Latest Posts

Így élnek ők: művészek és otthonaik – Rosita Missoni

Lépjen be Rosita Missoni színes vidéki otthonának világába és tanuljon design trükköket a ma élő legnagyobb olasz tervezőnőtől!

Az olasz divatcég tulajdonos Rosita Missoni előszeretettel mutogatja az újságíróknak művészi otthonát. A tervezőnő nem véletlen büszke az Alpok lábánál fekvő lírai hangvételű házára, ugyanis a Missoni Home márka jól ismert mintái egyedi hangvételűvé varázsolják a tereket. Ha pár szóval kéne leírnom a házat, akkor mindenképpen kiemelném az élénk színeket, a futurisztikus formákat, a mintadömpinget és a kötött anyagokat. Rosita Missoni hibátlan stílusérzékének ékes bizonyítéka az, hogy ebben a kavalkádban is sikerült megtalálni a tökéletes harmóniát. A vendégek nem érzik azt, hogy túl sok ez így, inkább egy velejéig dizájner otthonból kapnak egy szerethető szeletet.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

A  Sumirago közeli kétemeletes villából látni az Alpok domborulatait és a Monte Rosa körvonalait. Rosita Missoni a házba érve nevetve mondja: “Áruhalmozó vagyok, nem gyűjtő!”. De Rosita évtizedes tapasztalata érződik ebben a halmozásban. Ócskaságot, oda nem illő elemet aligha találhatnánk, az egyensúly tökéletes!

Mi tanulhatunk Rosita Missonitól?  A harmónia megteremtése, nem azt jelenti, hogy unalmas és szürke tárgyakkal kéne körülvennünk magunkat. Bátran kombináljunk különböző formájú és színű tárgyakat, de soha ne essünk túlzásba!

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából

Az 1971-ben Rosita férjével, Ottavioval épített háza egyszerre megnyugtatóan otthonos és modern. Bent élénk, energikus színek és minták egymás hegyén hátán, ugyanakkor a falak fehérsége miatt a szín és mintakavalkád nem válik zavaróvá.

Mit tanulhatunk Rosita Missonitól? A beltéri falfestékek színskálája a kiaknázatlan lehetőségek tárháza, de mielőtt fukszia színűre festenénk a nappalinkat érdemes mérlegelnünk és megnézni, mennyire passzol ez a szín a meglévő bútorainkhoz és csecsebecséinkhez. A fehér fal unalmasnak tűnhet, viszont ha szép számmal vannak színes és mintás tárgyaink, akkor ezzel nem lőhetünk mellé!

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából.

“Nem tudom távol tartani a színeket az életemből!” Minden helyiségben ráismerhetünk  a legkiválóbb olasz művészek,  Gino Severani és Albert Savinio munkáira. Susie Cooper teáscsészéit pedig a londoni Portobello Road-on vásárolta Rosita.

Mit tanulhatunk Rosita Missonitól? Kevesen engedhetjük meg magunknak, hogy a legkiválóbb dizájnerek munkái díszítsék otthonunkat. Persze spórolhatunk egy-két kvalitásosabb darabra,vagy a bolhapiacokat is körbejárhatjuk kincsek után kutatva, de talán a legfontosabb az, hogy olyan otthont alakítsunk ki, amiben maximálisan jól érezzük magunkat!

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából.

A télikertet Kaffe Fasett (aki az 1970-es években a Missoninak is tervezett) textilművész és festőművész munkája díszíti.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából.

A különböző mintájú szőnyegek, szövetek, párnák csak úgy ontják magukból a melegséget. A merészen csíkos vagy virágos tárgyak nagy része a Missoni Home régebbi és új kollekciójának darabjai.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából.

Rosita utazásainak emlékei azok a csodálatos kerámiák, amik a nappali falait díszítik. “A színek annyira lenyűgöztek, hogy rájöttem szeretném őket minden nap látni, ezért is kerültek erre a helyre.” – mesélte Rosita.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából.

Az étkező ablakai a padlótól a plafonig érnek, hogy napfénnyel és a kert illatával töltsék meg ezt a szobát. Nem véletlen lett ez Rosita kedvenc helyisége!

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából.

