Összes cikk a Forma kategóriában

Saját készítésű kerámiákat árverez el a Quimby

Szerző: admin

A teljes bevételt a Vadaskert Alapítványnak ajánlja fel az együttes Egyedi kerámiatányérokat bocsát árverésre a Quimby együttes, hogy így segítse a Vadaskert Gyermekpszichiátria munkáját. Az aukción 12 darab, a zenekar tagjai által készített, dedikált és sorszámozott alkotásra lehet licitálni. A bevétel teljes összege a Vadaskertet támogatja, ahol a koronavírus-járvány kitörése óta ugrásszerűen megnőtt a mentális problémákkal küzdő gyermekek száma. Kiss Tibi, Varga Livius, Kárpáti József (Dódi), Balanyi Szilárd, Gerdesits Ferenc és Mikuli Ferenc (Fefe) bevonultak a műhelybe és mindenki a saját ízlésvilágának megfelelően készítette el az egyedi kerámiákat. A csapatot megérintették azok a hírek, amelyek a gyerekek mentális állapotának rohamos romlásáról és a szakemberek heroikus küzdelméről szóltak, ezért úgy döntöttek, hogy karácsonykor az Apacuka kerámiával közösen jótékonysági árverést hirdetnek. A rajongók így teljesen egyedi Quimby kreációkat szerezhetnek a fa alá, miközben egy jó ügyet is támogatnak. „Nem szakemberek vagyunk, hanem érzékeny művészek és édesapák” – mondta Kiss Tibor arról, hogy miért érzik fontosnak a gyermekek ügyét. „A közelmúlt, a jelen és előreláthatólag sajnos a jövő eseményei is rendkívüli nyomást gyakorolnak nemcsak ránk, felnőttekre, hanem az érzékeny korban …

Híres magyar műkereskedők – A Fränkel-történet 2. rész

Szerző: admin

Fränkel József, az apjától örökölt műkereskedelmi vállalkozást magasabb szintre kívánta emelni. Célja az volt, hogy a hazai legkiválóbb művészekkel akart foglalkozhasson, akiknek kiállításokat, bemutatókat szervezett. Sok esetben külföldi értékesítési utakat, vásárokat szervezett, amelyekkel a hazai képzőművészet népszerűsítése mellett jelentős eladásokat is realizált. Saját műkereskedését a Fränkel-Szalont végül apja, Ernő halálát követő második évben, 1931-ben nyitotta meg 29 évesen. A galéria a Mária Valéria utca 8. szám alatt a mai Apáczai Csere János utcában volt (az utcának ezen szakaszán ma a Marriott Hotel található). Kiállításokat rendezett kortárs magyar képzőművészek alkotásaiból; kiállítottak a KUT, az UME képzőművészei, a nagybányaiak (Ferenczy Valér, Ferenczy Noémi) és művészcsoportokhoz közvetlenül nem tartozó művészek is. A galéria gyakorlatilag 1945-ig működött, de folyamatosan hatalmas összegeket emésztett fel Fränkel vagyonából. Fränkel József havonta több ezer pengővel finanszírozta művészeit: Vaszary Jánost, Csók Istvánt, Iványi-Grünwald Bélát. A Fränkel-Szalon Az új típusú modern magyar művészettel foglalkozó szalon ötletét egy találkozás szülte. Fruchter Lajos (1882-1953), műgyűjtő, mérnök, az Angol Elemi és a Bázeli Biztosító budapesti igazgatója, kezdetben a XIX. és XX. sz. eleji magyar klasszikus mestereket (id. Markó Károly, …

Egy vad mező mindenhez hasonlít? – A MŰTŐ csoport legutóbbi kiállítása a Budapest Galériában

Szerző: artportal

Szeptember 18-án zárt a MŰTŐ csoport kiállítása a Budapest Galériában. A 2016-ban alakult független művészeti platform és kollektíva legutóbbi tárlata az első olyan kezdeményezés, amely során a csoport nyolc tagja közösen létrehozott alkotások bemutatására vállalkozott. MŰTŐ csoport: Ezt a vad mezőt ismerem, Budapest Galéria, 2022.08.10-09.14 A MŰTŐ csoport Ezt a vad mezőt ismerem című kiállítása zavarba ejtően megengedő. Azért írom ezt, mert az óbudai Budapest Galériában kialakított terekben akadályokkal találkozunk, de csak mérsékelten érzékeljük az ellenállásukat. Pedig a szomszédos helyiségek pályákra-szintekre, vetélkedőkre, még készülő vagy már leépült játszóházakra is emlékeztetnek. Például az Idegmező termében az egymásba fonódó, faragasztóból, fűrészporból, drótból készített indákat nézve felvetődhet: miért nem úgy találkozunk velük, hogy csak rajtuk keresztül juthatunk tovább? Esetleg beléjük gabalyodva, mint lebegő hínárba, vagy olyan gyökerekbe, amik közül a föld kiszabadult? Az „akadályt” körbesétáljuk, aztán a következő teremben (Mágneses mező) a lógatott agyagdarabkák sem töltik ki a termet annyira, hogy beléjük ütközzünk. Összbenyomásom, hogy itt végig távolságot tarthatunk attól, ami a távolságok leküzdését megnehezítheti. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy a művek ne romantizálják harcként a természettel/a természetünkkel folytatott interakciót. Továbbá a kiállítás …

Mi fán terem? Grafikai technikák: Síknyomtatás – Litográfia

Szerző: admin

Sorozatunk korábbi részében a magasnyomtatás fajtáit vettük górcső alá, s a növekvő számú grafikai aukciók okán elérkezettnek láttuk az időt, hogy bemutassuk a síknyomtatás technikáit is. A síknyomtatás avagy planográfia egy viszonylag újabb keletű nyomtatási technika amelyben a lemez nyomtatható és nem nyomtatható területei egyetlen síkban, azaz azonos szinten vannak. Röviden összefoglalva a lényege, hogy a porózus felületen a nyomtató részeket zsíros eszközzel jelölik meg, utána a felületet megnedvesítik. A zsír taszítja a vizet, a szintén zsíros nyomdafestéket tehát csak a rajz veszi fel. Ilyen eljárással készülnek a litográfiák és ofszetek is. A régi gyufásdobozok piciny címkéitől az öles plakátokig óriási az olyan grafikai termékek száma, amelyek a síknyomtatás körébe tartozó valamely eljárás útján készültek. A planográfia gyüjtőelnevezéssel összefoglalt síknyomtatásos eljárások legfőbb és mindenbizonnyal legismertebb ágazata a szitanyomtatás mellett a litográfia, vagyis a kőről való nyomtatás.  A litográfia (görög λίθος – lithosz: ‘kő’ + γράφω – graphó: ‘karcolni, írni, rajzolni) hajdan a nyomdatechnika egyik legfontosabb eljárása volt. Osztrák felatalálója, Alois Senefelder 1796-ban hozta létre az eljárást, és rá mindössze 3 évvel, 1799-ben az akkori budai polgármester, Laszlovszky József már berendezett egy litográfiai síknyomtatót a Budai Várnegyedben lévő Városházán. Érdekesség, hogy a Kossuth-bankó is …

Három európai múzeum, ami 2021-ben nyitja meg kapuját

Szerző: admin

2020 a múzeumok, galériák számára is nehéz év volt, a járvány miatt több kulturális intézmény átadása az idei évre csúszott. Idén nyit Párizsban a Francois Pinault-gyűjtemény, a berini Humboldt Forum és az oslói Munch. Francois Pinault–gyűjtemény, Párizs Nyitás: 2021. január 23. Ár: 160 millió € A 84 éves milliárdos François Pinault 20 éves álma valósululhat meg idén: januárban nyit kortárs művészeti múzeuma Párizsban. A Louvre és Pompidou Központ között található régi árutőzsde (Bourse de Commerce) teljesen kör alakú épületét a világhírű japán építész, Ando Tadao tervei szerint alakították át. A külső munkálatok 2020. március 9-én fejeződtek be, ekkor elkezdték az épület körüli területrendezést és a műtárgyak installálását, de a koronavírus miatt szüneteltetni kellett a munkálatokat.Pinault a világ egyik legjelentősebb műgyűjtője, a legfontosabb 20. századi és kortárs alkotók munkáit felvonultató kollekciója csaknem négyszáz művésztől több mint 10 ezer darabot számlál. Humboldt Forum, Berlin Nyitás: 2021 eleje. Ár: 677 millió € A pandémiás korlátozások meghiúsították a Huboldt Forum teljes decemberi átadását, így 2021-ben folytatódik az épület részenkénti megnyitása. Az egykori császári palota, majd az NDK-törvényhozás palotának nevezett …

