Összes cikk a Forma kategóriában

Három európai múzeum, ami 2021-ben nyitja meg kapuját

2020 a múzeumok, galériák számára is nehéz év volt, a járvány miatt több kulturális intézmény átadása az idei évre csúszott. Idén nyit Párizsban a Francois Pinault-gyűjtemény, a berini Humboldt Forum és az oslói Munch. Francois Pinault–gyűjtemény, Párizs Nyitás: 2021. január 23. Ár: 160 millió € A 84 éves milliárdos François Pinault 20 éves álma valósululhat meg idén: januárban nyit kortárs művészeti múzeuma Párizsban. A Louvre és Pompidou Központ között található régi árutőzsde (Bourse de Commerce) teljesen kör alakú épületét a világhírű japán építész, Ando Tadao tervei szerint alakították át. A külső munkálatok 2020. március 9-én fejeződtek be, ekkor elkezdték az épület körüli területrendezést és a műtárgyak installálását, de a koronavírus miatt szüneteltetni kellett a munkálatokat.Pinault a világ egyik legjelentősebb műgyűjtője, a legfontosabb 20. századi és kortárs alkotók munkáit felvonultató kollekciója csaknem négyszáz művésztől több mint 10 ezer darabot számlál. Humboldt Forum, Berlin Nyitás: 2021 eleje. Ár: 677 millió € A pandémiás korlátozások meghiúsították a Huboldt Forum teljes decemberi átadását, így 2021-ben folytatódik az épület részenkénti megnyitása. Az egykori császári palota, majd az NDK-törvényhozás palotának nevezett …

Láss, ne csak nézz! – Barangolás Budapest utcáin

Zárva vannak a múzeumok és a galériák, egy ideig aukciós kiállítások sem lesznek. Uborkaszezon van. Végiglapoztam a kedvenc művészeti albumaimat, de hiányzik a valódi találkozás élménye, amikor szemtől szembe állhatok egy alkotással és elmerülhetek az apró részletekben. A minap a Keleti Károly utcában sétáltam, elkezdtem nézni az épületeket és “megvilágosodtam”. Lehet, hogy a január nem a múzeumlátogatás hónapja lesz, de egy építészetileg igencsak sokszínű városban élek és ennek a hónapnak akár az épületek is lehetnének a főszereplői. Hazajöttem, levettem az összes olyan könyvet a polcomról, aminek segítségével felfedezhetem a várost és most megmutatom az öt kedvencemet. 1. Mártonffy Melinda: Franciaudvaros bérházak Budapesten. ARTEM/BOOKS, 2020. Friss kiadvány, pár hónapja került ki a nyomdából és az utóbbi idő legszínvonalasabb könyve. A kötet segítségével elmerülhetünk a budapesti franciaudvaros bérházak történetében, a kiemelt épületekről pedig kerületekre bontva olvashatunk. A legfontosabb adatokat (építtető, építész, építés éve) követően egyoldalas ismertető szöveget kap az olvasó, ami tökéletesen emészthető és mentes a szakzsargontól. Az épületfotókat Schmal Fülöp, a drónfelvételeket pedig Mártonffy Gábor készítette. A tipográfia pedig annyira szép, hogy muszáj kiemelnem Katyi Ádám …

