Összes cikk a Forma kategóriában

Mesélő Budapest – Árkád Bazár (Dohány utca 22-24.)

Helyszín: Dohány utca 22-24. Rövid leírás: Késmárky és Illés Játékáruház, a Dohány utca és Síp utca kereszteződésében található öt emeletes sarki épület, két oldalról beépített, belső udvarral rendelkező üzlet és lakóház. Tervező: Vágó József és Vágó László Évszám: 1908-1909. A  Késmárky és Illés nevű céget még az 1870-es években alapította Késmárky Károly nürnbergi- és  diszműárú-kereskedő illetve Illés Ferenc játékkereskedő. Közös vállalkozásuknak kezdetben csak a Hatvani utca 10.  (ma; Kossuth Lajos utca) és a Kerepesi út 6. szám alatt volt üzletük. “A Késmárki és Illés czég már rég bírja a nagy közönség bizalmát és elismerését, mert Hatvani-utczai diszmű kereskedésében eddig is a legszebb áruk szolgáltattak ki; a kerepesi uton levő utazó-czikkek és sport-áruk raktárában a legjobb készítmények legjutányosabban kaphatók; a Kerepesi bazárban pedig a legnagyobb játékáru-raktára van, mely tárgyak hazai készítmények, Szélaknán árva és szegény gyermekek által a külföldi versenyárukat felülhaladó csínnal és szilárdsággal állíttatnak elő…”  Pápai Lapok 1889 vége Vágó László és Vágó József  által a Késmárky család részére tervezett, 1908-ban épült, szecessziós lakóházban, a  Rákóczi út, Dohány és Síp utcák keresztezésénél, megnyitották  Árkád Bazár elnevezésű új játékkereskedésüket, …

Divat és művészet – 10 képzőművész által inspirált kollekció az őszi szezonból

Általában a divat fogalmát a művészettől elkülönítve használjuk. A ruházkodással kapcsolatos dolgok a divat fogalmi körébe kerülnek, míg a művészet sokszor emelkedettnek és elérhetetlennek bélyegezzük. Ha végignézzük az elmúlt évtizedekben debütáló ruhakollekciókat, rá kell jönnünk arra, hogy talán nem is olyan éles a határvonal, mint az először gondolnánk. Vannak művészek, akik a vásznat használják képzeletük kivetítésére, míg mások számára a textil jelenti a kreativitás eszközét. Ahogyan a művészek is a környezetükből szerzik az inspirációt, a tervezőkre is hatással vannak érzések, emberek, épületek, vagy akár egy-egy műalkotás is. Majd a gondolat tárgyi alakot ölt, modellre kerül, végül pedig az utca emberére. Hogyan hat a zene, az építészet, a festészet, a szobrászat, az irodalom és a film a divatra?  Íme tíz kollekció az őszi szezonból, amit képzőművészek inspiráltak (Justin Fenner gyűjtése): (1) Valentino – Jamie Reid és Nathalie du Pasquier (2) Prada – Robert McGinnis (3) Missoni – ACT UP (4) Salvatore Ferragamo – Serge Lutens (5) Jil Sande – John McCracken (6) Phillip Lim – James Turrell (7) AKRIS – Rodney Graham (8) Diane von Furstenberg – Gilles Larrain (9) Sonia Rykiel – Niki de …

