Összes cikk Építészet cimkével

Mesélő Budapest – Árkád Bazár (Dohány utca 22-24.)

Helyszín: Dohány utca 22-24. Rövid leírás: Késmárky és Illés Játékáruház, a Dohány utca és Síp utca kereszteződésében található öt emeletes sarki épület, két oldalról beépített, belső udvarral rendelkező üzlet és lakóház. Tervező: Vágó József és Vágó László Évszám: 1908-1909. A  Késmárky és Illés nevű céget még az 1870-es években alapította Késmárky Károly nürnbergi- és  diszműárú-kereskedő illetve Illés Ferenc játékkereskedő. Közös vállalkozásuknak kezdetben csak a Hatvani utca 10.  (ma; Kossuth Lajos utca) és a Kerepesi út 6. szám alatt volt üzletük. “A Késmárki és Illés czég már rég bírja a nagy közönség bizalmát és elismerését, mert Hatvani-utczai diszmű kereskedésében eddig is a legszebb áruk szolgáltattak ki; a kerepesi uton levő utazó-czikkek és sport-áruk raktárában a legjobb készítmények legjutányosabban kaphatók; a Kerepesi bazárban pedig a legnagyobb játékáru-raktára van, mely tárgyak hazai készítmények, Szélaknán árva és szegény gyermekek által a külföldi versenyárukat felülhaladó csínnal és szilárdsággal állíttatnak elő…”  Pápai Lapok 1889 vége Vágó László és Vágó József  által a Késmárky család részére tervezett, 1908-ban épült, szecessziós lakóházban, a  Rákóczi út, Dohány és Síp utcák keresztezésénél, megnyitották  Árkád Bazár elnevezésű új játékkereskedésüket, …

Így élnek ők: művészek és otthonaik – 2. rész Jean-Marc Lederman

Egy fantáziátlan ház átalakulásának története: átlagotthonból fúziós gyöngyszem! Amikor Jean-Marc Lederman megvette llandudnói házát, akkor álmodni sem mert arról, hogy otthonát évekkel később a design és lakberendezési magazinok riporterei fogják körülzsongni. A francia fotós az újságíróknak többször elmesélte, hogy csak azért vásárolta meg a dél-afrikai lakot, mert az ablakból csodás volt a kilátás. Lederman szerint a háznak ezen kívül nem sok erénye volt, erős felújításra szorult és az épület teljesen átlagos képet mutatott. Miután Lederman megvette a Fokváros közeli Llandudnóban található házat egy évet élt ott csak azért, hogy tanulmányozhassa a fényviszonyokat.  A tudományos alaposságú felújítás után tűz ütött ki az emeleten: megrongálódott a tető, a plafon és helyenként még a falak is. Ledermanak annyira megtetszett a foltos viseltesség és a nyersesség, hogy rátett egy lapáttal: ahelyett, hogy rendbe hozatta volna a sérült részeket, inkább azokhoz igazította a többi helyiség dizájnját. Az emeleten a mai napig látszik a tűz pusztítása, a sérült részek adják a hely egyedi atmoszféráját. Aki pedig nem hinné, hogy valaki önként dönt így és inkább anyagi okokra gyanakszik, vessen egy pillantást a házban elszórt méregdrága …

Járja körbe Ön is Lechner remekművét a pincétől a padlásig!

A héten végre eljutottunk arra az épületsétára, ahol megnézhettük Budapest egyik legkülönlegesebb épületét az Iparművészeti Múzeumot. A program folyamatosan teltházas, ezért figyelni kell, hogy a múzeum honlapjára mikor kerülnek fel az új időpontok. Én még a hírlevélre is feliratkoztam azért, hogy minden programról, többek között az ominózus épületsétáról is értesítést kapjak. Pár hete jött is a hírelvél, találtam szabad helyet, vettem jegyeket és az AXIOART csapatával meglátogattuk az Iparművészeti Múzeumot. A kétórás épületséta során a pincétől a padlásig bejártuk a múzeumot és az épület történetéről is megtudtunk egyet s mást. A sétavezető elmesélte többek között azt is, hogy a Magyar Királyi Iparművészeti Múzeumot 1872-ben alapították és a múzeum gyűjteményének növekedése  miatt volt szükség erre az új épültre. 1890-ben tervpályázatot hirdettek, amit Lechner Ödön és Pártos Gyula „Keletre magyar!” jeligével beadott terve nyert meg. Az építkezés 1893-ban kezdődött és három és fél évvel később 1896. október 25-én adták át a múzeumot Ferenc József jelenlétben, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. Belső munkálatok még folytak ezután is, ezért közönsége csak 1897-ben lett a múzeumnak. A második világháború és az 1956-os forradalom idején több lövés …

Így élnek ők: művészek és otthonaik – Rosita Missoni

Lépjen be Rosita Missoni színes vidéki otthonának világába és tanuljon design trükköket a ma élő legnagyobb olasz tervezőnőtől! Az olasz divatcég tulajdonos Rosita Missoni előszeretettel mutogatja az újságíróknak művészi otthonát. A tervezőnő nem véletlen büszke az Alpok lábánál fekvő lírai hangvételű házára, ugyanis a Missoni Home márka jól ismert mintái egyedi hangvételűvé varázsolják a tereket. Ha pár szóval kéne leírnom a házat, akkor mindenképpen kiemelném az élénk színeket, a futurisztikus formákat, a mintadömpinget és a kötött anyagokat. Rosita Missoni hibátlan stílusérzékének ékes bizonyítéka az, hogy ebben a kavalkádban is sikerült megtalálni a tökéletes harmóniát. A vendégek nem érzik azt, hogy túl sok ez így, inkább egy velejéig dizájner otthonból kapnak egy szerethető szeletet. A  Sumirago közeli kétemeletes villából látni az Alpok domborulatait és a Monte Rosa körvonalait. Rosita Missoni a házba érve nevetve mondja: “Áruhalmozó vagyok, nem gyűjtő!”. De Rosita évtizedes tapasztalata érződik ebben a halmozásban. Ócskaságot, oda nem illő elemet aligha találhatnánk, az egyensúly tökéletes! Mi tanulhatunk Rosita Missonitól?  A harmónia megteremtése, nem azt jelenti, hogy unalmas és szürke tárgyakkal kéne körülvennünk magunkat. Bátran kombináljunk különböző formájú és színű …