Latest Posts

Műtárgybefektetés: vásároljunk grafikát!

Beszélgetés Tűzkő Péterrel az Online Art Galéria művészeti tanácsadójával

Napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik az élmények gyűjtésére, a prémium és luxus szolgáltatások megvásárlására, mely a jó likviditású pénzügyi környezetben világszerte domináns trenddé vált. A hazai és nemzetközi műtárgypiacon nem csak a forgalombővülésben, de a műtárgyak újraértékelésén is érződik ennek a fogyasztási súlypontváltozásnak, szemléletnek a hatása.

Az online térben zajló műtárgypiaci értékesítés előretörése az elmúlt években töretlen lendülettel kétszámjegyű bővüléssel zajlik. Az internetes vásárlások egyszerűsödéséből származó összes előny (elérhetőség, nyilvánosság) melletti legfontosabb online műtárgypiaci trend a korábban luxusnak gondolt műtárgypiacok demokratizálódása. Az ezen iparági termékek iránt fogékony közösség ma sokkal inkább az online térben: online kiállításokon, árveréseken szerzi meg azokat a műtárgyakat, amelyeket befektetési és tezaurálási céllal vásárol.

Az új virtuális tér légköre, az anonimitás, a demokratizált hozzáférés, a válogatott műalkotások koncentrált és időbeni limitált megszerezhetőségének együttese adja azt az új élményt, amely a hazai és nemzetközi online műtárgypiacokat az elmúlt évek folyamatos bővülésének köszönhetően a legsikeresebb műtárgypiaci értékesítési csatornává tette.

Az online térben történő műtárgyvásárlások növekedésével egyre nagyobb szükség van olyan megbízható specialistákra, olyan műkereskedőkre, akik szaktudásuknak köszönhetően garanciát jelentenek a műtárgyak minőségének, árazásának és eredetiségének kérdésében. A hazai műtárgypiac korosztályának legfoglalkoztatottabb igazságügyi festmény és műtárgy szakértőjét, Tűzkő Pétert kérdeztük az online műtárgypiac legfontosabb kérdéseiről és a frissen induló Online Art Galéria első tematikus online aukciójáról.

Hogyan válik valaki műtárgyszakértővé?

Véleményem szerint a szakértői munka gyakorlati szakma, így a szakértővé válás folyamata hosszú évtizedek alatt megszerzett tapasztalati tudáson alapul. Én az elmúlt két évtizedben reggeltől estig festményeket néztem és értékeltem. Emellett elengedhetetlen egy rendkívül jó kvalitás érzék, szakmai alapokon nyugvó látásmód. Érdemes a képeket valóban látni, nem csak nézni azokat.

Most mivel foglalkozik?

Csatlakoztam az Online Art Galéria nevű internetes műtárgypiaci megoldásokkal foglalkozó műkereskedelmi galériához. Nagyon inspiráló az új környezet, hiszen itt olyan technikákkal és megoldásokkal találkozom, amelyeket régóta szerettem volna kipróbálni. Ez a fúziós galéria elsősorban az online térben történő értékesítésekre koncentrál, emellett műtárgybefektetési megoldásokat kínál Ügyfeleinek. Virtuális kiállítások és vásárok létrehozása mellett kiemelten foglalkozik a befektetők egyedi személyre szabott igényeivel. A hazai műtárgypiacon egyre többen vannak a szakmai befektetők, ők olyan műtárgyvásárlók, akiket kizárólag az elérhető hozam érdekli, kevésbé maga az instrumentum. Szakértőként nagy kihívás az esztétizáló kérdések mellett, rövid és középtávon is biztos megtérülést nyújtó, műtárgyalapú befektetéseket létrehozni és értékesíteni partnereink számára.

Az Online Art Galéria a művészeti tanácsadás mellett természetesen online árveréseket is tart. Elsősorban olyan műtárgytípusokra alapozva rendezünk árveréseket havonta, amelyek ma a hazai műtárgypiac kitörési pontjai és a következő évek fontos műtárgytípusai lehetnek. Ezek ma még megfizethető áron elérhetőek.

Mondana néhány ilyen műtárgytípust?

Első helyen a magyar grafika áll. Mostani (2022. május 6.) árverésünk anyaga is erre a területre koncentrál. A XIX.-XX. századi egyedi és sokszorosított grafikai eljárással készülő rajzok és nyomatok ma még mindig alulértékeltek a nemzetközi műtárgypiacon mozgó alkotásokhoz képest, noha az alkotások színvonala azonos velük. Biztos vagyok benne, hogy a következő két – három évben a modern grafika átlagára két háromszoros áremelkedésen fog átesni. Ennek már néhány éve látjuk a tendenciáját.

Hasonló befektetésre alkalmas a modern és klasszikus szobrok területe, a magyar fotográfia, a modern és kortárs ékszerek, valamint a kerámiaművészet elmúlt száz évének darabjai. Ha korszak szerint tekintünk előre, akkor véleményem szerint a rendszerváltás éveinek alkotógenerációjához tartozó művészek művei iránt fog hamarosan jelentősen növekedni a kereslet.

Milyen szakmai tanácsokat adna kezdő műtárgybefektetőknek?

Kezdő műgyűjtőknek és műtárgyba befektetni kívánók részére a legfontosabb szabály, hogy megfelelő művészeti ismeretekkel rendelkező szakember bevonásával induljanak el a műtárgypiacon. Fontos tisztázni a befektetések időtávját, a műtárgyakra szánható összeg nagyságát, valamint a személyes ambíciók megfogalmazását (pl.: szeretnék egy 10 darabból álló klasszikus kollekciót építeni, amely műveket Nagybányai művészek alkottak). Ha műtárgyvásárlások megkezdése előtt szakértőkre támaszkodunk, a műtárgypiaci kockázatok felismerhetőek és kiszűrhetőek. A művészeti befektetések így biztonságos, értékálló, középtávon megtérülő befektetések lehetnek. A szakemberek több évtizedes műtárgypiaci ismereteik alapján készítik el Önnek a legbiztonságosabb típusú műtárgybefektetési portfóliót a befektetési célú tömbaranytól a kortárs képző- és iparművészeti alkotásokig.

Lehetséges árveréseken kívül is magas színvonalú főműveket szerezni?

Az árverések nyilvánosságuknak köszönhetően sok éven keresztül a jelentős műtárgyak elsődleges beszerzési forrásának számítottak a műtárgypiacon. A digitalizációval a nyilvánosság széles körben teszi lehetővé befektetésre alkalmas művek felkutatását és megszerzését. Művészeti tanácsadók, iparági specialisták bevonásával az összes hazai és számos nemzetközi műtárgypiaci szereplőt, gyűjtőt és gyűjteményüket, műkereskedőt és kínálatukat megismerheti. Segítségükkel jelentős főművek, egy, a gyűjteményéből még hiányzó ritkaság, vagy a jövő szempontjából fontos kortárs alkotás megszerzésében tudnak segíteni Önnek. Így nem szükséges a licitháborút követően az árverési jutalékkal növelt összeget egy-egy áhított műtárgyért kifizetni.

Tapasztalataim alapján a velünk kapcsolatban álló gyűjtők nagy részben érzelmi alapon közelítik meg a megvásárolni kívánt alkotásokat. Költési, vásárlási szokásaikat nem elsősorban a racionális költési attitűdök, a befektetői szempontok jellemzik, hanem az a végső cél, amelynek érdekében létrehozzák és bővítik saját gyűjteményüket. A befektetői műtárgyvásárlási szempontok teljesen más elvárások mentén rajzolódnak ki, pláne egy vállalti befektetés esetében. Itt elsősorban a biztonság, az elvárható hozam az, ami a legfontosabb kritérium. Azonban mindkét esetben elengedhetetlen a szakértői látásmód. Művészeti tanácsok nyomán a gyűjteménybe kerülő alkotások olyan sokrétű összefüggésekben (kulturális, művészettörténeti, művelődéstörténeti) kapcsolják egymáshoz a különböző alkotásokat, amelynek köszönhetően a létrejövő gyűjtemény egyedi, megismételhetetlen kollekcióvá állhat össze. Az egyes műtárgyakra szánt összeg a jól felépített szakmai koncepciónak köszönhetően az egymással kapcsolatot teremtő alkotások értékét jelentős mértékben tovább növelheti.

Egy gyűjteményt soha nem kell lezártnak tekinteni, folyamatosan bővül a tulajdonosa által megszabott irányba, rengeteg jövőbeni lehetőségre, újraértékelésre, értéknövekedésre adhat lehetőséget.

Mit emelne ki? Mit tart fontosnak ennél a befektetési formánál?

A műtárgybefektetés egy meglehetősen speciális befektetési terület. Pénzügyi megtérülésen felüli értékek egész sorával találkozhatunk, amely szinte csak erre a területre igaz. Megbecsülés, tisztelet, a társadalmi környezet elismerése, egyfajta bizonyíték a jólét és a magas társadalmi státuszra abban az intellektuális formában, amely egyik birtokolt javunk esetében sem igaz. A műtárgy a kultúra, gyakran a nemzeti örökség, néha a világörökség része, kulturális és eszmei értéke miatt különleges, egyedi, megismételhetetlen befektetési forma. Műkincsek vásárlásával befektetéseink kulturális tőkét képviselnek. Az általunk birtokolt tárgyak úgynevezett „multifunkciós” értékekkel bírnak, melyek a művészi-, esztétikai érték, történeti érték, használati érték, becsült érték, jelképes érték, vallási érték, ideológiai érték, érzelmi érték, kulturális érték, és kognitív érték külön-külön és együttesen is az ügyfél számára.


Tűzkő Péter művészeti tanácsadó, igazságügyi műtárgy szakértő, az Online Art Galéria tulajdonosa, szakmai vezetője. Igazságügyi szakértőként a Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Nemzeti Bank mellett számos hazai és külföldi árverezőház foglalkoztatja szakértőként.

Megszületett a kortárs műgyűjtés etikai kódexe

A dokumentumot nyolc nemzetközi rangú műgyűjtő állította össze. Tulajdonképpen nincsenek benne világrengető újdonságok, de azért jó lenne, ha minél több gyűjtő igyekezne a benne foglaltak szerint eljárni.

Miért van az, tették fel maguknak és egymásnak a kérdést a kortárs művek gyűjtésével kapcsolatos etikai elvárásokat megfogalmazó és a megvitatásukra külön honlapot létrehozó gyűjtők, hogy miközben más ágazatokban már régóta igyekeznek kezelni az olyan jelenségeket, mint az erőfölénnyel való visszaélés, az összeférhetetlenség vagy a bennfentes kereskedelem, a műtárgypiacon még nagyon kevés történt ezeken a területeken. Pedig, hogy szükség lenne rá, számos példa igazolja. Így az olyan gyűjtőké, akik saját kollekciójukat abban a múzeumban mutatják be, melynek vezető testületeinek maguk is tagjai. Vagy az olyanoké, aki pozíciójuk révén jó előre megtudják, hogy egy művésznek egy kánonformáló múzeumban terveznek kiállítást és ezért gyorsan felvásárolják, ami hozzáférhető tőle a piacon, számolva árai későbbi jelentős emelkedésével. Vagy az olyanoké, akik olcsón bevásárolnak egy feltörekvő művész műtermében, kiállítják a beszerzett műveket saját múzeumukban, majd úgy tesznek, mintha meglepné őket, hogy ezek a művek hamarosan felbukkannak egy aukción…

Pablo Helguera karikatúrája: Csak akkor veszem meg ezt a művet, ha garantálja, hogy jövőre dupla áron tudom eladni. Forrás: ethicsofcollecting.org

Miért van az, hogy ebben, az egyébként jól képzett, jól szituált és többségében jót akaró emberekből álló közegben rendre-másra találkozni lehet ezekkel a művészekkel és a művészeti intézményekkel szemben is unfair, a műtárgypiacot bomlasztó praktikákkal, „horror-sztorikkal”? – kérdezik az etikai kódex létrehozására összefogó gyűjtők, akik különböző országokat, sőt kontinenseket, eltérő korosztályokat képviselnek, és más-más területeken dolgozva keresik meg a műgyűjtéshez szükséges pénzt.

