Latest Posts

5 kiállítás, amit érdemes megnéznie a hőségriadó alatt

A múzeumoknál jobb helyet nem is lehet találni egy forró nyári napon. Amikor a higanyszál 35 fok felé kúszik, akkor a galériák hűvös kiállítóterei igazi megváltást nyújthatnak. Válogatásunkban most 5 izgalmas tárlatot gyűjtöttünk össze!

Magyar Nemzeti Galéria – Vágyott szépség. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből
A tárlat 2021. augusztus 22-ig látogatható.

John William Waterhouse: Shalott kisasszonya. Forrás: MNG

A londoni Tate Britain múzeum egyedülállóan gazdag preraffaelita gyűjteményének közel száz lenyűgöző alkotása látható május 13. és augusztus 22. között a Magyar Nemzeti Galériában a mozgalmat bemutató első nagy magyarországi kiállításon. A Tate Britain – az 1500 utáni brit művészet legnagyobb nemzeti gyűjteménye – kollekciójában kiemelkedő jelentőségű helyet foglalnak el a preraffaelitáknak, a 19. század legnagyobb hatású brit művészeti mozgalma alkotóinak a művei. A Vágyott szépség című tárlathoz kapcsolódóan nyílik meg a mozgalom magyarországi hatását bemutató kísérőkiállítás is, Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében címmel.


Szépművészeti Múzeum – Leonardótól Miróig – Papír/forma: százötven éve rajzok és grafikák bűvöletében
A tárlat 2021. augusztus 15-ig látogatható.

Pablo Picasso: Szegényes teríték. Forrás: Szépművészeti Múzeum

A Grafikai Gyűjtemény százötven éves jubileumára készített reprezentatív album és a hozzá kapcsolódó tárlat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben őrzött legszebb rajzokat és grafikákat mutatja be. Az Esterházy-gyűjtemény százötven éve, 1871-ben került a magyar állam tulajdonába. A hercegi család 18. század második felében létrehozott kollekciója más, korábban alapított gyűjteményeket is magába olvasztott, így az eladás pillanatában a festmények mellett 3535 rajzot és 51 301 metszetet számlált. 
A tárlaton a gyűjtemény legérzékenyebb rajzait és grafikáit mutatják be, olyanokat is, amelyeket csak ritkán állítanak ki. A szélesebb közönség hosszabb idő után újra találkozhat a már jól ismert művészek – Dürer, Leonardo, Raffaello, Rembrandt, Rubens, Goya, Barabás Miklós, Delacroix, Munkácsy Mihály, Van Gogh, Cezanne, Picasso, Schiele, Rippl-Rónai, Vajda Lajos vagy Miró – egy-egy kivételes alkotásával, és megismerkedhet néhány kiemelkedő új szerzeménnyel és korábban kevésbé ismert művel is.


Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – A plakátművészet mestere. Helbing Ferenc (1870-1959)
A tárlat 2021. október 3-ig látogatható.

Helbing Ferenc: Heckenast Gusztáv zongoratermei, plakát, 1908 körül, színes litográfia. Forrás: MKVM

Százötven éve született Helbing Ferenc, a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika egyik legkiválóbb hazai művelője. Helbing a dekoratív nyomtatványok szinte minden műfajában alkotott. Bámulatos karriert futott be: nyomdászinasként kezdte pályáját, az 1900-as évek elején lett belőle elismert, megbecsült tervezőgrafikus, sőt, képzőművészeti tárlatokon kiállító művész, majd az alkalmazottgrafikus-képzés egyik motorja, az Iparművészeti Iskola tanára, igazgatója. Hosszú élete során a grafika több területén tevékenykedett.
Grafikai, iparművészeti munkáin számtalan forrásból inspirálódott és jó ízléssel alkalmazta az aktuális formanyelvet. A szecesszió és az alkalmazott grafika propagálói és alkotói között fontos helye van, korai iparművészeti munkái, plakátjai, autonóm lapjai joggal kapnak helyet a magyar szecesszió mesterművei között.

Várfok Galéria – Családfák
A tárlat 2021. július 31-ig látogatható.

Forrás: Várfok Galária

A Várfok Galéria egy nagyszabású csoportos kiállítással kapcsolódik a Fesztivál Akadémia idei témájához, a családfákhoz. A származás, ősök és az utódok közötti kapcsolatok, családi kötelékek, vérvonalak, generációkon átívelő tradíciók kérdéskörét járja körbe a tárlat különböző művészgenerációk kiemelkedő alkotói révén. Láthatóak lesznek többek között Korniss Péter fotográfus családokat évtizedeken át megörökítő fotográfiái, az idén 100. születésnapját ünneplő világsztár, Françoise Gilot intim családi kötelékeket bemutató alkotásai, Rozsda Endre (akinek művészi életútját egy 1937-es Bartók Béla koncert határozta meg!) kaleidoszkópos időrétegei közül kísértetként előtűnő családtagjai és Szirtes János kormos képei. A fiatal generációt négy művész képviseli: Nemes Anna rendkívül érzékeny, akvarellszerű aktjai, Orr Máté szürreális, barokkos kompozíciói, Gaál Kata rendkívül egyedi kollázs- és montázsképei, valamint Kazi Roland kinetikus szobra szintén láthatók lesznek.


Ludwig Múzeum – Lassú élet. Radikális hétköznapok
A tárlat 2021. szeptember 5-ig látogatható.

Diana Lelonek: “Pet-environment” from the series: “Center For Living”, 2017. Forrás: Ludwig Múzeum

Ez a kiállítás állásfoglalás és közvetlen reakció napjaink égető globális kérdéseire. Világunk működésének jelenlegi logikája, a fennálló társadalmi-gazdasági rendszer és a piaci-fogyasztói kultúra súlyos környezeti problémákat szült. A hozzájuk kapcsolódó szemléletmód válságban van, a jelenlegi gyakorlatok pedig nem képesek valós megoldásokat nyújtani a hatalmas méreteket öltő pazarlásra és túlfogyasztásra, a természeti erőforrások kizsákmányolásának megfékezésére. 
A lassú-szemléletmód a társadalom, a gazdaság és a mindennapi élet területén egyaránt a meglévő struktúrák újragondolását és a bevett gyakorlatok újraszervezését jelenti. Lényege a tudatosságban és a kritikai hozzáállásban ragadható meg leginkább, melynek köszönhetően egyre több lehetséges alternatíva áll rendelkezésre a permakultúrás gazdálkodástól a hulladékmentes háztartásvezetésen és az önkéntes egyszerűségen át a növekedés nélküli gazdaság koncepciójáig.  

Rekord összegért vásárolták meg Csontváry Kosztka Tivadar festményét

A hazai műkincspiacon magánkereskedelemben a nyilvános eladások között a valaha volt legmagasabb áron vásárolták meg Csontváry Kosztka Tivadar Hídon átvonuló társaság című festményét a Virág Judit Galéria nyári kiállításán. Az egykori Bedő-gyűjtemény főműve a festő egyik legrejtélyesebb festménye. 

