Összes cikk a Design kategóriában

Belső térbe kívánkozó formák

A Bonbon kollekció Vidám, kényelmes, játékos és merész a Bonbon lakberendezési kollekció, a Roche Bobois neves francia designbútor-cég és Joana Vasconcelos portugál művész együttműködésének eredménye. A vállalat fennállásának 60. évfordulóját kívánta emlékezetessé tenni azzal, hogy felkérte a különleges, sokszor bizarr, nagy méretű installációiról ismert – Franciaországban többek közt a versailles-i kastélyban már önálló kiállítással is bemutatkozott – művészt egy új, ülőbútorokból és kiegészítőkből álló kollekció megalkotására. „Amikor Joana Vasconcelost javasoltuk a Roche Bobois-val való együttműködésre, két célunk volt. Először is alkotói lehetőséget akartunk adni egy kortárs művésznek, aki egyszerre képes magával ragadó és nyugtalanító lenni, valamint egy számára szokatlan kifejezési teret kínálni neki: a funkcionális tárgyat” – indokolta a megbízást a lisszaboni bemutató alkalmával Nicolas Roche művészeti vezető. A kollekció „a francia életművészet optimista és remek változata Vasconcelos értelmezésében” – tette hozzá. A végeredmény olyan multifunkcionális tárgyak csoportja, amelyek három dimenzióban adják vissza a lakótérben a műalkotások képzeletgazdagságát és színárnyalatait. E kreatív partnerség véletlenül kezdődött: Vasconcelos 2019-ben lámpát keresve járt a lisszaboni Roche Bobois üzletben, ahol meghódította őt a Mah Jong kanapé, amelyet Hans Hopfer …

Láss, ne csak nézz! – Barangolás Budapest utcáin

Zárva vannak a múzeumok és a galériák, egy ideig aukciós kiállítások sem lesznek. Uborkaszezon van. Végiglapoztam a kedvenc művészeti albumaimat, de hiányzik a valódi találkozás élménye, amikor szemtől szembe állhatok egy alkotással és elmerülhetek az apró részletekben. A minap a Keleti Károly utcában sétáltam, elkezdtem nézni az épületeket és “megvilágosodtam”. Lehet, hogy a január nem a múzeumlátogatás hónapja lesz, de egy építészetileg igencsak sokszínű városban élek és ennek a hónapnak akár az épületek is lehetnének a főszereplői. Hazajöttem, levettem az összes olyan könyvet a polcomról, aminek segítségével felfedezhetem a várost és most megmutatom az öt kedvencemet. 1. Mártonffy Melinda: Franciaudvaros bérházak Budapesten. ARTEM/BOOKS, 2020. Friss kiadvány, pár hónapja került ki a nyomdából és az utóbbi idő legszínvonalasabb könyve. A kötet segítségével elmerülhetünk a budapesti franciaudvaros bérházak történetében, a kiemelt épületekről pedig kerületekre bontva olvashatunk. A legfontosabb adatokat (építtető, építész, építés éve) követően egyoldalas ismertető szöveget kap az olvasó, ami tökéletesen emészthető és mentes a szakzsargontól. Az épületfotókat Schmal Fülöp, a drónfelvételeket pedig Mártonffy Gábor készítette. A tipográfia pedig annyira szép, hogy muszáj kiemelnem Katyi Ádám …