A ház nagyon közel van a Missoni stúdióhoz és gyárhoz. A házaspár azért is akart ide építkezni, mert nagyon közel vannak Milánóhoz, de nem kellett kompromisszumot kötniük és nagyvárosba költözniük. Rosita elmondás szerint először 17 földterületet kellett megvásárolniuk, hogy felépíthessék a gyárat és csak azután kezdhettek hozzá a saját otthonuk megvalósításához.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából.

A földön látható gombákat a Missoni dolgozói készítették Rosita 80. születésnapjára.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából.

A terasz tökéletes helyszín az aperitifek fogyasztásához!

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából.

Az antik székek, modern festmények és szobrok varázsolják igazán eklektikussá a helyet.

Filippo Bamberghi fotója. A Vogue jóvoltából.

A házból még az Alpok domborulatai is látszanak!

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
House tour: Rosita Missoni’s quirky and colourful country home

Ismerje meg, mit jelképeznek a festményeken szereplő állatok! – 1. rész

A festményeken szereplő kutya tényleg csak egy kutya?
Az európia művészettörténetben a kutya, mint szimbólum kifejezheti a hűséget, az árulást vagy akár a csábítást is. A sokszor ellentmondásos olvasatokat régen mindenki kente-vágta, mára azonban az állatszimbolizmus megértése az egyszerű földi halandónak sok fejtörést okozhat. Mit jelképeznek az állatok a festészetben? Új cikksorozatunkban segítünk megválaszolni ezt a kérdést!

A hermelin

 

Ceci n’est pas une hermine. René Magritte után szabadon

A hermelin a menyéttel közeli rokonságban álló kisemlős. A középkorban státusz szimbólumnak örvendett az előkelő társadalmi réteg körében, mert finom és puha bundája a fenséget és a nemességet jelképezte. A legenda szerint az állat inkább elpusztulna semmint földdel beszennyezze tiszta és fehér bundáját, ezért az erény és a tisztaság jeles képviselőjének tartották. William Segar festményén I. Erzsébet királynőt hermelinnel ábrázolta, itt az állat a női tisztaságot és szűziességet szimbolizálja.

William Segar: Hermelines portré, 1585. A Wikimedia jóvoltából

Leonardo Hermelines hölgye, azonban már közel sem olyan erényes, mint azt gondolnánk. Ráadásul a legutóbbi kutatások szerint Cecilia Gallerani nem is mindig tartott hermelint a kezében!

Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel (részlet) 1489–90 körül. A Wikimedia jóvoltából

A mérnökként tevékenykedő Pascal Cotte három éven át elemezte speciális fénytechnológiával a Hölgy hermelinnel című festményt, amelyről több mint 500 évig úgy hitték, hogy mindig is szerepelt rajta a prémes állat. Cotte azonban bebizonyította, hogy Leonardo először egyszerű portrét festett, majd a képre rákerült egy apró hermelin, amelyet később nagyobbá alakított. Az 1489 és 1490 között készült olaj- és temperafestmény Cecilia Galleranit, Ludovico Sforza milánói herceg szeretőjét ábrázolja. A herceg – becenevén a “fehér hermelin” – volt Leonardo legfőbb pártfogója a művész 18 évnyi milánói tartózkodása során.

Pascal Cotte jóvoltából

A felfedezés nyomán új elméletek kaptak szárnyra a Leonardo-portréval kapcsolatban. Az egyik feltételezés szerint a művész azért festette rá a hermelint, hogy így szimbolizálja Gallerani kedvesét és később a hercegnek való hízelgésből hangsúlyozta ki jobban az állatot. Egy másik teória szerint Gallerani kérte meg Leonardót, hogy fesse rá a képre az állatot, hogy a milánói udvarban mindenki előtt egyértelművé váljon a herceggel való kapcsolata.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
Decoding Animals in Art History, From Immortal Peacocks to Lusty Rabbits
“Meghámozták” Leonardo híres hermelines hölgyét

Ezek a művészek szeretnék megmenteni az orrszarvúkat! De mégis hogyan?

