Forma
Hozzászólok

Mi fán terem? Grafikai technikák – mélynyomás

Mi a grafika? Mi a különbség a sokszorosított grafika és a szabad grafika között? Milyen grafikai eljárásokat ismerünk? Új cikksorozatunkban segítünk eligazodni a grafikai eljárások rengetegében. A magasnyomás után a második részben a művészi mélynyomás klasszikus technikáit mutatjuk be Önöknek!

A művészi mélynyomás klasszikus technikái

A művészi mélynyomás technikái olyan grafikai eljárások, amelyeknél a festék a nyomóforma mélyedéséből kerül át a papírra. Ezeket az eljárásokat egytől egyig európai műhelyekben fedezték fel, és a távol-keleti országokba csak a 17. század végén került. A mélynyomásra jellemző, hogy a papír felületén enyhén kidomborodva ül meg a festék, továbbá, hogy a fazették – azaz a nyomóforma ferdén megmunkált peremei – a nyomtatás során belenyomódnak a papírba, ezáltal a kép körül jól látható plasztikus keret képződik.

Mélynyomás. Forrás: Sárközi Róbert: A grafikai technikák. Budapest: Corvina, 2002.

A megmunkálás módszerei szerint alapvetően két csoportba oszthatjuk a mélynyomásos technikákat:

  1. Mechanikus eljárások: A mechanikus eljárások többnyire fémmetszetek: réz– és acélmetszetek, hidegtű, borzolás. A három klasszikus eljárás mellett ritkábban alkalmazzák a pontozásos metszetet, a krétamodorú metszetet, a sajtolt vagy poncolt metszetet.
  2. Maratott eljárások: A maratott eljárásokhoz tartoznak: a karcok, az akvatinta, a lágyalap, a repesztés, valamint idesorolhatjuk még a foltmarást, a krétamodorú karcot, a törékeny alapon készített karcokat. Míg a mechanikus eljárások metszőkéssel és egyéb speciális grafikai eszközökkel készülnek, addig a maratott eljárásoknál a rajz bemélyítését különböző savak, marófolyadékok használatával érjik el.
Rézmetszet, acélmetszet, rézkarc

A rajzot a rézmetsző kis vésők segítségével vésik (metszi) a sima rézlemezbe. E nyomaton tehát a megjelenő fekete vonalak mélyítve vannak, ellentétben a fametszettel mely eljárásnál mindaz, ami nyomot kell, hogy hagyjon a papíron kiemelkedik a fa nyomólap síkjából. A rézmetszetet meg kell különböztetni még a rézkarctól, amely szintén mélynyomású eljárás, de ez utóbbinál a nyomot hagyó (előrajzolt, karcolt) vonalakat maratással mélyítik a lemezbe.

Hungarus (A magyar nép allegorikus jellemzése) 1736. Megjelent: Martin Engelbrecht: Laconicum Europae Speculum [Európa kistükre/Small Mirror of Europe] (Ausburg, 1736.) című, az európai nemzeteket bemutató allegorikus képsorozatának 8. lapjaként. Rézmetszet, 35,5×40,3 cm. A műalkotás megvásárolható az AXIOART PIACTÉR-en.

Kondé László (1954-2002): József Attila illusztráció. Rézkarc, papír, 51,5x 38 cm, 20/30, j.j.l.: Kondé László, 1983. A műtárgyra online licitálhatnak a Kirakodás2 aukción.

Hidegtű

A hidegtű vagy pusztatű mélynyomású sokszorosító grafikai eljárás. A vonalas rézmetszethez hasonló, de itt a fémlemezre nem vésővel metszik, hanem hegyes acéltűvel karcolják a rajzot, és a rézkarctól eltérően nem alkalmaznak savat a vonalak mélyítésére.

Borsos Miklós (1906-1991): Az öreg hídon. Hidegtű, 19 x 33,5 cm. A műalkotás megvásárolható az AXIOART PIACTÉR-en.

Borzolás, mezzotinto

A borzolás vagy mezzotinto, hántolómodor tónusos rajzok reprodukálására használható. A rajz kialakítása a sűrűn telepontozott, felborzolt felületű fémlemez sötéten nyomtató felületéből a világosabbnak szánt részek lehántolásával, visszanyomásával, sáberezésével történik. A mezzotinto viszonylag vastagabb rézlemezt igényel. Eszközök: a himbavas (körív alakú fogazott éllel ellátott acélkés). A himbavas nyelét függőlegesen tartva, arra nyomást kifejtve himbálják apró helyváltoztatásokkal a lemez felületén. A szerszám éles fogazata pontozott vonalak sorozatát mélyíti a lemez síkjába.

Robert Kipniss: Házak és istállók (1999). Mezzotinto, 295×238 mm. Forrás: British Museum

Foltmarás (aquatinta)

A fémlemezre finom rétegben aszfaltport visznek fel, kissé ráolvasztják, a maratás a por szemcséi között fedetlenül maradt részeket mélyíti ki, ezek hordozzák nyomtatáskor a festéket. A tónusokat a szemcsenagyság variálásával, a maróanyag erősségével és a maratás időtartamával lehet befolyásolni.


ZURICH – VERS LA CHAINE DES ALPES ET LA MONT RIGHI. Színezett aquatinta, 24,5 x 30 cm. A műalkotás megvásárolható az AXIOART PIACTÉR-en.

Lágyalap

A lágyalap vagy vernis mou egy mélynyomású grafikai eljárás, a rézkarchoz hasonlóan a vonalas rajzot ebben az esetben is maratással mélyítik egy fémlemezbe. A különbség az, hogy a rajzot nem közvetlenül az lapozórétegbe karcolják, hanem lágy, képlékeny alapozóréteget használnak, amire papírt vagy textíliát fektetnek, és arra rajzolnak. Emiatt az anyag hátoldalára a vonalak mentén ráragad az alap, ami a papír vagy textília eltávolításakor felszakadozik, emiatt ezeken a helyeken a lemez csupasszá válik. Az így létrejövő vonalak lágyak, szemcsések lesznek, őrzik a felhasznált anyag textúráját, az eredmény ceruzarajzhoz hasonló hatású lesz. A lágyalap technikája jól kombinálható az aquatintával.

Cikksorozatunk harmadik részében a művészi síknyomás klasszikus technikáit ismerhetik meg!

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Felhasznált irodalom:

IHÁSZ ZSUZSA: A művészeti technikák. Budapest: Helikon, 2002.
KOSCSÓ LÁSZLÓ: A grafika A grafikai technikák műhelytitkai. Budapest: 2006.
ALEŠ KREJČA: A művészi grafika technikái. Budapest – Prága : Corvina -Artia, 1986.
SÁRKÖZI RÓBERT: A grafikai technikák. Budapest: Corvina, 2002.
ZALA TIBOR: A grafika története. Budapest: Tan-Grafix Kiadó, 1997.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük