Összes cikk a Műtárgypiac kategóriában

Névtelenség kizárva – A 2017. évi LIII. törvény a műkereskedelemben

„Most pedig vége a szép időknek” – egy korszak egyszer csak váratlanul véget ért. Egy korszak, amelyet a magyar műkereskedelem – benne elsősorban az aukciós piac milliárdos gazdasági vidékké fejlődése – tett karakteressé és történetileg is fontossá. A zabolátlan, pénzben fürdő, ellenőrizetlen, majdhogynem misztikus árverések és galériás eladások időszakának búcsút kell mondanunk. Elérkezett a pénzmosás megelőzését célzó (kényszer)intézkedések ideje, melyek eljövetele az EU 5. sz. pénzmosás elleni direktívájának közzététele óta az érintettek előtt is ismert kellett legyen. A tény: a 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2020. január 10-től alkalmazandó a műkereskedelemben is. Hatálya alól a műtárgyak tárolása sem kivétel (lásd: freeportok, ha nálunk alapítani szándékoznak ilyet). A lépés nem előzmények nélkül való. Aki még emlékszik Marcosra, a Fülöp-szigetek elnökére és feleségére, Imeldára, az tudja, hogy voltak korábban is méretes, világot felháborító stiklik. A lopott holmik gátlástalan áruba bocsátása, a nagy aukciósházak újabb gyakorlatai (például a harmadik fél vételi garanciája) megerősítették e terület komplex, pénzügyi-szolgáltatói jellegét. Ez ellenkezik az anonimitás hagyományos kereskedői követelményével, és valóban ellenőrzésért kiált. Itthon a Lehmann …

A Botticelli-rejtély

Művészeti aukciós piac a németajkú országokban 2019-ben Németország, Ausztria és Svájc a globális aukciós műkereskedelemből hagyományosan jóval kisebb szeletet tud kihasítani magának, mint amilyen pozíciót a művészet „termelésében” és „fogyasztásában” évszázadok óta kivívott, és tart meggyőzően ma is. A számok sokatmondók: míg az aukciók 200 legnagyobb forgalmat bonyolító művészének 8 százaléka és a világ 200 legismertebb műgyűjtőjének 9 százaléka e három országhoz kötődik (az Artprice és az ArtNews statisztikái szerint), addig a nemzetközi aukciós piac évi 12–18 milliárd dolláros forgalmából együttesen is csak alig több mint 3 százalékkal részesednek.  A legnagyobb nemzetközi aukciósházak, a Christie’s és a Sotheby’s – miközben persze az itteni gyűjtőkhöz fűződő kapcsolataik ápolására nagyon odafigyelnek – Németországban és Ausztriában egyáltalán nem árvereznek, míg svájci művészeti aukcióikon kizárólag helyi művészek munkáit viszik kalapács alá. Utóbbit az magyarázza, hogy míg a német és az osztrák képzőművészet sztárjai Dürertől Kirchnerig, Klimttől Richterig globális keresletnek örvendenek, a legdrágább svájci festők, így Ferdinand Hodler és Albert Anker műveit főleg helyi gyűjtők vásárolják, ezért hozzájuk „házhoz kell menni”. A három piacot tehát a „nagyok” lényegben átengedik a …

Így változtatja meg a koronavírus az aukciókat

A koronavírus miatt március 11-én Magyarországon vészhelyzetet hirdettek. Az intézkedés első körben a 100 főnél nagyobb rendezvényeket érintette, de pár nap elteltével a kisebb befogadóképességű helyek is kezdtek bezárogatni. Márcus 16-án pedig egy újabb határozat értelmében a rendezvényeket általánosan is betiltották, mindegy hogy eléri-e a hely befogadóképessége a 100 főt vagy sem. A koronavírus ahogy a minden napi életünkben, úgy az aukciók világában is változást hozott. Egy hagyományos teremárverés megtartása jövőbeli álom. Jelenleg az a legfontosabb, hogy mindenki maradjon otthon és a lehető legkevesebb emberrel érintkezzen. Szerencsére az aukcióktól nem kell búcsút vennünk, hiszen az online árverések változatlanul és biztonságosan működhetnek. Több aukciósház is a zártkörű árverés mellett döntött. Az ilyen típusú eseményeken online, telefonon és vételi megbízások érvényesítésével vehetnek részt a licitálni vágyók. Az első zártkörű aukció az Arte Galéria és Aukciósiroda szervezésében valósult meg múlt hét szombaton. Az eseményen négyen voltunk: az aukciósház két vezetője, egy operatőr, aki videón rögzítette az aukciót és a cikk szerzője képviselete az axioart.com-on regisztrált online licitálókat. A telefont kezelő munkatársak otthonukból intézték a hívásokat és ők is …

