Összes cikk artportal.hu cimkével

Lufikutya után lufinyúl: megint Jeff Koons a legdrágább élő művész

A siker a lehető legjobbkor jött az utóbbi években népszerűségéből és árszintjéből sokat vesztett művésznek. 2013-tól 2018-ig mondhatta magáénak, majd most, féléves szünet után visszaszerezte a legdrágább élő művész címét a 64 éves amerikai képzőművész, Jeff Koons. A korábbi rekordot, amit emblematikus lufikutyájának narancsszínű változatával állított fel, 58,4 millió dollárral tartotta. Ezt szárnyalta túl tavaly novemberben David Hockney az Egy művész portréja című festményének 90,3 millió dolláros árával, ami egyben a tavalyi év negyedik legmagasabb leütése volt – élő művész még sosem végzett ilyen előkelő helyen ezen a listán, leszámítva éppen Koonst, akinek 2013-as rekordja ugyancsak a negyedik helyhez volt elég 2013-ban. Hockney azonban nem sokáig örülhetett a tekintélyes címnek; a Christie’s május 15-i New York-i post-war és kortárs árverésén Jeff Koons, ha csak egy hajszállal is, de meghaladta ezt az eredményt Nyúl című plasztikájának 91.075.000 dolláros árával. (Valamennyi ár tartalmazza az árverőház jutalékát. Hockney és Koons művét egyaránt 80 millió dollárért ütötték le, időközben azonban megváltozott a Christie’s jutalékrendszere és ezért magasabb 700 ezer dollárral a Koons szobráért kifizetett teljes összeg.) A Nyúl 1986-ban született rozsdamentes acélból és a lufikutyával együtt Koons …

Nádler-mű a párizsi Centre Pompidou állandó kiállításán

A párizsi Centre Pompidou kortárs gyűjteményét bemutató állandó kiállításon kapott helyet márciusban Nádler István Kék – fekete című, 1968-ban készült festménye, közölte a budapesti Kisterem Galéria. 1968-ban Nádler a Galerie Müller meghívására Bak Imrével együtt huzamosabb időt töltött Stuttgartban, ahol a korabeli festészet utáni absztrakcióval megismerkedve, az új élmények hatására festette többek között a Kék – fekete című akrilfestményt is. Az intenzív tónusú, éles kontúrokkal megfestett színsávokból és -mezőkből építkező kép 1972-ben került vissza Budapestre, majd évtizedeken át a művész műtermében pihent. A Kisterem Galéria 2017-ben a neves párizsi FIAC képzőművészeti vásáron hosszú idő után először mutatta be Nádler 1960-as években készült műveit, köztük a szóban forgó munkát, mely már a vásár ideje alatt felkeltette a Centre Pompidou kurátorainak figyelmét, majd 2018-ban Spengler Katalin és Somlói Zsolt, valamint a Centre Pompidou Közép-európai Akvizíciós Bizottságának jóvoltából került a múzeum gyűjteményébe. A gyűjtemény jellegzetes elemeit bemutató állandó tárlaton, az épület 4. emeletén Nádler műve a magyar származású francia festőművész, Vera Molnar két művével és Agam installációjával egy térben látható. A Centre Pompidou kortárs művészeti gyűjteménye 1920 után született művészek 1960- …

Ezek voltak a világ leglátogatottabb múzeumai és kiállításai 2018-ban

A tízmilliós vagy annál nagyobb városok intézményeinek helyzeti előnye behozhatatlan. Igazából csak egy kivétel van: Bilbao, a maga kevesebb mint félmillió lakosával. Ők vajon hogy csinálják? A múzeumok rangsorának élén nem történt változás: a legtöbb látogatót tavaly is a Louvrevonzotta –a 2017. évi 8,1 millió helyett 10,2 milliót. A fő vonzerőt itt továbbra is az állandó gyűjtemény jelenti; időszaki tárlataik közül mindössze egy, a Delacroix művészetének szentelt első félévi show került be a TOP 20-ba – a 15. helyen, napi 5.400, összességében 540 ezer látogatóval. 8 millió helyett 8,6 millióan keresték fel tavaly a második helyezett National Museum of China-t Pekingben, s itt is az állandó gyűjtemény a sláger; egyetlen időszaki tárlatuk sem került be a legnépszerűbbek közé. A harmadik helyen most is a New York-i Metropolitan Museum of Art áll, noha látogatószáma negyedmillióval, 6,95 millióra csökkent – annak ellenére, hogy a Met foglalja el az első két helyet a leglátogatottabb kiállítások listáján. Könnyen lehet, hogy a kismértékű csökkenés a kötelezővé tett és nem is olcsó belépődíjnak köszönhető. Egy évvel korábban csak egy kiállításuk szerepelt …

Utazó magyar mesterművek: Buenos Aires, Róma, Párizs

Ritka, hogy három külföldi nagyváros is magyar kiállításnak ad otthont, melyek a XVIII. századtól a II. világháborút megelőző évekig a magyar művészettörténet különböző fejezeteibe nyújtanak bepillantást. A három kiállítás teljesen eltérő konstrukcióban született, bemutatjuk mindhármat! Ha időrendi sorrendben haladunk – mármint a bemutatott korszakokat tekintve – akkor a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Buenos Aires-i tárlatával kell kezdenünk, ami ugyan zömében a Szépművészeti Múzeum nemzetközi kollekciójára épül, de az utóbbi években több európai nagyvárosban – Londonban, Rómában, Párizsban, Milánóban, Madridban –vendégeskedett kiállításokhoz hasonlóan szerepelnek benne magyar művészek alkotásai is. Az 1896-ban megnyílt, Dél-Amerika egyik legjelentősebb képzőművészeti kollekciójának otthont adó Argentin Nemzeti Szépművészeti Múzeum Remekművek a reneszánsztól a romantikáig. A budapesti Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye című, március 27-től július 29-ig látogatható tárlata a magyarországi és a fogadó intézmény számára is úttörő jelentőségű vállalkozás. Az argentin múzeumi vezetők érdeklődését a tavaly tavaszi madridi kiállítás keltette fel; még a tárlat alatt felvették a kapcsolatot a budapesti intézménnyel. Andres Duprat, a Buenos Aires-i múzeum igazgatója büszkén hangsúlyozza honlapjukon, hogy a magyar múzeum által rekonstrukciójának …

Orosz avantgárd hamisítványok a Genti Szépművészeti Múzeumban?

