Month: január 2018

Magyar művészet Los Angeles-ben, a “három T” jegyében

A Los Angeles-i Getty Research Institute és a Culver City-ben működő The Wende Museum and Archive of the Cold War közös tárlata az Aczél György nevével fémjelzett szocialista kultúrpolitika lényegét kifejező híres-hírhedt „három T”-t választotta címének. Az időzítés jó, hiszen az Egyesült Államokban az utóbbi években már több komoly kiállítás és számos, hozzájuk kapcsolódó rendezvény foglalkozott a XX. század második felének magyar képzőművészetével és „készítette elő a terepet” a mostani bemutatóhoz. A házigazda intézmények közül a Jean Paul Getty által alapított és a Getty Centerben helyet kapott Getty Research Institute-ot, a világ egyik legnagyobb ilyen profilú intézményét aligha kell bemutatni, a másik társzervező, a Los Angeles egyik elővárosában tavaly új otthonába költözött Wende Museum neve azonban idehaza, legalábbis egyelőre, még kevésbé ismert. A mára már több mint százezer tárgyat – kordokumentumokat, iratokat, használati tárgyakat és műalkotásokat – őrző múzeum, archívum és oktatási központ a Szovjetunió és a „keleti blokk” országai történetének feldolgozásával és bemutatásával foglalkozik, a figyelmet a hidegháború évtizedeire összpontosítva. Az intézményt az akkor még csak 24 éves történész, Justinian Jampol alapította 2002-ben, s …

Orosz avantgárd hamisítványok a Genti Szépművészeti Múzeumban?

Miután tavaly egy genovai Modigliani-kiállítást kellett bezárni, mert a festmények többsége hamisnak bizonyult, most egy, az orosz avantgárd legnagyobb mestereit bemutató genti tárlatra vetül a gyanú árnyéka. Ez már több is, mint árnyék. Modigliani mellett jónéhány éve már az orosz avantgárd mesterei, Kandinszkij, Malevics, Goncsarova, Larionov és a többiek is a hamisítók kedvencei közé tartoznak. Nem véletlenül: egyfelől, az irántuk megnyilvánuló mind nagyobb gyűjtői kereslet alaposan felverte az áraikat, másrészt életművük jóval kevésbé pontosan dokumentált, mint a hasonló ársávban mozgó más művészek többségének alkotásai. Ennek „történelmi” okai vannak: az említett mestereknek pályájuk csúcsán, a múlt század tízes-húszas éveiben viharos sors jutott osztályrészül; a bolsevik forradalomhoz való mindenkori viszonyuk – és a forradalom hozzájuk való viszonya – függvényében sokszor és kényszerűségből nemritkán viharos gyorsasággal változtatták lakhelyüket, hol elhagyták Oroszországot, hol visszatértek oda, s eközben kevés idejük maradt a világban időközben szétszóródott műveik pontos leltárba vételére – azaz ma ideális terepet kínálnak a hamisítóknak. Már 2013-ban beszámoltunk egy, az orosz avantgárdra szakosodott nemzetközi hamisító banda működéséről; a német rendőrség csak tőlük több mint ezer gyanús műtárgyat foglalt le …

Francisco Goya önarcképei 1775 és 1824 között

“A józan ész által magára hagyott képzelet elképzelhetetlen szörnyeket szül.” Francisco Goya Francisco Goya 29 és 78 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek  az önvizsgálódáson túl alkotói útkeresését is szemléltetik. Cikkünkben összegyűjtöttük Goya önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott a legendás festő stílusa és hogyan látta magát évről évre. Életút Francisco Goya 1746-ban született Spanyolországban Fuendetodos-ban. 1749-ben a család házat vett Zaragozában és néhány évvel később odaköltöztek. Goya 1763-ban és 1766-ban felvételért folyamodott a Spanyol Királyi Akadémiához, de mindkétszer elutasították. 1771-ben Rómába utazott, ahol a Parma városa által rendezett festészeti versenyen második díjat nyert. Még ugyanebben az évben visszatért Zaragozába és freskókat készített. Francisco Bayeu y Subías tanítványa lett; innentől fogva kezdte kialakítani jellegzetes stílusjegyeit. 1774-ben feleségül vette Bayeu nővérét, Josefát. A Királyi Szövőműhelyben kapott állást, ahol öt év alatt kb. 42 mintát tervezett. Bejáratos lett a királyi udvarba is, oltárképet festett a Szent Ferenc templom részére, és a San Fernando-i Akadémia tagjává választotta. 1783-ban José Moñino, Floridablanca grófja, III. Károly spanyol király kegyence, megbízta Goyát, hogy portrét fessen róla. Barátságot …

