Month: november 2018

A klasszikus borárverések lehetséges új jövője

Napjainkban a klasszikus árverések olyan másodlagos piacot jelentenek, melyek termékei kifejezetten ritkák, így értékük is a magas minőségből és az egyediségből tevődik össze. Az árverésre bocsátott tételek vásárlói ennél fogva speciális igényeket támasztanak, sőt, elmondható, hogy speciális tudással is rendelkeznek a tételeket illetően. Magyarországon és Európában a század eleji árveréseken a borok is megjelentek, ez a hagyomány sajnos megszakadt a világháborúk idején. Az elmúlt rendszerben a borászatot illetően hiánygazdság alakult ki, aminek következtében a minőség abszolút háttérbe szorult, nem születtek egyedi, magas minőségű tételek, ezzel együtt a fogyasztói igényesség is visszaesett. A rendszerváltozást követően voltak ugyan törekvések, hogy visszatérjen a klasszikus borárverés a köztudatba, de tisztán kereskedelmi borárverések nem tudtak kialakulni. A II. világháborút és a rendszerváltást követően, 1993-tól a Budapesti Nemzetközi Borfesztivál keretében 14 éven keresztül zajlott Kereskedelmi Borárverés, mely az évek során jótékonysági tételekkel is bővült. A kereskedelmi oldal nem tudott megerősödni, így az elmúlt 13 évben már csak Jótékonysági Borárverésként működött, igaz ebben a formában hatalmas sikerrel. Most először két tapasztalt fél összefog, hogy útjára indítson egy igazi, klasszikus kereskedelmi borárverést. Az …

Több mint húszmillió forintért kelt el Fekete István Tüskevár című regényének eredeti kézirata

A kikiáltási ár többszöröséért, 21 és fél millió forintért kelt el Fekete István: Tüskevár című regényének eredeti, tintával írt kézirata a Múzeum Antikvárium 33. árverésén. Fekete István 1957-ben kiadott legendás ifjúsági regényének kikiáltási ára kétmillió forint volt. A terem mellett telefonon és az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően online  is rengeteg licit érkezett a kötetre, ami végül az eredeti ár többszörösét jutalék nélkül 21,5 millió forintért talált új gazdára. Az aranyfestékkel, vászonkötéssel ellátott szöveget az író 1956. június 29-én kezdte írni. Ahogy az eredeti kézirat első oldalán olvasható, a regény Matula iskolája címmel jelent volna meg, de a címet az író áthúzta és a ma ismert címre írta át. Az 1970-ben elhunyt író legnépszerűbb ifjúsági regényét, valamint annak folytatását a Téli bereket a Kis-Balatonnál írta. Az eredeti kézirat 408 sűrűn teleírt A/4-es oldalt foglal magába. Antal Károly elmondta, hogy a szöveg az író javításaival, teljesen tökéletes állapotban és hiánytalanul került árverésre. A kéziratot Fekete István is nagy becsben tartotta, valószínűleg ő maga, sajátkezűleg kötötte be. A Kis-Balaton élővilágát talán legérzékletesebben bemutató munkát az író hagyatékát gondozó férfi, Fekete István 94 …

Sorra dőlnek az életműrekordok: David Hockney lett a legdrágább élő festő

Leonardo Salvator Mundijának csillagászati ára után az abszolút árverési rekord még nem forog veszélyben, de a XX. századi és kortárs művészet számos sztárja adta át a múltnak korábbi legjobbját novemberben, New Yorkban. Az őszi New York-i árverések hagyományosan az aukciós piac legfontosabb eseményei közé tartoznak, idén ráadásul most dől csak el, hogy sikerül-e a 2015-16-os visszaesés után a második évet is javuló forgalommal zárni. Az első háromnegyed év eredményei biztatóak voltak ebben a tekintetben, de a többlet az előző évhez képest még nem volt akkora, hogy azt egy gyenge november ne tudná eltüntetni. Egyelőre az optimisták állnak nyerésre: bár néhány komoly tétel váratlanul beragadt, számos, a piacon frissnek számító, esetenként árveréseken még soha nem szerepelt csúcsműnek köszönhetően sok kiemelkedő ár született, több tucat művész ért el – a régit időnként többszörösen is meghaladó – életműrekordot és néhány napja David Hockney személyében új birtokosa van a legdrágább élő művész címnek is. A „rekordgyártás” a Sotheby’s impresszionista és modern árverés-sorozatán kezdődött, ahol René Magritte Le Principe du Plaisir című festménye érte el a legjobb árat, a művész …

