Latest Posts

Íme, a Kieselbach Galéria tavaszi aukciójának legdrágább tételei

Perlrott Csaba Vilmos Park című festménye kelt el a legmagasabb áron, 95 millió forintért hétfő este a Kieselbach Galéria árverésén, amelyen sok más mellett Ferenczy Károly, Scheiber Hugó, Czóbel Béla, Nemes Lampért József, Aba-Novák Vilmos, Egry József és Klie Zoltán alkotásaira licitálhattak az érdeklődők.

Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955): Park (A művésztelep parkja), 1910-es évek első fele

Az árverésen 211 tétel került kalapács alá és a műtárgyak 89,5%-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 590 950 000 forint volt, az árverés végén az összleütés 781 660 000 forint lett.

Az aukció sztártételén, Perlrott Csaba Vilmos Park című festményén a kecskeméti művésztelepnek helyet adó egykori Műkert legszebb részlete tűnik fel. A nemzetközi rangú műalkotásra 44 millió forintról indult a licit.

Azaukció második legmagasabb áron elkelt műalkotása Ferenczy Károly Jókai-domb című festménye volt. A 60 millió forintért aukcionált tétel Nagybányán készült 1906-ban. Ferenczy Károly 1896-ban, alapítóként érkezett Nagybányára, ahol a századforduló éveiben a magyar plein air festészet legszebb műveit alkotta meg.

Ferenczy Károly (1862-1917): Jókai-domb (Táj híddal I.), 1906

Magas áron, 55 millió forintért kelt el Scheiber Hugó Kertvendéglő (Fények) című, 1925 körül készült konstruktív kompozíciója. Az árverésre kínált kép Scheiber expresszionista-futurista korszaka egyik főművének számít, amely azt az időszakot reprezentálja, amikor a berlini Sturm kiállítása után, a nemzetközi hírnév kapujában állva a festő életművének legjelentősebb darabjait alkotta meg.

Scheiber Hugó (1873-1950): Kertvendéglő (Fények), 1925 körül

42 millió forintért cserélt gazdát Czóbel Béla 1920-as évek végén készült Narancsos csendélete. A két világháború közti periódus remekműve a Fränkel Szalon 1936 júniusi kiállításán szerepelt először a budapesti közönség előtt.

Czóbel Béla (1883-1976): Narancsos csendélet, 1920-as évek vége

Jól szerepelt az árverésen Ziffer Sándor 1912-1914 között festett képe a Kertészlány, amely 34 millió forintért kelt el, míg Nemes Lampérth József Tabáni utca című festménye 26 millió forintért cserélt gazdát. 

Ziffer Sándor (1880-1962): Kertészlány, 1912-1914 között
Nemes Lampérth József (1891-1924): Tabáni utca (Horgony utca), 1922

Élénk licitharc mellett 24 millió forintért talált új gazdára Klie Zoltán Leány és vasmadár című 1935-ös alkotása, míg Aba-Novák Vilmos Vásár című olajképét 26 millió forintnál ütötték le, az alkotás kikiáltási ára 20 millió forint volt.

Klie Zoltán (1897-1992): Leány és vasmadár, 1935
Aba-Novák Vilmos (1894-1941): Vásár, 1934

Egry József Balatoni fények című alkotását 24 millió forintért, Dénes Valéria Budai tájkép című festménye 17 millió forintért, Kassák Lajos Térkonstrukció című alkotása 13 millió forintért talált új gazdára.

Egry József (1883-1951): Balatoni fények (Badacsony)
Dénes Valéria (1877-1915): Budai tájkép (Óbudai motívum), 1911
Kassák Lajos (1887-1967): Térkonstrukció, 1920-as évek eleje

Az aukciósház ismét színvonalas kortárs anyaggal várta az érdeklődőket. Csernus Tibor Repülősök című műve indult a legmagasabbról, végül 11 millió forintért kelt el. Ország Lili Király és királynő háromdarabos sorozatát 13 millió forintért vásárolták meg. Bukta Imre 2015-ös, Vadászat című olajképét a 850 ezer forintos kikiáltási ár után 1,4 millió forintért ütötték le. Érdemes még kiemelni Korniss Dezső Piros lény című alkotását, ami 1,7 millió forintért cserélt gazdát.

Csernus Tibor (1927-2007): Repülősök, 1970 körül

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

Sztártételek a Nagyházi Galéria jubileumi aukcióján

Impozáns anyaggal ünnepli fennállásának negyedszázados évfordulóját a Nagyházi Galéria és Aukciósház. 25 évvel ezelőtt fergeteges sikerrel zárult a világhírű Sotheby’s közreműködésével létrejött első árverés az V. kerületi Balaton utcában. Az első aukció óriási előrelépést jelentett a hazai műkereskedelemben akkor még csak tíz éves múltra visszatekintő, Nagyházi Csaba és Soóky Marietta által alapított régiségkereskedés, majd galéria életében. 

Az elmúlt két és fél évtized alatt a galéria közel 150 000 festményt és műtárgyat árverezett el sikerrel, melyek közül számos darab került közgyűjteménybe, vagy gazdagította magángyűjtők kollekcióját. A teljesség igénye nélkül a galéria fő profiljába tartozó úgynevezett „Régi mesterek” közül Tiziano Vecellio, Giacomo Cipper, Nicolaes Maes, id. Frans Francken, Joost Cornelis Droochsloot, Simone Pignoni értek el nemzetközi összehasonlításban is jelentős árakat. A magyar festészet kiemelkedő művészei közül, elég ha csak Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, id. Markó Károly, Mészöly Géza, Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai József, Vaszary János, báró Mednyánszky László, Egry József, Nemes Lampérth József, Gulácsy Lajos, vagy Aba-Novák Vilmos nevét említjük. Aukciós katalógusaink a hazai gyűjtéstörténeti és művészettörténeti kutatások megkerülhetetlen forrásaivá váltak.

“A 25 éves jubileumi aukcióval emlékezünk és tisztelgünk galériánk alapítója, Nagyházi Csaba emléke előtt. Rá emlékezünk a május 18-i 15.00 órakor kezdődő kerekasztal beszélgetéssel is, melyet születésének 75. évfordulója alkalmából rendezünk galériánkban a Falk Art Fórum keretében.” 

A májusi három napos jubileumi aukció gazdag kínálatából a következő tételeket emelte ki az aukciósház:

Giovanni Domenico Tiepolo: Szűz Mária, (1770-es évek)

Az előkelő származás-történettel rendelkező védett festmény szerepelt a Szépművészeti Múzeum 1996-os velencei barokk festészetet bemutató kiállításán. A kép az itáliai késő-barokk festészet kiemelkedő színvonalú alkotása. 2

Carlo Cignaninak tulajdonított: Dionysos és Eros Hephaistos műhelyében, (1680 körül)

A méretében is impozáns védett festmény a szakértők számára is fejtörést okozó ikonográfiai témát dolgoz fel. A bolognai festészet kiemelkedő mesterének alkotásai már a 18. században nagy népszerűségnek örvendtek olyan nagy magyar gyűjtők körében, mint gróf Apponyi Antal György, KazinczyFerenc vagy Esterházy Pál. A kép kikiáltási ára: 55 millió forint.

Aba-Novák Vilmos: Hátakt (1921 körül)

A számos helyen kiállított és reprodukált monumentális hatású festmény Vulkovics Katalint, Katót, a művész feleségét ábrázolja, aki 1921-tól állandó modellje Aba Novák képeinek. A művész korai kubisztikus korszakának e rendkívüli darabját a festő élete végéig műterme falán őrizte.

Jules Leleu (1883-1961): Öltözködő asztal (1940-es évek)

A francia Art Deco egyik legjelesebb képviselőjeként számon tartott bútortervező és belsőépítész kifinomult formájú és egzotikus anyagokból készített bútorai nemcsak a hazai műtárgypiacon számítanak ritkaságnak, de a nemzetközi nagy aukciósházak kínálatában is sztárdarabok.

Biedermeier kitűző, 19. század közepe, eredeti dobozába

Ékszerek esetében a származástörténet ismerete ritkaságnak számít, épp ezért különleges, hogy bizonyíték van arra, hogy ezt az ékszert korábbi tulajdonosa, Lencz Antalné viselte. Ezt a tényt a katalógusban reprodukált, az ékszerhez tartozó Kassán készült 1870-es fotográfia is tanúsítja.

Josef Israëls (1824-1911): Vihar után (1858)

A hágai iskola egyik legjelentősebb mesterének alkotása szerepelt a Magyar Nemzeti Galéria 1995-ben rendezett, a hágai festőiskolát bemutató nagyszabású kiállításán. A holland kutatók részéről is jegyzett festmény ritkaság-értékét fokozza, hogy a művésznek mindössze egy festménye ismert a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében.

E sztárdarabokon kívül a jubileumi aukció festmény kínálatából ki kell emelnünk Donáth János, Barabás Miklós, Benczúr Gyula – portréit, Molnár József Fürdő után című impozáns méretű alkotását, a neves belga festő, Gustave Léonard de Jonghe kifinomult társasági portréját, Mészöly Géza két kisméretű tájképét, Gulácsy Lajos Rokokó kerti jelenetet ábrázoló művét, Vaszary János, Iványi Grünwald Béla, gróf Batthyány Gyula, Czóbel Béla, A. Tóth Sándor, Egry József, Patkó Károly, Kmetty János és Perlrott Csaba Vilmos műveit.

A festmény anyag mellett a több évszázadot átívelő bútorkínálatban is több védett tétel szerepel, illetve számos olyan darab, amely divatos modern enteriőrök méltó dísze lehet.

Az árverésen online is licitálhatnak az érdeklődők az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően.
Figyelem! A jelentkezéseket 24 órával az aukció kezdete előtt lezárjuk!

A jubileumi árverés első napjára itt, a második napjára itt a harmadik napjára pedig itt jelentkezhetnek.

Lufikutya után lufinyúl: megint Jeff Koons a legdrágább élő művész

A siker a lehető legjobbkor jött az utóbbi években népszerűségéből és árszintjéből sokat vesztett művésznek.

2013-tól 2018-ig mondhatta magáénak, majd most, féléves szünet után visszaszerezte a legdrágább élő művész címét a 64 éves amerikai képzőművész, Jeff Koons. A korábbi rekordot, amit emblematikus lufikutyájának narancsszínű változatával állított fel, 58,4 millió dollárral tartotta. Ezt szárnyalta túl tavaly novemberben David Hockney az Egy művész portréja című festményének 90,3 millió dolláros árával, ami egyben a tavalyi év negyedik legmagasabb leütése volt – élő művész még sosem végzett ilyen előkelő helyen ezen a listán, leszámítva éppen Koonst, akinek 2013-as rekordja ugyancsak a negyedik helyhez volt elég 2013-ban.

