“Számomra minden munka, azaz a festészet is, azt a képességet jelenti, hogy az anyag fölött uralkodunk, a festészetben pedig azt a képességet, hogy a színek értékeit felismerjük. A szellem felsőbbsége legyőzi az anyag alábbvalóságát, ez azonban csak az anyag értékeinek megismerésén keresztül jut el a legegyszerűbben az igazi kifejezéshez.” – Tihanyi Lajos
Tihanyi Lajos (1885-1938) 25 és 38 éves kora között számos önarcképet festett, amelyek az önvizsgálódáson túl alkotói útkeresését is szemléltetik. Cikkünkben összegyűjtöttük Tihanyi önarcképeit és időrendi sorrendbe tettük az alkotásokat, hogy láthassuk hogyan változott az avantgárd festő stílusa és hogyan látta magát évről évre.
Tihanyi Lajos 1885. október 29-én (egyes források szerint október 19-én) született Budapesten. Egy súlyos betegség – skarlát vagy agyhártyagyulladás – következtében 14 éves korában süketnéma lett, így gimnáziumi tanulmányainak feladására kényszerült. Ekkor kezdett el rajzolni, majd 1904-ben beiratkozott a budapesti Iparrajziskolába. Közben megtanulta a beszéd leolvasását az ajakmozgásról. Később egy magániskola növendéke lett, majd 1907 és 1910 között Nagybányán képezte magát. Közben 1907-ben rövid tanulmányutat tett Párizsban és Olaszországban, a francia fővárosban megismerkedett Van Gogh, Cézanne és a fauve-ok művészetével, főként Matisse hatott rá.
Tagja volt a Nyolcaknak, később az aktivistákhoz csatlakozott. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, 1920-1924 között Berlinben élt, végül Párizsban telepedett le. 1933-tól az Abstraction-Création-csoport tagja lett. Életműve barátainak – a fotós Brassaïnak és André Kertésznek, valamint Jacques de la Frégonnière festőnek – köszönhetően megmaradt, hagyatéka 1970-ben került haza Magyarországra.
Folyamatosan frissülő kínálattal várja a művészet szerelmeseit a Pannonia Entertainment online filmkölcsönző. Az online videótékában A művészet templomaimozifilm–sorozat 35 epizódja is megtekinthető.
A nézők olyan intézmények gyűjteményét ismerhetik meg közelebbről, mint a firenzei Uffizi képtár, a Prado, az Ermitázs és a Vatikáni Múzeum. A filmek kedvező kölcsönzési díj mellett számítógépen, tableten, mobiltelefonon és okostévén egyaránt megnézhetők itt.
A mi kedvenceink:
FRIDA KAHLO – VIVA LA VIDA
A művészet templomai sorozat legújabb, 2020. szeptemberi premierfilmjében Frida Kahlo sokrétű személyiségét ismerhetjük meg többféle nézőpontból: a kortárs feminizmus forradalmian úttörő művészét, és a mögötte rejlő embert, aki saját megkínzott testének és viharos kapcsolatainak foglya volt.
A filmben Frida saját szavait idézzük fel levelei, naplója és személyes vallomásai alapján. A Mexikó szívébe vezető művészettörténeti utazáson narrátorként Asia Argento, a David di Donatello-díjas olasz színésznő kalauzolja végig a nézőket. Az eredeti dokumentumokat a Frida Kahlo életeseményeit felidéző és műveit elemző exkluzív szakértői interjúk színesítik, segítségükkel felfedezhetjük a közös vonásokat Frida két arca között. Természetesen megcsodálhatjuk leghíresebb festményeit, köztük több önarcképét is, amelyeket ma Mexikó legnevesebb múzeumaiban őriznek. A sorozatra jellemző, részletgazdag, közeli felvételeken feltáruló műalkotások mellett számos olyan archív fotó, eredeti öltözék és személyes tárgy is feltűnik a filmben, amelyeket eddig nem láthatott a közönség.