Rippl-Rónai egyik portréja kelt el a legmagasabb áron a BÁV aukcióján

Rippl-Rónai József Kékruhás lány virágos kalapban című festménye 75,6 millió forintért kelt el a BÁV kétnapos őszi aukcióján, amelyen a festmények mellett műtárgyakat és ékszereket kínáltak az érdeklődőknek. A BÁV kétnapos árverésén, november 13-án és 14-én összesen 380 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Rippl-Rónai József népszerű kukoricás korszakából való Kékruhás lány virágos kalapban című festménye a BÁV aukcióinak történetében rekordáron, 75,6 millió forintért kelt el. A kép kikiáltási ára 60 millió forint volt. A legnagyobb árnövekedést Feszty Árpád Herman Ottóról készült festménye érte el, amely a kikiáltási árának tizenhatszorosáért, 2,9 millió forintért kelt el. Barabás Miklós Gróf Batthyány Lajost ábrázoló portréja több mint tizenötszörös áron, 10,2 millió forintért, míg  K. Spányi Béla Őszi erdő című alkotása csaknem tizennégyszeres áron, 13,2 millió forintért cserélt gazdát. A legdrágább Barabás-mű a Degenfeld Anna grófnőt ábrázoló nagyméretű portré lett, amelyért 26,4 millió forintot fizettek. Aba Novák Vilmos ugyancsak nagyméretű, Itatás című festménye 7,8 millió forintért, Erdélyi Béla Őszi színek című képe 5,5 millió forintért, Tóth Menyhért egyik főműve, az Olvasó pedig 4,5 millió forintért cserélt gazdát. Jól szerepeltek a magyar …

A legismerősebb ismeretlen: Victor Vasarely újra divatban

Victor Vasarely hosszú ideig a gyűjtők és a múzeumlátogatók egyik nagy kedvence volt, majd a századvég közeledtével szinte eltűnt a radarról. Az utóbbi években viszont újabb reneszánsza zajlik. Mi változott a megítélésében és az árakban? Neve összeforrt az 1960-as években rendkívül kedvelt, majd az érdeklődés homlokteréből lassan kiszorult op-arttal, amit sokan már temetni kezdtek, mint múló divatjelenséget. Vasarely népszerűségére, műveinek keresettségére – tekintettel, hogy ő volt ennek az irányzatnak az „atyja”, legismertebb képviselője – ez már akkor is jelentős negatív hatással lett volna, ha nem lettek volna „súlyosbító mellékkörülmények” – ám ilyenekből több is akadt. Az egyik, némileg paradox módon, Vasarelynek abból a jó szándékú és tiszteletreméltó felfogásában gyökeredzett, hogy „demokratizálja” a művészetet. „Szociális művészetről álmodom. Hiszem, hogy az emberben mély vágyódás él a kép iránt” – hangoztatta többször is, s annak érdekében, hogy művei széles körben, az átlagos anyagi körülmények között élők számára is hozzáférhetőek legyenek, számtalan grafikáját magas példányszámú sorozatban terjesztette, miközben jellegzetes motívumai a sálaktól a teáscsészékig nagyon sok hétköznapi fogyasztási cikken is megjelentek. Vasarelynek ezzel a felfogásával függ össze az is, hogy …

Vásároljon műalkotásokat és műtárgyakat az AXIOART 5. online aukcióján!

2018. október 29 és november 12. között az AXIOART 5. online aukcióján festményekre, szobrokra és műtárgyakra licitálhatnak az érdeklődők. A 81 tételt felvonultató árverés legdrágább darabja az 1,2 millió forintos kikiáltási árról induló Mednyánszky festmény (8. tétel). Az 1918 júliusára datált képen egy csavargót láthatunk, aki a erdőszélen a tűzrakás mellett próbál átmelegedni. “Noha együtt érzõ természete és önfeláldozó segítõkészsége közmondásos volt, mindig is vonzották az ezzel az alaptermészetével ellentétes vonások, a sötét és drámai jelenetek, illetve az élet fonák oldalához tartozó durva karakterek. „Komplementerjeinek” nevezte az ilyen típusokat. Csavargó képeiben õket igyekezett megfesteni, és naplójában is gyakran hivatkozott rájuk. Néha a szadizmus szót használta az ilyen témák felé forduló festõi periódusai kapcsán, illetve, ha a modelljei kerültek szóba, nem egyszer „ragadozók”-ról írt, és az emberben felfedezhetõ „állati” tulajdonságokat igyekezett megfigyelni a környezetéhez sodródott ismerõseiben.” Perneczky Géza: Töredékes morzsák a Mednyánszky recepcióhoz Apa és fia, Neogrády Antal (1861–1942) és László (1896–1962) két–két alkotása is helyet kapott az árverésen. Neogrády Antal  a Mintarajziskolában tanult Budapesten, ahol Greguss János volt a mester. Művészeti tanulmányait később Münchenben, Nauen magániskolájában, majd …