A Csontváry-életmű ismert alkotásai közül alig több mint 20 festmény található meg magángyűjteményben, a többit múzeumok, közgyűjtemények őrzik. Ezért a Csontváry-festmények valódi ritkaságnak számítanak a műkereskedelemben. A festőművész eddigi legdrágábban értékesített festménye a Traui tájkép naplemente idején volt, ami 240 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria 2012-es téli aukcióján. 

„A Hídon átvonuló társaság legutóbb 2006-ban szerepelt a Virág Judit Galéria aukcióján, akkor 180 millió forintért vásárolta meg egy magángyűjtő. Megtisztelő, hogy 15 évvel később ismét mi értékesíthettük a festményt, amely nyári kiállításaink főműve lett. Az alkotást ismét magángyűjtő vásárolta meg. A felek kölcsönös megállapodása alapján az eladási árat nem hozhatjuk nyilvánosságra, de magánkereskedelemben Magyarországon a valaha volt legmagasabb árú festményeladásról beszélhetünk” – emelte ki Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezetője. 

A Hídon átvonuló társaság Csontváry Kosztka Tivadar egyik legtöbbet reprodukált alkotása. A 60×72 centiméteres képet a művészettörténészek Csontváry nagy kompozícióinak előzményeként tekintik. Szimbolikáját régóta kutatják, azonban eddig még senkinek sem sikerült igazán feltárni. A dinamikus kompozíciójú festményt mesebeli álmodozó figurák, vadászok, lovasok, köztük egy amazon, bohócok, gyermekét karjában tartó anya, tétova férfiak népesítik be. A Hídon átvonuló társaság is azok közé az alkotások közé tartozott, amelyeket a művész a bérelt patikájában őrzött. A közönség először a festő halála után 11 évvel, 1930-ban az Ernst Múzeum Csontváry kiállításán láthatta.

Rekordáron, több mint 3,6 milliárd forintnyi összegért kelt el Leonardo egy rajza

Rekordáron, 8,86 millió fontért (3,684 milliárd forint) kelt el Leonardo da Vinci Medvefej című rajza csütörtökön egy londoni árverésen.

A mindössze 7 centiméteres, ezüstpont-technikával pink-bézs papírra készült rajz egyike “annak a kevesebb mint nyolc fennmaradt Leonardo-rajznak, amely még magánkézben van a Brit Királyi Gyűjteményen és a chatsworthi Devonshire Gyűjteményeken kívül” – írta a Christie’s aukciósház.

Előzetesen 8-12 millióra becsülték a leütési árat. A rajzra egyetlen ember licitált. A jutalékokat is magában foglaló 8,886 millió fontos vételár meghaladja az előző rekordot: Leonardo (1452-1519) Ló és lovas című rajzát 2001-ben valamivel több mint 8 millió fontért (mai árfolyamon 3,3 milliárd forint) adták el. 

A rajz tulajdonosait Thomas Lawrence brit festőig lehet visszakövetni. Lawrence 1830-as halála után a Medvefej a festő kereskedőjéhez, Samuel Woodburnhöz került, aki 1860-ban eladta a Christie’snek 2,50 fontért. Jelenlegi tulajdonosa 2008 óta birtokolja. A világ legdrágább festménye, a Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi 2017-ben a Christie’s árverésén 450 millió dollárért (mai árfolyamon 135,8 milliárd forint) kelt el.

Nyár manőverek: a nagy nemzetközi aukciósházak a lokalitást erősítik

A világ két vezető árverőháza, a Christie’s és a Sotheby’s számos új aukciós formátummal és technikai újítással hívta fel magára a figyelmet az utóbbi években, de közben szorgalmasan barkácsoltak hálózatukon is. E téren az újdonságok nem egyszerűen földrajzi terjeszkedést jelentenek.

A műkereskedelem globalizálódása az utóbbi évtizedekben a nagy nemzetközi aukciósházakat is hálózatuk rendszeres bővítésére késztette. Ez elsősorban a kiemelt ügyfelekkel kapcsolatot tartó, értékesíteni tervezett műtárgyaikat az adott ház számára megnyerni igyekvő képviseletek számának növelését jelentette: a két legnagyobb háznál, a Christie’s-nél és a Sotheby’s-nél ezek száma már 80 körül mozog és Ausztrália kivételével valamennyi kontinensen megtalálhatók. Azoknak a városoknak a száma viszont, ahol árveréseket rendeznek, lényegesen alacsonyabb és lassabban is változik. A két ház listája e tekintetben alig különbözik: New Yorkban, Londonban, Párizsban, Milánóban, Genfben, Zürichben, Dubaiban és Hong Kongban mindketten árvereznek, s mellettük a Christie’s Amszterdamban és Sanghajban is aktív. Az egyes helyszínek súlya rendkívül eltérő; a hierarchia élén New York áll, majd London és – egyre inkább – Hong Kong következik. Ezekben a városokban szinte a műtárgyak minden kategóriáját és gyakran műtárgyaknak nem minősülő luxuscikkeket is árvereznek, és rendszerint itt kerülnek kalapács alá a legmagasabb árfekvésű tételek. Egyes városokban ugyanakkor a műfaji vagy akár a földrajzi kínálat is erősen korlátozott; Zürichben például mindkét ház csak svájci képzőművészeti alkotásokat árverez, míg Genf a legfontosabb ékszerárveréseknek ad otthont. A városok felsorolásából jól látható, hogy egyelőre mindkét ház hálózata Európában a legsűrűbb, s mivel nem is ez a kontinens mutatja a leggyorsabb fejlődést, új árverőterem megnyitására itt már hosszabb ideje nem is került sor.

