és Kádár Béla Concertinája osztozik; mindkét alkotás 110 millió forintért kelt el.

A magyarországi műtárgykereskedelmi eredmények magasan meghaladták a korábbi rekordokat. Ezen felül érdekes tendencia, hogy míg a klasszikus modern főművek kínálata csökken, addig hazai szinten kiugróan emelkedik az érett kortárs, a 60-as, 70-es, 80-as években született munkák iránti érdeklődés. Erre a műtárgypiaci változásra reagálva 2019 őszén először rendezett háború utáni és kortárs művekből aukciót a Virág Judit Galéria. A szakmai értékelések szerint az árverés mérföldkő lett a kortárs műalkotások piacán. Több életműrekord is született: a legnagyobb szenzáció a korszak szimbolikus jelentőségű alkotása, Lakner László Metamorfózis (1964-1967) című festményének 42 millió forintos leütési ára lett, de Nádler István Kapcsolatok című műve is rekordáron, 35 millió forintért kelt el. Az elért eredmények fordulatot jelenthetnek a műtárgypiacon, és komoly hatással lehetnek az érintett magyar képzőművészek nemzetközi értékére is.

A klasszikus modern műveket továbbra is nagy érdeklődés övezi, amit jól mutatnak a Virág Judit Galéria tavaszi, őszi és téli aukciójának sikerei is. A tavaszi árverés szenzációja Dénes Valéria Bruges-t, a belga kisvárost ábrázoló monumentális festményének 110 millió forintos leütési ára lett. Ő az első magyar festőnő, aki átlépte a 100 millió forintos álomhatárt. Vaszary János 1930-as években készült Virágcsendéletéért pedig 70 millió forintot fizettek. A Virág Judit Galéria 62. aukcióján az őszi árverési szezon legmagasabb leütési árát Kádár Béla Concertina című festménye érte el, amely 110 millió forintért cserélt gazdát, ezzel megdöntve az alkotó eddigi életműrekordját. 85 millió forinton koppant a kalapács Schönberger Armand Abszintivók című művénél, ami szintén életműrekord.

Az tavalyi év legdrágábban értékesített hazai műalkotása a Virág Judit Galéria téli aukcióján cserélt gazdát. 190 millió forintos leütési árával Rippl-Rónai József Kertben című festménye egyúttal az alkotó legmagasabb áron elkelt műve. Vaszary János nagyvárosi vedúta-képeinek kiemelkedő darabja, a Dunaparti korzó 140 millió forintért kelt el, megegyező áron a festőművész eddigi legdrágább festményével, a Pesti Duna-korzóval.

A Virág Judit Galéria tavalyi árveréseinek összleütési értéke közel 2,5 milliárd forint lett, ezzel a 2019-es aukciós szezon legsikeresebb hazai galériája. Emellett a háború utáni és kortárs művek aukciójával kiemelt szerepet vállalt abban, hogy a magyar kortárs képzőművészek itthon és a határon túl is értéküknek megfelelő helyre kerüljenek.

Árverési tudósítás | Bodó Galéria és Aukciósház

2. Téli aukció – 2019. december 10.

Az árverésen 220 tétel került kalapács alá és a műtárgyak közel 51%-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 143 280 000 Ft volt, az árverés végén az összleütés 137 925 000 Ft lett.

Az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően 12 ember regisztrált online licitek leadása céljából, közel 5,5 millió forint értékű műalkotást ütött le az aukciósház ügyfeleinknél.

Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, közel 2 millió Ft értékben közvetítettünk vételit az aukciósház felé. Az AXIOART oldalán leadott vételi megbízások 16,6%-a sikeres lett.

Érdekesség:

A katalógus tételei közül érdemes kiemelni Faragó Géza Sárga ruhás lány című olajképét, aminek a kikiáltási ára 1,6 millió forint volt és az élénk licitharcot követően 3,4 millió forintért lett egy licitálóé.

A Zsolnay “Vihar” váza kikiáltási ára 1,2 millió Ft volt, végül 3 millió forintnál ütötték le a tételt.

Élénk érdeklődés övezte Csernus Tibor aktját, ami a 3,8 millió forintos kikiáltási ár után 8 millió forintért kelt el.

Íme, a három legmagasabb leütési ár:

1, Fenyő György (1904-1978): Világoskék ház szürkületben, 1929
Kikiáltási ár:  3 400 000 Ft
Leütési ár: 14 000 000 Ft

2, Bornemisza Géza (1884-1966): Szoba afrikai szoborral, Budapest, 1914
Kikiáltási ár:  2 400 000 Ft
Leütési ár: 9 500 000 Ft

3, Kádár Béla (1877-1956): Lányok, 1933 körül
Kikiáltási ár:  6 500 000 Ft
Leütési ár: 8 500 000 Ft

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

Az új év első aukciója

Az Antikvárium.hu immár 9. alkalommal jelentkezik egy magas színvonalú dedikált vagy aláírt bejegyzéssel ellátott könyveket kínáló aukciójával! Az érdeklődők több mint 200 tétel közül válogathatnak, melyek között számos könyvészeti ritkaság, bibliofil, könyvgyűjtők számára értékes kötet kerül terítékre. Az aukció január 16-án indul és 10 napon keresztül várja a lelkes érdeklődőket!

A számos közismert és keresett kötetek között ritkaságok is helyet kaptak az aukció kínálatában.

Krúdy Gyula személyisége, élettörténete fölöttébb ambivalens, mondhatjuk őt a végletek emberének. Képes volt akár 24 órán keresztül az íróasztala mellett ülni és a készülő regényét írni, hogy aztán ugyanennyi időt töltsön egy kávéházban mulatva, rengeteg étel és ital társaságában. Rendkívül termékeny író volt, műveit a megfontolt gondolatok líraisága hatja át. Szindbád ifjúsága és szomorúsága című két kötetes művének első kiadása a szerző dedikációjával kerül a nagy nyilvánosság elé.

Móricz Zsigmond új színt vitt a huszadik század prózairodalmába. Módfelett eredetien mutatta be a vidéki élet nehézségeit és gyönyörűségeit. A Légy jó mindhalálig című regény – szerzője szerint – nem csupán egy ifjúsági regény. Nyilas Misi története az írót ért zaklatásokkal szembeni ártatlanságot személyesíti meg, a megbántott és félreértett lélek felülemelkedését szimbolizálja. Jelen aukció első kiadása most a szerző dedikációjával kerül kalapács alá.

Balázs Béla neve első sorban filmművészeti munkássága révén ötlik az eszünkbe, pedig nem csak rendezései, forgatókönyvei, hanem prózája, versei és meséi is rangos helyet vívtak ki maguknak. Életműve több jelentős művészre is rendkívüli hatást gyakorolt, például Bartók Béla és Kodály Zoltán nála talált megfelelő szövegeket zenéjéhez, Radványi Géza pedig írásából filmet készített. A Csodálatosságok könyve 26 évvel a német kiadás után jelent meg, melyhez Thomas Mann írt előszót és bár a könyvből kimaradt, a német író tanulmánykötetében megemlíti és e művet „szép könyv”ként aposztrofálja.

Fekete István állattörténeteinek mindegyike rendkívüli tanulságot hordoz olvasói számára. Természetszeretete lenyűgözi, megszemélyesített főszereplői pedig elgondolkodtatják az olvasót. Megannyi regénye közül most Kele, a sebesült gólya története kerül kalapács alá, az író dedikációjával.

Márai Sándor gyermekkorában sok borsot tört a felnőttek orra alá. Például, mert a tiltások ellenére beadta egy novelláját az egyik pályázatra, amit meg is nyert. Emiatt kicsapták az iskolából és a legenda szerint ekkor azt mondta a tanárának: „Fognak maguk még rólam tanítani a magyar irodalomban”. Az aukció kínálatában most az Egy polgár vallomásai I-II. című regényének első, még cenzúrázatlan kiadása kerül kalapács alá, a szerző aláírásával. A műről tudni kell, hogy megjelenése után komoly pert akasztottak Márai nyakába, személyiségi jogok megsértése miatt. Emiatt a későbbi kiadások már a szerző által erősen átdolgozott változatban jelentek meg!

Kevés író tudja megosztani olyan széles körben a hazai olvasóközönséget, mint Wass Albert. A szerző regényeiben előtérbe helyezi Erdély sorsát, az erdélyi ember hitvallását, kétséget sem hagy Transilvánia iránti szeretetéről, emiatt sokáig ellentmondásos, nacionalista szerzőnek tartották a rendszerváltozás előtti Magyarországon és Romániában, ahol könyveit be is tiltották. A Farkasverem című regényében ironikusan gyászos véleményt mond az erdélyi magyar középosztályról, aki csak önmagával foglalkozik, bohém időtöltései mellett képtelen az értelmes cselekvésre. Az 1934-ben megjelent mű elnyerte a kor leghíresebb irodalmi megbecsülését a Baumgarten-díjat. A most árverésre bocsátott kiadás a szerző aláírásával kerül licitálásra.

Külföldi szerzők Magyarországon ritkán aukcionált dedikált és aláírt kötetei is színesítik az aukciós tárlat kínálatát.

A lengyel irodalom egyik kiemelkedő sience fiction mestere, Stanislaw Lem. Témája az emberiség és más bolygón élő idegen fajok közötti kapcsolat, kommunikáció létrejöttének lehetősége. Műveire jellemző az intellektuális humor, a szójátékok és egyéb nyelvi fikciók, melyek rendkívül szórakoztatóvá teszik regényeit. A Csillagnapló című munkája először magyarul A világűr csavargója címmel jelent meg. Itt a kivételes alkalom, hogy a szerencsés licitáló egy dedikált példány tulajdonosa legyen.

Pablo Neruda írói álnevét Jan Neruda cseh írótól kölcsönözte, aki nagy hatással volt költészetére. A Nobel-díjas chilei költő politikai szerepvállalásai mellett folyamatosan jelentek meg kötetei, Capri szigetén töltött időszakáról film is készült, Neruda postása címmel. Federico García Lorca ezt írta róla: „Ez a költő közelebb van a halálhoz, mint a bölcselethez, közelebb a fájdalomhoz, mint az értelemhez, közelebb a vérhez, mint a tintához”. A Bevallom, éltem c. emlékiratában anekdoták és kommentárok révén összegzi életét, melynek első kiadását aláírásával hitelesített.

Mindamellett a magyar irodalom klasszikusai is számos kötettel képviseltetnek jelen árverésen.

Füst Milán úttörőként hatott a szabad verselés területén. Megfontolt, szokatlan képsorokkal és szimbólumokkal tűzdelt írásai hihetetlen precizitásáról tesznek tanúbizonyságot. Melankolikus hangszínben íródott munkáiról azt mondja, hogy szülei „A sértődöttség vontatott dallamát hagyták örökül rám: semmi mást!” Hányattatott sorsú élete nem engedte, hogy lazítson. A Szakadékok c. műve öt kisregényét tartalmazza, melynek első kiadását a szerző dedikációjával illetett.

Pilinszky János a Nyugat negyedik, az ún. „Újholdas” nemzedékének tagja. A számos irodalmi kitüntetésben részesült költő verseinek mindegyike – saját bevallása szerint – személyes élményekből táplálkozik. Érzékeny személyisége nehezen birkózott meg mind a családi, mind a korszak tragikus eseményeivel. A Végkifejlet című verseskötete a belső élményekből táplálkozó történések jelképes kivetülései, melynek most első kiadása a szerző kézírásával került a kínálatba.

A holokausztról és önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjban részesült írónk, Kertész Imre jelen aukción A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt című monológok és dialógok esszékötetével jelentkezik. A megkímélt állapotban lévő első kiadást dedikációja tesz még értékesebbé.

Efrájim Kishon magyar származású izraeli író. A szatirikus hangvételű szerző egy ideig a Ludas Matyi vicclap munkatársaként is dolgozott. A Sallah Sabati című filmjét két Golden Globe-díjjal is jutalmazták a legjobb idegen nyelvű filmek lajstromában. Most 100 új humoreszkjének első kiadása kerül az aukció kínálatába a szerző dedikációjával.