Középpontban a konstruktív geometria

Concrete Project, Budapest Az idén nyáron alakult Concrete Project galéria elsődleges célja a magyar konstruktív, geometrikus művészet külföldön történő bemutatása és ismertté tétele. Az irányzat valóban komoly hagyományokra tekint vissza hazánkban: a külföldön széles körben ismert magyar művészek közül többek közt Moholy-Nagy László, Victor Vasarely és Nicolas Schöffer is ehhez sorolható. A konstruktív geometria középpontba helyezése mellett a galéria tevékenységének az említett területen alkotó hazai és nemzetközi művészek egymásra hatásának és kapcsolódásának megvilágítása, illetve a magyar alkotók nemzetközi kontextusba helyezése áll a fókuszában. Ennek eklatáns példája az első, jelenleg is látható kiállítás, amely a MADI geometrikus művészeti mozgalom képviselőinek munkáit mutatja be. A tárlat Carmelo Arden Quin uruguayi és SAXON Szász János magyar képzőművész munkásságát helyezi előtérbe, de olyan további MADI-alkotók művei is helyet kapnak itt, akik hazájukban katalizátorai voltak a mozgalomnak. A kurátor, Dárdai Zsuzsa koncepciója a MADI európai és magyarországi elterjedésének folyamatára mutat rá: a Buenos Airesből induló irányzatot, amely elsősorban a poligonalitásban határozta meg magát, Arden Quin hozta Nyugat-Európába, míg közép- és kelet-európai elterjedése SAXON nevéhez fűződik. Az előbbi művész alkotásait idén …

A pipatóriumtól Columbóig

Első Magyar Látványtár, Diszel Borges és Warburg cseppet sem véletlen találkozása a diszeli malomban A John Wilkins-féle analitikus nyelv című esszéjének közepe felé Jorge Luis Borges megemlít „egy bizonyos kínai enciklopédiát, A jóravaló ismeretek égi gyűjteményét”, amellyel aztán Foucault bevezeti a dolgok rendjéről szóló, A szavak és a dolgok című kötetét. Ez a történet azt példázza, hogy ha a rendteremtési – vagy másképpen: kategorizálási – vágyunk egyetemes is, a rendszerezés módja egyáltalán nem az: van, ahol/amikor az eredet alapján csoportosítunk dolgokat, máshol/máskor a küllemük alapján, vagy éppen a tulajdonosukból kiindulva. Mindezt a diszeli Első Magyar Látványtár idei kiállítása juttatta eszembe, amelynek hihetetlen gazdagságú anyagát a rendezők és gyűjtők – Gyökér Kinga és Vörösváry Ákos – jól érthető és szükségszerűen esetleges rendben mutatják be. Nem is lehet ez másként egy olyan kollekció esetében, amelynek vezérlő gondolata a dohány: itt minden megtalálható, ami a dohánnyal és a dohányzással kapcsolatban az elmúlt évtizedekben, illetve két-három évszázadban megjelent – a tajtékpipától a moziplakáton és a gyufacímkén át a könyvborítóig és porcelán hamutálcáig. A rendezés alapelve az, hogy sorban felvonultatja …

Világsztárok és filmklasszikusok az AXIOART 7. Plakátaukcióján.

Charles Chaplin, Patrick Swayze, Géreard Depardieu, Kim Basinger, Mick Jagger, Robert Redford, Barbra Streisand, Federico Fellini, Goldie Hawn, Sylvester Stallone, Sophie Marceau, Richard Gere és Kim Basinger, hogy csak a legnagyobb neveket említsük az árverésen szereplő poszterekről.  Ha Öné lehet az eredeti, miért érné be kevesebbel? Dekorálja otthonát kultfilmek posztereivel! Célunk, hogy a gyűjtők mellett a lakásukat dekorálni vágyók is érdekes poszterekre licitálhassanak az árverésen, ezért a 7. Plakátaukción újabb 80 izgalmas és egyedi alkotást válogattunk össze Önöknek. A plakátok alternatívát kínálnak a jó befektetést és megfizethető egyediséget keresőknek. Folytatva a “hagyományt” a mostani árverésen a legtöbb plakátot 5000 Ft-os kikiáltási árról indítjuk. A 80-as évek sikerfilmjéhez, a zene– és táncőrületet elindító Dirty Dancinghez (78. tétel) Miklós Károly készítette a grafikát. Az első filmes Emile Arnoldino talán maga is csodálkozott az elemi erejű lelkesedésen, hiszen a filmjében levő szükséges pluszt, ellenállhatatlan vonzerőt és a tömeghisztériát nem magyarázza sem a forgatókönyv, sem a rendezés. A magyarázatot talán a filmben látható fantasztikus táncjelenetek és a kitűnő zene adja, amit Oscar-díjjal jutalmaztak. A virtuóz tánctudású színész, Patrick Swayze számára ez a film jelentette a …