A tízmilliós vagy annál nagyobb városok intézményeinek helyzeti előnye behozhatatlan. Igazából csak egy kivétel van: Bilbao, a maga kevesebb mint félmillió lakosával. Ők vajon hogy csinálják?

A múzeumok rangsorának élén nem történt változás: a legtöbb látogatót tavaly is a Louvrevonzotta –a 2017. évi 8,1 millió helyett 10,2 milliót. A fő vonzerőt itt továbbra is az állandó gyűjtemény jelenti; időszaki tárlataik közül mindössze egy, a Delacroix művészetének szentelt első félévi show került be a TOP 20-ba – a 15. helyen, napi 5.400, összességében 540 ezer látogatóval. 8 millió helyett 8,6 millióan keresték fel tavaly a második helyezett National Museum of China-t Pekingben, s itt is az állandó gyűjtemény a sláger; egyetlen időszaki tárlatuk sem került be a legnépszerűbbek közé. A harmadik helyen most is a New York-i Metropolitan Museum of Art áll, noha látogatószáma negyedmillióval, 6,95 millióra csökkent – annak ellenére, hogy a Met foglalja el az első két helyet a leglátogatottabb kiállítások listáján. Könnyen lehet, hogy a kismértékű csökkenés a kötelezővé tett és nem is olcsó belépődíjnak köszönhető. Egy évvel korábban csak egy kiállításuk szerepelt a TOP 20-ban és az is csak a 15. helyen. Tavalyi listavezetőjük nemcsak a 2018-es év, hanem a múzeum egész történetének leglátogatottabb tárlata volt: a Mennyei testek: a divat és a katolikus képzelőerő című kiállítás, amin a Vatikán által kölcsönzött egyházi viseletek és tartozékok mellett a világ vezető divattervezőinek műhelyeiből származó számos, egyházi öltözetek által ihletett modern ruhakölteményt is bemutattak, 1,66 millió érdeklődőt vonzott. (Ezzel egy több évtizedes rekord dőlt meg: 2017-ig egy 1978-as Tutanhamon kiállítás tartotta a csúcsot 1,4 millió nézővel. Tutanhamon egyébként másutt is rendkívüli vonzerőt jelent napjainkban is; a párizsi látogatórekordot például ma is egy évtizedekkel ezelőtti Tutanhamon-kiállítás tartja, aminek megdőlését ebben az esztendőben várják – egy újabb, a legendás fáraó kincseit bemutató kiállítástól…) A Met utoljára 2001-ben, az emlékezetes Vermeer-show-val adta az év leglátogatottabb tárlatát. A napi látogatószámot tekintve a második helyen végzett Met-kiállítás sem kifejezetten képzőművészeti tematikájú, noha középpontjában az egyetemes művészettörténet egyik legnagyobb alakja, Michelangelo áll. A Michelangelo: Divine Draftman and  Designer épp a reneszánsz mester egyéb területeken végzett úttörő munkáját mutatja be. Ez a kiállítás naponta csaknem 8 ezer, összességében több mint 700 ezer érdeklődőt vonzott.  6,7 millió látogatóval megőrizte 4. helyét a Vatikáni Múzeumok is, az utána következő három londoni múzeum közül viszont a Tate Modern és a National Gallery egy-egy hellyel javított, a British Museum ugyanakkor egy helyet rontott korábbi pozícióján. A három intézmény látogatószáma közel azonos, 5,73-5,86 millió körül alakul, s a számok az előző évhez képest nem változtak érdemben. Az időszaki tárlatok TOP-listájára ugyanakkor egyetlen bemutatójuk sem tudott felkerülni, igaz, ez 2017-ben sem volt másképp. A londoni National Gallery a washingtoni National Gallery of Art-ot szorította vissza a nyolcadik helyre, míg a szentpétervári Ermitázs a 10.-ről a 9. helyre lépett előre. A TOP 10-be legkevesebb 3,96 millió látogatóval lehetett bekerülni; ezt a számot a lista negyedik (!), most két hellyel előbbre lépett londoni intézménye, a Victoria & Albert Museum produkálta.

