Latest Posts

Nagy őszi kiállítás mustra

Napról napra kevesebb fokot mutat a hőmérő és lassan már fél ötkor az orrunk hegyéig sem látunk el a nagy sötétben. Igaz, hogy nyakunkon az ősz, de a bekuckózás helyett érdemes nyakunkba vennünk a várost és a kiállítóterek zugaiban melegednünk. Novemberi kiállításajánlónkban kilenc budapesti kiállítást mutatunk be Önöknek!

A város építőanyagai
Helyszín: Budapest, 2B Galéria és Telep Galéria. 2017. december 1-ig

2B Galéria és a TELEP Galéria, a budapesti Francia Intézet / Institut français de Budapest támogatásával mutatja be A Város Építőanyagai című két helyszínen megvalósuló nemzetközi kiállítást. 
A város egy széles körben értelmezhető kifejezés, de földrajzi értelemben egy régió bizonyos irányú területhasznosítására vonatkozik. Olyan nagy területű, sűrűn lakott hely, amit ipari, kereskedelmi és lakóövezetek alkotnak. Urbanizált földterületek, számtalan különböző utcából és városrészből állnak, amelyek eltérő építészeti stílusok és korok lenyomatát őrzik. A 20. század története, illetve kultúrtörténete nagyban befolyásolta és formálta az épületek stílusát és anyagát.
A várost alkotó anyagok sokszor hetekig, hónapokig „objektként” hevernek a városi térben, konkurálnak a köztéri szobrokkal, utcai bútorokkal. Nem csak ezek a fel- és eltűnő kupacok mutatják meg a város anyagait, jóval romantikusabb módja is van annak, hogy belenézzünk egy-egy épület testébe.


Lámpa! Egy design ikon a kortárs művészet fényében
Helyszín: Budapest, BTM, Fővárosi Galéria és Kiscelli Múzeum. 2017. december 31-ig

A fókuszban egy lámpa, Wilhelm Wagenfeld korai főműve áll. A Maria és Walter Schnepel Kulturális Alapítvány és a Kiscelli Múzeum –  Fővárosi Képtár közös kiállításán az 1924-ben Weimarban, a Bauhaus fémműhelyében tervezett lámpát szokatlan fényben, neves kortárs művészek átértelmezésében mutatják be.
A tárlaton a pop kollázs angol nagymestere Richard Hamilton, a vad és energikus műveiről ismert fluxusművész Dieter Roth, a legendás csapda-festményeiről nevezetes Daniel Spoerri, vagy az ironikus mítoszromboló Aldo Mondino parafrázisait is megtekinthetik a látogatók. A válogatásban Batisz Miklós, Farkas Anna, Forgács Péter, Lakos Dániel és Szabó Eszter erre az alkalomra készített lámpaátiratai is szerepelnek.


Imre Mariann: Portól porig
Helyszín: Budapest, Horizont Galéria. 2017. december 6-ig

„Ez nem egy retrospektív kiállítás, holott sok régi munka szerepel, de igazán a rész és az egész viszonyulása számít itt. Mintha egy nagy installációt raktam volna össze. Még arra is gondoltam: mások munkáit is beteszem a kiállításba, az sem fontos, hogy én készítettem. Valamit szeretnék mondani és ennek a célnak az érdekében behozok festményeket, tárgyakat, képeket. Régóta figyelem magamban, hogy főiskolás fehér korszakom óta tulajdonképpen ugyanaz foglalkoztat mindig, ha kicsit más eszközökkel is, de ugyanazt járom körbe. Összerakom magam.” Imre Mariann


Fluxus és barátai. Válogatás a Maria és Walter Schnepel Kulturális Alapítvány és Gyűjtemény műtárgyaiból
Helyszín: Budapest, Ludwig Múzeum. 2017. november 26-ig