Pedro Barbosa, Haro Cumbusyan, Iordanis Kerenidis, Jessica and Evrim Oralkan, Piergiorgio Pepe, Sandra Terdjman és Andre Zivanari tizenöt kurátor, képzőművész és galerista bevonásával egy éven keresztül dolgozott a madridi nemzetközi vásáron, az ARCO-n néhány napja bemutatott és azóta számos művészeti hírlevélben is ismertetett dokumentumon. Nem tekintik kőbe vésett igazságnak a benne foglaltakat, hanem várják hozzá az észrevételeket és javaslatokat. E célból saját honlapot hoztak létre, ahol nemcsak megismerni és kommentálni lehet a dokumentumot, hanem rögtön csatlakozni is lehet hozzá, amit eddig mintegy 150-en tettek meg – művészek, műgyűjtők és műkereskedők vegyesen. (Magyar névvel egyelőre nem találkoztunk az aláírók között.)

A honlapra látogató gyűjtők rögtön elvégezhetnek egy önértékelő tesztet is, amiből kiderül, mennyire áll összhangban saját gyakorlatuk a kódex követelményeivel. A csoport azt szeretné elérni, hogy a gyűjtőkben jobban tudatosuljon: nekik is kritikus szerepük van az egész művészeti ökoszisztéma működtetésében, ezért nagy figyelmet kell fordítaniuk műpiaci aktivitásuk etikai vonatkozásaira. Hangsúlyozzák azt is, hogy ajánlásokról van szó, amelyek természetesen nem kötelező érvényűek, és alapjukként az a gyakorlat szolgál, ami más gazdasági ágazatokban már korábban meghonosodott.

Műkereskedelem a háborús menekültekért

Felhívás!

Fontosnak tartjuk, hogy a műkereskedelmi piac szereplői, aukciós házak, galériák, antikváriusok, gyűjtők és műkedvelők is egységesen hozzájárulhassanak az ukrán háborús menekültek megsegítésére és lehetőségeikhez mérten támogassák azokat, akik kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, házukat, családjukat és jelenleg nélkülöznek. Büszkék lennénk, ha elmondhatnánk, hogy a műkereskedelmi szakma is hozzá tudott járulni a rászorultak megsegítéséhez.

Ezért az axioart.com biztosítja felületét, népszerűségét, aukciós modulját és erőforrásait annak érdekében, hogy az általunk kezdeményezett jótékonysági árverés minél több műkedvelőhöz jusson el és ezáltal minél nagyobb mértékben legyen lehetőségünk közösen segíteni.

Megkérünk mindenkit, aki e sorokat olvassa, hogy segítse munkánkat; jelentkezzen az alábbi elérhetőségen és ajánljon fel olyan műtárgyakat, antik könyveket és egyéb antik tárgyakat, melyek értéket képviselhetnek vevőink, azaz jótékony támogatóink számára is.


A felajánlásokat a jotekonysag@axioart.com email címre várjuk!

Kérjük, hogy az alábbi adatokat küldje el a felajánlott mű/művek kapcsán:
– Alkotó/Szerző neve (ha ismert)

– Mű címe (ha ismert)
– Mű leírása (pl. anyag, technika, méret, jelzés stb.)
– Mű jó minőségű fotója (min. 1000×1000 pixel)
– Anonim szeretne-e maradni vagy kéri neve feltüntetését

A felajánlott művek egységesen 10 000 Ft-os kikiáltási árról indulnak majd! (Ha ezzel nem ért egyet, akkor kérjük, jelölje meg az Ön által javasolt kikiáltási árat!)



Az árverés szervezését az axioart.com költségmentesen vállalja. Csak a nyertes tételeket kell az axioart.com irodájába a felajánlóknak eljuttatniuk, majd ott vehetik át (vagy onnan postai úton kaphatják meg) a nyertes licitálók a jótékonysági árverés lezárását és a fizetést követően. A további technikai, szervezést érintő részletek vonatkozásában az árverési feltételekben közlünk információkat.

A jótékonysági árverés teljes bevételét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat javára továbbítjuk.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat már a kezdetektől aktívan bekapcsolódott a kárpátaljai területekre érkező menekülő emberek ellátásába, a beregszászi járásban működő Máltai Szeretetszolgálaton keresztül folyamatosan támogatást nyújt a településekre érkező családoknak. Ezzel párhuzamosan a Szeretetszolgálat kelet-magyarországi ellátó intézményei és karitatív csoportjai is minden erejükkel segítik a Magyarországra érkező, menekülő családok szükség szerinti fogadását, támogatását.


A Máltai Szeretetszolgálat a korábbi humanitárius vészhelyzetekben kialakított eljárásárendje szerint fokozott figyelmet fordít a gyermekek, az idősek, a betegek és a fogyatékos emberek támogatására, mivel az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek támogatásáról rendelkező általános intézkedések rendszerint nem térnek ki a sérülékenyebb csoportok szükségleteire. A máltai szervezet kifejezetten a speciális igényű menekültek megsegítésére is készül.

Felajánlását és segítségét köszönjük!

Az axioart.com csapata

Nemzetközi Művészeti Vásárok & Kiállítások 2022

A mindig hosszúnak érződő január rengeteg hírt hozott, így kezdetként összegyűjtöttük, hogy milyen nemzetközi és hazai művészeti vásárokra lesz érdemes figyelni idén.

A művészeti vásárok száma és jelentősége rengeteget nőtt az elmúlt évtizedekben, (2005-ben 68, míg 2011-ben már 189 db volt). A “művészet kiárusítása” jeligére rengeteg írás született, de lássuk be, hogy teljesen nem lehet elhatárolódni a kereskedelemtől (gyakran nagyon magas belépési díjak, ajándékbolt stb.), mert nagy részben ettől működik a művészeti világ. Emelett akár tetszik, akár nem, a vásárok tömegeket vonzanak, így amolyan szociális színtérré is váltak ahol érintkezik egymással galéria, művész, gyűjtő, vásárló és persze a “megmondóemberek” a világ szinte minden pontjáról. Már már kötelező zarándoklattá vált sok vásár, melyek időpontjai pirosbetűs napok sokak naptárában. Ami biztos az az, hogy ezek a vásárok egyedi lehetőségek arra, hogy egyetlen sátoron belül láthassunk mexikói, olasz, német vagy épp dél koreai galériákat.

Discovery Art Fair Frankfurt, 2018

A kimaradt éve(ke)t láthatóan sürgősen pótolni igyekszik minden rendező, illetve több esemény is debütálni fog 2022-ben. Azonban már most is rengeteg az átütemezett vásár, némelyiket csak néhány héttel toltak el, köztük az Art Genève-t és a New York-i Outsider Art Fair-t. Mások nagyobb csúszást jelentettek be: a London Art Fair január helyett áprilisban, az India Art Fair februárról április végére költözik, a párizsi Salon du Dessin és Drawing Now pedig március helyett májusra halasztotta a megrendezést. Egyes vásárok, köztük a Winter Show, a BRAFA, az Arte Fiera Bologna és a maastrichti TEFAF még nem jelentették be a 2022-es dátumokat, mindazonáltal a menetrend továbbra is zsúfolt, idén nem kevesebb, mint 70 vásár várható, köztük az újonc Frieze Seoul.

Az már tavaly is érezhető volt, hogy a fő művészeti kiállítások és vásárok megtartásával kapcsolatban a szervezők és kiállítók egyaránt optimisták voltak. Az Art Basel már bejelentette, hogy idén mindhárom (Basel, Hong Kong, Miami) vásárát megtartja. Az Art Basel Hong Kong március 22-23-án kétnapos zártkörű megtekintéssel nyílik, majd június közepén rendezik meg az európai kiadást, a svájci Art Baselt, végül pedig december elején nyitja meg kapuit az expó amerikai zászlóshajója, az Art Basel Miami Beach. Az év másik fő kiállítása és fesztiválja az 59. Velencei Biennálé, mely április utolsó hetétől egészen november végéig várja a látogatókat. A “művészeti élet olimpiájának” is nevezett biennálé idei kiadásának irányadó kérdései három fő témát járnak körül: az emberi test lehetséges metamorfózisait, a saját bolygónkkal való kapcsolatunkat és az élvonalbeli technológiák kommodifikációját, emberekre gyakorolt nyomását. A kiállítás címe “The Milk of Dreams” a szürrealista művész és író, Leonora Carrington által ihletve, aki egy egészen egyedi vizuális világot alkotott ecsettel, tollal vagy épp fémből.

Leonora Carrington: The Milk of Dreams

A Frieze első ázsiai kiadása szeptemberben, Szöulban mutatkozik be a COEX-ben, a koreai főváros központjában. A művészeti világ egyik legbefolyásosabb művészeti vására idén is megrendezi kiemelt eseményeit, köztük a Frieze Los Angeles-t februárban, a Frieze New York-ot májusban, végül pedig a Frieze London-t, a Frieze Masters & Frieze Sculpture-t októberben.

Októberben nyitja meg kapuit a Budapest Art Market is, amely a friss művészeti inspirációkra épít egyre jelentősebb nemzetközi érdeklődés kíséretében. Novemberben kerül sor a fényképészetnek szentelt legnagyobb nemzetközi vásár, a Paris Photo 25. évfordulójára. Ennek örömére a kiállítás és vásár közel 200 kiállítónak fog teret adni a világ minden tájáról az újonnan épített párizsi Grand Palaisban.

2015-ben a művészeti vásárok becslések szerint 12,7 milliárd dollár nyereséget termeltek a kiállító galériáknak. Ezek a vásárok és kiállítások az elmúlt években olyan platformmá alakultak, ahol a művészeti piac minden szereplője – galériák, gyűjtők, kurátorok és művészek – találkozik, és tér vissza évről évre. A „bennfentesek” gyakran úgy tekintenek a művészeti vásárokra, mint üzleti térre. Piacként szolgálnak, ahol galériások, kereskedők, kurátorok és művészek kötnek üzletet, állapodnak meg egymással. Mindazonáltal nem lenne fair egyszerű művészeti piacnak titulálni ezeket az eseményeket, hisz ennél azért sokkal többet jelentenek: A művészeti vásárokra úgy kell tekintenünk, mint a galériák gyűjtőpontjára, ahol számos művész alkotásait mutatják be egy helyen. Nagyszerű alkotásokat és embereket ismerhetünk meg egy helyen, melyre egyébként nem biztos, hogy lenne lehetőségünk. Igazi kulturális események, melyek evolúciója szembeszökő (gondoljunk csak az elmúlt évek digitális vásáraira) és minden évben tartogatnak valami újat.

Axioart Összefoglaló: 2021 Legjei

Online aukciók, NFT-k, digitális művészet, aukción a Macklowe Gyűjtemény, pandémia… 2021 bőven tartogatott meglepetéseket, hozott rekordokat és világszenzációkat. Évnyitó cikkünk megvizsgálja a 2020-as jóslatokat, a 2021-es legeket és hogy mire számíthatunk 2022-ben.

2020-as jóslatok

A Sotheby’s – a világ vezető aukciósháza – megannyi szakértő, múzeum és galéria mellett azt jósolta 2021-re, hogy a nagyszabású rendezvényekkel szemben meg fog nőni az igény az exkluzív, minőségi személyes események iránt, magával ragadó digitális komponenssel kiegészítve. Ezek mellett nagyobb hangsúlyt fog kapni a művészet egyedi és innovatív helyszíneken történő bemutatása, oly módon, hogy kihasználják a nyilvános tereket és a virtuális hálózatokat az intézményen kívül. „A vásárlók közönsége 2021-ben tovább bővül, mivel a gyors technológiai átalakulás és a digitális csatornák nyújtotta lehetőségek folyamatosan jelen lesznek”. A predikciók kitértek a belföldi művészek iránti kereslet növekedésére, illetve a fiatal gyűjtők egyre növekvő aktivitására.

Október 14-én visszatért a félig ledarált Banksy kép a Sotheby’s aukciós ház árverésére

És hogy ebből mi vált valóra? Lényegében minden, amit a korlátozások nem befolyásoltak, saját és partnereink tapasztalatai alapján. A „digital shift”, avagy digitális átállás már a covidot megelőzően is érezhető volt, de a pandémia okozta kényszer felgyorsította a folyamatot. Mind az aukciósházak és galériák, mind a vásárlók nagyobb számban és bátorsággal használták az online kereskedelmi felületeket, így az Axioartot is. Nőtt a kortárs és 20. századi magyar művészek iránti kereslet, valamint a fiatal gyűjtők, vásárlók jelenléte is a piacon.

A tények

A háború utáni és kortárs művek dominanciája rajzolódik ki a 2021-es év aukciós eladásainak statisztikájából (32.8%) különös tekintettel az impresszionista és modern művekre, melyek szárnyaltak az elmúlt év aukcióin. A Sotheby’s megtartotta első NFT aukcióját, melyen kiemelkedően sok 40 év alatti licitáló volt, a tételek pedig 16.8 millió dollár értékben találtak gazdára. Érdekesség továbbá, hogy megnövekedett a luxuscikkek iránti kereslet is, mely az online aukciók számának növekedésével magyarázható a jelentés szerint.

2021 Legjei

  • Magyarország

Ami Magyarországot illeti, az aukciós műkereskedelem hasonlóan alakult, mint a nemzetközi, egy szóval nőtt. Szemléltetésképp, a tavalyi eladott műtárgyak top 10-es listájának első helyezettje (Tihanyi Lajos: Akt studium, 95 millió forint) be se fért volna idén a top 10-be. A 2021-es lista tizedik helyezettje 110 millió forintért talált gazdára, míg az első helyezett 460 millió forintért. Ezek a hivatalosan közölt leütési árak, a privát eladások természetesen nem nyilvánosak és ezeket a számokat is jócskán meghaladhatják. Az artportal hagyományos éves összefoglalója alapján elmondható, hogy a legmagasabb áron elkelt művek alkotóinak névsora kevés változást mutat az előző évekhez képest – elsősorban az árak azok, amik változtak, és ugyanez igaz az élő művészek esetében is. Bizonyára nem ér senkit meglepetésként, hogy a december 19-én elkelt Csontváry Kosztka Tivadar kép az új rekordtartó. A Titokzatos sziget című kép messzemenően beváltotta a hozzá fűzött reményeket és 460 millió forintos leütési árával csaknem megkétszerezte a kilenc éve fennálló magyar aukciós rekordot.

 Csontváry Kosztka Tivadar: Titokzatos sziget
  • Axioart

Ami az Axioartot illeti, izgalmas év volt 2021 minden értelemben. A sokszor számunkra is meglepő aukciós licitharcokat és leütéseket sokszor a helyszínen követtük végig, képviselve felhasználóink licitjeit. Ilyen volt a BÁV 77. Centenáriumi aukciója, melyen árverésre került a magyar koronázási palást egy darabja, közel megtízszerezve kikiáltási árát. Tavaly került kalapács alá a Nagyházi Galéria és Aukciósháznál a Saphier Gyűjtemény, egy 60.000 forintról induló, 8 millió forintért leütött 13 x 18,5 cm-es kép, illetve számos jótékonysági árverés is, köztük a Telekom első árverése a Ludwig Múzeumban.  

  • Külföld

Külföldi viszonylatban sem maradt el szenzációk nélkül az év. Az aukciós eladások 2021-ben messze felülmúlták az előző évet, a három vezető aukciósház, a Christie’s, Sotheby’s és a Phillips 12.6 milliárd dolláros eladást produkált, amely 70.2%-kal múlja felül a 2020-as számokat. Ez új, minden eddigi rekordot felülmúló teljesítmény, ami a jövőre vonatkozóan is fontos információként szolgál. Az aukciósházak egyértelműen a digitális jelenlétük növelésének és fejlesztésének köszönhetik a növekedés egy részét az ArtTactic elemzése szerint, s ezt a saját tapasztalataink is alátámasztják. A vezető hármas összes aukciós eladásának immár több mint 10%-a online történt.

Az aukciós év rendkívüli rekorddal zárult, a Sotheby’s Macklowe Gyűjtemény árverésével. Mark Rothko, Andy Warhol, Cy Twombly és Philip Guston művei 676,1 millió dollár értékben leltek új gazdára. És ez csak az első részlet volt a gyűjteményből, így 2022 is bizonyára tartogat hasonló sikereket az aukciósházak számára.

2021 Aukciós rekordja: Pablo Picasso | Femme assise pres d’une fenetre (Marie-Therese) 30. October 1932

2021 az NFT-k, a „crypto-art” első igazi éve volt, abban az értelemben, hogy állandósították helyüket a kisebb és nagyobb aukciókon egyaránt és a kriptovaluta ötletet a művészet felé terelték. Amikor a korábban ismeretlen művész, Mike Winkelmann – más néven Beeple – eladott egy NFT-t egy furcsa márciusi aukción 69 millió dollárért, a fellendülés beindult. Beszédes, hogy a művészek NFT-jeivel kapcsolatban eddig szinte minden kritikai kommentár befektetési lehetőségeiket érinti, míg szinte egyik sem a művészetre vonatkozik.

Beeple: Everydays – The First 5000 Days

2022 egyik nagy kérdése, hogy az új aukciós kategóriát képviselő NFT-k iránti lelkesedés és kereslet vajon ki fog-e tartani hosszútávon. A 20. századi (nyugati) modern festészet szilárdan tartotta pole pozícióját 2021-ben, s kíváncsian várjuk, hogy a kategória kihívói lehetnek-e 2022-ben az NFT-k. Tavaly nyár elején már 14 NFT lépte túl az egymillió dolláros árat, a zászlóhordozó Beeple pedig a legdrágább NFT-k top 10-es listáján három helyet is magáénak tudhat. Az első hármat.

Jóslatok 2022-re

Egyre több galéria, aukciósház és egyesület választja az online aukciók kínálta lehetőségeket, s bár a pandémia okozta korlátozások jelentősen hozzájárultuk a népszerűség növekedéséhez, az online aukció előnyei ezen túlmutatnak. A fő előny, hogy se időben, se pedig térben nincs korlátozva a látogató/licitáló, otthonról, egy karosszékből követheti élőben az aukció menetét és licitálhat. Emellett az online aukciók demokratizálták is a valaha igen zártkörű aukciók világát, mindenki számára elérhetővé téve azokat, így aztán nem meglepő, hogy egyre szélesebb rétegek vesznek részt aktívan ezeken az árveréseken.

Az Axioart csapata idén is azon van és lesz, hogy felhasználóinkat összekössük a partnereinkkel, hogy meglelje egymást a kereső és a keresett tárgy.  

Horn Péter – A gyűjteményről bővebben

A közel egy hónap alatt, ami az előző cikk óta eltelt, A Horn Collection Instagram oldal, ez esetben inkább galéria, egyre csak bővült az absztrakt expresszionizmus, a modernizmus és az absztrakció jeles képviselőinek egy-egy képével.

Csakúgy, mint a naivista festők, akik jellemzően érzelemvezérelten, spontánul festenek, Horn Péter is hasonlóan gyűjt. Ahogy azt az előző cikkben kifejtette, ő az a bizonyos „nagyon csinálom” típus, ennek megfelelően a gyűjtő itt egy személyben kurátora és kutatója is a gyűjtemény darabjainak. A képek között nem tűnik fel egy macskás kép sem, selfie a nyaralásról, vagy egy kulináris élmény emléke, az oldal valóban „kocka egyszerűen” egy privát galéria. Ebből a szempontból (is) egyedi a Horn Gyűjtemény.

Balázs János • Emlékek • 1975

Vannak külföldi alkotók is a gyűjteményben, vagy kifejezetten magyar művészekre koncentrál?

Kifejezetten magyar származású, itt vagy külföldön élő/alkotó művészek vannak a gyűjteményben. Van ritka kivétel, de alapvetően magyar gyűjtemény. Alapvetően festmények vannak a gyűjteményben, de akad grafika is és egészen minimális számban szobor is, de festmény hangsúlyú ez a gyűjtemény.

Ha pl. Reigl Judit gondolt volna egyet és szobrászként folytatta volna, akkor a is gyűjtené a műveit?

Igen, bekerülhetne, de a szobrok irányába… még nem jött el az a pillanat.

Drégely László • És eljött az angyal  • 1970

De még eljöhet?

Eljöhet. Bizonyos elemeiben fegyelmezett történet ez az egész, bizonyos elemeiben viszont abszolút nem. Nincsenek szabályok, egyensúlyban van az impulzivitás a fegyelemmel, nem kell egyetlen művészről sem „lemondanom” mert nem illik a gyűjteménybe, vagy hogy biztos nem fogok grafikát venni tőle csak festményt mert én festménygyűjtő vagyok.

Talán pont ettől ilyen organikus ez a gyűjtemény, nem?

Pontosan. Egyébként ez a kérdés nagyon foglalkoztat, mert minden döntésem a tudattalattimból indul, valami miatt én ezekhez a művészekhez „vonzódom. Azt nagyon érdekes lenne egyszer megfejteni, hogy ezekben a művészekben van-e bármilyen legkisebb közös többszörös, de sose jutok semmire. Nem tudok rá választ, lehet, hogy nem is fogok soha rájönni.

Lehet, hogy nem is kell. Ebben a válaszban ki is egyeztünk Horn Péterrel. Talán pontosan ez az a tényező, jellemző, nevezzük akárminek is, amitől hihető a gyűjtemény. Mi kurátorok, muzeológusok és művészettörténészek néha hajlamosak vagyunk elveszni a szép magyar nyelv kínálta lehetőségek sokaságában, hosszú sorokon át magyarázva, hogy „mire gondolt a költő”, történetet szőni oda, ahol nincs is rá szükség, ékes szavakkal kitölteni a szabad felületet, ha kell, ha nem. Ezért is jó, hogy a Horn Gyűjtemény a minimális vonalat képviselve csak a szükséges tényeket közli, <alkotó, cím, év, technika/hordozó, méret> és a kép marad a középpontban. A többi a nézőre van bízva.

Reigl Judit • Tömbírás • 1963 

Mennyire befolyásolja a személyes ismeretség vagy a személyes háttér ismerete egy művésznél?

Az összes művész esetében, ha nem ismerném az adott művész életművét akkor is ugyanígy éreznék és gondolkodnék a képéről. Balázs Jánosnál gondolom, hogy érzelmileg a legtöbbet tett hozzá az életútjának, gondolkodásmódjának az ismerete ahhoz, hogy talán az átlagnál jobban értem és tudok értelmezni egy Balázs János képet.

Én ezt sose tudtam megválaszolni, pedig sokan kérdezik tőlem: Mitől művészet valami, mitől jó egy kép?

Nem tudom. Szerintem nem megválaszolható, de én csak olyan képpel foglalkozom és veszek meg, ami hatással van rám, és pont ennyi a művészet azt gondolom. Megszólított, volt valami és innen tudom, hogy valami belső igényemet elégíti ki, ha megfogni nem is tudom, hogy pontosan mi az. {…} A húsz év azért hosszú idő, én is rengeteget változtam, de ez állandó.

Szerencsére a gyűjtemény képeinek nyilvánossá válása is állandó, amit bárki nyomon követhet az Instagramon.

Horn Péter – Bevezetés egy Gyűjtemény Történetébe

Még három hónap sem telt el, hogy az Instagram felületén megjelent egy izgalmas Reigl Judit kép, amit izgalmasabbnál izgalmasabb képek követettek a ’Horn Collection’ oldalán. Horn Pétert rendre Magyarország legnagyobb modern és kortárs művészeti gyűjtői között emlegetik, s a megszokottól eltérően most ő és gyűjteménye állnak az Axioart Blog portré sorozatának középpontjában.