Két újonann azonosított képpel bővült a Van Gogh életmű!

Két újonnan azonosított alkotással gyarapodott holland festő ismert életműve – jelentette be múlt hét kedden az amszterdami Van Gogh Múzeum. Az 1886 márciusából származó, A Montmartre dombja kőbányával című kép egyértelműen a festő keze munkája – olvasható a múzeum közleményében. Az alkotást néhány évvel ezelőtt fedezték fel egy hagyatékban. A kép azonosítása során a múzeum gyűjteményében egy korábban nem Van Goghnak tulajdonított képről, a szintén 1886-os, A Montmartre dombja címűről is bebizonyították a szakértők, hogy a holland művész keze munkája. “A két mű formátuma, stílusa, technikája és anyagai jelentős hasonlóságot mutatnak“– mondta Axel Rüger múzeumigazgató. A Montmartre dombja kőbányával egy alapítvány tulajdonában van, és még sosem állították ki. Teio Meedendorp, a múzeum művészettörténésze azt is közölte, hogy a két képet 1886 elején, Párizsban alkotta a művész. Mintegy 900 képet tulajdonítanak Van Goghnak, a művek több mint fele az amszterdami múzeum gyűjteményében található. Utoljára 2012-ben fedeztek fel alkotást a holland zsenitől. Forrás: MTI

Nő festette? Ne haragudj, akkor csak feleannyit ér!

Azt a vélekedést, hogy a nőművészeket alkotásaik beárazásánál is hátrányos megkülönböztetés éri, néhány szakember számokkal is igyekszik bizonyítani. Figyelemreméltó és nehezen komolyan vehető eredmények egyaránt születnek. A művészeti szcénában (is) kirobbant zaklatási botrányok kapcsán gyakran megfogalmazódott az a vélemény, hogy a jelenség nem függetleníthető a színtér női szereplőivel szembeni, számos területen tapasztalható hátrányos megkülönböztetéstől. Utóbbinak egyik markáns jele, hogy ebben a közegben sem érvényesül az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve, csak épp számokkal itt ez nehezebben bizonyítható, tekintettel arra, hogy egy műalkotás értékének megítéléséhez nincsenek objektív kritériumok. Mint ahogy arról a hyperallergic.com a napokban beszámolt, egy, a University of Luxembourgégisze alatt létrejött, helyi, valamint ausztrál, holland és olasz szakemberekből álló kutatócsoport most kísérletet tett a hátrányos megkülönböztetés tényszerű bizonyítására és az eredmény akkor is meggyőző, ha megállapításaik tanulmányozása közben sem feledkezhetünk meg az objektív kritériumok fentebb említett hiányáról és ebből adódóan a számok megkérdőjelezhetőségéről. A kutatás másfél millió, 1970 és 2013 között született aukciós eredményt dolgozott fel. A művek összesen 62.665 alkotója között 83,1% a férfiak és 16,9% a nők aránya, ugyanakkor a kalapács alá …

Plakátokkal indul az aukciós szezon a BÁV-nál!