A 20. század egyik legelementárisabb, merev definíciókkal nem leírható mozgalma, amely a dada, a szürrealizmus, az akcióművészet és az 1960-as évek mulandó anyagokat felhasználó törekvéseinek folytatásaként egyaránt értelmezhető. A Fluxus-manifesztum olykor rebellió, máskor csupán minimalista jelhagyás, azaz életérzés kifejezése; olykor komoly filozofikus üzenettel, máskor üzenet nélkül. Akár azt is megkockáztathatjuk, hogy a Fluxus a cselekvésről szól, nem más, mint egy attitűd, egy másfajta szemléletmód, egy másik életstílus, másfajta gondolkodás: a kavargó fluxus-gondolkodás.
A gyűjtemény tárgyainak játékos csoportosítása a kiállításban arra ösztönzi a látogatókat, hogy a megismerés és az érzékelés egy új dimenzióját megtapasztalják. Az összművészeti kavalkádban bemutatkoznak a fluxus mozgalomhoz köthető happeningek, irodalmi alkotások és művészkönyvek, az eat art, a zene valamint politikai aspektusok is. A gyűjteményéből válogatott több száz munka a Fluxus széles palettáját mutatja be, a leghíresebb nemzetközi és magyar alkotók munkáin keresztül.


Maurer Dóra: Nyomhagyás, nyomtatás
Helyszín: Budapest, Magyar Képzőművészeti Egyetem –Barcsay Terem. 2017. december 3-ig

Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás csaknem száz mű bemutatásával nyújt reprezentatív válogatást Maurer Dóra grafikai életművéből. Megjelennek köztük a főiskolás évek sosem vagy csak ritkán látott darabjai, valamint a későbbi, konceptuális korszak kiemelkedő művei és sorozatai. A sokszorosított grafikákat az életmű egységében mutatja be a tárlat, kiegészítve azokat az azonos gondolatkörben fogant fotókkal, fotogrammokkal és filmekkel.


Korniss Péter: Hosszútáv
Helyszín: Budapest, Várfok Galária. 2017. december 2-ig

A Várfok Galériában megrendezésre kerülő Hosszútáv című kiállítás a kornissi életművet új összefüggések mentén mutatja be. Kiegészítve a Magyar Nemzeti Galéria majd’ 150 képet felvonultató gazdag válogatását itt olyan fotográfiák kerülnek bemutatásra, melyeket a magyar közönség eddig kevéssé ismert vagy még sosem láthatott. Így például a 70-es években az észak-amerikai indián rezervátumokban készített sorozatot, Korniss nemzetközi karrierjének egyik kiemelkedő fotóprojektjét. A kiállítás másik részében emblematikus képei egyéni narratívák sorába állítva jelennek meg, a kezdetektől a széki asszonyokról készített legújabb fotográfiákig. A történetekbe ágyazott képek egészen személyes oldalát tárják fel az életműnek, valamint kiemelik azt a konzekvens törekvést és tudatos alkotást, mely Korniss munkásságát 50 éve átfogja és teszi az egyik leghitelesebb fotográfiai életművek egyikévé.


Gerber Pál: Horizont
Helyszín: Budapest, Viltin Galéria. 2017. december 2-ig

Horizont nem pusztán a kiállítás és a nagyméretű vászonkép címeként értelmezhető, hanem egy annál tágabb alkotói és társadalmi látóhatár kijelölésének is tekinthető.
A társadalmi horizonton érdemtelenül ugyan, ám mégis rendkívül jelentős szerepet játszik nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is a futball. Annak ellenére, hogy Gerber Pál inkább ellenszenvvel fordul a labdajáték körüli téboly felé, munkásságában mégis meghatározó témának bizonyul, amely elsősorban a labda visszatérő motívumában érhető tetten. Ezt a motívumot azonban a hazai helyzettől, a napi politikától elvonatkoztatva, jóval szélesebb összefüggésben és jelentésben használja.
A labda mellett a másik szembetűnő elem a kiállított munkák kapcsán az ismétlés, amely képi fragmentumok és szótöredékek formájában is jelentkezik. Ismétlődő labdák, ismétlődő sokszorosító technika, ismétlődő szótöredék.


Párizs-Budapest 1890-1960
Helyszín: Budapest, Virág Judit Galéria. 2017. november 26-ig

Új állomásához érkezik a Virág Judit Galéria háromrészes kiállítás-sorozata. A tavaly nagy sikerrel megrendezett Berlin-Budapest kiállítás után – amely kapcsán a galéria a művészettörténeti szakma egyik legrangosabb elismeréseként számon tartott Opus Mirabile díjat is elnyerte az ehhez összeállított katalógusukkal –, a most nyíló tárlaton Párizs és Budapest közötti képzőművészeti kapcsolatok kerülnek a középpontba az 1880-as évek végétől az 1960-as évekig.
A köz-és magángyűjteményekből válogatott festmények és szobrok közül számos olyan látható majd a kiállításon, amelyet most láthat először a nagyközönség.
Felsoroltakon kívül korabeli filmrészletek, kollázsok, plakátok, folyóiratok és újságok is megtekinthetők majd a Galériában.


Ég és föld között – a Biblia a magyar képzőművészetben
Helyszín: Budapest, Várkert Bazár. 2018. január 14-ig

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel együttműködésben nagyszabású kiállítás-sorozattal emlékezik a Reformáció 500. évfordulójára. A sorozat végső állomása Budapest, ahol az október 15-étől látogatható kiállítás tematikájában és szellemiségében összefoglalása és betetőzése lesz a korábbi három, Debrecenben, Győrben és Kolozsváron megvalósult kiállításnak.
A kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő esemény évfordulójának a budapesti kiállítás azzal kíván emléket állítani, hogy a Biblia világával, a hittel és az emberi sorskérdésekkel foglalkozó képzőművészeti alkotásokból egy olyan művészettörténeti szempontból rendhagyó válogatást nyújt, amely a Római iskola (pl. Aba-Novák Vilmos, Kontuly Béla, Molnár C. Pál), Szalay Lajos, Kondor Béla, Borsos Miklós, Tóth Menyhért, Csernus Tibor, valamint Péreli Zsuzsa és az elmúlt évtizedek számos más kortárs alkotójának műveit mutatja be.

Minden tárgy elkelt a világ első Zsolnay-kerámia aukcióján!

A világ első Zsolnay-kerámia aukcióján összesen 57 tételt árvereztek el. Az 57 kerámia összkikiáltási ára 38 millió forint volt, a leütési ár több mint 2,6 szoros áremelkedéssel megközelítette a 100 millió forintot.

Kivételes ritkaságként szerepelt, a szakemberek által az egyik legszebb Zsolnay alkotásként számon tartott elefántfejes virágtartó edény 1909-ből, amely Kapás Nagy Mihály nevéhez fűződik. Ez érte el az est folyamán a legmagasabb leütési értéket. 3 millió forintról indult a licit, végül jóval a 7 milliós becsértéke felett, 11 millió forintnál koppant a kalapács.

Zsolnay virágtartó edény, elefántfejekkel (1909). Formaterv: Kapás Nagy Mihály Porcelánfajansz, ráillesztett applikációkkal. Kontúrozott kézi festés, opak és transzparens eozin mázakkal. Forrás: Virág Judit Galéria

A legnagyobb áremelkedést Mack Lajos gyűmölcsöstála érte el, amely 1 millió forintos kikiáltási árról 5 millió forintra emelkedett. 4,8 millió forintért talált új gazdára a 3-4 millió forintra becsült, plasztikus bravúrnak tekinthető bogáncslevelekkel és virágokkal díszített váza, amely szintén Kapás Mihály tervei alapján készült el még az 1900-as évek legelején.

Zsolnay gyümölcstál, szőlős díszítménnyel (1900).Formaterv: Mack Lajos. Keménycserép, formába préselt, plasztikus rátétekkel, savmaratott alapmázon márványos eozin bevonat. Forrás: Virág Judit Galéria

Zsolnay váza, plasztikus bogáncslevelekkel – és virágokkal (1900). Formaterv: Kapás Nagy Mihály. Keménycserép, a vázaformára illesztett plasztikus elemekkel. Magas tüzű márványos mázakkal és eozin bevonatokkal. Forrás: Virág Judit Galéria

Az árverés másik fénypontja Hidasi Pilló Sándor millenniumi díszítménnyel ellátott nagy vázája volt, amely 1,6 millió forintos kikiáltási árról indulva végül 3,4 millió forintért kelt el. A Kehely szalagfülekkel, Tiffany-vonalas rajzzal című, 35-ös tételként szereplő alkotás az amerikai gyűjtők kedvence volt: hosszas licitálás után jóval a becsérték felett, 4,4 millió forintért talált gazdára.

