Az ofszetnyomás (vagy offszet) egy litográfiai eljárás, melynek lényege, hogy a festéket egy speciális nyomólemezre viszik fel, majd onnan egy gumihengerre, innen kerül a papírra a nyomat. Az ofszetnyomtatáskor a CMYK színteret alkalmazzák. A nyomdaipar egyik legelterjedtebb nyomtatási eljárása hisz rengeteg mindent lehet a segítségével nyomtatni; a könyveken, magazinokon kívül például csomagolóanyagokat és levélpapírokat is. Nagyobb példányszámok esetén különösen közkedvelt.
![](https://blog.axioart.com/wp-content/uploads/2022/10/offset_lithography_overview_examples.jpg)
Rövid története
Az ofszetnyomtatást két különféle változatban fejlesztették ki. Az első rotációs ofszetnyomó gépet Angliában építették meg, szabadalmát pedig 1875-ben Robert Barclay jegyezte be. A fejlesztés több korábbi nyomtatási eljárást kombinált Richard March Hoe 1843-as rotációs nyomdájával, amely kő helyett egy fémhengert használt. Az ofszethengert speciálisan kezelt kartonnal borították be, amely a kőről a fém felszínére vitte át a nyomtatandó képet. Később a hengert borító kartont gumira cserélték, amely még ma is a legszélesebb körben alkalmazott anyag erre a célra.
A XIX. század végén a fotográfia népszerűvé válásával sok litográfiai cég ment csődbe. A fotógravírozás, amely illusztrációk helyett rasztertechnológiát alkalmazott, dominánssá vált a századfordulón. Sok nyomda, köztük Ira Washington Rubelé is az alacsony költségű litográfiai eljárást alkalmazta, hogy fotók és könyvek másolatait elkészítsék. Rubel 1901-ben egy véletlennek köszönhetően fedezte fel, hogy ha fémhenger helyett gumihengert használ a nyomtatáshoz, a nyomat tisztább és élesebb lesz. A technika finomítását követően a Potter Press nyomdaipari vállalat 1903-ban építette meg az első kifejezetten ezen az elven működő nyomdagépet.
1907-ben San Franciscóban a Rubel-féle ofszetnyomdát már aktívan használták. Nagyjából ugyanebben az időben a Harris Automatic nyomdaipari vállalat tulajdonosai, Albert és Charles Harris is készítettek egy hasonló elven működő eszközt. 1904-ben az Egyesült Államokban élő, német származású Caspar Hermann szintén kifejlesztett egy ofszetnyomó gépet Senefelder kőnyomtatási eljárását továbbfejlesztve, 1906-ban pedig visszatért Németországba, ahol megépítette az első német ofszetgépet, a Triumph-ot.
Az ofszetnyomtatás folyamata
Nagyon röviden: a nyomólemezen lévő festékezett kép átadódik egy rugalmas gumikendőnek, ami egy forgó fémhengerre van rögzítve. A festékezett képet ez a gumikendő viszi a papírra. A gumikendő feladata, hogy ellensúlyozza a nyomathordozó esetleges felületi egyenetlenségeit, és így jobb minőségű nyomat készüljön. Egyébként a gumikendő felől ered az ofszetnyomtatás elnevezése is: a szó nem közvetlen nyomtatást, hanem átmásolást, áthelyezést jelent.
Az ofszetnyomó gép munkafázisai:
- papíradagolás
- festékezés
- nyomtatás – a papírt az ellennyomó henger vezeti és nyomtatás közben a gumikendős hengernek préseli
- papír kirakása
A fenti fázisok mellett a nedvesítőmű alkohollal elegyített vizet is juttat a nyomólemezre. Az ofszetnyomó gép még nem említett hengerei a gumikendős henger (ezen van rögzítve a gumikendő), és a formahenger, amely körül a hajlított nyomólemez található meg. Nyomtatás közben ezek a hengerek egymással érintkezve forognak.
![](https://blog.axioart.com/wp-content/uploads/2022/10/OfszNyom.gif)
A nyomóformák létrehozását reprodukciónak is nevezik és a képek, szövegek, grafikák átvitelét jelenti a nyomólemezre. Korábban (és manapság még a kisebb nyomdákban) ez a folyamat manuálisan történt filmen és szerelőfólián keresztül, ma nagyrészt közvetlenül a számítógépről kerülnek az információk a lemezre (Computer to Plate). Az ofszetnyomtatás formakészítése egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb, mint a magasnyomás nyomóformájáé. Az ofszetnyomtatás hagyományos nyomóformái a cinkből vagy alumíniumból készült egyfémes lemezek 0,1–0,5 mm vastagságban. Az ofszetlemezek ma már előérzékenyítettek, ez teszi lehetővé a másolóeredetin lévő információk pontos átvitelét a nyomóformára. Az ofszetnyomtatásnál a nyomóforma befestékezése csak a lemez oleofil (zsírszerető) részein következik be, a lemez nem nyomó részeit a víz nedvesíti. Valamennyi rácsponton és egyéb rajzi elemen azonos vastagságú festékréteg található. A finom rácspontok nyomása a nyomdafestékektől egészen különleges folyási (reológiai) tulajdonságot követel.
![](https://blog.axioart.com/wp-content/uploads/2022/10/ofszet_gp.png)
Az ofszetnyomógépek típusai
Az ofszetnyomtatás lehet íves vagy tekercsnyomás. Íves nyomtatásnál a nyomógépbe ívekben kerül a papír, tekercsnyomtatásnál pedig tekercsben. Szárítóművekkel rendelkeznek, a szárítás történhet meleg levegővel, infravörös sugárzással, UV-sugárzással, vagy gázlánggal.
Digitális vs. Ofszetnyomtatás
A digitális nyomtatás és az ofszet között a lényegi különbség a számítógép használatában van: nincs szükség lemezek és nyomóformák készítésére, ugyanis a nyomat képe a fájlból egyenesen a nyomógépbe kerül, amely akár egy PDF is lehet. A modern digitális nyomtatók már ugyanolyan magas minőségű nyomatot tudnak alkotni, mint az ofszetgépek, így ebben nincs különbség a két technika között. Az ofszetnyomtatás előnye, hogy a lemezeket csak egyszer szükséges legyártani a nyomtatáshoz. Darabszámra lebontva, egy bizonyos mennyiség felett bőven megtérül a lemezek költsége, olcsóbb áron kivitelezhető vele a nyomás a digitálissal szemben.