Az elmúlt gyermekkor világát visszaidéző mesekönyvekben lévő dedikációk is licitálásra hívják az ifjúsági irodalom iránt érdeklődőket.

Csukás István egy hihetetlen fantáziával megáldott mesemondó, afféle karakterek megálmodója, mint Mirr-Murr, Pom Pom, Sebaj Tóbiás vagy Süsü, de a lista természetesen nem teljes. A szerző olyan mesevilágot tár olvasója elé, ahol mindenki jól érzi magát és nem szeretné, ha vége lenne. Ez jellemző Oriza-Triznyák macska-figurájára is, kinek szerethető jellemvonásai, esetlensége és talpraesettsége az életörömöt közvetíti olvasója felé. A szerző által dedikált példányt, Foky Ottó bábfiguráinak színes fényképei teszik még hangulatosabbá.

Szepes Mária több műfajban is maradandót alkotott. Amikor bezúzták misztikus regényeit, akkor fordult a meseirodalom felé. Az ezoterikus gondolkodásmódjából táplálkozó, „egyszerű” bölcsességgel megírt fabuláinak mondanivalója azóta sem hanyatlott. A Pöttyös Panni-sorozat sikere tulajdonképpen egy véletlennek köszönhető. A fodrásznál várakozó írónő ölébe pattant egy orosz kislány, Tamara, aki később a Pöttyös könyvek egyik főszereplője lett. Az akkori éra méltányolta a szovjet és magyar lányka barátságát, zöld utat engedve a könyvek megjelenésének. Most a sorozat egyik gyöngyszeme, a Pöttyös Panni az óvodában című kötet kerül a kínálatba, melyet a szerzőnő személyes hangvételű, „pöttyös” dedikációja tesz még értékesebbé!

A seregnyi mesealak hangját szinkronizáló Márkus László a színészetet nem hivatásnak tekintette, hanem számára maga volt az élet. Minden pillanatban szerepet játszott, sokszínűséget kölcsönözve személyiségének, hol drámai, hol pedig szertelenül vidám atmoszférát teremtve maga körül. A róla szóló könyv most a színművész és a szerző, Harangozó Márta aláírásával kerül a választékba.

Közismert emberek magánkönyvtárába került, egykoron féltve őrzött könyvei is megtalálhatók e páratlan aukciós kínálat kuriózumai között. Többek között Nemes Nagy Ágnes, Almási Ella, Arany Bálint vagy Kádár János számára ajánlott kötetek.

A Magyar Földrajzi Társaság sorozatának kötetei közül megemlítendő a földrajztan egyik legnagyobb magyar tudósa Cholnoky Jenő, aki szerfelett sokoldalú tehetség volt, mint ahogy a zsenialitás a családjában többeknek is megadatott. Imádott tanítani, a katedrától csak utazásai távolíthatták el. Útikönyveiben közel tudja hozni az olvasóhoz a távoli tájakat, mint A Földközi-tenger című kötetének aláírt, első kiadását.

Baktay Ervin, a festőművészből lett indológus minden alkalmat megragadott, hogy utazhasson. Elképesztően széleskörű ismeretekkel rendelkezett az asztrológián keresztül a filozófián át a jógáig, de sosem érte be a megszerzett tudással, minduntalan bővíteni szándékozott azt. Érdeklődése leginkább a keleti misztikához és Indiához kötődött, melyről számos fényképpel dokumentált útleírása számol be. A Királyfiak földjén című munkájában főleg Észak-Indiát mutatja be. A megkímélt állapotú példány a szerző dedikációjával kerül az aukcióra kínált kötetek közé.

Vámbéry Rusztem apja, a híres kelet-kutató szerette volna, ha fia folytatja munkásságát, de a perzsa hősmondák legnagyobb alakjáról elnevezett Rusztem, megtagadta ezt a kérést és a jogi hivatást választotta. A kriminalisztikában is járatos szerző, 1947 szeptemberétől Magyarország washingtoni nagykövet is volt. Az élő mult című munkájában politikai nézeteit közvetíti ékesszólóan, mélyreható gondolatokkal, néhol csípős megjegyzésekkel fűszerezve. Ezen első kiadás különlegességét a szerző dedikációja teszi még értékesebbé.

A 9. dedikált aukció ismét megörvendezteti a könyvek szerelmeseit, hogy egyedülálló ritkaságokkal bővítsék gyűjteményüket! Az érdeklődők a köteteket megtekinthetik és személyesen kézbe is vehetik a webáruház IX. kerületi, budapesti átadópontján január 16-tól 25-ig.

A már jól ismert módon minden egyes kötetről az átlagos katalógusinformációnál sokkal gazdagabb fotóanyag és írásos háttérinformáció (a leiratokon túl előszó, tartalomjegyzék és fülszöveg van minden olyan könyvnél, ahol ezek rendelkezésre állnak) található az antikvarium.hu aukciós felületén, hathatósan segítve ezzel a licitálás előtti tájékozódást új és visszatérő ügyfelei számára egyaránt.

Árverési tudósítás | Szőnyi Antikváriuma

44. árverés – 2019. november 22.

Az árverésen 636 tétel került kalapács alá és a műtárgyak közel 80%-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 9 257 500 forint volt, az árverés végén a tételek összértéke 14 198 000 forint lett.

Az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően 68 ember regisztrált online licitek leadása céljából, közel 1,1 millió forint értékű papírrégiséget ütött le az aukciósház ügyfeleinknél, az aukciónált tételek 13,4%-a került online licitálóhoz.

Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, több mint 4 millió forint értékben, összesen 218 darab vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az AXIOART oldalán leadott vételi megbízások 25,2%-a sikeres lett.

Érdekesség:

A katalógus tételei közül érdemes kiemelni a szabadságharc nemzeti színű zászlószalagját, aminek a kikiáltási ára 20 ezer forint volt és az élénk licitharcot követően 360 ezer forintért ütötték le a tételt.

Fest Aladár Báró Dévay Pál altábornagy című művének a kikiáltási ára 20 ezer forint volt, végül 180 ezer forintnál ütötték le a könyvet.

Élénk érdeklődés övezte Tolnai A világháború története című munkáját, ami a 45 ezer forintos kikiáltási ár után 280 ezer forintért lett egy licitálóé. 

Íme, a három legmagasabb leütési ár:

1, Ady Endre autográf levele Kacziány Gézához
Kikiáltási ár: 800 000 Ft
Leütési ár: 1 600 000 Ft

2, Görgei Artúr vezérőrnagy utasítása
Kikiáltási ár: 150 000 Ft
Leütési ár: 600 000 Ft

3, Magyar Biblia Avagy Az Ó és Uj Testamentom…
Kikiáltási ár: 200 000 Ft
Leütési ár: 380 000 Ft

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – bejelentkezést követően – érhetik el.

A Szőnyi Antikvárium következő árverését 2020. március 7-én tartja.

24 millió forintért kelt el egy art deco nyakék

24 millió forintos eladási áron kelt el egy 239 db, összesen 20 karátnyi briliánssal ékített platina nyakék a BÁV karácsonyi aukcióján.

A patinás cég történetének legértékesebb ékszerkollekciója került kalapács alá, több mint 300 karátnyi briliánssal. A legmagasabb árat az art deco ékszerek érték el, a nyakék mellett egy karkötő 14,4 millió forintért kerül valakinek a karácsonyfája alá. Szinte maradék nélkül keltek el a műtárgyak is, egy ritka herendi tányért tizenegyszeres áron, 900 ezer forintért adtak el.  A kortárs alkotások közül a klasszikus modern és a kortárs művészek alkotásai is jól szerepeltek.  A legmagasabb árat Nádler István Rózsaszín gesztusa és Nagy Sándor Kőből szabadult című szobra érte el.

Soha még nem került árverésre a BÁV-nál ilyen értékű ékszerkollekció. Az anyag középpontjában a gyémántok álltak, amelyek nem csupán a hölgyek, hanem a befektetők kedvencei is. Az összesen több mint 300 karátnyi briliánssal ékített ékszerből a legdrágábbak az art deco ékszerek voltak.

Az első világháború nélkülözései után divatba jött, geometrikus formákat használó, a lehető legtöbb gyémánttal ékített, csipkefinomságú art deco ékszerek a mai napig az elegancia szimbólumának számítanak. A legmagasabb áron egy 239 db, összesen 20 karátnyi briliánssal ékített platina nyakék kelt el, a 6 millió forintról induló ékszer hosszú licitharc után végül négyszeres áron, 24 millió forintért talált új tulajdonosra.

Egy másik, 5 nagyobb és 271 különböző nagyságú, összesen 35,9 karátnyi briliánssal ékített platina karkötő 14,4 millió forintos eladási árat ért el. A BÁV éppen tavaly karácsonykor lépte át újra a bűvös 10 millió forintos eladási árat az ékszerek terén. Erre ezt megelőzően csak egy Cartier melltű volt képes, de a rekordot 14 évig nem tudták megdönteni. A befektetési ékszerek iránti bizalom fellendülését jelzi, hogy egy év alatt már 6 ilyen kimagasló értékű ékszert értékesítettek az árveréseiken.

Szinte maradéktalanul elkeltek az ezüst asztalneműk, illetve egyéb műtárgyak. Gorka Lívia kísérleti kerámiáiból kettő is 1 millió forint feletti összeget ért el, Hasadás című alkotása megismételte a novemberi életműrekordot 1,8 millió forintos eladási árával. Az árverés legnagyobb licitharcát egy herendi tányér váltotta ki. Az 1860-ban, mindössze néhány példányban Scitovszky János, Esztergom érsekének megrendelésére készült, kínaizáló stílusú tányér hosszú licitharcot követően 11-szeres áron, 900 ezer forintért kelt el. A műtárgyak közül a legmagasabb árat az a neobarokk asztali tükör érte el, amely 3,1 millió forintért talált új otthonra.

Nádler István: Rózsaszín gesztus, 1994

7. Kortárs aukció

A karácsonyi aukció második napján kortárs festmények és szobrok kerültek kalapács alá. Az árverés különlegessége volt, hogy a 30-as, 40-es években született klasszikus modern alkotók és a fiatal kortársak alkotásai együtt szerepeltek.

Az árverés a külföldön is nagyra értékelt magyarokkal indult, a szokásos népszerűség övezte a világviszonylatban legtöbbet eladott művész, Victor Vasarely szitanyomatait, de Maurer Dóra, Keserü Ilona vagy Vera Molnár grafikáért is sokan harcba szálltak.

Ismét magas eladási árakon keltek el az ipartervesek, Hencze Tamás, Lakner László vagy Nádler István alkotásai. Utóbbi Rózsaszín gesztusa 1,5 millióért került új gyűjteménybe.

Nádler István: Rózsaszín gesztus, 1994

A Vajda Lajos Stúdió művészei közül ismét ef Zámbó István és feLugossy László szürreális képei voltak a legnépszerűbbek, ef Zámbó István Részlet a Boldog sivatagból című munkája 900 ezer forintért kelt el. Nagy volt a kereslet azonban a szentendrei művészek absztrakt alkotásai iránt is, sokan licitáltak egy-egy Deim Pál vagy Aknay János képre. Ebből a műfajból mégis Konok Tamás művei voltak a legkeresettebbek.

ef Zámbó István: Részlet a Boldog sivatagból, 2008

A fontos főművek közül Mazzag István Talán című, 1986-os nagyméretű pop art és a neoavantgárd között egyensúlyozó festménye 1,4 millió forintért kelt el. Ugyanennyiért vásárolták meg Sváby Lajos balkáni konfliktust feldolgozó Nem messze tőlünk című olajképét is.

Mazzag István: Talán, 1986
Sváby Lajos: Nem messze tőlünk, 1993

A Magyarországon érdemtelenül alulértékelt szobrászat alkotásai közül a legmagasabb leütési árat Nagy Sándor Kőből szabadult című márványszobra érte el, 1,5 millió forinttal. Nagyon jól szerepeltek Botos Péter interaktív üvegszobrai és többek között Erdei Sándor sokat publikált Kék kiszebaba című alkotása is.

Ezek voltak 2019 legdrágább művei a nemzetközi és a hazai aukciós piacon

Míg a nemzetközi aukciós piac idén az egy évvel korábbinál gyengébb forgalmat produkált, idehaza nem érvényesült a negatív trend. Az abszolút csúcsárak sehol nem forogtak veszélyben, de külföldön és itthon is számos életmű-rekord született.

A globális piacon erőteljesen érződött a csúcsművek kínálatának ritkulása. Nemcsak a Leonardo (?) Salvator Mundija által felállított 450 millió dolláros rekord maradt elérhetetlen, de még a 2018-as év 157 milliós csúcsára is, amit egy Modigliani-aktért fizettek a Sotheby’s-nél.  Idén 110,7 millió dollár is elég volt a lista első helyéhez, amit az árverések évtizedek óta egyik legsikeresebb szereplője, Claude Monet ért el szénakazlakat ábrázoló sorozatának egyik 1890-es darabjával. Ez az ár pontosan kétszerese volt a mű becsértékének és nemcsak Monet számára jelent új rekordot, hanem az impresszionista festészet egésze számára is. Érdekesség, hogy miközben a nemzetközi árverőházak versenyében az összforgalmat tekintve a Christie’s biztosan vezet a Sotheby’s előtt, az év rekordeladása a tavalyi esztendőhöz hasonlóan ezúttal is a Sotheby’s nevéhez fűződik.

Claude Monet: Szénakazlak, 1890, Sotheby’s, New York, május 14, 110,7 millió dollár

Míg tavaly egyetlen élő művész, David Hockney alkotása került be a TOP 10-be, idén már három is, közülük Jeff Koons Nyula 91,1 millió dollárral, az élő művészek kategóriájában új rekordot jelentő árral rögtön a második helyen. A rekordot Koons alig fél év után szerezte vissza Hockney-tól; igaz, a leütési ár mindkét mű esetében 80 millió dollár volt, ám a Christie’s megváltozott jutalékrendszere miatt a végső ár most 800 ezer dollárral magasabb volt, mint 2018-ban. Koonsnak igen jól jött a csúcsár és az azt övező médiafelhajtás, mert az utóbbi években árai már csökkenő, legjobb esetben stagnáló tendenciát mutattak.

Jeff Koons: Nyúl, 1986, Christie’s, New York, május 15, 91,1 millió dollár

Nem sokkal maradt el Koons nyulának árától Robert Rauschenberg monumentális munkája, az 1964-es Buffalo II. sem, ami John F. Kennedytől a Coca Coláig a 60-as évek Amerikájának számos ikonját megjeleníti, egyszerre tükrözve egy reményteljes kor patriotizmusát és káoszát is. 1964 a művész nagy éve volt – ekkor nyerte el az Arany Oroszlánt is Velencében, árai azonban egészen mostanáig nem lépték túl a 20 millió dollárt. A pop art és az absztrakt expresszionizmus találkozási pontjaként jellemzett festmény 88,8 milliós ára így csaknem megötszörözte eddigi rekordját, Monet és Koons munkáihoz hasonlóan jelezve, hogy nem pénzből, hanem csúcsművekből van hiány a piacon, s ha mégis felbukkan egy-egy, komoly versenyfutás indul értük.

Robert Rauschenberg: Buffalo II., 1964, Christie’s, New York, május 15, 88,8 millió dollár

Cézanne festményei között a csendéletek a legnépszerűbbek közé tartoznak, ez a munkája pedig különösen nagy publicitást kapott – nemcsak kvalitásai, hanem kalandos sorsa miatt is: három kontinensen legalább kilenc tulajdonosa volt eddig és 1978-ban egy amerikai villából el is lopták. Cézanne, aki három évig dolgozott a képen, maga is fontos alkotásai között tartotta számon ezt a kannás csendéletet. A műért most kifizetett csaknem 60 millió dollár erősen megközelíti a művész 20 éve született 60,5 milliós aukciós rekordját, de ismert, hogy magánügyletek keretében már többször adtak alkotásaiért ennél jóval magasabb összegeket is.

Paul Cézanne: Kanna és gyümölcsök, 1888-90, Christie’s, New York, május 13, 59,29 millió dollár

Az idei év sem múlhatott el igen magas áron értékesített Picasso-festmény nélkül, bár a közel 55 milliós ár a harmada sincs Picasso 179,4 milliós rekordárának, ami még 2015-ben született és – a Salvator Mundi után – jelenleg is a második legmagasabb, aukción elért ár. A kép címe – Hölgy kutyával – nem árul el többet a mű két szereplőjéről, ám tudott, hogy a festmény annak a hatos sorozatnak az egyik darabja, ami együtt örökíti meg a művész akkori feleségét, Jacqueline-t és Kabul névre hallgató afgán agarát.

Pablo Picasso: Hölgy kutyával, 1962, Sotheby’s, New York, május 14, 54,93 millió dollár

Andy Warhol Elvis-portréi több változatban léteznek és rendszerint igen magas árakon kelnek el. Nem volt ez másképp az idén kalapács alá került munkával sem, ami a Warhol számos munkáját bemutató, 1966-ban bezárt Los Angeles-i galériában, a Ferusban került először a nagyközönség elé.

Andy Warhol: Dupla Elvis (Ferus változat), 1963, Christie’s, New York, május 15, 53 millió dollár

Koons után Ed Ruscha a második élő művész, aki bekerült az idei TOP 10-be, amihez neki is új csúcsárra volt szüksége. Az eddigi legdrágább Ruscha-mű 30,4 millió dollárért kelt el, a mostani több mint 50 milliós ár tehát az ő esetében is komoly ugrást jelent. Érdekesség, hogy ez a mű is a Warhol kapcsán említett Ferus galériából került első tulajdonosához, s maradt egészen a mostani aukcióig családjának birtokában. A TOP 10-ben ez az egyetlen olyan festmény, amely a második félévben került kalapács alá.

Ed Ruscha: A rádió szó megrongálása (Hurting the Word Radio #2), 1964, Christie’s, New York, november 13, 52,48 millió dollár

Francis Bacon 1952-ben összesen hat portrét festett, közülük öt már közgyűjteményben van, a Velázquez X. Ince pápa-portréjához készített tanulmány az utolsó, ami még felbukkanhat a műtárgypiacon, ahogyan ez most meg is történt. Ez a tény és természetesen a pápai portrésorozat kiemelkedő jelentősége a baconi életműben indokolja a magas árat.

Francis Bacon: Fejtanulmány, 1952, Sotheby’s, New York, május 16, 50,38 millió dollár

Mark Rothkótól időnként még fel-felbukkannak csúcsművek a piacon, a most árverezettnek azonban különleges a provenienciája, hiszen korábban a San Francisco Museum of Modern Artban volt látható, s a múzeum azért döntött értékesítése mellett, hogy a bevételből diverzifikálja gyűjteményét, többek között afroamerikai alkotók és nőművészek beemelésével. A döntés természetesen nagy vitákat váltott ki, de kiváló promóció volt a festmény számára.

Mark Rothko: Cím nélkül, 1960, Sotheby’s, New York, május 16, 50,09 millió dollár

A lista harmadik élő művésze a brit David Hockney, akitől Koons visszavette a „legdrágább élő művész” címet, ám a TOP 10-be idén is be tudott kerülni egy kettős portréval. A festmény két, Hockney számára fontos embert ábrázol: barátját, a neves kurátor Henry Geldzahlert és akkori partnerét, a művész Christopher Scottot. A két férfit Geldzahler New York-i apartmanjában megörökítő festmény Hockney 1968-75 között született hét páros portréjának egyike, s az egyetlen a TOP 10-ben szereplő művek között, amely nem New Yorkban került kalapács alá.

David Hockney: Henry Geldzahler és Christopher Scott, 1969, Christie’s, London, március 6, 49,55 millió dollár

A nemzetközi piaccal ellentétben a hazain csak az előző évinél magasabb árakkal – és kevés kivételtől eltekintve csak életmű-rekordokkal – lehetett a TOP 10-be bekerülni. A legkiválóbb kortárs munkákért megadott árak idén szintet léptek ugyan, ám a legdrágább tételek közé ezek a művek még így sem tudtak bejutni.

A lista első két helyén tavaly óta nem történt változás. A legdrágább festő idén is Rippl-Rónai József lett, a múlt évi, akkor ugyancsak rekordot jelentő 170 millió forinttal szemben 190 millióval. Ezt az összeget kukoricás korszakának főműve, az életmű leginspiratívabb helyszíne, a kaposvári Róma-villa miliőjét megidéző, feltehetően a festő feleségét ábrázoló Kertben érte el, aminek 120 millió forintos kikiáltási ára is rekordot jelent a hazai aukciók történetében.

Rippl-Rónai József: Kertben, 1909, Virág Judit Galéria, december 15, 190 millió forint

A második legmagasabb árat Vaszary János Duna-parti korzója érte el 140 millió forinttal. Ennek a képnek a párdarabját tavaly ugyanilyen áron ütötték le, így a művész beállította eddigi rekordját. Vaszary egyébként az egyetlen művész, akinek idén három művével is sikerült bekerülnie a TOP 10-be.

Vaszary János: Duna-parti korzó,1933, Virág Judit Galéria, december 15, 140 millió forint

Idén két további alkotás ára is átlépte a 100 milliós küszöböt: Dénes Valéria és Kádár Béla egy-egy munkáját is 110 millió forintért, a két művész számára életmű-rekordot jelentő áron ütötték le.

A fiatalon elhunyt Dénes Valéria rendkívüli életműve kevés darabból áll, ezért egy-egy festményének felbukkanása a piacon mindig eseményszámba megy. Idén tavasszal Bruges című, a fauvizmus és a kubizmus szintéziseként született festményére lehetett licitálni, s a 110 milliós leütési ár nemcsak a művész számára jelentett új rekordot, de alaposan megjavította a magyar nőművészek hazai aukciókon elért rekordárát is, először lépve át a százmilliós határt.

Dénes Valéria: Bruges, 1912-13, Virág Judit Galéria, május 15, 110 millió forint

Kádár Béla a hazai aukciókon legtöbb munkával szereplő művészek közé tartozik, ám olyan életművi jelentőségű alkotása, mint a közel egy évszázad után Amerikából hazatért és az itthoni közönségnek először egy kiállításon bemutatkozó Concertina tőle is csak elvétve kerül kalapács alá. Az 1926-ban született, a Bauhaus és a konstruktivizmus hatását tükröző festmény a művész eddigi, 90 milliós rekordját döntötte meg.

Kádár Béla: Concertina, 1926, Virág Judit Galéria, október 20, 110 millió forint

Perlrott Csaba Vilmos már tavaly átlépte a 100 milliós határt – nem is kevéssel, 40 millió forinttal. Idén a Park című, a kecskeméti művésztelepnek otthont adó egykori Műkert egy részletét megörökítő munkája érte el 95 millió forinttal a legmagasabb árat, ami az éves TOP-lista ötödik helyéhez elég.

Perlrott Csaba Vilmos: Park, 1910-es évek első fele, Kieselbach Galéria, május 20, 95 millió forint

Ősszel került kalapács alá Schönberger Armand életművének egyik legfontosabb darabja, a festőművészt feleségével ábrázoló Abszintivók. A kubizmus és purizmus stílusjegyeit magán viselő alkotás kikiáltási árának több mint háromszorosával, 85 millió forinttal vált Schönberger eddigi legdrágábban elkelt alkotásává.

Schönberger Armand: Abszintivók, 1932, Virág Judit Galéria, október 20, 85 millió forint

Ugyanennyiért, és ugyancsak életműrekordot felállítva kelt el Batthyány Gyula egyik főműve, művészi hitvallásaként értelmezhető szépség-kultuszának tökéletes példája, a Körhinta. Senki másra nem jellemző szín-, forma és ecsetkezelése, sajátos témaválasztása és szimbólumteremtő ereje az életmű egyetlen darabján sem ölt testet olyan nagyszerű formában, mint ezen a festményen.