Hockney azonban nem sokáig örülhetett a tekintélyes címnek; a Christie’s május 15-i New York-i post-war és kortárs árverésén Jeff Koons, ha csak egy hajszállal is, de meghaladta ezt az eredményt Nyúl című plasztikájának 91.075.000 dolláros árával. (Valamennyi ár tartalmazza az árverőház jutalékát. Hockney és Koons művét egyaránt 80 millió dollárért ütötték le, időközben azonban megváltozott a Christie’s jutalékrendszere és ezért magasabb 700 ezer dollárral a Koons szobráért kifizetett teljes összeg.) A Nyúl 1986-ban született rozsdamentes acélból és a lufikutyával együtt Koons legismertebb alkotásai közé tartozik. Összesen négy példány készült belőle, ez a példány a 2. számot viseli és még sosem szerepelt aukción. Először a New York-i Sonnabend Gallery kiállításán bukkant fel nem sokkal elkészülte után és innen került első tulajdonosához. 1992-ben aztán a Gagosian Gallery közreműködésével az egyik legnagyobb amerikai médiabirodalom tulajdonosa, a 2017-ben elhunyt ifj. Samuel Iriving Newhouse vásárolta meg. A gyűjtemény 11 darabját Newhouse örökösei most dobták piacra, a várakozást jócskán meghaladó, 216 millió dolláros forgalmat generálva.

Jeff Koons: Nyúl, 1986, rozsdamentes acél, 104,1 x 48,3 x 30,5 cm, © Christie’s Ltd. 2019

A Christie’s-nek a műhöz csatolt tanulmánya sem csinál titkot abból, hogy Koons egész munkásságának, és ezen belül a lufi-szobroknak a megítélése is meglehetősen ellentmondásos. Amit sokan a XX. század utolsó negyedének korszakalkotó remekművei közé sorolnak, az mások szemében esetenként arra sem tűnik méltónak, hogy művészetnek nevezzék. A nagyközönség és a legtehetősebb gyűjtők egy része azonban hosszú időn keresztül, egészen 2013-ig Koons mellett állt, és paradox módon éppen a már említett 2013-as rekord volt az, ami után sokan gondolkodóba estek: valóban ezek a munkák az utóbbi évtizedek legnagyobb csúcsteljesítményei a képzőművészetben? A válasz erre legalábbis erősen bizonytalan volt és innentől kezdve a művész keresettsége csökkenni kezdett. Míg a csúcsévének számító 2013-ban az aukciós piacon 75 millió dolláros összforgalmat produkált, aminél csak 2 élő művész, Gerhard Richter és Zeng Fanzhi ért el jobb eredményt, addig öt évvel később már csak 38 millió dollárt adtak munkáiért és ez már az élő művészek között is csupán a 14. helyhez volt elég.

Arra ugyan számítani lehetett, hogy a Nyúl újra megdobogtatja a Koons-hívők szívét, de még a mű 50-70 milliós becsértéke is azt jelzi, hogy maga az aukcióház is legfeljebb életműrekordban és semmiképp sem a legdrágább élő művész címének visszahódításában reménykedett. A jó proveniencia mellett az is sokat nyomhatott a latban, hogy a művet vélhetően valamennyi Koons-fan látta már élőben is; egy másik példánya ugyanis gyakorlatilag folyamatosan járta a kiállításokat, az amerikai és európai nagyvárosok mellett még Mexikóban és Ausztráliában is megfordult. A mű új tulajdonosáról hivatalos információ nem látott napvilágot, a The New York Times azonban úgy tudja, hogy a vevő Robert E. Mnuchin műkereskedő, Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter édesapja.

A mostani eredmény önmagában is előkelő helyezést biztosít Koons számára az idei ranglistákon és újra fellendíti a művei iránti érdeklődést. Hogy mennyire tartósan, azt az idő dönti majd el, mindenesetre úgy tűnik, hogy – sok jóslattal ellentétben – egyelőre mégsem pukkant ki a lufi.

A Christie’s New York-i árverése Koons rekordján kívül is számos kiugró eredményt hozott; életmű-rekordot ért el többek között Robert Rauschenberg, Frank Stella és Daniel Buren is; az összforgalom megközelítette az 539 millió dollárt.

A cikk 2019. május 16-án jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

Íme, a BÁV 74. Művészeti aukciójának legdrágább tételei | 2. rész

Az aukció második napján 276 tétel került kalapács alá és a műtárgyak 78%-ára érkezett sikeres licit. Az ékszereket és ezüst tárgyakat felvonultató árverés végén az összleütés 96 193 000 forint lett.

Az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően 17 ember regisztrált online licitek leadása céljából. Az árverésen 8 tétel került online licitálóhoz, a licitek összértéke több mint 800 ezer forint volt.

Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, közel 700 ezer forint értékben, összesen 3 darab vételit közvetítettünk az aukciósház felé.

Érdekesség:

Több alkotás is gyors licitemelkedés mellett kelt el. A fehérarany art deco karkötő kikiáltási ára kétszereséért, 1,5 millió forintért talált gazdára.

Fehérarany 585, szabályozható, milanéz típusú karpánt középrészén tagolt, áttört ékszerbetét, 7 nagyobb, azsúr foglalt régi csiszolású briliáns cca. 2,00 ct (R2TCrVs) és 32 apró, különböző csiszolású

A katalógus tételei közül érdemes kiemelni a 86 apró briliánssal díszített karkötőt, aminek a kikiáltási ára 350 ezer forint volt és az élénk licitharcot követően 1 millió forintért cserélt gazdát.

Fehérarany 585, keskeny, szelvényezett pánt, 186 apró briliáns cca. 3,00 ct (MCrSi), biztonsági zárral, 14,8 g,hossz: 18 cm

A Roberto Coin karkötő kikiáltási ára 2 millió forint volt, végül 2,4 millió forintnál ütötték le a tételt.

Fehérarany 750, széles, fonást mintázó pánt, kétoldalt nyomó patentzáras csatján 3 sorban 61 pave foglalt briliáns cca. 0,60 ct (MTCrVs), 3 apró rubin márka védjeggyel, jelzett Roberto Coin, 140,6 g,

Íme, a három legmagasabb leütési ár:

1, Karkötő – arany 750, 20 buton foglalt, régi csiszolású briliáns
Kikiáltási ár: 4 500 000 Ft
Leütési ár: 4 600 000 Ft
2, Melltű – fehérarany 750, stilizált szalagcsokorral díszített virágforma
Kikiáltási ár: 4 500 000 Ft
Leütési ár: 4 500 000 Ft
3, Magyar art deco asztali doboz – Ezüst, 8231 g. Pest, 1929.
Kikiáltási ár: 2 500 000 Ft
Leütési ár: 3 400 000 Ft

A feltüntetett árak nem tartalmazzák az árverési jutalékot!

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

Rekordáron, több mint 110 millió dollárért kelt el Monet Kazla

Rekordáron, 110,7 millió dollárért (32 milliárd forint) kelt el Claude Monet Kazlak című festménye egy kedd esti New York-i árverésen.

Ez a világon legdrágábban elárverezett képe a francia impresszionista művésznek (1840-1926), egyben az első impresszionista alkotás, melyért több mint 100 millió dollárt adtak. A festményt, mely otthona, Normandia vidékét ábrázolja, 1890-ben fejezte be Monet.

A leütési ár kétszeres csúcs: a legmagasabb összeg, amelyet aukción egy Monet-festményért fizettek, és az első eset, hogy egy impresszionista műalkotás 100 millió dollárnál magasabb árat ért el árverésen.
Fotó: MTI/AP

Amikor 1986-ban utoljára elárverezték, mindössze 2,53 millió dollárért cserélt gazdát, addig majdnem egy évszázadon át egyetlen család birtokában volt, akik közvetlenül a művész ügynökétől vásárolták meg.

Fotó: Sotheby’s

Monet Kazlak-sorozata 25 képből áll, többségük galériák tulajdonában áll szerte a világon. A kép a negyedik Monet-alkotás, melyet ebben a században elárvereztek. A művész korábbi rekordját a 2018 májusában 84,7 millió dollárért elárverezett Tavirózsák című alkotása tartotta.

A licitharcról készült videó megtekinthető itt.

Először kelt el százmillió forint felett magyar festőnő képe hazai aukción

Hazai aukciók során először kelt el százmillió forint felett magyar festőnő alkotása: Dénes Valéria több mint száz év lappangás után előkerült, a belgiumi Bruges-t ábrázoló festményét 110 millió forintnál ütötték le a Virág Judit Galéria szerda esti árverésén. 

Dénes Valéria (1877-1915): Bruges, 1912-1913

Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezető igazgatója az árverés után az MTI-nek hangsúlyozta, hogy ilyen magas áron még soha nem kelt el magyar festőnő képe hazai árverésen. Tavaly ősszel a galéria aukcióján a magyar származású, Franciaországban élő Reigl Judit egyik alkotása, a Broyage du vide (A semmi szétzúzása) című festmény 36 millióról indulva végül 65 millió forintért cserélt gazdát – mondta. 

Dénes Valéria 107 év lappangás után előkerült kubista remekművének kikiáltási ára 36 millió forint volt. A 38 évesen elhunyt festőnő életművéből alig több mint egy tucat festményt ismernek a szakértők. Ritkán felbukkanó művei a műkereskedelemben eddig 30 és 50 millió forint közötti összegért cseréltek gazdát. A belga kisvárost ábrázoló monumentális festmény az életmű legkiemelkedőbb darabjának számít, a fauvizmus és a kubizmus szintéziseként jött létre és a legnagyobb magyar kubista képként tartják számon a szakértők.

Az aukció második legmagasabb áron elkelt műalkotása Vaszary János Virágcsendélete volt. Az 1930-as években készült festmény kikiáltási ára 40 millió forint volt, majd több licit érkezése után a kép árát végül 70 millió forintnál ütötték le. Alig maradt el tőle Kádár Béla Nő macskával című festménye, amely 65 millió forintért cserélt gazdát, kikiáltási ára 30 millió forint volt. Az 1920-as években Berlinben készült, a Bauhaus és a konstruktivizmus jegyeit hordozó olajkép közel 100 év után került vissza Magyarországra. 

Vaszary János (1867-1939): Virágcsendélet (Virágok kosárban), 1930-as évek második fele
Kádár Béla (1877-1956): Nő macskával, 1926 körül

Jól szerepelt az árverésen Scheiber Hugó ugyancsak Berlinben festett, a nagyvárosok dinamizmusát bemutató sorozatának Stadion című darabja, amely 28 millió forintért kelt el, míg a Gulácsy Lajos korai korszakában készült Várakozás című védett festmény 20 millió forintért cserélt gazdát. 

Scheiber Hugó (1873-1950): Sportaréna (Stadion), 1926 körül
Gulácsy Lajos (1882-1932): Várakozás I. (Schubert-dal?), 1905

 Élénk licitharc mellett talált új gazdára Kontuly Béla Dunai hidak romokban című olajképe, amely kikiáltási árának kétszereséért, 14 millió forintért kelt el, míg Járitz Józsa Három fa című képének az árát 3 millió forintnál ütötték le, az alkotás kikiáltási ára 750 ezer forint volt. 

Kontuly Béla (1904-1983): Dunai hidak romokban (Romba dőlt dunai hidak), 1947
Járitz Józsa (1893-1986): Három fa (Trois arbres)

Mednyánszky László Alkonyat című alkotását 12 millió forintért, a Nyolcak tagjának, Márffy Ödönnek Vörös ruhás nő című festménye 9 millió 500 ezer forintért, Perlrott Csaba Vilmos Párizsi csendélet című alkotása 9 millió forintért talált új gazdára, Czóbel Béla Gros Rouvre című művét 8 millió 500 ezer forintért vásárolták meg. 

Mednyánszky László (1852-1919): Alkonyat, 1911-1913 körül
Márffy Ödön (1878-1959): Vörös ruhás nő, 1922
Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955): Párizsi csendélet, 1927
Czóbel Béla (1883-1976): Gros Rouvre, 1926

A Virág Judit aukcióján 50 kortárs tétel szerepelt, amelyek közül többnél is élénk telefonos licitharc bontakozott ki. Az Iparterv-csoport tagjainak művei kiemelkedően szerepeltek az aukción: Nádler István Háromszög A/2 című 1995-ös festménye 7 millió 500 ezer forintért, Jovánovics György 1994-es gipsz reliefje 6 millió 500 ezer forintért, Keserü Ilona 1969-es Madzagírás című alkotása 6 millióért, míg Bak Imre Clean, Pure című 1972-ben készült alkotása 2 millió 600 ezer forintért cserélt gazdát.

Nádler István (1938): Háromszög A/2, 1995
Jovánovics György (1939): Relief 90 mal 97 I., 1994
Keserü Ilona (1933): Madzagírás, 1969
Bak Imre (1939): Clean, Pure, 1972

Íme, a BÁV 74. Művészeti aukciójának legdrágább tételei | 1. rész

Zichy Mihály olajképe kelt el a legmagasabb áron, 26 millió forintért kedd este a BÁV árverésén, amelyen sok más mellett Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József alkotásaira és Zsolnay kerámiákra is licitálhattak az érdeklődők.

Zichy Mihály: Párbaj, 1886

Az árverés első napján 311 tétel került kalapács alá és a műtárgyak 69%-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 248 636 000 forint volt, az árverés végén az összleütés 212 238 000 forint lett.

Az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően 32 ember regisztrált online licitek leadása céljából. Az árverésen 11 tétel került online licitálóhoz, a licitek összértéke több mint 3,5 millió forint volt.

Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, közel 1,3 millió forint értékben, összesen 6 darab vételit közvetítettünk az aukciósház felé.

Érdekesség:

Zichy Mihály Harcdöntő párbaj című képe eredetileg egy tízdarabos illusztrációsorozat öt ismert példányának a legszebb darabja. Az alkotás korábban a festő birtokában volt, majd az Ernst-gyűjteményt ékesítette. A gyűjtemény szétszóródása után ismeretlen magántulajdonban volt, most hosszú lappangás után kerülhetett ismét a nagyközönség elé. A nemzetközi rangú műalkotásra 16 millió forintról indult a licit.

Több alkotás is gyors licitemelkedés mellett kelt el. Köztük volt Szobotka Imre Patakpart című képe, amely kikiáltási ára két és félszereséért, 7 millió forintért talált gazdára. Rippl-Rónai József Zorka című érzéki pasztellképe jóval 2,8 millió forintos kikiáltási ára felett, 3,6 millió forintért kelt el. Spányik Kornél Vörös enteriőr című képéért a 750 ezer forintos kikiáltási ár után 1,5 millió forintot fizettek.

Szobotka Imre: Patakpart, 1920-as évek közepe
Rippl-Rónai József: Zorka, 1916
Spányik Kornél: Vörös enteriőr, 1899

A kortárs tételek közül érdemes kiemelni El Kazovszkij és Hencze Tamás alkotását is. Hencze Dinamikus struktúrák című műve 1,8 millió forintért cserélt gazdát. Kazovszkij olajképéért a 2,3 millió forintos kikiáltási ár után 3,2 millió forintot fizettek.

Hencze Tamás: Dinamikus struktúrák
El Kazovszkij: Vágy-Vágy

Az árverés egyik szenzációja a karmos, lábakon álló, játszadozó puttókkal díszített talapzatú, felül kígyókkal körülfogott nagy méretű Zsolnay díszváza kikiáltási ára 8 millió forint volt és 12 millió forintért cserélt gazdát.

