Összes cikk a Alkotók kategóriában

Megmutatjuk Önöknek a Design Hét legizgalmasabb programjait!

Ősz = Design Hét Az idei már a 15. lesz és a jeles évfordulót a Design Hét Budapest 15 napos rendezvénysorozattal ünnepli. 2018-ban a szervezők a fővároson kívül Debrecenben, Győrben, Pécsett és Sopronban is jobbnál jobb programokkal várják a design iránt érdeklődőket. Cikkünkben összeszedtük Önöknek a rendezvény legizgalmasabb programjait! Budapest Mission: Design –  design elméletben és gyakorlatban: TUDATOS VÁSÁRLÓK Helyszín: Societé, 1051 Budapest, Sas u. 15. Időpont: 2018. október 10. 17.00 A mai vásárló rengeteg információt igényel: Honnan származik az alapanyag? Etikusan gyártották-e a terméket? A környezetvédelmi szempontoknak megfelelően készült-e? Mi lesz vele, ha már nincs rá szükségem? Tervezett elévülés és fenntarthatóság között őrlődő designerek. Kozma Klasszik – A budapesti műhely és Kozma Lajos Helyszín: Műcsarnok, 1146 Budapest, Dózsa György út 37. Időpont: 2018. szeptember 5 – december 2. A kiállítás a világhírű építész, belsőépítész és bútortervező, Kozma Lajos alkotói pályájának alakulását meghatározó és hírnevét megalapozó Budapesti Műhely működését, illetve Kozma ez időben végzett grafikusi-könyvművészi tevékenységét mutatja be. A Budapesti Műhely egy olyan egyedülálló vállalkozás volt a múlt század elejének Magyarországán, amely az igényes kézműipar megtartásával, …

A Single Elvis kónikája

A XX. században megjelentek  a korszak első sztárjai, akiknek arcképei ott lebegtek a címlapokon. Az emberek csodálták, irigyelték a filmcsillagokat, akik sokszor a semmiből bukkantak fel  és az amerikai álom megtestesítőivé váltak. Sztárokat azonban nem csak a film- és zeneipar adott, hanem a képzőművészet, elég csak Andy Warholra gondolnunk.  A pop art művész nevét a világon mindenki  ismeri, szitanyomatait a mai napig rengeteg márka használja fel termékei népszerűsítéséra. Magyarországon a Westkunst – Ostkunst. Új állandó kiállítás a Ludwig Múzeum gyűjteményéből című kiállításon láthatunk egy Andy Warhol képet, az 1964-ben készült Single Elvist. Miért Elvis lett a szitanyomat főszereplője? A témaválasztás nem meglepő, Andy Warhol maga is lelkesen és megszállottan csodálta a filmcsillagokat, az irodalmi élet kultikus figuráit. Gyűjtötte autogramjaikat. A Warhol által megjelenített szuperszárok az amerikai sikertörténet megtestesítői voltak. Marilyn Monroe, a sokat szenvedett kislány szexszimbólummá lett az Egyasült Államokban, Elvis Presley-t a teherautó sofőrből lett énekest egy egész nemzedék bálványozta, míg Elizabeth Taylor, aki először gyerekfilmekben játszott, Hollywood egyik legnagyobb jövedelmű sztárjává nőtte ki magát. Attól függetlenül, hogy mind a hárman megszenvedték a hírnevet, a …