Mi fán terem? Grafikai technikák – síknyomás

Mi a grafika? Mi a különbség a sokszorosított grafika és a szabad grafika között? Milyen grafikai eljárásokat ismerünk? Új cikksorozatunkban segítünk eligazodni a grafikai eljárások rengetegében. A mély– és magasnyomás után a harmadik részben a művészi síknyomás klasszikus technikáit mutatjuk be Önöknek! A művészi síknyomás klasszikus technikái Ennél a grafikai eljárásnál a rajz (a nyomtatófelület) és a nem nyomtató részek egy síkban vannak. Alapelve a zsíros (festékfogó) és a vizes (nem nyomtató) anyagok egymást taszító tulajdonságain nyugszik, ezért „vegyi” nyomtatásnak is nevezik. Többnyire a jura-korabeli tengeriszap lecsapódásként keletkezett mészkőpaláról (litográfiai kő) nyomtatott különböző litográfiai technikák használatosak a síknyomásnál, de idesorolhatók a fémlemezekről (alumínium, horgany) nyomtatott lapok is. 28 A művészi lapok készítéséhez leginkább megfelelő minőségű litográfiai követ a németországi Solhofenben bányásznak. További lelőhelyek: Rajna-vidék, Szászország, Franciaország, Svájc valamint Horvátország és Új-Kaleódnia. Ezek a kövek közel 97%-ban tartalmaznak mészkövet, ezért anyaguk homogénnek tekinthető, jól reagálnak a marófolyadékra, porózus szerkezetük miatt kitűnően zsírosíthatók, illetve nedvesíthetők, könnyen veszik fel a litográfiai rajzeszközök anyagát. Simára csiszolva, 10-15 cm vastag tömbökbe vágva kerülnek forgalomba. A síknyomás nyomatára lapos, puha kép jellemző, …

Mi fán terem? Grafikai technikák – mélynyomás

Mi a grafika? Mi a különbség a sokszorosított grafika és a szabad grafika között? Milyen grafikai eljárásokat ismerünk? Új cikksorozatunkban segítünk eligazodni a grafikai eljárások rengetegében. A magasnyomás után a második részben a művészi mélynyomás klasszikus technikáit mutatjuk be Önöknek! A művészi mélynyomás klasszikus technikái A művészi mélynyomás technikái olyan grafikai eljárások, amelyeknél a festék a nyomóforma mélyedéséből kerül át a papírra. Ezeket az eljárásokat egytől egyig európai műhelyekben fedezték fel, és a távol-keleti országokba csak a 17. század végén került. A mélynyomásra jellemző, hogy a papír felületén enyhén kidomborodva ül meg a festék, továbbá, hogy a fazették – azaz a nyomóforma ferdén megmunkált peremei – a nyomtatás során belenyomódnak a papírba, ezáltal a kép körül jól látható plasztikus keret képződik. A megmunkálás módszerei szerint alapvetően két csoportba oszthatjuk a mélynyomásos technikákat: Mechanikus eljárások: A mechanikus eljárások többnyire fémmetszetek: réz– és acélmetszetek, hidegtű, borzolás. A három klasszikus eljárás mellett ritkábban alkalmazzák a pontozásos metszetet, a krétamodorú metszetet, a sajtolt vagy poncolt metszetet. Maratott eljárások: A maratott eljárásokhoz tartoznak: a karcok, az akvatinta, a lágyalap, a repesztés, …

Mi fán terem? Grafikai technikák – magasnyomás

Mi a grafika? Mi a különbség a sokszorosított grafika és a szabad grafika között? Milyen grafikai eljárásokat ismerünk? Új cikksorozatunkban segítünk eligazodni a grafikai eljárások rengetegében. Az első részben a művészi magasnyomás klasszikus technikáit mutatjuk be Önöknek! Mielőtt rátérnénk a magasnyomásra elsőnek is tisztáznunk kell azt a kérdést, hogy mi is a grafika? A köznapi nyelvben a ceruza-, a szén-, vagy a krétarajzokat ugyanúgy grafikának nevezzük, mint a sokszorosított alkotásokat. A művészi grafikákon belül két nagy csoportot különböztetünk meg: a szabad grafikát és a sokszorosított grafikát. Szabad grafikának nevezzük az olyan grafikai műveket, melyeket reprodukálni lehet de sokszorosítani nem. A sokszorosított grafika ezzel szemben mindig nyomtatás révén történik, aminek során a grafikai eszközökkel a művész elképzelésének megfelelő nyomóformáról (dúcról) festéket viszünk át a nyomópapírra, vagy az azt helyettesítő felületre. A nyomóformán a nyomóelemek azok a helyek, amelyek festékezés után nyomot hagynak. A nyomóforma sokféle anyagból készülhet, a leggyakoribbak: fa, linóleum, kő, fém. A nyomtatás eredménye a nyomat lesz. A nyomtatás módja szerint négy csoportot különböztetünk meg: magasnyomás, mélynyomás, síknyomás és szitanyomás. A művészi magasnyomás klasszikus …

Ismerje meg a Herendi porcelánok mintáit!