Batthyány Gyula: Körhinta, 1910-es évek, Kieselbach Galéria, december 16, 85 millió forint

Ugyancsak 85 millió forintot adtak Kádár Béla Konstruktív város című, árverésen most először szerepelt festményéért, ami nem csupán az egész életmű, de az 1920-as évek konstruktív szellemű magyar modernizmusának is egyik legjelentősebb alkotása, ami kitűnően egyensúlyoz a tárgytalan konstruktivizmus és a látványelvű, figuratív tradíció között.

Kádár Béla: Konstruktív város, 1928 körül, Kieselbach Galéria, december 16, 85 millió forint

A hazai TOP 10-be a kilencedik és tizedik helyen még két Vaszary-festmény került be, a Kieselbach Galériánál 72 millió forintért elkelt Teraszon és a Virág Judit Galériánál 70 millió forintért leütött Virágcsendélet.

Az év tíz legdrágább hazai műalkotása közé, mint említettük, nem tudtak betörni, ám a korábbiaknál közelebb kerültek hozzájuk a legmagasabb áron elkelt kortárs alkotások. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Virág Judit Galéria november 17-i kortárs árverésén Lakner László 42 millió, Nádler István 35 millió, Keserü Ilona 16 millió forinttal írta át eddigi csúcsárát.

Az írásunkban szereplő árak a nemzetközi aukciók esetében tartalmazzák az árverőházak jutalékát, míg a hazaiaknál, az itthoni árverőházak többségének gyakorlatát követve, leütési, azaz jutalék nélküli árak.

Az illusztrációkat az érintett aukciósházak jóvoltából közöljük.

Szerző: Fejes Júlia

A cikk 2019. 12. 31-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

Batthyány Gyula és Kádár Béla képei is 85 milliós árat értek el a Kieselbach aukcióján

Az aukció során a képek jelentős része gazdára lelt, sőt több tételnél komoly licitharc is kialakult.

Kieselbach Tamás galériavezető az árverés után kiemelte, hogy Batthyány Gyula esetében jelentősen megdöntötték az eddigi életműrekordot, mikor Körhinta című képét 55 millió forintos kikiáltási árról indulva 85 milliónál ütötték le.

Kádár Béla berlini korszakából egy jelentős olajfestményt kínáltak az aukción, amely ellentétben a legtöbb “berlini” képpel nem külföldről tért haza. A Konstruktív város (Nő kutyával) című munka annak ellenére érte el 48 millió forintos kikiáltási árról a 85 millió forintos leütési árat, hogy védett kép, külföldi érdeklődők ezért nem licitáltak rá.

Vaszary Jánostól egy méretében nem túl nagy, de jelentős munkaként számon tartott képet árvereztek az eddigi egyik legmagasabb Vaszary-áron – emlékeztetett Kieselbach Tamás: a Teraszon címet viselő, 1930 körül készült olajfestményt 26 millió forintról indulva 72 millióért vitték el.

Patkó Károly Mediterrán kikötő vitorlással című képe 60 millió forintos leütési árával szintén az életműrekord közelében járt; ez a munkája a Római iskola időszakából, 1929-ből származik.

Scheiber Hugótól húsz mű is szerepelt az aukció katalógusában, a fókuszban az 1920 körüli expresszionista képekkel. Scheibernek ez a korábban alulértékelt korszaka az Újpesti híd című olajkép 34 millió forintos leütési árával bizonyított – hangsúlyozta a galériavezető. Mint hozzátette, az Újpesti híd ugyanabból a jelentős budapesti gyűjteményből érkezett, mint a 85 millió forintot elért Kádár-kép, és szintén múzeumi minőséget képviselő munka.

Mednyánszky László Virágzó fák című képe 25 millió forintért talált gazdára, Kondor Béla Szerb pap című alkotásáért 24 millió forintig folytatódott a licit, Paál László Naplemente (Rőzseszedő) című festménye 15 millió forintos árat ért el, míg a kortársak közül Bak Imre 5th Avenue című festménye az igen jó árnak számító 9 millió forintért kelt el.

Kieselbach Tamás kiemelte azokat a neveket is, amelyek korábban nem szerepeltek a köztudatban – mások mellett Barzó Endre, Ducsay Béla vagy olyan női festők, mint Kalivoda Kata és Endresz Alice – most azonban magas árakat értek el. Barzó Endre Nagyvárosi műteremben című munkáját például 16 millió forintnál ütötték le.

Az aukció teljes katalógusa itt tekinthető meg.

Rekord áron keltek el magyar festők művei

December 10-én, a több mint 220 tételt felvonultató aukción kiemelkedő áron kelt el két magyar festmény a Bodó Galériában. Fenyő György: Világoskék ház szürkületben című alkotásáért 14 millió forintot, Csernus Tibor: Akt című festményéért 8 millió forintot fizettek. 

A Bodó Galéria és Aukciósház második téli aukcióján igazi különlegességek is felbukkantak a repertoárban, melyek közül Fenyő György Világoskék ház szürkületben nemzetközi sikereket is elért alkotása a 3,4 milliós kikiáltási árat, de még az 5-7 millió forintos becsértéket is messze felülmúló,14 milliós leütési áron kelt el. 

A titokzatos magyar festőművész, Fenyő György életműve a közelmúltig szinte ismeretlen volt a magyar közönség számára, majd 2016-ban már szenzációként mutatták be néhány művét a Kieselbach Galéria árverésén. A Nyugat neves szerkesztőjének fia Münchenben, Drezdában és Párizsban tanult. Londonban önálló kiállítása volt, amit egy budapesti követett az Ernst Múzeumban, amelyen szerepelt a most kalapács alá került festmény is. A Világoskék ház szürkületben 1929-ben készült. A különleges oldal- és felülnézeti látószög, a „felszabdalt” tájrészletek kontrasztja egyedi látványvilágot hoz létre a központba helyezett kék ház körül. 