Zsolnay váza, Milleniumi díszítménnyel (1911). Formaterv: Hidasi Pilló Sándor. Keménycserép, többrétegű, tompa fényű eozin mázakkal festett, részletgazdag díszítmény. Forrás: Virág Judit Galéria

Zsolnay kehely szalagfülekkel, Tiffany-vonalas rajzzal (1898). Keménycserép, ráillesztett szalagokkal.Felülete kézi festéssel, az úgynevezett Tiffany-technika alkalmazásával dekorált: transzparens eozinmázas alapra opak eozinmázzal vonalkázott minta került. Az irizáló felület savmaratott. Forrás: Virág Judit Galéria

A különleges formavilágú művek között a Szalagos váza orchideákkal egy kifinomultan elegáns darab, melynek kikiáltási ára 1,4 millió forint volt, végül a duplájáért, 2,8 millió forintért kelt el.

Zsolnay szalagos váza, orchiedákkal (1900). Keménycserép, ráillesztett csavart fül, alapmáza magas tüzű színes mázzal pettyezett és festett, savmaratott felületét színjátszó eozin borítja. Forrás: Virág Judit Galéria

Az átütő siker a gyűjtőket, a szakértőket és a galéria munkatársait is meglepte. Virág Judit szerint több mint 20 éves működésüknek ez volt a legsikeresebb árverése. Ezt bizonyítja, hogy a kitűnő hangulatú rendezvényen minden tárgy elkelt és szokatlanul magas,  260 százalékos volt a licitemelkedés. Törő István a galéria másik tulajdonosa szerint a Zsolnay kerámiák elnyerték méltó helyüket a nemzetközi műkereskedelemben. Ma már elmondható, hogy a legtöbb Zsolnay-gyűjtő Magyarországon van, és hazánk lett a Zsolnay kereskedelem középpontja. A Zsolnay vázák akárcsak 10 évre visszatekintve is megtöbbszörözték értéküket, kitűnő befektetésnek bizonyultak.

Az aukciós szezon azonban ezzel az eseménnyel még korántsem ért véget, ugyanis hamarosan sor kerül a Virág Judit Galéria téli árverésére.

Forrás:
Minden tárgy elkelt a Zsolnay-aukción

Rekord leütések a BÁV kétnapos aukcióján!

Művészettörténeti ritkaságok, nagy áremelkedések, a hazai mellett rendkívül élénk nemzetközi érdeklődés és rekord leütések jellemezték a BÁV őszi, kétnapos aukcióját, amelyet teltházas közönség előtt tartottak a MOM Kulturális Központban.

Gulácsy Lajos: Vízió. Olaj, farost, 72×45 cm

Rekordszámú közönséget vonzottak és nagyon jól mentek a festmények a BÁV őszi aukcióján. Ez nem is meglepő, hiszen az aukció most számos művészettörténeti ritkaságot vonultatott fel. A legmagasabb eladási árat Gulácsy Lajos egyik főműve, a Vízió érte el 48 millió forinttal. Ezt követte Rippl-Rónai József kedvelt kukoricás korszakából származó, Aratók című képe 45,6 millió forinttal. Szinyei Merse Pál müncheni korszakának most felfedezett túlélője, a Facsoport mezőn című alkotás 36 millió forintért, Egry József Vitorlaigazítója pedig 24 millió forintért kelt el.

Rippl-Rónai József: Aratók. Olaj, karton, 50 × 70 cm

Szinyei Merse Pál: Facsoport mezőn (1869). Olaj, vászon, 96 x 76 cm

Egry József: Vitorlaigazító. Olajpasztell, papír, 67 × 103 cm

Sokan licitáltak Aba-Novák Vilmos több mint 50 évig lappangó Almaszedő gyerekek című festményére is, amely végül 15,6 millió forintért talált gazdára. Tornai Gyula, az orientalista festészet mesterének főműve 13,2 millió forintért, Iványi Grünwald Béla régóta keresett Villa Borghese-je 4,3 milliót, míg a Vonat az éjszakában című gyönyörű expresszív alkotása 6 millió forintot ért.

Aba-Novák Vilmos: Almaszedő gyerekek (1927). Olaj, vászon, 110 × 90 cm

Tornai Gyula: Gondolataim (Én és a gondolataim), 1915 körül. Olaj, vászon, 120,5 × 110,5 cm

Iványi Grünwald Béla: Madárház a Villa Borghese kertjében (Parkrészlet, Kastély, Palazzo Borghese), 1904-1905. Olaj, vászon, 97× 126 cm

Iványi Grünwald Béla: Vonat az éjszakában, Balatonlelle (1935 körül). Olaj, vászon, 71 × 100 cm

Hincz Gyula titkos szerelmi viszonyából származó nagyméretű festménye szintén nagyon népszerű volt a gyűjtők körében, és hosszas licit után végül 6,6 millió forintért adták el. Az árverés jótékonysági tétele is egy Hincz-alkotás volt, a festmény bevételét, 480 ezer forintot a BÁV a Messzehangzó Tehetségek Alapítvány támogatására ajánlotta fel.

