Egy fantáziátlan ház átalakulásának története: átlagotthonból fúziós gyöngyszem!

Amikor Jean-Marc Lederman megvette llandudnói házát, akkor álmodni sem mert arról, hogy otthonát évekkel később a design és lakberendezési magazinok riporterei fogják körülzsongni. A francia fotós az újságíróknak többször elmesélte, hogy csak azért vásárolta meg a dél-afrikai lakot, mert az ablakból csodás volt a kilátás. Lederman szerint a háznak ezen kívül nem sok erénye volt, erős felújításra szorult és az épület teljesen átlagos képet mutatott.

Miután Lederman megvette a Fokváros közeli Llandudnóban található házat egy évet élt ott csak azért, hogy tanulmányozhassa a fényviszonyokat.  A tudományos alaposságú felújítás után tűz ütött ki az emeleten: megrongálódott a tető, a plafon és helyenként még a falak is. Ledermanak annyira megtetszett a foltos viseltesség és a nyersesség, hogy rátett egy lapáttal: ahelyett, hogy rendbe hozatta volna a sérült részeket, inkább azokhoz igazította a többi helyiség dizájnját.

Az emeleten a mai napig látszik a tűz pusztítása, a sérült részek adják a hely egyedi atmoszféráját. Aki pedig nem hinné, hogy valaki önként dönt így és inkább anyagi okokra gyanakszik, vessen egy pillantást a házban elszórt méregdrága dizájner klasszikusokra. A hátsó falon egy William Kentridge litográfia lóg, a padlón pedig egy iráni szőnyeget láthatunk.

Mit tanulhatunk Jean-Marc Ledermantól? Mielőtt az újonnan vásárolt otthonunk felújításába kezdenénk, érdemes pár hónapig ott laknunk. Pár ott töltött óra nem elég arra, hogy kiismerjük a fényviszonyokat és a klímát. Az első benyomások helyett inkább hagyatkozzunk a személyes tapasztalatokra!

A nappaliban érdemes elidőznünk minden tárgyon! A hosszú asztal egyenesen Baliról érkezett Dél-Afrikába, a szőnyeg tehénbőr, a kanapé betonból van. A középpontban David Brown szobra látható. A mezazzinon pedig olyan nagyszerű művészek alkotásaira ismerhetünk rá, mint Brett Murray és Dorothe Keurtzvelnad.

Mit tanulhatunk Jean-Marc Ledermantól? A homogén felületek helyett a fal egyedi struktúrájából is kiindulhatunk. Ha nem festjük le a vas és beton felületeket, sokkal izgalmasabb teret kaphatunk!

A francia fotós a mezazzinban látható 1970-es évekbeli fotelt és dohányzóasztalt is egy helyi antik kereskedőtől vásárolta. A fém lépcső az emeletre visz, ahol a tűz okozta rongálódás nyomai is látszanak.

Mit tanulhatunk Jean-Marc Ledermantól? Nem attól lesz tökéletes otthonunk, ha minden repedést eltüntetünk. A sérülések, repedések, falakra firkált gyerekrajzok nem teszik kevesebbé az otthonunkat, inkább gondoljunk rájuk úgy, mint életünk lenyomataira!

Az étkezőben Knoll asztal, Bertoia és Kartell székek, balinéz szobor és Mark Hipper litográfia. Kétségtelen, hogy több belsőépítész is szívesen magáénak tudná ezeket a bútorokat!

Jean-Marc Ledetman egy 14 méteres úszómedencét építettet a házhoz, ami az óceánra és a Tábla-hegyre néz.

A másik oldalról nappali berendezése: “LC3” kanapé és Le Corbusier karosszék, fekete szék egy bolhapiacról, Lederman kávézóasztal, antilop bőr szőnyeg és a falon Brett Murray szobra.

A nappali erkélyéről a tengerpartig ellátni. Itt egy Mies van der Rohe “Barcelona” nappali ágy várja a vendégeket. Jól látszik, hogy az eredeti nyersbeton mennyezetet is megtartotta a művész.

A helynek egyébként saját Facebook oldala is van, mert amellett, hogy a pincében fotóstúdió működik, időnként az egész ház bérelhető fotózásra, rendezvényekre.

Érdeklik a műtárgyak, antikvár könyvek és a műkereskedelem világa? Nézze meg aukciós naptárunkat!

Forrás:
House tour: a French photographer’s beachside South African home