A tajvani gyűjtők feladták a leckét

Taipei Dangdai 2020 Másodjára rendezte meg január közepén Tajpejben kortárs művészeti vásárát 99 galériával és az egész várost bevonó programokkal Magnus Renfrew, az Art Basel Hong Kong alapítója. Idén társrendezőként maga mellé vette az Ázsiában jártas fiatal kurátort, Robin Peckhamet is, aki a megnyitón tökéletes kínai nyelvű beszédében elmondta: remélik, hogy a Dangdai Ázsia és a világ egyik vezető vásárává válik. Mostani formájában a Dangdai „kicsi, de pont elég nagy” – ahogyan Rachel Lehmann, a Lehmann Maupin társtulajdonosa fogalmazott. A vásár valóban kisebb az Art Baselnél, ennek ellenére a nulladik nap VIP-bemutatóján valódi tömeg alakult ki, a galériák beszámolója szerint pedig új gyűjtőket is sikerült megszólítani. „Tajpej zsong az élettől, a gyűjtők éhesek” – mondta Mariko Kawashima, az Axel Vervoordt Gallery Hong Kong vezetője. A tajvani műgyűjtők komoly, felkészült és tudásra nyitott közönségnek bizonyultak, akik – Lehmannt idézve – „rendesen megcsinálták a házi feladatukat”.  A legtöbb eladást is helyi gyűjtőkkel bonyolították le. David Zwirner már az első két órában eladta Luc Tuymans több munkáját is 1,5 millió dollár összértékben, illetve az idei Turner-díjas Oscar Murillo …

Elhunyt Félix Marcilharc, az art deco legnagyobb gyűjtője

Művészettörténész, író, galerista és műgyűjtő volt; nála jobban senki nem ismerte az art deco-t, és annak Párizsban élő magyar származású mestereinek munkásságát. Aki Párizsban a múlt század első felének képző- és iparművészete iránt érdeklődött, elsősorban azzal az időszakkal foglalkozott, amit, kicsit általánosítva, de közkeletű kifejezéssel art deco-nak hívunk, jól ismerte a napokban elhunyt Félix Marcilhac nevét, hiszen minden kétséget kizáróan ő volt e kor legjobb szakértője. Az 1941-ben Párizsban született, társadalom- és politikatudományi, irodalmi, képzőművészeti tanulmányait a legjobb iskolákban végzett, kiváló megjelenésű, több nyelven beszélő Marcilhac 1969-ben nyitotta meg galériáját a Szajna bal partján, a rue Bonaparte-on. Tevékenysége azonban messze túlmutatott egy „átlagos” galeristáén; tanított a Louvre Képzőművészeti Akadémiáján, nemzetközi hírnevet szerzett árverések szakértőjeként, és – különösen az art-deco-s szobrok és iparművészeti tárgyak témájában – tucatnyi tanulmányt és monográfiát jelentetett meg. Számunkra megkülönböztetett jelentőségűek magyar vonatkozású munkái, hiszen Csáky Józsefről (Joseph Csaky) írt monográfiája, illetve a Kálmán Makláry Fine Arts által megjelentetett, Csáky és Miklós Gusztáv (Gustave Miklos) munkásságát feldolgozó albuma hiánypótló forrásmunka az érintett művészekkel és ezzel a korral foglalkozó művészettörténészek és kutatók számára. Félix Marcilhac 2014-ben visszavonult az …

A Virág Judit Galéria a hazai műkereskedelmi aukciós piac élén

2019 legdrágább műalkotásai A tavalyi év hazai árverésein értékesített tíz legdrágább képzőművészeti alkotása közül hat a Virág Judit Galéria aukcióin került kalapács alá. 2019 legmagasabb áron eladott festménye 190 millió forintos leütési árral Rippl-Rónai József Kertben című műve lett, de nem sokkal maradt el mögötte Vaszary János Dunaparti korzója sem, amely 140 millió forintért talált gazdára. A harmadik és negyedik helyen Dénes Valéria Bruges című alkotása és Kádár Béla Concertinája osztozik; mindkét alkotás 110 millió forintért kelt el. A magyarországi műtárgykereskedelmi eredmények magasan meghaladták a korábbi rekordokat. Ezen felül érdekes tendencia, hogy míg a klasszikus modern főművek kínálata csökken, addig hazai szinten kiugróan emelkedik az érett kortárs, a 60-as, 70-es, 80-as években született munkák iránti érdeklődés. Erre a műtárgypiaci változásra reagálva 2019 őszén először rendezett háború utáni és kortárs művekből aukciót a Virág Judit Galéria. A szakmai értékelések szerint az árverés mérföldkő lett a kortárs műalkotások piacán. Több életműrekord is született: a legnagyobb szenzáció a korszak szimbolikus jelentőségű alkotása, Lakner László Metamorfózis (1964-1967) című festményének 42 millió forintos leütési ára lett, de Nádler István Kapcsolatok című műve is …

