Kiállítás, Kortárs, Kortárs
Hozzászólok

Nádler-mű a párizsi Centre Pompidou állandó kiállításán

A párizsi Centre Pompidou kortárs gyűjteményét bemutató állandó kiállításon kapott helyet márciusban Nádler István Kék – fekete című, 1968-ban készült festménye, közölte a budapesti Kisterem Galéria.

1968-ban Nádler a Galerie Müller meghívására Bak Imrével együtt huzamosabb időt töltött Stuttgartban, ahol a korabeli festészet utáni absztrakcióval megismerkedve, az új élmények hatására festette többek között a Kék – fekete című akrilfestményt is. Az intenzív tónusú, éles kontúrokkal megfestett színsávokból és -mezőkből építkező kép 1972-ben került vissza Budapestre, majd évtizedeken át a művész műtermében pihent.

A Kisterem Galéria 2017-ben a neves párizsi FIAC képzőművészeti vásáron hosszú idő után először mutatta be Nádler 1960-as években készült műveit, köztük a szóban forgó munkát, mely már a vásár ideje alatt felkeltette a Centre Pompidou kurátorainak figyelmét, majd 2018-ban Spengler Katalin és Somlói Zsolt, valamint a Centre Pompidou Közép-európai Akvizíciós Bizottságának jóvoltából került a múzeum gyűjteményébe.

Nádler István: Kék-fekete, 1968, akril, vászon, 133×188 cm

A gyűjtemény jellegzetes elemeit bemutató állandó tárlaton, az épület 4. emeletén Nádler műve a magyar származású francia festőművész, Vera Molnar két művével és Agam installációjával egy térben látható.

A Centre Pompidou kortárs művészeti gyűjteménye 1920 után született művészek 1960- 1990 között készült alkotásaiból áll. A gyűjtemény 2000 festményt, szobrot, rajzot, fotót és installációt ölel fel 750 művésztől, köztük olyan alkotókkal, mint Francis Bacon, Mark Rothko, Yves Klein, Jean Tinguely, Jasper Johns, Robert Rauschenberg, Andy Warhol, Joseph Beuys, Christian Boltanski, Annette Messager vagy Bill Viola.

Nádler István (1938) az 1960-as években fellépő Iparterv-generáció kiemelkedő alkotója. A kortárs amerikai és német absztrakcióval párhuzamosan Nádler Magyarországon elsőként kezdett el hard edge festészettel foglalkozni az 1960-as évek közepén. Absztrahált természeti formákkal, stilizált tájképekkel és a magyar folklór képi világának elemeivel operáló művészetében az amerikai és német hard edge, a signal art és a francia Nouveau Réalismeszintézisét teremtette meg.

Emlékezetes, hogy tavaly decemberben, szintén a Kisterem Galéria nyomán arról számoltunk be, hogy a magyar neoavantgárd egy másik fontos művészének, Keserü Ilonának egy műve kapott helyet a New York-i Metropolitan állandó kiállításán.

A cikk 2019. április 8-án jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük