Összes cikk a Design kategóriában

A zöld ötven árnyalata – Matt és Liza Giles londoni otthona

Matt és Liza Giles igazi csapatjátékosok, londoni házuk átalakítása volt első “közös gyermekük”. Csalhatatlan stílusérzékük ékes bizonyítéka, hogy szinte az összes neves lakberendezéssel, dizájnnal foglalkozó folyóirat cikkezett családi fészkükről. Matt és Liza Giles otthonát átjárja a nyugalom. Lágy fehérek, jellegzetes formák és zöld falak, zöld növények, zöld apró hímzések, zöld csempék és zöld bútorok teszik egységessé a teret. A házaspár ügyesen bánt a zölddel, mindenhol csak annyit használtak belőle, amennyi elengedhetetlen a frissesség és természetesség érzetéhez. A végeredmény: a London délkeleti részén található négyszintes, kettős előcsarnokú viktoriánus kori ház csak úgy ragyog! A növények és a zöld dominanciája szépen kapcsolódik a kerthez, így a lakás utolsó zuga is harmonikus maradt. Nem csoda, hogy jól sikerült az átalakítás, Matt ugyanis a Giles Pike Architects építészeti iroda alapítójaként otthonosan veszi a belsőépítészeti akadályokat,  Liza pedig szabadúszó stylisként és dizájnerként több évig dolgozott a Terence Conran mellett és a Designers Guild vállalatnál. Egy ideig Liverpoolban éltek, majd visszatértek Londonba és hét éve vásárolták meg ezt a házat. A házaspár két gyermekével költözött ide, fontos volt számukra, hogy a …

Miből lesz a cserebogár? – Egy 1930-as építésű varsói lakás meglepő átalakulása

Egy befolyásos francia hölgy gondolt egyet Lengyelországba költözött és felkérte a legismertebb lengyel design stúdiót, hogy alakítsák át frissen vásárolt lakását úgy, mintha az nem is Varsóban, hanem Párizsban lenne. A francia hölgy amikor megvette a lakást és a felújítás mellett tette le a voksát, akkor egy olyan tervezőcsapatot keresett, amely a múlt tiszteletben tartásával és a jelen igényeinek megfelelően izgalmas, élhető, sokoldalú teret alkot számára. A Colombe Design tervezőjénél, Marta Chrapka-nál tökéletesebb dizájnért pedig aligha találhatott volna! Szakmai berkekben és megrendelői körökben is ódákat zengenek Chrapka finom harmóniaérzékéről, a felületek, anyagok, színek nagyvonalú kezeléséről, a természetesség iránti elkötelezettségéről. Chrapka számára egyértelmű volt, hogy a felújítás során megtartja majd a háború előtti jellegzetes architektúrát, és visszahozza az egykori hangulatot: így jelennek meg a sokszorosan osztott külső és belső nyílászárók, a fa burkolatok és a váratlan megoldások. A kivitelezést sok beszélgetés előzte meg, majd a tervező gyakorlatilag teljhatalmat kapott a tulajdonostól. Az eredmény önmagáért beszél: szép, finom, elegáns és izgalmas tér született. Az előszobából az étkező fogad bennünket. A főúri paloták hangulatát idéző ablakok 180 centiméter …

A lámpák

Új sorozatunkban hazai dizájnereket és belsőépítészeket kértünk fel, hogy legyenek a vendégszerkesztőink, és mutassanak be egy általuk kedvelt tárgytípust vagy trend irányzatot. Első szerzőnk Szanyi Laura belsőépítész egyik kedvenc darabját a lámpát mutatja be Önöknek! Még nem foglalkoztam belsőépítészettel, amikor olvastam egy interjút Kelly Wreastle dizájnerrel, aki azt mondta, sose használ mennyezeti spotokat. Elképzelni se tudtam, hogy lehet megoldani egy lakás világítását a 21. században süllyesztett spotok nélkül. Mivel a fények, később a lámpatestek gyerek korom óta foglalkoztatnak, így már a 80-as években több amerikai filmben is feltűnt, hogy amikor megérkeztek a lakásba az ott lakók, akkor az asztali lámpákat is a szoba sarkában lévő villanykapcsolóval kapcsolták fel. Amikor ezt a pályát választottam, a trend az volt, hogy mindent mennyezeti spototokkal oldottak meg és 1-1 csillárral, ezért évről évre egyre inkább elmélyültem az otthonok világításának tervezésében. Most fejeztem be egy lakást, ahol a mennyezetre tudatosan egyetlen egy lámpatestet se helyeztünk! A lakás világítását az évszakokhoz is igazítottuk, például télen több meghitt fényre van szükség, ezért falikarok, kapcsolt álló és asztali lámpák világítják meg a helyiségeket. …

Így élnek ők: művészek és otthonaik – 3. rész Jean Cocteau

Íme a ház, amiben 12 évig vendégeskedett a francia polihisztor! Cocteau-t úgy is bemutathatnám, mint az embert, akinek 5 neve (Jean Maurice Eugène Clément Cocteau) és 8 hivatása (költő, író, festő, szobrász, mozaikművész, zeneszerző, színész, filmrendező) volt. A francia művész talán az utolsó polihisztorok egyike lehetett, de terjedelmes életműve helyett most azt az otthont szeretnénk bemutatni Önöknek, amiben Cocteau-t 12 évig vendégeskedett! 1950-ben Francine Weisweiller párizsi mecénás meghívta Jean Cocteau-t a Cap-Ferrat-i villájába vacsorára. Végül 12 évig maradt ott, tetőtől-talpig beborítva lélegzetelállító freskókkal a házat. Cocteau nemcsak a Villa Santo Sospir-t festett ki, hanem a mentori városházát, a Villefranche-sur-Mer-i Saint Pierre-kápolnát, valamint a Milly-la-Forét-i templomot is. A freskók befejezése után 74 évesen halt meg, a kápolnát pedig fogadott fia, Édouard Dermit festő fejezte be. Az 50-es években a ház Weiswiller párizsi mecénás otthonában vendégeskedett minden nyáron Yves Saint Laurent is. Weisweiller unokatestvérén, Nicole Stéphane színésznőn keresztül ismerkedett meg Cousteau-val. A mediterrán tájra néző villa formája és fehér színe is belesimul a francia Riviéra építészetébe. A ház dekorálása akkor kezdődött, amikor Cocteau megkérdezte a házvezetőnőt, hogy a …

Így élnek ők: művészek és otthonaik – 2. rész Jean-Marc Lederman

Egy fantáziátlan ház átalakulásának története: átlagotthonból fúziós gyöngyszem! Amikor Jean-Marc Lederman megvette llandudnói házát, akkor álmodni sem mert arról, hogy otthonát évekkel később a design és lakberendezési magazinok riporterei fogják körülzsongni. A francia fotós az újságíróknak többször elmesélte, hogy csak azért vásárolta meg a dél-afrikai lakot, mert az ablakból csodás volt a kilátás. Lederman szerint a háznak ezen kívül nem sok erénye volt, erős felújításra szorult és az épület teljesen átlagos képet mutatott. Miután Lederman megvette a Fokváros közeli Llandudnóban található házat egy évet élt ott csak azért, hogy tanulmányozhassa a fényviszonyokat.  A tudományos alaposságú felújítás után tűz ütött ki az emeleten: megrongálódott a tető, a plafon és helyenként még a falak is. Ledermanak annyira megtetszett a foltos viseltesség és a nyersesség, hogy rátett egy lapáttal: ahelyett, hogy rendbe hozatta volna a sérült részeket, inkább azokhoz igazította a többi helyiség dizájnját. Az emeleten a mai napig látszik a tűz pusztítása, a sérült részek adják a hely egyedi atmoszféráját. Aki pedig nem hinné, hogy valaki önként dönt így és inkább anyagi okokra gyanakszik, vessen egy pillantást a házban elszórt méregdrága …