Közösségi média. Horn Péter nem véletlenül választott egy ilyen platformot gyűjteményének bemutatására, hisz pontosan ez a célja, hogy páratlan gyűjteményét és az abban szereplő művészeket mindenki megismerhesse és élvezhesse, tisztelegve az alkotók munkássága előtt. Hétről hétre a gyűjtemény újabb darabjai jelennek meg az oldalon, olyan érzést keltve az emberben, mint mikor gyerekként az adventi naptár nyitását várta minden nap, nem tudva, hogy milyen kincset rejt a következő nap. Legnagyobb örömömre alkalmunk nyílt, hogy leüljünk és beszélgessünk az oldalról, a gyűjtemény történetéről és jövőjéről.

Beszélgetésünk során többször támadt olyan érzésem, hogy egy művészettörténész kollégával elmélkedünk a modern és kortárs művészetről, melyet az elkövetkező hetekben cikksorozat formájában osztunk meg online, mindenki számára elérhetően, a Horn Gyűjtemény mintáját követve.

Reigl Judit • Felhasítva II • 1961 

A beszélgetés kezdetén kiderült, hogy ugyan családi hagyománya nincs a műgyűjtésnek, de mindig lógtak képek a falon, és visszaemlékezve azért felsejlik egy rokon az apai ágon, aki komolyan gyűjtött, s a lakása falán Mednyánszky és Rippl-Rónai képek is lógtak. Horn Pétert idézve: „ez azért furcsa, mert a lakásra nem, de a képekre tisztán emlékszem; {…} ebből az következett, hogy a képek számomra részei voltak a teljes képnek. A rátalálás nem tudom, hogy honnan jött pontosan, de úgy húsz éve kiszerettem a tőzsdézésből, és ez az időszak pont egybeesett az aukciók és a műkereskedelem felvirágzásával Magyarországon. Elmentem néhány aukcióra, és ahogy egyre többre kezdtem járni, megtetszett ez a világ. „

KE: Mi tetszett meg ebben a világban?

HP: Ha én valamit csinálok, akkor én ilyen „nagyon csinálom” típus vagyok. Mikor elkezdtem ezzel foglalkozni, akkor elkezdtem múzeumokba járni, megrendeltem végtelen mennyiségű könyvet erről a világról, művészekről, műgyűjtésről, mindenről, ami ebben a témában elérhető volt. Elkezdtem megismerni embereket, hallani a véleményüket.

A gyűjtés szinte a kezdetektől zsigeri alapon folyt, vezérelve se akkor, és ahogy kiemeli, most sincs. Tanulási folyamatnak tekinti a korai időszakot, idővel alakult ki, hogy kik azok a művészek, akiknek a műveit komolyabban, tudatosabban szerette volna gyűjteni. Ugyanakkor ahogy elmondta, a képek vásárlása a kezdetektől befektetés is volt, mind eszmei, mind pénzügyi szempontból. Ez a része mindig tudatos volt, nagyon jó befektetésnek tartotta és tartja a (tudatos) műgyűjtést. Legalább ilyen fontos volt, hogy jó érzést keltsen egy adott tárgy közelsége, a kettőnek együtt kellett és kell működnie.

A Horn Gyűjtemény nagy része – méretéből adódóan is – raktárban van, de mint kiderült, a rotáció a fal és a raktár között folyamatos, mindig változik, hogy épp mely képek állnak közel a gyűjtőhöz. Ennek megfelelően, a kedvenc is mindig más, ilyen értelemben nincs is. Van azonban 7 művész, akik még a gyűjteményen belül is kiemelt szerepet élveznek, köztük Balázs János, Reigl Judit, Sándorfi István, Fiedler Ferenc, Nyári István és Váli Dezső, valamint a méltatlanul háttérbe szorult Drégely László.

Etienne Sandorfi • Motus, Motus – Homage to culture • 2001

A gyűjtemény egy személyiséget is tükröz, hisz ahogy azt Horn Péter elmondta, nincs semmilyen kritérium, vagy elv, amihez igazodva választaná ki a gyűjteményhez csatlakozó képeket, egyszerűen csak „azt gyűjtöm, ami tetszik” alapon bővül. Így aztán a kiszámíthatatlanság indukálta izgalom jellemzi az Instagramon fokozatosan nyilvánossá váló gyűjteményt.

Mindig jó egy olyan műkedvelővel beszélgetni, akinek egyedi meglátásai nem múló lelkesedéssel párosulnak, ezáltal inspirálva a hallgatót is.

A folyamatosan bővülő gyűjtemény a https://www.instagram.com/horn_collection/ oldalon látogatható minden héten hétfőtől vasárnapig 00:00-23:59 között, védettségi, személyi és bármilyen egyéb kártya felmutatása nélkül.

Kihagyhatatlan hazai kiállítások!

Erős felhozatallal indult ez az év a hazai múzeumok és galériák kiállításait illetően. Áttekintőnkben helyszínekkel és dátumokkal találja meg a legjobb programokat.

Európai művészet 1600–1700, a Szépművészeti Múzeum új állandó kiállítása

A Régi Képtár frissen felújított Városligeti-szárnyában megnyíló új állandó kiállítás az Európai művészet 1250–1600 című tárlat szerves folytatásaként az 1600 és 1700 közötti évszázadnak, azaz a barokk művészetnek ad otthont. Ezzel a kiállítási egységgel együtt a látogatók immár öt évszázad európai művészeti irányzatairól és legfontosabb alkotóiról kaphatnak átfogó képet, a korai gótikától a barokk művészetig. A tizenegy teremben és tizenhat kabinetben kiállított, több mint háromszáz festményből álló válogatásban a 17. század szinte minden műfaja, iskolája és stílusirányzata képviselteti magát.

Sir Peter Paul Rubens és Sir Anthony van Dyck műve a kiállításon

Folytatva a listát állandó kiállításokkal, mindenképpen érdemes ellátogatni a Magyar Zene Házába, a Hangdimenziók – Zenei Utazások Térben és Időben című állandó kiállításra is. Különleges zenei tárlat mutatja be a zene történetének legfontosabb állomásait, európai, illetve magyar fókusszal. Az ősi ritmusoktól elindulva egészen a 21. századig az élet körforgásán keresztül meséli el a zene jelentőségét, végighalad a legfontosabb zenetörténeti fordulópontokon, kiemelve egy-egy ikonikus alkotót. Időben és térben nagyon mélyen kezdődik a tárlat: a zene születésénél, majd belekapaszkodva a magyar népzene és az európai zene gyökereibe. Évszázadokon át követi a zene életét és azt, hogy mit jelentett a hangok rendezett sora az embereknek, különös tekintettel a magyaroknak Európa fényében, olykor árnyékában. Ezt az utazást egy fejhallgatóval lehet megtenni, így az interaktív élmény garantált.

Világraszóló Magyar Találmányok

2022. február 15-től várja a látogatókat az élményalapú, interaktív kiállítás a Millenáris Nagycsarnokában. Itt mindenki felfedezhet, megismerhet, kipróbálhat olyan magyar találmányokat, amelyek a tudomány jelenbe vezető kanyargós útján igazi mérföldkövek (voltak). Az Álmok Álmodói 20 kiállítás olyan tudományos és technikai vívmányokat mutat be, amelyek felfedezői, megalkotói a magyar néphez és kultúrához kötődő tudósok, szakemberek. Az Álmok Álmodói 20 évvel az első kiállítás után most egy teljesen új kiállításanyaggal várja a látogatókat!

Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938)

A Magyar Nemzeti Galéria április 12. – augusztus 28. között várja az Art Deco iránt érdeklődőket egy egyedi kiállításon.

Réz Diamant Tibor: Tiller görlök a Mulató Párizs revüfilmben, 1927. Országos Széchenyi Könyvtár

A nagyszabású kiállítás a két világháború közötti korszak vizuális kultúrájának egyik markáns kifejeződésére, a luxust és a modernitást ötvöző nemzetközi irányzat, az art deco tárgyaira és ezeken keresztül a mindennapi életre fókuszál: a polgári élet tereire, a nagyvárosi, modern életforma megnyilvánulásaira és kiemelten az art deco vizuális világának egy fontos elemére, a plakátra. 

A kiállítás középpontjában a magyar art deco vizuális kultúra, a plakátművészet és társműfajai állnak, amelyekről eddig nem született átfogó kiállítás. A tárlat több mint 250 műtárgyat mutat be. A kiállítás kiemelt partnerei az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum.

Dancing 1925 – magyar művészek a párizsi éjszakában
Kamarakiállítás

Szintén a Nemzeti Galéria ad teret ennek a tematikus kiállításnak is mely április 28. – augusztus 28. látogatható.

Vértes Marcell: Dancing album címlapja, 1925.

Az Amerikából érkező jazz meghódította egész Európát és természetesen Párizst is, a legdivatosabb táncok, a charleston, a shimmy, a boston, a foxtrott és a tangó voltak; a dancing őrület nemcsak magát a táncolást jelentette, hanem azt az egész felfokozott hangulatú életérzést, melyet a háború okozta traumát kitombolni, szórakozni vágyó emberek kerestek. Ebben az időszakban számos magyar művész élt a francia fővárosban vagy látogatott ki oda, többek között Vértes Marcell, Vaszary János és Vadász Miklós, akiknek a kiállításon sorakozó művein keresztül betekintés nyílik az „années folles” Párizsára.

Szent István-terem – A Budavári Palota csodája

2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt. Csodálja meg Ön is, akár egy előadás kíséretében!

2022: Bosch, Matisse és El Greco

2022-ben a Szépművészeti Múzeum európai viszonylatban is kiemelkedő kiállítási programmal várja látogatóit többek között Bosch-, Matisse- és El Greco-kiállítással.

Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa
2022. április 9. – július 17.

Hieronymus Bosch egyedülálló művészete a mester halála után több mint ötszáz év elteltével is számos megoldatlan rejtélyt tartogat számunkra. A Szépművészeti Múzeum a gondosan válogatott közel kilencven műalkotással – köztük tizenegy saját kezű festménnyel, ami a németalföldi mester teljes festői életművének közel felét teszi ki – kívánja bemutatni azokat az örök emberi témákat, amelyeket Bosch oly eredeti módon ábrázolt a műveiben.

Saját kezű festményei és rajzai mellett az életmű előzményeihez kapcsolódó alkotások, továbbá műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei is láthatók lesznek a budapesti tárlaton, amely nemcsak Közép-Európa valaha volt legnagyobb kiállítása lesz Bosch műveiből és művészetéről, de a teljes nemzetközi múzeumi világot tekintve is az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch-tárlatának ígérkezik.

Hieronymus Bosch: Az utolsó ítélet (középső tábla), 1515 körül Bruges, Groeningemuseum, ©2020. Album/Scala, Florence

A Henri Matisse. Remekművek a párizsi Pompidou Központból július 1-től lesz látogatható, míg az El Greco kiállítás október 27-től. Utóbbi lesz az első El Grecónak szentelt nagyszabású tárlat Magyarországon, így egy igazán kihagyhatatlan programnak ígérkezik.

Végül, de korántsem utolsó sorban, december 7-én nyílik a Hantai/Klee. Egy másik absztrakció című kamarakiállítása a múzeumnak Hantai Simon születésének századik évfordulója alkalmából.

Tegnap óta Andy Warhol a legdrágább XX. századi képzőművész

Mint arról márciusban a Mű is beszámolt, Warhol ikonikus munkájáért, mely Thomas és Doris Ammann legendás gyűjteményének részeként került kalapács alá, eleve rekordnagyságú összeget vártak.

Azt, hogy a művész kilenc éve felállított 104,5 millió dolláros rekordja megdől, szinte evidenciaként kezelték; a kérdés inkább csak az volt, hogy a „XX. század Mona Lisájaként” is emlegetett festmény ára túlszárnyalja-e azt a 179,4 millió dollárt, amit szinte napra pontosan hét évvel ezelőtt Picasso Algériai nők című munkájának O változatáért fizettek ki, s ami tegnapig Leonardo da Vinci Salvator Mundija után a második legmagasabb aukciós árat jelentette. (A Salvator Mundiért kifizetett 450 millió dollár egyelőre elérhetetlennek tűnik; igaz, azt az árat minden bizonnyal olyan tényezők is befolyásolták, melyeknek a műpiachoz kevés köze van.)

