Month: szeptember 2020

Erős anyaggal zárul a szeptember

Színvonalas üvegtárgyak, Gorka kerámiák, hanglemezek, ékszerek, ezüst tárgyak, festmények és grafikák kerülnek kalapács alá a jövő héten. Akik szeretnének műtárgyakba fektetni, azoknak a Báv kétnapos aukciója igazi csemegéket tartogathat. Szeptember 28-án hétfőn a Kiskép és a Fény Galéria közös árverésén licitálhatnak az érdeklődők. Olyan kortárs üvegművészek alkotásai kerülnek kalapács alá, mint Balogh Eleonóra, Bánó Rita, Deák Zsuzsanna, Gáspár György, Lukácsi László és Lugossy Mária. A kerámia anyagból érdemes kiemelni Gorka Lívia Szárnyak című szobrát és Gorka Géza talpas kínálóját, előbbi 240 utóbbi 75 ezer forintos kikáltási árat kapott. A BÁV ékszeranyagában a 30-as, 40-es évek ékszerremekei mellett felvonulnak a finom, minőségi alapdarabok, a befektetésre is kiváló brilles ékszerek, valamint a luxusmárkák ékszercsodái is. Jó alkalom lesz ez azoknak, akik eddig csak a kirakatokban csodálhatták meg a nagy ékszerházak alkotásait, de nem is álmodhattak arról, hogy egy-egy ikonikus modellt megvásároljanak. Ezek közül talán a legismertebb a Cartier hajlított szög elnevezésű karkötője, amely a 90-es évek óta hódít. A könnyen viselhető karék tökéletes formatervezése miatt szinte minden sztár ékszerdobozában megtalálható. A jelenlegi, kb. 2 millió forintos bolti árával szemben 850 ezer forintos …

Őszi könyvritkaságok

Az Antikvárium.hu 12. online aukcióját szeptember 17-én indítja el, ahol a széles kínálatban a dedikált és aláírt könyveken kívül számos bibliofil kiadvány, útikönyv, szépirodalmi ritkaság, tiltólistára került kötet, különböző témájú szakkönyv, valamint művészeti kiadványok, festmények, metszetek és rézkarcok csalogatják a látogatókat az aukciós térbe. Nem kell mást tennie, csak a karosszékből végigkísérni az árverés alakulását és a megfelelő pillanatban megtenni a licitjét! A minden eddiginél több első kiadású kötettel induló, számos témakörbe tematizálódó aukciós tárlat tételei közül kitűnik s az online piactér látogatóinak figyelmét kiérdemli Guillaume Apollinaire válogatott versei című kötet, mely könyvet az egyik fordító, Radnóti Miklós dedikációja emeli a piedesztálra, valamint Picasso, a szerzőről készült fekete-fehér egész oldalas rajza teszi még értékesebbé. A kuriózumok sorát gazdagítja Teleki Pál géppel írt levele dr. Sebess Dénes ny. államtitkár úrnak, miniszterelnöksége idején hivatalos fejléccel ellátott levélpapírra írt, s melyet sajátkezű aláírásával illetett. Az aukciós kínálatot nagy számban színesítik azok a XVIII. és XIX. században megjelent kötetek is, melyeket korábbi korok jegyzékei már a becses és ritka magyar könyvek közé sorolnak, így a kínálatban szereplő egyik legrégebbi …

Szokatlanul erős szeptemberre számíthatnak a gyűjtők

Könyvek, kéziratok, porcelánok, bútorok, szobrok, néprajzi tárgyak és festmények is kalapács alá kerülnek az elkövetkező napokban. A Virág Judit Galéria és Kieselbach Galéria szeptemberi árverésén pedig leütési csúcsok is dőlhetnek. Impozáns anyaggal, háromnapos eseménnyel kezdi az őszt a Nagyházi Galéria és Aukciósház. Szeptember 15. és 17. között több mint 1000 tétel kerül Soóky Marietta és Nagyházi Lilla kalapácsa alá. Régi mesterek festményei mellett, 19. és 20. századi műalkotások, iparművészeti és néprajzi tárgyak kaptak helyet a katalógusban. A festmény anyagából érdemes kiemelni Kádár Béla Virágcsendélet gyümölcsökkel című alkotását és Schönberger Armand Gondolkodó olajképét, előbbi 1,8 millió forintos, utóbbi 1,2 millió forintos kikiáltási árat kapott. A háromnapos eseményt az Axioart Live szolgáltatásának köszönhetően akár otthonában is nyomon követheti. Az első napra itt, a második napra itt a harmadik napra pedig itt tud jelentkezni. Színvonalas könyves anyaggal várja a gyűjtőket a Ráday Galéria és Antikvárium 3. online árverésén. A 100 tételből álló aukció katalógusa itt tekinthető meg. Több, mint 500 tétellel várja a gyűjtőket a Honterus Antikvárium szeptember 18-ai árverésén. A katalógus legdrágább tétele A Magyar Történelmi Társulat sorozatának 42 kötete. A mutatós …

