Összes cikk a Kiállítás kategóriában

Péntektől látogatható a Rembrandt és tanítványai kiállítás

A Szépművészeti Múzeum legutóbb 2006-ban mutatta be ilyen átfogó módon Rembrandt rajzművészetét, a mostani tárlattal pedig a mester halálának 350. évfordulójára emlékezik grafikákkal, rajzokkal, rézkarcokkal – mondta a kiállítás megnyitóján Baán László főigazgató. Tóth Bernadett kurátor emlékeztetett arra, hogy Rembrandt már 26 éves korától fogadott tanítványokat, és műhelye legalább 50 festőnövendéket vonzott, mások mellett Samuel van Hoogstratent, Ferdinand Bolt, Barent Fabritiust. A mostani kiállítás – a nemzetközi tendenciákkal megegyezően, melyek a mester tanítványainak stiláris elkülönítését helyezik a kutatások fókuszába –, az évforduló alkalmából Rembrandt rajzait és rézkarcait tanítványok műveinek környezetében kívánja bemutatni.  A rajzoktatás egyes területei – portré, akt, tájrajz, figuravázlat, narratív kompozíciók – alapján rendezett kamarakiállításon a művek bepillantást engednek Rembrandt tanítói tevékenységébe és műhelyének működésébe. Ferdinand Bol, Gerbrand van den Eeckhout, Samuel van Hoogstraten és mások Budapesten őrzött lapjainak bemutatása a mester kezétől származó rajzok, rézkarcok kíséretében számos párhuzam, adott esetben izgalmas eltérés felfedezésére nyújt egyedülálló lehetőséget. A 2020. január 5-ig látogatható tárlat közönsége megfigyelheti, hogy a mester a szolgai másolás helyett miként ösztönözte tanítványait saját útjuk megtalálására – mondta el a kurátor.A …

Csöndes szenzáció: berlini kiállítás Moholy-Nagy tipográfiai munkásságáról

A Bauhaus 100-as programözönben szinte eltűnt az a két hétig látogatható berlini kiállítás, ami a magyar szempontból rendkívül gazdag programú centenáriumi év egyik legfontosabb eseménye. Moholy-Nagy László és az Új Tipográfia,(László Moholy-Nagy und die Neue TypografieRekonstruktion einer Ausstellung Berlin 1929)Berlin, Kunstbibliothek, szeptember 15-ig A Berlini Állami Múzeumokhoz tartozó Kunstbibliothekban (Művészeti Könyvtár) augusztus 29-én nyílt meg és szeptember 15-ig látogatható a Moholy-Nagy László és az Új Tipográfia. Egy 1929-es berlini kiállítás rekonstrukciója című tárlat, ami a legismertebb „bauhausos magyar” tevékenységének egy fontos és rendkívül innovatív területébe, a művész tipográfiai munkásságába enged bepillantást. A tárlat, mint címéből is kiderül, egy pontosan 90 esztendővel korábban és ugyancsak Berlinben, egészen pontosan a Martin-Gropius-Bauban megrendezett Új tipográfia című kiállítás egyik termének rekonstrukciója, melyben Moholy-Nagy Merre tart a tipográfiai fejlődés? címmel 78 gazdagon illusztrált táblán mutatta be a tipográfia fejlődését a századforduló óta eltelt időszakban és vázolta fel a jövőjére vonatkozó elképzeléseit a fotográfia korában. A táblák saját szövegeiről és könyveiről készült fotók és számos korabeli reklámhordozó felhasználásával készültek, amiket a művész bauhausos évei alatt gyűjtött és archivált. A táblák ajándékozás útján még 1930-ban a Művészeti Könyvtár tulajdonába kerültek, de együtt …