Andy Warhol: Shot Sage Blue Marilyn, 1964, akril, selyemszita, vászon, 101.6 x 101.6 cm, a Christie’s jóvoltából

A Marilyn nem kapott nyilvános becsértéket, de a Christie’s vezetőinek nyilatkozataiból kiderült, hogy 200 millió dollár körüli összegre számítottak. Ezt valószínűleg leütési árnak gondolták, legalábbis a hivatalos becsértékek sohasem tartalmazzák az árverőház jutalékát. A most kifizetett összeg jutalékkal együtt sem érte el a 200 milliót – a leütési ár 170 millió volt –, így az eredmény akár kisebb csalódást is okozhatott a Christie’s-nek, de így is azt jelenti, hogy mostantól – Picassót is megelőzve – Warhol a XX. század legdrágább művésze. Legalábbis ami az aukciós árakat illeti, mert private sale keretében fizettek már jóval magasabb összegeket is – Willem de Kooning Interchange című 1955-ös festményéért például csaknem 300 milliót. A Marilyn vásárlójának neve egyelőre nem került nyilvánosságra, de ez ebben az árkategóriában általában csak idő kérdése.

A közel 200 milliós ár egyszerre siker és figyelmeztetés a globális műpiac számára: siker annyiban, hogy a tavaszi árverési szezon hajrája előtt jelzi, hogy a nagy művek a jelenlegi, egyszerűnek nem mondható helyzetben is nagy árakat tudnak elérni – és figyelmeztetés annyiban, hogy meggondolatlan pénzszórásra most aligha lehet számítani. A tételt kalapács alá vivő Christie’s számára pedig – a nagy konkurrens Sotheby’s mögött az összforgalomban mért tavalyi lemaradás után – komoly presztízssiker, hogy a legmagasabb árú művek kategóriájában meg tudták erősíteni vezető helyüket.  

Borítókép: Kalapács alatt Andy Warhol festménye a Christie’s május 9-i New York-i árverésén. A Christie’s jóvoltából

Háború utáni magyar modern alkotók művei az Online Art Galéria tavaszi grafikai árverésén

Az Online Art Galéria grafikai aukciót szervez 2022. május 6-án pénteken, délután 5 órai kezdettel az axioart.com LIVE felületén. A tavaszi aukció grafikai kínálatában elsősorban a háború utáni magyar modern alkotók műveit ajánlják a szervezők, befektetésre is alkalmas korjelző művek beemelésével színesítve az árverés anyagát. A tételek között nemzetközi műtárgyak is felsorakoznak, amelyek közül kiemelkedik két 1967 -1968-ból származó Salvador Dali alkotás.

A grafikai gyűjtés mára a honi műtárgypiac egyik legnépszerűbb gyűjtési terültévé vált. A gazdag és magas színvonalú magyar grafika elmúlt száz évének szinte minden időszakában jelentős grafikai teljesítményt nyújtó, világszínvonalú alkotót találhatunk. Az Online Art Galéria most árverésre kerülő tavaszi grafikai kínálatában elsősorban a háború utáni magyar modern alkotók műveiből válogattak a szervezők. A 155 tételből álló válogatott egyedi és sokszorosított grafikákból álló kollekció összeállításánál törekedtek arra is, hogy a grafikai gyűjtők számára izgalmas darabok mellett a befektetésre is alkalmas, korjelző művek beemelésével színesedjen az árverés anyaga.

Az aukció szervezői az érdeklődők figyelmébe ajánlják Konok Tamás: Variációk a végtelenre című lapjai mellett a Bartók emlékmappa több kiemelkedő, ritka darabját is. Így például Bálint Endre: Allegró Barbaró című linómetszetét, vagy Kornis Dezső: Bartókra című szitanyomatát és Vera Molnár: Mikrokozmosz I.II.III.IV.V. című szitanyomatát. Az egyedi grafikai anyag kiemelkedő gyűjtői darabjai lehetnek két nagyméretű Bada Dada alkotás, Vankóné Dudás Júlia: Lakodalom Galgamácsán című alkotása, valamint egy igazi ritkaság, az 1974-ből származó egyedi ef Zámbó István rajz is, amely minden bizonnyal élénk licitemelkedést követően kerülhet új tulajdonosához. Az árverési anyag gyűjtői darabjai lehetnek továbbá Gádor Magda egyvonalas rajzai; Schéner Mihály ritka 70’ évekből származó ceruzarajzai; valamint Gyarmathy Tihamér; Lantos Ferenc; Losonczy István; Gábor Jenő és Lakner László egyedi rajzai.

A nemzetközi műtárgyakat keresők részére több neves alkotótól kerültek az anyagba grafikák (Vasarely, Kokoschka), ezek közül kiemelkedik két 1967-1968-ból származó Salvador Dali alkotás. Mindkét mű nagyon jó állapotban lévő, eredeti Dali szignatúrával ellátott, finom rajzolatú, kisszériás metszet. Mindkét mű közgyűjteményi színvonalú grafika, kikiáltási áruk – a nemzetközi árakhoz képest – rendkívül kedvező.

Az Online Art Galériáról:

Az Online Art Galéria alapítói köre a honi műtárgypiacon több évtizedes szakmai múlttal rendelkező művészeti befektetőkből, gyűjtőkből és igazságügyi szakértőkből áll. A Galéria művészeti vezetője Tűzkő Péter igazságügyi festményszakértő, művészeti tanácsadó. A Galéria elsődleges célja, hogy a művészet közvetítésének, a műtárgyak értékesítésének területén egyedi online megoldásokkal támogassa a művészeti piac szereplőit: műgyűjtőket; befektetőket; műkereskedőket és művészeket. Az Online Art Galéria elsősorban a Szépművészeti Múzeum gyűjtőkörébe tartozó magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások kereskedelmével, közvetítésével foglalkozik, valamint partnerei segítségével rendszeresen szervez tematikus online árveréseket is.

Borítókép: ef.Zámbó István (1950-): Szürreális jelenet, csíkos pólóval, 1974. (színes ceruza, toll, tus, papír, 180 X 265 mm)

Váratlan Licitharc a Városfal Antikvárium Élő Aukcióján

Április 26-án tartotta a Városfal (Opera) Antikvárium – Eiffel Bazár 34. könyvárverését 474 tétellel a katlógusban. Kollégáink a helyszínen közvetítették az aukciót, illetve képviselték a 117 online jelentkező és résztvevő licitjeit. Az aukció kezdetét követően nem sokkal azonban váratlan és egyben izgalmas dolog történt. Helyszíni riport:

A Fővárosi Orfeum 1908. november 25-i műsorfüzetének részlete

Az axioart live, vagyis élő aukció közvetítései lehetőséget adnak arra, hogy élőben licitálhassanak az otthonuk komfortjából akárhol is legyen az, valamint a vendégként belépőknek, hogy valós időben követhessék az aukció eseményeit. A helyszínen kollégáink az aukcióvezetővel teljes szinkronban cselekszenek; rögzítik a teremben adott liciteket ahogy azok elhangzanak és egyben képviselik az online licitálók ajánlatait, így egyszerre figyelik a teremben (vagyis az aukció helyszínén) adott liciteket, az aukciósház telefonos licitjeit, vételi megbízásait, illetve a saját online felületünkön érkező liciteket is.

Gyorsaságukkal biztosítják, hogy időben érjenek el az online licitek az aukcióvezetőhöz, ám a licitálást számos tényező alakíthatja. Ilyen eset például ha a teremben adott licittel azonos értékű licit érkezik. Azt, hogy kié lesz elfogadva nem az axioartos közvetítők, hanem az aukcióvezető dönti el. A teremlicit minden esetben elsőbbséget élvez az online és telefonos licitekkel szemben, így nem ritka, hogy az “off”- és “online” térben licitálók között párharc alakul ki egy-egy tételért. Ez történt tegnap is az unalmasnak semmiképpen sem mondható könyárverésen is.

A titokzatos fotóalbumok egyike

Az Eiffel Bazárban tartott aukción rengeteg licit érkezett a helyszínen, online és telefonon is, de kollégáink is meglepődtek a 114-es tételnél kialakult harcon. A piros bőr- és vászonkötésű albumok első látásra nem tartogattak nagy meglepetéseket a Városfal Antikvárium pontos leírásának köszönhetően:

“Magyarországi (feltehetően Erdély) vadászaton készült fotók két albumba rendezve 1941 szeptemberéből. A fotókon egy pár és kísérete látható odautazás közben, a helyszínen, illetve az elejtett vadakkal. (szarvasok, medvék). A két albumban összesen 165 különböző méretű (60×60 mm.-től 175×125 mm.-ig terjedő) fotó található beragasztva, illetve fotósarkokba helyezve. Egy vászon és egy bőrkötésű fotóalbum.

A tétel 20.000 forintos kikiáltási árról indult, és licitlépcsőnként haladva meg sem állt a kimagasló, 1.180.000 forintos leütési árig. Az online és a teremben licitálók harca volt ez, az aukcióvezetőhöz hasonlóan közvetítőink is csak kapkodták a fejüket (és persze kezeiket) miközben megállás nélkül érkeztek a licitek erre az egyedülálló tételre. Ritkaságnak számít, hogy egy tételre ennyi licit érkezzen, s emiatt hosszú percekig tartson a licitálás. Az újabb licitek többször az utolsó pillanatban, a számolás (először, másodszor, harmadszor majd leütés) alatt érkeztek, így közvetítőink nemegyszer hangosan kiáltották be az újabb online licitet hogy még jóvá legyen hagyva. Ha koppan a kalapács a teremben és az adott tétel le lett ütve, sajnos nem fogadhatunk el újabb ajánlatot akármennyivel magasabb is az.

Bár részletek nem derültek ki a fotókról – tán valaki a nagyszüleire ismert a képeken, vagy múzeumba kerülnek – az biztos, hogy igazi élmény volt ilyen licitharc szem és fültanújának lenni, igazi filmbeillő jelenetet élhettek át a jelenlévők. Közvetítőink beszámolója szerint mind ők, mind az aukcióvezető így érezte magát a leütés pillanatában:

Finnorszag lefoglalta a külföldi múzeumok által Oroszorszagba visszaküldeni kívánt kölcsönzött műkincseket

Az artportal az elmúlt hetekben két írásban is foglalkozott (itt és itt) az ukrajnai orosz inváziónak a múzeumi szférára gyakorolt, a két közvetlenül érintett országon túl a globális múzeumi színtéren is megmutatkozó hatásaival. Mindkét írásban felbukkant az a kényes kérdés, hogyan kezelik az orosz inváziót elítélő országok azoknak az orosz múzeumokból kölcsönzött, esetenként felbecsülhetetlen értékű műtárgyaknak az ügyét, amelyeket a kölcsönzési határidő lejártakor – orosz követelésre esetenként előbb – vissza kellene szolgáltatniuk az azokat kölcsönadó múzeumoknak.

A jelek szerint az érintett múzeumok és kormányok különbözőképpen ítélik meg, mit jelentenek ebből a szempontból az Oroszországot sújtó, az EU, Nagy-Britannia, Svájc, az Egyesült Államok vagy Japán által bejelentett szankciók. Többen ezért inkább kivárnak; igaz, az esetek egy részében ennek logisztikai okai vannak, hiszen jelenleg a légtérzárlatok miatt a legbiztonságosabbnak tartott légi úton történő közvetlen szállításra nincs lehetőség. Arra azonban eddig nem volt példa, hogy az egyes országokból Oroszország felé útnak indított műkincseket egy EU-tagország lefoglalta volna azzal az indoklással, hogy kötelessége érvényt szerezni a szankcióknak. 