Hincz Gyula: Aktok. Olaj, vászon, 170 × 120 cm

Nem csak a festmények között találhattak ritkaságokat a művészeti aukció második napján. A műtárgykollekcióban szerepelt például egy egyedülálló vadászkürt, amelyet Kállay Gergely alispánnak készített a kor leghíresebb rézmetszője, és egyben leghírhedtebb pénzhamisítója, Horogh Dávid, aki éppen börtönbüntetését töltötte ekkor. Az időközben levédett alkotás 960 ezer forintért került új gyűjteménybe.

Vadászkürt Faragott szaru, ezüst záróperemmel. Felületén karcolt vadászjelenetekkel és versekkel díszítve. Kállay Gergely Nemes Nagy kállói alispánnak rajzolta Horogh Dávid 1836 ban.

Óriási nemzetközi érdeklődés kísérte a pazar szecessziós üveganyagot: a Gallé, Daum és Tiffany vázák közül számos darab többszörös áron, millió forint fölött kelt el. A Zsolnay-kerámiák között is a szecessziós darabok voltak a legnépszerűbbek, a legmagasabb eladási árat mégis egy japán fametszetek ihlette grés virágtartó érte el, 2,4 millió forinttal.

Zsolnay virágtartó díszedény Grés. Formába préselt, geometrikus- és kiemelkedő reliefmintával díszített.

Az aukció legnagyobb áremelkedését egy cseh porcelán kiöntő garnitúra váltotta ki, amelyet tizenegyszeres áron adtak el. Az árverés legnagyobb licitharca mégis három buddha szobor körül alakult ki, ezek közül egy Maitréja 2 millió forintot ért új tulajdonosának Az aukció szenzációjának számító Esterházy párbajkardok 2,6 millióért cseréltek gazdát.

3 darabos kiöntőgarnitúra Mokkáskanna, cukortartó és tejkiöntő. Cseh porcelán, pasztózus aranyfestéssel. Oldalán a magyar királyi korona és Ferenc József monogramjával díszítve.

Maitreya Tűzaranyozott bronz. Álló bódhiszattva tribhanga testtartásban, kezeit vitarka mudrában tartja, kezeinél tekergő lótuszágakat tart.

Párbajkardok Magyar huszár tiszti szablya hüvelyében, áttört, virágos díszítésű markolatkosár, cápabőr borítású markolattal.

Az ékszernap leütéseit a karácsonyi és eljegyzési szezon határozta meg. Különösen kelendőek voltak a magyar piacon viszonylag ritkának számító, nagyobb brillekkel díszített szoliter gyűrűk, amelyek jellemzően millió forint körüli leütéseket értek el. Az árverés legmagasabb eladási árát egy 2 karátos briliánssal díszített gyűrű tudhatta magáénak 4,1 millió forinttal. Népszerűek voltak a drágaköves nyakékek is, egy összesen 8,5 karátnyi, 87 briliánssal ékített, modern darabnak 3,1 millió forintért örülhetett az új tulajdonosa. Az ékszernap sztárja az egyik legkülönlegesebb drágakő, a gyöngy volt. Nagyon jól szerepeltek a fehér, tenyésztett gyöngysorok és fülbevalók is, de a tahiti gyöngyös ékszerek iránt is érezhetően megnőtt az érdeklődés. Egy pazar, nagyméretű és kifogástalan színárnyalatú tahiti gyöngysor 1,4 millió forintért kelt el.

Nyakék, 750 au, 135 bril. cca. 9,00 ct, 1 t. gyöngy, 68,7 g

A műtárgyak között ismét az art deco asztali ezüstökre licitáltak a legtöbben, a nap legnagyobb meglepetése azonban két kínai ötvösremek volt: egy sárkányokkal díszített ezüst shaker több mint ötszörös áron, 780 ezer forintért, egy asztali teafőző pedig négyszeres áron, 960 ezer forintért talált gazdára. Az ezüst műtárgyak közül a legmagasabb eladási árat egy lőcsei empire boroskanna érte el, 1,56 millió forinttal.