A Sotheby’s új kölni székháza, az Oppenheim Palota. A Sotheby’s jóvoltából

Most azonban megtört a jég, a Sotheby’s bejelentette kölni árverőházának megnyitását. Ez végül is nem meglepő, hiszen Németország 3%-os részesedéssel az artprice legfrissebb, tavalyi adatai szerint a globális műkereskedelem ötödik legnagyobb szeletét hasítja ki magának – igaz, jócskán lemaradva a piac legnagyobb szereplőitől, de biztosan megelőzve azokat az országokat – Olaszországot, Svájcot és Hollandiát – ahol a két nagy ház közül legalább az egyik tart aukciókat. A német művészet ráadásul a műkereskedelem kínálati oldalában is igen fontos szerepet játszik – a régi mestereknél Dürertől Cranach-ig éppúgy, mint a moderneknél Kirchnertől Beckmannig vagy a kortársaknál Richtertől Baselitzig. És nincs hiány keresletben sem: a magángyűjtők mellett – akik közül nyolcan is szerepelnek az ARTnews TOP200 Collertors listájának legfrissebb kiadásában – Münchentől Hamburgig nagyon sok jelentős céges gyűjtemény is épül és tiszteletre méltóan magas a közgyűjtemények száma is, melyeknek akvizíciós büdzséje ugyan Németországban is viszonylag szerény, de az átlagosnál így is nagyobb. Persze egy árverőház számára az aukciós helyszínek kiválasztásánál más szempontok is szerepet játszanak – így például Svájc esetében nyilvánvalóan nagy súllyal esett latba, hogy az ország a pénzvilág egyik központja és a műkereskedelem egyik legfontosabb tranzitországa. Németországban valószínűleg több tényező is hátráltatta, vagy legalábbis nem tette sürgetővé a „két nagy” számára saját aukciósterem nyitását – miközben képviseleteikkel régóta behálózzák az országot, hiszen a Christie’s öt, a Sotheby’s négy német városban van jelen. És éppen ezeknek a képviseleteknek a jó munkája az egyik ok, amiért eddig nem szerveztek aukciókat Németországban; a német gyűjtők nagyobb értékű munkái könnyen utat találtak a New York-i vagy londoni árverésekre, mint ahogy azok vevőkörében is ott voltak-vannak a német gyűjtők. A másik, a „két nagyot” óvatosságra intő ok az lehetett, hogy Németországnak sok, nagyrészt gazdag hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkező „saját” aukciósháza van, amelyek ráadásul jól lefedik az országot; a legnagyobbak Münchenben, Kölnben és Berlinben működnek. Kialakult tehát egyfajta „munkamegosztás”, aminek keretében az alacsonyabb értékű művek beadói és potenciális vevői a német aukciósházakkal bonyolították üzleteiket, míg a több millió, vagy több tízmillió eurós tételeket a „nagyoknál” adták-vették a műkereskedelem főbb nemzetközi központjaiban. Jellemző, hogy miközben a fentebb említett német mesterek munkái New Yorkban vagy Londonban nem ritkán több tízmillió eurós vagy dolláros árat érnek el, a német árverési rekordot egészen a legutóbbi napokig egy 1942-es Max Beckmann festmény tartotta, amely 2018-ban a berlini Grisebach árverésén 5,5 millió euróért kelt el és került egy svájci magánalapítvány tulajdonába. (Néhány nappal ezelőtt ez a rekord megdőlt, amikor egy kínai gyűjtő 9,5 millió eurós kalapácsot, jutalékkal és forgalmi adóval együtt 14,5 millió eurót fizetett a stuttgarti Nagel Aukciós Háznál egy, a Ming-dinasztia korában, 1473-ban készült, Vajrabhairava istenséget ábrázoló szoborért. A 169 kilót nyomó alkotás zömmel bronzból készült, de tíz kiló aranyat is felhasználtak hozzá. A szobor közel fél évszázad után bukkant fel újra a műkereskedelemben; a mostani árverésre egy svájci gyűjtő adta be.)

A német aukciós piac eddigi legdrágább tétele, Vajrabhairava bronz szobra 1473-ból. A Nagel Auktionen jóvoltából

A németországi nyitás másik okát a pandémia tapasztalataiban kell keresnünk. A járványt, és az ezzel járó utazási korlátozások időszakát az átlagosnál lényegesen kisebb veszteséggel vészelték át a műkereskedelem azon egységei – aukciósházak, vásárok –, amelyek nem globális, hanem regionális vagy akár lokális ügyfélkörrel dolgoznak, azaz a földrajzi közelség a digitalizáció korában újra értékké vált. A vezető német aukciós házak többsége 2020-ban sem könyvelt el visszaesést, többen még ebben a nehéz évben is forgalomnövekedést, bővülő ügyfélkört tudtak felmutatni. Míg más országok esetében a döntés megszületése után általában már nem nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy melyik városban legyen az új árverezőház, a műkereskedelemben is több központú Németország esetében ez komoly dilemmát jelenthetett a Sotheby’s-nek. Választásuk talán azért eshetett a komoly helyi konkurenciát felmutató Kölnre, mert a város művészeti infrastruktúrája különösen fejlett – jelentős múzeumokkal, ismert galériákkal és az ország legfontosabb művészeti vásárával, az Art Cologne-nyal –, földrajzi  elhelyezkedése pedig könnyen elérhetővé teszi a Benelux államokban élő gyűjtők számára is. A hivatalos nyilatkozatokban az aukciósház vezetői a német gyűjtőkör növekedését jelölik meg fő okként és tagadják, hogy a lépésnek köze lenne a Brexithez. Adataik szerint a nehéz tavalyi évben a licitálók között 40%, a sikeres licitálók, azaz a vásárlók körében pedig 30% volt Németországban az új ügyfelek aránya – ezek valóban imponáló számok. Úgy vélik, a helyi házakkal szemben komoly versenyelőnyt jelent számukra, hogy kínálatuk egy sokkal szélesebb potenciális vevőkörhöz jut el.

A döntéssel természetesen Köln lesz a Sotheby’s németországi központja, ami a patinás Oppenheim Palotába költözik be. Az elegáns épületben a private sale üzletághoz kapcsolódó kiállításokat terveznek, amelyeken a műtárgyak mellett luxuscikkek is helyet kapnak. Az aukciós program erre az évre három árverést tartalmaz, egyelőre online formában, de a cég vezetői a következő évekre a tapasztalatok függvényében nem zárják ki élő árverések szervezését sem. Az első online árverés szeptember 10-17. között lesz, modern mesterek, köztük Otto Piene és Markus Lüpertz munkáival, a tételek becsértéke várhatóan 3 ezer és 300 ezer euró között mozog majd. Novemberben fiatal, feltörekvő művészek alkotásait kínálják, köztük olyanokét, akiknek ez lesz az első aukciós szereplése – a hasonló aukciók Franciaországban már komoly sikert arattak. A tételek között képzőművészeti alkotások, fotók és design objektek egyaránt szerepelnek majd. A harmadik árverésen luxuscikkeket – táskákat, órákat, ékszereket, stb. – kínálnak; ez a kategória az elmúlt években növekvő népszerűségnek örvendett a ház árverésein. Ugyanakkor tudatában vannak annak is, hogy a helyi árverőházakhoz hasonlóan őket is negatívan érinti, hogy Németországban viszonylag szigorú a kulturális örökségvédelmi törvény és a műtárgyakra nem a kedvezményes, hanem a normál ÁFA-kulcsok érvényesek. Ez utóbbi szabály megváltoztatásáért a német műkereskedelem hosszabb ideje lobbizik és új érvként a pandémia okozta nehézségeket is bevetették – egyelőre hiába.  

A Christie’s most megnyílt új southamptoni regionális galériája. A Christie’s jóvoltából

Míg korábban a képviseletek, illetve az árverési csarnokok jelentették a két nagy ház jelenlétének lehetséges formáit az egyes országokban és városokban, most mindketten kísérleteznek egy olyan új formával is, ami valahol a kettő között helyezkedik el: több a képviseleteknél, de kevesebb az árverőtermeknél. A Christie’s-nél ezeket az új egységeket regionális galériáknak hívják és eddig kettő volt belőlük – Los Angelesben és San Franciscoban. Idén újabb kettőt nyitnak, szezonális jelleggel, ugyancsak az USÁ-ban, Southamptonban és Aspenben. A regionális galériák nem rendeznek árveréseket, de bemutathatják a küszöbön álló aukciók legérdekesebb tételeit és rendezhetnek értékesítéssel egybekötött kiállításokat, azaz szerepet kapnak a private sale-ben.

