Csak idő kérdése volt, hogy életműrekordja megdőljön – ez most történt meg egy mumbai-i árverésen.
Az anyai ágon magyar, budapesti születésű festőnő, Amrita Sher-Gil (1913-1941) művei az utóbbi években mind nagyobb népszerűségnek örvendenek és igazi eseménynek számít, ha kevés, magánkézben lévő festményének egyike aukcióra kerül. Sher-Gilről legutóbb márciusban írtunk, amikor a Christie’s-nél kalapács alá került női portréját már esélyesnek tartották 2,9 millió dolláros, 2015-ben elért rekordárának felülírására. A portré, némi meglepetésre, nem kelt el, de az új csúcsárra így sem kellett soká várni.
A Hindustan Times jelentette, hogy a mumbai központú, de India mellett New Yorkban és Londonban is aktív Saffronart aukciósház július 13-i mumbai-i árverésén a művésznő In the Ladies Enclosure című 1938-as olajképe a becsértéknek megfelelő 5,14 millió dollárért kelt el, alaposan megjavítva az eddigi rekordot. A festmény Indiában született Sher-Gil Párizsból való visszatérése után és nagy valószínűséggel soha nem is hagyta el az országot. Véglegesen most már biztosan nem is fogja, tekintve, hogy az életmű egészét nemzeti kinccsé nyilvánították és mint ilyen, védettséget élvez.
Provenienciája pontosan nyomon követhető, legutóbbi tulajdonosa 2005-ben vásárolta meg egy helyi galériában. Az 5 millió dollárt meghaladó ár a második legmagasabb, amit indiai festő munkájáért eddig fizettek (Indiában ritkán esik szó Sher-Gil félig magyar származásáról). A „nemzeti rekordot” ez év tavasza óta az 1924-2001 között élt, absztrakt műveivel ismertté vált V. S. Gaitonde tartja, akinek egy 1961-es vásznáért 5,43 millió dollárt adtak.
mrita Sher-Gil: In the Ladies Enclosure, 1938, olaj, vászon, 54,3 x 80 cm, a Saffronart jóvoltából
Nyitókép: Amrita at her easel, Simla, India, 1937. Photos courtesy of Umrao Singh Sher-Gil & PHOTOINK
A cikk 2021. július 17-én jelent meg az artportal.hu-n, az írást változtatás nélkül közöljük.
A múzeumoknál jobb helyet nem is lehet találni egy forró nyári napon. Amikor a higanyszál 35 fok felé kúszik, akkor a galériák hűvös kiállítóterei igazi megváltást nyújthatnak. Válogatásunkban most 5 izgalmas tárlatot gyűjtöttünk össze!
Magyar Nemzeti Galéria – Vágyott szépség. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből A tárlat 2021. augusztus 22-ig látogatható.
John William Waterhouse: Shalott kisasszonya. Forrás: MNG
A londoni Tate Britain múzeum egyedülállóan gazdag preraffaelita gyűjteményének közel száz lenyűgöző alkotása látható május 13. és augusztus 22. között a Magyar Nemzeti Galériában a mozgalmat bemutató első nagy magyarországi kiállításon. A Tate Britain – az 1500 utáni brit művészet legnagyobb nemzeti gyűjteménye – kollekciójában kiemelkedő jelentőségű helyet foglalnak el a preraffaelitáknak, a 19. század legnagyobb hatású brit művészeti mozgalma alkotóinak a művei. A Vágyott szépség című tárlathoz kapcsolódóan nyílik meg a mozgalom magyarországi hatását bemutató kísérőkiállítás is, Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében címmel.
Szépművészeti Múzeum – Leonardótól Miróig – Papír/forma: százötven éve rajzok és grafikák bűvöletében A tárlat 2021. augusztus 15-ig látogatható.
Pablo Picasso: Szegényes teríték. Forrás: Szépművészeti Múzeum
A Grafikai Gyűjtemény százötven éves jubileumára készített reprezentatív album és a hozzá kapcsolódó tárlat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben őrzött legszebb rajzokat és grafikákat mutatja be. Az Esterházy-gyűjtemény százötven éve, 1871-ben került a magyar állam tulajdonába. A hercegi család 18. század második felében létrehozott kollekciója más, korábban alapított gyűjteményeket is magába olvasztott, így az eladás pillanatában a festmények mellett 3535 rajzot és 51 301 metszetet számlált. A tárlaton a gyűjtemény legérzékenyebb rajzait és grafikáit mutatják be, olyanokat is, amelyeket csak ritkán állítanak ki. A szélesebb közönség hosszabb idő után újra találkozhat a már jól ismert művészek – Dürer, Leonardo, Raffaello, Rembrandt, Rubens, Goya, Barabás Miklós, Delacroix, Munkácsy Mihály, Van Gogh, Cezanne, Picasso, Schiele, Rippl-Rónai, Vajda Lajos vagy Miró – egy-egy kivételes alkotásával, és megismerkedhet néhány kiemelkedő új szerzeménnyel és korábban kevésbé ismert művel is.
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – A plakátművészet mestere. Helbing Ferenc (1870-1959) A tárlat 2021. október 3-ig látogatható.
Helbing Ferenc: Heckenast Gusztáv zongoratermei, plakát, 1908 körül, színes litográfia. Forrás: MKVM
Százötven éve született Helbing Ferenc, a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika egyik legkiválóbb hazai művelője. Helbing a dekoratív nyomtatványok szinte minden műfajában alkotott. Bámulatos karriert futott be: nyomdászinasként kezdte pályáját, az 1900-as évek elején lett belőle elismert, megbecsült tervezőgrafikus, sőt, képzőművészeti tárlatokon kiállító művész, majd az alkalmazottgrafikus-képzés egyik motorja, az Iparművészeti Iskola tanára, igazgatója. Hosszú élete során a grafika több területén tevékenykedett. Grafikai, iparművészeti munkáin számtalan forrásból inspirálódott és jó ízléssel alkalmazta az aktuális formanyelvet. A szecesszió és az alkalmazott grafika propagálói és alkotói között fontos helye van, korai iparművészeti munkái, plakátjai, autonóm lapjai joggal kapnak helyet a magyar szecesszió mesterművei között.
Várfok Galéria – Családfák A tárlat 2021. július 31-ig látogatható.
Forrás: Várfok Galária
A Várfok Galéria egy nagyszabású csoportos kiállítással kapcsolódik a Fesztivál Akadémia idei témájához, a családfákhoz. A származás, ősök és az utódok közötti kapcsolatok, családi kötelékek, vérvonalak, generációkon átívelő tradíciók kérdéskörét járja körbe a tárlat különböző művészgenerációk kiemelkedő alkotói révén. Láthatóak lesznek többek között Korniss Péter fotográfus családokat évtizedeken át megörökítő fotográfiái, az idén 100. születésnapját ünneplő világsztár, Françoise Gilot intim családi kötelékeket bemutató alkotásai, Rozsda Endre (akinek művészi életútját egy 1937-es Bartók Béla koncert határozta meg!) kaleidoszkópos időrétegei közül kísértetként előtűnő családtagjai és Szirtes János kormos képei. A fiatal generációt négy művész képviseli: Nemes Anna rendkívül érzékeny, akvarellszerű aktjai, Orr Máté szürreális, barokkos kompozíciói, Gaál Kata rendkívül egyedi kollázs- és montázsképei, valamint Kazi Roland kinetikus szobra szintén láthatók lesznek.
Ludwig Múzeum –Lassú élet. Radikális hétköznapok A tárlat 2021. szeptember 5-ig látogatható.
Diana Lelonek: “Pet-environment” from the series: “Center For Living”, 2017. Forrás: Ludwig Múzeum
Ez a kiállítás állásfoglalás és közvetlen reakció napjaink égető globális kérdéseire. Világunk működésének jelenlegi logikája, a fennálló társadalmi-gazdasági rendszer és a piaci-fogyasztói kultúra súlyos környezeti problémákat szült. A hozzájuk kapcsolódó szemléletmód válságban van, a jelenlegi gyakorlatok pedig nem képesek valós megoldásokat nyújtani a hatalmas méreteket öltő pazarlásra és túlfogyasztásra, a természeti erőforrások kizsákmányolásának megfékezésére. A lassú-szemléletmód a társadalom, a gazdaság és a mindennapi élet területén egyaránt a meglévő struktúrák újragondolását és a bevett gyakorlatok újraszervezését jelenti. Lényege a tudatosságban és a kritikai hozzáállásban ragadható meg leginkább, melynek köszönhetően egyre több lehetséges alternatíva áll rendelkezésre a permakultúrás gazdálkodástól a hulladékmentes háztartásvezetésen és az önkéntes egyszerűségen át a növekedés nélküli gazdaság koncepciójáig.