Zsolnay virágtartó díszedény, állvánnyal: Zsolnay, Pécs, 1898. Feltehetően Kapás Nagy Mihály formaterve, 1898.

A Zsolnay tulipánkehelyre 1,8 millió forinttól indult a licitálás, és végül 3 millió forintért vásárolták meg.

Zsolnay tulipánkehely, 1899.

Élénk érdeklődés Gorka Géza art deco dísztálját, ami a 120 ezer forintos kikiáltási ár után 280 ezer forintért lett egy online licitálóé.

Gorka Géza: Art deco dísztál

Íme, a három legmagasabb leütési ár:

1, Zichy Mihály: Párbaj (1886)
Kikiáltási ár: 16 000 000 Ft
Leütési ár: 26 000 000 Ft
2, Mednyánszky László: Dunajeci táj (1900-as évek eleje)
Kikiáltási ár: 22 000 000 Ft
Leütési ár: 25 000 000 Ft
3, Szinyei Merse Pál: Faun III. (1868)
Kikiáltási ár: 22 000 000 Ft
Leütési ár: 24 000 000 Ft

A feltüntetett árak nem tartalmazzák az árverési jutalékot!

Előfizetőink a katalógus teljes leütési listáját az alábbi linken – a bejelentkezést követően – érhetik el.

Reményteli kavalkád

Antik and Art Budapest

Új szereplőként jelent meg a műkereskedelmi piacon az Antik and Art Budapest, azzal a szándékkal, hogy felélessze az utoljára tíz éve megrendezett Antik Enteriőr kiállítás és vásár hagyományait. A rendezvény hiánypótló, hiszen Magyarországon az utóbbi évtizedben valóban nem volt olyan tematikájú vásár, amely nem kizárólag a kortárs alkotásokra fókuszál, így a korábbi korok művészetét képviselő galériák és aukciósházak számára nem nyílt lehetőség a szélesebb hazai közönség előtti bemutatkozásra. A rendezvény tulajdonosa és ötletgazdája, Tausz Ádám is a széles spektrumot hangsúlyozza: a régiségektől a XX. századi mesterek művein át egészen a kortárs alkotók munkáiig a magyar művészet minden részletébe bepillantást kívánnak engedni. Egyfajta edukációs szerepet is betöltve az esemény a vásárlók és a gyűjtők mellett a nagyközönséget is igyekezett megszólítani, többek közt kultúrtörténeti és műtárgypiaci kérdéseket tárgyaló előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel. Ennek az igénynek a létezése azonban azt támasztja alá, hogy sok feladat áll még a szakma előtt a piac élénkítését illetően.

A kiállítók közül többen is úgy vélték, hogy a látszólagos eklektika pozitív eredményekkel járhat, mert egy ilyen vásár keretében azokhoz az érdeklődőkhöz, vásárlókhoz is eljuthatnak, akikkel nincs módjuk találkozni. Hogy ez a sokszínűség valóban előnyére válik-e a rendezvénynek, egyelőre nem tudható, az azonban már most látszik, hogy a profil formálódására, „tisztulására” szükség lesz a jövőben. Ezt segítheti elő egy komoly szakmai szelekciós eljárás, amelynek az első alkalommal nem igazán láthattuk nyomát. E gyakorlat kialakulásának a vásár arculata szempontjából nagy jelentősége lenne: egy igazán erős névsor egyértelműen segíthetne abban, hogy az esemény nemzetközi szinten is tényezővé váljon. Kivált mivel a szervezőknek nem titkolt célja, hogy a külföldi kiállítók felé is nyissanak, és a magyarországi galériák mellett idővel a régió, de akár Nyugat-Európa is felfigyeljen rájuk. 

Kálmán Makláry Fine Arts

Az első Antik and Art 34 kiállítónak adott helyet. A galériák kivétel nélkül teljes portfóliójukat igyekeztek bemutatni, néhányan közülük – a külföldi vásárok kritériumrendszerét követve – kuriózumokat is kiakasztottak a falakra. Így tett a Virág Judit Galéria és Aukciósház: elhozta a vásárra Perlrott Csaba Vilmos Kecskeméti park című munkáját, mely eddig nem került műkereskedelmi forgalomba, és kiállításon sem volt látható. De Paál László barbizoni korszakának egy darabja is újdonságként került a közönség elé. A Nemes Galéria is hasonló koncepció szerint rendezte be standját: amellett hogy átfogó keresztmetszetet adott a galéria profiljából, eladásra kínálta Nemes-Lampérth József egyik 1920-ban Berlinben bemutatott művét, amely akkor magángyűjteménybe került, és eddig nem volt látható Magyarországon. A BÁV standjának kiemelt darabja Egry József Vitorlaigazító című festménye volt, amelyet grafikák, ékszerek és órák társaságában láthattunk. Az Initio Fine Arts múlt ősszel mutatkozott be a hazai közönségnek vásári körülmények között, az Art Market Budapesten. Míg oda koncepciózusabb kiállítással érkezett, az Antik and Artra szélesebb kínálatot hozott. A ritkaságok innen sem maradhattak el: a galéria tulajdonosa többek között Camille Pissarro grafikái közül válogatott, valamint Kádár Béla és Scheiber Hugó azon munkáit állította ki, melyek az 1970-es évek óta egy külföldi gyűjtemény részét képezték. 

