Összes cikk a Építészet kategóriában

Három európai múzeum, ami 2021-ben nyitja meg kapuját

2020 a múzeumok, galériák számára is nehéz év volt, a járvány miatt több kulturális intézmény átadása az idei évre csúszott. Idén nyit Párizsban a Francois Pinault-gyűjtemény, a berini Humboldt Forum és az oslói Munch. Francois Pinault–gyűjtemény, Párizs Nyitás: 2021. január 23. Ár: 160 millió € A 84 éves milliárdos François Pinault 20 éves álma valósululhat meg idén: januárban nyit kortárs művészeti múzeuma Párizsban. A Louvre és Pompidou Központ között található régi árutőzsde (Bourse de Commerce) teljesen kör alakú épületét a világhírű japán építész, Ando Tadao tervei szerint alakították át. A külső munkálatok 2020. március 9-én fejeződtek be, ekkor elkezdték az épület körüli területrendezést és a műtárgyak installálását, de a koronavírus miatt szüneteltetni kellett a munkálatokat.Pinault a világ egyik legjelentősebb műgyűjtője, a legfontosabb 20. századi és kortárs alkotók munkáit felvonultató kollekciója csaknem négyszáz művésztől több mint 10 ezer darabot számlál. Humboldt Forum, Berlin Nyitás: 2021 eleje. Ár: 677 millió € A pandémiás korlátozások meghiúsították a Huboldt Forum teljes decemberi átadását, így 2021-ben folytatódik az épület részenkénti megnyitása. Az egykori császári palota, majd az NDK-törvényhozás palotának nevezett …

Láss, ne csak nézz! – Barangolás Budapest utcáin

Zárva vannak a múzeumok és a galériák, egy ideig aukciós kiállítások sem lesznek. Uborkaszezon van. Végiglapoztam a kedvenc művészeti albumaimat, de hiányzik a valódi találkozás élménye, amikor szemtől szembe állhatok egy alkotással és elmerülhetek az apró részletekben. A minap a Keleti Károly utcában sétáltam, elkezdtem nézni az épületeket és “megvilágosodtam”. Lehet, hogy a január nem a múzeumlátogatás hónapja lesz, de egy építészetileg igencsak sokszínű városban élek és ennek a hónapnak akár az épületek is lehetnének a főszereplői. Hazajöttem, levettem az összes olyan könyvet a polcomról, aminek segítségével felfedezhetem a várost és most megmutatom az öt kedvencemet. 1. Mártonffy Melinda: Franciaudvaros bérházak Budapesten. ARTEM/BOOKS, 2020. Friss kiadvány, pár hónapja került ki a nyomdából és az utóbbi idő legszínvonalasabb könyve. A kötet segítségével elmerülhetünk a budapesti franciaudvaros bérházak történetében, a kiemelt épületekről pedig kerületekre bontva olvashatunk. A legfontosabb adatokat (építtető, építész, építés éve) követően egyoldalas ismertető szöveget kap az olvasó, ami tökéletesen emészthető és mentes a szakzsargontól. Az épületfotókat Schmal Fülöp, a drónfelvételeket pedig Mártonffy Gábor készítette. A tipográfia pedig annyira szép, hogy muszáj kiemelnem Katyi Ádám …

A brutalista épületek reneszánsza

Az ötvenes évektől vált népszerűvé és a hetvenes évek közepéig élte virágkorát a brutalista építészet. A kifejezés a francia “beton brut” (csupasz beton) szókapcsolatból származik.  A brutalist építületek hatalmas tömegérzetet közvetítő, erődítményszerű, puritán (nem csak) betonból felhúzott kolosszusok. Az irányzat kiindulópontja a funkció előtérbe helyezése és a költségcsökkentés volt. A brutalista épületek általában ismétlődő moduláris elemekből állnak és jól látható épületszerkezettel rendelkeznek. A brutális épületanyagok közé tartozik a tégla, az üveg, az acél, a durvára vésett kő és a gabionok. A sokáig kegyveszett brutalista stílus újra reneszánszát éli és szép lassan könyvek, dokumntumfilmek főszereplőjévé vált. Ma már nem ciki bevallani, ha valakinek eláll a szava ezektől az építészeti monstrumoktól. “Ezeknek az épületeknek az egyik nagyra becsült értéke a szélsőségesség – minél több a beton, minél erőteljesebbek a formák, annál nagyobb a rajongótábor. Léteznek vékonyabb homlokzati burkolattal rendelkező, konvencionálisabb formákat felvonultató épületek is, de ezeknek kevesebb csodálója akad, mert hiányzik belőlük az a nagyon expresszív, fenséges drabálisság.” – Barnabas Calder Én elsőnek a brutalista épületekről készült fotókon szerettem bele a stílusba, majd elkezdtem böngészni a Fuck Yeah Brutalism weboldat és …

Irány Szentendre!

Budapestről alig egy óra kell ahhoz, hogy kocsival, HÉV-vel (szerintem az egyik legkényelmesebb közlekedési mód! – nem kell parkolójegyet venni és ihatunk kedvünkre)  eljussunk Szentendrére. A kulturális élvezetek mellett, nagyokat ehetünk, gyönyörködhetünk a tájban és tematikus sétákon ismerhetjük meg a város kevésbé ismert arcát. Kiállítások: A csalók is ámodnak – Magyarósi Éva kiállítása Helyszín: Ferenczy Múzeum Megtekinthető: 2018. április 22-ig Kurátor: Kígyós Fruzsina Magyarósi Éva (1981) animációs filmrendező, képzőművész, díszleteket tervez és tanít. Nevéhez kollázsfilmek, ceruzarajzok, fotók, köztéri installációk és színházi, filmes díszletmunkák is fűződnek. Tinédzser korában jelent meg első verseskötete, s művészetének mai napig kiindulópontja a történetek forgatókönyvszerű megírása. Amikor rajzol, egy mozgókép filmkockájaként gondol a tárgyra, egy film részeként, egy történet elemeként, melynek kiinduló alapanyaga a művész saját elbeszélése. Alkotásaiban a női lélek rejtekeiről, a magányról, a testről, az érzelmekről mesél, furcsa álmok és megélt szituációk többszólamú történeteit mutatva be. Újragondolt Czóbel 2.0 – Czóbel Béla Helyszín: Czóbel Múzeum Megtekinthető: 2018. április 1-ig Kurátor: Barki Gergely Az Újragondolt Czóbel 2.0 című kiállítás a felújítást követő második újrarendezés eredménye, mely továbbra is az életmű …