A márka születése A soproni születésű Stingl Vince 1826-ban megalapította meg a Herendi Porcelánmanufaktúra ősét. 1839-ben Fischer Mór komoly tőkével betársult a herendi műhelybe, egy évvel később pedig már egyedi tulajdonosként mindent megtett azért, hogy nemzetközi mércével mérve is kiváló minőségű porcelánokat állítsanak elő a Manufaktúrában.  A kor igénye a kézi festésű, magas színvonalú termékek felé mutatott, így kezdte el Fischer a régi, világhírű európai porcelángyárak (Meissen, Bécs, Sévres) termékeinek utánzását. A főúri családok (Esterházyak, Zichyek, Pálffyak) herendi megrendelésekből egészítették ki eredeti készleteik hiányzó darabjait. Később kínai, japán és más keleti kultúrák szín- és formavilága is megjelent porcelánjain, de mindig egyéni, herendi jelleggel. Minták Apponyi minta (AB, AOG, AP, AV) Az 1867-es Párizsi Világkiállítás alkalmával, Ferenc József tiszteletére rendezett fogadáson Apponyi mintás Herendi készlettel terítették meg az Elysée palota asztalait. A Gróf Apponyi Albert kérésére készített minta az indiai virágkosár (fleurs des indes) egy részletének kinagyításával keletkezett. Az így született letisztult és mértéktartó mintát purpur (AP), zöld (AV), narancs (AOG), és kék (AB) színváltozatban festik a herendi mesterek. Rothschild oiseaux (RO) Az aranyszegélyes Rotschild Oiseaux …

A brutalista épületek reneszánsza

Az ötvenes évektől vált népszerűvé és a hetvenes évek közepéig élte virágkorát a brutalista építészet. A kifejezés a francia “beton brut” (csupasz beton) szókapcsolatból származik.  A brutalist építületek hatalmas tömegérzetet közvetítő, erődítményszerű, puritán (nem csak) betonból felhúzott kolosszusok. Az irányzat kiindulópontja a funkció előtérbe helyezése és a költségcsökkentés volt. A brutalista épületek általában ismétlődő moduláris elemekből állnak és jól látható épületszerkezettel rendelkeznek. A brutális épületanyagok közé tartozik a tégla, az üveg, az acél, a durvára vésett kő és a gabionok. A sokáig kegyveszett brutalista stílus újra reneszánszát éli és szép lassan könyvek, dokumntumfilmek főszereplőjévé vált. Ma már nem ciki bevallani, ha valakinek eláll a szava ezektől az építészeti monstrumoktól. “Ezeknek az épületeknek az egyik nagyra becsült értéke a szélsőségesség – minél több a beton, minél erőteljesebbek a formák, annál nagyobb a rajongótábor. Léteznek vékonyabb homlokzati burkolattal rendelkező, konvencionálisabb formákat felvonultató épületek is, de ezeknek kevesebb csodálója akad, mert hiányzik belőlük az a nagyon expresszív, fenséges drabálisság.” – Barnabas Calder Én elsőnek a brutalista épületekről készült fotókon szerettem bele a stílusba, majd elkezdtem böngészni a Fuck Yeah Brutalism weboldat és …

Irány Szentendre!

Budapestről alig egy óra kell ahhoz, hogy kocsival, HÉV-vel (szerintem az egyik legkényelmesebb közlekedési mód! – nem kell parkolójegyet venni és ihatunk kedvünkre)  eljussunk Szentendrére. A kulturális élvezetek mellett, nagyokat ehetünk, gyönyörködhetünk a tájban és tematikus sétákon ismerhetjük meg a város kevésbé ismert arcát. Kiállítások: A csalók is ámodnak – Magyarósi Éva kiállítása Helyszín: Ferenczy Múzeum Megtekinthető: 2018. április 22-ig Kurátor: Kígyós Fruzsina Magyarósi Éva (1981) animációs filmrendező, képzőművész, díszleteket tervez és tanít. Nevéhez kollázsfilmek, ceruzarajzok, fotók, köztéri installációk és színházi, filmes díszletmunkák is fűződnek. Tinédzser korában jelent meg első verseskötete, s művészetének mai napig kiindulópontja a történetek forgatókönyvszerű megírása. Amikor rajzol, egy mozgókép filmkockájaként gondol a tárgyra, egy film részeként, egy történet elemeként, melynek kiinduló alapanyaga a művész saját elbeszélése. Alkotásaiban a női lélek rejtekeiről, a magányról, a testről, az érzelmekről mesél, furcsa álmok és megélt szituációk többszólamú történeteit mutatva be. Újragondolt Czóbel 2.0 – Czóbel Béla Helyszín: Czóbel Múzeum Megtekinthető: 2018. április 1-ig Kurátor: Barki Gergely Az Újragondolt Czóbel 2.0 című kiállítás a felújítást követő második újrarendezés eredménye, mely továbbra is az életmű …

Kisebb designforradalom zajlott Budapesten? – TOP 10 új shop

Az utóbbi években kisebb kreatívipari boom zajlott: sorra nyíltak Budapesten a designer üzletek, stúdiók, showroom-ok, concept store-ok. 2017-ben is jópár új vállalkozás indult, ezek közül válogattunk! A szektor több ágában, a divat, a formatervezés és a belsőépítészet területén is elstartoltak új, egyedi boltok. A legfrissebb kezdeményezések között változatos koncepciók, komplex üzleti modellek és nem utolsósorban tehetséges hazai tervezők tűnnek fel, és ez a hazai design élet fellendülését mutatja. Íme, TOP 10 összeállításunk a tavalyi évből. Nem állítunk rangsort közöttük, csak annyit mondunk: érdemes benézni mindegyikbe 1, Repertory A Tóth Melinda nevéhez köthető DAIGE márka, valamint a D. Nagy Kinga által alapított the Mama Kin már ismerősen csenghet az hazai divatvilág követői számára. A két tervező hosszabb együttműködés után döntött úgy, hogy azonos szemléletmódjuk, esztétikai elveik mentén összefogva létrehoznak egy új design boltot, így nyitott meg 2017 márciusában a Repertory Concept Store. A Repertory fúziós üzletként működik, ahol a két alapító termékein kívül más magyar designerek munkái is megtalálhatóak. Erre utal a névválasztásuk is, hiszen széles repertoárral – ruhák, ékszerek, növények, kerámiák, papíráruk – várják az …

Hét új múzeum nyílik 2018-ban!

Amióta a világ a bilbaói Guggenheim Múzeum nyomán megtapasztalta, mekkora hatása lehet egy városra, annak társadalmára, gazdaságára és kultúrájára egy izgalmas épületben megnyitott múzeum, galéria, nincs olyan év, kontinens, ahol ne nyílna, újulna meg egy új kiállítási intézmény. 2018 múzeumai nemcsak saját miliőjüket frissítik fel, hanem gyakran megpróbálják újradefiniálni a múzeum fogalmát, ki akarják tágítani annak határait. 2018-ban kulturális intézmények nyílnak olyan izgalmas helyeken, mint Sanghaj, Kairó és Rio de Janeiro. Az európai múzeumok kedvelőinek sem kell szomorkodniuk, elég Dundee-ba vagy Londonba menniük, ha vadonatúj épületet szeretnének látni. Cikkünkben összegyűjtöttük a 2018-ben nyíló múzeumokat! Hayward Galéria, London Nyitás: 2018 január A londoni brutalizmus egyik meghatározó emléke a Southbank Center, amely kétéves felújítás után 2018 januárjában nyílik meg. A korábban is merész kiállításáról híres kortárs galéria kiállítóterei jóval világosabbak, könnyebben használhatóak lesznek, miután az épület tetején felújítják a nem túl jó szigetelésű 66 üvegpiramist. A belmagasság is jelentősen növekedni fog, miután eltávolítják az eddigi álmennyezetet. Mindezt elsőként a közönség január 25-én tapasztalhatja meg, amikor a világhírű német fotográfus, Andreas Gursky retrospektív kiállítása megnyílik. The Grand Egyptian Museum, Gíza Nyitás: …