Forbes–lista a legbefolyásosabb magyar nőkről: feljövőben a képzőművészet

Külföldön is, itthon is a sajtó kedvenc foglalatossága lett a rangsorok készítése. Fogadjuk el, hogy ezek inkább gondolati játékok mint kőbe vésett igazságok – mégis érdemes komolyan elgondolkodni rajtuk. A világhírű amerikai üzleti magazin, a Forbes 2013 vége óta megjelenő magyar kiadása is számos listát jelentet meg; a legismertebbek a leggazdagabb magyarokról készített összeállításaik. Nos, a hazai művészeti szcéna képviselőinek aligha van esélyük arra, hogy ezekre belátható időn belül felkerüljenek, idén viszont már negyedik alkalommal készült egy olyan rangsor –  a legbefolyásosabb magyar nőké – amelynek egyik fejezete a kulturális élet tíz legbefolyásosabbnak tekintett női szereplőjét mutatja be. Mint a hasonló listák esetében általában, ezúttal sem az adott esztendő pillanatfelvétele a legizgalmasabb, hanem a néhány év távlatából már lassan kibontakozó tendenciák. E tekintetben pedig az idei rangsornak pozitív üzenete van a képzőművészeti színtér számára: a szcénát sohasem képviselték még ennyien – szám szerint öten – a TOP 10-ben, mint az idei esztendőben. A TOP 10 másik felének helyein 2:2:1 arányban osztozik a filmes és a színházi világ, illetve a könyvkiadás. (Az élen egyébként második éve …

Pán, Molnár, Reigl: a francia művészet legfontosabb női szereplői között

Magyar születésű művészek, mindhárman az absztrakt képzőművészet területéről. És mindhárman helyet kaptak egy kötetben, amely a legfontosabb női alkotókat sorolja fel a XX. és XXI. századi francia művészetből. A Pionírok (Les Pionnières) című, a Somogy Éditions d’Art gondozásában a napokban Franciaországban megjelent könyv tizenegy olyan festő- és szobrásznőt mutat be, akik életművükkel beírták magukat a huszadik-huszonegyedik századi francia és nemzetközi képzőművészet aranykönyvébe. Az élvezetes és tanulságos könyv önmagában is megérdemelné, hogy hírt adjunk róla, de még inkább indokolttá teszik ezt többszörös magyar vonatkozásai. Az csak apró érdekesség, hogy a könyvet megjelentető, 1937 óta működő Somogy kiadó alapítója az Óbecsén született Somogyi Imre volt, az viszont nagyon is elgondolkodtató, hogy a tizenegy művész között három magyar szerepel: Molnár Vera, Pán Márta és Reigl Judit. Ez a tény önkéntelenül is olyan kérdéseket vet fel az olvasóban, hogy ki milyen okból hagyta el hazáját, vajon Magyarországon maradva is ugyanezt az alkotói utat járták volna-e be, és nem utolsó sorban, hogy miben rejlik Párizsnak az a titka, ami a tehetséges művészeket igazán naggyá érleli. Ez utóbbi kérdés annál is inkább indokolt, …

JR, Varda és a verda: fotomobil a francia valóságban

A francia új hullám nagyasszonya és a balos street art művész egy furgonnal bejárják a francia vidéket. Embereket keresnek. Ezt örökíti meg egy dokumentumfilm. Működik? Arcélek, útszélek (Visages villages), 2017 francia dokumentumfilm, r.: JR, Agnès Varda Egy bohém idős hölgy meg egy sármos nonkonform fiatalember kreatív road-movie-zása a francia tájban, érzékeny és finom zenei aláfestés mellett? Recept a biztos sikerhez – mondhatnánk némi malíciával. A giccs-barométer azonban nem leng ki a másfél óra alatt egyszer sem, és bár nincsenek nagy mélységei és magasságai, a Visages villages című film mégis nagyon jól esik a nézőnek. A street art és a fotográfia keresztezésével új műfajt teremtő, alterbalos szupersztár, a hatalmasra nagyított portréiról híres JR és a francia nouvelle vague legendás rendezője, a 89 éves bölcs és játékos filmes nagyi, Agnès Varda, egy fényképező-kabinná plusz plakátnyomtató műhellyé átalakított furgonban utazgatnak a francia vidéken. Közös kalandozásuknak az a célja, hogy hétköznapi sztorikat, embereket, hangulatokat találjanak, megfotózható arccal-testtel. Van, ahova úgy mennek, hogy tudják, mit, kit fognak ott találni, és van, amit a véletlen hoz eléjük. Történetek, helyzetek vagy emlék kerülnek …