A Sotheby’s nem így hívja ugyan, de hasonló megoldással kísérletezik most, ráadásul Európában. „Oda kell mennünk, ahol az ügyfeleink vannak” jelszóval Monacoban nyitnak egy, a nyári hónapokban működő pop-up kiállítóteret, a Christie’s regionális galériáihoz hasonló feladatkörrel. A július 3-i indulást a Grimaldi Forum retrospektív Alberto Giacometti-kiállításának megnyitásához, illetve a hagyományosan sok látogatót vonzó Art Monte Carlohoz kötik. A nyitó kiállításon többek között Pablo Picasso, Francis Picabia, George Condo és Lucio Fontana festményeit, illetve exkluzív ékszereket és más luxuscikkeket vásárolhatnak a kellően vastag pénztárcával rendelkező látogatók. Később Karl Lagerfeld hagyatékából terveznek ugyancsak vásárlással egybekötött bemutatót. A vagyonos polgárairól ismert Monaco a nagy vetélytárs érdeklődését is felkeltette: a Christie’s júliusban egy étteremben rendezendő private sale kiállítással teszi itt le a névjegyét, amin a képzőművészetet ugyancsak ékszerekkel kombinálja. Monaco műkereskedelmi  szerepének erősödéséről tanúskodik az a minapi – nem árverőházi – hír is, miszerint a világ egyik legnagyobb kereskedelmi galériája, a Hauser & Wirth június 19-én állandó kiállítóteret nyitott itt és elsőként Louise Bourgeois műveiből rendezett bemutatót.

Nyitókép: Wayne Thiebaud: United (Sunglasses) / Forrás: Christie’s

Szerző: Emőd Péter
A cikk 2021. július 5-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

A BÁV árverésén bukkant fel egy elveszettnek hitt Esterházy-porcelántál

A BÁV árverésen bukkant fel egy elveszettnek hitt Esterházy-porcelántál, amelyet a fertődi Esterházy-kastély felújítását követően ugyanabban a porcelánteremben állítanak ki, ahol korábban az Esterházy család őrizte.

A BÁV Centenáriumi aukcióján szereplő imari stílusú japán porcelántál eredetiségét egy, a közelmúltban felfedezett katalógus segítségével bizonyították. A valaha az Esterházy család gyűjteményében szereplő porcelántál felbukkanása kuriózumnak számít a műkereskedelemben.

Eszterháza megépítője, I. “Fényes” Miklós herceg porcelánszeretetéről tanúskodott, hogy gyűjteménye a 18. században a legfényesebb európai hercegi és uralkodói udvarok kollekciójával vetekedett. Ebben bécsi, meisseni, frankenthali manufaktúrák ritka darabjai mellett kínai és japán porcelánokat is őrzött. A gyűjtemény legszebb darabjait a kastélyban kialakított díszes nyolcszögletű porcelánterem aranyozott polcain helyezte el, emellett a hercegi és hercegnői lakosztályokban is számos porcelántárgy volt látható. A korban divatos kínaizáló stílusú, keleti műtárgyakkal és kínai lakk táblákkal díszített lakk-kabinetekben japán és kínai vázákat, szobrokat is őriztek. A porcelánok 1790 után, a család Kismartonba költözését követően is Eszterházán maradtak.

A 19. században, Esterházy II. majd III. Miklós herceg tovább bővítette a kollekciót. A család segítette a magyar porcelángyártás elindítását, a Herendi Porcelánmanufaktúra megteremtését is.
A manufaktúránál hagyomány, hogy a híres megrendelőkről mintát neveznek el. A család keleti porcelánok iránti rajongását őrzi az Esterházy-dekor, amelyet egy, a gyűjteményben szereplő kínai porcelán ihletett. A mély tűzű vörös alapon fehér növényi motívumokkal díszített darabok a mai napig népszerűségnek örvendenek. Ezt a jellegzetes színvilágot idézi a BÁV Centenáriumi árverésén szereplő imari stílusú japán porcelán tál.

Eszterháza kastélyegyüttesét, benne a család műgyűjteményével, a második világháború után súlyos veszteségek érték. A kastélyt kifosztották, az ott őrzött műtárgyak nagy része elveszett vagy megsemmisült. A kastély eredeti berendezésének darabjai rendkívül ritkán, de felbukkannak a műkereskedelemben. Ez történt akkor is, amikor a BÁV szakértőit egy imari porcelántállal keresték meg. A közelmúltban felbukkant dísztál már két generáció óta a család birtokában volt, de se a származásáról, se az értékéről nem volt tudomásuk.

Az 1690-1730 között Japánban készült, vörös és arany krizantémokkal, hortenziákkal és középen vázával díszített nagyméretű dísztálra azonnal felfigyeltek a szakértők, meglepetést okozott a hátán lévő, erősen megrongálódott Esterházy leltári jelzés. A BÁV szakértői biztosra vették, hogy az Esterházy-gyűjteményből származik, azt nem tudták pontosan meghatározni, hogy mikor vásárolhatták, és melyik teremben volt eredetileg elhelyezve a dísztál.

A tál felkeltette a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményét kezelő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. figyelmét, és kezdeményezték a tárgy védetté nyilvánítását. Felfedeztek egy 1938-ban elkészített, a fertődi Esterházy-kastély gyűjteményét bemutató leltárt is. A leltár részletes leírást adott három olyan imari porcelán tálról is, amelyeket ugyanazokkal a virágmintával és vázával díszítettek, mint az árverésre bocsátott darabot. Így nem lehetett kétséges, hogy az Esterházy-gyűjtemény egy elveszett darabja bukkant fel.

A dísztálra június 23-án, a BÁV Centenáriumi aukcióján 250 ezer forintos kikiáltási árral lehetett licitálni. A tál hosszú licitharc végén 660 ezer forintért kelt el. A leütést követően a fertődi Esterházy-gyűjtemény bejelentette, hogy élni kíván elővásárlási jogával, így az alkotás visszakerül az Esterházy-gyűjteménybe.

Árverési tudósítás | Nagyházi Galéria és Aukciósház 267. aukció | 3. nap

A Nagyházi Galéria és Aukciósház 267. aukciójának harmadik napján, június 10-én ismét festményekre, ezüstökre és ékszerekre licitálhattak a gyűjtők. A harmadik napon 402 tétel került kalapács alá és a tárgyak 47%-ára érkezett sikeres licit. Az aukciósház közel 67,2 millió Ft összleütéssel zárta a csütörtöki eseményt.

Az aukción összesen 123 Live regisztrációt hagytunk jóvá. 20,4 millió forint értékű műtárgyat ütött le az aukciósház ügyfeleinknél, az aukciónált tételek 14,8%-a került online licitálóhoz.

Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, 2,6 millió Ft értékben, összesen 22 db vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az AXIOART oldalán leadott vételi megbízások 45%-a lett sikeres.

Nagy licitharcok

A csütörtöki nap legdrágább tétele Egry József Deres Balaton című olaj-pasztell képe 7,5 millió forintról indult. A kikiáltási ár kétszereséért, 15 millió forintért lett egy online licitálóé.