Finnországban most viszont pontosan ez történt: a finn-orosz határon, a Vaalimaa-i határállomáson a finn hatóságok lefoglaltak egy 46 millió dollár értékű műkincsszállítmányt, amiben olaszországi és japán múzeumok által visszaküldeni szándékozott műtárgyak szerepeltek összesen 46 millió dolláros értékben. A híradások nem térnek ki arra, hogy e műtárgyak miért ilyen úton készültek visszatérni tulajdonosaikhoz, de a térképre tekintve nem nehéz kitalálni az okot: a nagy orosz múzeumi centrumokhoz, de különösképp Szentpétervárhoz a helsinki repülőtér a legközelebbi, biztonságosnak ítélt légikikötő, ahová a műtárgyak közvetlen járattal el tudnak jutni, s ahonnan a legrövidebb a kockázatosabb szárazföldi út Szentpétervárig, illetve Moszkváig. A finn-orosz határon azonban a hatóságok lefoglalták a szállítmányt, mivel, mint a finn vámügyi szervek vezetője hangsúlyozta, kötelességük biztosítani a szankciók betartatását, s az része mindennapi gyakorlatuknak. A finn hatóságok azonban ennél is tovább mentek: a vámügyi szervek a külügyminisztériummal együttműködve bűnügyi eljárást indítottak a szankciók megsértésének vádjával és jelenleg már tíz, a műtárgyak hazaszállítását tervező, illetve abban közreműködő személy ellen nyomoznak. Abból indulnak ki, hogy a művek Oroszországnak történő visszaszolgáltatására mindaddig nem kerülhet sor, amíg a szankciók érvényben maradnak, hiszen azok kiterjednek a luxuscikkekre, márpedig a műalkotások megítélésük szerint ebbe a kategóriába tartoznak. 

A Morozov-Gyűjtemény egyik legnépszerűbb darabja a moszkvai Puskin Múzeumból: Pierre-Auguste Renoir: Jeanne Samary színésznő portréja. Forrás: Wikimedia Commons

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy természetesen biztosítják a lefoglalt tárgyak értéküknek megfelelő körülmények közötti tárolását és őrzését. A műtárgyak a hírek szerint zömmel a Tretyakov Képtár, a Puskin Múzeum és a Keleti Művészet Állami Múzeuma tulajdonát képezik és egy-egy milánói, udinei, illetve tokiói múzeumban voltak kiállítva. Az orosz reakciót nem nehéz kitalálni; az elsőként nyilatkozó Sergey Tsekov parlamenti képviselő a finn lépést lopásnak nevezte és hozzátette, „úgy látszik, egész Európa megőrült, nem csak az EU és a NATO”.

A legnagyobb értékű, jelenleg külföldön tartózkodó műtárgyegyüttes az egykori Morozov-Gyűjtemény, melynek kiállítása az elmúlt napokban zárult Párizsban. E kollekcióból akár egy-egy darab értéke is elérheti a Finnországban lefoglalt teljes anyag értékét. A művek többsége orosz állami múzeumok tulajdona; ezek visszaszolgáltatására a francia állam a kiállításról szóló tárgyalások során garanciát vállalt. A francia kormány, úgy tűnik, tartja is magát a megállapodáshoz, amely viszont május 15-én lejár. Normális körülmények között ennyi idő bőven elég lenne a művek visszaszállításához, most azonban ez korántsem biztos, főleg, miután kiderült, hogy a Helsinkin keresztül vezető út is „járhatatlan”. A dokumentum érvényessége ugyanakkor szükség esetén meghosszabbítható. A francia kormány név nélkül nyilatkozó vezető tisztviselője a The Art Newspaper-nek azt mondta, hogy „mindennek ellenére, és az Ukrajnából érkező megrázó hírek ellenére is az a kötelességünk, hogy megvédjük a kulturális cserét” és hozzátette, az orosz hatóságok sem gördítettek akadályt annak a 15 műtárgynak a hazatérése elé, amelyeket a francia múzeumok vontak vissza a Kremli Múzeumok kiállításáról az ukrajnai invázió megindítása után. A Morozov-Gyűjtemény kiállításán szereplő műtárgyak közül kettő azonban átmenetileg biztosan Párizsban marad. Az egyik, Pyotr Konchalovsky önarcképe a szankciókkal sújtott orosz oligarcha, Petr Aven kollekciójából került a Fondation Vuitton tárlatára; a másik, Margareta Morozova portréja viszont Ukrajnából, a dnipropetrovski múzeumból, ahová jelenleg túl kockázatos lenne visszaszállítani.

A többi mű visszajuttatása érdekében ugyanakkor Franciaország komoly diplomáciai erőfeszítéseket is tesz. Mivel a közvetlen légi szállítás Párizsból sem jöhet szóba, felvették a kapcsolatot minden szóba jöhető tranzitországgal és garanciát kértek arra, hogy a szállítmányt nem fogják a finnekhez hasonlóan feltartóztatni. A francia kormány ezzel párhuzamosan általános megoldást is szeretne találni a problémára annak érdekében, hogy a mostani történések ne bénítsák meg hosszú időre a kulturális cserét. Ezért Brüsszellel arról tárgyalnak, hogy a műalkotásokat vegyék ki a luxuscikkek kategóriájából, azaz engedjék, hogy kikerüljenek a szankciók hatálya alól.  

Végül a Finnországban lefoglalt orosz műkincsek ügye a vártnál gyorsabban megoldódott. Az Európai Unió ugyanis április 9-én olyan rendelkezést hozott, amellyel a ”hivatalos kulturális együttműködés keretében kölcsönzött kulturális javakat” kivette a szankciós listán szereplő „luxuscikkek” kategóriájából. A pontos megfogalmazásnak azért van jelentősége, mert mutatja, hogy a kivétel csak a közintézmények közötti együttműködés keretében kölcsönzött műtárgyakra vonatkozik, a magánszemélyek, alapítványok, cégek, stb. által kölcsönzött művek továbbra is lefoglalhatók, amennyiben tulajdonosaik ellen szankciók vannak érvényben. A finnországi szállítmányban csak múzeumi műtárgyak voltak, így a teljes szállítmány tegnap elhagyhatta az országot és már meg is érkezett Szentpétervárra, ahol nagy sajtónyilvánosság mellett csomagolták ki a három teherautónyi rakomány ottani múzeumokból származó darabjait. Hogy az incidens milyen hatást gyakorol az orosz múzeumok kölcsönzési hajlandóságára, egyelőre nem lesz felmérhető, hiszen az Oroszországgal szemben szankciókat bevezetett országok egyelőre nem terveznek onnan további kölcsönzéseket. Emlékezetes ugyanakkor, hogy az oroszok már tíz éve nem adnak kölcsön műtárgyakat amerikai kiállításokra, mert attól tartanak, hogy az USÁ-ban a két ország közötti vitatott pénzügyi kérdésekre hivatkozva lefoglalnák azokat.

Az EU új rendelkezése fenti írásunk másik témájában, az egykori Morozov-Gyűjtemény párizsi kiállításon szerepelt darabjainak visszaszolgáltatása ügyében is egyszerűbbé teszi a helyzetet; jelenleg már a logisztikai kérdések vizsgálata zajlik; egyelőre annyi tűnik bizonyosnak, hogy a művek szárazföldi úton térnek vissza Oroszországba. Mint jeleztük, két mű – különböző okokból – továbbra is Franciaországban marad és könnyen lehet, hogy ezekhez egy harmadik is csatlakozik. A hivatalosan meg nem nevezett alkotás ugyanis egy olyan magánalapítvány tulajdonában van, amely a szankciós listára – némi vita után – frissen felkerült orosz oligarchához, Vjacseszlav Kantorhoz kötődik. A kérdést a francia hatóságok jelenleg vizsgálják.

„Melyiket a 472 tétel közül?”

472 tétel, színes témaköri paletta, számos könyvészeti ritkaság és egyedi grafikai válogatás várja az online aukció látogatóit. A tematikailag klasszikus aukció immáron 17. alkalommal nyitja meg kapuit az Antikvárium.hu weboldalán 2022. április 14-én és 10 napig várja a licitálókat.

Egy – az elsők közül…

Az Antikvárium.hu online aukciójának keretén belül ismét, a közönség számára eddig ismeretlen Radnóti Miklós által dedikált kötetre van lehetőség licitálni, a „Pogány köszöntő” c. verseskötet számozott példányára.

Radnóti Miklós első kötete mindössze ötszáz számozott példányban készült, ezek közül a 467. számú példányt kapta a címzett.

A számozott, bibliofil tételek sorában számos ritkaság kerül kalapács alá.

Négy fal között. Versek. Írta: Kosztolányi Dezső.

“Ebből a könyvből száz számozott példány készült a költő aláírásával”. Ez a 21. számú példány.

További egyedi autográf bejegyzésekkel ellátott kötetek az online térben!

A klasszikus aukciós tételek között több mint 70 dedikált és aláírt kötet is árverésre kerül.

Babits Mihály – Esterházy Péter – Füst Milán – Kassák Lajos

Móricz Zsigmond – Pilinszky János – Sík Sándor – Tamási Áron

Anyégin Eugén. Regény versekben. Írta: Puskin Sándor

“Ezt a művet 500, gépben számozott példányban, nyolc eredeti rézkarccal és Krúdy Gyula előszavával adta ki az alább megjelölt 5-féle kötésben a “Genius” Könyvkiadó Részv.-társaság az 1920-ik esztendő junius havában. A rézkarcokat Gara Arnold festőművész készítette… E kötet száma 49 amelyhez a 49 számú rézkarc mellékeltetett

Az aukció antik könyveket tartalmazó tárlata közel 60 tételével a régi korok jeles, közismert, mára már ritkaság számba menő könyveit bocsátja az aukciós térbe. A kínálatban megtalálható:

  • Diószegi Sámuel – Fazekas Mihály: Magyar Fűvész Könyv az 1807-ik esztendőben közzétett kiadása, melyet Langer Mór is a ritka könyvek lajstromába sorol.
  • Csokonai Vitéz Mihály Poétai Munkái. I. kötet. Kiadta: Márton Jó’sef.  Az 1813-ik közzétett kiadás Csokonai műveinek első összkiadása.
  • Dugonics András: Szittyiai történetek I-II. közzététett: 1806-1808, Füskúti Landerer Mihály költségével és bötűivel.

Keresse fel a témakört!

Gazdagítsa antik könyveket tartalmazó gyűjteményét, ritka és becses kötetekkel!

A ritka és régi könyvek mellett olyan különlegességeket is tartalmaz az aukció, mint kézzel írt receptkönyvek és szakácskönyvek gyakorta publikálatlan recipéjinek egyedi gyűjteményét.

Minden eddiginél több, azaz 250 első kiadású kötet kerül kalapács alá, tegyen közülük egyet Ön is féltve őrzött könyveinek polcára!

Magyarság – Erdély – Felvidék – Történelem

Ön melyik témakörbe sorolt könyveket választaná?

Az aukció bővelkedik a gyönyörű metszeteket, nagyméretű képtáblákat és kihajtható térképmellékleteket, művészi fotókat és grafikákat tartalmazó kötetekben is, melyek licitálásra hívják a látogatókat.

E művészi tételek közül is ritkaság:

az Alexander AlbumAlexander Bernát által aláírt példánya, mely mindösszesen 200 aláírt példányban készült, valamint

Kassák Lajos: A mi életünkből – Az 1932-ben betiltott fotókiállítás képanyaga!

Az aukció tételei között mindemellett sorozat is megtalálható, közöttük számos gyűjtői állapotban megőrzött példányt.

Az aukció szervezői mintegy száznál is több témakörrel tették még könnyebbé az aukciós térben való tájékozódást.

Nyissa meg egy képzőművészeti aukció kapuit, melyet könyvek koszorúja fon körül!

“Szökőkút” – Gross Arnold által aláírt színes fakszimile

Vaszary János : Fekvő akt – cinkográfia

Borsos Miklós: “Ady novella” valamint “Ady vershez” – hidegtű

Andreas Schmutzer, Joseph Schmutzer: Eszterházi Imre – rézmetszet

31 műalkotás a könyvek között! – Listázza ki weboldalunk segítségével ezeket és licitáljon!

Az egyes köteteket az érdeklődők megtekinthetik és személyesen kézbe vehetik a webáruház IX. kerületi, budapesti átadópontján április 14-től 21-ig.