A mostani árverésen több mint 40 kortárs műalkotás, 19 – 20. századi európai festmények, Zsolnay kerámiák kerültek kalapácsa alá. Olyan különlegességekre lehetett licitálni, mint Zsakó István Napemberke című szobra 1986-ból, vagy feLugossy László Édenkert című alkotása. A 20. század második felének egyik legfontosabb magyar festője, Csernus Tibor 1988-as női aktja a 3,8 milliós kikiáltási ár helyett végül 8 millió forintért cserélt gazdát. A több mint négy évtizeden át Párizsban élő és dolgozó festő életműve mind a francia, mind a magyar festészet történetének része. 

Az árverés katalógusa itt elérhető el.

Bodó Galéria és Aukciósház: A galéria teljes körű megújuláson ment keresztül, 18 év működés után a Magyar-Francia Galéria kis üzletét bezárva átköltözött a Falk Miksa utca 24-26 szám alatt található tágas, modern üzlethelyiségbe. Bodó Galéria és Aukciósházként nem csak új névvel, hanem új profillal, kibővült gyűjteménnyel és szolgáltatásokkal várja vásárlóit. Az aukciósház már nem csak 19. századi magyar és európai festményeket, bútorokat, műtárgyakat kínál, hanem 20. századi modern magyar és nemzetközi festészetet és kortárs darabokat is, ez által különleges helyet foglal el a piacon

Viennacontemporary 2019 – Új igazgató, élénkebb hangulat

A viennacontemporary idén szellősebb elrendezésű, kereskedelmi tekintetben pedig valamivel mozgalmasabb volt, mint tavaly. A korábbi évekhez hasonlóan ez alkalommal is bő száz galéria vett részt, közel 30 országból. Ám a helyenként megújult, tágasabb hatást keltő tér mellett az is feltűnhetett a látogatóknak, hogy kevésbé volt magas a résztvevők száma. A Viennafair utódaként ötödik alkalommal megrendezett bécsi vásár Johanna Chromik személyében idén új művészeti igazgatót kapott. A lengyel származású, Németországban felnőtt Chromik karrierjét a jó nevű, berlini és lipcsei székhelyű Eigen+Art galériában kezdte. Ezt követően olyan, a nemzetközi színtéren is befolyásos berlini galériák szakmai vezetésével foglalkozott, mint a kreuzbergi brutalista templom betoncsarnokaiban működő König Galerie, és a valamivel fiatalabb KOW.

A vásár struktúrája a korábbiakhoz hasonlóan jól tükrözte az osztrák piacot, és a jelenleg abban rejlő nemzetközi lehetőségeket: a nemzetközi kiállítók jellemzően a fő szekcióban központi helyet kapott lokális „mamutstandok” körül vagy a különböző kúrált szekciókban kaptak helyet. A megszokott elrendezés ellenére azonban a tavalyi, kereskedelmi tekintetben kifulladtnak tűnő vásárhoz képest 2019-ben élénkebb volt a hangulat. Elképzelhető, hogy az új művészeti igazgató berlini piaci szcénába való beágyazottsága a szerencsésebb időzítéshez, illetve a megélénkült nemzetközi gyűjtői jelenléthez is hozzájárult. Míg 2018-ban a bécsi vásár az Art Berlinnel egy időben zajlott, idén a viennacontemporary a progresszív német galériás szcéna szinte egészét megmozgató berlini vásár utáni időszakra esett. Míg néhány, korábban rendszeresen részt vevő berlini galerista – így a Gregor Podnar Gallery – ebben az évben csak látogatóként fordult meg a vásáron, addig visszatértek olyan régebbi berlini kereskedők is, mint a Galeria Plan B. A bécsi rendezvény vezetését megelőzően az új igazgató számára is fontos szakmai állomást jelentő, viszonylag fiatal, élvonalbeli KOW galéria Berlinből azonban a viennacontemporary fél évtizedes múltja során szinte állandó vendégnek tekinthető. A KOW standjai az elmúlt években jellemzően progresszívnek hatottak az osztrák galériás seregszemlén. Az idén talán kevésbé látványosra sikerült csoportos prezentációban többek között Henrike Naumann is szerepelt egy emblematikus bútorinstallációval. A választás természetesen nem véletlen, a német történelem elmúlt évtizedeit tematizáló középgenerációs művésznek a viennacontemporaryval egy időben nyílt egyéni kiállítása az osztrák főváros talán legrangosabb kortárs kiállítóterében, a Belvedere 21-ben. Naumann lakásbelsőt idéző részletgazdag environmentjeiben a fal leomlása után újraegyesített Németországban kibontakozó fogyasztói és digitális kultúra vizuális esztétikája révén jár körül aktuális társadalmi kérdéseket. 

A SODA Gallery standja
© viennacontemporary, fotó: kunst-dokumentation.com

A bécsi vásár közép- és kelet-európai régiós fókuszával kíván kitűnni a hasonló nyugat-európai rendezvények közül, ennek megfelelően az idei kúrált kiállítás a nyolcvanas években kibontakozó szlovén művészeti a mozgalom, a Neue Slowenische Kunst (NSK) törekvéseire reflektált. A posztszocialista országokat kiállítássorozat formájában középpontba állító program jól tükrözi a rendezvény profilját, amelyet a feltörekvő országok művészetének beemelésével igyekszik nemzetközi szinten egyedivé tenni. A tavalyi vendég Örményország volt, előtte pedig a magyar neoavantgárd aratott itt nagy sikert. A kiállítássorozat nyitányaként az exjugoszláv államok ernyője alatt mutatkozott be a kortárs horvát, szerb és szlovén szcéna. Idén az NSK-Neue Slowenische Kunst összművészeti, műfaji és nemzeti határokat átívelő koncepciója köré szervezett nemzetközi tárlat kiállítóinak többsége szintén szlovén származású volt.

A tavalyi évhez képest jelentősen kevesebb magyar galéria állított ki. Az acb, a Kisterem és a Vintage visszajáró hármasa mellett a Deák Erika, valamint a Viltin képviselte a magyar színteret. A Kisterem és a Vintage megszokott, előnyös elhelyezésű standjai mellett az igazi meglepetést az acb tekintélyes, a vezető bécsi galériák tőszomszédságában lévő központi elhelyezése jelentette.

Szerző: M. F.