A festményszekcióból szép áremelkedést tudhat maga mögött Gulácsy Lajos Őszi alkony álma pasztell képe, ami 1,4 millió forintról indult és 2,2 millió forintnál ütötték le a tételt szintén egy online licitálónál. A kikiáltási ár közel tízszereséért, 1,4 millió forintért talált új gazdát Alois Kirnig Alpesi táj vándorral című képe.

Milliós leütési árat ért el három ékszer is:

  • 1338. tétel – Fülbevaló pár | leütési ár: 1,2 millió forint | Budapest, 1937-1966 közötti fémjel, 14 k arany, K(?) mesterjegy, zárt foglalatban 2 db nagyobb cca. 1,5 ct és 2 db kisebb régi briliáns csiszolású gyémánt cca. 0,5 ct (R1, TCr-Cr, VVSI-VSI), Dévai Jenő budapesti ékszerész dobozával, 3,5 g
  • 1368. tétel – Rozetta fülbevaló pár | leütési ár: 1,1 millió forint | 20. sz. második fele, 2006-2016 közötti budapesti fémjellel ellátva, 14 k fehér és sárgaarany, KJ” mesterjegy, középen 2 db halvány sárga modern briliáns csiszolású gyémánt cca. 1ct (M1, LY, SI2) és 18 db kisebb gyémánt cca. 2,6 ct (M1-M2, W-TCr, VVS-SI) ékítéssel, apró sérüléssel, 5,9 g”
  • 1397. tétel – Nyakék | | leütési ár: 1 millió forint |20. sz. vége, 2016 utáni budapesti fémjellel ellátva, 14 k sárga és fehér arany, 3 sorban vegyesen kombinálva 79 db színes drágakő (különböző színváltozatú spinellek, ametisztek, gránátok, citrinek, olivinek, stb.) 8 db fehérarany gyűrű formában 4-4 apró, összesen 31 db apró briliáns csiszolású gyémánt cca. 0,46 ct díszítés, 41,6 g

A három legdrágábban aukcionált tétel a 267. aukció harmadik napján:

1, Egry József: Deres Balaton”, 1934″– olaj, pasztell, vászon, 70*90 cm, j.j.l.: Egry József Badacsony 934, ho.: Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok 1935 N19 cédula,, Nemzeti Szállítmányozási és Raktározási Vállalat, 1934, ho.: vázlatok
Kikiáltási ár: 7 500 000 Ft
Leütési ár: 1 500 000 Ft

2, Aba – Novák Vilmos: Fürdőzők, 1923– olaj, vászon, 64*52,5 cm, j.j.l.: 23 Aba – Novák
Kikiáltási ár: 5 500 000 Ft
Leütési ár: 7 500 000 Ft

3, Szőnyi István: Bárka a Dunán,1935 körül– olaj, vászon, 59,5*80,5 cm, j.j.l.: Szőnyi, ho.: Nemzeti Szalon címke töredék, Kiállítva: Moderne Ungarsk Malerkunst (A budapesti Nemzeti Szalon rendezésében) Oslo, Kunstneres Hus, 1937. január 7 – 24. (kat. 126. Bater-Csónak), Irodalom: Hubay Andor: Pár szó az oslói  magyar képzőművészeti kiállításról, Pesti Napló, 1937. február 7.
Kikiáltási ár: 1 400 000 Ft
Leütési ár: 4 200 000 Ft

A fentebb írt árak nem tartalmazzák az aukciósház jutalékát. Előfizetőink a katalógusok teljes leütési listáját az alábbi linken – bejelentkezést követően – itt érhetik el.

A Nemzeti Múzeumé lett a koronázási palást egy darabja a BÁV aukcióján

A Magyar Nemzeti Múzeumba kerül a BÁV Centenáriumi aukciójának egyik különlegessége, a magyar koronázási palást töredéke. A történelmi ereklyét 21,25 millió forintért vásárolta meg a Múzeum, amely a Szent István király által adományozott miseruhából készült palástot is őrzi. Az új szerzeményt szombaton, a Múzeumok éjszakáján láthatta először a közönség.

Az elmúlt évek egyik legkülönlegesebb hazai aukciós tételére, a magyar koronázási palást egy eredeti darabjára lehetett licitálni a BÁV Centenáriumi aukcióján, június 22-én. A műtárgyat az aukció előtt levédték, így a magyar államnak elővásárlási joga volt a tételre. A helyszínen óriási érdeklődés övezte a történelmi ereklye sorsát, a győztes mégis egy Axioart-os online licitáló volt, aki 21,25 millió forintot ajánlott a magyar történelem egy darabjáért. Nem sokáig örülhetett azonban a nyertes, néhány perc múlva a Magyar Nemzeti Múzeum bejelentette, hogy élni kíván az elővásárlási jogával. A koronázási díszöltözet egyetlen fennmaradt darabját, a palástot a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Így a közelmúltban felfedezett töredék, a palást fordulatos történetének egy új fejezetével gazdagodva visszatér oda, ahonnan 150 évvel ezelőtt, az 1867-es átalakítás során kikerült.

Az árverésre került koronázási palást darabja és a hozzá tartozó dokumentáció

Honnan származik a palásttöredék? 

 Az eredetileg Szent István király és Gizella királyné által 1035-ben adományozott miseruhából készült palástot – a források szerint –  III. András viselte először, majd a 20. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták, utoljára IV. Károly öltötte magára 1916-ban. Évezredes története során számos viszontagságon ment keresztül. Az 1849-es szabadságharc után a koronázási jelvényekkel együtt egy ládába rejtve elásták, ahonnan csak 1853-ban került elő. Mivel a rozsdás vasláda maradandó nyomokat hagyott a paláston, így Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős átalakításokat és ezzel együtt komoly restaurálást kellett elvégezni rajta. A munkával a kor leghíresebb aranyhímzőjét bízták meg, akinek egyik segéde, Szentey Sándor, a munka végeztével megőrzött egy, a palástból kikerült kisméretű, 4 centiméteres arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot.  Halála után a töredéket a restaurálás jegyzeteivel együtt leszármazottai egy pénztárcába zárva őrizték meg. A közelmúltban a BÁV szakértői által felfedezett ereklyét az Iparművészeti Múzeum munkatársai határozták meg, amelynek felbukkanása új elemekkel gazdagította a koronázási palást fordulatokban gazdag ezeréves történetét.
További információk a palástról itt!

„A BÁV 100 éves aukciós története során talán még soha nem bukkant fel olyan különleges történelmi ereklye, mint a koronázási palást töredéke.  Örömmel tölt el, hogy méltó helyre, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerül, ahol magát a palástot is őrzik” 

– fejtette ki a BÁV művészeti igazgatója, Fertőszögi Péter.    

Mik azok a védett tárgyak?

Az örökségvédelmi törvény értelmében a kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan kulturális javakat védetté lehet nyilvánítani. Az eljárást bárki kezdeményezheti, a javaslat alapján a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya és az általuk bevont közgyűjteményi szakértők mérlegelik és folytatják le a védési eljárást. A védett tárgyakat nem lehet külföldre vinni (vagy csak engedéllyel, meghatározott ideig), értékesítésüknél a magyar államnak elővásárlási joga van.