Láss, ne csak nézz! – Barangolás Budapest utcáin

Szerző: admin

Zárva vannak a múzeumok és a galériák, egy ideig aukciós kiállítások sem lesznek. Uborkaszezon van. Végiglapoztam a kedvenc művészeti albumaimat, de hiányzik a valódi találkozás élménye, amikor szemtől szembe állhatok egy alkotással és elmerülhetek az apró részletekben. A minap a Keleti Károly utcában sétáltam, elkezdtem nézni az épületeket és “megvilágosodtam”. Lehet, hogy a január nem a múzeumlátogatás hónapja lesz, de egy építészetileg igencsak sokszínű városban élek és ennek a hónapnak akár az épületek is lehetnének a főszereplői. Hazajöttem, levettem az összes olyan könyvet a polcomról, aminek segítségével felfedezhetem a várost és most megmutatom az öt kedvencemet. 1. Mártonffy Melinda: Franciaudvaros bérházak Budapesten. ARTEM/BOOKS, 2020. Friss kiadvány, pár hónapja került ki a nyomdából és az utóbbi idő legszínvonalasabb könyve. A kötet segítségével elmerülhetünk a budapesti franciaudvaros bérházak történetében, a kiemelt épületekről pedig kerületekre bontva olvashatunk. A legfontosabb adatokat (építtető, építész, építés éve) követően egyoldalas ismertető szöveget kap az olvasó, ami tökéletesen emészthető és mentes a szakzsargontól. Az épületfotókat Schmal Fülöp, a drónfelvételeket pedig Mártonffy Gábor készítette. A tipográfia pedig annyira szép, hogy muszáj kiemelnem Katyi Ádám …

Mi fán terem? Grafikai technikák – síknyomás

Szerző: admin

Mi a grafika? Mi a különbség a sokszorosított grafika és a szabad grafika között? Milyen grafikai eljárásokat ismerünk? Új cikksorozatunkban segítünk eligazodni a grafikai eljárások rengetegében. A mély– és magasnyomás után a harmadik részben a művészi síknyomás klasszikus technikáit mutatjuk be Önöknek! A művészi síknyomás klasszikus technikái Ennél a grafikai eljárásnál a rajz (a nyomtatófelület) és a nem nyomtató részek egy síkban vannak. Alapelve a zsíros (festékfogó) és a vizes (nem nyomtató) anyagok egymást taszító tulajdonságain nyugszik, ezért „vegyi” nyomtatásnak is nevezik. Többnyire a jura-korabeli tengeriszap lecsapódásként keletkezett mészkőpaláról (litográfiai kő) nyomtatott különböző litográfiai technikák használatosak a síknyomásnál, de idesorolhatók a fémlemezekről (alumínium, horgany) nyomtatott lapok is. 28 A művészi lapok készítéséhez leginkább megfelelő minőségű litográfiai követ a németországi Solhofenben bányásznak. További lelőhelyek: Rajna-vidék, Szászország, Franciaország, Svájc valamint Horvátország és Új-Kaleódnia. Ezek a kövek közel 97%-ban tartalmaznak mészkövet, ezért anyaguk homogénnek tekinthető, jól reagálnak a marófolyadékra, porózus szerkezetük miatt kitűnően zsírosíthatók, illetve nedvesíthetők, könnyen veszik fel a litográfiai rajzeszközök anyagát. Simára csiszolva, 10-15 cm vastag tömbökbe vágva kerülnek forgalomba. A síknyomás nyomatára lapos, puha kép jellemző, …