Árverési tudósítás | Bodó Galéria és Aukciósház

2. Téli aukció – 2019. december 10. Az árverésen 220 tétel került kalapács alá és a műtárgyak közel 51%-ára érkezett sikeres licit. A katalógusban szereplő tételek összértéke 143 280 000 Ft volt, az árverés végén az összleütés 137 925 000 Ft lett. Az AXIOART LIVE szolgáltatásának köszönhetően 12 ember regisztrált online licitek leadása céljából, közel 5,5 millió forint értékű műalkotást ütött le az aukciósház ügyfeleinknél. Az online szolgáltatás mellett több ügyfelünk is élt a vételi megbízás adta lehetőséggel, közel 2 millió Ft értékben közvetítettünk vételit az aukciósház felé. Az AXIOART oldalán leadott vételi megbízások 16,6%-a sikeres lett. Érdekesség: A katalógus tételei közül érdemes kiemelni Faragó Géza Sárga ruhás lány című olajképét, aminek a kikiáltási ára 1,6 millió forint volt és az élénk licitharcot követően 3,4 millió forintért lett egy licitálóé. A Zsolnay “Vihar” váza kikiáltási ára 1,2 millió Ft volt, végül 3 millió forintnál ütötték le a tételt. Élénk érdeklődés övezte Csernus Tibor aktját, ami a 3,8 millió forintos kikiáltási ár után 8 millió forintért kelt el. Íme, a három legmagasabb leütési ár: 1, Fenyő György (1904-1978): Világoskék ház szürkületben, 1929Kikiáltási ár:  3 400 000 …

Ezek voltak 2019 legdrágább művei a nemzetközi és a hazai aukciós piacon

Míg a nemzetközi aukciós piac idén az egy évvel korábbinál gyengébb forgalmat produkált, idehaza nem érvényesült a negatív trend. Az abszolút csúcsárak sehol nem forogtak veszélyben, de külföldön és itthon is számos életmű-rekord született. A globális piacon erőteljesen érződött a csúcsművek kínálatának ritkulása. Nemcsak a Leonardo (?) Salvator Mundija által felállított 450 millió dolláros rekord maradt elérhetetlen, de még a 2018-as év 157 milliós csúcsára is, amit egy Modigliani-aktért fizettek a Sotheby’s-nél.  Idén 110,7 millió dollár is elég volt a lista első helyéhez, amit az árverések évtizedek óta egyik legsikeresebb szereplője, Claude Monet ért el szénakazlakat ábrázoló sorozatának egyik 1890-es darabjával. Ez az ár pontosan kétszerese volt a mű becsértékének és nemcsak Monet számára jelent új rekordot, hanem az impresszionista festészet egésze számára is. Érdekesség, hogy miközben a nemzetközi árverőházak versenyében az összforgalmat tekintve a Christie’s biztosan vezet a Sotheby’s előtt, az év rekordeladása a tavalyi esztendőhöz hasonlóan ezúttal is a Sotheby’s nevéhez fűződik. Míg tavaly egyetlen élő művész, David Hockney alkotása került be a TOP 10-be, idén már három is, közülük Jeff Koons Nyula 91,1 millió dollárral, az élő művészek …

Batthyány Gyula és Kádár Béla képei is 85 milliós árat értek el a Kieselbach aukcióján

Az aukció során a képek jelentős része gazdára lelt, sőt több tételnél komoly licitharc is kialakult. Kieselbach Tamás galériavezető az árverés után kiemelte, hogy Batthyány Gyula esetében jelentősen megdöntötték az eddigi életműrekordot, mikor Körhinta című képét 55 millió forintos kikiáltási árról indulva 85 milliónál ütötték le. Kádár Béla berlini korszakából egy jelentős olajfestményt kínáltak az aukción, amely ellentétben a legtöbb “berlini” képpel nem külföldről tért haza. A Konstruktív város (Nő kutyával) című munka annak ellenére érte el 48 millió forintos kikiáltási árról a 85 millió forintos leütési árat, hogy védett kép, külföldi érdeklődők ezért nem licitáltak rá. Vaszary Jánostól egy méretében nem túl nagy, de jelentős munkaként számon tartott képet árvereztek az eddigi egyik legmagasabb Vaszary-áron – emlékeztetett Kieselbach Tamás: a Teraszon címet viselő, 1930 körül készült olajfestményt 26 millió forintról indulva 72 millióért vitték el. Patkó Károly Mediterrán kikötő vitorlással című képe 60 millió forintos leütési árával szintén az életműrekord közelében járt; ez a munkája a Római iskola időszakából, 1929-ből származik. Scheiber Hugótól húsz mű is szerepelt az aukció katalógusában, a fókuszban az 1920 körüli expresszionista képekkel. Scheibernek ez …