Cégérpornó. Informális építészeti megoldások úton-útfélen

Vannak az építészetnek kevésbé hivatkozott rétegei, amelyek pedig szembeötlő jelenségei az utcaképnek. Épp ez a feladatuk, felhívni magukra a figyelmet, információt generálni. Csáki László és Vízkelety Márton Cégérpornó című sorozata is ilyen, egyedi tervezésű és kivitelezésű cégéreket dokumentál. A cégérek eredetileg a szakmai tudás jelei, szimbólumai voltak. Az inas-, majd a legényévek teljesítése után a mesterré vált műhelytulajdonos kihelyezhette saját cégérét. A sokféle anyagból készült, eleinte nyugati mintákat követő kézművesjelzések szerepét később a kirakatok vették át, de a kapitalista piacgazdaság versenyszelleme visszaidézte a műfajt, ha nem is úgy és ugyanabban a minőségben, mint ahogy korábban létezett. Az egyéni elhatározásból, saját eszközökkel és kreativitással, szakember bevonása nélkül készült üzletportálok a város kevésbé védett köztereinek nem ritka kiegészítői. Az ilyen módon készült cégérek érdekes kérdéseket vetnek föl. Vajon milyen előképek alapján jönnek létre? Beszélhetünk-e a buherált cégérekről, a népi művészet egyfajta folytatásaként? Bernard Rudofsky az Architecture without architects című, 1964-ben kiadott könyvében nonpedigreed architecture-ként, azaz nem törzskönyvezett építészetként definiálja a hatvanas évektől egyre növekvő jelentőségű spontán építményeket, melyek amúgy már évszázadok óta velünk vannak. Rudofsky többnyire olyan nemzetközi példákat mutat …

Fabrika |Art Deco-tól a Space Age-ig – interjú Markó Barbarával és Gulyás Zsuzsával

A Fabrika május 29 és június 10. között rendezi első online árverését Art Deco-tól a Space Age-ig címmel az AXIOART weboldalán. Az aukción többek között Josef Hospodka által tervezett üvegtárgyakra, a Thonet bútorgyár termékeire és muránói üvegcsillárokra licitálhatnak az érdeklődők. Az aukciós esemény apropóján Markó Barbarával és Gulyás Zsuzsával beszélgettünk.  Hogyan alakult meg a Fabrika? M.B: 2014 decemberében alapítottuk a céget és fél év múlva költöztünk a Szondi utca 94-be. Az volt a koncepciónk, hogy a 20. századi modern vonalat felújítsuk, ma már sokkal hagyománytisztelőbben és minimalisztikusabban nyúlunk a tárgyakhoz. Célunk az, hogy a tárgyak a mai enteriőrökben is megállják a helyüket.  G.ZS: Az üzletünk része még egy restaurátor műhely is, ahol a bútorok szépülnek Regő és Dani kezei alatt. Az üzlet és a műhely a kezdetek óta együtt működik. Ennek köszönhető, hogy a felújításban viszonylag nagy a mozgásterünk.  Honnan érkeznek be hozzátok a tárgyak? M.B: Nagyon ritka, amikor valaki behoz valamit, inkább beszerzőktől vásárolunk, illetve mi magunk is keresgélünk, piacozunk. Az 50-as, 60-as években készült tárgyak értékét egyre többen felismerik, egyre kevesebb van belőlük, ezért …

Latinos könnyedség – biztonságos keretek közt

Zona Maco, Mexikóváros Latin-Amerika legnagyobb nemzetközi modern és kortárs művészeti, valamint designvásárát, a Zona Macót idén 16. alkalommal rendezték meg február második hetében Mexikóváros nyugati részén, a Centro Citibanamex konferencia- és kiállítóközpont épületében. A professzionálisan szervezett, de könnyed hangulatú eseményt a biztonságra törekvés, a megállapodottság jellemezte; a kísérletező szellem, a nagy felfedezések lehetősége kissé háttérbe szorult. A jelentős érdeklődést nemcsak a helyi és nemzetközi látogatók 62 ezres száma, hanem az értékesítések mennyisége is jól mutatta.  Az idei Zona Macóra 180 kiállító érkezett három kontinensről, a legtöbbük – a résztvevők egyharmada – természetesen belföldi volt. A szomszédos Egyesült Államokból idén kevesebben jöttek, valószínűleg a szinte ugyanakkor debütáló Frieze Los Angeles vásár miatt, de így is több mint 30 galéria mutatkozott be Észak-Amerikából. Az európai kiállítók közül a legtöbb, 21 érkezett Spanyolországból, a britek, az olaszok és a franciák hasonló számban, egyaránt 10-11 kiállítóval vettek részt a rendezvényen, de akadt három német és egy-egy galéria más országokból is. Ma már minden latin-amerikai ország szervez kisebb-nagyobb helyi kortárs művészeti vásárt, ezért a térségből mindössze 18 kiállító jött el Mexikóba, …

Megmutatjuk Önöknek a Design Hét legizgalmasabb programjait!