Miután az orrvadászok megtizedelték a már egyébként is ritka állományt, egy északi hím szélesszájú orrszarvú egyszer csak abban a kényes helyzetben találta magát, hogy ő az utolsó hímnemű példánya ennek a fajnak. 2017-re pedig eljutottunk oda, hogy csak három állatra csökkent az északi szélesszájú orrszarvú állománya. A megmaradt három orrszarvúra, a Fatu nevű 15 éves nőstényre, a Najin nevű 16 éves nőstényre, illetve a Sudan nevű 42 éves hímre éjjel-nappal vigyáznak a fegyveres vadőrök. Még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy ezzel a három állattal aligha lehet megmenteni az északi alfajt a kipusztulástól.

Gillie és Marc Schattner: Az utolsó három. Az Artnet jóvoltából

De mit tehet egy művész, ha fel akarja hívni a figyelmet a megmaradt állatokra?

Egy ausztrál művész házaspár Kickstarter kampányt kezdett, hogy megvalósulhasson az a szobruk, amin a három megmaradt orrszarvú látható. Gillie és Marc Schattner a világ legnagyobb orrszarvúkat ábrázoló szobrát akarja elkészíteni részben közösségi finanszírozásból, részben a saját pénzükből. A tervek szerint Szudán, Najin és Fatu szobra bronzból lesz, ezután arany patinával vonják be az alkotást, így utalva a szarvak illegális értékesítésére. A házaspár arra kéri az embereket, hogy a pénzbeli segítség mellett hagyjanak az oldalon “Goodbye Rhino” szöveggel üzenetet és ha ezekből összegyűlik 1 millió, akkor petícióként a kínai és vietnami kormánynak is elküldik. Ugyanis az északi szélesszájú orrszarvú azért került a biztos kihalás szélére, mert a hagyományos kínai és vietnami orvoslásban is csodaszerként használják a szarvakat. A  legelvetemültebbek a feketepiacon akár  25.000-40.000 amerikai dollárt is képesek fizetni egy kilogramm szarvért.

Gillie és Marc Schattner

A tervek szerint Az utolsó három címet viselő alkotás  2018 januárjától a New York-i Astor-udvaron lesz látható.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
These Artists Want to Save the Rhinos. How? By Building the World’s Biggest Rhino Sculpture

Velencéig gurultak a szentendrei biliárd golyók!

2016. augusztusában a szentendrei Duna-korzón izgő-mozgó biliárd golyókat súlyoztak le, amik pár hónapig a zöld posztó helyett a hullámokon lebegtek. Vincze Ottó land artos alkotását tavaly októberig láthatták a Szentendrére látogatók. A River Pool című munkájában Vincze a színes hajózási bójákat idézte meg, de ezúttal biliárd golyók alakjában. Installációjában megfordította a biliárd dinamikáját: a golyók véletlenszerűen elhelyezve, lehorgonyozva lebegtek a víz felszínén, míg az „asztal”, azaz a Duna, folyamatos mozgásban volt alattuk.

Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum

“A River Pool bármilyen nemzetközi mezőnyben azonnal sikert aratna. A zöld posztó helyett zöld hullámokban izgő-mozgó golyók minden helyi kontextus nélkül is jókedvű, látványos és könnyen érthető műalkotást jelentenének.” Szily László

Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum

A nemzetközi sikerre nem sokat kellett várni, ugyanis Vincze Ottó a Velencei Biennáléra apróbb változtatásokkal ismét elkészítette River Pool-t. A labdák maradtak, csak a golyókra a szentendrei kettőskereszt helyett a velencei oroszlán került. A szemfülesebbek a fotókon is észrevehetik, hogy egy kivétel azért akadt: az egyik fehér golyón ugyanis rajtamaradt a horgonyos címer.

Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum

Akik Szentendrén nem látták az alkotást, azok most a Giudecca-sziget rakpartjánál, a széles lagúnában nézhetik meg az óriási biliárd golyókat. A bójákat egyébként a vaporettók erős hullámverése miatt kéttonnás betontömbökkel horgonyozták le.

Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
Kirakták egy velencei lagunára, épp most hódítja meg a világot a szentendrei vízi biliárd
Óriási biliárdasztallá alakította át egy művész a Dunát a szentendrei korzó előtt
Biliárdasztallá változott a Duna Szentendrénél