Miután tavaly egy genovai Modigliani-kiállítást kellett bezárni, mert a festmények többsége hamisnak bizonyult, most egy, az orosz avantgárd legnagyobb mestereit bemutató genti tárlatra vetül a gyanú árnyéka. Ez már több is, mint árnyék. Modigliani mellett jónéhány éve már az orosz avantgárd mesterei, Kandinszkij, Malevics, Goncsarova, Larionov és a többiek is a hamisítók kedvencei közé tartoznak. Nem véletlenül: egyfelől, az irántuk megnyilvánuló mind nagyobb gyűjtői kereslet alaposan felverte az áraikat, másrészt életművük jóval kevésbé pontosan dokumentált, mint a hasonló ársávban mozgó más művészek többségének alkotásai. Ennek „történelmi” okai vannak: az említett mestereknek pályájuk csúcsán, a múlt század tízes-húszas éveiben viharos sors jutott osztályrészül; a bolsevik forradalomhoz való mindenkori viszonyuk – és a forradalom hozzájuk való viszonya – függvényében sokszor és kényszerűségből nemritkán viharos gyorsasággal változtatták lakhelyüket, hol elhagyták Oroszországot, hol visszatértek oda, s eközben kevés idejük maradt a világban időközben szétszóródott műveik pontos leltárba vételére – azaz ma ideális terepet kínálnak a hamisítóknak. Már 2013-ban beszámoltunk egy, az orosz avantgárdra szakosodott nemzetközi hamisító banda működéséről; a német rendőrség csak tőlük több mint ezer gyanús műtárgyat foglalt le …

Nő festette? Ne haragudj, akkor csak feleannyit ér!

Azt a vélekedést, hogy a nőművészeket alkotásaik beárazásánál is hátrányos megkülönböztetés éri, néhány szakember számokkal is igyekszik bizonyítani. Figyelemreméltó és nehezen komolyan vehető eredmények egyaránt születnek. A művészeti szcénában (is) kirobbant zaklatási botrányok kapcsán gyakran megfogalmazódott az a vélemény, hogy a jelenség nem függetleníthető a színtér női szereplőivel szembeni, számos területen tapasztalható hátrányos megkülönböztetéstől. Utóbbinak egyik markáns jele, hogy ebben a közegben sem érvényesül az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve, csak épp számokkal itt ez nehezebben bizonyítható, tekintettel arra, hogy egy műalkotás értékének megítéléséhez nincsenek objektív kritériumok. Mint ahogy arról a hyperallergic.com a napokban beszámolt, egy, a University of Luxembourgégisze alatt létrejött, helyi, valamint ausztrál, holland és olasz szakemberekből álló kutatócsoport most kísérletet tett a hátrányos megkülönböztetés tényszerű bizonyítására és az eredmény akkor is meggyőző, ha megállapításaik tanulmányozása közben sem feledkezhetünk meg az objektív kritériumok fentebb említett hiányáról és ebből adódóan a számok megkérdőjelezhetőségéről. A kutatás másfél millió, 1970 és 2013 között született aukciós eredményt dolgozott fel. A művek összesen 62.665 alkotója között 83,1% a férfiak és 16,9% a nők aránya, ugyanakkor a kalapács alá …

Kortárs művészetet karácsonyra!

Tele van a város kreativitással; eladó és ajándékozható kortárs tárgyakkal, keresni sem kell nagyon őket, számos helyen bukkannak fel az év végi ünnepek közeledtével. Bevásárlóközpont, galéria, egyesületi kiállítóhely, teázó – csak négy helyen jártunk, de a teljes karácsonyi költségvetésünket ott tudtuk volna hagyni. Tömegeknek egyedit! Legyen kikerülhetetlen a kortárs tervezők munkáival való találkozás! Talán ez vezethette a Hybridart Management szervezőit, akik idén december 1. és 24. között az Allee bevásárlóközpontban rendeznek pop-up vásárt egyedi magyar designtermékekből. Ajándék Terminál néven fut a projekt, és bár a körülmények elidegeníthetik a tömegesedéstől tartózkodót – nehezen áttekinthető, nagyáruházas feeling, csillogóan világos, fehér járólapos, kissé esetlenül belakott tér, kíméletlen áruházi karácsonyi zene és folyamatos vásárlózaj –, de érdemes közelebb menni, mert sok a jó tárgy. Közel 100 tervező munkáiból lehet válogatni, vannak itt ruhák és divatkiegészítők, ékszerek, lakásdekoráció, bútor, papíráruk, alternatív karácsonyfák. Ha a nagyáruház, vagyis pláza, mint helyszín ön szerint túl nagy és arctalan, keresse fel az ország legkisebb designboltját! Szabó Eszter Ágnes mobilboltja gyakorlatilag egy doboz, pontosabban egy utazó- vagy hajóláda, a neve Ship Shop. Jelenleg egy nemrég …