Tavaszi mérleg és őszkezdet
A 2017-es tavaszi aukciók értékeléséről azt írtuk, hogy meglepően sikeresek voltak: minden mutató növekedett az előző évhez viszonyítva. Az idei tavasz viszont annak ellenére hozott jelentős visszaesést, hogy az árverések száma (26) negyedik éve tartja magát. A tételeket beadók bizalma továbbra sem csökkent, de – jelzésünket igazolva – fogyóban vannak az értékesebb ritkaságok.
A tavalyi milliós leütések száma az idén 13-ról 9-re esett vissza. Az 500–900 ezer forint közötti ártartományban tavaly 22 elkelt tétel szerepelt, ez 16-ra csökkent ugyanúgy, mint a 200–400 ezer forint közötti tételek, ahol 51 helyett most csak 40-et számlálhattunk. A piacvezető címet tavaly elnyerő Studio tavasszal jelentősen lemaradt a Központitól, őket követi a sorrendben a Szőnyi Antikváriuma, a Krisztina és a Honterus Antikvárium.
Komoly és elgondolkodtató meglepetéssel kezdődött az őszi idény: a stabilan az élbolyban szereplő Honterus aukciójának kezdetére mindössze 18 (!) helyszíni licitáló érkezett, és ez a létszám a későbbiekben is csak 5-6 gyűjtővel növekedett. Vételi megbízás viszont szinte minden tételre akadt, sok volt a telefonon licitáló, és megnőtt az interneten jelentkezők száma is.
Az egyre jobban divatba jövő telefonos licitálásról érdemes néhány szót ejteni. Gyűjtői panasz és talán részben az árverésre járók csökkenésének is oka, hogy a telefonon licitálás jelentősen lassítja az aukciók menetét. Többször előfordul, hogy 3-4 telefon is érkezik egy-egy tételre, ami nem lenne baj, ha komoly licitekről lenne szó, de ez sokszor nem így van. Csak ezen az aukción több olyan esetet regisztráltunk, amikor a telefonon licitáló – még pár ezer forintos tételnél is – szinte rögtön kiszállt a versenyből, vagyis nem volt komoly vételi szándéka. A Szőnyi Antikváriuma által bevezetett limit alkalmazása több helyen célszerű lenne – azaz ha csak 10 ezer forint felettről induló tételre fogadnának el telefonos licitet, míg az alacsonyabbakra csak vételi megbízást fogadnának el.
I. Ferdinánd bolgár király nevét viselő 11-es huszárezred háborus emlékkönyve. Forrás: axioart.com
Egy gyűjtemény árverésre bocsátásának köszönhetően a Honterusnál közel száz tétel került kalapács alá az I. világháború irodalmából. Az I. Ferdinánd bolgár király nevét viselő 11-es huszárezred háborús emlékkönyve (Szombathely, 1920) igazi ritkaság, 20 ezerről 48 ezer forintért került egy vételis birtokába. A M. Kir. debreceni 2-ik honvéd huszárezred története, 1869–1918 (Budapest, 1939) is fehér hollónak számít, így nem csoda, hogy 24 ezerről végül 60 ezer forintért cserélt gazdát. A II. Vilmos német császár és porosz király nevét viselő cs. és kir. 7. huszárezred hadi emlékkönyve, 1914–1918 (Budapest, 1923) című kötetet 30 ezerről 95 ezer forintért szerezte meg két telefonos elől egy helyszíni licitáló. Vajna Viktor és Náday István Hadtörténelem című munkája 36 ezerről 100 ezer forintért ment tovább. A blokk legértékesebb tétele a Magyar Királyi Hadtörténeti Levéltár által szerkesztett és kiadott A világháború 1914–1918 című (Budapest, 1928-1942), 18 kötetes összeállítás lett – ehhez 200 ezer forintos kikiáltási áron jutott szerencsés vevője.
Vajna Viktor, vitéz Pávai – Náday István, vitéz: Hadtörténelem. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia számára. I–II. kötet. Forrás: axioart.com
Dr. Bobula Ida történésznek dedikálta Kós Károly Kalotaszeg című (Kolozsvár, 1932) munkáját, mely 30 ezerről 60 ezer forintot is megért egy helyszíni licitálónak. Nagyon kelendők a Magyar Iparművészet kötetei. Az 1907-es X. évfolyamért 8 ezerről 40 ezer forintig küzdött egy internetes licitáló. A náci főideológus Joseph Goebbels Napló. A Kaiserhoftól a birodalmi kancelláriáig című (Budapest, 1942) visszaemlékezését a Nyilaskeresztes Párt sajtóügyeinek irányítója, Fiala Ferenc fordította magyarra, s most 20 ezerről indult, de három telefonon licitálónak köszönhetően 85 ezer forintra verték fel az árát.
Magyar Iparművészet. Forrás: axioart.com
Meglepően jól szerepeltek a halotti beszédek blokk tételei. A halotti és egyházi beszédeket tartalmazó kolligátum a XIX. század elejéről Erdélyből (1803–1831) 30 ezerről 95 ezer, egy szintén erdélyi kolligátum (1809–1823) 20 ezerről 65 ezer forintig jutott. A Pozsony vármegyei Régészeti és Történelmi Egyesület 1878–1881. évi értesítője (Pozsony, 1881) is szép kört futott, 36 ezerről csak 80 ezer forintért lehetett hozzájutni.