7 kortárs szobor, amit érdemes megnézni

Budapest közterületeit több ezer emlékmű, emléktábla, szobor, plasztika, térforma, emlékkő, feszület, dombormű, dísz és egyéb kihelyezett tárgy díszíti. Az alkotások egy részét mindenki nagyon jól ismeri, de vannak olyan művek, amik csak a kerületben lakóknak lehet ismerős. Cikkünkben 7 kortárs – ismert és kevésbé ismert– köztéri szobrot gyűjtöttük össze. Trombitás Tamás: “Y” hasáb Hol? Budapest, IX. kerület – Magyar tudósok körútja, Infopark a BME Q épülete előtt Mikortól látható? 2012 Miből készült? koracél A Köztérképen megtekinthető az alkotás itt. Kelemen Zénó: Élet menete Hol? Budapest, V. kerület Duna utca 1. Mikortól látható? 2014 Miből készült? polyester, üvegszál, vegyes technika A Köztérképen megtekinthető az alkotás itt. Józsa Bálint: Lüktetés Hol? Budapest, XI. kerület Karolina út – Országos Ortopédiai Intézet és az Országos Vérellátó Szolgálat Mikortól látható? 1985 Miből készült? krómacél A Köztérképen megtekinthető az alkotás itt. Veszprémi Imre: Kronosz Hol? Budapest, 1. kerület Tibor utca Mikortól látható? 1995 Miből készült? mészkő, acélcső A Köztérképen megtekinthető az alkotás itt. Pauer Gyula, Can Togay: Cipők a Duna parton Hol? Budapest, V. kerület Széchenyi rakpart Mikortól látható? 2005 Miből készült? öntöttvas A …

Egy buszon találták meg a 2009-ben ellopott Degas-képet

Edgar Degas francia impresszionista festő 2009-ben ellopott festményére bukkantak vámosok egy autóbusz csomagterében egy Párizs melletti autópálya-pihenőhelyen – írja az MTI. A pénzügyőrök rutinellenőrzést tartottak február 16-án, amikor a busz csomagterében egy bőröndben egy kisméretű festményt találtak Degas nevével. Mivel a bőröndöt egyetlen utas sem mondta a magáénak, a festményt lefoglalták, és később kiderült, hogy a Les choristes (Kóristalányok) című pasztell került elő, amelyet 2009. december 31-én loptak el a marseille-i Cantini Múzeumból. A lopás után a francia múzeumok szövetsége 800 ezer euróra becsülte a 32-szer 27 centiméteres festmény piaci értékét, a marseille-i múzeumban azonban akkor 30 millió eurót emlegettek. Az 1877-ben készült kép tulajdonosa, a párizsi Orsay Múzeum nem hajlandó elárulni a becsült piaci értéket arra hivatkozva, hogy a biztosítási összeg üzleti titok. A kóristalányokat a párizsi múzeum egy időszaki kiállításra adta kölcsön a marseille-i múzeumnak. Bő nyolc évvel ezelőtti eltűnését „a francia impresszionista örökség súlyos veszteségének” nevezte Francoise Nyssen kulturális miniszter, aki dicsérte a francia pénzügyőrök éberségét a kulturális javak védelme terén.

