Author: MTI

Elloptak egy Banksy-graffitit a párizsi Pompidou Központ közeléből

Ellopták a világhírű brit graffitiművész, Banksy egyik alkotását a párizsi Pompidou Központ földalatti parkolója bejárati fémtáblájának hátoldaláról. Az egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti kiállítóhely kedden tett feljelentést lopás és rongálás címén. Az alkotáson egy, a kezében ceruzát magasba emelő, a fején szájkosárral letakart patkány látható. A stencil 2018. június 25-én jelent meg a táblán, és Banksy másnap az Instagram oldalán jelezte, hogy az ő alkotása – emlékeztetett a Pompidou Központ, amely azt feltételezi, hogy a fémtáblából kifűrészelték azt a darabot, amin a graffiti látható.  “Nem mi vagyunk a mű tulajdonosa, ezért rongálás miatt tettünk feljelentést” – jelezte a kulturális intézmény. A graffitihez egy felirat is tartozik: “Fifty years since the uprising in Paris 1968. The birthplace of modern stencil art” (Ötven évvel az 1968-as párizsi lázadás után. A stencilművészet bölcsője).  A Pompidou Központ nem sokkal a graffiti felfedezése után plexiüveggel bevonta a stencilt, amelyet 2018 júliusában próbálták meg először ellopni, de akkor az intézmény körül járőröző biztonsági őrnek sikerült elijesztenie a rongálót.  A világ egyik leghíresebb utcaművészének, Banksynek – akinek az alkotásai a művészeti aukciókon óriási összegekért kelnek el …

Rekordáron, több mint 110 millió dollárért kelt el Monet Kazla

Rekordáron, 110,7 millió dollárért (32 milliárd forint) kelt el Claude Monet Kazlak című festménye egy kedd esti New York-i árverésen. Ez a világon legdrágábban elárverezett képe a francia impresszionista művésznek (1840-1926), egyben az első impresszionista alkotás, melyért több mint 100 millió dollárt adtak. A festményt, mely otthona, Normandia vidékét ábrázolja, 1890-ben fejezte be Monet. Amikor 1986-ban utoljára elárverezték, mindössze 2,53 millió dollárért cserélt gazdát, addig majdnem egy évszázadon át egyetlen család birtokában volt, akik közvetlenül a művész ügynökétől vásárolták meg. Monet Kazlak-sorozata 25 képből áll, többségük galériák tulajdonában áll szerte a világon. A kép a negyedik Monet-alkotás, melyet ebben a században elárvereztek. A művész korábbi rekordját a 2018 májusában 84,7 millió dollárért elárverezett Tavirózsák című alkotása tartotta. A licitharcról készült videó megtekinthető itt.

Először kelt el százmillió forint felett magyar festőnő képe hazai aukción

Hazai aukciók során először kelt el százmillió forint felett magyar festőnő alkotása: Dénes Valéria több mint száz év lappangás után előkerült, a belgiumi Bruges-t ábrázoló festményét 110 millió forintnál ütötték le a Virág Judit Galéria szerda esti árverésén.  Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezető igazgatója az árverés után az MTI-nek hangsúlyozta, hogy ilyen magas áron még soha nem kelt el magyar festőnő képe hazai árverésen. Tavaly ősszel a galéria aukcióján a magyar származású, Franciaországban élő Reigl Judit egyik alkotása, a Broyage du vide (A semmi szétzúzása) című festmény 36 millióról indulva végül 65 millió forintért cserélt gazdát – mondta.  Dénes Valéria 107 év lappangás után előkerült kubista remekművének kikiáltási ára 36 millió forint volt. A 38 évesen elhunyt festőnő életművéből alig több mint egy tucat festményt ismernek a szakértők. Ritkán felbukkanó művei a műkereskedelemben eddig 30 és 50 millió forint közötti összegért cseréltek gazdát. A belga kisvárost ábrázoló monumentális festmény az életmű legkiemelkedőbb darabjának számít, a fauvizmus és a kubizmus szintéziseként jött létre és a legnagyobb magyar kubista képként tartják számon a szakértők. Az …

Rippl-Rónai egyik portréja kelt el a legmagasabb áron a BÁV aukcióján

Rippl-Rónai József Kékruhás lány virágos kalapban című festménye 75,6 millió forintért kelt el a BÁV kétnapos őszi aukcióján, amelyen a festmények mellett műtárgyakat és ékszereket kínáltak az érdeklődőknek. A BÁV kétnapos árverésén, november 13-án és 14-én összesen 380 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Rippl-Rónai József népszerű kukoricás korszakából való Kékruhás lány virágos kalapban című festménye a BÁV aukcióinak történetében rekordáron, 75,6 millió forintért kelt el. A kép kikiáltási ára 60 millió forint volt. A legnagyobb árnövekedést Feszty Árpád Herman Ottóról készült festménye érte el, amely a kikiáltási árának tizenhatszorosáért, 2,9 millió forintért kelt el. Barabás Miklós Gróf Batthyány Lajost ábrázoló portréja több mint tizenötszörös áron, 10,2 millió forintért, míg  K. Spányi Béla Őszi erdő című alkotása csaknem tizennégyszeres áron, 13,2 millió forintért cserélt gazdát. A legdrágább Barabás-mű a Degenfeld Anna grófnőt ábrázoló nagyméretű portré lett, amelyért 26,4 millió forintot fizettek. Aba Novák Vilmos ugyancsak nagyméretű, Itatás című festménye 7,8 millió forintért, Erdélyi Béla Őszi színek című képe 5,5 millió forintért, Tóth Menyhért egyik főműve, az Olvasó pedig 4,5 millió forintért cserélt gazdát. Jól szerepeltek a magyar …

Most bárki licitálhat a világ első filmplakátjára!

Árverésre bocsátja a Sotheby’s a világ első filmplakátját. A poszter a Lumiére fivérek első, 1895-ös párizsi filmbemutatóját hirdeti. A képen a 19. század végi párizsi élet tűnik fel: egy csapatnyi párizsi látható rajta, amint a filmvetítésre várakoznak. Bár az esemény filmtörténeti pillanat volt, 1895. december 28-án csak alig több mint 30 néző ült be a Boulevard des Capucines-n álló Grand Café alagsori termébe, a Salon Indienbe, amelyben 100 széket helyeztek el. A sajtót is elvárták az első vetítésre, de a lapok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt rajta. A 20 perces vetítésen a Lumiére testvérek rövidfilmjeit láthatta a közönség. A párizsi újságok figyelmét felkeltették a nézők beszámolói, és mégis írtak az eseményről, így a január 1-jei és 2-i vetítéseken már több mint 2000 néző fizetett egy frankot, hogy lássa a mozgó képeket. Pár hónap múlva már a külföldi nagyvárosokban is megnyíltak a Lumiére fivérek mozijai. A vetítéseket két különböző stílusú plakát hirdette, ezek egyikét bocsátják árverésre. A posztert Henri Brispot rajzolta. Becslések szerint augusztus 28.–szeptember 5. között zajló online aukción 40-60 ezer fontért (15-22 millió forintért) kelhet el …

Egy buszon találták meg a 2009-ben ellopott Degas-képet

Edgar Degas francia impresszionista festő 2009-ben ellopott festményére bukkantak vámosok egy autóbusz csomagterében egy Párizs melletti autópálya-pihenőhelyen – írja az MTI. A pénzügyőrök rutinellenőrzést tartottak február 16-án, amikor a busz csomagterében egy bőröndben egy kisméretű festményt találtak Degas nevével. Mivel a bőröndöt egyetlen utas sem mondta a magáénak, a festményt lefoglalták, és később kiderült, hogy a Les choristes (Kóristalányok) című pasztell került elő, amelyet 2009. december 31-én loptak el a marseille-i Cantini Múzeumból. A lopás után a francia múzeumok szövetsége 800 ezer euróra becsülte a 32-szer 27 centiméteres festmény piaci értékét, a marseille-i múzeumban azonban akkor 30 millió eurót emlegettek. Az 1877-ben készült kép tulajdonosa, a párizsi Orsay Múzeum nem hajlandó elárulni a becsült piaci értéket arra hivatkozva, hogy a biztosítási összeg üzleti titok. A kóristalányokat a párizsi múzeum egy időszaki kiállításra adta kölcsön a marseille-i múzeumnak. Bő nyolc évvel ezelőtti eltűnését „a francia impresszionista örökség súlyos veszteségének” nevezte Francoise Nyssen kulturális miniszter, aki dicsérte a francia pénzügyőrök éberségét a kulturális javak védelme terén.

Két újonann azonosított képpel bővült a Van Gogh életmű!

Két újonnan azonosított alkotással gyarapodott holland festő ismert életműve – jelentette be múlt hét kedden az amszterdami Van Gogh Múzeum. Az 1886 márciusából származó, A Montmartre dombja kőbányával című kép egyértelműen a festő keze munkája – olvasható a múzeum közleményében. Az alkotást néhány évvel ezelőtt fedezték fel egy hagyatékban. A kép azonosítása során a múzeum gyűjteményében egy korábban nem Van Goghnak tulajdonított képről, a szintén 1886-os, A Montmartre dombja címűről is bebizonyították a szakértők, hogy a holland művész keze munkája. “A két mű formátuma, stílusa, technikája és anyagai jelentős hasonlóságot mutatnak“– mondta Axel Rüger múzeumigazgató. A Montmartre dombja kőbányával egy alapítvány tulajdonában van, és még sosem állították ki. Teio Meedendorp, a múzeum művészettörténésze azt is közölte, hogy a két képet 1886 elején, Párizsban alkotta a művész. Mintegy 900 képet tulajdonítanak Van Goghnak, a művek több mint fele az amszterdami múzeum gyűjteményében található. Utoljára 2012-ben fedeztek fel alkotást a holland zsenitől. Forrás: MTI