DAVID BOWIE ARCAI
A „David Bowie is” című tárlat a londoni Victoria and Albert Musem történetének egyik legsikeresebb kiállítása volt, közel 200.000-en váltottak rá jegyet. A David Bowie Archívummal együttműködésben megvalósult kiállítás záró tárlatvezetéséről készült filmben a kurátorok, Vicky Broackes, Geoffrey Marsh Bowie rendkívül gazdag életművét dalszövegek eredeti kéziratai, személyes tárgyak, eredeti kosztümök és hangszerek, archív fotók, videók és albumborítók segítségével tárják fel a nézők előtt. A tárlatvezetés közben Bowie egykori művésztársai, többek között Kansai Yamamoto, a legendás japán divattervező és Jarvis Cocker, a Pulp együttes frontembere és kilencvenes évek britpop mozgalmának egyik kultfigurája is megszólalnak, mélyebb betekintést engedve a kreatív zseni és popkulturális ikon művészetébe.
HOKUSZAI – A NAGY HULLÁMON TÚL
A Hokuszai – A nagy hullámon túl egy exkluzív tárlatvezetés és lebilincselő dokumentumfilm a British Museum legújabb, azonos című kiállításáról és Kacusika Hokuszai életéről, művészetéről. A Japánban, Franciaországban és Nagy-Britanniában forgatott látványos ismeretterjesztő film elsősorban Hokuszai munkásságára és életére fókuszál, bemutatva a bezárkózó Japán titokzatos és egzotikus világát is. A forradalmi 8K Ultra HD technológia segítségével rögzített, látványos dokumentumfilmben a művészettörténet kiemelkedő szakemberei kalauzolják végig a nézőt Hokuszai festészetének és nyomtatott műveinek titkain, miközben rendkívül részletgazdag közeli felvételeken tárulnak fel a művek a mozivásznon.
Kacusika Hokuszai egy életen keresztül vizsgálta embertársait, megszállottan kutatta a természetet és a spirituális tanokat, amihez legtöbbször a Fuji vulkán képét használta háttérnek. Élete során megismerte a szenvedést is; villámcsapás érte, évekig szegénységben tengődött, ám művészetében csakis a tökéletest kereste. Hokuszai, akinek A nagy hullám Kanagavánál című fametszete Leonardo Mona Lisája mellett a legszélesebb körben ismert és legtöbbször sokszorosított képzőművészeti alkotás, nagy hatással volt Monet, Van Gogh és Picasso munkásságára is, emellett őt tekintik a népszerű japán képregény stílus, a manga atyjának is. Érdekesség, hogy a mai napig ő az egyetlen festő, akinek egy műve saját emojival (online hangulatjellel) rendelkezik.
PEGGY GUGGENHEIM – A MŰVÉSZET MEGSZÁLLOTTJA
Lisa Immordino Vreeland többszörösen díjnyertes dokumentumfilmjében a modern művészet és 20. századi művészvilág egyik legszínesebb egyénisége, Peggy Guggenheim portréja rajzolódik ki. A különleges archív felvételek és visszaemlékezések mellett számos szakértő, egykori pályatárs és híresség is megszólal a filmben, amelynek vezérfonalát a legendás műgyűjtő és mecénás Jacqueline B. Weld által szerkesztett életrajzi interjúkötete adja. Peggy Guggenheim neki adta élete utolsó interjúit 1979-ben, a személyes hangvételű beszélgetések sokáig elveszettnek hitt hangfelvételei kiemelt szerepet játszanak a filmben.
Peggy Guggenheim rendkívüli személyiség volt, aki nemcsak megelőzte korát, de sok szempontból meg is határozta azt. A Guggeneheim család vagyonának örökösnője az évek során a modern képzőművészet kulcsfigurájává vált. Ahogy a 20. század kulturális sokszínűségében egyre több tapasztalathoz jut, már nem csak műkincseket, hanem „művészeket is gyűjt”. Samuel Beckett, Max Ernst, Jackson Pollock, Alexander Calder, Marcel Duchamp – hogy csak néhányat említsünk a köré szerveződő, megszámlálhatatlanul sok alkotó közül. Egyéni tragédiái ellenére sikerült megőriznie azt az eltökéltséget, amellyel létrehozta az egyik legmeghatározóbb modern képzőművészeti gyűjteményt, melyet jelenleg velencei palotájában gondoznak.
EGON SCHIELE – A HALÁL ÉS A LÁNYKA
Dieter Berner díjnyertes életrajzi drámájában a 20. század eleji Bécs egyik legizgalmasabb művésze, Egon Schiele életét és művészetét veszi górcső alá. Schiele provokatív munkáit az erotika és az elmúlás alakították, a maga korában festményeit komoly botrányok övezték, bíróság elé is állították. Úgy gondolták, Schiele radikális művei ronthatják Bécs társadalmi megítélését, ám érzékenyebb és fogékonyabb kortársai, mint Gustav Klimt már akkor felismerték kivételes tehetségét. Két nő határozta meg munkásságát és az életét: húga és első múzsája, Gréti, valamint a 17 éves Wally, aki kétségkívül igazi szerelme volt, és akit a Halál és a lányka című híres festményével tett halhatatlanná.
Úgy tűnik, a legnagyobb nemzetközi művészeti vásárok az idei év első felét is leírják. Más választásuk aligha van.
Végleges számok még nincsenek a globális műkereskedelem tavalyi évéről, de nagyon valószínű, hogy a pandémiát a műtárgypiac három fő csatornája közül a vásárok sínylették meg a leginkább. A galériákat a lockdown az átlagosnál kevésbé érintette, az árverőházak pedig, már csak korábbi tapasztalataik okán is, könnyebben tudtak átállni az online üzemmódra. A vásároknak ez nehezebben ment, ráadásul ezeknek a közvetlen értékesítésen túl több olyan funkciója van – mindenekelőtt a szcéna szereplői közötti személyes kapcsolattartás, az információcsere elősegítése – ami nem is igen tehető át a virtuális térbe. Komoly károkat okozott a vásároknak az is, hogy a helyzet javulásában bízva több mustrát meglehetősen későn mondtak le – akkor, amikor a szervezők a pénz jelentős részét már elköltötték és vissza nem térülő kiadások jelentkeztek a részt venni szándékozó galériák oldalán is. Érvényesült a „nagyság átka” is; minél nagyobb, minél globálisabb hatókörű egy vásár, annál erőteljesebben érintik a pandémiával összefüggő korlátozások. Nem véletlen, hogy miközben tavaly a vezető vásárok túlnyomó többsége, így az Art Basel mindhárom kiadása is elmaradt, addig a kisebbek egy része, köztük a két, hozzánk legközelebbi rendezvény, a Vienna Contemporary és az Art Market Budapest, ha nem is mindenben a szokott módon, de legalább megvalósulhatott.
Az Art Basel sorsát nem csak azért kísérte megkülönböztetett figyelem, mert a modern és kortárs művészet legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye, most már hosszú évek óta három helyszínnel, hanem azért is, mert a vásárt szervező cég, az MCH Csoport már a lemondások előtt közismerten gondokkal küzdött, a profiltisztítás időszakát érte s éppen a művészeti vásárokhoz fűzte a legnagyobb reményeket. Valószínű, hogy a komolyabb válságot csak a tőkeerős új tulajdonostárs, James Murdoch bevonása révén sikerült elkerülni. (Erről itt számoltunk be részletesebben.) A tavalyi, időrendben első vásárukat, komoly károkat okozva önmaguknak és a résztvevő galériáknak, csak nagyon későn, szinte az utolsó pillanatban mondták le, utána azonban ebből okulva egyre hamarabb jöttek a halasztásokról, majd a végleges lemondásokról szóló hírek. Az „élő” vásárokat online kiadások váltották fel, egyre jobb technikai színvonalon, később már nem is feltétlenül az eredetivel teljesen egybeeső tartalommal és résztvevői körrel. Az egyik online vásár, az OVR 2000 – az OVR a tavaly varázsszóvá vált Online Viewing Room rövidítése – résztvevői közé egy magyar galéria, az acb is megjelenhetett, ami figyelemreméltó siker és nyilvánvalóan javítja az esélyeket az élő vásárokra való későbbi bejutáshoz is.
A helyzet egyelőre idén sem javul; előbb a hongkongi vásárt halasztották márciusról májusra – erről a döntés már jó előre, tavaly novemberben megszületett –; ezen a héten pedig a zászlóshajónak számító bázeli vásár időpontját is eltolták, itt már egy negyedévvel, júniusról szeptemberre. A rövid indoklás nem keltett meglepetést; a csúszás okai „a továbbra is fennálló utazási korlátozások és a védőoltások menetrendje körüli bizonytalanság”.
E bejelentés fényében előállhat az a helyzet, hogy a hongkongi vásárt májusban megtartják – ha csak nem döntenek egy újabb halasztásról – az egy hónappal későbbi baselit viszont halasztják. Első ránézésre ez furcsa helyzet, de magyarázatul szolgálhat rá, hogy az ázsiai vásár, bár szintén a legnagyobbak közé tartozik, mégis kevésbé globális jellegű, mint a baseli és ott kisebb az esélye az utazási korlátozások esetleges további szigorításának is.
A baseli show halasztásával párhuzamosan került nyilvánosságra három online vásár terve is; ezek közül kettő az első félévben, az „élő” vásárok eredeti dátumához közeli időpontokban valósul meg. A márciusi online vásár, március 24-27. között, az OVR: Pioneers címet viseli majd és a részvételi jogot nyerő galériák olyan művészeket mutathatnak be, akik „esztétikai, konceptuális vagy társadalmi-politikai vonatkozásban új utakat jártak”. A júniusi online vásárnak egyelőre csak az időpontja ismert (június 16-19.), míg a harmadikról csak annyi tudható, hogy novemberben lesz. A részvételi díj az online vásárokon alacsony, rendezvényenként 5 ezer svájci frank.
A halasztások természetesen nemcsak a közvetlenül érintett vásároknak okoznak gondot. A nemzetközi vásárnaptár az utóbbi években olyan zsúfolttá vált, hogy már szinte lehetetlen volt kikerülni az ütközéseket. Ha az első félévi vásárok egy része átkerül az őszi-téli hónapokra, néhányan a járványhelyzet jelentős javulása esetén is a lemondás mellett dönthetnek, mert abból indulnak ki, hogy sem a potenciális résztvevő galériák, sem a vásárlátogató műgyűjtők „nem győzik a tempót”. Ez a veszély egyébként a vásárnaptár esetleges további zsúfolódásától függetlenül is fennáll; a nemzetközi művészeti sajtóban publikált felmérések szerint sok galéria mérlegeli, hogy a jövőben csökkentse vásári részvételeinek gyakoriságát.
Nyitókép: Paolo Icaro at Galleria Massimo Minini at Art Basel 2017. Art Basel
Szerző: Fejes Júlia
A cikk 2021. 01. 25-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.
Felesleges hosszú bevezetőt írni arról, hogy a kulturális intézmények, köztük a múzeumok miért is nincsenek nyitva. Ha személyesen nem is tudunk elmenni egy kiállításra, de jobbnál jobb online programok között válogathatunk. Összeszedtük az 5 kedvencünket!