A 2018-as év első aukcióján (január 24.) olyan sikerfilmek gyűjtői ritkaságnak számító plakátjaira licitálhatunk a BÁV-nál, mint Steven Spielberg Cápa, E.T és Meztelenek és bolondok című filmjéhez készült poszterek, egy a nemzetközi piacon is rendkívül keresett Audrey Hepburn plakát, vagy éppen a Pokoli torony, a Pillangó és a Solaris poszterei. A magyar filmek sem maradnak ki a sorból, így többek között a Tanú, a Pál utcai fiúk és a Szerelmesfilm plakátjáért is harcba szállhatunk. A válogatást különleges koncert-, kiállítás, reklám- és propagandaposzterek egészítik ki. Az eredetileg tömeggyártásban készült, mára azonban alig néhány példányban fellelhető plakátok nemcsak a műfaj és a filmek rajongóinak lehetnek érdekesek, hanem azoknak is, akik a festményeknél alacsonyabb árú lakberendezési alternatívákat keresnek. További vonzerőt jelenthet, hogy az eredeti plakátok nemcsak a lakásunkat teszik egyedivé, de a nemzetközi trendeket figyelembe véve jó befektetésnek is bizonyulnak. Éppen ezért a januári plakátaukcióra a BÁV szakértői igyekeztek olyan átfogó kollekciót összeállítani, amely ezeket az igényeket képes kielégíteni. Filmplakátok a fókuszban Az aukció legjelentősebb csoportját a filmplakátok alkotják. Közülük az egyik legizgalmasabb tétel Spielberg legendás Cápája lesz. …

Hét új múzeum nyílik 2018-ban!

Amióta a világ a bilbaói Guggenheim Múzeum nyomán megtapasztalta, mekkora hatása lehet egy városra, annak társadalmára, gazdaságára és kultúrájára egy izgalmas épületben megnyitott múzeum, galéria, nincs olyan év, kontinens, ahol ne nyílna, újulna meg egy új kiállítási intézmény. 2018 múzeumai nemcsak saját miliőjüket frissítik fel, hanem gyakran megpróbálják újradefiniálni a múzeum fogalmát, ki akarják tágítani annak határait. 2018-ban kulturális intézmények nyílnak olyan izgalmas helyeken, mint Sanghaj, Kairó és Rio de Janeiro. Az európai múzeumok kedvelőinek sem kell szomorkodniuk, elég Dundee-ba vagy Londonba menniük, ha vadonatúj épületet szeretnének látni. Cikkünkben összegyűjtöttük a 2018-ben nyíló múzeumokat! Hayward Galéria, London Nyitás: 2018 január A londoni brutalizmus egyik meghatározó emléke a Southbank Center, amely kétéves felújítás után 2018 januárjában nyílik meg. A korábban is merész kiállításáról híres kortárs galéria kiállítóterei jóval világosabbak, könnyebben használhatóak lesznek, miután az épület tetején felújítják a nem túl jó szigetelésű 66 üvegpiramist. A belmagasság is jelentősen növekedni fog, miután eltávolítják az eddigi álmennyezetet. Mindezt elsőként a közönség január 25-én tapasztalhatja meg, amikor a világhírű német fotográfus, Andreas Gursky retrospektív kiállítása megnyílik. The Grand Egyptian Museum, Gíza Nyitás: …

“Attól tartok, a méhek gyanítanak valamit.” – Micimackó Londonban

Nagyszabású Micimackó-kiállítás nyílt a londoni Victoria & Albert Múzeumban, amely egyebek között rajzok és műtárgyak révén mutatja be A.A. Milne mesehősének történetét.  A regény erdetileg Winnie-the-Pooh címen jelent meg 1926-ban és Karinthy Emília (Karinthy Frigyes testvére) fordította magyar nyelvre és Karinthy Frigyes öntötte irodalmi formába. A Winnie-the-Pooh: Exploring a Classic (Micimackó: egy klasszikus felfedezése) című tárlaton az 1920-as évek óta készült csaknem 230 alkotás és műtárgy, köztük eredeti illusztrációk és kéziratok, köztük E.H. Shepard első Micimackó-portréi várják a látogatókat. A tárlaton azt a Micimackós teáskészletet is kiállították, amit a fiatal Erzsébet királynő kapott még hercegnőként. A Micimackós relikviák mellett a Winnie-the-Pooh: Exploring a Classic bemutatja azokat az embereket és helyszíneket, amelyek annak idején a történeteket ihlették: Milne fiát, Christopher Robint, akiről Róbert Gida alakját formázta meg az író, és azt a Milne farmjának közelében lévő sussexi erdőt, amely a Százholdas Pagonyként elevenedik meg a mesékben. A digitálsi technikákban bővelkedő kiállításon a Százholdas Pagony csaknem öt méter magas, kézzel festett változatát is megnézhetik a látogatók. Emma Laws, a kiállítás egyik kurátora szerint a múzeumnak kiemelt célja, …