Fenyő György elfeledett művészete

Az 1935-ös Ernst Múzeumi önálló kiállítása óta, Fenyő György munkái, most először a Bodó Galéria és Aukciósházban kerülnek a nagyközönség elé.A galériában a közönség számára eddig még soha nem látott, több mint 60 remekmű kerül bemutatásra. A kiállításról és Fenyő György életművéről a Bodó Galéria és Aukciósház galériavezetőjével, Nagy Zsófia Nórával beszélgettünk. A kiállítás címe sejteti, hogy Fenyő György művészetét az átlag műkedvelő nem ismerheti. Hogyan esett a választásotok Fenyő elfeledett életművére? N.Zs.N: Fenyő Györgynek Magyarországon Kmetty János és Berény Róbert voltak a mesterei, de tanult Münchenben, Düsseldorfban és Párizsban a Julian akadémián is. A KUT és a Munkácsy céh tagjaként részt vett a hazai művészeti életben, sokat járt külföldön tanulmányutakon. Az 1920-as, 1930-as években minden progresszív magyar művészeti törekvésben részt vett, nevét mégis igen kevesen ismerik. A Nyugat legendás alapító szerkesztője, Fenyő Miksa volt az édesapja. Így az irodalmi elitben is otthonosan mozgott és sokan ismerték művészként. Viszont még mindig sötétben tapogatózunk annak tekintetében, hogy miért hagyott fel az alkotással. Feltehetőleg, a holokauszt és a II. világháború okozott egy olyan törést az életműben, ami miatt 1945 …

A bázis: Waldfrieden | A bázis: Waldfrieden

A művészeti könyvekre szakosodott berlini Hatje Cantz kiadó és a wuppertali Cragg-alapítvány fogott össze, hogy félszáz mai, élvonalbeli szobrász ugyanennyi művét mutassa be egy-egy fekete-fehér fotón, mellette a művész saját szövegével – amely lehet lírai önvallomás, esszé, szabadvers, kiáltvány, levél, vagy akár színdarab is. Ahol erre nem nyílt lehetőség, ott interjút közöltek az alkotókkal. A nemzetközi gárda korra és nemre való tekintet nélkül osztja meg műteremtitkait munkamódszeréről, az alapanyagokhoz való viszonyáról és a kész művek sorsáról a magán- vagy közgyűjteményekben, illetve szabad téren. Jon Wood és Julia Kelly, két plasztikára specializálódott brit művészettörténész, kurátor végezte a válogatást, a szerkesztést, és a bevezető tanulmányt is együtt írták. A teoretikus páros munkájához a liverpooli, évtizedek óta Wuppertalban élő és alkotó, hetvenéves világhírű mester, Tony Cragg – teljes nevén Sir Anthony Douglas Cragg – szoborparkja biztosította a bázist. Cragg három évtizedes alkotói tevékenysége után tartós szabadtéri bemutatási lehetőséget keresett az élvonalbeli nemzetközi kortárs szobrászati produkció elhelyezésére, ezért előbb felkutatta, majd 2006-ban meg is szerezte a város Waldfrieden nevű területét. Az 1894-ben épült, majd a második világháborúban találatot kapott és utóbb …

Letisztultabb formában

Art and Antique, Budapest „Hiszünk a művészet folytonosságában” – nyilatkozta kiállítóhelyük anyaga kapcsán Kelen Anna, a Virág Judit Galéria és Aukciósház művészettörténésze a március első hétvégéjén megrendezett Art and Antique régiség- és kortárs művészeti vásáron. Kijelentése a többi résztvevőt és a XX–XXI. századi magyar művészetből széles merítést nyújtó rendezvény egészét is jellemezte. A kortársakat képviselő galériák múzeumi értékű munkák közül is válogattak, míg az elsősorban klasszikus művészekkel dolgozó galériák és aukciósházak kortárs anyagukból is több alkotást hoztak el. Köszönhető ez egyebek mellett annak is, hogy a műkereskedelmi piacon tavaly megjelent Art and Antique idén megújult koncepcióval várta az érdeklődőket: nyitott a kortárs galériák felé. Ez a törekvés az esemény elnevezésében is tetten érhető, míg az elmúlt évben Antique and Art néven futott, idén az Art az Antique elé került. Mindez azonban mégsem jelenti azt, hogy a kortárs művészet maga alá gyűrte volna a klasszikust. Tausz Ádámnak, a rendezvény tulajdonosának és ötletgazdájának elmondása szerint a bemutatott anyag 70–30 százalékos arányban oszlott meg a XX., illetve a XXI. század művészete között.  Idén vélhetően szigorúbb követelmények alapján zajlott …

Példátlanságában is példaszerű | Restitúció és a tulajdonjog védelme

Az EU jogalkotása lassan működik és nehézkes. Vannak országok, amelyek a közös szabályoknak fittyet is hánynak – hazánk és Lengyelország gyakorlata a legismertebb számunkra. Talán mégis van valami, ami az európai örökség elhanyagolhatatlan részét képezi, és minden fontos alapdokumentumban szerepel: a tulajdonjog védelme. Az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez csatolt 1. számú jegyzőkönyv 1. cikke a legismertebb és legtöbbször alkalmazott jogszabály. Ez a védelem azonban – s erre Juhász Sándor írása (Műértő, 2020. március) is rámutat – nem érvényesül maradéktalanul. Nálunk különösen nem, ha az állam által egykor ellopott és a mai napig tulajdonaként (?) kezelt műtárgyakról van szó. A magyar jog és a magyar bíróságok jogalkalmazása (lásd: Herzog-ügy) nemhogy megkönnyítené a restitúciót, de kifejezetten megnehezíti. Az EU már 20 éve felfigyelt erre, de ennyi idő is kevés volt arra, hogy kiizzadjon magából egy olyan rendeletet, amely minden tagállamban egységes módon alkalmazandó. Az ilyen jogszabály értelmezését a Kúria végezné el, amelynek ítéletei valamennyi tagország bírósága számára kötelezőek. Jelenleg azonban nem ez a helyzet, hanem – a mindenkor nyitva álló bírósági út mellett – aközgyűjteményekben őrzött, vitatott …