Összes cikk a Design kategóriában

Első online árverésével bemutatkozik a Pijac, Szeged ikonikus lakberendezési régiség üzlete

Szerző: admin

A Pijac 2020 óta színesíti Szeged szívében a különlegességekre fogékony helyiek hétköznapjait antik, vintage, mid-century és kortárs designer darabokat is felvonultató lakberendezési készletével és szerteágazó stílusú képzőművészeti kínálatával. Bár a Pijac elsősorban helyi jelenségként indult el az útján, a termékkínálat egyre színesedő jellege és az üzlet fokozódó népszerűsége a régión kívüli vásárlók körében  életre hívta a szélesebb körű láthatóság igényét. Az Axioarton való megjelenés a szegedi régión túlmutató, változatosabb összetételű és igényű vásárlóközönség felé nyitást célozza, meglovagolva az utóbbi évek vásárlási szokásainak változását, az online értékesítés térnyerését, ami nagyban segíti a földrajzi korlátok lebontását és a megfelelő célközönség elérését. Az első online aukció elindításával párhuzamosan a Pijac a szecessziós Gróf Palotában található üzlete mellett létrehozta Modern Art & Furniture Hub nevű belvárosi kiállítóterét Szegeden, ahol a közönség időpont egyeztetéssel tekintheti meg az üzlet exkluzív műalkotásait, designer bútorkülönlegességeit. A Pijac Első bútor- és festményárverése április 16-án 20.00 óráig lesz elérhető az Axioarton. Az aukcióra bocsátott festmények között megannyi 20. századi magyar, európai és amerikai alkotók művei mellett kortárs művészek, feltörekvő fiatal tehetségek nagyszabású figuratív és absztrakt …

Karácsonyra ékszert?

Szerző: admin

Azt már a tavaszi BÁV Art árverésen is megtapasztalhattuk, hogy az ékszerek értékálló és dekoratív jellegükből adódóan továbbra is kelendőek. Összesen 57,5 millió forintot fizettek egy 10 karátos briliánsfüggőért a BÁV ART aukcióján. A korábbi ékszerrekordot egy nyolckarátos briliánsgyűrű tartotta, amelyet tavaly karácsonykor 43 millió forintért értékesítettek. Népszerűek voltak továbbá a nagy karátszámú briliánsokkal ékített gyűrűk, amelyek nemcsak a házasulandók, de a befektetők kedvencei is. Ez nem volt másképp a decemberi ezüst-ékszer árveréseken sem, a sokszor magas kikiáltási árak ellenére. Az Online Art Galéria történetének első ékszer árverését tartja oldalunkon december 7-18 között, melyről a galéria így fogalmazott: Az Online Art Galéria ékszer árverésén összegyűjtött árverési kollekció egyszerre kínálja a befektetésre alkalmas több millió forintos értékű színes drágakő vagy brill ékítésű egyedi ékszereket és a néhány tízezer forintos alkalmi bizsutériát licitálásra. A gyémánt mindig örök érték, és olyan nemzetközi műtárgypiaci műtárgytípus, amelynek értéke azonos a világ minden pontján. Nagy értékű ékszereinket a szépség és gyönyörködtetés mellett ajánljuk tezaurálási célokra elsősorban a befektetői réteget és az alternatív megtakarítási formákat kereső műtárgypiaci szereplők számára. Az árverési anyag összeállításánál …

Mi fán terem? Grafikai technikák – Ofszetnyomtatás

Szerző: admin

Az ofszetnyomás (vagy offszet) egy litográfiai eljárás, melynek lényege, hogy a festéket egy speciális nyomólemezre viszik fel, majd onnan egy gumihengerre, innen kerül a papírra a nyomat. Az ofszetnyomtatáskor a CMYK színteret alkalmazzák. A nyomdaipar egyik legelterjedtebb nyomtatási eljárása hisz rengeteg mindent lehet a segítségével nyomtatni; a könyveken, magazinokon kívül például csomagolóanyagokat és levélpapírokat is. Nagyobb példányszámok esetén különösen közkedvelt. Rövid története Az ofszetnyomtatást két különféle változatban fejlesztették ki. Az első rotációs ofszetnyomó gépet Angliában építették meg, szabadalmát pedig 1875-ben Robert Barclay jegyezte be. A fejlesztés több korábbi nyomtatási eljárást kombinált Richard March Hoe 1843-as rotációs nyomdájával, amely kő helyett egy fémhengert használt. Az ofszethengert speciálisan kezelt kartonnal borították be, amely a kőről a fém felszínére vitte át a nyomtatandó képet. Később a hengert borító kartont gumira cserélték, amely még ma is a legszélesebb körben alkalmazott anyag erre a célra. A XIX. század végén a fotográfia népszerűvé válásával sok litográfiai cég ment csődbe. A fotógravírozás, amely illusztrációk helyett rasztertechnológiát alkalmazott, dominánssá vált a századfordulón. Sok nyomda, köztük Ira Washington Rubelé is az alacsony költségű litográfiai eljárást alkalmazta, hogy fotók és könyvek …

Egy vad mező mindenhez hasonlít? – A MŰTŐ csoport legutóbbi kiállítása a Budapest Galériában

Szerző: artportal

Szeptember 18-án zárt a MŰTŐ csoport kiállítása a Budapest Galériában. A 2016-ban alakult független művészeti platform és kollektíva legutóbbi tárlata az első olyan kezdeményezés, amely során a csoport nyolc tagja közösen létrehozott alkotások bemutatására vállalkozott. MŰTŐ csoport: Ezt a vad mezőt ismerem, Budapest Galéria, 2022.08.10-09.14 A MŰTŐ csoport Ezt a vad mezőt ismerem című kiállítása zavarba ejtően megengedő. Azért írom ezt, mert az óbudai Budapest Galériában kialakított terekben akadályokkal találkozunk, de csak mérsékelten érzékeljük az ellenállásukat. Pedig a szomszédos helyiségek pályákra-szintekre, vetélkedőkre, még készülő vagy már leépült játszóházakra is emlékeztetnek. Például az Idegmező termében az egymásba fonódó, faragasztóból, fűrészporból, drótból készített indákat nézve felvetődhet: miért nem úgy találkozunk velük, hogy csak rajtuk keresztül juthatunk tovább? Esetleg beléjük gabalyodva, mint lebegő hínárba, vagy olyan gyökerekbe, amik közül a föld kiszabadult? Az „akadályt” körbesétáljuk, aztán a következő teremben (Mágneses mező) a lógatott agyagdarabkák sem töltik ki a termet annyira, hogy beléjük ütközzünk. Összbenyomásom, hogy itt végig távolságot tarthatunk attól, ami a távolságok leküzdését megnehezítheti. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy a művek ne romantizálják harcként a természettel/a természetünkkel folytatott interakciót. Továbbá a kiállítás …

A kripto? Kösz, jól van! – Ars Electronica 2022

Szerző: A Mű

Miközben a milliárdosok elhúznak a bolygóról, mi itt maradunk egy kiszáradó meder közepén, megfeneklett bárkával, füstbe ment tervekkel és földbe állt gazdasággal. Semmi okunk azonban a csüggedésre, hisz van egy másik valóságunk, fejünkön a VR szemüveg. Ha pedig egy percre levennénk, talán meglátnák azt is, hogy még tényleg lehetséges egy másik jövő. Méghozzá itt. Szeptember első heteiben, Linz városában úton-útfélen egy plakát hívta fel magára a figyelmet: A muzsika hangjából ismert, de mostanság leginkább a look at all the fucks I give mém alapjául szolgáló, újraértelmezett női alak nézett vissza a járókelőkre. Jobban mondva csak nézett volna, ugyanis fején VR szemüveggel, arcán hatalmas mosollyal, egy kiszáradt tenger közepén igyekezett épp a virtuális valóság gondtalanságába menekülni, miközben a háttérben egy rakéta által húzott csík jelezte, milyen sebességgel hagyják el a világ legismertebb tech milliárdosai, Elon Musk és Jeff Besos az eddigre látszólag ténylegesen elsüllyedt hajót. A meglehetősen sűrű vizuális anyag az Ars Electronica Fesztivál idei, Welcome to Planet B. A Different Life is Possible. But how? című kiadását hirdette. A plakát korunk technológiai gondolkodásának főbb toposzait gyűjtötte egybe: megjelennek rajta a …