A Kálmán Makláry Fine Art igazán impozáns standot rendezett be. Innen Hantai Simon és Reigl Judit festményei mellett a kevésbé közismert Fiedler Ferenc munkái emelendők ki. Fiedler műveiből április közepéig a párizsi Maeght alapítvány terében látható kiállítás, majd decemberben a Műcsarnokban lesz tárlata. A Faur Zsófi Galéria, bár rendszeresen jár nemzetközi vásárokra, Magyarországon rég nem állított ki vásári keretek között. A galéria kortárs képzőművészeit képviselte a Millenárison: Katerina Belkina, Barabás Zsófi, Horváth Lóczi Judit, Jovián György és Mata Attila munkáit mutatta be. 

Az Antik and Art kiállítás és vásárról a Zsolnay kerámiák sem maradhattak el. Míg a Virág Judit Galéria mutatóba hozott szecessziós Zsolnayt, addig a Millennium Antik széles palettáját mutatta be a világhírű kerámiának. Standjukon a jelentősebb tervezők – Zsolnay Júlia és Teréz, Apáti-Abt Sándor, Sikorski Tádé és Nikelszky Géza – anyagából válogathatott a vásárló közönség. A Dávidházy Antikvárium az Ady-évhez csatlakozva állította össze anyagát. Elsősorban Ady, valamint egyéb nyugatos költők, írók fotóit kínálta, továbbá portfóliójának anyagából szemezgetve kéziratokat hozott Weöres Sándortól, Kassák Lajostól és Tristan Tzarától, illetve ízelítőt adott térképekből, oklevelekből és filmtörténeti dokumentumokból. 

E néhány galéria standján végigtekintve is látszik, hogy megfelelő szakmai háttér biztosítása mellett valóban felelevenedhet az egykori Antik Enteriőr kiállítás és vásár. Bár még érzékelhetők az Antik and Art gyermekbetegségei, az azonban nem vitatható, hogy a hazai műtárgypiac egyik nagy hiányosságára adott reményeltő választ. A kiállítás és vásár nagyban hozzájárulhat a piac élénkítéséhez, a galériások, kereskedők és gyűjtők közötti diskurzus felpezsdítéséhez és az érdeklődők látókörének szélesítéséhez.

Molnár Zsuzsanna

Latinos könnyedség – biztonságos keretek közt

Zona Maco, Mexikóváros

Latin-Amerika legnagyobb nemzetközi modern és kortárs művészeti, valamint designvásárát, a Zona Macót idén 16. alkalommal rendezték meg február második hetében Mexikóváros nyugati részén, a Centro Citibanamex konferencia- és kiállítóközpont épületében. A professzionálisan szervezett, de könnyed hangulatú eseményt a biztonságra törekvés, a megállapodottság jellemezte; a kísérletező szellem, a nagy felfedezések lehetősége kissé háttérbe szorult. A jelentős érdeklődést nemcsak a helyi és nemzetközi látogatók 62 ezres száma, hanem az értékesítések mennyisége is jól mutatta. 

Az idei Zona Macóra 180 kiállító érkezett három kontinensről, a legtöbbük – a résztvevők egyharmada – természetesen belföldi volt. A szomszédos Egyesült Államokból idén kevesebben jöttek, valószínűleg a szinte ugyanakkor debütáló Frieze Los Angeles vásár miatt, de így is több mint 30 galéria mutatkozott be Észak-Amerikából. Az európai kiállítók közül a legtöbb, 21 érkezett Spanyolországból, a britek, az olaszok és a franciák hasonló számban, egyaránt 10-11 kiállítóval vettek részt a rendezvényen, de akadt három német és egy-egy galéria más országokból is. Ma már minden latin-amerikai ország szervez kisebb-nagyobb helyi kortárs művészeti vásárt, ezért a térségből mindössze 18 kiállító jött el Mexikóba, közülük Kolumbiából a legtöbben. 

Zonamaco México Arte Contemporáneo, 2019 vásári enteriőr

A kiállítást a műfaji sokszínűség jellemezte: festmény, szobor, installáció, fotó, videó, performansz egyaránt megtalálható volt a standokon. A modern és a kortárs művészet mellett helyet kapott a design is. A fő szekcióban 89 galéria mutatta be művészeit. Az ismertebb mexikóiak között ott volt az OMR, melynek standján a helyi Jorge Méndez Blake installációja, valamint Jose Dávila geometrikus és szerves formákból komponált szobrai, továbbá külföldi alkotók munkái szerepeltek. Megtekinthetők voltak itt többek közt a német Candida Höfer és Thomas Ruff fotói vagy az amerikai James Turrell művei. A Hilario Galguera galéria a francia Daniel Buren installációját és a mexikói Cristóbal Gracia festményeit hozta el. Helyi, de New Yorkban is tart fenn kiállítóteret a Kurimanzutto galéria, mely a vásár három szekciójában is jelen volt. A lengyel Wilhelm Sasnal figuratív festménye mellett két mexikói művész, Damián Ortega és Gabriel Orozco munkáit mutatta be. Szintén helyi szereplő a Proyectosmonclova, ők a mexikói Yoshua Okón Parking Lotus (2001) című háromcsatornás videóját tárták a közönség elé, mely három, lótuszülésben levitáló biztonsági őrt ábrázolt. A szellemes, groteszk jelenet ironikus mű, mely az alacsony jövedelmű alkalmazottak rossz munkakörülményeire hívja fel a figyelmet.