Képzőművészet és irodalom négy szobában

Budapest, Négyszoba Galéria Az elmúlt években egymás után nyíltak Budapesten olyan kiállítóhelyek, amelyek fiatal pályakezdő művészek számára kívánnak bemutatkozási lehetőséget nyújtani. Több ilyen jellegű helyet a Magyar Képzőművészeti Egyetem frissen végzett képzőművész hallgatói és kurátorai indítanak – számukra ezek a szárnypróbálgatás első lehetőségei. A pályakezdők mellett azonban gyakorlott kurátorokat is látunk, akik a kereskedelmi galériás színtérből lépnek át az eladással nem foglalkozó, tisztán kiállítóhelyként funkcionáló galériák működtetésének terepére, illetve arra is van példa, hogy az intézményrendszert hátrahagyó szakemberek keresik vagy teremtik meg a lehetőséget így a kibontakozásra. Ezt a tendenciát látva úgy tűnik, a fiatal művészek és kurátorok légüres térbe kerülnek az egyetem elvégzését követően, ezért maguk kényszerülnek a színtér egy hiányzó szeletének létrehozására. Annak elemzése, hogy ez a helyzet milyen folyamatok eredményeként jött létre, a szcéna és az azt meghatározó kulturális és kultúrpolitikai közeg mélyebb vizsgálatát igényelné, az azonban jól látszik, hogy a képzőművészek és kurátorok fiatal generációja igyekszik válaszokat adni a felmerülő problémára. Ez a tendencia egy új, alulról építkező művészeti közeg kialakulását eredményezheti.  A Négyszoba Galéria is elsősorban fiatal pályakezdő művészeknek szeretné megteremteni a bemutatkozás lehetőségét. 2017 óta működik nyitott profilú galériaként Budapest „bulinegyedében”. Aki kimondottan …

A disszidens, aki színekkel lázadt: az első recenzió Mauer Dóra londoni kiállításáról

Egy nappal a megnyitó után már meg is jelent az első nagyobb – és rendkívül meleg hangú – kritika Maurer Dórának a Tate Modernben rendezett szóló show-járól. Augusztus 4-én és 5-én reggel a Tate Modernnel kapcsolatban még az a hír uralta a sajtót, hogy egy 17 éves fiatalember minden ok és minden előzmény nélkül kidobott a múzeum felső kilátóteraszáról egy hat éves kisfiút, aki azóta is kritikus állapotban fekszik egy kórházban. Vasárnap a tragédia után a múzeum be is zárt, tegnap azonban már újra kinyitott, így Maurer Dóra kiállítása, amiről néhány napja már hírt adtunk, az eredeti tervek szerint tudott megnyílni. Nem kellett sokat várni az első nagyobb kritikára sem, ami a tekintélyes londoni napilapban, a The Guardian-ben jelent meg az újság vezető műkritikusa, Jonathan Jones tollából. Jones 20 éve dolgozik a lapnál, többször volt tagja a Turner Price és a BP Portrait Award zsűrijének (igen, a szponzorként folyamatosan támadott olajkonszern által finanszírozott díjról van szó) és közreműködött a BBC számára készült művészettörténeti filmsorozatokban is. „A konyhájában készített fekete-fehér filmektől a diadalmas geometrikus design-okig; a magyar művész karrierje kiteljesedett a kommunista rezsim …

Nádler-mű a párizsi Centre Pompidou állandó kiállításán

A párizsi Centre Pompidou kortárs gyűjteményét bemutató állandó kiállításon kapott helyet márciusban Nádler István Kék – fekete című, 1968-ban készült festménye, közölte a budapesti Kisterem Galéria. 1968-ban Nádler a Galerie Müller meghívására Bak Imrével együtt huzamosabb időt töltött Stuttgartban, ahol a korabeli festészet utáni absztrakcióval megismerkedve, az új élmények hatására festette többek között a Kék – fekete című akrilfestményt is. Az intenzív tónusú, éles kontúrokkal megfestett színsávokból és -mezőkből építkező kép 1972-ben került vissza Budapestre, majd évtizedeken át a művész műtermében pihent. A Kisterem Galéria 2017-ben a neves párizsi FIAC képzőművészeti vásáron hosszú idő után először mutatta be Nádler 1960-as években készült műveit, köztük a szóban forgó munkát, mely már a vásár ideje alatt felkeltette a Centre Pompidou kurátorainak figyelmét, majd 2018-ban Spengler Katalin és Somlói Zsolt, valamint a Centre Pompidou Közép-európai Akvizíciós Bizottságának jóvoltából került a múzeum gyűjteményébe. A gyűjtemény jellegzetes elemeit bemutató állandó tárlaton, az épület 4. emeletén Nádler műve a magyar származású francia festőművész, Vera Molnar két művével és Agam installációjával egy térben látható. A Centre Pompidou kortárs művészeti gyűjteménye 1920 után született művészek 1960- …