Árverési tudósítás | Nagyházi Galéria és Aukciósház 267. aukció | 2. nap

A Nagyházi Galéria és Aukciósház 267. aukciójának második napján, június 9-én bútorokra, szőnyegre és műtárgyakra licitálhattak a gyűjtők. A második napon 472 tétel került kalapács alá és a tárgyak 60%-ára érkezett sikeres licit. Az aukciósház közel 60 millió Ft összleütéssel zárta a szerdai eseményt.

Az aukción összesen 84 Live regisztrációt hagytunk jóvá. 4,6 millió forint értékű műtárgyat ütött le az aukciósház ügyfeleinknél, az aukciónált tételek 12%-a került online licitálóhoz.

Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, 3,1 millió Ft értékben, összesen 17 db vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az AXIOART oldalán leadott vételi megbízások 35%-a lett sikeres.

Nagy licitharcok

A bútorok közül szép áremelkedést tudhat maga mögött az az osztrák 19. századi fenyőfa alapon topolyafa borítással, faragott, aranyozott, tusfestett, felsőrészén a különböző csillagjegyek ábrázolásával díszített női írószekreter, ami a 440 ezer forintos kikiáltási ár után 1,1 millió forintért lett egy online licitáló.
A kikiáltási ár négyszereséért, 1,6 millió forintért cserélt gazdát egy 1900 körüli osztrák három darabos szalongarnitúra (tölgyfa alapon mahagóni borítással és tömör mahagóni, jávorfa intarziával, öntött bronz veretekkel, griffmadaras díszítéssel).

A műtárgyak közül érdemes kiemelni azt a gazdag lepkés-virágos díszítéssel ellátott Zsolnay festett posztamenst és kaspót, amit az élénk licitharcot követően közel 1 millió forintért ütöttek le.

A szőnyeg szekcióban a legmagasabb áremelkedést egy 20. század eleji, szenné csomózású iráni szőnyeg érte el. A tétel kikiáltási ára 420 ezer forint volt és 700 ezer forintért kelt el.

A három legdrágábban aukcionált tétel a 267. aukció második napján:

1, Papagáj váza – Zsolnay gyár, Pécs, Nikelszky Géza terve(?), 1900 körül, enyhén domborodó dekor, transzparens mázakkal, festett porcelánfajansz, négy papagáj tollazatán és a leveleken fémszínű eozinmázakkal díszített, talpán domború körpecséttel és 5919-es formaszámmal, permen és talpon apró restaurálással, m: 28 cm
Kikiáltási ár: 400 000 Ft
Leütési ár: 2 400 000 Ft

2, Képóra – magyar, 19. sz. második fele, negyedütős szerkezet, olaj, fémlemez, a Világosi fegyverletétel ábrázolásával, aranyozott blondelmassza díszítésű kerete sérült, zeneszerkezet, j.n., felhúzókulccsal, 112*109 cm
Kikiáltási ár: 650 000 Ft
Leütési ár: 2 200 000 Ft

3, Boulle kandalló óra – magyar, 19. sz. második fele, jelzett: Lechner József Budapesten”, fekete lakkfestett fa tok, sárgaréz intarziával, öntött, aranyozott sárgaréz veretekkel, figurális sarokdíszekkel, zománcozott, római számos zománcozott számlappal, Proveniencia: Kékedi Árpád gyűjteményéből, működőképes, ingával és kulccsal, m: 72 cm”
Kikiáltási ár: 850 000 Ft
Leütési ár: 1 700 000 Ft

A fentebb írt árak nem tartalmazzák az aukciósház jutalékát. Előfizetőink a katalógusok teljes leütési listáját az alábbi linken – bejelentkezést követően – itt érhetik el.

Árverési tudósítás | Nagyházi Galéria és Aukciósház 267. aukció | 1. nap

A Nagyházi Galéria és Aukciósház 267. aukciójának első napján, június 8án egy budapesti magángyűjtemény festményeire és műtárgyaira licitálhattak a gyűjtők. Az első napon 422 tétel került kalapács alá és a tárgyak 51%-ára érkezett sikeres licit. Az aukciósház közel 28 millió Ft összleütéssel zárta a keddi eseményt.

Az aukción összesen 119 Live regisztrációt hagytunk jóvá, közel 4 millió forint értékű műalkotást és műtárgyat ütött le az aukciósház ügyfeleinknél, az aukciónált tételek 17%-a került online licitálóhoz.

Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, 4,1 millió Ft értékben, összesen 43 db vételit közvetítettünk az aukciósház felé. Az AXIOART oldalán leadott vételi megbízások 21%-a lett sikeres.

Nagy licitharcok

Élénk érdeklődés övezte egy 20. századi francia festő Mars, Vénusz és Ámor című olajképét és egy 19. századi magyar festő Zrínyi kirohanása című alkotását. Előbbi 140 ezer forintos kikiáltási árról indult és 440 forintért ütötték le, utóbbi a kikiáltási ár kétszereséért, 420 ezer forintért cserélt gazdát.

A kikiáltási ár kétszereséért egy online licitálónál ütötték le Börtsök Samu Szénaboglya című olajképét. Szintén online licitálónál a kikiáltási ár háromszorosáért, 180 ezer forintért ütötték le egy 18. sz. végi pisztolyt (faragott fa ágyazat, acél cső próbajelzettel, csappantyús szerkezet).

A festmények mellett több grafika is szép áremelkedést tudhat maga mögött: a 17. században német metsző által megörökített Buda látképe 28 ezer forintos kikiáltási ár után 100 ezer forintért cserélt gazdát. Szintén szép áremelkedést ért el a F. V. monogrammal jelölt A golfjátékos című grafit rajz, amit a kikiáltási ár négyszereséért 120 ezer forintért ütöttek le.

A három legdrágábban aukcionált tétel a 267. aukció első napján

1, Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844 – Dolány, 1920): Weiss Manfréd portréja 
Kikiáltási ár: 180 000 Ft
Leütési ár: 900 000 Ft

2, Szepesi Kuszka Jenő (Igló, 1885 – 1948): Tátrai táj derengő napfényben
Kikiáltási ár: 340 000 Ft
Leütési ár: 460 000 Ft

3, Lombard festő, 18. sz.: Borospincében
Kikiáltási ár: 460 000 Ft
Leütési ár: 460 000 Ft

A fentebb írt árak nem tartalmazzák az aukciósház jutalékát. Előfizetőink a katalógusok teljes leütési listáját az alábbi linken – bejelentkezést követően – itt érhetik el.

Háromnapos eseménnyel ünnepli a Báv 100 éves aukciós évfordulóját

Ékszerek, órák és numizmatika – 2021. június 22. kedd, 18:00

A BÁV 100 éves aukciós évfordulója alkalmából rendezett háromnapos Centenáriumi árverés az órákkal veszi kezdetét. A közel 80 tétel igazi ritkaságokat vonultat fel, köztük egy rejtélyes órát is, amelynek még megmaradt darabjait a világ nagy múzeumai őrzik. A legendás óra nevét rejtélyes szerkezetéről kapta, amely kívülről úgy tűnik, mintha nem működne. Az 1880 körül készült rafinált zsebóra 240 ezer forintos kikiáltási árával biztosan sok gyűjtő szívét megdobogtatja majd. A különleges szerkezetek sora itt nem ér véget, az ünnepi kollekcióban szerepel többek között a svájci Vacheron Constantin különleges egymutatós, Regulator karórája, amely 3,4 millió forintról várja a liciteket. A Breguet óramárka az évszázadok alatt számos találmányával segítette elő a tengeri navigáció fejlődését. Ezt a hagyományt viszi tovább a Breguet Marine, amely technikai kifinomultságával és elegáns megjelenésével a 21. századi felfedezők karórája. Az aukción olyan különlegességekre is licitálhatnak, mint a Patek Philippe 19. század végén készült arany zsebórája,amely dobozával, és a korabeli megrendelés dokumentumaival együtt igazi óratörténeti ritkaságnak számít. A BÁV-nál korábban rekordot döntő Jaeger-LeCoultre örökmozgó Atmos asztali órája ebből az alkalomból egy exkluzív, lápisz lazuli drágakő-számlapos kiadással kerül aukcióra. Az óraárverés csúcspontja a Rolex Cosmograph Daytona különleges kiadású arany karórája. Az autóversenyzők 9 millió forintról induló időmérője 1963-ban, a híres floridai Daytona versenypályáról kapta a nevét. A hagyományos 24 órás versenyek fődíjaként megnyerhető Rolexet többek között Paul Newman, amerikai színész is birtokolta, akinek Daytonája 17,8 millió dolláros (kb. 5 milliárd forintos) árával tartja a legdrágábban eladott óra rekordját.

A BÁV árveréseinek 100 évét végigkísérték az ékszerek, habár az első, kifejezetten ékszeraukcióra egészen 1981-ig kellett várni. A 40 évvel ezelőtti, 32 tárgyat felsorakoztató szerény aukció után mára már évenként dőlnek meg a több tízmilliós ékszerrekordok. Az ünnepi árverés alkalmából a megszokott nagy márkák és az egyedi, finom kidolgozású ékszerek mellett most is pazar ékszercsodákat vonultatnak fel a BÁV szakértői. Ilyen egy 19. századi, 255 darab, összesen 14 karátnyi briliánssal díszített ún. szerelhető ékszer. A 3,2 millió forintról induló sokoldalú darabot melltűként és függőként is használhatja új tulajdonosa. 

Az egzotikus drágakövek királynője minden bizonnyal a jáde. Ez alkalommal egy különleges, 70 nagyméretű jádekövet és 10 karátnyi briliánst tartalmazó platina ékszerkollekció is aukcióra kerül, amely 2,4 millió forintos kikiáltási árával komoly nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat.

Igazi extravagáns esküvői ajándék lehet az ún. Szerelem-garnitúra, amely szív alakúra csiszolt hatalmas rubinjaival csábít. A piros drágakövek tüzes színét a több mint 900, különböző csiszolású briliáns emeli ki. Az 5 millió forintról induló ékszer akár a befektetők szívét is megdobogtathatja.

A BÁV saját gyűjteményéből egy tenyérnyi nagyságú virágcsokor melltű is kalapács alá kerül. Az 5,5 millió forintos kikiáltási árról induló ékszert 21 karátnyi briliánssal, 8 karátnyi smaragddal, 10 karátnyi rubinnal és további ametisztekkel ékítették. A virág porzói ún. rezgőtűvel készültek, hogy követhessék viselőjük mozgását.

A BÁV 100 éves árveréseinek sorában a valaha volt legdrágább ékszer is kalapács alá kerül.  A  “Creations Boris, Lausanne” brilliáns nyakék kollekcióban a bőkezűen felhasznált 18 karátos arany foglalatok, a több mint 60 karátnyi briliáns a tökéletes ékszerészmunkával párosítva alkotják a tökéletes ékszert. A magyar származású, Svájcban élt ékszerész Creation Boris márkanévvel készített exkluzív ékszereket, vevőköre  a különlegességekre vágyó gyűjtők és a Svájcban gyakran megforduló uralkodócsaládok tagjaiból állt. Egy szokatlan aszimmetrikus mintát választott, amelyben a válogatott, különböző csiszolású trapéz, navett és kerek alakú briliánsok egy tekeredő szalag-virág motívummá fonódnak össze. A mozgalmas, extravagáns készlet 11 millió forintról indulva ostromolja a jelenlegi ékszerrekordot.

Az anyagban egy kifejezetten befektetési célú érmekollekció is helyett kapott. A limitált kiadású, színarany és -ezüst érmék többek között a magyar 1 és 2 forintosnak, vagy a BÁV jelképének számító Milói Vénusz szobornak állítanak emléket. A legdrágább, 1,4 millió forintról induló emlékérem-pár az új-zélandi Maui és a hal legendáját eleveníti fel.

A nap zárótétele egy történelmi kuriózum: kalapács alá kerül a magyar koronázási palást egy töredéke. A palást alapjául szolgáló, arannyal gazdagon hímzett miseruhát Szent István, az első magyar király és Gizella királyné adományozta a Szűz Mária Egyháznak, 1031-ben. Ezt alakították át a 11. században palásttá, amelyet innentől a magyar királyok viseltek a koronázások alkalmával. A palástot az 1849-es forradalom leverése után a többi koronázási jelvénnyel együtt egy ládában elásták. Mivel innen csak évekkel később, igen rossz állapotban került elő, Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős javításokat kellett elvégezni rajta. A munkával Klein Lujza pesti aranyhímzőt bízták meg, aki segédeivel, közte Szentey Sándorral új életet lehelt a megviselt palástba. Szentey a palást átalakítása során kivett kisméretű arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot megőrizte, majd halála után családjára hagyta a restaurálás jegyzeteivel együtt. Az aukcióra kerülő palástdarabot az Iparművészeti Múzeum munkatársai határozták meg. Az anyagvizsgálat, a technikai eljárások és a történeti körülmények alapján a töredék eredetiségéhez nem férhet kétség. Ez a darabka történelem 1,8 millió forinttért kerül kalapács alá a BÁV Centenáriumi árverésén

Az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően online is licitálhat, itt jelentkezhet az eseményre.


Ezüst és más műtárgyak – 2021. június 23. szerda, 18:00

Az ünnepi árverés második napján minden műtárgytípusból a legkiemelkedőbbeket választották ki a BÁV szakértői. A sokszínű anyag jól reprezentálja a különböző korszakok, stílusok, anyagok és alkotók végtelen kreativitását. A történeti ezüstanyag sztárja az a 280 ezer forintról induló, a budavári palota készletéből származó ragutál, amelyet I. Ferenc József osztrák császár és magyar király monogramja díszít. A készlet ritkaságát mutatja, hogy eddig csupán egyetlen, szintén a BÁV-nál felbukkant, darabját ismertük. Várhatóan a gyűjtők kedvence lesz egy, a szakirodalom által jól ismert, preparált saslábakon álló ezüst gyertyatartó. Az 1820 körül, Rimaszombaton készült híres darabra 200 ezer forintról lehet licitálni. Érdemes lesz figyelni arra a 450 ezer forintról induló, az 1790-es évekből származó francia XVI. Lajos stílusú boroskancsóra is, amely finom díszítéseivel bármelyik gyűjtemény csúcsdarabja lehet. A gazdag ezüstanyagban található még többek között egy Fabergé úti piperekészletet és egy 19. századi, Szent György és a sárkányt ábrázoló aranyozott ezüst ikont is.

A használati tárgyak közül jelentős nemzetközi érdeklődésre számíthat egy 1,2 millió forintról induló Tiffany-lámpa, vagy az 1900 körül készült és rendkívül ritka Koloman Moser bútorgarnitúra, amelyre 1,8 millió forintról lehet licitálni.

A BÁV már évek óta különleges fegyvertörténeti csemegéket is felvonultat az árverésein. Ez alkalommal egy balkáni elöltöltős puska és egy török ezüst buzogány mellett Szemere Miklós, író és diplomata útipisztolyát is megvásárolhatják. A fegyverek szerelmesének számító Szemere saját lövöldét is alapított Budapesten az 1900-as években. A ma Zila Kávéházként működő épület korábban a társadalmi elit kedvenc találkozóhelye volt, sőt nemzetközi versenyeknek is helyet adott.

Az elmaradhatatlan Zsolnay-kollekció sztárja egy 1909-ben készült, hatalmas, 2,8 millió forintról induló papagájos díszváza lesz. Igazi ritkaságnak számít az a Zsolnay baglyos óra, amelynek formatervét Kapás Nagy Mihály készítette, kivitele azonban eltér a megszokottól, a majolikamáz és a tündöklő eozinmáz bravúros összhatását viseli magán.

A BÁV Aukciósház kiemelt figyelmet szentel a modern magyar kerámia népszerűsítésének. Az utóbbi években egyre keresettebbé váltak többek között Gádor István és Magda, illetve Gorka Géza munkái. A rekordleütések az utóbbi mester lányához, Gorka Lívia nevéhez fűződnek. A centenáriumi anyagban eddig soha nem látott térplasztikái méltó módon képviselik a magyar kerámia megújulását. Galamb című monumentális plasztikája 1,2 millió forintos kikiáltási árával is jól mutatja a legújabb gyűjtői trendeket.

A porcelánoknál szintén múlt és jelen találkozásának lehetünk tanúi. Az anyagban éppúgy szerepel egy antik bécsi empire úticsésze, mint a Hollóházi Porcelángyár Vasarely vagy Szász Endre porcelánképei. A szakértők emellett olyan újdonságokat is beválogattak az ünnepi kollekcióba, mint Balázs Irén organikus motívumokat és struktúrákat feldolgozó textilmunkái.

A jelentős szoboranyagól kiemelkedik Kisfaludi Strobl Zsigmond Finálé című, 1911-ben készült bronzszobra. A műtárgynap fénypontja azonban egy nemzetközi szempontból is kiemelkedő, igazi művészettörténeti ritkaság lesz Camille Claudel A könyörgő (L’Implorant) című szobra. Camille 19 évesen lett a nála 24 évvel idősebb Auguste Rodin tanítványa, majd később szeretője és múzsája, aki számos alkotását inspirálta. A kapcsolat már a kezdetektől egy szerelmi háromszög viszontagságai között vergődött, hiszen Rodin egész életét Rose Beurettel, egy egyszerű varrónővel osztotta meg. A most árverésre kerülő szobor Claudel és Rodin 10 éves viharos kapcsolatának felbomlása után készült, eredetileg Az érett kor című szoborcsoportjának része volt. A megrázó erejű alkotásban Camille térden állva, reménytelenül könyörög szerelmének, akit idősebb társa elragad tőle. Rodin vissza sem tekintve lép tovább, így Camille epekedő kezei már nem érhetik el.  A szerelmi háromszögből és a szoborcsoportból kiváló könyörgő már az elhagyott, önálló nőt és művészt testesíti meg. Bár az elválás megtörtént, Camille érzelmileg soha nem tudta feldolgozni Rodin elvesztését. Rövid művészi életútját elmegyógyintézetbe kerülése szakította félbe, ahol 30 évig, élete végéig élt. Nem érhette meg művészetének elismerését, pedig szobrait ma már a világ legnagyobb gyűjteményei őrzik. A szoborból mindössze 58 példány készült, magyarországi felbukkanása igazi szenzációnak számít.  A 34 millió forintról induló alkotást a Szépművészeti Múzeum kérésére már az árverés előtt levédték, ezért bizonyos, hogy az aukció után valamelyik magyar magán- vagy közgyűjteménybe kerül.

A második nap katalógusa itt érhető el.


Festmények – 2021. június 24. csütörtök, 18:00

A festménynapon jelentős antik kollekció is kalapács alá kerül, ennek kiemelkedő tétele egy 1520 körül készült toszkán festő Madonna ábrázolása. A magyar műtárgypiacon és árveréseken ritkán felbukkanó korú és állapotú reneszánsz kompozíció Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal, a kis Keresztelő Szent Jánossal és Alexandriai Szent Katalinnal egy angyal társaságában.

A magyar mesterek közül Id. Markó Károly 1859 körül készült Romantikus táj című festménye Rút és Boáz történetét dolgozza fel. A 3,6 millió forintról induló alkotás Markó életművének egyik legfontosabb és legtöbbször feldolgozott képtípusához tartozik, amely a műkereskedelemben először 1922-ben, az Ernst-Múzeum árverésén tűnt fel.

A kollekció művészettörténeti szempontból is izgalmas alkotása, Rippl-Rónai József első ismert rajza, amelyet 17 évesen a kor színészideáljáról, Blaha Lujzáról készített. A művész korai szárnypróbálgatásait megörökítő alkotások legtöbbje elveszett, így a rajz felbukkanása igazi kuriózumnak számít a műkereskedelemben. A kutatások azt is feltárták, hogy az akkor gimnazista, rajzolni szerető ifjú valószínűleg Kaposváron láthatta a művésznőt. A „nemzet csalogánya” annyira elvarázsolta Ripplt, hogy az emlékei és a Képes Családi Lapokban megjelent litográfiát alapul véve készítette el a rajzot.

Az árverés másik kiemelkedő alkotása Fényes Adolf Szolnoki utca című festménye, amely a magyar plein-air naturalizmus egyik legszebb alkotása. A 16 millió forintról induló festményt szemlélve érezzük a magyar kisvárosi élet hangulatát és karaktereit, s gyönyörködhetünk a természet folyton változó szépségeiben is.

Az ünnepi árverésen licitálhatnak még Barabás Miklós, Lotz Károly, Feszty Árpád, Patkó Károly, Márffy Ödön, Mattis-Teutsch János, Kádár Béla, Aba-Novák Vilmos festményei mellett többek között Perlrott-Csaba Vilmos párizsi Szajna-partjára, vagy Batthány Gyula 1930-as években festett Két hölgyére is. Az olajképére 14 millió forintos kikiáltási árral indul az aukción.

A jelentős kortárs kollekció csúcspontja minden bizonnyal Orosz Gellért Kozmikus tája lesz. A mozgalmas alkotás Hantai Simon absztrakt művészete előtti tisztelgés.

A festménynapra itt regisztrálhat.