A már jól ismert módon minden egyes kötetről az átlagos katalógusinformációnál sokkal gazdagabb fotóanyag és írásos háttérinformáció (a leiratokon túl előszó, tartalomjegyzék és fülszöveg van minden olyan könyvnél, ahol ezek rendelkezésre állnak) található a webáruház aukciós felületén, hathatósan segítve ezzel a licitálás előtti tájékozódást új és visszatérő ügyfeleink számára egyaránt

Kék-Sárga Jótékonysági Aukció az Irányi Palotában

Szerdán este zajlott a Pintér Galéria és Aukciósház által lebonyolított Kék-sárga jótékonysági aukció, melyet az Axioart a helyszínen is végigkísért képviselve online licitálóinkat.

Az aukción szereplő művek egy részét az aukciósház felkérésére maguk a művészek – köztük Baksai József, Fehér László, Kondor Attila, Regős István, Verebics Ágnes és Wolsky András – ajánlották fel. 

Az Optinvest Zrt., az aukció szervezője -mint a műtárgypiac szereplői is – eltökélt abban, hogy segítséget nyújtson minden Magyarországra érkező menekültnek, aki az Ukrajnában dúló háború miatt volt kénytelen elhagyni otthonát. Ennek köszönhetően jött létre ez az aukció is, melyet az Optinvest Zrt. és a Publicis Groupe Hungary szervezett az Irányi Palota báltermében. A teljes bevételt az UNICEF és a Budapest Bike Maffia számára ajánlották fel, továbbá az esemény szakmai partnere, a Pintér Aukciósház sem számított fel jutalékot, hogy ezzel is segítsék a célt.

Az esemény árverési anyagát javarészt kortárs képzőművészek felajánlásaiból állítottuk össze. 90 művész alkotása kerül majd kalapács alá. A felajánlások között megtalálhatjuk a többi között Deim Balázs, Szax Olivér, Ördög Noémi, Soós Nóra, Nagy Géza, de a kevésbé kortársnak számító Mácsai István alkotását is. A bevételt teljes mértékben az UNICEF-nek ajánljuk fel” – foglalta össze Dobos Máté, az Optinvest Zrt. tulajdonosa.

Dobos Máté továbbá kiemelte, hogy a széleskörű összefogást mutatja, hogy szinte a teljes magyarországi kreatívipari ügynökségi hálózat beállt a kezdeményezés mögé. Ennek köszönhetően a mintegy 100 kortárs munka kiegészült további 40-50 kreatívipari alkotással, amelyek között szerepelnek fotók, nyomatok és különböző technikával készült tételek is.

Az eseményen volt egy második szekció is az árverést követően. A Peace of Art (PoA) elnevezésű kezdeményezést a helyszínül szolgáló épület egyik bérlője, egy kreatíviparban tevékenykedő ügynökség indította el. Ennek keretében az online is közvetített aukciót követően a teremben kiállítótt kortárs tételekre tehettek ajánlatokat a jelenlévők.

Ebben a második részben a kreatívipar alkotóinak az ügynökségek által felajánlott darabjai kerültek eladásra. A bérkezett licitekből befolyt összeggel a Budapest Bike Maffiát támogatják, akik a Magyarországra érkező menekült családok támogatására fordítják a teljes keretet.

Az aukciót megelőző nyitóbeszédek hangsúlyozták az összefogás és segítségnyújtás fontosságát, emlékeztetve az egybegyűlteket, hogy miért is voltunk jelen ennyien a helyszínen.

Húgó Gábor : Tachee 01 (2020)

Az aukción igazi licitharcok is kibontakoztak, kiemelten az utolsó tételre, az emlékezetes “Tachee”-ra, mely megtízszerezte kikiáltási árát hála a lelkes tárcsaemelgetésnek.

A tacskó mellett a legtöbb kép gazdára lelt, helyszíni közvetítőnk alig győzte rögzíteni a teremben adott folytonos liciteket.

Itt kiemelnénk magát a termet is, az Irányi Palota báltermét, melyet nemrég újítottak fel az egész épület rehabilitációja keretében.

A teljes katalógus megtekinthető az alábbi linken:

https://axioart.com/aukcio/2022-04-06/pinter-jotekonysagi-0406/teljes-katalogus?count=100

Az Axioart ezúton is köszöni a részvételt minden online csatlakozónak és köszönjük, hogy részt vehettünk on- és offline is az aukción és a nemes cél segítésében.

Ha Ön is szeretne segíteni, olvassa el cikkünkben hogyan teheti ezt meg velünk együtt!

Megújulás – Megnyílt a Pannonhalmi Főapátság új időszaki kiállítása

Március 21-én nyílt meg a Pannonhalmi Főapátság 2022-es időszaki kiállítása, ‘Megújulás’ címmel. Az alábbiakban Bazsányi Sándor irodalomtörténész, esztéta megnyitó beszédének szerkesztett változatát olvashatják.

Nem hiszem, hogy találhatott volna jobb hívószót a Pannonhalmi Főapátság. Meg egyáltalán, a katolikus egyház, régiségénél fogva, nem engedheti meg magának, hogy ne éppen ez, a megújulás legyen az egyik legfőbb témája. Vagy legalábbis a legfőbb témái szóba hozatalának és kezelésének a módja. Hiszen csakis így, folytonosan megújuló voltában, a lelki-szellemi és intézményes-kulturális megújulás változatos formái révén válhat igazán képessé arra, hogy rákérdezzen saját megváltoztathatatlan alapjára, pontosabban az alaphoz, ama bizonyos „szegletkőhöz” való viszonyára, viszonyulására. Hogy ne csak kiüresített dísznek, álságossá maszatolt cirádának bizonyuljon az épület boltozatát egyben tartó „zárókőre” faragott képmás. Krisztus arca mint ciráda. Még leírni is borzasztó. Ne kelljen leírni. És ehhez csak annyi szükséges, hogy az egyház ne hagyja abba a létesítő alapjára való rákérdezést, leginkább ezzel foglalkozzon, újra és újra, újabb és újabb módokon, a megújulás állandósított gyakorlatában. Úgy is mondhatnám: a megújulás változatlanságában. Vagy: változatlan megújulásban. Ha nem ezt teszi, az bizony nem vezethet máshoz, mint: testi jóléthez, lelki restséghez és szellemi hiányhoz.

Juhász Nóra beszél a megnyitón festményeiről.

Megújulásának egyik legfőbb lehetősége és kitüntetett helye: az eleve folytonos megújulásban, azaz változásban létező művészet. De a szakadatlanul változó művészet számára is ugyanúgy fontos: a hit sűrű (nem fojtogatóan, inkább felszabadítóan sűrű) igazságának, vagy az ezzel egyenértékű igazságoknak a megtapasztalása – hogy ne csak külsődleges, technikai jellegű, mechanikusan avantgardista konokságú legyen a megújulása. Ebben a kölcsönösségben, a megújulás kölcsönös tapasztalatában létezik mindkettő.

Aligha találhatnánk tehát a művészetnél alkalmasabb helyszínt ahhoz, hogy tágas és levegős akusztikai tere nyíljon ennek a szónak, a megújulásnak. Rebbenékeny hitem szerint – és következzék most az esztéta szükségszerű, de talán bocsánatos túlzása – a művészet volna az a hely, az a tapasztalat, az a hívás, amely leginkább felszólíthat a megújulásra, megújításra. Persze csak akkor, ha tényleg odahallgatunk arra, amit mond – például a modern költészetet megújító Új versek Rilkéjénél: „Változtasd meg élted!” Ezt egy olyan szobor mondja, a rafinált költői nyelv jóvoltából, amelynek nincs feje, nincsenek végtagjai, és nincs nemzőszerve sem (bár ez utóbbi csonkaságot a „szép hűtlen” Tóth Árpád kiváló fordítása elmismásolja). A halmozott hiányból meríti az erejét, nyeri a szavát.

Fátyol Viola: Én fiam jobb (balra), 204 (jobbra)

Számunkra, megújulni vágyó teremtmények számára a művészet: nem megváltáshivatal, hanem hiánygazdálkodás. A régi művészet azért, mert már nincs teljes egészében jelen. Az új meg azért, mert a hiányban létezik és a hiányból teremt, vagyis a hiányt, a hiány telített érzetét fordítja át nem kevésbé telített jelenlétbe.

A megújulás szabadságának másik kitüntetett helye: az iskola. Az intézmény, amely az élethosszig tartó szabadság gyakorlásának legelső kereteit adja. A diákok nemcsak új ismereteket sajátítanak el, hanem kialakítják az új ismeretekhez való lelki viszonyulás személyre szabott módjait is. Az iskola, ez is, ahol most vagyunk, tehát nem volna más, mint az önnevelésre való nevelés kényesen intézményes műfaja. Az egyidejű nevelés és önnevelés, vagyis a legteljesebb körű nevelődés tere és ideje. Egy hegyen lenni négy évig. Hat évig. Iskola. Nem katonai a határon, hanem bencés a hegyen. De hogyan élnek a diákok ezzel a lehetőséggel? Egyáltalán, mik ezek a lehetőségek? Milyen lelki, szellemi és kulturális javak állnak rendelkezésükre ezen a helyen, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban? Puszt Zsófia és a 11. b. osztály tíz tagja ennek jártak utána – többek között annak is, hogyan működik a ruhától való megfosztottság evangéliumi vagy Szent Ferenc-i pátosza egy nyugat-magyarországi megyeszékhely utcáin. Mint ahogyan Juhász Nóra festményein is az iskolai és kollégiumi bennlét külső körülményei, kívülségei kerülnek klasszikus ábrázolási keretek közé – például a többiek közül kiváló két diák a híres Friedrich-kép ködtengert szemlélő vándorának a helyére.

Mátrai Erik: Csak a fénye

De a hegyen nem csak a gimnázium és a kollégium van, hanem maga a hegy is, a hely, ahol talán zengőbben szólnak a kérdések és teltebben hangzanak a válaszok. A megújulás egzisztenciális kérdésére adott művészi válaszok.

Mátrai Erik számára a megújulás most a monstrancia átváltoztatását – technikai transzszubsztanciációját – jelenti, amennyiben a liturgia terében létező tárgy átváltozik síkbeli képpé, fényjelenséggé. Nem a lényeg tehát, amellyel szembesülünk, hanem a jelenség, vagy ahogyan a címben áll: Csak a fénye. A lényeg a birtokjelben rejtőzik, illetve annak visszafogott transzcendencia-utalásában. Felmutatás helyett rávetítés, rávetítéses ráutalás. A rejtett monstrancia nyilvános képpé vetítődik a kiállítótér falán, ahol így, a fényével, mégiscsak adva van – hogy Marcel Duchamp részben hasonló logikájú, posztumusz installációjának a címét idézzem.

Borsos Lőrinc: Önkritikus portré 2.0

Molnár Judit Lilla Addig – amíg című alkotása talán a megújulás nehézségeire, a megújulásért végzett munka nem közgazdaságtani logikájára, aszketikus mechanizmusára, netán sziszüphoszi abszurditására hívja fel a figyelmünket, és még akár A fegyencgyarmaton című Kafka-elbeszélés lidérces gépezete is eszünkbe juthat róla – szinte beleviszket a hátam (ha értik, mire gondolok)… Úgyhogy inkább, menekülésképpen, gyorsan rágondolok a fent említett Duchamp csokoládéőrlőgépére. De milyen nehéz lehet csokoládéőrlőgépnek lenni. Vagy vetkőztető agglegénynek. Vagy vetkőztetett menyasszonynak. Vagy magyarországi kórházban adminisztrált kismamának, és persze újszülöttnek. A személyre, személyekre szabott nehézség egzisztenciális és művészi feldolgozásának aszkézisére láthatunk rá Fátyol Viola Én fiam című sorozata jóvoltából, amely a saját test megújulásának és az új test megszületésének kettős misztériumát taglalja, annak szorongatóan profán körülményeivel együtt. Meg hát Borsos Lőrincék is ketten vannak, és így számukra bizonyosan mindennapos feladat, egyre halmozódó teher, installálható vágyalakzat lehet a megújulás: a törékeny személyek törékeny kapcsolatától független – mert muszáj, hogy független legyen – művészeti kapcsolat megújítása, a perszonálunió értelmes és tartalmas életben tartása, az Önkritikus portré egyes műveken áthaladó életformaművészete.