Ezek voltak a világ leglátogatottabb múzeumai és kiállításai 2018-ban

A tízmilliós vagy annál nagyobb városok intézményeinek helyzeti előnye behozhatatlan. Igazából csak egy kivétel van: Bilbao, a maga kevesebb mint félmillió lakosával. Ők vajon hogy csinálják? A múzeumok rangsorának élén nem történt változás: a legtöbb látogatót tavaly is a Louvrevonzotta –a 2017. évi 8,1 millió helyett 10,2 milliót. A fő vonzerőt itt továbbra is az állandó gyűjtemény jelenti; időszaki tárlataik közül mindössze egy, a Delacroix művészetének szentelt első félévi show került be a TOP 20-ba – a 15. helyen, napi 5.400, összességében 540 ezer látogatóval. 8 millió helyett 8,6 millióan keresték fel tavaly a második helyezett National Museum of China-t Pekingben, s itt is az állandó gyűjtemény a sláger; egyetlen időszaki tárlatuk sem került be a legnépszerűbbek közé. A harmadik helyen most is a New York-i Metropolitan Museum of Art áll, noha látogatószáma negyedmillióval, 6,95 millióra csökkent – annak ellenére, hogy a Met foglalja el az első két helyet a leglátogatottabb kiállítások listáján. Könnyen lehet, hogy a kismértékű csökkenés a kötelezővé tett és nem is olcsó belépődíjnak köszönhető. Egy évvel korábban csak egy kiállításuk szerepelt …

Vonzás és taszítás játékai: Jeff Koons Oxfordban

Miután az oxfordi egyetem művészettörténeti társaságának tiszteletbeli tagja lett, az Ashmolean Múzeumban állít ki a világ egyik legdrágább és legvitatottabb sztárművésze. Jeff Koons at the Ashmolean, Ashmolean Museum, Oxford, június 9-ig Tíz év óta először jelentkezik átfogó kiállítással az Egyesült Királyságban Jeff Koons. Legutóbb a kortárs művészet egyik itteni fellegvárában, a Hyde Park-i Serpentine Galleryben, a néhai Diana walesi hercegnő egyik kedvenc intézményében mutatkozott be. Most az oxfordi egyetem 1683-ban alapított, elsősorban antik kincseiről híres múzeumában, az Ashmolean-ben látható, amit a “világ legrégebbi nyilvános múzeumaként” tartanak számon. Valószínűleg éppen ez a címke kelthette fel a 64 éves sztárművész fantáziáját, amikor felajánlotta, hogy elhozza az ódon egyetemi városba saját válogatását és személyesen vesz részt a tárlat rendezésében is. Könnyen lehet, hogy az állandó kiállításaira ingyenes belépést biztosító gyűjtemény tíz évvel ezelőtt II. Erzsébet által felavatott új szárnyában megtekinthető Koons-show a múzeum eddigi legnagyobb kasszasikerének bizonyul majd. Koons itteni megjelenésének van egy érdekes háttértörténete. 2017-ben az Oxfordi Egyetem – egykori professzoráról, Edgar Windről elnevezett – művészettörténeti társasága tiszteletbeli tagsággal kínálta meg a művészt, amit ő örömmel elfogadott, …