A barokk freskófesztészet gyöngyszemei – az altenburgi apátság freskói

Az altenburgi apátság falfestményeit a világ legszebb barokk freskói között tartják számon. Troger Pált 1732-ben bízták meg bencés templom kifestésével, amelyet a kolostor márványtermének, lépcsőházának, könyvtárának és egyéb helyiségeinek freskói követtek. “Az osztrák barokk festészet ragyogó festői közül nyilván egyikre sem illik a virtuóz elnevezés annyira, mint Trogerre és az ő tevékenységére, valóságos diadalmenet az osztrák kolostorokon keresztül.” Éber László Troger Pál (1698—-1762) Bolognában, Milanóban, Rómában és Velencében tanult. Mesterei – Giovanni Battista Crespi, Francesco Solimena, Sebastiano Conca – révén leginkább a bolognai festészeti tradíciókhoz csatlakozott, de Velencében Piazzettánál is tanult, így a fiatal Tiepolo szárnypróbálgatásának is tanúja lehetett. 1726-ben Bécsben telepedett le, ahol nagy szaktekintélynek örvendett, 1751 -1759 között ő volt a művészeti akadémia vezetője. Troger kiválóságának szép példái a melki, a gérasi, a göttweigi, de leginkább az altenburgi kolostor és templom freskói. “Megszabadulni az építészet nyűgétől, felemelni, megszüntetni a határoló mennyezetet, a szemet mérhetetlen távolságba ragadni, hol a mennyei seregek ujjongó glóriái tűnnek fel vagy az allegória szellemvilága van megtestesítve.“ – Hans Tietze gondolatai Troger Pálról. Legerősebb hatású műveinek egyike az altenburgi templom hatalmas …

2017 felejthetetlen aukciós pillanatai itthon és külföldön

Ahogy közeledik az év vége hajlamosak vagyunk listákba szedni az év nagy eseményeit, gyűjtjük a felejthetetlen pillanatokat, élményeket. December végéhez közeledve a legjobb 2017-ban készült filmeket, zenéket, könyveket felsorakoztató cikkekre bukkanunk úton s útfélen. 2017 azonban a műtárgypiacon is tartogatott meglepetéseket. Klasszikus festők és kortárs alkotók is rekordokat döntögettek. Cikkünkben 10 külföldi művész és 10 magyar művész nagy aukciós pillanatát szedtük össze. Top 10 külföld: 10. Francis Bacon: Három tanulmány George Dyer-ről (1963) Leütési ár: 51,7 millió dollár Aukciós ház: Christie’s 9. Cy Twombly: Léda és a hattyú (1962) Leütési ár: 52,8 millió dollár Aukciósház: Christie’s 8. Constantin Brancusi: Alvó múzsa (1913) Leütési ár: 57,3 millió dollár Aukciósház: Christie’s 7. Gustav Klimt: Falusi kert (1907) Leütési ár: 59,3 millió dollár Aukciósház: Sotheby’s 6. Andy Warhol: Hatvan utolsó vacsora (1986) Leütési ár: 60,8 millió dollár Aukciósház: Christie’s 5. Fernand Léger: Kontraszt és forma (1913) Leütési ár: 70 millió dollár Aukciósház: Christie’s 4. Vincent van Gogh: Laboureur dans un champ (1889) Leütési ár: 81,3 millió dollár Aukciósház: Christie’s 3. Jean-Michel Basquiat: Cím nélkül (1982) Leütési ár: 110,4 millió dollár Aukciósház: Sotheby’s 2. Qi Baishi: Tizenkét tájkép (1925) …