Lőcsei empire boroskanna Ezüst, 1038 g. Trébelt, boltozatos talpon osztógyűrűvel tagolt amfóra formájú edény, oldalán békát zsákmányoló kígyó alakú, faragott fa fül.

Forrás:
48 millió forintért kelt el Gulácsy Víziója 

Új rekord született – 450 millió dollárért kelt el Leonardo festménye!

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy szerda esti New York-i árverésen.

Fotó: news.artnet.com

Leonardo da Vinci egyetlen, még magánkézben lévő festménye, a Salvator Mundi, ami eddig Dmitrij Ribolovljev birtokában volt, november 15-én egészen valószínűtlen összegért, 400, jutalékkal együtt 450,3 millió dollárért, azaz csaknem 120 milliárd forintért kelt el a Christie’s New York-i árverésén. A Christie’s aukciósház előzetesen 100 millió dollár körüli összeget várt a rendkívüli ritkaságért.

Fotó: news.artnet.com

“A rekord ténye – melyre két és fél évig kellett várnia a nemzetközi műkereskedelemnek – önmagában nem okozott nagy meglepetést, hiszen az egyetemes művészettörténet egyik legnagyobb géniuszának a gyűjtők számára még hozzáférhető egyetlen alkotásáról van szó, nagyságrendje azonban annál inkább, hiszen ez a valóban rendkívüli összeg két és félszerese az eddigi rekordnak, amit 2015 tavasza óta Picasso: Algíri nők című festményének O változata tartott. Ezt az eredményt ugyancsak a Christie’s érte el és természetesen ugyancsak New Yorkban. A tegnapi árverés előtt Londonban, Hong Kongban, San Franciscoban és New Yorkban is kiállított festményt csaknem 30 ezren látták, közel ezren pedig a helyszínen, a Rockefeller Centerben követték a 19 percig tartó licitcsatát, melybe hatan szálltak be; a küzdelem végül két telefonos licitáló között dőlt el egy egyelőre ismeretlen gyűjtő javára. Valószínűleg hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a most született rekord újra átíródjon, ez az összeg bátran nevezhető történelminek és érdekessége, hogy általa hosszú idő óta újra egy árverésen, tehát nyilvánosan értékesített festmény vezeti a legdrágább művek listáját.Picasso említett műve ugyanis eddig csak a hetedik volt ebben a rangsorban, az első hat helyen private sale keretében értékesített alkotások álltak, az élen Willem de Kooning festményével, amiről két amerikai magángyűjtő között született 300 millió dolláros üzlet 2015-ben.” – írta Emőd Péter.

Fotó: Business Wire

Jézus Krisztus 1505 után keletkezett éteri portréját, amelyet “a férfi Mona Lisaként is emlegetnek, sokáig elveszettnek hitték. A képen az élénk kék és bíbor ruhát viselő Jézus felsőteste és arca látható, amint egyik kezét áldásra emeli, másikban pedig kristálygömböt tart.

Senki sem tudja bizonyosan, hogy kinek a megrendelésére született a kis méretű, rejtélyes történetű festmény. Alan Wintermute, a Christie’s szakértője szerint egyes kutatók úgy vélik, a francia udvar, nevezetesen XII. Lajos rendelhette a reneszánsz zsenitől.

A feljegyzések szerint a kép első ismert tulajdonosa – 1649-ben – I. Károly angol király volt, a kép 1763-as elárverezése után azonban eltűnt, és csak 1900-ban került elő újra, többször átfestve, csaknem felismerhetetlenül. Ekkoriban nem is tartották eredetinek, hanem a nagy mester egy tanítványa művének, így 1958-ban mindössze 45 fontért vette meg a Sotheby’s egy árverésén egy amerikai gyűjtő.

A remekmű 2005-ben került újra piacra, de még mindig az eredeti által megihletett korabeli másolatként.

A 2005-ös vásárló restauráltatta a festményt, amelynek eredetiségét hat évig tartó kutatás után végül megállapította egy nemzetközi szakértői csoport. A londoni National Gallery 2011-2012 fordulóján mutatta be az újrafelfedezett, 65-ször 45 centiméteres festményt egy amerikai gyűjtő tulajdonaként.

Forrás:
Történelemet írt Leonardo és a Christie’s
Rekord  – 119 millió forintért kelt el egy Leonardo-festmény