Javuló londoni esélyek: Bak Imre egyéni kiállítása a The Mayor Gallery-ben

London egyik legpatinásabb, közel száz éve alapított galériájában ezekben a hetekben Bak Imre munkái láthatók. És ami a legjobb: ez már nem is igazán számít szenzációnak. Imre Bak: Works 1967-81, The Mayor Gallery, London, március 29-ig Több mint két éve, Maurer Dórának a White Cube-ban rendezett nagyszabású kiállítása kapcsán hosszabb írásban foglalkoztunk a magyar neoavantgárd és kortárs művészet esélyeivel az európai műkereskedelem mindmáig legfontosabb központjában, Londonban. Az azóta eltelt idő igazolni látszik az akkori reményeket, de egyúttal azt is, hogy csodák nincsenek; a londoni “erőd” bástyáinak egyenkénti elfoglalása körültekintő és összehangolt lépéseket igényel, s gyümölcseit nem hozza meg egyik napról a másikra. Most azonban egy fontos állomásról számolhatunk be, amit információink szerint még ebben az évben további, nem kevésbé jelentősek követnek: február 12-én a The Mayor Gallery-benmegnyílt a Bak Imre 1967 és 1981 között született munkáiból rendezett kiállítás. Az 1925-ben alapított, a brit főváros Mayfair kerületében közvetlenül a Royal Academy of Arts mögött található galériát egész története során a nyitottság jellemezte, a képviselt művészeti irányzatok vonatkozásában éppúgy, mint a művészkör földrajzi összetételét illetően is. Művészkörükben …

Antik and Art Budapest: a Millenárison indul újra!

Több mint 10 éves kihagyás után Antik and Art Budapest néven újjáéled a nagysikerű Antik Enteriőr kiállítás és vásár. Március 21-24. között a magyar műtárgypiac legnevesebb szereplői képviseltetik magukat a rendezvényen, ahol egyedi anyaggal várják az amatőr és profi érdeklődőket. A szervezők célja egyrészt, hogy minőségi kikapcsolódást, élményt nyújtsanak a látogatóknak, másrészt felvállaltak egy edukációs küldetést is: műkedvelőket és kereskedőket közelebb hozni egymáshoz, a műgyűjtés generációkon átívelő, értékteremtő szerepére felhívni a figyelmet. Azt, hogy mennyire hiánypótló rendezvényről van szó, bizonyítja, hogy már az első hívó szóra csatlakoztak a magyar és nemzetközi műtárgy piacon elismert galériák, aukciósházak, kereskedők. Persze ehhez kellett egy alap, amit mi még 1994-ben megteremtettünk az első Antik Enteriőr kiállítással, és több mint 10 évig hatalmas érdeklődés mellet szerveztük meg évről-évre. Hagyományteremtő céllal élesztjük újjá a rendezvényünket, egy nagyon gazdag és változatos tematikával készülünk” – foglalta össze az esemény hátterét Tausz Ádám, az eseményt szervező Antik and Art Budapest tulajdonosa, ötletgazda. Bútor; csillár; ékszer; festmény; grafika; numizmatika; óra; papír-régiség; porcelán és kerámia; ritkaság-szőnyeg; textíliák; vallási tárgyak – mindenki megtalálja az érdeklődési körének megfelelő …

Középpontban a konstruktív geometria

Concrete Project, Budapest Az idén nyáron alakult Concrete Project galéria elsődleges célja a magyar konstruktív, geometrikus művészet külföldön történő bemutatása és ismertté tétele. Az irányzat valóban komoly hagyományokra tekint vissza hazánkban: a külföldön széles körben ismert magyar művészek közül többek közt Moholy-Nagy László, Victor Vasarely és Nicolas Schöffer is ehhez sorolható. A konstruktív geometria középpontba helyezése mellett a galéria tevékenységének az említett területen alkotó hazai és nemzetközi művészek egymásra hatásának és kapcsolódásának megvilágítása, illetve a magyar alkotók nemzetközi kontextusba helyezése áll a fókuszában. Ennek eklatáns példája az első, jelenleg is látható kiállítás, amely a MADI geometrikus művészeti mozgalom képviselőinek munkáit mutatja be. A tárlat Carmelo Arden Quin uruguayi és SAXON Szász János magyar képzőművész munkásságát helyezi előtérbe, de olyan további MADI-alkotók művei is helyet kapnak itt, akik hazájukban katalizátorai voltak a mozgalomnak. A kurátor, Dárdai Zsuzsa koncepciója a MADI európai és magyarországi elterjedésének folyamatára mutat rá: a Buenos Airesből induló irányzatot, amely elsősorban a poligonalitásban határozta meg magát, Arden Quin hozta Nyugat-Európába, míg közép- és kelet-európai elterjedése SAXON nevéhez fűződik. Az előbbi művész alkotásait idén …