A hazai műkincspiacon magánkereskedelemben a nyilvános eladások között a valaha volt legmagasabb áron vásárolták meg Csontváry Kosztka Tivadar Hídon átvonuló társaság című festményét a Virág Judit Galéria nyári kiállításán. Az egykori Bedő-gyűjtemény főműve a festő egyik legrejtélyesebb festménye.
A Csontváry-életmű ismert alkotásai közül alig több mint 20 festmény található meg magángyűjteményben, a többit múzeumok, közgyűjtemények őrzik. Ezért a Csontváry-festmények valódi ritkaságnak számítanak a műkereskedelemben. A festőművész eddigi legdrágábban értékesített festménye a Traui tájkép naplemente idején volt, ami 240 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria 2012-es téli aukcióján.
„A Hídon átvonuló társaság legutóbb 2006-ban szerepelt a Virág Judit Galéria aukcióján, akkor 180 millió forintért vásárolta meg egy magángyűjtő. Megtisztelő, hogy 15 évvel később ismét mi értékesíthettük a festményt, amely nyári kiállításaink főműve lett. Az alkotást ismét magángyűjtő vásárolta meg. A felek kölcsönös megállapodása alapján az eladási árat nem hozhatjuk nyilvánosságra, de magánkereskedelemben Magyarországon a valaha volt legmagasabb árú festményeladásról beszélhetünk” – emelte ki Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezetője.
A Hídon átvonuló társaság Csontváry Kosztka Tivadar egyik legtöbbet reprodukált alkotása. A 60×72 centiméteres képet a művészettörténészek Csontváry nagy kompozícióinak előzményeként tekintik. Szimbolikáját régóta kutatják, azonban eddig még senkinek sem sikerült igazán feltárni. A dinamikus kompozíciójú festményt mesebeli álmodozó figurák, vadászok, lovasok, köztük egy amazon, bohócok, gyermekét karjában tartó anya, tétova férfiak népesítik be. A Hídon átvonuló társaság is azok közé az alkotások közé tartozott, amelyeket a művész a bérelt patikájában őrzött. A közönség először a festő halála után 11 évvel, 1930-ban az Ernst Múzeum Csontváry kiállításán láthatta.
Rekordáron, 8,86 millió fontért (3,684 milliárd forint) kelt el Leonardo da Vinci Medvefej című rajza csütörtökön egy londoni árverésen.
A mindössze 7 centiméteres, ezüstpont-technikával pink-bézs papírra készült rajz egyike “annak a kevesebb mint nyolc fennmaradt Leonardo-rajznak, amely még magánkézben van a Brit Királyi Gyűjteményen és a chatsworthi Devonshire Gyűjteményeken kívül” – írta a Christie’s aukciósház.
Előzetesen 8-12 millióra becsülték a leütési árat. A rajzra egyetlen ember licitált. A jutalékokat is magában foglaló 8,886 millió fontos vételár meghaladja az előző rekordot: Leonardo (1452-1519) Ló és lovas című rajzát 2001-ben valamivel több mint 8 millió fontért (mai árfolyamon 3,3 milliárd forint) adták el.
A rajz tulajdonosait Thomas Lawrence brit festőig lehet visszakövetni. Lawrence 1830-as halála után a Medvefej a festő kereskedőjéhez, Samuel Woodburnhöz került, aki 1860-ban eladta a Christie’snek 2,50 fontért. Jelenlegi tulajdonosa 2008 óta birtokolja. A világ legdrágább festménye, a Leonardónak tulajdonított Salvator Mundi 2017-ben a Christie’s árverésén 450 millió dollárért (mai árfolyamon 135,8 milliárd forint) kelt el.
