Összes cikk a Forma kategóriában

A brutalista épületek reneszánsza

Az ötvenes évektől vált népszerűvé és a hetvenes évek közepéig élte virágkorát a brutalista építészet. A kifejezés a francia “beton brut” (csupasz beton) szókapcsolatból származik.  A brutalist építületek hatalmas tömegérzetet közvetítő, erődítményszerű, puritán (nem csak) betonból felhúzott kolosszusok. Az irányzat kiindulópontja a funkció előtérbe helyezése és a költségcsökkentés volt. A brutalista épületek általában ismétlődő moduláris elemekből állnak és jól látható épületszerkezettel rendelkeznek. A brutális épületanyagok közé tartozik a tégla, az üveg, az acél, a durvára vésett kő és a gabionok. A sokáig kegyveszett brutalista stílus újra reneszánszát éli és szép lassan könyvek, dokumntumfilmek főszereplőjévé vált. Ma már nem ciki bevallani, ha valakinek eláll a szava ezektől az építészeti monstrumoktól. “Ezeknek az épületeknek az egyik nagyra becsült értéke a szélsőségesség – minél több a beton, minél erőteljesebbek a formák, annál nagyobb a rajongótábor. Léteznek vékonyabb homlokzati burkolattal rendelkező, konvencionálisabb formákat felvonultató épületek is, de ezeknek kevesebb csodálója akad, mert hiányzik belőlük az a nagyon expresszív, fenséges drabálisság.” – Barnabas Calder Én elsőnek a brutalista épületekről készült fotókon szerettem bele a stílusba, majd elkezdtem böngészni a Fuck Yeah Brutalism weboldat és …

Irány Szentendre!

Budapestről alig egy óra kell ahhoz, hogy kocsival, HÉV-vel (szerintem az egyik legkényelmesebb közlekedési mód! – nem kell parkolójegyet venni és ihatunk kedvünkre)  eljussunk Szentendrére. A kulturális élvezetek mellett, nagyokat ehetünk, gyönyörködhetünk a tájban és tematikus sétákon ismerhetjük meg a város kevésbé ismert arcát. Kiállítások: A csalók is ámodnak – Magyarósi Éva kiállítása Helyszín: Ferenczy Múzeum Megtekinthető: 2018. április 22-ig Kurátor: Kígyós Fruzsina Magyarósi Éva (1981) animációs filmrendező, képzőművész, díszleteket tervez és tanít. Nevéhez kollázsfilmek, ceruzarajzok, fotók, köztéri installációk és színházi, filmes díszletmunkák is fűződnek. Tinédzser korában jelent meg első verseskötete, s művészetének mai napig kiindulópontja a történetek forgatókönyvszerű megírása. Amikor rajzol, egy mozgókép filmkockájaként gondol a tárgyra, egy film részeként, egy történet elemeként, melynek kiinduló alapanyaga a művész saját elbeszélése. Alkotásaiban a női lélek rejtekeiről, a magányról, a testről, az érzelmekről mesél, furcsa álmok és megélt szituációk többszólamú történeteit mutatva be. Újragondolt Czóbel 2.0 – Czóbel Béla Helyszín: Czóbel Múzeum Megtekinthető: 2018. április 1-ig Kurátor: Barki Gergely Az Újragondolt Czóbel 2.0 című kiállítás a felújítást követő második újrarendezés eredménye, mely továbbra is az életmű …

Kisebb designforradalom zajlott Budapesten? – TOP 10 új shop

Az utóbbi években kisebb kreatívipari boom zajlott: sorra nyíltak Budapesten a designer üzletek, stúdiók, showroom-ok, concept store-ok. 2017-ben is jópár új vállalkozás indult, ezek közül válogattunk! A szektor több ágában, a divat, a formatervezés és a belsőépítészet területén is elstartoltak új, egyedi boltok. A legfrissebb kezdeményezések között változatos koncepciók, komplex üzleti modellek és nem utolsósorban tehetséges hazai tervezők tűnnek fel, és ez a hazai design élet fellendülését mutatja. Íme, TOP 10 összeállításunk a tavalyi évből. Nem állítunk rangsort közöttük, csak annyit mondunk: érdemes benézni mindegyikbe 1, Repertory A Tóth Melinda nevéhez köthető DAIGE márka, valamint a D. Nagy Kinga által alapított the Mama Kin már ismerősen csenghet az hazai divatvilág követői számára. A két tervező hosszabb együttműködés után döntött úgy, hogy azonos szemléletmódjuk, esztétikai elveik mentén összefogva létrehoznak egy új design boltot, így nyitott meg 2017 márciusában a Repertory Concept Store. A Repertory fúziós üzletként működik, ahol a két alapító termékein kívül más magyar designerek munkái is megtalálhatóak. Erre utal a névválasztásuk is, hiszen széles repertoárral – ruhák, ékszerek, növények, kerámiák, papíráruk – várják az …

Hét új múzeum nyílik 2018-ban!

Amióta a világ a bilbaói Guggenheim Múzeum nyomán megtapasztalta, mekkora hatása lehet egy városra, annak társadalmára, gazdaságára és kultúrájára egy izgalmas épületben megnyitott múzeum, galéria, nincs olyan év, kontinens, ahol ne nyílna, újulna meg egy új kiállítási intézmény. 2018 múzeumai nemcsak saját miliőjüket frissítik fel, hanem gyakran megpróbálják újradefiniálni a múzeum fogalmát, ki akarják tágítani annak határait. 2018-ban kulturális intézmények nyílnak olyan izgalmas helyeken, mint Sanghaj, Kairó és Rio de Janeiro. Az európai múzeumok kedvelőinek sem kell szomorkodniuk, elég Dundee-ba vagy Londonba menniük, ha vadonatúj épületet szeretnének látni. Cikkünkben összegyűjtöttük a 2018-ben nyíló múzeumokat! Hayward Galéria, London Nyitás: 2018 január A londoni brutalizmus egyik meghatározó emléke a Southbank Center, amely kétéves felújítás után 2018 januárjában nyílik meg. A korábban is merész kiállításáról híres kortárs galéria kiállítóterei jóval világosabbak, könnyebben használhatóak lesznek, miután az épület tetején felújítják a nem túl jó szigetelésű 66 üvegpiramist. A belmagasság is jelentősen növekedni fog, miután eltávolítják az eddigi álmennyezetet. Mindezt elsőként a közönség január 25-én tapasztalhatja meg, amikor a világhírű német fotográfus, Andreas Gursky retrospektív kiállítása megnyílik. The Grand Egyptian Museum, Gíza Nyitás: …

Mesélő Budapest – Árkád Bazár (Dohány utca 22-24.)

Helyszín: Dohány utca 22-24. Rövid leírás: Késmárky és Illés Játékáruház, a Dohány utca és Síp utca kereszteződésében található öt emeletes sarki épület, két oldalról beépített, belső udvarral rendelkező üzlet és lakóház. Tervező: Vágó József és Vágó László Évszám: 1908-1909. A  Késmárky és Illés nevű céget még az 1870-es években alapította Késmárky Károly nürnbergi- és  diszműárú-kereskedő illetve Illés Ferenc játékkereskedő. Közös vállalkozásuknak kezdetben csak a Hatvani utca 10.  (ma; Kossuth Lajos utca) és a Kerepesi út 6. szám alatt volt üzletük. “A Késmárki és Illés czég már rég bírja a nagy közönség bizalmát és elismerését, mert Hatvani-utczai diszmű kereskedésében eddig is a legszebb áruk szolgáltattak ki; a kerepesi uton levő utazó-czikkek és sport-áruk raktárában a legjobb készítmények legjutányosabban kaphatók; a Kerepesi bazárban pedig a legnagyobb játékáru-raktára van, mely tárgyak hazai készítmények, Szélaknán árva és szegény gyermekek által a külföldi versenyárukat felülhaladó csínnal és szilárdsággal állíttatnak elő…”  Pápai Lapok 1889 vége Vágó László és Vágó József  által a Késmárky család részére tervezett, 1908-ban épült, szecessziós lakóházban, a  Rákóczi út, Dohány és Síp utcák keresztezésénél, megnyitották  Árkád Bazár elnevezésű új játékkereskedésüket, …