Ősz = Design Hét Az idei már a 15. lesz és a jeles évfordulót a Design Hét Budapest 15 napos rendezvénysorozattal ünnepli. 2018-ban a szervezők a fővároson kívül Debrecenben, Győrben, Pécsett és Sopronban is jobbnál jobb programokkal várják a design iránt érdeklődőket. Cikkünkben összeszedtük Önöknek a rendezvény legizgalmasabb programjait! Budapest Mission: Design –  design elméletben és gyakorlatban: TUDATOS VÁSÁRLÓK Helyszín: Societé, 1051 Budapest, Sas u. 15. Időpont: 2018. október 10. 17.00 A mai vásárló rengeteg információt igényel: Honnan származik az alapanyag? Etikusan gyártották-e a terméket? A környezetvédelmi szempontoknak megfelelően készült-e? Mi lesz vele, ha már nincs rá szükségem? Tervezett elévülés és fenntarthatóság között őrlődő designerek. Kozma Klasszik – A budapesti műhely és Kozma Lajos Helyszín: Műcsarnok, 1146 Budapest, Dózsa György út 37. Időpont: 2018. szeptember 5 – december 2. A kiállítás a világhírű építész, belsőépítész és bútortervező, Kozma Lajos alkotói pályájának alakulását meghatározó és hírnevét megalapozó Budapesti Műhely működését, illetve Kozma ez időben végzett grafikusi-könyvművészi tevékenységét mutatja be. A Budapesti Műhely egy olyan egyedülálló vállalkozás volt a múlt század elejének Magyarországán, amely az igényes kézműipar megtartásával, …

Divat és művészet – 10 képzőművész által inspirált kollekció az őszi szezonból

Általában a divat fogalmát a művészettől elkülönítve használjuk. A ruházkodással kapcsolatos dolgok a divat fogalmi körébe kerülnek, míg a művészet sokszor emelkedettnek és elérhetetlennek bélyegezzük. Ha végignézzük az elmúlt évtizedekben debütáló ruhakollekciókat, rá kell jönnünk arra, hogy talán nem is olyan éles a határvonal, mint az először gondolnánk. Vannak művészek, akik a vásznat használják képzeletük kivetítésére, míg mások számára a textil jelenti a kreativitás eszközét. Ahogyan a művészek is a környezetükből szerzik az inspirációt, a tervezőkre is hatással vannak érzések, emberek, épületek, vagy akár egy-egy műalkotás is. Majd a gondolat tárgyi alakot ölt, modellre kerül, végül pedig az utca emberére. Hogyan hat a zene, az építészet, a festészet, a szobrászat, az irodalom és a film a divatra?  Íme tíz kollekció az őszi szezonból, amit képzőművészek inspiráltak (Justin Fenner gyűjtése): (1) Valentino – Jamie Reid és Nathalie du Pasquier (2) Prada – Robert McGinnis (3) Missoni – ACT UP (4) Salvatore Ferragamo – Serge Lutens (5) Jil Sande – John McCracken (6) Phillip Lim – James Turrell (7) AKRIS – Rodney Graham (8) Diane von Furstenberg – Gilles Larrain (9) Sonia Rykiel – Niki de …

A zöld ötven árnyalata – Matt és Liza Giles londoni otthona

Matt és Liza Giles igazi csapatjátékosok, londoni házuk átalakítása volt első “közös gyermekük”. Csalhatatlan stílusérzékük ékes bizonyítéka, hogy szinte az összes neves lakberendezéssel, dizájnnal foglalkozó folyóirat cikkezett családi fészkükről. Matt és Liza Giles otthonát átjárja a nyugalom. Lágy fehérek, jellegzetes formák és zöld falak, zöld növények, zöld apró hímzések, zöld csempék és zöld bútorok teszik egységessé a teret. A házaspár ügyesen bánt a zölddel, mindenhol csak annyit használtak belőle, amennyi elengedhetetlen a frissesség és természetesség érzetéhez. A végeredmény: a London délkeleti részén található négyszintes, kettős előcsarnokú viktoriánus kori ház csak úgy ragyog! A növények és a zöld dominanciája szépen kapcsolódik a kerthez, így a lakás utolsó zuga is harmonikus maradt. Nem csoda, hogy jól sikerült az átalakítás, Matt ugyanis a Giles Pike Architects építészeti iroda alapítójaként otthonosan veszi a belsőépítészeti akadályokat,  Liza pedig szabadúszó stylisként és dizájnerként több évig dolgozott a Terence Conran mellett és a Designers Guild vállalatnál. Egy ideig Liverpoolban éltek, majd visszatértek Londonba és hét éve vásárolták meg ezt a házat. A házaspár két gyermekével költözött ide, fontos volt számukra, hogy a …

Miből lesz a cserebogár? – Egy 1930-as építésű varsói lakás meglepő átalakulása

Egy befolyásos francia hölgy gondolt egyet Lengyelországba költözött és felkérte a legismertebb lengyel design stúdiót, hogy alakítsák át frissen vásárolt lakását úgy, mintha az nem is Varsóban, hanem Párizsban lenne. A francia hölgy amikor megvette a lakást és a felújítás mellett tette le a voksát, akkor egy olyan tervezőcsapatot keresett, amely a múlt tiszteletben tartásával és a jelen igényeinek megfelelően izgalmas, élhető, sokoldalú teret alkot számára. A Colombe Design tervezőjénél, Marta Chrapka-nál tökéletesebb dizájnért pedig aligha találhatott volna! Szakmai berkekben és megrendelői körökben is ódákat zengenek Chrapka finom harmóniaérzékéről, a felületek, anyagok, színek nagyvonalú kezeléséről, a természetesség iránti elkötelezettségéről. Chrapka számára egyértelmű volt, hogy a felújítás során megtartja majd a háború előtti jellegzetes architektúrát, és visszahozza az egykori hangulatot: így jelennek meg a sokszorosan osztott külső és belső nyílászárók, a fa burkolatok és a váratlan megoldások. A kivitelezést sok beszélgetés előzte meg, majd a tervező gyakorlatilag teljhatalmat kapott a tulajdonostól. Az eredmény önmagáért beszél: szép, finom, elegáns és izgalmas tér született. Az előszobából az étkező fogad bennünket. A főúri paloták hangulatát idéző ablakok 180 centiméter …

A lámpák

Új sorozatunkban hazai dizájnereket és belsőépítészeket kértünk fel, hogy legyenek a vendégszerkesztőink, és mutassanak be egy általuk kedvelt tárgytípust vagy trend irányzatot. Első szerzőnk Szanyi Laura belsőépítész egyik kedvenc darabját a lámpát mutatja be Önöknek! Még nem foglalkoztam belsőépítészettel, amikor olvastam egy interjút Kelly Wreastle dizájnerrel, aki azt mondta, sose használ mennyezeti spotokat. Elképzelni se tudtam, hogy lehet megoldani egy lakás világítását a 21. században süllyesztett spotok nélkül. Mivel a fények, később a lámpatestek gyerek korom óta foglalkoztatnak, így már a 80-as években több amerikai filmben is feltűnt, hogy amikor megérkeztek a lakásba az ott lakók, akkor az asztali lámpákat is a szoba sarkában lévő villanykapcsolóval kapcsolták fel. Amikor ezt a pályát választottam, a trend az volt, hogy mindent mennyezeti spototokkal oldottak meg és 1-1 csillárral, ezért évről évre egyre inkább elmélyültem az otthonok világításának tervezésében. Most fejeztem be egy lakást, ahol a mennyezetre tudatosan egyetlen egy lámpatestet se helyeztünk! A lakás világítását az évszakokhoz is igazítottuk, például télen több meghitt fényre van szükség, ezért falikarok, kapcsolt álló és asztali lámpák világítják meg a helyiségeket. …