Magyar Nemzeti Galéria – Múzeum + Rippl Rónai Light
Az idei első Múzeum + témája és hívószava: Rippl-Rónai József. Ő volt a századforduló legeredetibb és az egyik legnagyobb hatású magyar művésze. Munkásságát online tárlatvezetésen keresztül ismerhetjük meg, megtekinthetünk egy húszperces filmet, melyben a Galéria munkatársai, Földi Eszter és Bellák Gábor beszélgetnek a művészről. Lesznek online workshopok és virtuális tárlatvezetések is. A programok ingyenesek és 2021. január 28-án 18.30-tól lesznek elérhetőek itt.
Magyar Nemzeti Múzeum – Ars et Virtus. Horvátország – Magyarország. 800 év közös kulturális öröksége
Hogyan kerültek az Árpád-házi királyok Horvátország trónjára? Mit rejt ez a több, mint 800 éves közös múlt? Mit mesélnek a horvát és magyar kötődéssel egyaránt rendelkező nemesi családok ódon várkastélyainak falai? Milyenek voltak a művészeti kapcsolatok a két nemzet között az elmúlt évszázadokban? A virtuális kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Galerija Klovićevi Dvori (Zágráb) közös projektje. A kiállítás célja, hogy a horvát-magyar kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatokat széleskörűen és szemléletesen bemutassa, ezáltal erősítse a két nemzet összetartozás élményét. 800 év közös öröksége igen szerteágazó, 8 blokkban jelölték ki a főbb csomópontokat. A jelenleg 60 tárgyból álló virtuális tárlat részben kronologikusan, részben tematikusan vezeti végig a látogatót a Magyar Nemzeti Múzeum reprezentatív tereiben, a Kupolában, a Díszteremben és a Kandallótermekben. A virtuális tárlat itt tekinthető meg.
Szépművészeti Múzeum – Digitális Múzeum
Legutóbbi cikkükben a Szépművészeti Múzeum első Múzeum + programjáról adtunk hírt, aminek középpontjában El Greco művészete állt. Akik lemaradtak az online eseményről, azok a tartalmak egy részét itt visszanézhetik. A múzeum igaz bezárt, de online vezetésekkel, virtuális sétákkal, audioguiddal, workshopokkal és oktatási segédanyagokkal várják a látogatókat. Ha valaki szívesen próbára tenné a tudását az izgalmas kvízekre talál. A Digitális Múzeum teljes kínálata itt érhető el.
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – Jaschik Álmos és a “halhatatlan papiros”
1936-ban új színház megnyitásának tervéről adtak hírt a lapok. A Fajankó Művészek Bábszínházának egyik szellemi atyja Jaschik Álmos volt. 2020-ban a művész születésének 135. és halálának 70. évfordulójára emlékeztünk. A virtuális kiállítás középpontjában Jaschik kevésbé ismert bábművészeti tevékenysége és az 1930-as évek bábos törekvései, kezdeményezései állnak, de néhány művön keresztül felvillan az életút – iparművészeti, grafikai, jelmez- és díszlettervezői munkái közül válogatva. A tárlat itt nézhető meg.
Petőfi Irodalmi Múzeum – Annyi titkom maradt … Száz éve született Szabó Magda
2017-ben, Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum, most ezt is újraélhetjük egy virtuális séta keretében. Mivel Szabó Magda műveiben saját felmenői köré épít külön magánmitológiát, a kiállítás fontos eleme egy családfa, melyen nemcsak az írónő rokonaival ismerkedhetünk meg egy-egy fénykép segítségével, de az is bemutatásra kerül, melyik őse, milyen művének szereplőjeként elevenedik meg. Nem feledkezhetünk meg Szabó Magda teremtett testvéréről, vagy ha úgy tetszik alteregójáról, a Für Elise-ben megjelenített Bogdán Cecíliáról sem, a tárlat bemutatja mindazokat a dokumentumokat, melyek előkészítik az életműbe való beléptetését. Szabó Magda magánmitológiájába felmenőin kívül férje, és bejárónője is beépült: Szobotka Tibor és Az ajtó Emerence e megvilágításban kerül bemutatásra a kiállításon. A tárlat virtuálisan itt tekinthető meg.