Divat és művészet – 10 képzőművész által inspirált kollekció az őszi szezonból

Általában a divat fogalmát a művészettől elkülönítve használjuk. A ruházkodással kapcsolatos dolgok a divat fogalmi körébe kerülnek, míg a művészet sokszor emelkedettnek és elérhetetlennek bélyegezzük. Ha végignézzük az elmúlt évtizedekben debütáló ruhakollekciókat, rá kell jönnünk arra, hogy talán nem is olyan éles a határvonal, mint az először gondolnánk. Vannak művészek, akik a vásznat használják képzeletük kivetítésére, míg mások számára a textil jelenti a kreativitás eszközét. Ahogyan a művészek is a környezetükből szerzik az inspirációt, a tervezőkre is hatással vannak érzések, emberek, épületek, vagy akár egy-egy műalkotás is. Majd a gondolat tárgyi alakot ölt, modellre kerül, végül pedig az utca emberére. Hogyan hat a zene, az építészet, a festészet, a szobrászat, az irodalom és a film a divatra?  Íme tíz kollekció az őszi szezonból, amit képzőművészek inspiráltak (Justin Fenner gyűjtése): (1) Valentino – Jamie Reid és Nathalie du Pasquier (2) Prada – Robert McGinnis (3) Missoni – ACT UP (4) Salvatore Ferragamo – Serge Lutens (5) Jil Sande – John McCracken (6) Phillip Lim – James Turrell (7) AKRIS – Rodney Graham (8) Diane von Furstenberg – Gilles Larrain (9) Sonia Rykiel – Niki de …

A zöld ötven árnyalata – Matt és Liza Giles londoni otthona

Matt és Liza Giles igazi csapatjátékosok, londoni házuk átalakítása volt első “közös gyermekük”. Csalhatatlan stílusérzékük ékes bizonyítéka, hogy szinte az összes neves lakberendezéssel, dizájnnal foglalkozó folyóirat cikkezett családi fészkükről. Matt és Liza Giles otthonát átjárja a nyugalom. Lágy fehérek, jellegzetes formák és zöld falak, zöld növények, zöld apró hímzések, zöld csempék és zöld bútorok teszik egységessé a teret. A házaspár ügyesen bánt a zölddel, mindenhol csak annyit használtak belőle, amennyi elengedhetetlen a frissesség és természetesség érzetéhez. A végeredmény: a London délkeleti részén található négyszintes, kettős előcsarnokú viktoriánus kori ház csak úgy ragyog! A növények és a zöld dominanciája szépen kapcsolódik a kerthez, így a lakás utolsó zuga is harmonikus maradt. Nem csoda, hogy jól sikerült az átalakítás, Matt ugyanis a Giles Pike Architects építészeti iroda alapítójaként otthonosan veszi a belsőépítészeti akadályokat,  Liza pedig szabadúszó stylisként és dizájnerként több évig dolgozott a Terence Conran mellett és a Designers Guild vállalatnál. Egy ideig Liverpoolban éltek, majd visszatértek Londonba és hét éve vásárolták meg ezt a házat. A házaspár két gyermekével költözött ide, fontos volt számukra, hogy a …

A majom – Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok!

A digitális világ üzenetei tele vannak szimbólumokkal, hangulatjelek és nehezen értelmezhető ábrácskák könnyítik vagy éppen bonyolítják a kommunikációnkat. Van olyan generáció, aki pillanatok alatt tudja azonosítani az emotikonokat és előfordul, hogy egy-egy üzenetben a betűk helyét már teljesen átveszik  a jelentést hordozó ikonok. Régen a képzőművészeti alkotásokon látható szimbólumok azonosítása ugyanolyan gyerekjáték volt, mint egy vicceskedő emoji fej értelmezése. Mára ez a közös tudás szinte teljesen elveszett, ezért sokszor állunk úgy a festmények előtt, hogy pont a lényeget nem vesszük észre! Cikksorozatunkban az elvesztett tudást szeretnénk feleleveníteni azért, hogy ne csupán be tudjuk azonosítani a festményeken szereplő állatokat, hanem a mélyebb tartalmat is megláthassuk! A sorozat előző részeiben már írtunk a hermelinről, a tengelicről, a nyúlról és a papagájról. Mostani cikkünk főszereplője nem más lesz, mint a majom, aki szimbolizálhatja a hiúságot, a bűnbeesést, a léhaságot, az emberi bujaságot, a természet utánzását, a hosszú életet, az ízlelést és a feloldozást! A majom A majom az emberi természet sötét oldalát jelképezi, a bujaság, a szexuális promiszkuitás és a rosszindulat szimbóluma. De nem volt ez mindig így! …

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 4. rész

Cikksorozatunkban hétről-hétre azt a témát járjuk körül, hogy mit is jelképeznek a festményeken szereplő állatok. Az előző részekben írtunk a hermelinről, a tengelicéről és a nyúlról, mostani cikkünk főszereplője nem más lesz, mint a dús, díszes tollazatú, kampós csőrű, rikácsoló hangú, az emberi beszéd utánzására megtanítható trópusi madár, a papagáj! Papagáj A trópusokon őshonos, tarka tollazatú madár csodálatos képessége, hogy utánozni tudja az emberi hangokat. A Physiologus (Kr.u. II. században élt görög teológus, aki elkészítette az állatok és állattörténetek szimbolikus magyarázatainak gyűjteményét) példaképül állította a hívek elé a papagájt: a trópusi állathoz hasonlóan kell a hívőknek is visszhangozniuk Isten igéjét. Mivel a madarat könnyen meg lehetett tanítani az Ave szóra, így beszéde az angyali üdvözletre emlékeztetett. Nem véletlen ábrázolta Jan Van Eyck Madonnáját zöld papagájjal! Az egzotikus állat a szüzesség szimbóluma, ugyanis pompás zöld tollazata nem ázik el és a legnagyobb esőben is száraz marad. A papagájt azonban nemcsak az Ave szóra lehetett könnyen megtanítani, hanem az Éva keresztnévre is. A bűnbeesés képi ábrázolásain ezért gyakran szerepeltették az egzotikus állatot, például Albrecht Dürer Ádám és Éva rézkarcán Ádám válla …

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 3. rész

Gondolkodásmódunk alapvető sajátossága, hogy jelképeket, szimbólumokat és analógiákat használunk. A környezet természeti jelenségei, élőlényei és maguk az ember teremtette tárgyak mind a mai napig a képalkotás alapszókincsébe tartoznak, elég csak a közösségi médiában használt emotikonokra gondolnunk. Akik olvasták sorozatunk korábbi cikkeit, amiben a hermelinről és a tengelicéről írtunk, talán már észrevették, hogy a természetből született szimbólumok általánosan jellemző vonása az ambivalencia, ugyanaz az alakzat jó vagy rossz jelentést is hordozhat. Ez alól sorozatunk harmadik főszereplője a nyúl sem lesz kivétel! A nyúl A nyulat a termékenység és újjászületés szimbólumának tekintik, jellegzetesen feminin, lunáris állat, gyakran a holdistenségekhez társítják. A görög-római mitológiában egyrészt fürgesége miatt hírvivő, ezért Hermész (Mercurius) állata, másrészt a termékenység  jelképe, ebben az értelemben Aphrodité (Vénusz) attribútuma. Cupidót is gyakran ábrázolják nyúllal. Piero di Cosimo 1505-ben készült festményén hamar kiszúrhatjuk Vénusz csípőjénél a fehér állatot, ami a termékenységet szimbolizálja. A középkori kéziratfestők a gyáva, gyámoltalan, istenfélő embert ábrázolták nyúlként, mindemellett ők testesítették meg a tehetetlenséget és az ártatlanságot, továbbá néhány ábrázoláson a passzív, ám „beleegyező” szexualitást is. Több szexuális fűtöttségű miniatúrán farkasok ugrálnak a …