Sok érdekesség közül válogathattak a gyűjtők a kézirat-, fotó-, kisnyomtatványblokkban. Bajor Gizi színésznő 1943-as dedikált képét egy helyszíni licitáló vitte el 12 ezerről 48 ezer forintért. A kínálatba került Budapest székesfőváros nyomtatott hirdetménye a pesti vásárcsarnokok – a Központi, a Rákóczi téri, az István (ma Klauzál) téri, a Hunyady téri és a Hold utcai – megnyitásáról és működésük rendjéről. A kiírás az 1897. február 16-án egyszerre megnyílt fedett piacok nyitási és zárási időpontjait, valamint a működéssel járó egyéb kötelezettségeket szabályozza. Csak 6 ezerről indult, de egy vételisnek 30 ezer forintot is megért. Nem lehetett olcsón hozzájutni az erdélyi arisztokrata fiatalok 1860-as csoportképéhez sem: 20 ezerről 60 ezer forintig tartott érte a verseny. Jókai Mór 1848. december 1-én keltezett, Sárváry Ferencnek címzett körlevele, saját kézzel írt soraival, aláírásával és címzésével a Pesti Hírlap nyomtatott hirdetményével (1848. november 30.) együtt került kikiáltásra. A kevés, de meglepően aktív helyszíni licitáló hosszú licitharcra számított megszerzéséért, de nem kis meglepetésre már 95 ezer forintért hozzájutott szerencsés vevője.
Bajor Gizi [színésznő; 1893-1951] dedikált fényképe 1943-ból. Forrás: axioart.com
A blokk talán leginkább figyelemreméltó tárgya Keseleököi Majthényi Othmár kamarás címeres nemesi próbája volt 1897-ből. A kéziratos oklevél apai és anyai részről az egyenes ági ősökig visszamenőleg igazolja a nemességet, ami elengedhetetlen volt a kamarási kinevezéshez. A 60 ezerről induló ritkaságot egy interneten licitáló elől egy helyszíni licitálónak sikerült megszereznie 100 ezer forintért. Az 1938. március 27-én alakult, rövid életű, Szálasi Ferenc és Hubay Kálmán vezette Nemzeti Szocialista Magyar Párt propagandaplakátjának árát 30 ezerről 140 ezer forintra verte fel két telefonon licitáló. A Közkatonának, Gefrajter, Dobos, Káplár és Strázsamesternek külömbféle kötelességei című (Pozsony, 1808) kötetért is szép összeget, 24 ezerről 85 ezer forintot adtak.
Keseleököi Majthényi Othmár (szül.: 1844) kamarás címeres nemesi próbája (Wappentafel) 1897-ből. Forrás: axioart.com
A reformkorban több könyv is megjelent külföldön hazánkkal kapcsolatban, ezek közül a legszebb és legalaposabb John Paget angol orvos Hungary and Transylvania című (London, 1850), itt aukcionált munkája, amely Angliában négyszer, németül kétszer és Amerikában szintén kétszer látott napvilágot. Érdekesség, hogy az angol orvos később Wesselényi Polixéna férje és magyar patrióta lett, aki erdélyi gazdaként rendre megvalósította egykori elképzeléseit és javaslatait. A kétkötetes munka második angol kiadását három metszet hiánya miatt 40 ezerről már 110 ezer forintért megkaphatta egy helyszíni licitáló.
Paget, John: Hungary and Transylvania; With remarks on their condition, social, political, and economical. A new edition. Vol. I-II. [Második kiadás.] Forrás: axioart.com
A vadászati blokk legértékesebb tétele a Rövid tájékoztató az Erdélyrészi Vadászati Védegylet alakulásáról és céljairól című (Kolozsvár, 1910) kötet lett. A vadászati bibliográfiákban ismeretlen munka 10 ezerről 75 ezer forintért ment tovább. Továbbra is magas árat fizetnek Wass Albert műveiért: Átoksori kísértetek című (Toronto, 1964) dedikált kötete 30 ezerről 50 ezer forintot ért egy vételisnek. Az aukció leütési rekordja Pikéthy Tibor zeneszerző, karnagy, zongoraművész 1920–1950-es évekből származó autogramgyűjtő könyve lett. A többek közt Bartók Béla, Kodály Zoltán, Richard Strauss, Pablo Casals, Arturo Toscanini aláírását tartalmazó album 70 ezer forintos induló árat kapott, de a licit a vételi megbízások miatt 280 ezerről kezdődött, s végül 360 ezer forintig tartott.
Pikéthy Tibor [zeneszerző, karnagy, zongoraművész; 1884-1972] autogram-gyűjtő könyve az 1920-1950-es évekből. íforrás: axioart.com
Az árverés, de talán az utóbbi évek legmeglepőbb leütését hozta a Zsidók sertéshús- és sertészsír- fogyasztásának megszüntetése című kisplakát (a zsidó vallás előírásai tiltják a sertéshúsfogyasztást). Pestszenterzsébet polgármesterének nyomtatott hirdetménye 1942-ből így szól: „A városban lévő óriási húshiányra való tekintettel megtiltom, hogy a húsiparosok 1942. július hó 7-től kezdődően zsidók részére sertéshúst (akár nyers, akár feldolgozott állapotban) továbbá sertészsírt szolgáltassanak ki.” A különleges hirdetmény 8 ezer forintos kikiáltási árat kapott, de a vételi megbízások miatt 300 ezerről indult, és végül 320 ezer forintért került az egyik vételi megbízotthoz.
Szerző: Horváth Dezső