A megújulás mint életforma. Az élet talán egyetlen értelmes formája. Jó, hogy ezeket a szavakat éppen itt, a pannonhalmi bencéseknél, és éppen egy képzőművészeti kiállítás megnyitóján mondhattam ki. Remélem, nem tekintette senki bántó túlzásnak.


  • Időszaki kiállítás a Megújulás kulturális évadban
  • Helyszín: Főmonostori Kiállítótér, Pannonhalmi Főapátság
  • A kiállítás megtekinthető: 2022. március 21 – 2022. november 11.
  • Kurátor: Don Tamás
  • Alkotók: Borsos Lőrinc (Borsos János és Lőrinc Lilla), Fátyol Viola, Juhász Nóra, Mátrai Erik, Molnár Judit Lilla, Puszt Zsófia

Különleges japán fametszetek: Mitől egyedi az ukiyo-e?

Az Ukiyo-e, amelyet gyakran „a lebegő világ képeinek” fordítanak, elsősorban a japán fadúcos nyomatok műfajára utal. A művek témái elsősorban Edo (a mai Tokió) szórakozónegyedeinek és lakóinak mindennapjait örökítették meg. Egyéb gyakori témái a képeknek a természet, a folklór és a japán kultúra jelenetei, például színészek, szumóbirkózók és gésák.

Első ránézésre valóban esztétikusak ezek a nyomatok, ugyanakkor nincs egyértelmű válasz arra, hogy a nyugati világot miért ragadták meg ennyire. Az európai művészekre, köztük Gustav Klimtre, Edgar Degasra és Vincent van Goghra közismerten hatást gyakorolt a japán művészet, különösen az ukiyo-e.

A műfaj népszerűsége nyilvánvalóan kiállta az idő próbáját. Jelenleg is számos Japán tematikájú művészeti kiállítás van Európa-szerte, például a londoni Victoria és Albert Múzeumban. Meglepő lehet, de a legtöbb jelentős japán ukiyo-e gyűjtemény Japánon kívül található. De melyek azok a jellegzetességek melyek az ukiyo-e nyomatok látszólag örök hírnevéhez és népszerűségéhez vezettek hazájukon belül és kívül?

Amikor a nyugati világ japán művészetéről beszélünk, meg kell említeni az általánosan használt francia kifejezést, a Japonisme-t. A kifejezést először 1872-ben használta a francia műkritikus és gyűjtő, Philippe Burty, utalva az európai művészetre, különösen az impresszionizmusra gyakorolt japán hatásra. Az 1860-as évek végétől, amikor Japán megnyitotta határait a kereskedelem bővítése céljából, a japán művészet elárasztotta Európát, erős befolyást gyakorolva a korabeli művészekre. Az impresszionista festők különösen inspirálónak találták ezeknek a nyomatoknak a szimbolikáját, gyakran saját stílusukban reprodukálták őket vagy vissza-visszatérő motívumokat építettek be munkáikba. Ez jól látható Gustav Klimt festményén, ahol több tipikus motívum is megtalálható, köztük a legyező, a selyemruha és a kifejezetten Japánhoz kötődő virágok.

Gustav Klimt: Hölgy legyezővel (1917-18)

Ahhoz, hogy megértsük, mitől olyan egyedi az ukiyo-e, legalább három különböző nézőpontból kell szemlélni. Ezek a vizuális és a tárgyi szempontok, végül magának a kifejezésnek a lényegét is figyelembe kell venni.

A részben megfoghatatlan ‘ukiyo-e – 浮世絵’ szó rövid elemzése hatékonyan feltárja kapcsolatát az impresszionizmussal az európai művészetben: az „e” japánul egyszerűen képet jelent, míg a „yo” az ukiyo-ban a világot jelenti. A szemantika bonyolultabbá válik az „uki”-val. Az eredetileg buddhista fogalom, az ukiyo a múló lény és a buddhista életkör fogalmát tükrözte. A korai Edo-korszakban azonban az „uki” új ideográfja (az ideogramma vagy ideográf olyan grafikus szimbólum, amely egy fogalmat képvisel) jelent meg új, meglehetősen homályos jelentéssel. A „lebegést” fejezte ki, mely abban az időben gyorsan összekapcsolódott Edo piros lámpás negyede, a Yoshiwara által kínált világi örömökkel. Az Ukiyo-e ettől kezdve megtartotta a „lebegő világ képei” jelentést, kifejezve a köznép életét s annak szépségét.

Ez a lebegő érzés a nyugati impresszionizmushoz hasonlítható, mivel mindkettő egy szinte ezoterikus, titokzatos érzést közvetít, szemben egy téma reális ábrázolásával. Mint ahogy egy impresszionista festményre, úgy egy japán fadúcos nyomatra tekintve is átmenetileg beléphetünk ebbe a „lebegő birodalomba”. Az a tény, hogy a kétdimenziós, vizuálisan meglehetősen egyszerű nyomatok ugyanolyan benyomást tudnak kelteni, mint a neves impresszionista festmények, önmagában is kiemelkedő.

A képzőművészeten túl „a lebegő világ képei” benyomást gyakoroltak a nyugati dizájnra, az irodalomra, sőt a zenére is. A legismertebb az utóbbi kategóriából minden bizonnyal Claude Debussy kompozíciója, a La Mer (A tenger), amelyre közvetlenül Hokusai „A Kanagavai Nagy hulláma” hatott. A becsapódó hullám képe a kompozíció 1905-ös kiadásának kottájának borítóján is szerepelt. A cél az volt, hogy a hallgató vizuálisan ábrázolja a kompozíciót. Ennek az első szempontnak a végén az ukiyo-e nyomatok egyedisége nagyrészt abból a többletjelentésből ered, amelyet maga a kifejezés hordoz.

Katsushika Hokusai – A Kanagavai Nagy Hullám

Ami a vizuális oldalt illeti, kétségtelenül számos sajátosság járul hozzá az ukiyo-e egyediségéhez. A leginkább szembetűnőek a visszatérő témák, motívumok és színek. A leghíresebb fadúcnyomatokat a 17. és 18. század között készítették Japánban. Katsushika Hokusai fenti képe a japán művészet egyik legismertebb alkotása. Meglehetősen nehéz olyan japán szuvenírt találni, amely nem létezik a híres hullám mintájával.

Technikailag és stílusát tekintve, a képeket hagyományosan a világosan megrajzolt témák, merész, lapos vonalak jellemzik. Ezen túlmenően a képek sajátos dinamikájúak annak ellenére, hogy két dimenzióban vannak megrajzolva, árnyékok nélkül. A minták egyes elemei a hagyományos japán vizuális jellemzőket és szimbolikát tükrözik, míg más részek inkább nyugati stílusú ábrázolásra emlékeztetnek. Ez az egyedülálló kombináció jobban emészthetővé és vonzóbbá tette a képeket a nyugati közönség számára mint más japán művészeti formák, mint például a hagyományos, kínai hatású nishiki-e festmények.


Az ukiyo-e nyomatok másik fontos vizuális aspektusa a korlátozott, de jellegzetes színhasználat. A legkorábbi munkák mind monokromatikusak voltak, kizárólag fekete tintával. Az első színes nyomatok csak a 18. század elején jelentek meg, természetes forrásból származó pigmentekkel. A legfigyelemreméltóbb a beni nevű rózsaszínes árnyalatú szín, amelyet csak a japán szilvaecetből lehet kivonni. Mivel az egyes színeket külön-külön, egy-egy színes fadúcból nyomtatták, ezért a színkombinációkat a művész által a nyomathoz használt blokkok számára korlátozták. Egy alapos spektroszkópiai vizsgálat szerint a hagyományos pigmentek az említett beni mellett az indigó, a rózsa, a poroszkék (a mai osztályozás szerint) és a vörös ólom voltak. A színpigmentek használatát követően egy új és forradalmi technika, a színek gradációja jelent meg. Meg kell jegyezni, hogy Európában ez a technika régóta létezett, Ázsiában azonban Japánban látták először.

Érdekes módon az ukiyo-e-t nem tartották a művészet magas formájának az Edo-kori Japánban, így a művészek gyakran küzdöttek a megélhetésért, következésképpen leszűkült a megvásárolható pigmentek száma is. A színek jellegzetes és korlátozott használata ironikus módon végül csak tovább növelte ezeknek a nyomatoknak az egyediségét. Figyelembe véve az ukiyo-e vizuális vonatkozásait, nyilvánvaló, hogy a jellegzetes művészeti stílus- és a Japán-specifikus témák és színek nagymértékben hozzájárulnak vizuális egyediségükhöz.

Van Gogh kurtizánja az ukiyo-e mester, Eisen után

A harmadik fő szempont, ami az ukiyo-e-t egyedivé teszi, a készítés anyaga és technikájaja. A fadúcok hagyományosan használt anyaga a vadcseresznyefa. Ez az anyag annyira nélkülözhetetlen, hogy ennek a speciális cseresznyefának a hiánya az ukiyo-e egész művészeti formáját fenyegeti. Más fafajták használata a nyomtatási minőség jelentős romlását okozza, mely a fa mikroszerkezetével magyarázható, amely fafajonként nagyon eltérő. A blokkokat kézzel vágják, egy apró véső az egyetlen mesterséges eszköz, amelyet az eljárás során használnak. A vadcseresznyefa deszkáját a nap helyett árnyékban kell szárítani, ami csak egy a számos részlet közül, amelyet a fametszőnek és nyomtatónak szigorúan be kell tartania.

Egy másik példa a fadúc aprólékos előkészítésének folyamatára, hogy a fa különböző részeit hogyan használják fel meghatározott szerepekre. A középen lévő keményebb fát a körvonalblokkokhoz, míg a lágyabb részeket a színblokkokhoz használják. A munkafolyamat következő szakasza kétségtelenül a legérdekesebb és legszokatlanabb lépés: a korábban japán papírra (washi) rajzolt kép körvonalát át kell vinni a fadúcokra. Ezt úgy érik el, hogy a fát rizspasztával vonják be, majd a kép vázlatát erre a bevont fadúcra dörzsölik, megszárítják és olajozzák, hogy átlátszó körvonalat kapjunk. A fadúcos nyomtatási módszerrel készült kép azonnal felismerhető mindenki számára, aki ismeri a japán művészetet. Ennél is fontosabb, hogy a fadúcos faragási módszer az egyetlen, amely képes olyan jellegzetes vizuális vonásokat produkálni, amelyek a japán nyomatokat a laikusok számára is felismerhetővé teszik. Ez a technika minden szakaszával és szigorú szabályaival páratlan a világon, hozzájárulva az ukiyo-e műalkotások páratlanságához.


A művészetek és a kultúra területén gyakran merész és meggondolatlan lépés lehet egy műalkotás, vagy jelen esetben egy egész műfaj egyedinek nevezése. Tagadhatatlan, hogy nehéz bizonyítani egy ilyen állítást. A szubjektivitás elkerülése szükségszerűség, ugyanakkor kihívás. Azonban az ukiyo-e és népszerűsége esetében a fő okok objektíven bizonyíthatóak. Értelmetlen lenne azt állítani, hogy a „Nagy hullám” a japán művészet valaha készült legjobb darabja, ugyanakkor a művészi érték és a kereskedelmi siker tagadhatatlan. Ezek a fadúcnyomatok egyedi tulajdonságainak köszönhetően nyilvánvalóan kiállták az idő próbáját, és a kiállítások továbbra is világszerte érdeklik az embereket. Az ukiyo-e szó a hangsúlyosabb vizuális és esztétikai jellemzők mellett egy egész koncepciót hordoz magában, egy olyan érzést, amely még mindig egyedülálló a művészet világában. A fadúcos nyomtatás mint művészetalkotási módszer a világ számos kultúrájában és régiójában létezik, de a japán mód a fa és a színek alapos felhasználásával tűnik ki. Ezen jellegzetességek összességének köszönhetően az ukiyo-e egy teljesen egyedi művészeti formát jelent, amely a mai napig páratlan.