Kortárs művészek testközelből – interjú Sramkó Zitával

Mielőtt találkoztam volna Sramkó Zitával már jól ismertem a műveit, végigböngésztem az Instagram profilját és együtt választottuk ki az alkotásokat, amik felkerültek az AXIOART CONTEMPORARY-ra és a tavaszi kortárs aukcióra (az árverés időpontja: február 28. – március 12.) beadott anyagát is fixáltuk. Aztán egy szép napon besétált hozzánk az irodába Zita – a szerződését hozta – és időpontot kértem tőle ehhez az interjúhoz. Mikor kezdtél képzőművészettel foglalkozni? Ez számomra meghatározhatatlan, – leszámítva azt, hogy gyerekkorom óta művész akartam lenni és mindig alkottam valamit, – talán az első lépésem a képzőművészet felé az volt, amikor beiratkoztam egy rajzszakkörre. Később ott indult el az a gondolat is, hogy felvételizzek a képzőművészeti egyetemre. A szakkörön a tanáraim azt ajánlották, hogy a tervezőgrafikus szakot próbáljam meg, mert ahhoz minden bizonnyal jó érzékem van. Hogy lett a grafikából festészet? Miután felvettek az egyetemre a szakmai feladatokkal voltam elfoglalva. Harmadévesen jött egy álláslehetőség, melyet elfogadtam. A munkahelyemen az ügyfelek számára eladhatóra kellett koncentrálnom, az egyetemet illetően pedig csak a beadandókra és a kiosztott témákra maradt időm. Közben pedig volt bennem egy …

Rangos nemzetközi díjat kapott Molnár Vera

Reigl Judit egy évvel korábbi sikere után idén Molnár Vera (Vera Molnar) vehette át a kiemelkedő női művészek munkáját elismerő AWARE-díjat. Január 24-én este a párizsi Kulturális Minisztérium dísztermében adták át az AWARE (Archives of Women Artists, Research & Exhibitions)-díjat, amit az életmű-kategóriában (Prix d’honneur AWARE) idén – Nil Yalter török származású francia művésszel közösen – Molnár Vera kapott. A női művészek elismertetését és szélesebb körű megismertetését elősegítő társaságot, az AWARE-t 2014-ben három ügyvédnő, egy kurátornő, egy írónő, egy hegedűművésznő és egy könyvelőnő alapította; működésüket többek között Párizs városa és a Kulturális Minisztérium is támogatja. Programjukban művészeti események – többek között szimpóziumok, kerekasztalok, múzeumlátogatások – szervezése szerepel, melyek kapcsán számos európai múzeummal és galériával építettek ki partneri kapcsolatokat. A Boulevard Saint-Germain-en működtetik az AWARE Lab dokumentációs központot, ami többszáz könyvvel, kiállítási katalógussal és egyéb dokumentumokkal áll a kutatók és diákok rendelkezésére. A tízezer eurós AWARE-díj létrehozását az a tény inspirálta, hogy a tekintélyes művészeti díjak nyertesei között mindmáig szembetűnő a nők alulreprezentáltsága. Az életműdíj mellett minden évben egy fiatal művész – idén a francia Violaine Lochu …

Kmetty János önarcképei 1910 és 1965 között

“Az életem tartalma a festészet izgalmas fejlődése, alakulása. Röviden szólva, az ábrázoló festészet egy-egy áramlata. A képzelet, az úgynevezett nonfiguratív lett a ma festészetének változata, lemondott a természetszemléletről. A képzelet lett a kép tartalma, és a látható jelek szabad érzetet keltők, nem ábrázoló jellegűek. De nem díszítő alakzatok. Nem díszítő művészet ez.”  Kmetty János Kmetty János (1889-1975) 21 és 76 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek  az önvizsgálódáson túl alkotói útkeresését is szemléltetik. Cikkünkben összegyűjtöttük Kmetty önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott az első magyar kubista festő stílusa és hogyan látta magát évről évre. Kmetty 1908-ban kereskedelmi iskolát végzett Kassán, de képzőművészeti tanulmányait is ugyanitt – 1907-ben Halász-Hradil Elemér festőművésznél – kezdte el. 1909-től Szablya-Frischauf Ferenc budapesti festőiskolájában, majd 1911-től a párizsi Julian Akadémián képezte magát. Párizsból mint a kubizmus irányának egyik első magyar képviselője tért haza. Művészetére főként Paul Cezanne, Pablo Picasso és Georges Braque alkotásai hatottak. Az 1910-es években elsősorban a Nyolcak és az Aktivisták körével állt közeli szellemi kapcsolatban, valamint dolgozott a kecskeméti művésztelepen, ahol a kubizmus …