A legnépszerűbb időszaki tárlatok sorában a Met két kiállítását egy újabb amerikai tárlat követi a dobogó harmadik fokán és ez komoly meglepetésnek számít, még akkor is, ha tudjuk, hogy a szobraival és installációival nemzetközi hírnevet szerzett 57 éves dél-koreai művész, Do Ho Suh Almost home című bemutatója a washingtoni Smithsonian-ben ingyenesen volt látogatható. A Met Heavenly Bodies című tárlata mellett egyedül a Do Ho Suh-show össznézőszáma lépte át az egymilliós küszöböt.

Londonban a Tate múzeumok kiállításai ugyan nem tudtak bekerülni a TOP 20-ba, de külföldön igen: a Shanghai Museum Mesterművek a Tate Britain-ből 1700-1980 című tárlata napi több mint 7 ezer látogatóval ötödik a listán. Úgy tűnik, a sanghaji múzeum bármit bemutathatott, arra özönlött a nép; a világ tíz leglátogatottabb tavalyi tárlata közül ötnek ők adtak otthont. E kiállítások többségét egy-egy hazai vagy külföldi múzeumból fogadták be; így az orosz Peredvizsnyiki, a vándorló festők csoportjának kiállítása a moszkvai Tretyakov Képtárból, a régi falfestmények tárlata a Shanxi Museumból érkezett.

A tízes élbolyban a három amerikai és az öt kínai tárlat mellett két kiállítást találunk Japánból: a National Art Center of Tokyo a hazájában rendkívüli népszerűségnek örvendő, külföldön kevésbé ismert japán tájképfestő, Higashiyama Kaii retrospektív kiállítását mutatta be, míg a Tokyo National Museum a japán prehisztorikus művészet tízezer évébe engedett bepillantást. Míg tehát a legnépszerűbb kínai kiállítások többségén külföldi művészek alkotásai voltak láthatók, a japánok leginkább saját művészetük iránt érdeklődtek.

A listán egészen a 12. helyig kell lemennünk, hogy felfedezzük az első európai tárlatot, aminek helyszíne, talán némi meglepetésre, nem Párizs vagy London, hanem a baszkföldi Bilbao, az ottani Guggenheim, sőt a 13., a 14. és a 16. helyen is az ő kiállításaikat találjuk. A 450 és 650 ezer fő közötti látogatószámok ebben a néhány százezer lakost számláló városban akkor is igen tiszteletre méltóak, ha tudjuk, hogy a Frank Gehry által tervezett Guggenheim a város legfőbb nevezetessége, így kötelező program az idelátogató turisták számára még akkor is, ha a képzőművészet kevésbé érdekli őket. Sanghajhoz hasonlóan itt is meglepő, mennyire stabil a látogatószám, szinte függetlenül a kiállítások tartalmától. A négy tárlatból három szóló show volt – Marc Chagall, Joana Vasconcelos és Javier Téllez –, míg a negyedik Kína és a kínai művészet utolsó 30 évéről adott keresztmetszetet.

A TOP 20 utolsó harmadában azért Párizs is elcsípett három helyet. A Louvre Delacroix-kiállítását már említettük; a 17. helyen a Grand Palais idei évre is átnyúló Gauguin-kiállítását, a 18.-on pedig a New York-i MoMA vendégkiállítását találjuk a Fondation Louis Vuitton-ban. (A Tate mellett a MoMA a másik nagy múzeum, aminek saját bemutatói nem kerültek be a leglátogatottabbak közé, külföldi vendégszerepléseik viszont igen.)  A TOP 20-ba minimum napi 5 ezret meghaladó nézőszám adott belépőt; az összlátogatószám viszont, a kiállítások erősen különböző időtartama miatt meglehetősen széles határok között mozog.

A legnépszerűbb múzeumok és időszaki kiállítások teljes listája a The Art Newspaper honlapjánnézhető meg.

Megjegyezzük, hogy a leglátogatottabb hazai tárlat tavaly Frida Kahlónak az év második felében a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett kiállítása volt, amit naponta átlagosan több mint 2 ezren, összesen 220 ezren láttak.

A cikk 2019. március 31-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.