Mi fán terem? Grafikai technikák – mélynyomás

Szerző: admin

Mi a grafika? Mi a különbség a sokszorosított grafika és a szabad grafika között? Milyen grafikai eljárásokat ismerünk? Új cikksorozatunkban segítünk eligazodni a grafikai eljárások rengetegében. A magasnyomás után a második részben a művészi mélynyomás klasszikus technikáit mutatjuk be Önöknek! A művészi mélynyomás klasszikus technikái A művészi mélynyomás technikái olyan grafikai eljárások, amelyeknél a festék a nyomóforma mélyedéséből kerül át a papírra. Ezeket az eljárásokat egytől egyig európai műhelyekben fedezték fel, és a távol-keleti országokba csak a 17. század végén került. A mélynyomásra jellemző, hogy a papír felületén enyhén kidomborodva ül meg a festék, továbbá, hogy a fazették – azaz a nyomóforma ferdén megmunkált peremei – a nyomtatás során belenyomódnak a papírba, ezáltal a kép körül jól látható plasztikus keret képződik. A megmunkálás módszerei szerint alapvetően két csoportba oszthatjuk a mélynyomásos technikákat: Mechanikus eljárások: A mechanikus eljárások többnyire fémmetszetek: réz– és acélmetszetek, hidegtű, borzolás. A három klasszikus eljárás mellett ritkábban alkalmazzák a pontozásos metszetet, a krétamodorú metszetet, a sajtolt vagy poncolt metszetet. Maratott eljárások: A maratott eljárásokhoz tartoznak: a karcok, az akvatinta, a lágyalap, a repesztés, …

Mi fán terem? Grafikai technikák – magasnyomás

Szerző: admin

Mi a grafika? Mi a különbség a sokszorosított grafika és a szabad grafika között? Milyen grafikai eljárásokat ismerünk? Új cikksorozatunkban segítünk eligazodni a grafikai eljárások rengetegében. Az első részben a művészi magasnyomás klasszikus technikáit mutatjuk be Önöknek! Mielőtt rátérnénk a magasnyomásra elsőnek is tisztáznunk kell azt a kérdést, hogy mi is a grafika? A köznapi nyelvben a ceruza-, a szén-, vagy a krétarajzokat ugyanúgy grafikának nevezzük, mint a sokszorosított alkotásokat. A művészi grafikákon belül két nagy csoportot különböztetünk meg: a szabad grafikát és a sokszorosított grafikát. Szabad grafikának nevezzük az olyan grafikai műveket, melyeket reprodukálni lehet de sokszorosítani nem. A sokszorosított grafika ezzel szemben mindig nyomtatás révén történik, aminek során a grafikai eszközökkel a művész elképzelésének megfelelő nyomóformáról (dúcról) festéket viszünk át a nyomópapírra, vagy az azt helyettesítő felületre. A nyomóformán a nyomóelemek azok a helyek, amelyek festékezés után nyomot hagynak. A nyomóforma sokféle anyagból készülhet, a leggyakoribbak: fa, linóleum, kő, fém. A nyomtatás eredménye a nyomat lesz. A nyomtatás módja szerint négy csoportot különböztetünk meg: magasnyomás, mélynyomás, síknyomás és szitanyomás. A művészi magasnyomás klasszikus …

Ismerje meg a Herendi porcelánok mintáit!

Szerző: admin

A márka születése A soproni születésű Stingl Vince 1826-ban megalapította meg a Herendi Porcelánmanufaktúra ősét. 1839-ben Fischer Mór komoly tőkével betársult a herendi műhelybe, egy évvel később pedig már egyedi tulajdonosként mindent megtett azért, hogy nemzetközi mércével mérve is kiváló minőségű porcelánokat állítsanak elő a Manufaktúrában.  A kor igénye a kézi festésű, magas színvonalú termékek felé mutatott, így kezdte el Fischer a régi, világhírű európai porcelángyárak (Meissen, Bécs, Sévres) termékeinek utánzását. A főúri családok (Esterházyak, Zichyek, Pálffyak) herendi megrendelésekből egészítették ki eredeti készleteik hiányzó darabjait. Később kínai, japán és más keleti kultúrák szín- és formavilága is megjelent porcelánjain, de mindig egyéni, herendi jelleggel. Minták Apponyi minta (AB, AOG, AP, AV) Az 1867-es Párizsi Világkiállítás alkalmával, Ferenc József tiszteletére rendezett fogadáson Apponyi mintás Herendi készlettel terítették meg az Elysée palota asztalait. A Gróf Apponyi Albert kérésére készített minta az indiai virágkosár (fleurs des indes) egy részletének kinagyításával keletkezett. Az így született letisztult és mértéktartó mintát purpur (AP), zöld (AV), narancs (AOG), és kék (AB) színváltozatban festik a herendi mesterek. Rothschild oiseaux (RO) Az aranyszegélyes Rotschild Oiseaux …