A külföldiek között jelentős galériák is felvonultak. Az eredetileg olasz Continua nagyágyúkkal érkezett: Anish Kapoor, Michelangelo Pistoletto, Jannis Kounellis, Pascale Marthine Tayou szobrai és installációi voltak láthatók a standján. A New York-i Marc Straus a bécsi akcionista Hermann Nitsch fehér alapon sárgával festett, nagy méretű munkáit állította ki. A Los Angeles-i Nicodim a kolozsvári sztár, Adrian Ghenie és az amerikai Robert Yarber szürreális festményeit kínálta. 

A kolumbiai Fernando Botero mellett a spanyol Manolo Valdés is nagyon népszerűnek bizonyult a vásáron. Több festmény és szobor is szerepelt tőlük, többek közt a venezuelai Freites, a madridi Hispanica vagy a 12 nagyvárosban működő Opera galéria standján. Más ismertebb külföldi kiállítóhelyek igyekeztek frissebb műveket is bemutatni, így a New York-i Kasmin vagy a Sean Kelley, az európaiak közül a zürichi Mai 36, valamint a Stockholmban, Berlinben és már Mexikóvárosban is kiállítóteret nyitott Nordenhake.

A Modern Art szekcióban 21 galéria vett részt, ezek főleg a XX. század művészetét képviselték. A houstoni Art of the World a latin-amerikai geometrikus művészek és Victor Vasarely munkáit állította ki, de más kiállítók is szerepeltették a konstruktív irányzat térségbeli képviselőit: Jesús Rafael Sotót és Carlos Cruz-Diezt. 

Az újdonságok – New Proposals – szekcióban a határokat feszegető, kísérletező művészeket mutatott be 29 galéria. A Sao Pauló-iCentral például a brazil Mano Penalva szálakra szedett nemzeti zászlóit állította ki – ezzel az országhatárok viszonylagosságára felhíva a figyelmet.

A Zona Sur szekcióban főleg kisebb, fiatalabb galériák mutatkozhattak be – általában kisebb méretű standokon. A helyi Maia az El Salvador élő Simon Vega talált anyagokból – műanyag, keménypapír, fadarabok – készült ironikus űrhajós-installációját kínálta. Az északír születésű Ryan Brown limai emlékeit elevenítette fel textilből formált, kitömött, heverésző „kóbor kutya”-installációival, melyek nemcsak az OMR és a New York-i Y galéria közös standján, de a rendezvény számos pontján felbukkantak.

A vásártér szélén sorakozott fel a Diseno szekció 30 nemzetközi kiállítója. Standjaikon 1960-tól egészen napjainkig volt megtekinthető érdekes válogatás az elmúlt több mint fél évszázad bútorainak, ruháinak, ékszereinek, kerámiáinak, szőnyegeinek jellegzetes példányaiból. 

Szerző: Bagyó Anna

Kövesse online a BÁV 74. Művészeti aukcióját!

A BÁV májusi aukciójának első napján rendhagyó módon a festmények és a műtárgyak kerülnek Gundel Takács Gábor kalapácsa alá. 

A nap sztártétele Munkácsy Mihály A bogrács című, 1864-ben született festménye lesz, amelyre 24 millió forintos kikiáltási árról lehet licitálni. A pályája legelején járó festő az alkotást orvosának ajándékozta, aki kigyógyította őt súlyos szembetegségéből, ezzel lehetővé téve, hogy Munkácsy elinduljon a világhír felé. Emellett többek között Zichy Mihály, Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, a modernek közül pedig például Gyarmathy Tihamér festményeiért is érdemes harcba szállnunk.

A műtárgyak kedvelői több Zsolnay különlegességre, így például Zsolnay Júlia alkotásaira és egy kígyókkal és virágokkal díszített, nagyméretű virágtartóra is licitálhatnak. Mindezeken túl olyan ritkaságok is megtalálhatók az anyagban, mint az üvegvázáiról ismert Emile Gallé fajansz díszkancsója vagy egy századelőről származó Phonola Hupfeld gépzongora.

A május 15-i ékszernapon a jól kombinálható darabokból álló, világhírű márkáké lesz a főszerep, mint a Cartier, a Baraka és a Bulgari, amelyek mellett egy 70 jáde drágakővel és 10 karátnyi brillel ékített, egyedülálló platina kollekcióra és számos nagyértékű brilles befektetési ékszerre is licitálhatunk.

Az aukció záróakkordjaként az ezüst műtárgyak kerülnek árverésre, amelyek egyik szenzációja a 19. század legjelentősebb magyar ötvösének, Szentpéteri Józsefnek az unikális tintatartója lesz.

Az aukció kiállítását május 4-12. között ingyenesen tekinthetik meg a BÁV Aukciósházban (1052 Budapest, Bécsi utca 1.). Az árverésre május 14-15-én, 18.00 órakor kerül sor a MOM Kulturális Központban. Az aukción online is licitálhatnak az AXIOART LIVE szolgáltatásán köszönhetően.

Az árverés első napjára itt a második napjára pedig itt jelentkezhet. Figyelem! A jelentkezéseket 24 órával az aukció kezdete előtt lezárjuk!

További információk és katalógus: www.bavaukciok.hu