Online Aukció – Online Kiállítás: Az Online Art Galéria a Virtuális Térben

Szerző: admin

Enter. Vagyis belépés, ez esetben a virtuális térbe, ahol megtekinthető az Online Art Galéria II. Grafikai Aukciójának kiállítási anyaga is. Ez az egyedi megoldás méretarányosan mutatja be hogyan fest a sokat sejtető nevű Online Art Galériában a katalógus tartalma. A képekre kattintva megtudhatjuk az alkotások címét, alkotóját és egyéb paramétereit, de fel is vehetjük a kapcsolatot a galériával ha bármi egyéb kérdésünk lenne. Mint megtudtuk, a kiállításnak van egy valótlan pontja, a kilátás, mely egy olaszországi városkára néz, nem pedig a Falk Miksa utcára. Ha azonban ettől hajlandóak vagyunk eltekinteni, egy ingyenes kiállítást járhatunk be hangulatos fa parkettán, sötét falakkal és tágas terekkel. A galéria tényleg mindenre gondolt, modern fekete padok biztosítják a megpihenés lehetőségét, valamint a kiállításra való belépést se lift, se lépcső vagy jegypénztár, de még kötelező ruhatár sem nehezíti. Sokat hallani arról, hogy az elmúlt évtizedekben egyre csökken a múzeumok és galériák látogatottsága. Ezt sokan a kultúra iránti igény csökkenésével, mások pedig az internet egyre nagyobb térnyerésével magyarázzák. Az okoseszközök forradalmának és a modern technikáknak köszönhetően egyre inkább jellemző az interaktivitás is, …

Öt Magyar Galéria Készül a Vienna Contemporary-re

Szerző: artportal

Két bécsi nemzetközi kortárs vásár harcol a galériák és a műgyűjtők kegyeiért; küzdelmük egyelőre döntetlenre áll. Amikor az utóbbi évtizedekben létrejött hazai kortárs galériák elkezdtek kilépni a nemzetközi porondra, az első lépéseket csaknem kivétel nélkül Bécsben tették meg. Ennek nemcsak a földrajzi közelség és ennél fogva a könnyebben kigazdálkodható költségek voltak az okai, hanem az a tény is, hogy a bécsi vásárok többnyire a közép-kelet-európai régióra koncentráltak, amelyhez hazánk is tartozik. Azóta persze nagyot változott a világ és az élvonalhoz tartozó magyar kortárs galériák Baseltől Brüsszelig, Kölntől Maastrichtig, Madridtól Torinóig, vagy akár Dubaitól Hong Kongig és New Yorkig számos, globális szinten is a legfontosabbak közé tartozó vásárra jutottak és jutnak el, többségük „vásári stratégiájában” azonban továbbra is fontos szerep jut Bécsnek. Bár az osztrák fővárosban számos – a helyi galeristák többségének véleménye szerint túlságosan is sok – művészeti vásárt rendeznek, a legfontosabbnak és a hazai galériák érdeklődését is leginkább felkeltőnek egészen tavalyig a 2015-ig VIENNAFAIR, azóta Vienna Contemporary (VC) néven futó rendezvény bizonyult. Az idők során nemcsak a vásár neve, hanem a helyszíne és vezetőinek személye, idén …

Mi fán terem? Grafikai technikák: Síknyomtatás – Litográfia

Szerző: admin

Sorozatunk korábbi részében a magasnyomtatás fajtáit vettük górcső alá, s a növekvő számú grafikai aukciók okán elérkezettnek láttuk az időt, hogy bemutassuk a síknyomtatás technikáit is. A síknyomtatás avagy planográfia egy viszonylag újabb keletű nyomtatási technika amelyben a lemez nyomtatható és nem nyomtatható területei egyetlen síkban, azaz azonos szinten vannak. Röviden összefoglalva a lényege, hogy a porózus felületen a nyomtató részeket zsíros eszközzel jelölik meg, utána a felületet megnedvesítik. A zsír taszítja a vizet, a szintén zsíros nyomdafestéket tehát csak a rajz veszi fel. Ilyen eljárással készülnek a litográfiák és ofszetek is. A régi gyufásdobozok piciny címkéitől az öles plakátokig óriási az olyan grafikai termékek száma, amelyek a síknyomtatás körébe tartozó valamely eljárás útján készültek. A planográfia gyüjtőelnevezéssel összefoglalt síknyomtatásos eljárások legfőbb és mindenbizonnyal legismertebb ágazata a szitanyomtatás mellett a litográfia, vagyis a kőről való nyomtatás.  A litográfia (görög λίθος – lithosz: ‘kő’ + γράφω – graphó: ‘karcolni, írni, rajzolni) hajdan a nyomdatechnika egyik legfontosabb eljárása volt. Osztrák felatalálója, Alois Senefelder 1796-ban hozta létre az eljárást, és rá mindössze 3 évvel, 1799-ben az akkori budai polgármester, Laszlovszky József már berendezett egy litográfiai síknyomtatót a Budai Várnegyedben lévő Városházán. Érdekesség, hogy a Kossuth-bankó is …

„Gouache…mi?!”

Szerző: admin

A címet egy múzeumi látogatáskor hallott beszélgetés ihlette: „Ez akkor nem akvarell?” „Nem, ez gouache.” „Gooouuu…mi?! Nem lehetne magyarul írni?” Első ránézésre az akvarell és a gouache (ejtsd: „gvas”) valóban közel azonos médiumnak tűnhet. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy mindkét festéknek vannak olyan egyedi jellemzői, amelyek megkönnyítik a megkülönböztetést. Az elsődleges különbség a két festék között, hogy a gouache átlátszatlanabb, mint az akvarell. Ha egy réteg akvarellt viszünk fel, a fehér papír és az alatta lévő előzetes rajzok át fognak látszani, míg gouache réteg alkalmazásakor a papír közel sem látszik át. Az akvarell átlátszóságának köszönhetően a fény képes áthaladni a pigmenten és visszaverődik a fehér papírról, így a gouache matt felületétől eltérő fényminőséget biztosít. Bár mindkettő vízben oldódó pigmentekből és kötőanyagokból készül, számos fontos különbség van a két közeg között. A leglényegesebb, hogy az akvarellfesték felvizezhető és elég vékonyan eloszlatható, hogy szinte átlátszóvá váljon. Bár víz adható a gouache-hoz is, de nem teszi azt áttetszőbbé. Ehelyett a gouache jellemzően sűrű, átlátszatlan felületet biztosít. Hogyan állapítható meg, hogy melyikkel „állunk szemben”? Nagyító alatt jól láthatóak …

Megújulás – Megnyílt a Pannonhalmi Főapátság új időszaki kiállítása

Szerző: artportal

Március 21-én nyílt meg a Pannonhalmi Főapátság 2022-es időszaki kiállítása, ‘Megújulás’ címmel. Az alábbiakban Bazsányi Sándor irodalomtörténész, esztéta megnyitó beszédének szerkesztett változatát olvashatják. Nem hiszem, hogy találhatott volna jobb hívószót a Pannonhalmi Főapátság. Meg egyáltalán, a katolikus egyház, régiségénél fogva, nem engedheti meg magának, hogy ne éppen ez, a megújulás legyen az egyik legfőbb témája. Vagy legalábbis a legfőbb témái szóba hozatalának és kezelésének a módja. Hiszen csakis így, folytonosan megújuló voltában, a lelki-szellemi és intézményes-kulturális megújulás változatos formái révén válhat igazán képessé arra, hogy rákérdezzen saját megváltoztathatatlan alapjára, pontosabban az alaphoz, ama bizonyos „szegletkőhöz” való viszonyára, viszonyulására. Hogy ne csak kiüresített dísznek, álságossá maszatolt cirádának bizonyuljon az épület boltozatát egyben tartó „zárókőre” faragott képmás. Krisztus arca mint ciráda. Még leírni is borzasztó. Ne kelljen leírni. És ehhez csak annyi szükséges, hogy az egyház ne hagyja abba a létesítő alapjára való rákérdezést, leginkább ezzel foglalkozzon, újra és újra, újabb és újabb módokon, a megújulás állandósított gyakorlatában. Úgy is mondhatnám: a megújulás változatlanságában. Vagy: változatlan megújulásban. Ha nem ezt teszi, az bizony nem vezethet máshoz, mint: …