Összes cikk csuszga cimkével

Mi fán terem? Grafikai technikák – mélynyomás

Mi a grafika? Mi a különbség a sokszorosított grafika és a szabad grafika között? Milyen grafikai eljárásokat ismerünk? Új cikksorozatunkban segítünk eligazodni a grafikai eljárások rengetegében. A magasnyomás után a második részben a művészi mélynyomás klasszikus technikáit mutatjuk be Önöknek! A művészi mélynyomás klasszikus technikái A művészi mélynyomás technikái olyan grafikai eljárások, amelyeknél a festék a nyomóforma mélyedéséből kerül át a papírra. Ezeket az eljárásokat egytől egyig európai műhelyekben fedezték fel, és a távol-keleti országokba csak a 17. század végén került. A mélynyomásra jellemző, hogy a papír felületén enyhén kidomborodva ül meg a festék, továbbá, hogy a fazették – azaz a nyomóforma ferdén megmunkált peremei – a nyomtatás során belenyomódnak a papírba, ezáltal a kép körül jól látható plasztikus keret képződik. A megmunkálás módszerei szerint alapvetően két csoportba oszthatjuk a mélynyomásos technikákat: Mechanikus eljárások: A mechanikus eljárások többnyire fémmetszetek: réz– és acélmetszetek, hidegtű, borzolás. A három klasszikus eljárás mellett ritkábban alkalmazzák a pontozásos metszetet, a krétamodorú metszetet, a sajtolt vagy poncolt metszetet. Maratott eljárások: A maratott eljárásokhoz tartoznak: a karcok, az akvatinta, a lágyalap, a repesztés, …

JR, Varda és a verda: fotomobil a francia valóságban

A francia új hullám nagyasszonya és a balos street art művész egy furgonnal bejárják a francia vidéket. Embereket keresnek. Ezt örökíti meg egy dokumentumfilm. Működik? Arcélek, útszélek (Visages villages), 2017 francia dokumentumfilm, r.: JR, Agnès Varda Egy bohém idős hölgy meg egy sármos nonkonform fiatalember kreatív road-movie-zása a francia tájban, érzékeny és finom zenei aláfestés mellett? Recept a biztos sikerhez – mondhatnánk némi malíciával. A giccs-barométer azonban nem leng ki a másfél óra alatt egyszer sem, és bár nincsenek nagy mélységei és magasságai, a Visages villages című film mégis nagyon jól esik a nézőnek. A street art és a fotográfia keresztezésével új műfajt teremtő, alterbalos szupersztár, a hatalmasra nagyított portréiról híres JR és a francia nouvelle vague legendás rendezője, a 89 éves bölcs és játékos filmes nagyi, Agnès Varda, egy fényképező-kabinná plusz plakátnyomtató műhellyé átalakított furgonban utazgatnak a francia vidéken. Közös kalandozásuknak az a célja, hogy hétköznapi sztorikat, embereket, hangulatokat találjanak, megfotózható arccal-testtel. Van, ahova úgy mennek, hogy tudják, mit, kit fognak ott találni, és van, amit a véletlen hoz eléjük. Történetek, helyzetek vagy emlék kerülnek …

Mi fán terem? Grafikai technikák – magasnyomás

Mi a grafika? Mi a különbség a sokszorosított grafika és a szabad grafika között? Milyen grafikai eljárásokat ismerünk? Új cikksorozatunkban segítünk eligazodni a grafikai eljárások rengetegében. Az első részben a művészi magasnyomás klasszikus technikáit mutatjuk be Önöknek! Mielőtt rátérnénk a magasnyomásra elsőnek is tisztáznunk kell azt a kérdést, hogy mi is a grafika? A köznapi nyelvben a ceruza-, a szén-, vagy a krétarajzokat ugyanúgy grafikának nevezzük, mint a sokszorosított alkotásokat. A művészi grafikákon belül két nagy csoportot különböztetünk meg: a szabad grafikát és a sokszorosított grafikát. Szabad grafikának nevezzük az olyan grafikai műveket, melyeket reprodukálni lehet de sokszorosítani nem. A sokszorosított grafika ezzel szemben mindig nyomtatás révén történik, aminek során a grafikai eszközökkel a művész elképzelésének megfelelő nyomóformáról (dúcról) festéket viszünk át a nyomópapírra, vagy az azt helyettesítő felületre. A nyomóformán a nyomóelemek azok a helyek, amelyek festékezés után nyomot hagynak. A nyomóforma sokféle anyagból készülhet, a leggyakoribbak: fa, linóleum, kő, fém. A nyomtatás eredménye a nyomat lesz. A nyomtatás módja szerint négy csoportot különböztetünk meg: magasnyomás, mélynyomás, síknyomás és szitanyomás. A művészi magasnyomás klasszikus …

Kirakodás2 – Online aukció a Rechnitzer gyűjteményből!

A Rechnitzer gyűjtemény anyagaiból 2017 decemberében sikeres online árverést rendeztünk az AXIOART-on. Akkor még nem adtunk címet a kezdeményezésünknek, de mára megtaláltuk a megfelelő elnevezését: Kirakodás. A gyűjtemény gyarapítása közben korszakok, művészek, irányzatok csábítottak el, s így óhatatlanul felhalmozódtak különféle művek. Az idővel aztán a kollekció koncentrálódik, a gyűjtői világunkban a szakosodás, az egy-egy irányzathoz való következetesebb igazódás történik meg. Így aztán azok az alkotások, amikat korábban, más korszakban érdekesek tartottunk, kedveltük őket, napjaikra a raktár mélyére kerülnek, vagyis feleslegessé válnak. Célszerű rendezni egy, vagy – esetünkben – több Kirakodást, amikor piacra visszük a már felesleges, de szeretett, a mai gyűjteménybe nem illő műveket. Balla József erdélyi festő nagyméretű Cirkusz című alkotását évekig szemléltem, a művész egyik izgalmas – nem kellően feltárt, ismert – életmű darabja. Barta Mária két műve (Vihar előtt, Székek) a hazai nőművészetet bemutató kiállításokon többször szerepelt. Gábor Jenő Árkádiatollrajza 1924-ből egy tervezett freskó ígényesen kidolgozott vázlata. Említhetjük még Járitz Tavasz című kis remekét, vagy az erdélyi magányos festőnő Mándy Laura Cserép fehér virágokkal című képét. S ne feledkezzünk meg Rippl Rónai …