A zöld ötven árnyalata – Matt és Liza Giles londoni otthona

Matt és Liza Giles igazi csapatjátékosok, londoni házuk átalakítása volt első “közös gyermekük”. Csalhatatlan stílusérzékük ékes bizonyítéka, hogy szinte az összes neves lakberendezéssel, dizájnnal foglalkozó folyóirat cikkezett családi fészkükről. Matt és Liza Giles otthonát átjárja a nyugalom. Lágy fehérek, jellegzetes formák és zöld falak, zöld növények, zöld apró hímzések, zöld csempék és zöld bútorok teszik egységessé a teret. A házaspár ügyesen bánt a zölddel, mindenhol csak annyit használtak belőle, amennyi elengedhetetlen a frissesség és természetesség érzetéhez. A végeredmény: a London délkeleti részén található négyszintes, kettős előcsarnokú viktoriánus kori ház csak úgy ragyog! A növények és a zöld dominanciája szépen kapcsolódik a kerthez, így a lakás utolsó zuga is harmonikus maradt. Nem csoda, hogy jól sikerült az átalakítás, Matt ugyanis a Giles Pike Architects építészeti iroda alapítójaként otthonosan veszi a belsőépítészeti akadályokat,  Liza pedig szabadúszó stylisként és dizájnerként több évig dolgozott a Terence Conran mellett és a Designers Guild vállalatnál. Egy ideig Liverpoolban éltek, majd visszatértek Londonba és hét éve vásárolták meg ezt a házat. A házaspár két gyermekével költözött ide, fontos volt számukra, hogy a …

A majom – Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok!

A digitális világ üzenetei tele vannak szimbólumokkal, hangulatjelek és nehezen értelmezhető ábrácskák könnyítik vagy éppen bonyolítják a kommunikációnkat. Van olyan generáció, aki pillanatok alatt tudja azonosítani az emotikonokat és előfordul, hogy egy-egy üzenetben a betűk helyét már teljesen átveszik  a jelentést hordozó ikonok. Régen a képzőművészeti alkotásokon látható szimbólumok azonosítása ugyanolyan gyerekjáték volt, mint egy vicceskedő emoji fej értelmezése. Mára ez a közös tudás szinte teljesen elveszett, ezért sokszor állunk úgy a festmények előtt, hogy pont a lényeget nem vesszük észre! Cikksorozatunkban az elvesztett tudást szeretnénk feleleveníteni azért, hogy ne csupán be tudjuk azonosítani a festményeken szereplő állatokat, hanem a mélyebb tartalmat is megláthassuk! A sorozat előző részeiben már írtunk a hermelinről, a tengelicről, a nyúlról és a papagájról. Mostani cikkünk főszereplője nem más lesz, mint a majom, aki szimbolizálhatja a hiúságot, a bűnbeesést, a léhaságot, az emberi bujaságot, a természet utánzását, a hosszú életet, az ízlelést és a feloldozást! A majom A majom az emberi természet sötét oldalát jelképezi, a bujaság, a szexuális promiszkuitás és a rosszindulat szimbóluma. De nem volt ez mindig így! …

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 4. rész

Cikksorozatunkban hétről-hétre azt a témát járjuk körül, hogy mit is jelképeznek a festményeken szereplő állatok. Az előző részekben írtunk a hermelinről, a tengelicéről és a nyúlról, mostani cikkünk főszereplője nem más lesz, mint a dús, díszes tollazatú, kampós csőrű, rikácsoló hangú, az emberi beszéd utánzására megtanítható trópusi madár, a papagáj! Papagáj A trópusokon őshonos, tarka tollazatú madár csodálatos képessége, hogy utánozni tudja az emberi hangokat. A Physiologus (Kr.u. II. században élt görög teológus, aki elkészítette az állatok és állattörténetek szimbolikus magyarázatainak gyűjteményét) példaképül állította a hívek elé a papagájt: a trópusi állathoz hasonlóan kell a hívőknek is visszhangozniuk Isten igéjét. Mivel a madarat könnyen meg lehetett tanítani az Ave szóra, így beszéde az angyali üdvözletre emlékeztetett. Nem véletlen ábrázolta Jan Van Eyck Madonnáját zöld papagájjal! Az egzotikus állat a szüzesség szimbóluma, ugyanis pompás zöld tollazata nem ázik el és a legnagyobb esőben is száraz marad. A papagájt azonban nemcsak az Ave szóra lehetett könnyen megtanítani, hanem az Éva keresztnévre is. A bűnbeesés képi ábrázolásain ezért gyakran szerepeltették az egzotikus állatot, például Albrecht Dürer Ádám és Éva rézkarcán Ádám válla …

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 3. rész

Gondolkodásmódunk alapvető sajátossága, hogy jelképeket, szimbólumokat és analógiákat használunk. A környezet természeti jelenségei, élőlényei és maguk az ember teremtette tárgyak mind a mai napig a képalkotás alapszókincsébe tartoznak, elég csak a közösségi médiában használt emotikonokra gondolnunk. Akik olvasták sorozatunk korábbi cikkeit, amiben a hermelinről és a tengelicéről írtunk, talán már észrevették, hogy a természetből született szimbólumok általánosan jellemző vonása az ambivalencia, ugyanaz az alakzat jó vagy rossz jelentést is hordozhat. Ez alól sorozatunk harmadik főszereplője a nyúl sem lesz kivétel! A nyúl A nyulat a termékenység és újjászületés szimbólumának tekintik, jellegzetesen feminin, lunáris állat, gyakran a holdistenségekhez társítják. A görög-római mitológiában egyrészt fürgesége miatt hírvivő, ezért Hermész (Mercurius) állata, másrészt a termékenység  jelképe, ebben az értelemben Aphrodité (Vénusz) attribútuma. Cupidót is gyakran ábrázolják nyúllal. Piero di Cosimo 1505-ben készült festményén hamar kiszúrhatjuk Vénusz csípőjénél a fehér állatot, ami a termékenységet szimbolizálja. A középkori kéziratfestők a gyáva, gyámoltalan, istenfélő embert ábrázolták nyúlként, mindemellett ők testesítették meg a tehetetlenséget és az ártatlanságot, továbbá néhány ábrázoláson a passzív, ám „beleegyező” szexualitást is. Több szexuális fűtöttségű miniatúrán farkasok ugrálnak a …

Így élnek ők: művészek és otthonaik – 2. rész Jean-Marc Lederman

Egy fantáziátlan ház átalakulásának története: átlagotthonból fúziós gyöngyszem! Amikor Jean-Marc Lederman megvette llandudnói házát, akkor álmodni sem mert arról, hogy otthonát évekkel később a design és lakberendezési magazinok riporterei fogják körülzsongni. A francia fotós az újságíróknak többször elmesélte, hogy csak azért vásárolta meg a dél-afrikai lakot, mert az ablakból csodás volt a kilátás. Lederman szerint a háznak ezen kívül nem sok erénye volt, erős felújításra szorult és az épület teljesen átlagos képet mutatott. Miután Lederman megvette a Fokváros közeli Llandudnóban található házat egy évet élt ott csak azért, hogy tanulmányozhassa a fényviszonyokat.  A tudományos alaposságú felújítás után tűz ütött ki az emeleten: megrongálódott a tető, a plafon és helyenként még a falak is. Ledermanak annyira megtetszett a foltos viseltesség és a nyersesség, hogy rátett egy lapáttal: ahelyett, hogy rendbe hozatta volna a sérült részeket, inkább azokhoz igazította a többi helyiség dizájnját. Az emeleten a mai napig látszik a tűz pusztítása, a sérült részek adják a hely egyedi atmoszféráját. Aki pedig nem hinné, hogy valaki önként dönt így és inkább anyagi okokra gyanakszik, vessen egy pillantást a házban elszórt méregdrága …

Járja körbe Ön is Lechner remekművét a pincétől a padlásig!

A héten végre eljutottunk arra az épületsétára, ahol megnézhettük Budapest egyik legkülönlegesebb épületét az Iparművészeti Múzeumot. A program folyamatosan teltházas, ezért figyelni kell, hogy a múzeum honlapjára mikor kerülnek fel az új időpontok. Én még a hírlevélre is feliratkoztam azért, hogy minden programról, többek között az ominózus épületsétáról is értesítést kapjak. Pár hete jött is a hírelvél, találtam szabad helyet, vettem jegyeket és az AXIOART csapatával meglátogattuk az Iparművészeti Múzeumot. A kétórás épületséta során a pincétől a padlásig bejártuk a múzeumot és az épület történetéről is megtudtunk egyet s mást. A sétavezető elmesélte többek között azt is, hogy a Magyar Királyi Iparművészeti Múzeumot 1872-ben alapították és a múzeum gyűjteményének növekedése  miatt volt szükség erre az új épültre. 1890-ben tervpályázatot hirdettek, amit Lechner Ödön és Pártos Gyula „Keletre magyar!” jeligével beadott terve nyert meg. Az építkezés 1893-ban kezdődött és három és fél évvel később 1896. október 25-én adták át a múzeumot Ferenc József jelenlétben, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. Belső munkálatok még folytak ezután is, ezért közönsége csak 1897-ben lett a múzeumnak. A második világháború és az 1956-os forradalom idején több lövés …

Így élnek ők: művészek és otthonaik – Rosita Missoni

Lépjen be Rosita Missoni színes vidéki otthonának világába és tanuljon design trükköket a ma élő legnagyobb olasz tervezőnőtől! Az olasz divatcég tulajdonos Rosita Missoni előszeretettel mutogatja az újságíróknak művészi otthonát. A tervezőnő nem véletlen büszke az Alpok lábánál fekvő lírai hangvételű házára, ugyanis a Missoni Home márka jól ismert mintái egyedi hangvételűvé varázsolják a tereket. Ha pár szóval kéne leírnom a házat, akkor mindenképpen kiemelném az élénk színeket, a futurisztikus formákat, a mintadömpinget és a kötött anyagokat. Rosita Missoni hibátlan stílusérzékének ékes bizonyítéka az, hogy ebben a kavalkádban is sikerült megtalálni a tökéletes harmóniát. A vendégek nem érzik azt, hogy túl sok ez így, inkább egy velejéig dizájner otthonból kapnak egy szerethető szeletet. A  Sumirago közeli kétemeletes villából látni az Alpok domborulatait és a Monte Rosa körvonalait. Rosita Missoni a házba érve nevetve mondja: “Áruhalmozó vagyok, nem gyűjtő!”. De Rosita évtizedes tapasztalata érződik ebben a halmozásban. Ócskaságot, oda nem illő elemet aligha találhatnánk, az egyensúly tökéletes! Mi tanulhatunk Rosita Missonitól?  A harmónia megteremtése, nem azt jelenti, hogy unalmas és szürke tárgyakkal kéne körülvennünk magunkat. Bátran kombináljunk különböző formájú és színű …

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 1. rész

A festményeken szereplő kutya tényleg csak egy kutya? Az európia művészettörténetben a kutya, mint szimbólum kifejezheti a hűséget, az árulást vagy akár a csábítást is. A sokszor ellentmondásos olvasatokat régen mindenki kente-vágta, mára azonban az állatszimbolizmus megértése az egyszerű földi halandónak sok fejtörést okozhat. Mit jelképeznek az állatok a festészetben? Új cikksorozatunkban segítünk megválaszolni ezt a kérdést! A hermelin   Ceci n’est pas une hermine. René Magritte után szabadon A hermelin a menyéttel közeli rokonságban álló kisemlős. A középkorban státusz szimbólumnak örvendett az előkelő társadalmi réteg körében, mert finom és puha bundája a fenséget és a nemességet jelképezte. A legenda szerint az állat inkább elpusztulna semmint földdel beszennyezze tiszta és fehér bundáját, ezért az erény és a tisztaság jeles képviselőjének tartották. William Segar festményén I. Erzsébet királynőt hermelinnel ábrázolta, itt az állat a női tisztaságot és szűziességet szimbolizálja. Leonardo Hermelines hölgye, azonban már közel sem olyan erényes, mint azt gondolnánk. Ráadásul a legutóbbi kutatások szerint Cecilia Gallerani nem is mindig tartott hermelint a kezében! A mérnökként tevékenykedő Pascal Cotte három éven át elemezte speciális fénytechnológiával a …